Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-23 / 69. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1979. március 23. JÓ ALAP AZ IDEI TERV TELJESÍTÉSÉHEZ A mezőgazdaság egy esztendeje A megye 1978. évi mezőgazdasági terme­lésének megítélése, az eredmények végleges összegzése, értékelése- még nem fejeződött be. Az előzetes adatokból és a mezőgazdasá­gi szövetkezetek mérlegbeszámolóinak össze­sítéséből megfelelő képet kaphatunk a gaz­dálkodás helyzetéről. Figyelembe véve az 1977. évi kimagasló eredményeket is, elmondható, hogy a megye mezőgazdasága 1978-ban jó évet zárt. A me­zőgazdaság bruttó termelési értéke tavaly az 1977. évivel közel azonos szinten teljesült, így az első három év eredménye összességé­ben időarányosan eléri az V. ötéves tervi előirányzatot. HÁZUNK TÁJA Időszerű munkák a szőlőben A termelés jellemzői A szántóföldi növénytermesz­tés 1978. évi eredményei minden fontosabb terménynél meghalad­ták az előző évit. Az iparszerű termelési rendszerek további tér­hódításával, a korszerű termelés feltételeinek megfelelő biztosítá­sával, a korábbiaknál jobb fajta­összetétel, a hatékonyabb techni­ka, technológia alkalmazásával, a főbb szántóföldi növények szá­mára kedvező időjárás kihaszná­lásával érték el a termelők ki­magasló eredményeiket. A kalászosok közül a legna­gyobb területen termesztett búza hektáronként 45,1 mázsás átlag­termése magasabb az országosnál és hektáronként 2 mázsával meg­haladja az előző évi megyei re­kordot. Az évről évre növekvő termésátlag bizonyítja, hogy meg­felelő körülmények megteremtése esetén csökkenthető az időjárás befolyásoló szerepe. A hozamok további növelésén kívül azonban a minőségi követelményeket is jobban szem előtt kell tartani, mivel a takarmánybúza aránya magas, közelíti a kritikus határt. A kukorica termőterülete az 1977. évi visszaesés után a kis­üzemi kukoricatermelés stagnálá­sa miatt nem nőtt kellő mérték­ben, azonban az 50 mázsás át­lagtermés az idei takarmánygaz­dálkodás biztos alapja lehet. Az ipari növények vetésterüle­te növekedett. A cukorrépa hek­táronkénti átlagtermése megha­ladta az előző évit, és kedvező volt a fajlagos cukortartalom nö­Eddig kétszer, 1976-ban és 1977-ben érdemelte már ki, jó munkájával a Kohó- és Gépipari Minisztérium Kivá­ló Szövetkezete címet a Bács-Kiskun megyei Autó-, Motor- és Gépjavító Ipari Szövetkezet, közismert ne­vén: a BÁCSMOBIL, amely ma tartja közgyűlését Kecs­keméten. Szervezettebben, hatékonyabban A megyében gépjárműjavító bázis szerepet betöltő szövetke­zet tagjai garanciális és garan­cián kívüli személygépkocsi- és motorkerékpár-javítással foglal­koznak elsősorban. Emellett fon­tos szolgáltatásuk az ipari hű­tő- és presszógépek javítása, ga­ranciában és azon túl. A BÁCS­MOBIL dolgozói konzervgyári gépek és berendezések gyártását és javítását is vállalják. A kon­zervipart — a Kecskeméti Kon­zervgyárral együttműködve — találmányok kísérleti és prototí­pusainak elkészítésével segíti a szövetkezet. Sikeres találmányok­ból — mint például az üvegzá­ró automatákból — kis sorozat­ban az ország több gyárának szállítottak már. — Az elmúlt évben a beruhá­zás miatti nehéz körülményeink, a terület szűkössége ellenére szervezettebbé és hatékonyabbá tettük a munkát — foglalta ösz­vekedése is. Az olajos növények­nél a napraforgó vetés'terüléte és hozama meghaladta mind az elő­ző évit, mind a tervezettet. A termelési eredmények továb­bi növelését, a fajlagos ráfordítá­sok csökkentését segítik a nagy­üzemi szántóterület egyharmadán gazdálkodó termelési rendszerek. Az igényekhez igazodva A zöldségtermesztés eredmé­nyeit az időjárás erősen befolyá­solta. Míg a melegigényes zöldség­félék termésmennyisége — a hű­vös és csapadékos nyár következ­tében — elmaradt mind az előző évitől, mind a tervezettől, addig például a káposztafélékből és a gyökérgumós zöldségekből a szük­ségesnél több termett. A jövőben — így már az idén is — a terme­lés szerkezetét az igényekhez job­ban igazodva kell kialakítani. Feltétlenül szólni kell a bur­gonyáról, amelynek korábbiakhoz képest magas — előzetes összesí­tés szerinti 140 mázsás átlagter­mése értékesítési gondokat oko­zott. Az ágazat eredményét ront­ja, hogy á sok esetben szükség­tárolással teleltetett burgonya gyengébb minőségű. A megye sajátos helyzetéből adódóan, a szőlő- és gyümlöcster- rnelés hozama meghatározó jelen­tőségű. Tavaly a téli és tavaszi fagyok, a nyári sok csapadék, a kevés napfény hatására az 1977. évinél kevesebb és gyengébb mi­nőségű szőlő termett. Ez rontja a többi ágazatban elért eredmé­nyeket. A megyében kiemelten sze röviden az 1978-as év ered­ményeit Csontos Gáspár elnök. — Tizennégy százalékkal haté­konyabb volt tavaly a tagság munkája, mint 1977-ben. A száz­ezer forintos energiamegtakarí­tásunk azt bizonyítja, hogy a kollektíva megértette a takaré­kosság fontosságát. Fejlődő szolgáltatások A BÁCSMOBIL két éve kor­szerű korrózióvédő állomást he­lyezett üzembe. Az osztrák—svéd eredetű DINITROL-állomás vi­lágszínvonalon végzi az alváz- és üregvédelmet. Tavaly ezer kezelt ültetvénytelepítésben a tervidőszak első két évében nagy­arányú lemaradás volt. Elsősor­ban kedvezőbb támogatási feltéte­lek kialakításával, a szaporító­anyag-ellátás javításával sikerült 1978-ban megközelíteni az idő­arányosan tervezettet. Az ágazat­ban a legfontosabb feladat az idén is a korszerűsítés és a tele­pítés ütemterv szerinti megvaló­sítása. Az állattenyésztés a vágóállat- és állatitermék-termelés 1978-ban tovább'fejlődött. Nőtt a szarvas­marha-állomány, a tejtermelés pedig már tavaly meghaladta az egy tehénre jutó, 1980-ra terve­zett 3100 literes átlagot. A leg^ nagyobb részarányú vágósertés értékesítésében számottevő a kis­termelőktől átvett sertés. Pénz­ügyi intézkedések következtében a korábban jelentkező ciklikusság az utóbbi években nem éreztet­te hatását, a termelési kedv nem csökkent. A jövőre nézve is biz­tosíték a kocaállomány 1978. évi 11 százalékos növekedése. A -juhászat a legdinamikusab­ban fejlődő ágazat, egyre jobban beleillik a nagyüzemek termelés- szerkezetébe. A pénzügyi támoga­tás és a jerkekihelyezési akció hatására fiatalodott az anyaállo­mány, növekedett a termelőké­pesség, javult az ágazat gazdasá­gossága. A mezőgazdasági szövetkezetek eredménye — a szőlő- és gyü­mölcstermelésből való viszonylag kisebb részesedésük következté­ben — jobb Bács-Kiskun össz- eredményénél. A megyében 151 gépkocsi fordult meg e célból a telephelyen. Fejlődött 1978-ban az autók műszaki vizsgára való felkészítései növekedett az Álla­mi Biztosító által a szövetkezet­nél felvett károk száma, s töb­ben éltek az OTP-hitelre való javíttatás lehetőségével, mivel ezt is helyben intézik. A Bács-Kiskun megyei Autó-, Motor- és Gépjavító Ipari Szö­vetkezetnek Szabadszálláson is van egy részlege, amely autó- és motorkerékpár-javításban ugyanazokat a szolgáltatásokat végzi, mint a kecskeméti szervi­zek, szintén kárfelvevő állo­mással és OTP-ügyintézéssel. Az elmúlt évben az ottani ipari szövetkezettől nemrégiben átvett részlegben tovább szilárdult a munkafegyelem, s a termelési ér­ték megközelítette a 2,5 millió forintot. — Az ötéves terv első évében körülbelül hat és fél millió fo­rint volt a lakosságnak végzett szolgáltatásaink értéke — tájé­koztatott a BÁCSMOBIL elnö­ke. — Azt a célt tűztük magunk elé, hogy 1980-ra elérjük ezen a területen a 13,5 milliót, vagyis kétszeresére növeljük a gépjár­műjavítást. Ezt a feladatunkat 1978 végére teljesítettük, 13 mil­lió 838 ezer forinttal. Beszédes számok A kitűnő eredmény többek közt annak köszönhető, hogy a kecskeméti, évi 80 ezer órás ja­vítókapacitású autószervizben 140 ezer órát dolgoztak a szak­emberek. A meglevő eszközöket maximálisan kihasználták. Ezért mondható most el — képletesen szólva —, hogy a kecskeméti szö­vetkezet a hatodik ötéves tervé­be lépett. A BÁCSMOBIL múlt évi ter­melési értéke 36 millió 800 ezer forint volt, 13 százalékkal maga­mezőgazdasági szövetkezet és kö­zös vállalkozás készített zárszám­adási mérlegbeszámolót. A pénzügyi helyzet Az előzetesen összesített adatok szerint az üzemi összes termelési érték 4 százalékkal nőtt, folyó­áron számítva meghaladta a 13 milliárd forintot. A szövetkezeti bruttó jövede­lem az előző évivel azonos, a nye­reség viszont — a termelési költ­ségeknek az árbevételeknél na­gyobb mérvű növekedése miatt — közel 5 százalékkal csökkent. így kevesebb összeg jutott az érde­keltségi alapokra is. Jogszabály- változtatás miatt a nyereségből képzett kötelező tartalékalap ösz- szege azonban 30 százalékkal nőtt, ami ugyan csökkenti a szövetke­zetek beruházási pénzeszközeit, de emeli a termelés biztonságát, to­vábbstabilizálja a szövetkezeti gazdálkodást. Ez összefüggésben van azzal a népgazdasági köve­telménnyel is, hogy 1979-ben ne növekedjék a beruházási szint, hanem közelítse a tervezettet, és a fejlesztési kiadások elsősorban az áthúzódó beruházások befeje­zésére irányuljanak. A beruhá­zásokkal kapcsolatos szigorítás, a nyereség egy részének központo­sítása, a támogatás feltételeinek meghatározása, a hitelpolitikai irányelvek, a szövetkezeteket mind átgondoltabb, a népgazdasá­gi igényeknek megfelelő, hatéko­nyabb gazdálkodásra ösztönzik. A szövetkezeti dolgozók jöve­delme életszínvonal-politikai cél­kitűzéseinknek megfelelően az át­lagos állományi létszám kismére­tű csökkenése mellett 5 százalék­kal nőtt. A tavalyi gazdálkodás eredmé­nyeként a közös gazdaságok ösz- szességében megfelelő alapokkal rendelkeznek az idei tervfelada­tok teljesítéséhez. Somogyi Attila pénzügyi főelőadó sább az előző évinél. A lakos­sági és közületi/ szolgáltatásokat együttesen 18 százalékkal növel­te a tagság. (A hűtőgépjavító részlegben átszervezés révén több millió forinttal nőtt a termelés értéke.) A tavalyelőtti 7,1 száza­lékról 11,9 százalékra emelkedett az árbevételhez viszonyított nye­reség. Minőségi hibából eredő vesztesége nem volt a szövetke­zetnek. A BÁCSMOBIL alkat­részboltjában tavaly 3 millió fo­rint értékű autó- és motorkerék­pár-tartozékot adtak el a la­kosságnak. Önálló műszaki vizsgáztatás — A területrendezés és az új épületek első félévi átadása után új üzemszervezési tervet valósí­tunk meg — kezdte az idei ten­nivalók ismertetését Csontos Gáspár elnök. — Június végéig megkezdjük a gépkocsik önálló, zárt technológiás műszaki vizs­gáztatását. Ez azt jelenti, hogy az ügyfeleink autóit nemcsak felkészítjük a műszakira, hanem mi magunk le is vizsgáztatjuk. A legkorszerűbb műszerekkel felszerelt diagnosztikai sort épí­tünk ki erre a célra» Pályázatot adtunk be a hasz­nált gépkocsik vásárlási és érté­kesítési jogára. A felkészülést már ennek az elképzelésnek a megvalósításához is megkezdtük. Az idén fejlesztjük a szabadszál­lási részlegünket. A kismotor- javítást új műhelybe helyezzük át. Átszervezzük az egész gép­kocsijavítási rendszert. A szö­vetkezet vezetősége bízik a ti­zenhárom szocialista brigádban, az egész tagságban, hogy az idei feladatainkat is sikeresen meg­oldjuk, s a lakossági szolgáltatá­sok fejlesztésével teljesítjük 39 millió forintos tervünket. A. Tóth Sándor A szőlőskertben most a legfon­tosabb munka a metszés. Mivel a télen a hőmérséklet jó néhányszor több helyen tartósan —20 fok alá csökkent, számítani lehet fagyká­rokra. Ezért a metszésre a szo­kottnál nagyobb figyelmet fordít­sunk, s mielőtt e munkához kez­denénk, feltétlenül végezzünk rügy- és vesszővizsgálatot. A rü­gyeket a szőlőskert különböző tő­kéiről lemetszett, teljes hosszúsá­gú vesszőkön és a rügyek sorrend­jében ellenőrizzük. Gondoljunk a fajták eltérő fagyérzékenységére, és fajtánként vizsgáljuk meg a rügyeket. Legérzékenyebb például a csemegeszőlők közül a Pannónia kincse, a Cardinal, a Szőlőskertek királynője, az Afuz Ali, a borsző­lők közül az Ezerjó, a Mézesfehér, a Bánáti rizling. A rügyvizsgálatkor a rügyeket éles késsel vágjuk át hosszában és keresztben. Az egészséges, nem károsodott rügy belseje zöld, és jól láthatók a fő- és mellékrügyek. A fagyott rügy főrügye barna vagy fekete. Jelentősebb fagykár esetén vizsgáljuk meg a diafragmát (a bélrekeszt), és a háncsot is. Ha barnák, a vesszőnek ezek a részei is károsodtak. A vesszők feldara­bolásával a fagyott és az egészsé­ges részek kitűnően felismerhetők. A metszést a károsodás szerint végezzük. Részleges fagykár ese­tén a metszéskor a kár mértéké­nek megfelelően több rügyet ha­gyunk meg. Ha a fagykár eléri a 40—50 százalékot, várjuk meg a, szőlő fakadását, és csak akkor metsszünk. Amennyiben minden rügy elfagyott, a tőkét rövidcsa­posra (1—2 rügyesre) metsszük. Teljes fagykár esetén, amikor a vesszők, sőt az idősebb részek is károsodtak, a fakadás után az el­pusztult tőkerészeket, karokat az élő részig vágjuk vissza, és majd az idős karrészekből, törzsből, tő­ből kitörő erős hajtásokkal pró­báljuk újra nevelni a termőfelü- letet. A metszést a fagytűrőbb fajták­kal kezdjük, és a tőke erőssége, a fajta igénye, a trágyázás mértéke szerint végezzük. A magaskordon- és a lugasművelésű szőlők met­nyújt. Milyen vagyontárgyakra terjed ki a MÉB? — A lakóépületre és a vele azo­nos telken levő melléképületekre, gazdasági épületekre, egyéb épít­ményekre, valamint a kerítésre. — A biztosított gazdaságához és művelése alatt levő földterülethez tartozó gazdasági és melléképüle­tekre, építményekre, kerítésekre, pincékre. — A mezőgazdasági tevékeny­séghez kapcsolódó vagyontárgyak­ra, abban az esetben is, ha azok nem a gazdaság területén rongá­lódtak meg. — A gazdaságban keletkezett olyan elemi károkra is fizet a biztosító, melyek az állatállo­mányt, á lábonálló növénykultú­rát, a gazdaságban termelt, vagy vásárolt termékeket, terményeket, a mezőgazdasági gépeket, munka­eszközöket, felszerelési és beren­dezési tárgyakat sújtották. — Kivételt képeznek az állatok betegségei, illetve baleset miatti elhullások, és a kényszervágások kárai, valamint a növényi kultú­rák jégkárai — melyekre külön biztosítás köthető. Mikor fizet a biztosító? A tűzkárokra (kivéve az ön­gyulladást), a villámcsapásból, robbanásból (tv-képernyő) eredő károkra, a legalább ötös erősségű földrengés okozta károkra, vihar­károkra, földcsuszamlásra, föld- és kőomlás esetén, az épület víz­berendezéséből kiömlő gőz- és víz­károkra, a jégverésre (ha az épü­let tetejében keletkezett kár), a hónyomás miatti károkra. Az ide­gen járművek által a kerítésben, szését követően nyissuk ki a be­fedett hagyományos művelésű tő­kéket és ezeket is metsszük meg. A nyitás előtt szórjuk ki a nit­rogén műtrágyát, s ha nem adtunk volna szerves trágyát, most még pótolhatjuk. A metszéskor fordítsunk nagy figyelmet a tőketisztogatásra. A beteg, fertőzőt!, száraz csonkokat, csapokat vágjuk le, s távolítsuk el a felesleges nyakhajtásokat is. Aa idősebbb, elhanyagoltabb tőkéket, kordonkarókat drótkefével, eset­leg kéregkaparóval is tisztítsuk át, mert ezzel jól megsemmisítjük az áttelelő hernyókat és más kárte­vőket. a búvóhelyeiken megtele­pedett pajzstetveket. Ha idős tő­kéket ifjítunk, a jobb és gyorsabb sebforradás céljából kenjük be a metszfélületeket a gombaölő szert is tartalmazó Santar SM sebkeze­lő pasztával. Annak, aki úgy érzi, hogy nem elég tájékozott, gyakorlott a met­szésben. feltétlenül hasznára vá­lik, ha áttanulmányozza Prohász- ka Ferenc: Szőlő és bor, Csepre- gi Pál: A szőlő metszése című könyvét. Ezekben az egyéb mun­kákról is részletesen olvashatunk. Érdemes a Kertészet és Szőlészet szaklap idei 7-es, 8-as, 9-es és 10-es számait is átnézni, mert ezekben is szó esik a metszésről. A termőszőlőben, a fiatal és új telepítésben egyaránt pótoljuk a tőkehiányokat. Ez azért fontos, mert ahány százalék hiánya van a szőlőnek, többnyire annyival ke­vesebbet terem, ugyanakkor pe­dig a munka- és az anyagráfor­dítás költségei annyit tesznek ki, mintha minden tőke meglenne. Most még talán jut rá időnk: írjuk össze, hogy a szőlő ápolásá­hoz, gondozásához milyen eszkö­zökre, anyagokra, gépekre lehet szükségünk, és a növényvédő sze­rekkel együtt mielőbb vásároljuk meg. Tervszerűen dolgozva mun­kánk eredményesebb és gazdasá­gosabb lesz, hiszen a szakszerű gondoskodást a növények nagyobb és szebb terméssel hálálják majd meg. Szent-Miklóssy Ferenc épületben bekövetkezett károkra, lopásra, betörésre, az épületek üvegezésére, valamint árvízká­rokra fizet a biztosító. Mennyi a biztosítás díja? A gazdaság, a lakóépület, a szö­vetkezeti vagy öröklakás és a la­kásingóságainak kárára a biztosí­tó az alábbi díjak ellenében nyújt fedezetet: 1 szobás épület évi díja 264 fo­rint, 2 szobásé 324, 3 szobásé 408, 4 szobásé 504 forint. Kiegészítő biztosítás A teljesebb körű biztosítás ér­dekében a MÉB mellé kiegészítő biztosítást lehet kötni: — a biztosított tulajdonában le­vő, de nem használt lakóépületre, a hozzá tartozó melléképületekre, — a garázsra, annak felszerelé­sére (ha a garázs nem a lakóépü­letben vagy az ahhoz tartozó tel­ken van), — jégkárokra, ha 6 ezer négy­zetméternél nem nagyobb a me­zőgazdaságilag művelt terület, — méhészetre, s azok felszere­lésére. — orvosi rendelőre, s felszerele- sére — valamint műértékekre, érték­tárgyakra. Sokan nem laknak a tulajdo­nukban levő épületben. Ebben az esetben a bérbe adott lakóépület­re kiegészítő épületbiztosítást köt­hetnek. A kiegészítő biztosítás ugyanazokra a káresetekre érvé­nyes, mint az alapbiztosítás, ki­véve a balesetből és az üvegtörés­ből eredő károkat, melyeket nem térít meg a biztosító. 9z. E. • Egymás mellett folyik az építkezés és az autójavítás. (Opauszky László felvételei) A hatodik ötéves tervébe „gördült” a BÁCSMOBIL • Az autósrészlegben jó esztergályosra is szükség van. Kálmán Ferenc húsz éve dolgozik a szövet­kezetnél. A mezőgazdasági biztosítás Azok az ingatlantulajdonosok) akik valamilyen mezőgaz­dasági tevékenységet is folytatnak, ingatlanukra mezőgazda- sági épület- és lakásbiztosítást (MÉB) köthetnek. Ez a bizto­sítás 24-féle kár esetére terjed ki, az elemi csapástól egészen a betöréses lopásig, és az üvegkárok megtérítéséig. E biztosításokat az Állami Biztosító fiókjainál, vagy meg­bízottjainál, illetve a községben működő takarékszövetkeze­teknél lehet megkötni. A MÉB határozatlan időtartamú biz­tosítás, mely nemcsak a lakóépületben, a lakásingóságokban, hanem a kisgazdaságokban előforduló károkra is fedezetet • A BACSMOBIL kereskedelmi vállalatoktól mo­torkerékpárok eladás előtti vizsgáztatását vállalja. Képünkön egy motorszállítmányt raknak le a szö­vetkezet telepén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom