Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. március 24. események sorokban BUDAPEST Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken a KB székházában fo­gadta Khaled Al-Fahumot, a Pa­lesztinái Nemzeti Tanács elnökét, aki az Országos Béketanács meg­hívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű meg­beszélésen véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről, áttekintették a magyar és a Pa­lesztinái arab nép kapcsolatainak alakulását. LISSZABON Portugália újabb politikai és gazdasági válság küszöbére érke­zett azt követően, hogy az ország törvényhozása csütörtökön este el­vetette a pártonkívüli „technok­ratákból" álló Mota Pinto-kor- mány jövő évi költségvetés-terve­zetét és a portugál gazdaság fej­lesztésére kidolgozott tervét. A kormánynak nem marad más vá­lasztása, mint hogy bizalmi vitát kér vagy lemond, miután hitele erősen megrendült. (MTI) ABU DHABI Üj földgázlelőhelyet fedeztek fel a Perzsa-öbölben, Abu Dhabi partjai mentén. A lelőhely — szakemberek véleménye szerint — a legnagyobbak egyike a világon. (DPA) BONN A nyugatnémet Bild Zeitung pénteki számában azt állítja, hogy Hans-Dietrich Genscher külügy­miniszter az év közepén — egész­ségügyi állapotára való tekintettel — lemond tisztségéről, és vissza­lépne alkancellári posztjáról is, csak a szabaddemokrata párt el­nöki tisztét tartaná meg. Mind a bonni külügyminisztérium, mind az FDP elnöksége cáfolta az ér­tesülést. (MTI) HAGA A holland rendőrség feltételezé­se szerint ír szélsőségesek, való­színűleg az ír köztársasági had­sereg ideiglenes szárnyának ter­roristái gyilkolták meg csütörtö­kön reggel Nagy-Britannia hágai nagykövetét, Sir Richard Adam Sykest és alkalmazottját. (Reuter) WASHINGTON Carter elnök nyilatkozatot adott ki a NATO megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. A kato­nai tömb megalakulásáról szóló egyezményt 1949. április 4-én ír­ták alá. Az amerikai államfő a többi tagállamot is felkérte, hogy emlékezzék meg az évforduló­ról. (AP) A THAIFÖLDI MINISZTERELNÖK SAJTÓÉRTEKEZLETE A Szovjetunió fontos szerepet tölthet be a délkelet-ázsiai béke megőrzésében Thaiföld és a Szovjetunió egy­aránt azt kívánja, hogy Délkelet- Ázsiában béke legyen — jelen­tette ki Kriangszak Csaimanand thaiföldi miniszterelnöik pénte­ken Moszkvában megtartott saj­tókonferenciáján. A kormányfő, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a Szov­jetunióban, megelégedéssel, szólt Leonyid Brezsnyevvel, Alekszej Kosziginnel, és a Szovjetunió más vezetőivel folytatott tárgyalásai­ról, hangsúlyozva: a vélemény- csere rendkívül nyílt, őszinte volt, a felek jobban megértették egymás álláspontját. A két ország egyaránt arra törekszik, hogy elmélyítse kap­csolatait — jelentette ki a thai­földi miniszterelnök, kiemelve, hogy erre nagy lehetőségeik van­nak. Délkelet-Ázsia politikai kérdé­seiről szólva a miniszterelnök aláhúzta: országát rendkívül nyugtalanítja az a veszély, hogy a fegyveres konfliktus kiszéle­sedhet. Ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy a Szovjetunió fontos sze­repet tölthet be a délkelet-ázsiai béke megőrzésében. A béke meg­teremtése az érdekelt felek szán­dékának őszinteségétől függ. Csamanand sajtókonferenciáján azt hangsúlyozta, hogy a Délke­let-Ázsiai Országok Szervezete, az ASEAN elsősorban gazdasági együttműködésre törekszik. Nem katonai jellegű csoportosulás, és nagy szerepe lehet a békeöve­zet kialakításában a térségben. Az ASEAN — mondotta a kor­mányfő — arra törekszik, hogy a délkelet-ázsiai térségben béke legyen, a térség államai szaba­don fejleszthessék gazdaságukat, emelhessék életszínvonalukat. Külön kiemelte, hogy Vietnam sokat szenvedett népének is bé­kére van szüksége építő prog­ramja megvalósításához. Sajtóértekezlete előtt a thai­földi kormányfő ebédet adott Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök és Andrej Gromiko külügyminiszter tiszteletére. Az ebéden a szovjet kormány szá­mos tagja vett részt. Kriangszak Csamanand korábban felkereste a Malinovszkij marsallról elneve­zett páncélosakadémiát, ahol a kiképzéssel ismerkedett meg. Délután Moszkvában, a .barátság házában részt vett a szovjet— thaiföldi baráti társaság alakuló ülésén. (MTI) BETARTJÁK A TŰZSZÜNETET Khomeini üzenetet intézett a kurdokhoz TEHERAN Khomeini ajalollah, az iráni forradalom vezetője pénteken is­mét üzenetet intézett Kurdisztán lakosságához. A teheráni rádióban elhangzott közleményében a fő­pap — akárcsak az elmúlt napok­ban többször — „nyugalomra” szólította fel a kurdokat, és han­goztatta: ami Kurdisztánban tör­tént „Irán ellenségeinek provo­kációja”. Ami a tényleges helyzetet ille­ti: a rádió közlése szerint a szem­benálló felek betartják a tűzszü­netet, s megindult annak a meg­állapodásnak a végrehajtása, amelyben egy nappal korábban állapodott meg Taleghani ajatol- lah és az iráni kormány több kép­viselője a tartomány vallási és törzsi vezetőivel. Eszerint a fegyveres kurdok többnyire elvonultak az általuk ostromolt katonai helyőrségek elől, s ennek fejében megkezdő­dött a katonák által fogva tartott baitársaik szabadon bocsátása. Taleghani ajatollah pénteken folytatta megbeszéléseit, majd fel­kereste azt a szanandadzsi kórhá­zat, ahol a legtöbb sebesült fek­szik. Ezt követően a főpap a kór­ház épülete előtt nagygyűlésen vett részt, s ismét beszédet tar­tott. Beszédében Taleghani „az iráni forradalom érdekében” egy­ségre és nyugalomra szólított fel. A főpap meghallgatta a kurdok követeléseit is, amelyek — mint hivatalos iráni forrásból közölték — ez alkalommal túlmentek a tartományi kereteken. A kurdok képviselői panaszkodtak ugyanis a cenzúra miatt, amelyet néhány hét óta a rádió és a televízió , r ■ t műsorában léptettek életbe. En­nek a cenzúrának tudható be, hogy változatlanul nincsenek műsorok a nemzeti kisebbségek számára. A kurdok arra kérték Taleghanit, hogy járjon közbe a kormánynál a cenzúra megszün­tetése érdekében. A kurdisztán események a je­lek szerint más okból is túlmen­nek a tartomány határain. Teg­nap nagyszabású demonstráció volt az ország Pakisztánnal ha­táros tartományában, Beludzsisz- tánban is. Zahedanban, a tarto­mány fővárosában több ezer sze­mély békésen tüntetett a kurdok mellett. Üjabb megmozdulást tar­tott ezúttal Ahwazban az Isz­lám Köztársasági Párt. A város­ban tartott nagygyűlésen több mint tízezer személy vett részt, az iszlám köztársaságot éltetve. Együttműködési megállapodást írt alá Laosz és Kambodzsa Zalai István, az MTI tudósítója jelenti: Közös nyilatkozat, gazdasági, •kulturális és technikai együttmű­ködési egyezmény .....aláírásával z árult a Szufanuvong államfő vezette laoszi párt- és kormány- küldöttség hivatalos baráti láto­gatása Kambodzsában. Hazautazása előtt Szufanuvong meglátogatta a kambodzsai fővá­ros védelmét biztosító 1-es szá­mú hadosztályt. Kambodzsai tisz­tekhez és katonákhoz intézett beszédében ismét megerősítette: Laosz teljes .mértékben támogat­ja Kambodzsa népét az imperia­listák és a nemzetközi reakciósok összeesküvéseivel szemben. Ko­rábban egy Phnom Penh-i foga­dáson Szufanuvong "kijelentette: Laosz, Kambodzsa és,i...Vietnam kénytelen szembenézni a kínai hatóságok agressziója okozta kü­lönösen veszélyes helyzettel. A veszéllyel szembenézve a három ország szükségesnék tartja, hogy erősítse szolidaritását és együtt­működését minden területen. „Mi — tette hozzá —, mindent meg­teszünk ezért egymás független­ségének tiszteletben tartása alapján, a testvéri együttműkö­dés szellemében.” Ugyanezen a fogadáson Heng Saimrin kambodzsai államfő fel­hívta a figyelmet rá, hogy Pe­king változatlanul folytatja a Pol Pot-rezsim maradványainak fegyverekkel és lőszerrel való ellátását. Utalva rá, hogy Kína „a vietnami csapatok Kambod­zsából való kivonására szólít fel”, kijelentette: Peking Vietnam el­leni agressziója igyekszik egy szintre helyezni a kambodzsai népnek — a két ország függet­lensége és szabadsága közös el­lenségével szemben — nyújtott törvényes vietnami segítséggel. (MTI) Párizs tegnap korán ébredt. Az ország minden részéből már haj­nalban megindultak a föllobogó­zott különbuszok és vonatok a francia főváros felé, hogy csatla­kozzanak a fémmunkások nagy­szabású tiltakozó felvonulásához. A „párizsi menetet” ezúttal — nem először a francia munkásmoz­galom történetében — az elbocsá­tások, néhány kohászati üzem be­zárása és általában a munkanél­küliség ellen hirdette meg a leg­nagyobb francia szakszervezeti szövetség, a CGT. Marchais, a Francia Kommunis­ta Párt főtitkára nemrég a nem­zetgyűlés rendkívüli ülésszakán Barre miniszterelnököt a munka- nélküliség bajnokának nevezte. Mi tagadás, az elbocsátás réme egyre több francia munkást fe­nyeget, elsősorban a kohászok kö­rében okozva nyugtalanságot. A Közös Piac bizottságának legutób­bi döntése alapján ugyanis vissza kell fogni az acélipar termelését, s ennek következménye, hogy sok francia kohót leállítanak. Bár­mennyire ésszerűtlennek tűnik is, tény, hogy például Lotharingiá- ban, Calais megyében, Valen- ciennes-ben és az ország más vá­rosainak új kohászati műveiben átszervezést hajtanak végre. Sok olyan üzemet készülnek bezárni, amelyet nemrég hatalmas beruhá­zásokkal építettek, vagy tetemes ráfordítással korszerűsítettek. A munkanélküliség tehát a francia dolgozók legfőbb gondjá­vá lépett elő. Március 16-án a nemzetgyűlés visszautasította ugyan a kommunisták és a szo­cialisták bizalmatlansági indítvá­nyát, amelyet éppen a munkanél­küliek számának rohgmos növe­kedése és a gazdasági hanyatlás miatt tettek, ezzel azonban a helyzet mitsem változott. Nap­jainkban már 1,8 millió munka- nélküliről írnak a párizsi lapok, megállapítva, hogy egy év alatt 42 ezerrel nőtt az elbocsátottak száma. A francia kommunisták nemrég hétpontos javaslatot terjesztettek elő a szociális és a gazdasági ha­nyatlás megakadályozására. Ebben sürgetik, hogy a kormány hozzon intézkedéseket a belső fogyasztás fellendítésére, a közmunkák és a szociális beruházások növelésére, a munkaidő és a nyugdíjkorhatár csökkentésére, új munkaalkalmak teremtésére. Javasolták azt is, hogy szigorítsák meg, illetve ve­zessék be a vagyon- és tőkeadót, s egyes gazdasági ágazatokat ré­szesítsenek fokozott védelemben. Ügy tűnik, az idei tavasz a munkásmegmozdulások jegyében telik Franciaországban. Március 7-én Denain fémipari központban valóságos utcai harc tombolt a rohamrendőrök és a sztrájkoló munkások között, akik a fémipari központ bezárása ellen tiltakoztak. A pénteken rendezett „párizsi me­net” ismét a gazdasági élet visz- szásságaira irányította a francia közvélemény figyelmét. Gy. D. Portugália gazdasága A portugál kormány költségve­tési javaslata —, mely most áll parlamenti megvitatás alatt — a szigorú gazdaságpolitika folytatá­sát írja elő. Legfontosabb cél a fizetési mér­leghiány — 80 milliárd escudo — mérséklése, ezen túlmenően a Nemzetközi Valuta Alap szigorú feltételeinek kielégítése, valamint a Közös Piachoz való csatlakozás feltételeinek megteremtése. A javasolt legfontosabb intéz­kedések között több termék és szolgáltatás forgalmi adójának 10 —100 százalékos emelése, a kará­csonyi, úgynevezett tizennegyedik havi fizetés csökkentése, a bér­emelés maximálása, állami hite­lek és szubvenciók korlátozása szerepel. Portugália politikai-gazdasági célkitűzései között fontos helyet foglalnak el a szocialista orszá­gokkal kiépítendő kapcsolatok. Ezek a kapcsolatok és az együtt­működés egyéb formái is elősegít­hetik Portugália gazdasági prob­lémáinak megoldását. SZÁZ NAP UTÁN Közel-keleti útvesztő Pirosabbra érik ételízesítőnk (Folytatás az 1. oldalról.) HA NEM KERÜL SOR most már valóban váratlan fordulatra — hétfőn megkötik az egyiptomi— izraeli különbékét. Az ünnepélyes aláírás színhelye Washington lesz, s harmadikként Carter szignója erősíti meg a szerződést. Tulajdon­képpen az okozta az igazi megle­petést, hogy ez a folyamat ennyi­re elhúzódott: a Camp Davidben elfogadott menetrend szerint az aláírásnak már száz napja, de­cember 17-ig meg kellett volna történnie. A hivatalos indoklás úgy szól, hogy a viták a szerződés szövegé­vel kapcsolatos nézeteltérések miatt húzódtak el. Négy jelentő­sebb, s mintegy másfél tucatnyi jelentéktelenebb pontban, zára­dékban különböztek a vélemé­nyek. Ezeket próbálták áthidalni a második Camp David-i találkozó során, s a 98 százalékosan elké­szült fogalmazvány végül is az Egyesült Államok elnökének sze­mélyes közreműködésével, Carter dramatizált közel-keleti villámlá­togatása során nyerte el végső for­máját. Amint a tudósítók hírül adták, két egymást követő nap reggelén, egy-egy .jnunkareggeli” keretében sikerült elfogadtatni Beginnel és Szadattal az utolsó simításokat. Mindez természetesen némi hoz­zájárulás lehet Carter politikai profiljának alakításához, különös tekintettel a jövő novemberben immár ismét esedékes elnökvá­lasztásokra, de aligha hiheti va­laki komolyan, hogy a narancslé és a pirított kenyér között kipat­tanó új érvek változtatták meg a viták menetét. Már az 1975 őszén megkötött második csapatszétvá­lasztási egyezmény, majd a Camp Davidben elfogadott két keret- szerződés eljuttatták Egyiptomot arra a pontra, ahonnan már nincs visszatérés. Mi volt akkor az oka annak, hogy a három résztvevő kívánal­mai ellenére ilyen nehezen hozták létre a szerződést? Egyiptomot megrettenthette a várakozásánál is sokkalta nagyobb bírálatözön, ami Camp David után érte. Szíria és Irak kibékülése, a bagdadi arab csúcs egyhangú döntései Kairó legfőbb közel-keleti patrónusának, Szaúd-Arábiának tartózkodása — szinte napok alatt kedvezőtlenül éreztették hatásukat Egyiptomra. Az iráni változások ugyancsak erősen hatottak Egyiptom pozí­cióira: Szadat annak idején a sahot hívta fel elsőnek telefo­non Camp Dávidból, s nyílt titok­ként beszéltek egy lehetséges Teherán—Ríjad—Kairó tengelyről. Izraelt a létfontosságú olajszállí­tások leállítása miatt rengették meg az iráni átalakulások, egy­szerre új vetülgtet kapott a Sinai olajmezőiről történő kivonulás. A SZÖVEGVITÄK, s az egy­szer már elfogadott pontok újra­értelmezése mögött tehát az húzó­dott meg. hogy mindkét közvet­lenül érdekelt fél szerette volna jobban biztosítani magát. Kairó azért, hogv ne lássák az arab ér­dekek nyílt elárulójának. s úgy tűnjék, a különbéke valamit hoz az általános rendezéshez is. Ezzel főként a jobboldali arab rendsze­reknek könnvítenék meg a külön- út pártolását, s a szembenálló front megosztását remélnék. Izrael viszont olyan körülményeket kí­ván teremteni, amelyek kizárná­nak minden későbbi változtatást. Ezért alakult ki az ellentmondá­sos helyzet: miközben legszíve­sebben siettek volna az aláírás­hoz, fékeződött a megbeszélések üteme, egyikük számára sem volt idegen a kivárás szándéka. Az idegeskedő harmadik, az Egyesült Államok annál sürge­tőbbre vette a dolgot. Egyrészt politikai-gazdasági és katonapoli­tikai okok következtében: az af­ganisztáni és iráni fordulat, a pa­kisztáni bizonytalanság, a CENTO széthullása szinte parancsolóvá te­szi az USA közel-keleti állásainak átrendezését. Másrészt a belpoli­tikai háttér miatt: Carter élénken emlékezhet rá, ho£y Camp David után állt legjobban a közvéle­mény-kutatások tanúsága alapján — s az ilyen sikerek nyomatékot kapnak az elnökválasztási előév- ben. Washington ezért vállalt min­den eddiginél nagyobb terheket és kötelezettségeket a különbéke- építmény befejezése érdekében, öt- és tizenötmilliárd dollár kö­zötti összegekről esik szó; ame­rikai flotta- és légibázisok kiépí­téséről; kétoldalú katonai szerző­désekről; az Indiai-óceán ameri­kai hajóhad felállításáról, nyílt bejelentésekről és titkos ígéretek­ről. Szadat számára ez egyfelől a gazdasági csőd remélt elkerülését jelentené, másfelől pedig a min­dig bizonytalannak tartott egyip­tomi hadsereget nyerhetné meg, hogy az amerikaiak Irán pótlását látnák benne. Begin ugyancsak a várható „aranvesővel” érvelhet. AZ AMERIKAI NYOMÁS ele­gendőnek bizonyult a különbéke eléréséhez, de erősen kérdéses, hogy tovább tudja-e lökni a folya­matot? A fokozott részvétel egyút­tal fokozott kockázatot rejt magá­ban, s az Egyesült Államok szá­míthat rá, hogy a különbékével szembekerült arab erők óhatatla­nul amerikaellenes, imperialista­ellenes álláspontra helyezked­nek. (Ahogyan ez Iránban is tör­tént!) Ám a sokmilliárdos szám­la miatt az amerikai kongresz- szusban is a lelkesedés mérsék­lődése várható. A közelmúlt ta­nulságai intenek a túlzott ameri­kai kötelezettségvállalásoktól. A nehézségek s a kiábrándulás érzé­kenyen érintheti Carter személyes helyzetét is. Ezért olyan lényeges az arab vi­lág válasza a különbéke-szerző- désre. A program adott, végre kell hajtani a Bagdadban elfogadott szankciókat. Ezt szeretné minden­áron elkerülni az Egyesült Álla­mok — Brzezinski bizonyítvány­magyarázata is ezt a célt szolgál­ta a helyszínen. A közvetlen ki­hatásokat illetően valóban nem mellékes, hogy Szaúd-Arábia (amelytől Kairó víz felett tartásá­ban remélnek segítséget), s Jordá­nia (amelyet a palesztinok kiját­szásába akarnak bevonni) meny­nyire foglal el következetes maga­tartást. Az amerikai lapok szorosan szá- mítgatják, a hármak közül me­lyik szerzett több plusz és keve­sebb mínusz pontot az alku során. De mgg ebben a közegben sem veti fel bárki komolyan a kérdést, hogy a különbékével közelebb ke- rültek-e az igazi békéhez. A prob­léma ugyanis nem abban áll, hogy milyen legyen a különbéke, ha­nem a pax americana-val szemben a genfi út, az általános rendezés, a valódi béke jelenti az igazi vá­lasztást. S a reggelinél nehezen megfogal­mazott, máris törékenynek tetsző okmányok nem feledtethetik — a „főétkezések” még hátra vannak a Közel-Keleten ... Réti Ervin feladata, hogy a kiváló biológiai tulajdonságokkal rendelkező fajtá­kat maximálisan kihasználják, igény szerint táplálják a növény talaját, pótolják vízigényét. A paprika termőterületének jelentős részén, Kalocsa környékén mint­egy 80 százalékban, öntözhető a fűszernövény. A kutatók kidol­gozták és közreadták azt is, hogy mikor igényli a növény a csapa­dékpótlást és hasznosítja előnyö­sen a mesterséges esőt. A hosszabb tenyészidejű fajtáknál az érés­gyorsító vegyszerezés alkalmazá­sa is megtérül, s ennek jó példá­ját igazolják a szabadszállási Le­nin Termelőszövetkezet paprika­termesztési eredményei is. Itt a legkorszerűbb tudományos mód­szerek figyelembe vételével alakí­tották ki az új üzemágat, a fű­szerpaprika-termesztést, amely­nek modellje követésre méltó. Míg a termelő gazdaságok fel­adata az üzemi termesztésben új paprikafajták teljes potenciális kihasználása, addig a növény ku­tatói keresik az újabb tulajdon­ságokkal rendelkezőket, a beteg­ségre ellenálló fajtákat. A kalo­csai kutatóintézet klímaházában most érlelik termésüket a beteg­ségre immunis fajtajelöltek, s megkezdték a palánta nevelését a szabadföldbe kerülő új hibridek­nek. A jelöltek egy része az in­tenzív termesztési követelmények­nek megfelelő tulajdonságokkal rendelkezik, ugyanakkor keresik azokat az egyedeket is, amelyek szárazművelésben is gazdaságo­san termeszthetők és hozamban, minőségben versenyképesek. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Lemondott az Arab Liga főtitkára Pénteken Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára hivatalosan is megerősítette lemondását. Mahmud Riad lemondása összefüggésben van az egyiptomi—izraeli békeszerződés hétfői aláírásával. Szíria, a Palesztinái mozgalom, Irak és Jordánia kezdeményezésére kedden összeül az arab külügyminiszterek és pénzügyminiszterek értekezlete, hogy végrehajtsa a bagdadi csúcsértekezlet határozatait. Ez a gaz­dasági bojkott-rendelkezéseken kívül az Arab Liga székhelyének Kai­róból való áthelyezését és Egyiptomnak a Ligából való kizárását is tartalmazza. * Indonéz parlamenti küldöttség érkezett Budapestre Az országgyűlés meghívására R. Kartidjonak, az Indonéz Köztár­saság képviselőháza alelnökének vezetésével, pénteken hivatalos lá­togatásra Budapestre érkezett az indonéz parlament küldöttsége. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az országgyűlés al- elnöke fogadta. Jelen volt Imrad Idris, az Indonéz Köztársaság bu­dapesti nagykövete. (MTI) NAPI KOMMENTÁR A „párizsi menet”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom