Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
4 « PETŐFI NÉPÉ • 1979. márcl« 25. RÉGI SZAKMÁK ÉS ÚJAK A kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskolába jelentkező általános iskolások három szakma közül válogathatnak. 1979 szeptemberétől középfokú jelleggel mezőgazdasági áruforgalmi ismereteket oktatnak itt, szakmunkás- képzési céllal pedig a szarvasmarhatenyésztés, illetve az állattartó-telepi gépészet sajátítható el. Szakközépiskola átalakulóban Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója szerint a mezőgazdasági áruforgalmi szakközépiskola olyan középszintű szakembereket képez, akik önállóan, vagy irányítás mellett részt vesznek a termelés, a terményfeldolgozás és a forgalmazás eredményeinek nyilvántartásában, a termékfeldolgozás szervezési feladatainak végzésében, a termékek elemzésével és értékesítésével kapcsolatos számítások elvégzésiben. A mezőgazdasági gépészeti alapszakma egyik ága az úgynevezett állattartó telepi gépészet. Az e tárgykörben szakmunkásbizonyítványt szerző fiatalok feladata lesz a korszerű, szakosított állattartó (sertés, szarvasmarha, baromfi stb.) telepek gépeinek, termelő berendezéseinek, járulékos épületgépészeti berendezéseinek kezelése, folyamatos karbantartása, az üzem közben előforduló kisebb javítások önálló elvégzése. Ugyancsak egy nagyobb szakmacsoport, az állattenyésztés egyik szakosodott ágazata a szarvasmarha-tenyésztés. A szakmunkások munkaköri feladata a nagyüzemi tenyésztő és szarvasmarhatartó telepek technológiai folyamatainak irányítása. Ennek során szaporítási, ápolási, takarmányozási, tenyésztési, hizlalási és elsődleges tejkezelési feladatkörök valamelyikére szakosodnak. A nyolcvanéves, egykori egyházi tanítóképző iskolában közel három évtizede teremtették meg a mezőgazdasági jellegű oktatás feltételeit. A volt technikumot, majd kertészeti szakközépiskolát folyamatosan állattenyésztési ágazatává szervezik át. Ez az átala-. kulás nem zökkenőmentes. Jelenleg itt tanulnak még a harmadik— negyedikes kertészek és a növénytermesztő—állattenyésztők, illetve a tavaly kezdett szarvasmarha-tenyésztők. 1978 nyarán baromfitenyésztő szakma létrehozását kísérelték meg, ennek megindításához azonban nem teremtődtek meg a feltételek. Az új, most ősszel induló szakmai profil részben megőrzik a hagyományokat, részben pedig' újat teremt. A mezőgazdasági termeléshez is értő középfokú közgazdászok képviselik a folyamatosságot, az újat pedig a korszerű állattenyésztés szakemberszükségletének kielégítése jelenti. A nehézségek oka részben az iskola átszervezése körülötti huzavonából, a jól előkészített döntések hiányából, részben pedig abból adódnak, hogy az oktatott szakmák kqzül kettő igencsak újkeletű. Sem a szülők, sem pedig a gazdasági vezetők tudatában nem vertek még gyökeret, így a tanuló ifjúság toborzása a másutt szokásosnál nagyobb erőfeszítéseket követel. Pedig nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy elsősorban a? állattartó telepi gépész szakmunkásokra nagy szükség van a korszerű mezőgazdasági üzemekben. Az intézmény igazgatója, Hajdú Lajos mondja: — Jelenleg mi a helyzet? Egy sertéstelep zavartalan működéséhez sokféle szakmunkásra van szükség. Vízvezetékszerelőre, lakatosra, villanyszerelőre, a fűtéshez, a levegőztetéshez, a berendezések automatikus szabályozó egységeihez értőkre. Akik, ha éppen dolguk nem akad, „lógatják a lábukat”. Az állattartótelepi gépészek viszont valamennyi berendezés működéséhez és javításához értenek, de nem ismeretlen előttük maga az állattenyésztés sem. Azt már nem kell külön hangsúlyoznom, hogy mennyivel előnyösebb a nálunk tanult szakmunkások alkalmazása, mint a hagyományosan képzetteké. Miközben végigsétálunk az öreg épület folyosóin, betekintünk a műhelyekbe, laboratóriumba, szaktantermekbe, az intézmény vezetője derűlátóan magyarázza. — Reméljük, most már sikerült megtalálni távlati terveink realitását. A fémmegmunkálás tárgyainak oktatását szolgáló lakatosműhelyt, hegesztőtermet és a mérésekhez szükséges műszereket a szomszédos szakmunkásképző intézet bocsátja rendelkezésünkre. Mi építünk egy gyakorlótermet, amelyben Diesel-próbapad, erőgépek és a járműelektromosság tudnivalóihoz szükséges ismereteket sajátíthatják el a diákok. A másik tervezett műhelyben egy NDK és egy svéd rendszerű fejőgépet építünk be, így a hazánk• Korrepetálás kémiából. • Vetőmagvizsgálatok a laboratóriumban. • Kézi szerszámokkal a mező- gazdasági gépek között. ban legelterjedtebb típusok működését' házon belül sajátíthatják el a gyerekek. Az utolsó két évben heti hét órás szakmai gyakorlatot is kell szerveznünk a számukra a tavaszi és nyári foglalkoztatások mellett. Ehhez viszont a gazdasági egységek támogatását kell megnyernünk. Jelenleg az étkezés, a szállás, a tisztálkodás és a szállítási problémák megoldásán fáradozunk. Az ipari "jellegű szakközépiskolákkal szemben nehezebb helyzetben vannak a mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatot kereső oktatási intézmények. Egyszerűen azért, mert a több ezer embert is foglalkoztató vállalatok az áldozat- vállalásra is hajlamosabb patró- nusok, mint a kisebb létszámú termelőszövetkezetek, állami gazdaságok. A két évvel ezelőtt megjelent oktatási—pénzügyminiszteri rendelet ugyan kötelezi a „bázisüzemeket” az iskolai szakmai gyakorlatok támogatására a tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos költségek átvállalására. A valóság azonban azt mutatja: ennek kevés a foganatja. Hogy miért? ... Mert egy-egy mezőgazdasági üzem évente csak néhány új szakmunkást kíván, illetve tud alkalmazni, s így nem érdekelt tömegesebb képzésükben. Vezetőik azt vallják — nem is teljesen érthetetlenül , — miért éppen ők költsenek. képezzenek mások számára? A kalocsai mezőgazdasági szak- középiskola vezetőinek ezért nem kevés gondot okoz a szakmai- termelési gyakorlat megszervezése. Nem könnyű 8—10, negy- ven-ötven kilométeres távolságra levő mezőgazdasági üzemekkel termékeny, érdekközösségen alapuló munkakapcsolatot létesíteni. A Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskola nem tartozik a „könnyű” iskolák közé. Magyarázza is az igazgató: több a tantárgy, mint a gimnáziumban, s a tanulók már csak a gyakorlatok következtében is leterheltebbek. A nyolcadikosok közül általában a közepes képességű gyerekeket küldik hozzájuk, akiknek bizony keményen kell tanulniok. Sajnos akadozik az új szakmák tankönyv- ellátása és ez is többletterhet jelent. A gondokon rendszeres, matematika, fizika és kémia korrepetálással segítenek. A kollégium négyágyas szobáiban lakó kétszáz- húsz diákot naponta háromórás közös tanulásra kötelezik, s ez alól csak a jó eredmértyűek képezhetnek kivételt. A tanintézet tehát az átalakulás nem könnyű időszakát éli. Ez bizony jelentős többletterhet ró pedagógusokra és tanulókra egyaránt. És mit tehet az újságíró — cikkének végeztével?... Reményét fejezheti ki, hogy az intézmény minél hamarabb megtalálja érdekkapcsolatait a környék mező- gazdasági üzemei körében és. a megyei szakközépiskolák sorában is. Pavlovi ts Miklós A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK MAI GONDJAI A vezetők utánpótlása A megyei párt-végrehajtóbizottság az elmúlt év áprilisában foglalkozott a mezőgazdasági szövetkezetekben végzett kádermunkával. Kimondta, hogy a szövetkezeti mozgalom eredményei elválaszthatatlanok a vezetők helytállásától, szakmai, politikai hozzáértésétől. A Kiskunsági Mezőgazda- sági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége a közelmúltban vitatta meg a káder- is személyzeti munkára vonatkozó határozatok végrehajtásának tapasztalatait. A vitában sok szó esett a további tennivalókról is. A tapasztalatok azt bizonyítják, mint ezt a témáról szóló írásbeli jelentés is megállapította, hogy a szövetkezeti vezetők nagy többsége megértette a káderpolitika fontosságát, jelentőségét, az erről szóló határozatokban megjelölt elveket igyekszik érvényesíteni. A káder- és személyzeti munka ma már vezetési és ön- kormányzati tevékenység szerves része, tartalmában és módszereiben azonban a szövetkezetek között eléggé differenciált. Nem megnyugtató Általában megállapítható, hogy a feladatok tervszerűbben valósulnak meg, a belső szabályzatok is rögzítik a témával összefüggő alapvető tennivalókat. Ez azért lehetséges, mert a szövetkezetek többségében jól felkészült, szilárd vezetés alakult ki. A mai gazdasági irányítók többségét a szöuet- kezet nevelte. Folyamatosan javult az évek során a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és ma már eléri az ötven százalékot. A vezetők 47 százaléka több mint tíz éve tölti be tisztségét. Többségük aktív közéleti, tevékenységet fejt ki. Nem megnyugtató a helyzet viszont — a témával kapcsolatos vitában ez gyakran szerepelt — az elnökök és a mezőgazdasági társulások vezetőinek életkorát tekintve, ötven százalékban 50 év felettiek, az elkövetkezendő öt esztendőben tizenöten elérik, illetve meghaladják a nyugdíjkorhatárt. Az is igaz, hogy vezetők egy kisebb hányada egészségi állapota miatt már nem képes megfelelni az egyre növekvő követelményeknek. A szövetkezetek és társulások első számú vezetőinek száma meghaladja a háromszázat, a területi szövetség körzetében. A szövetkezeti főkönyvelőknek 17 százaléka alapfokú, 68 százaléka középfokú és 15 százaléka felsőfokú képesítéssel rendelkezik. A továbbképzésre csak az utóbbi egy-két évben történtek intézkedések. A legfontosabb közgazda- sági jellegű munkaköröket is csak az utóbbi esztendőkben töltik be. Ide tartozik például főkönyvelőhelyettes, számviteli osztályvezető, üzemgazdász, belsőellenőr. Olyan gondok is jelentkeznek, hogy az említett munkakörökbe nem köz- gazdasági képesítésű személyek kerülnek, akik a feladatot csak megfelelő továbbképzés mellett tudják elvégezni. Kádertartalékok Amikor a követelmények szinte napról napra nőnek, a középszintű vezetők szerepe és feladata mindinkább jelentőssé válik. Ma már az irányítás derékhadát képezik a főágazatvezetők, ágazatvezetők, műszaki irányítók. 'Nagyobb részük fél évtizednél több vezetői gyakorlattal rendelkeznek. Többségük 30—45 éves és több mint ötven százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Helytállásuk Jényegesen befolyásolja egy adott szövetkezetben a dolgozók hangulatát, a termelés és gazdálkodás szervezettségét. Közülük kerülnek ki a felső szintű vezetés kádertartalékai. A vitában hangsúlyozták, hogy bátrabban kellene őket bevonni az első számú vezetésbe, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szövetkezeti elnökök jelentős része rövidesen nyugdíjba megy. Már most kell gondolni a következő évekre olyan szempontból, hogy ténylegesen a szövetkezet belső tartalékait vegyék figyelembe a káderpolitikában is. Tehát saját vezetői garnitúrájukból emeljenek ki a gazdaságok élére első számú irányítókat. A mezőgazdasági szövetkezetek és társulásaik tervekben rögzítik a káderutánpótlási, képzési és továbbképzési feladataikat. A fő forrás, mint ahogy az előbb szó volt róla, az üzemen belüli kádernevelés. Ehhez szükség van a továbbképzésre. Az idén a tagszövetkezetek és a szövetség, együttműködve a különböző szintű oktatási intézményekkel, több mint ötezer szövetkezeti dolgozó szervezett tanulását irányítja. Figyelemre méltó, hogy a középirányításban dolgozóknak mintegy 30 százaléka fiatal, 30 év alatti, a munkahelyi vezetőknek pedig 21 százaléka. Az ügyvitelben ez az arány meghaladja a 35 százalékot. Az is igaz, hogy, nagyok a különbségek egyes gazdaságok között. A nők bevonása a vezetésbe nem kielégítő.; Azt is megállapították viszont, hogy több gazdaságban a nagyobb felelősséggel járó vezetői beosztást nem szívesen vállalják. A szövetkezetek egy részénél értek el eredményeket a fizikai dolgozók vezetővé nevelésében. Elsősorban a szocialista brigádvezetők bizonyultak tartaléknak e tekintetben. Ahol nehezebb Sajnos a kedvezőtlen adottságú szövetkezetnél általában rosszabb a helyzet a káderutánpótlás tekintetében. Az ilyen gazdaságokban, a megfelelő szakember letelepítése az átlagosnál lényegesen nagyobb erőfeszítést kíván. Ennek oka nemcsak a szövetkezet kedvezőtlen helyzete, hanem egyéb tényezők is, a gyermekek iskoláztatásától egészen az egészségügyi ellátásig. Bár történtek intézkedések, például jövedelemkiegészi- tést kapnak tizenöt szövetkezetben, tizennyolc közös gazdaságban lakásépítési támogatást juttattak részükre. Az összes támogatások értéke tavaly meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot, mindez azonban alapvető változást nem hozott. Az alkalmas vezetők munkavállalását, letelepedését a jelenleginél nagyobb mértékben és kedvezőbb feltételekkel kell elősegíteni. A területi szövetség elnöksége figyelemmel kíséri a szövetkezetek káder- és személyzeti munkáját, egyes kérdésekben a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának ajánlásain túlmenően is állást foglalt például a vezetői továbbképzés segítésében, az egyesülések utáni káderhelyzet rendezésében, a korkedvezményes nyugdíjazásban és így tovább. Ma már jogszabály rögzíti a szövetség véleményezési jogkörét a szövetkezeti elnökökre vonatkozóan. Ez a gyakorlatban elősegíti a helyes káderpolitikai elvek érvényesülését. Sok még azonban a tel- adat, különösen az első számú vezetők továbbképzésében. A szövetség javasolja, hogy a,, kedvezőtlen termőhelyi adottsá&pJfc különösen a várostól távol eső közös gazdaságokban a szakemberek támogatására a jelenleginél ösztönzőbb rendszer kerüljön kidolgozásra. Többet kell törődni a tanulmányaikat befejezett fiatal szakemberek segítségével. Jobban támogatni letelepedésüket, a gyakorlati életbe történő zökkenő- mentes beilleszkedésüket. K. S. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Üj gépek a köztisztaság javítására • Burl Antal, a költségvetési üzem főszerelője az új IFA-típusú önfelszedő úttisztítógép üzembe helyezésével foglalkozik. A kiskunfélegyházi Városi Tanács Költségvetési Üzemének Szegedi úti telepén a köztisztaságról beszélgettünk a napokban Len- kefi Jánossal, a kommunális üzemág vezetőjével. — A városban 202 ezer négyzet- méternyi területet kell dolgozóinknak tisztán tartani — mondta l.avkeji János. — Számításaink szerint ehhez a munkához 37 munkásra lenne szükség, de mi kénytelenek vagyunk feladataink ellátását tizenhat dolgozóval megoldani. Hozzá kell tennem, hogy közülük többen nincsenek messze a nyugdíjkorhatártól. — Hogyan segítenek a létszám- hiányon? — Fokozott gépesítéssel. Fejlődésünket bizonyítja, hogy az előbb említett területből már 198 ezer négyzetméteren gépek dolgoznak. Tavaly két darab P—20-as úttisztító gépünk és egy Skoda típusú locsolókocsink volt, s bizony, az utcasöprőkkel együtt alig győzték a munkát. A gépparkunk most örvendetesen bővült. Március 15-én látott munkához a városban a 250 ezer forint értékű, osztrák gyártmányú Rapid 801 járdaseprő gép. Most folyik az üzemi próbája az 1,2 millió forint értékű IFA úttisztító gépnek, s dolgozik már a második új Skoda típusu locsolókocsi is. Bízunk' abban, hogy az új gépeink ellensúlyozzák a létszámhiányt, s városunk útjain, járdáin a lakosság segítségével megfelelő tisztaságot tudunk tartani. — Bevált-e a szemétszállítás új módja? — A három darab kuka-gépkocsi mellett a múlt év szeptemberében vezettük be a konténeres szemétszállítást. Akkor a közterületeken 11, az üzemekből, vállal-' toktól 19 konténer szállítását kezdte meg a speciális gépkocsink. December végéig a saját konténerek száma már 19-re, míg az üzemieké 28-ra növekedett. A város területén elhelyeztünk nyolc nyitott konténert is, ezek alkalmasak a faágak és más nagyobb hulladékok elszállítására. Tapasztalataink szerint azóta a város tisztasága sokat javult, egyre inkább eltűnnek az „illegális” szemétlerakó helyek. Viszont azt is tapasztaljuk, hogy sokan vannak, akik csak a konténer mellé teszik le a szemetet, arra már sajnálják a fáradságot hogy beleöntsék a szemetesvödrök tartalmát. — A tavasz milyen munkát igényel a vállalattól? — Dolgozóink februárban megkezdték a parkok rendbehozását. A télen összesen 450 padot újítottunk fel és festettünk be, ezek kihelyezése is folyamatban van. A napokban megkezdjük a fásítást, összesen 950 facsemetét ültetünk el a közterületen. A parkokban végzett munkát segíti a tavaly vásárolt két fűkasza és a kézi fűrészgép is. Most egy kis kerti traktor érkezését várjuk. A Lenin Tsz Virágos brigádjának segítségével májusban kezdjük meg az egynyári virágok ültetését. A mintegy 40—50 ezer virág kellemesebbé, szebbé teszi városunkat. O. L.
