Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-22 / 68. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. március 22. Automatizálás a gépiparban A gépesítés, az automatizálás, különösképpen a számítógép alkalmazása már eddig is lényeg- bevágóan csökkentette az emberi munka hányadát a gépek gyártásának a folyamatában. A számítógépek mentesítik a tervezőt a rutinmunka hagy része alól, és sokszor a szerkesztés feladatait is rábízhatjuk h számítógépre, a rajzolást is a rajzgépekre. A számítógép megtervezi a műveleteket, elvégzi a gyári adminisztráció zömét, egyéb gépek megköny- nyítik a szállítást, a raktározást, a szerelés munkaszakaszait és számos olyan automatikus berendezés is működik már, amellyel az esetek nagy részében ember közreműködése nélkül végezhetjük el a méretellenőrzést, vagy a minőségvizsgálatokat. A jelenlegi legkorszerűbben gépesített, automatizált, számítógéppel dolgozó üzemekben tehát a gépgyártás sok szakaszában sikerült pótolni az egyre dráguló, egyre nehezebben toborozható embert. A technika már legfejlettebb tokán a gyártási láncnak szinte minden szeme külön-külön automatizálható, gépesíthető, de a láncszemek között emberek teremtik meg a kapcsolatot. Ember dolgozza fel a számítógépes, tervezés eredményeit, jelenti a számítógépnek a termelési ütemterv végrehajtását, viszi a lyukszalagot a megfelelő szerszámgéphez, szállítja a géphez az anyagot, jelenti a méretellenőrzés eredményét stb. A nagy sorozatban gyártott gépek — például a gépkocsik, vagy a villanymotorok — gyártásában már több éve tért hódítottak az automata célgépekből összeállított gépsorok. Ezeken az alkotórészek emberi közreműködés nélkül, bonyolult szállító, rögzítő és forgató berendezések révén haladnak az egyik megmunkáló állomásról a következőre. A gondosan összehangolt állomásokat különféle jelző, reteszelő berendezések kötik össze, a rendszerbe beépítenek különböző automatikus mérő, ellenőrző, tisztító, hőkezelő és egyéb műveleteket. Az NDK-beli Karl-Marx-Stadt köszörűgépgyárban is sikeres kísérleteket folytatnak félautomata és automata köszörűgépek kifejlesztésére. A ferde beesési szögű köszörűgépeket a munkadarab automatikus beillesztésére és kiemelésére alkalmas eszközzel látják el. E gépeket elsősorban a szocialista országokba szállítják, de jó kapcsolatokat alakítottak ki nyugati cégekkel is. • Szerelik az automata köszörűgépet. (MTI Külföldi Képszolgálat KS) A C-vitamin és a rákbetegség A Nobel-díjas Linus Pauling vetette fel azt az elképzelést, mely szerint a C-vitamin fokozza a szervezet ellenállóképességét a rosszindulatú daganatokkal szemben. A hatásmechanizmust illetően azonban csak hipotézisek vannak. Tény viszont, hogy a skóciai Vale- of-Leven kórházban végzett kísérletekből egyértelműen kiderült, hogy a C-vitamin valóban rendelkezik valamilyen rákellenes hatással. Pauling — az általánosan javasolt napi 45 milligrammal szemben — napi 10 gramm C-vitamin bevételét ajánlja. Ugyanakkor az ilyen nagy dózisok különböző káros mellékhatásokat okozhatnak. A részletek tisztázására még széles körű kutatásokra van szükség. Gondok és rekordok a rémi Dózsa termelőszövetkezetben Országos hírnevüket baromfiprogramjuknak és juhhizla- lásuknak köszönhetik. Ezt a két ágazatot nagyüzemi szintre emelték és úgv is termelnek, mint a gyárakban. Nálunk a keltetőüzemből útnak indított naposcsibék ugyanúgy végtermékek, mint az ipari üzemek futószalagjairól legördülő cipők, vagy magnetofonok. A bárányhizlalás is nélkülözi a hagyományos juhászkodás romantikáját: piacképes „árut” állítanak elő, szervezetten és gazdaságosan. Mindez nem jelenti azt, hogy nincsenek gondjaik. — Az elmúlt évben, a tervezett 3 százalékkal szemben csak 2 százalékos termelésnövekedést sikerült, elérnünk — tájékoztat a gazdasági helyzetéről dr. Babicz Ferenc !tsz-elnök. — A lemaradásban nagy szerepe volt az időjárásnak — téli—tavaszi fagyok nagy károkat okoztak a szőlő- ültetvényekben, a termés jelentős részét elvitték. Az állattenyésztés többet termelt a tervezettnél, nőtt az exportunk, de romlott a cserearány a tőkés piacon, és ezáltal csökkent a dollárbevételünk. Búzából és kukoricából rekordtermést sikerült betakarítanunk. Mindent egybevetve, megbirkóztunk a legnehezebb feladatokkal is, eredményesen gazdálkodtunk, jó évet zártunk. Van minek örülni, de gondunk is van bőven. Az elmúlt évek megalapozott gazdálkodása tükröződik a részesedés kedvező alakulásában. Az utóbbi három esztendőben az ösz- szes részesedés 42 százalékkal, az egy napra jutó részesedés 38 százalékkal nőtt. Mindez évi 13—14 százalékos bérnövekedéssel járt együtt, ami nem kis dolog! — Gazdaságunk valóban ütemesen fejlődött, mégis a nyereségünk nagyobb lehetett volna. Ez persze nemcsak rajtunk múlt, más, külső okok is közrejátszottak. Drágább lett a villamos energia, és a tőkés gépek alkatrészeinek az ára. Csak ez a két tétel több mint egymilliót vitt el a nyereségünkből. A dollár leértékelését, a közvetlen baromfiexportunknál anyagilag is megéreztük. A régi keltetőüzem selejtezése is rontott az eredményeinken. Múlt évben készült el a szövetkezet juhtelepe, már csak az öltözők építése van hátra. A hatalmas, nádfedeles hizlaldából 12 ezer bárány indulhat hamarosan Itáliába, Franciaországba, Svájcba, az NSZK-ba és az arab országokba. A kereslet amellett szól, hogy érdemes volt Rémen létrehozni ezt az országosan is ritkaságszámba menő, korszerű telepet? — Ez a beruházás minden eddiginél nagyobb volt, a múlt évben 50 millió forint értékű építési és szerelési munkát végeztünk el, viszont az ágazat 73 és fél milliót jövedelmezett. Hízóbárányból a tervezett 26 ezerrel szemben több mint 42 ezret értékesítettünk. Szeretnénk az ágazat termelését tovább fejleszteni és ennek érdekében szorosabbra fűzni kapcsolatainkat a megye juhtenyésztő gazdaságaival. Különösen azokra a helyekre számítunk, ahol jelentős mennyiségű juhlegelőkkel rendelkeznek. Jó az együttműködésünk a Gyapjú- és Textilnyersanyag- forgalmi Vállalattal és annak bajai kirendeltségével. Sok segítséget kaptunk tőlük juhágazatunk fejlődéséhez. A múlt évben 8 évre szóló együttműködési szerződést kötöttünk, amely még biztonságosabbá teszi mindkettőnk munkáját. A gyors ütemben növekvő árutermelés tavaly 266 milliós bevétellel gyarapította a gazdaságot, A baromfiágazat 46 százalékkal termelt többet, mint a megelőző évben és 116 millió forintot jövedelmezett. A nagy, mennyiségi mutatókon némileg rontott a gyengébb minőség. A helyben „előállított” tojások egy része ugyanis tenyésztésre alkalmatlan, terméketlen volt. A költségek viszont éppen úgy felmerültek, mintha a csibék kikeltek volna. Pedig a keltetésnél egyetlen százaléknyi romlás kereken egy millióval károsítja meg a szövetkezetét. Ez az összeg az összdolgozók félhavi munkabérének, vagy 1.1 Zsiguli árának felel meg. A minőség kedvezőtlen alakulása személyi okokra vezethető vissza. Ezért úgy döntöttek, hogy változást hajtanak végre az ágazat vezetésében. König Béla január elsején vette át a baromfitelep vezetését. Azelőtt Tüskésmajorban dolgozott, a Gabona Tröszt Kísérleti Gazdaságában. — Ügy éreztem, hogy ez a munka érdekesebb és változatosabb. Számít az is, hogy több lett a fizetésem, és lakást is adtak. 1970-ben végeztem a keszthelyi Agrártudományi Egyetemet, és nagy öröm számomra, hogy ilyen fiatalon telepvezető lehetek. Szeretem a szakmámat, és az is jó, hogy közel lehetek az emberekhez. • Dr. Babicz Ferenc: „Létkérdés volt rálépnünk a nagyüzemi gazdálkodás útjára.” kezettel sem, akiknek tavaly több mint 13 millió naposcsibét adtak el. Az idén 16 millió kibocsátását tervezik. Ez a társas viszony több egyszerű adás-vételnél. A broylercsibéket nevelő gazdaságok eredménye nagymértékben függ a rémi Dózsa teljesítményétől, de az érdekeltség kölcsönös. A Dózsa értékesítési lehetőségeit nem kis mértékben befolyásolja, hogy a tőlük vásárolt naposcsibét milyen eredménnyel sikerül felnevelni? Ezért is tartják legfontosabb feladatuknak a »minőség javítását és a döntős kiszolgálást. A mindennapi munkát megfé-. nyesítik a rekordok, de a változásokkal a gondok is együtt járnak. A szövetkezet bátran feltárja a hibákat is, mert csak a tények ismeretében lehet megoldást találni rájuk. Megmutatták, hogy ha a rémi föld nem is alkalmas az ott élők eltartására, más, gazdaságos ágazatok fejlesztésével, nagyüzemi gazdálkodással a legjobb adottságú szövetkezetekkel is felvehetik a versenyt. Amit elértek, most már kötelezi is őket. A már meglevő gazdálkodási és életszínvonal további javítására. Vadas Zsuzsa • König Béla: „Jó, hogy közel lehetek az emberekhez.” A brigádok között is jó az összhang. Már a baromfiprogram indulásának második évében úgy sikerült nyereségre szert tenni, hogy az építők és a műszakiak, munkaidőn túl is dolgozva, egy hónappal előbb készítették el a szükséges férőhelyeket. A jövőben még nagyobb szükség lesz a helytállásukra. — Most a szocialista brigádoknak — foglalta össze a tőlük várt tennivalókat Babicz Ferenc — a takarékos anyaggazdálkodásra, a termelési költségek ésszerű csökkentésére, a munkaidő jobb kihasználására kell mozgósítaniuk. Azt kérjük tőlük, hogy ezután is járjanak élen a tanulásban és a művelődésben, hogy képesek legyenek befogadni és alkalmazni a mind nagyobb tudást és felkészültségeit igénylő, korszerű, új termelési eljárásokat. Az idén tovább kell fokozni a termelést és ez további szorgalmas munkára kötelez. Erősíteni kell az érdekeltséget, tudatosítani az egymásrautaltságot. Vezetők és a tagság, valamint a brigádtagok között. Nem hanyagolható el a kapcsolat azzal a 23 termelőszövet• Oj lakók érkeznek i hizlaldába. Csehszlovák pészméker Rét- és legelőgazdálkodás a kiskunsági szövetkezetekben A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazdaságokban, majdnem 84 ezer hektár gyepterületet tartanak nyílván, ami a megye szövetkezeti tulajdonban levő gyepeinek 74 százaléka. Ebben a körzetben tehát, az eddigieknél is nagyobb figyelmet érdemel a gyepgazdálkodás, a fejlesztési programok kialakításában egyre inkább megnövekedik szerepe. A gvepek minőségileg nagyon különbözőek. Mindössze 24,5 ezer hektár alkalmas kimondottan nagyüzemi művelésre. Ezenkívül csupán 26 ezer hektár van, amely tagolt, vagy kisebb területekből áll, de gazdálkodni még lehet rajta. A többi vízjárta gyep, vagy árterület, esetleg olyan fűtermő terület, amelyen valamikor szőlők, gyümölcsösök voltak.^ így például az imrehegyi Űj Élet Szakszövetkezetnél számontartott 1130 hektár gyepből csupán 62, a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet 1610 hektárjából 800 minősíthető valóban fűtermést is adó rétnek, legelőnek. Az elektronika egyik életet mentő vívmányát, a pészmékert akkor használják, amikor a szívritmus rendellenessé válik, a szív leállással fenyeget, vagy esetleg másodpercekre le is áll. A működését szabályozó inger képzésében illetve ebből az ingerből származó ingerület vezetésében ugyanis zavar támad. A műszer tehát az inger képződésének, illetve vezetésének hiánya vagy hibája miatt rosszul működő szív egészséges ritmusának a beállítására és fenntartására szolgál. A pészméker meghatározott nagyságú és gyakoriságú elektromos jelek, impulzusok leadására képes hosszú időn át egyenletesen. Több éven át való működését a benne levő, hosszú élettartamú miniatűr elemek vagy telepek biztosítják. Az impulzusokat a műszeren úgy állítják be, hogy percenkénti számuk 78—80 legyen, mint a szívverések rendes száma; az impulzusokat elektródok segítségével a szívizomhoz vezetik. A pészmékert műtéttel „építik be” az ember szervezetébe. Legtöbbször a mellizomzat alá helyezik el magát a berendezést, de bevarrhatják más testtájakon is a bőr alá. A műszerekből kivezető elektródokat a szívhez rögzítik, például az egyik vénán át a szívbe vezetve, vagy a szívizomhoz varrva. Ezzel az aránylag egyszerű berendezéssel már nagyon sok életet sikerült megmenteni. A jelenlegi pészmékernek nagy hátránya, hogy a készüléket a telepek kimerülése miatt mintegy kétévenként cserélni kell, és ez csak újabb műtéttel lehetséges. Ennek elkerülésére világszerte • Beültetik a TESLA gyár pész- mékerét. Eddig 450(T beteget mentett meg a készülék. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) több irányban kísérleteznek. Szerkesztettek olyan pészmékert, amelyet nem kell a szervezetbe beépíteni, hanem nyakba akasztva lehet viselni, és csak az elektródokat kell a szívizomhoz vezetni. Olyan pészméker is van, amely voltaképpen egy miniatűr rádióvevő. A klinikáról adják le az impulzusokat, a szervezetbe épített rádióvevő pedig közvetíti azokat a szívizomnak. Kísérleteznek a radioaktív energiaforrással működő „atom”-pészmékerrel is. A szocialista országok közül Csehszlovákiában, az észak-mor- vaországi TESLA Művekben is gyártanak pészmékert, amely eléri a világszínvonalat. 10 évig működőképes, de telepeit 2—3 évenként cserélni kell. Gazdátlan gyepek A Kiskunsági TESZÖV gazdaságaiban a rétként hasznosított 28 ezer hektárról, átlagban 14,9 mázsa szénaértékű, a legeltetett 55 ezer hektárról 7,6 mázsa szénaér- tékíi termést takarítottak be. A rétek, legelők üzemenkénti átlagtermésének megállapítása bizonytalan. A gazdaságok ugyanis legfeljebb tapasztalati, becsült értékekkel számolnak. A fűtermést még azok a szövetkezetek is csak részben mérik, amelyekben magasabb színvonalú a számvitel. Egy-egy üzemen belül ugyanis eltérőek az adottságok, a gyepek széttagoltak, helyenként gazdátlanok. Az utóbbi években a szövetség körzetének 15 gazdaságában a gyepgazdálkodást függetlenített szakember irányítja, és az önálló ágazatot az állattenyésztési főágazatnak rendelték alá. Ezek példája bizonyítja, hogy az olyan szövetkezetekben, ahol alkalmas gyepterület és megfelelő nagyságú állatállomány van, ott ez a szervezeti felépítés a legindokoltabb. Az állattenyésztés alapja A rét- és legelőgazdálkodás eredményessége az állattenyésztésben mérhető. A gazdaságokban végzett megfigyelésekből megállapítható, hogy még a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek arányát is csak kevés helyen vették számításba, amikor az állat- tenyésztés gyepre alapozható ágazatainak fejlesztéséről, vagy éppen megszüntetéséről döntöttek. A húshasznosítású szarvasmarhaágazat megteremtésére vagy fejlesztésére főleg azok a szövetkezetek gondolnak, melyekben 400— 500 hektárnál nagyobb, nagyüzemi módon művelhető gyepterület van. Ilyen a keceli Szőlőfürt, a kiskőrösi Kossuth és az ágasegyházi Mathiász Szakszövetkezet is, ahol úgy tervezik, hogy évente száz—száz húsmarhával növelik az állományt. A Kiskunsági TESZÖV-höz tartozó gazdaságok gyepgazdálkodásának színvonalát emelte tavaly az, hogy 52 szövetkezet vette igénybe a nitrogén műtrágya vásárlási kedvezményt. A beszerzett mennyiség mintegy 21 ezer hektárra volt elegendő. A szakemberek tájékoztatása szerint a nitrogént foszforral és káliummal megfelelő mértékben kiegészítve szórták ki a gyepekre. Ennek és a bőséges csapadéknak kiemelkedő termésnövekedés lett az eredménye. Betakarítás A nagyobb fűhozam új problémát vetett fel, a gépek sok helyen nem tudták a nagy mennyiségű füvet levágni. Betakarítás közben gyakran tömődtek, sőt, törtek is. Ezért lenne érdemesebb a gazdaságokban az eddig megszokott egy vagy két kaszálás helyett rövidebb betakarítási fordulót hagyva, háromszor, sőt négyszer kaszálni. Célszerűbb lenne az is, ha a gazdaságok előre meghatároznák azt, hogy szilázst, vagy szenázst készítenek és nem hagynák a tarlón megrothadni a lekaszált füvet. Ugyancsak a betakarítás gondjait lehetnie csökkenteni azzal, hogy többet legeltetnének. Jó példa volt erre néhány évvel ezelőtt a tiszaalpári Búzakalász Termelőszövetkezet, ahol a tejelő szarvasmarha-állományt hajtották a legelőre és mozgatható berendezéssel ott is fejték az állatokat. G. E.
