Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

LEONYID BREZSNYEV VÁLASZTÁSI BESZÉDE VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évf. 52. szám Ára: 1,20 forint 1979. március 3. szombat Kádár János fogadta Alvaro Cunhalt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénte­ken a KB székházában fogadta Alvaro Cunhalt, a Portugál Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, elvtársi légkörben tartott megbeszélés során tájé­koztatták egymást pártjuk hely­zetéről, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdései­ről. Áttekintették és megerősítet­ték az MSZMP és a RKP hagyo­mányosan jó kapcsolatait és megállapodtak a két pártnak a proletár internacionalizmus 'el­vein alapuló együttműködése to­vábbfejlesztésében. A találkozón részt vett Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Adelino da Silva, a PKP KB tagja. (MTI) A népfrontmozgalom sokoldalúan segíti az oktatáspolitikai határozat végrehajtását Tegnap Kecskeméten ülést tar­tott a Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei Bizottsága. Dr. Dobos László, a megyei népfront­bizottság elnöke 'köszöntötte a résztvevőket, közöttük dr. Molnár Belát, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsainak titkárát, Gera Sándort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Az ülésen dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese és Faikas József, a megyei nép­frontbizottság titkára a közokta­tás-politikai határozat megvalósí­tásának megyei tapasztalatairól, a népfrontmozgalom ezzel kapcso­latos munkájának eredményeiről, s a további feladatokról adott tá­jékoztatást. Mint azt az oktatáspolitikai ha­tározat is megállapította, a fel­növekvő generáció nevelése az egész társadalom fontos feladata. Felelősségteljes munka hárul eb­ben az ifjúsági szervezetekre, a társadalmi és tömegszervezetekre és nem utolósorban a Hazafias Népfrontra is. Mint azt tájékoztatójában Far­kas József hangsúlyozta, a moz­galmi munka sajátosságaiból ere­dően a népfront segíti megvaló­sítani az oktatáspolitikai hatá­rozat tételeit, s megemlítette a legfontosabb feladataikat, a szü­lői munkaközösségek társadalmi irányítását, a szülők pedagógiai ismereteinek bővítését, a hátrá­nyos helyzetű és a fizikai dolgo­zók gyermekei tanulási feltételei­nek javítását, a pályaválasztási, pályairányítási, akciók szervezé­sét. — Munkánk jelentős területe az oktatási feltételeket javító tár­sadalmi munkák szervezése — mondta a megyei népfrontbizott­ság titkára. — A népfront kezde­ményezője és szervezője volt az országos mozgalommá vált tanyai kollégiumi akcióknak, s összeg­szerűen is figyelemre méltó volt az a pénz, amelynek az alapra történő befizetését aktivistáink szorgalmazták. Részesei voltunk a kollégiumod felszerelésére indí­tott akciónak, a diákotthoni, isko­lai könyvtárak bővítésének, a ta­nyai iskolák villamosításának. Az utóbbi években a népfront aktívan részt vett abban a társa­dalmi összefogásban, amely az óvodai helyek bővítésére indult, például Kiskunfélegyházán, Kecs­kemétén és a megye más váro­saiban, nagyközségeiben is. Ha­sonlóan közreműködtek a nép­front helyi testületéi az iskolák építésében, bővítésében, csupán példaként említve néhány telepü­lést: Solt, Kelebia, Tiszakécske, Jászszentlászló, Homokmégy, Ha­jós. Az ifjúság nevelését szolgál­ják azok'a létesítmények-is, ame­lyek a testmozgás, a sportolás, a játék feltételeit, lehetőségeit te­remtik meg. Számos játszótér, sportpálya, tornaszoba valósult meg társadalmi erő révén és oiyan intézmények is, mint a szanki, jánoshalmi sportcsarnok. A két tájékoztatót követő vitá­ban felszólalt Csernák József, Udvarhelyi Gyuláné, dr. Molnár Béla, Iglódi Miklós, Bolváry László, Nyúl Margit, Gera Sán­dor és Fehér László. A megyei népfrontbizottság a kö/oktatáspolitikai határozat to­vábbi megvalósítása érdekében ajánlást tett a mozgalom megyei, városi községi . testületéinek, egyebek között azt javasolta, hogy továbbra is szor.os kapcsolatot tartsanak a szülői munkaközös­ségekkel, megkülönböztetett fi­gyelemmel gondozzák a tankö­telezettségi törvény betartását a szülők körében, foglalkozzanak hatékonyabban a pályairányítás, a pályaválasztás kérdéseivel, a gyermek jövőjének reális megala­pozásával. A megyei nápfrontbizottság til­takozó táviratot küldött a kínai nagykövetségre, hogy azonnal szüntessék be a vietnami nép el­leni agressziót. Az ülés bejelentésekkel fejező­dött be. T. L. Vegyes érzelmekkel ismer­kedtem néhány esztendeje a brigádnaplókkal. Egy tucat­nyit tettek elém, amikor az egyik vállalatnál arról érdek­lődtem, hogy miként formálja a gyár a faluról bekerült em­bereket, az automata- gépek beállítása milyen gondokkal járt, miként ,hatott az ott dolgozók Iszemléletére. Tájé­kozódni szerettem volna afelől is, hogy \hol tartanak ama bizonyos hármas jelszó érvé­nyesítésében. A díszes, színes brigádnap­lóktól nem sokkal lettem oko­sabb. A bejegyzésekből kibon­takozó kép élesen feleselt a műhelyekben, irodákban hal­lottakkal. Az emberek anyag­hiányra, szervezetlenségre panaszkodtak, szidták a kivé­telező művezetőt, a szalagból el-elmaradozó részeges társai­kat. Az ábrákkal, grafikonok­kal, rajzokkal, fényképekkel, oklevelekkel dekorált köny­vecskékben csupán azt sorol­ták, hogy mit vállaltak, mit teljesítettek túl, kit neveltek meg, hányán fejeztek be ilyen vagy olyan tanfolyamot. Az apró, lényegtelen ese­ményeket is feltupírozó győ­zelmi jelentésekkel senkit sem lehet félrevezetni. Ügy vélték, — és nem is teljesen alaptalanul —, hogy munká­jukat, eredményeiket a napló alapján minősítik. Több elis­merésre számíthatnak, akik csupa szépet, jót örökítenek meg, nem okoznak senkinek nyugtalanságot, bölcsen hall­gatnak kudarcaikról, az ál­taluk feltárt fogyatékosságok­ról. Persze, voltak kivételek, de aligha tévedek, ha ezt a „csak a szépre emlékezem’’ törekvést tartom a kezdeti időkre jellemzőnek. Bevallom, hogy egy tévé- riport nyomán mentem el új­ra ebbe az üzembe, s vettem szemügyre a mostani brigád­naplókat. Az egyik nagyvál­lalatnál készített dokumen­tumfilm szereplői ugyanis el­mondották, hogy minden fon­tos tényt, adatot rögzítenek, nem törődnek azzal, ha a bri­gádra olykor rossz fényt vet­nek ezek a valósághű feljegy­zések. Kiderült, hogy „külön­féle problémák miatt” vala­kit meg kellett fosztani idő­legesen a tagságtól. Eszükbe sem jutott, hogy az elbírálás­nál hátrányos helyzetbe ke­rülhetnek az üzem vezetőit elmarasztaló jelenségek feltá­rásával. Csak ilyen felfogás­sal lehet, szabad naplót írni. Ez már az elnevezésből is kö­vetkezik, hiszen e műfajnak a teljes őszinteség a legfőbb ér­téke. Csak az ilyen napló se­gít a valóság megismerésében, ad hű képet a kis közösség­ről, segíti a további célok pontos meghatározását, az eszközök, módszerek kialakí­tását. Tapasztalataim szerint a tévében bemutatott brigádhoz hasonlóan, egyre több helyen szakítanak az álünnepélyeske- déssel, a felszínességgel. Szerencsére, a szocialista brigádmozgalom gazdái nem készítettek sablonokat, nem dolgozták ki a naplóvezetés szabályait. Majd mindenütt rájöttek arra, hogy a brigád­naplókból kirajzolódó kép ak­kor igaz, ha társadalmunk, gazdasági életünk állapotát tükrözi. Kevesebbet áldoznak a kül­csínre, több figyelem fordító­dik a tartalomra. Általában kézzelfoghatóbbak a vállalá­sok, a naplóba csak a kis kö­zösség életében valóban fon­tos események rögzítődnek. Hangzatos szólamok helyett sokatmondó tényeket csopor­tosítanak, és nem a brigád, hanem a műhely, a gazdaság, a vállalat szempontjából mér­legelnek. Nemcsak egy-egy brigád jobb megismerését teszik le­hetővé ezek a naplók, hanem szinte túlbecsülhetetlen érté­kű kor dokumentumok is. Az összegyűjtött brigádnaplókból tíz-tizenöt év múlva megír­hatók a pontos, hiteles üzem­történetek, hiszen ezek nem­csak a termelés alakulását, hanem az emberek formáló­dását is megörökítik. H. N. Az emberiség legfőbb feladata, hogy véget vessen a fegyverkezési versenynek A Szovjetunió bel- és külpolitikájáról, gazdasági kérdések­ről beszélt Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénteki vá­lasztási nagygyűlésén Moszkvában. Brezsnyevet a szovjet fő­város Bauman választókerületének dolgozói jelölték a Leg­felsőbb Tanácsba. Az SZKP főtitkárának beszéde zárta le a vasárnap sorra kerülő választások előkészítését az országban. A beszédet közvetítette a szovjet rádió és a televízió is. A Kreml kongresszusi palotá­jában megtartott nagygyűlés el­nökségében helyet foglaltak az SZKP és a szovjet állam vezetői, a kerület dolgozóinak legjobb képviselői. A gyűlés részvevői nagy szeretettel köszöntötték az SZKP főtitkárát, akinek jelölé­sét a gyűlésen számos felszólaló támogatta. Brezsnyev rámutatott: a párt XXV. kongresszusán elfogadott irányvonal a gazdaság fejleszté­sére, a dolgozók életének megja­vítására, a szocialista demokrá­cia fejlesztésére, az ország vé­delmi képességének megszilár­dítására, a tartós békére és a nemzetközi biztonságra irányul. Ez a politika az alapja a szov­jet társadalom sikereinek, s a választók most e politika iránti bizalmukat nyilvánítják ki a szavazás során. A Szovjetunió új alkotmányá­ról szólva az SZKP főtitkára alá­húzta: a szovjet demokrácia si­kerei nyilvánvalóak, de az is nyilvánvaló, hogy még koránt­sem használták ki teljesen azo­kat a lehetőségeket, amelyeket a szovjet néphatalom ad. Az SZKP Központi Bizottsága nagy figyel­met fordít arra, hogy növekedjék a pártszervezetek, a szovjetek, a szakszervezetek, az ifjúsági szö­vetség aktivitása. A párt politi­kájának lényege, hogy minden szovjet ember érezze: részese az állami ügyeknek, bizonyos le­gyen abban, hogy a nagy jelen­tőségű és a kisebb döntések meg­hozatalánál egyaránt meghallják, figyelembe veszik szavát. Az SZKP főtitkára beszédében részletesen foglalkozott a szovjet gazdaság helyzetével. A két vá­lasztás közötti időszakban a gaz­dasági kapacitás jelentősen ki­bővült, a nemzeti jövedelem nagy mértékben emelkedett, egész körzetek arculata változik meg. Sikerrel oldották meg a mező- gazdaság számos kérdését. Nö­vekszik az egy lakosra jutó ter­mékmennyiség — különösen a gabona és a gyapottermesztésben — de sokat tettek az állatte­nyésztés bővítéséért is. A gazdaság növelése jó alapot teremtett a nápjólét emelésére. A nemzeti jövedelemnek mintegy négyötöd részét ilyen célokra fordítják — hangoztatta Brezs­nyev. — A párt továbbra is első­rendű fontosságot tulajdonít a szovjet emberek élete megjaví­tásának, a dolgozók fizetése, reál- jövedelme emelésének, az állami költségvetésből biztosított szociá­lis és kulturális juttatások fej­lesztésének. Ezzel párhuzamosan megfele­lően kell biztosítani a szovjet emberek bélés alkotó munkáját is. Nem kis összegeket kell arra fordítani, hogy mind Nyugaton, mind Keleten biztosítsák az or­szág biztonságát. „Annyit fordí­tunk védelmi célokra, amennyi feltétlenül szükséges, nem keve­sebbet, de nem is többet, mint amennyit a helyzet megkövetel” — mondotta erről Leonyid Brezs­nyev. Az SZKP főtitkára kitért a szovjet népgazdaság megoldatlan kérdéseire. Hangsúlyozta: javíta­ni kell a tervezést, a gazdaságirá­nyítás módszereit, ésszerűen kell hasznosítani az ország kincseit, lehetőségeit, jobban kell haszno­sítani a tartalékokat, a szovjet demokrácia által adott lehetősé­geket a gazdasági haladás érde­kében, mert ez az anyagi alapja a szovjet emberek jogai érvénye­sítésének, a szocialista demokrá­cia további felvirágoztatásának is. Nemzetközi kérdésekről szólva Brezsnyev kiemelte: a legutóbbi választás óta eltelt években to­vább fejlődtek a szocialista orszá­gok, új győzelmeket értek el Af­rika, Ázsia, Latin-Amerika népei a nemzeti és társadalmi felsza­badulásért vívott harcban, je­lentősen megnövekedett a tőkés országokban a dolgozók osztály­harcának aktivitása, megszilár­dult a kommunista és munkás­pártok befolyása. Ugyanakkor azonban ebben az időszakban az imperializmus leg- reakciósabb erői, a fegyvergyáro­sok és a militaristáik, a hideghá­ború hívei és csatlósaik, vagy ön­kéntes kiszolgálóik egyesített erő­vel széles körű kampányba kezd­tek az enyhülés és a leszerelés, a népek felszabadító harca ellen. Az általuk kitalált „szovjet fe­nyegetésre” hivatkozva mind több anyagi eszközt követelnek háborús célokra, mind nagyobb romboló erejű fegyverfajták lét­rehozására. Erővel akarják el­nyomni a népek felszabadítási mozgalmát, beavatkoznak más or­szágok belügyeibe, Kína vezetői­nek politikája mindinkább egybe­esik az imperializmus ilyen poli­tikájával — mondotta az SZKP főtitkára. — Peking mostani vezetői a szomszédos kisebb ország, a szo­cialista Vietnam ellen indított példátlanul arcátlan, gonosz tá­madásukkal végképp leleplezték az egész világ színe előtt nagy­(Folytatás a 2. oldalon.) HABSELYEM KECSKEMÉTEN, FÉLEGYHÁZÁN Korszerű gépparkkal eredményesebb munka A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti és kiskunfélegyházi gyára, valamint a hozzájuk tar­tozó hat vidéki» telep mintegy 1250 dolgozónak — főleg nőnek — ad munkalehetőséget. Valódi létszámuk ennél jóval több, hi­szen a kecskeméti gyár állo­mányából jelenleg 28‘J-an vannak gyes-en és szülési szabadságon, a kiskunfélegyházi gyárból is „hiányoznak” hasonló okok miatt 180-an. Az egyre növekvő terme­lési feladatok megoldását nem­csak a kismamák távolléte nehe­zíti, több más ok teszi krónikus­sá a létszámhiányt. — Központunk segítségével évről évre nagy erőfeszítéseket teszünk a korszerű termelési fel­tételek megvalósításáért — mond­ja Mócza Lajosné, a kecskeméti 3. számú gyár igazgatónője. — A létszámhiányt és más, a ter­veink teljesítését gátló akadályo­kat főleg korszerűsítéssel igyek­szünk leküzdeni. Természetesen ez nemcsak azt jelenti, hogy na­gyobb kapacitású gépeket ve­szünk használatba, hanem több szervezési intézkedési terv vég­rehajtásával igyekszünk jobb eredményeket elérni. Rendkívül nagy lépést jelent, hogy a múlt év elején használatba vehettük az új, líiOO négyzetméteres mű­• A kiskunfélegyházi 5. számú gyárban Andrási István vágósza­bász az új fúró-jelölő géppel dol­gozik. (Opauszky László felvéte­lei.) helycsarnokot, ahol lehetőségünk nyílt például a feldolgozás alatt álló munkadarabok útjának meg­rövidítésével 2,5 százalékkal nö- yelni a termelékenységet. Mű­szaki kollektívánk több újítást dolgozott ki a múlt évben, egy részüket már sikeresen alkalmaz­zuk. Termékeinkre tavaly óta gombok helyett patentokat hasz­nálunk. Azelőtt szükség volt gomblyukazó és felvarró gépre, most az új patentnyomó géppár sokkal többet termel, kevesebb létszámmal. Kecskeméti gyá­runkban már sikeresen alkalmaz­zuk a csomagolásnál a dobozkö­töző gépet, most majd a kerek­egyházi telepünk is kap ilyet. Az apostagi telepünkön eredmé­nyesen valósítunk meg egy új munkamódszert, a műhelyszerű gyártást. Az azonos munkát vég­ző gépeket egymás mellé helyez­tük, a munkadarabok kötözése megszűnt és a tapasztalataink sze­rint az itt dolgozók nagyobb teljesítmények elérésére képesek. Ezen a telepen különben a mű­hely is megszépült, az új par­ketta, és a fából készült fal­burkolat a korábbinál „korsze­rűbb” munkakörülményeket te­remtett az itt dolgozóknak. Kecskeméti gyárunk egyik új­donsága különben a február ele­jén használatba vett, mintegy 115 ezer forint értékű, olasz gyártmányú folttisztító gép. Ko­rábban a gyártás során elszeny- nyeződött munkadarabokat hár- man-négyen kezdetleges módsze­rekkel tisztították, kisebb-na- gyobb sikerrel. Amit nem sike­rült kitisztítani azt vagy leosz­tályoztuk, vagy a selejtet növel­te. Ezzel a géppel egy munkás­nő dolgozik,, s eddig még minden foltot sikerült neki nyomtalanul eltüntetnie. • * • — A korszerűsítés szempontjá­ból igen 1 jelentősnek mondható a múlt esztendő — mondta Ta­kács Miklós, a kiskunfélegyházi 5. számú gyár főmérnöke. — Mintegy 4,5 millió forintos beru­házással megkezdtük a gyár elektromos hálózatának és fű­tésének nagyszabású rekonstruk­cióját. A női konfekció részleg­ben be is fejeződött ez a mun­ka, sőt ebben az épületben az elavult hajópadló helyett ma már parketta van. A bugaci te­lepünkön is korszerűsítettük az elektromos hálózatot, Tiszaalpá- ron pedig megfelelő szociális létesítményeket vehettek haszná­latba a dolgozók. Gyárunk gépparkja • A kecskeméti 3. számú gyár­ban Pólyák Istvánné az új folt- tisztító gép kezelője. 5,6 millió forint értékű új gép­pel növekedett. Igen nagy hasz­nát vesszük a Csepel gyártmá­nyú, hat gépből álló automata zakóvasaló gépsornak, a kelme és közbélés egységesítő (ragasztó) présnek. A múlt évben 35 var­rógépre szereltünk fel szálvágó automatát. Jelentősen növelik a termelékenységet az új célgépek közöttük a két nadrág-derék- készítő, valamint a két blúz- * je pántkészítő gép. Az idei terveink között szere­pel az elektromos hálózat továb­bi rekonstrukciója, azokban az épületekben, amelyek a távlati terveink szerint nem kerülnek lebontásra. Ugyancsak tovább folytatjuk a géppark korszerűsí­tését is. Már megérkezett 4 Cse­pel gyártmányú gőzfejlesztő, amelyből egy a gyárban, három pedig a vidéki telepeinket segíti a kézi vasalást. Az év végéig szeretnénk legalább 35—40 var­rógépre felszerelni szálvágó auto­matát. Várjuk 4 darab tűkikap­csol ásos kéttűs varrógép érkezé­sét, a tmk dolgozói pedig kap­nak egy modem műszerész esz­tergapadot. Emeletes épületünk­ben jelenleg nehéz fizikai mun­ka szükséges az anyagszállítás­hoz. Bízunk abban, hogy még az idén elkészül az a felvonó, amely megoldja ezt a gondot is. O. L. mintegy Dr. Dobos László megnyitja az ülést. (Tóth Sándor felvétele.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom