Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-21 / 67. szám

AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 67. szám Ára! 1,20 Ft 1979. március 21. szerda ÜNNEPSÉG A PARLAMENTBEN Hazánk büszkén vallja magáénak a Tanácsköztársaság történelmi örökségét A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa kedden a parlament kong­resszusi termében ünnepi ülésen emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 60. évfordulójáról. Az ünnepi ülés elnökségében a csepeli vö­rös ezred 2. zászlóaljának a történelmi ese­ményeket idéző lobogója alatt foglalt he­lyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Nemes Dezső, a Népszabadság főszerkesztője, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Ugyancsak az elnökség tagja volt: Andics Erzsébet akadémikus, Györkös Sán­dor, a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádvezetője, Hidas Antal költő, Hunya István nyugdíjas, a Mezőgazdasági, Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke, Keszi Ferenc nyugdíjas bá­nyász, László Aladár nyugdíjas, Lovas Lász­ló, a Duna Cipőgyár cipész szakmunkása, szocialista brigádtag, Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Práth Károly nyugdíjas, Sebes Sándor nyugdíjas, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság titkárságának tagja, Sipos Zsigmondné, a Fékon Ruházati Vállalai vasalónő szakmun­kása, szocialista brigádtag, Szerényi Sándor nyugdíjas, az MSZMP KEB titkárságának tagja, Szobek András nyugdíjas, Tassonyi Kadocsa, a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat szakági főmérnöke, a KISZ KB tag­ja. Részt vettek az ünnepségen a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, az Elnöki Tanács, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elnökségének, az országgyű­lés tisztikarának, a Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének tagjai, s a padsorok­ban helyet foglalt a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet számos más vezető szemé­lyisége is. Jelen volt az ünnepi ülésen a magyar forradalmi munkásmozgalom sok régi harcosa, valamint az évforduló alkalmá­ból kitüntetett I veteránok népes csoportja. Ott voltak az ünnepi megemlékezésen szoci­alista társadalmunk legkiválóbb építői, a szo­cialista brigádvezetők, az élenjáró szellemi és fizikai dolgozók, a KISZ-es fiatalok kép­viselői. Az ünnepi ülés részvevője volt a Szov­jetunióból érkezett internacionalisták, a ha­zánk felszabadításában, a magyar—szovjet barátság erősítésében-kiemelkedő érdemeket szerzett szovjet emberek küldöttsége, továb­bá a Szovjetunió Kommunista Pártja moszk­vai városi bizottságának delegációja. Részt vett az ülésen a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője is. Az ünnepi ülést a Himnusz el­hangzása után Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg. Nemes Dezső — Alig másfél esztendeje, hogy megünnepeltük a 60. évfordulóját a Nagy Októberi Szocialista For­radalomnak, amely megnyitotta a' szocialista világforradalorn, a ka­pitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát. Négy hó­napja volt a 60. évfordulója an­nak, hogy megalakult a Kommu­nisták Magyarországi Pártja, amely az orosz forradalom példá­jából és a lenini tanokból útmu­tatást merítve, Magyarországon is kibontotta a szocialista forradalom harci lobogóját. S négy hónappal színre lépése után a proletariátus új, forradalmi pártja, megnyerve a szocialista tanácshatalom ügyé­nek a munkásság döntő többsé­gét, és egyesülve a kommunisták elveit és harci programját elfoga­dó szociáldemokrata párttal, meg­született hazánkban az első mun­káshatalom. 1919. március 21-én Magyaror­szág proletariátusa, a falusi sze­génység aktív támogatásával, és más dolgozó rétegek rokonszenvét is megszerezve, az egyesült párt vezetésével meghódította a hatal­mat, megteremtette a Magyar Ta­nácsköztársaságot — mondotta Nemes Dezső. A továbbiakban visszatekintett nemzeti Történetünk e nagy ese­ményének előzményeire, majd hangoztatta: — A munkásosztály egyöntetű akaratából, politikai erejének túl­súlyra jutása révén létrejött ha­zánkban az első proletárhatalom, amely hivatva volt új korszakot nyitni az ország történetében, a nemzet fejlődésében. — A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte a szocialista forradalom békés győzelmének első történel­mi példája, amely mögött ott rej­lik a munkásság forradalmi egy­ségéért vívott több hónapos küz­delem tanulsága is. A forradalmi vívmányok megóvásáért és to­vábbfejlesztéséért. a szocialista köztársaságért folyó harcban vált az ország proletariátusa olyan po­litikai erővé, amely a válságos helyzetben a nemzet élére állha­tott, vállalva az ország átalakítá­sának és a haza védelmének nagy és nehéz feladatát. —,A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte nagy rokonszenvet vál­tott ki a proletariátus körében az országok egész sorában. Határta­Ezután Nemes Dezső, az ünnepi ülés szónoka lépett a mikrofon­hoz. beszéde lan lelkesedéssel üdvözölték a szovjet föld népei, amelyek harc­ban álltak forradalmi hatalmuk védelméért. Örök iílőkre szólóan méltatta Lenin a magyar proletár­hatalom nemzetközi jelentőségét, kiemelve sajátos vonásait is, így létrejöttének békés jellegét. Mély rokonszenvvel fogadták a szom­szédos és távolabbi országok pro­letárjai, a,, szociáldemokrata pár­tok ama tömegei is, amelyek a reformista befolyás következtében a forradalmi példát nem követték ugyan, de mégis nagy tisztelet­tel és együttérzéssel tekintettek a hatalmat megragadó osztálytest­véreik küzdelmére. — A munkáshatalom súlyos örökséget vett át a megbukott tő­kés-földbirtokos rendszertől, amely rendkívül kimerült orszá­got hagyott maga után. A tanács­hatalomnak tehát rendkívüli erő­feszítéseket kellett tennie, és tett is a termelés és az elosztás meg­szervezésére. A tanácsrendszer gyors kiépülése és működése, a pénzintézetek, az ipari és a ke­reskedelmi vállalatok államosítá­sa. s a népgazdaság megszervezé­se. a szűkös lehetőségek közepet­te is a dolgozók ellátásának bi­zonyos javítása, jelentős szociál­politikai intézkedések kezdemé­nyezése és bevezetése, a munka- és életkörülmények emberibbé vá­lása mind-mind mutatta, hogy a dolgozók új világa épül. Kiemel­kedő volt a gyermékvédelem, a kulturális forradalom elindítása, és útjának szélesre tárása. Ered­ményei, amelyeket a tanácsha­talom a külső imperialista túlerő­vel és az alattomos belső ellenség­gel küzdve, az ingadozókkal, meg a tapasztalatlanságból fakadó ne­hézségekkel is birkózva, rövid fennállása idején elért, tanúsítot­ták a szocialista munkáshatalom teremtőképességét — jelentette ki a szónok. Ezután így folytatta: — A proletárhaza védelrnében létrejött a magyar Vörös Hadse­reg. A forradalmi honvédelemnek alapja mindenekelőtt a munkás­ság elszántsága, továbbá mindazok segítsége, akik tisztelettel tekin­tettek az antanttal dacoló tanács­hatalomra, és készek voltak tá­mogatni az ország védelmét. Se­gítették azt az itt élő szlovák, né­met és más ajkú önkéntesek századai és zászlóaljai, az orosz hadifoglyok önkéntes egységei, az Ausztriából érkezett munkásezred harcosai, kik valamennyien a vi­lágforradalom katonáiként álltak magyar osztálytestvéreik mellé. — A munkásság nagy erejű fel­lépése az április végi—május eleji napokban, amely elhallgattatta n kishi tűeket és elszigetelte a kapi- tulánsokat, a győzelmes május vé­gi—júniusi északi hadjárat arany betűkkel íródott be hazánk törté­netébe. — Az antant katonai túlereje megdöntötte a Duna völgye első proletárhatalmát. Ismételten a magyar nép nyakára ültette a tő­kés-földbirtokos uralmat, amely kegyetlen bosszút állt. A fehér­terror ezrek*életét oltotta ki, tíz­ezreket zárt hosszabb-rövidebb időre börtönökbe és internáló­táborokba, s tízezrek csupán az ország elhagyásával tudták elke­rülni, hogy áldozatai legyenek a véres leszámolásnak. A terrort pá­rosították gátlástalan rágalomhad­járatokkal. hogy elhomályosítsák a tanácshatalom vívmányait, forradalmi honvédő háborújának dicső tetteit. Akik a hazára tört imperialista seregek segítőtársai lettek, akiknek mindennél fonto­sabb volt hatalmuk visszaszerzése, bármibe kerüljön ez a népnek, az országnak, azok e hazaáruló te­vékenységükre is jórészt a prole­tárhatalom gyalázásával próbáltak fátylat borítani. Azonban n remény a negyed­százados fasiszta uralom idején megingathatatlan erőforrása volt a forradalmi küzdelemnek. Tá­maszkodott arra. hogy létezik és fejlődik a szovjetek hatalmas or­szága, amely sikerrel harcolt az imperialista világ nagy túlerejé­vel, rendíthetetlen politikai és er­kölcsi támasza maradt a világfor­radalomnak, amelyet elindított. — A Tanácsköztársaság emléké­ben testet öltő hagyomány igen fontos része a proletárság politikai egységének létrejötte, a kommu­nisták és a szocialisták bekövetke­zett egyesülése. E történelmi. té­nyen Peyerék leghevesebb anti- kommunista propagandája sem változtathatott. Emléke az ellen­forradalom egész időszakában hoz­zájárult ahhoz, hogy a kommunis­ták és szocialisták együttes küz­delme folytatódott. Peyernek és társainak eszeveszett antikommu- nizmusa, meg a fasiszta terrortól való félelme jelentősen gátolta, s a miáltalunk elkövetett szektás hibák ugyancsak nehezítették az együttes küzdelmet, de ez mégis állandó jellemvonása maradt a magyar munkásmozgalomnak. Erőteljesen érvényesült a fehér­terror legsúlyosabb éveiben a be- börtönzöttek és internáltak sza­badon engedéséért vívott nehéz harcokban, a mindennapi részlet­harcok egész sorában, az 1930. szeptember 1-i forradalmi meg­mozdulásban, az 1942. március 15-i háborúellenes antifasiszta tüntetésben. Ez a hagyomány nyert új erőt a két munkáspárt 1944. október 10-i egységmegálla­podásában, amely tartalmazta a demokratikus Magyarországért való együttes harc vállalását, s a továbbiakban a közös harcot az ország szocialista útra vezetéséért, a szocialista forradalom isrríételt győzelméért,, s célul tűzte ki a két párt későbbi, ismételt egyesülé­sét is. — Az 1944. október 10-i egység- megállapodás megkötésekor á fel­szabadító 'szovjet hadsereg már átlépte a magyar határt. A kelet­ről érke/ő segítség negyedszázados reménye történelmi valósággá, s hazánk szabaddá vált. A kommu­nista párt által előterjesztett de­mokratikus nemzeti újjászületés programja alapján megindult és kibontakozott az újjáépítés nagy munkája, amely átfogta a társa­dalmi élet csaknem minden terü­letét. S hogy ez minden várako­zást felülmúló sikerre vezetett, ennek egyik döntő feltétele volt a két munkáspárt szoros együtt­működése. Ez biztosította azt, hogy a nép nem a tőkéseknek, hanem önmagának építette újjá az or­szágot. — A szocialista világforradalom második szakaszában, a szocializ­mus világrendszerré válásakor ha­zánk ismét a szocializmus útjára lépett. Dicsőséges szakasza volt ez az ország fejlődésének; a vártnál rövidebb idő alatt nagy sikereket ért el. — Elszenvedtük a szektáns, dog­matikus politika, valamint a revi­zionista árulás okozta fájdalmas sebeket, és nagy erőfeszítéseket kellett tennünk, hogy ezeket kihe­verjük, s a szocialista építés le­nini politikáját érvényesítsük. A löbb mint két évtizedes fejlődé­sünk tényei, nagy vívmányai be­szélnek ennek eredményeiről. — Most, amikor az első magyar proletárhatalom, a Tanácsköztár­saság létrejöttének 60. évforduló­ját ünnepeljük, hazánk a fejlett szocializmus építésének szakaszá­ban van. Ez bonyolultabb prob­lémák megoldását követeli; olya­nokat, amelyek a saját fejlődé­sünkből, s olyanokat is, amelyek n világhelyzet alakulásából fa­kadnak. — A világforradalom, a kapita­lizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi korszaka is új szakaszába lépett. A szocializmus világrendszerré válása nyomán fellendült a gyarmati és a fél­gyarmati népek felszabadító har­ca, és széthullott a régi gyarmat­rendszer. Népek egész sora előtt vetődött és vetődik fel a történel­mi feladat, hogy kivívott függet­lenségük védelmét és társadalmi felemelkedésüket szocialista irá­nyú fejlődés útján biztosítják. An­golától Afganisztánig mind több szocialista orientációjú fejlődő or­szág erősíti kapcsolatait az új vi­lágrendszer országaival. — Gazdaságilag a tőkés hatal­mak még jelentős túlsúlyban van­nak. nagy erőforrásokkal rendel­keznek. Bankjaik páncéltermeiben hatalmas értékek halmozódnak fel. A kapitalizmus általános vál­(Folytatás a 2. oldalon.) Megérkezett a modenai delegáció Mint ismeretes, a Magyar Ta­nácsköztársaság 60. évfordulójá­ra a megyei pártbizottság meg­hívására hétfőn a Krím Terület­ről, a Vajdaságból és Álba me­gyéből küldöttségek érkeztek Bács-Kiskun megyébe. Az Olasz Kommunista Párt Modena megyei Bizottságának küldöttsége hétfőn, a késő esti órákban érkezett Kecskemétre. A delegációt Sergio Rossi, az OKP Modena megyei Bizottsá­gának tagja, a tartományi erdé­szeti hivatal elnöke vezeti. Tag­jai : Giuliano Borghi, az OKP Modena megyei Bizottságának tagja, az iskola-bizottság felelőse, Iván Debbi, az OKP Modena— Faustino kerületi szervező bi­zottságának felelőse, munkás. Tegnap délelőtt a küldöttséget a megyei pártbizottságon szívé­lyes baráti légkörben fogadták.’ Programja során a testvérmegyei delegáció Kiskunfélegyháza ne­vezetességeivel, a gyárak, közös gazdaságok munkájával ismerke­dik. A modenai vendégek is részt vesznek a Magyar Tanácsköz­társaság 60. évfordulója alkalmá­ból megrendezésre kerülő esemé­nyeken. Az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntette ki a Csepel Vas- és Fémműveket a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége MOSZKVA A Szovjetunió legfelsőbb Tanácsának Elnöksége kedden Moszkvában rendeletet adott ki arról, hogy a Csepel Vas- és Fémműveket nagy forradalmi érdemeiért, a testvéri szov­jet magyar barátság és együttműködés szilárdításához való jelentős hozzájárulásáért a Magyar Tanácsköztársaság kiki­áltásának 60. évfordulója alkalmából — az Októberi Forral dalom Érdemrenddel tüntessék ki. A rendeletet Leonyid Brezsnyev, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke és Mihaij Georgadze, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének titkára írta alá. (TASZSZ) Magyar tudósküldöttség utazott Moszkvába Király István akadémikus veze­tésével magyar tudósküldöttség utazott kedden Moszkvába arra a tudományos ülésszakra, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadé-' miája rendez a Magyar Tanács-; köztársaság kikiáltásának 60. év­fordulója alkalmából. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom