Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
1979. március 18. 7* PETŐFI NÉPE • 3 • Berccyj. Kecskéméi. • Füstös István, Tass. • Szüts József, Kiskunhalas. 1919 vörös lobogója alatt A Direktórium városi, járási szervei sokat adtak arra, hogy hallassák szavukat és igyekezzenek minél gyorsabb és szorosabb kapcsolatot teremteni a lakossággal. Hiszen sokféle gond volt akkortájban. Szót kellett érteni a frontról hazatért katonákkal, a kialakuló Vörös Hadsereggel, az élelemért sorban álló asszonyokkal. Ismertetni kellett egy szinte napokkal korábban született hatalom intézkedéseit. S mivel ehhez a legalkalmasabb a nyomtatott betű volt, a megyében viszonylag sok helyen jelent meg újság. Kecskeméten a Magyar Alföld, a Kecskeméti Proletár, a Félegyházi Proletárok Lapja, a Tiszántúli Proletárok Lapja, a Halasi Munkás, a Halasi Vörös Üjság. a Kalocsai Néplap, a Proletár, Kiskőrös és Járása. Az említetteken kívül még számos újság jelent meg. nem rendszeres időközökben. Ilyen volt a Kecskeméti Diákok lapja és a jánoshalmiak újságja. Az ellenforradalom azonban beléjük fojtotta a szót. Mégis olyan dokumentumai ezek az akkori 133 napnak, amelyek jól igazolják a magyar nép, a kommunizmus melletti tettrekész- ségét. Ezért adunk hát belőlük — emlékeztetve a korra — néhány Szamuely Kecskeméten Szamuely népbiztos Kecskemé,ten. Tegnap délután 3 órakor Kecskemétre érkezett Szamuely Tibor elvtárs, a hadügyi népbiztos helyettese. Szamuely előhar- cosa volt a magyar kommunista mozgalomnak. Oroszországban, mint Lenin titkára működött. A kecskeméti proletariátus meleg szeretettel és ünnepléssel fogadta a kiváló férfiút. Szamuely először a, népgyűlésen jelent meg, méltatta a proletárdiktatúra jelentőségét, s felhívta az elvtársakat, hogy a szociális forradalom vívmányait ■ minden erőfeszítéssel védjék meg. Azután a Munkástanács ülésén vázolta a lefolyt eseményeket és a jövő feladatait. A Munkástanács ülése után a Népbiztosok Tanácsának értekezletére ment, ahol az éjjeli órákra nyúló tárgyalások folytak a Vörös Hadsereg szervezésére és a város esetleges védelméről. Szamuely ma délelőtt 11 órakor tért vissza Budapestre repülőgépen. (Magyar Alföld, 1919. március 27.) Az első proletárhangverseny A művészet birodalmába a művészetben való hiten keresztül vezet az út. A ki nem aknázott proletárlelkek fogékonyak a hitre, fogékonyak minden művészi finomságra. Az első proletár- hangverseny fényesen dokumentálta a szervezett munkásság érdeklődését és megértését. Nem brilliáns függők csillogtak, hanem az áhítatosan figyelő proletárszemek. A művészet fejlődésének gyönyörű perspektíváját éreztette velünk a tegnapi hangveiv seny, melyen Bach. Beethoven és Dohnányi nehéz műveibe mélyedt el az öntudatos és lelkes munkásközönség. A művészi eredmény fényes, értékes volt. Vásárhelyi Zoltán mesteri játékából a tiszta művészettudás erejét hallottuk előtörni. Főleg Beethoven hegedűversenyében mutatta meg a fiatal művész jeles kvalitásait. Keleti Lili éneke művészi volt. Vásárhelyi Ödön két értékes kompozíciója nagy tetszést aratott. A proletárhangverseny megdöntötte azt a hazugságot, hogy a proletárközönség a művészi finomságok átértésére nem fogékony, s hogy a művészetnek kell le^zállni a nép széles rétegeinek kulturális színvonalára. A tiszta lelkek éhezik a szépet, s a proletárok rövidesen teljes megértői lesznek a művészi zenekultúrának. (Magyar Alföld, 1919. április 18.) Változatlan szeretettel és ragaszkodással A Félegyházi Proletár napilap lesz. Június hó 1-től kezdve a Félegyházi Proletár, amely eddig hetenként kétszer szolgálta a proletárdiktatúra céljait, napilapként fogja folytatni eddig betöltött hivatását. Egyesült a Tiszántúli Proletárok Lapjával, hogy ezentúl minden reggel új köntösben, megerősödve jelenhessen meg proletár testvéreink előtt, és ébren tarthass^ bennük azt a tudatot, hogy a Magyar Tanácsköztársaság. a proletárság államának biztosítására és megszilárdítására még óriási munkára van szükség. A Félegyházi Proletár június hó 1-től mindennap még fog jelenni, hogy állandóan lelkesítse, buzdítsa, kitartásra ösztönözze a proletaAátust és megerősítse abban a nagy küzdelemben, amely reá, mint a nemzetközi világforradalom előharcosára vár. Az így napilappá átalakult Félegyházi Proletár friss, eleven és pontos hírmondója lesz a világeseményeknek ás ezek mellett mindannak, ami Félegyházán és a félegyházi járásban történik. Az új Félegyházi Proletárnak 20 fillér lesz az ára. Bízunk benne, hogy proletártestvéreink a megújho- dott Félegyházi Proletárt eddig tapasztalt változatlan szeretettel és ragaszkodással fogadják. (Félegyházi Proletár, 1919. május 29.) A hívők vallásos érzülete A vallás szabadon gyakorolható- Az intéző bizottság — méltányolva a vallás szabad gyakorlatának elvét és a kecskeméti nép buzgóságát—, elhatározta, hogy az egyházak által eddig tartott körmeneteket a tavalyi mértékben tudomásul veszi. Egyben figyelmezteti az intéző bizottság Kecskemét város lakosságát —. hogy vallási cselekmények megzavarását illető büntető törvények még hatályban vannak, tehát a hívők vallásos érzületének megzavarásától mindenki tartózkodjék. (Magyar Alföld, 1919. április 17.) A szentkirályi nagy por Május 18-án, azaz vasárnap délelőtt szomorú emberek, szomorú esős időben gyülekeztek a még szomorúbb törvényszéki palota. komor falai közé. hogy a Szentkirályon lezajlott ellenforradalom szereplői fölött kihirdetendő íté-j leteket meghallgassák, mely ítéleteket egyheti éjjel-nappal tartott szakadatlan tárgyalások után hozta a katonai forradalmi törvényszék. Amíg a vádbiztosok beszéltek, végigjárattam szemeimet a megvádolt embereken, akik azzal voltak vádolva, hogy a Magyar Tanácsköztársaság rendje ellen felkelést szítottak és fegyverrel támadtak a fennálló kommunista állam ellen. Mind valamennyi napbarnított arcú, munkában edzett, keményöklű magyar paraszt- ember, akiknek a szemük a kétség és remény gyors váltakozását tükrözheti vissza. W Fonyó Sári, Dusnok. szemelvényt. A védők elhangzott beszédei után a forradalmi törvényszék tagjai ítélethozatalra vonultak vissza, s amikor újból megkezdődött a felfüggesztett ülés, szívszorongva lestük az elnöklő elvtárs ajkáról elszálló felolvasott ítéleteket. A Magyar Forradalmi Kormányzótanács nevében kihirdetett ítéletek úgy hatottak a tárgyalóteremben szorongva várakozó emberek szívében, mint kérlelhetetlen. súlyos kalapácsütések. amikor a halotti csendben végigdörögtek a felolvasott nevek után, hogy egyévi íegyház, ötévi fegy- ház, tizenötévi fegyház, sőt igen sok 20 esztendei fegyház. — A katonai forradalmi törvényszék — folytatta az elnök — nem kíván a vádlottaktól mást. mint húsz egymást követő vasárnap délelőttökön itt, a törvényszék nagy tárgyaló termében meg kell jelenniük, hogy az új rendről szóló felvilágosító előadásokat meghallgassák és akiknek gazdasági terményekből esetleg feleslegük van. azt a város közellátása javára szolgáltassák be. (Magyar Alföld, 1919. május 20.) Cukrászsütemény • Cukrászsütemény a proletár gyermekeknek. A direktórium vasárnap délelőtt zár alá vette a cukrászdákban levő cukrászsüteményeket, s azokat hétfőn kiosztotta az iskolákban a proletárok gyermekei között. A háromezer süteményből megmaradt kétszáz a szülő nők között osztatott ki. A gyermekek közül legtöbben először kóstolták meg az úri kiváltságot képező eledelt, s örömmel újságolták a szülőknek a szocialista bácsik jószívűségét. A direktórium olyan módon fogja a cukrászok kárát megtéríteni, hogy engedélyt fog adni, hogy a süteményeket meghatározandó hat napon át tíz fillérrel drágábban adhassák. Vigasztalódjanak a vasárnapi vendégek, akik nagyon megszokták már a három krémest és két indiánért a haboskávé mellé, ne irigyeljék azoktól, akik eddig csak a kirakatból ismerték a süteményeket. (Magyar Alföld, 1919. ápr. 3.) Népfelvilágosítás Halason A Földmunkásotthonban, ahová egyéb helyiség híján lassanként minden pártköri tevékenység összpontosul, a közelmúlt napokban többen tartottak előadást. Elsősorban és többször szerepeltek Kertész Jenő és Kazimir Károly, a budapesti párttitkárság kiküldöttei, akik a politikai helyzetről, s az új társadalmi rendszerről ékes szóval,. eleven, meggyőző előadásmóddal tájékoztatták tanulni szerető közönségünket. Mellettük említjük meg Kovács Sándor. Mig G. Károly, Fazekas Gábor, Monda Kálmán, dr. Nagy József, Csűrös Antal, Tallossy János, Pigali Pé- terné. Pataky Dezső. Kristóf József, Greguss Gyula, Bernáth Lajos elvtársakat, akik különféle agitációs és ismeretterjesztő előadásokkal szintén részt vettek a népfelvilágosítás nagy munkájában. Sajnos, a helyiség hiánya, olykor az időjárás, meg a tavaszi munkában való kifáradás is, többször akadályul szolgáltak, hogy a tettre, illetve szóra kész előadók közönségünk elé jussanak. Hanem, ami késik, nem múlik. A háborúnak is egyszer majd vége lesz és a népművelés nagy munkája 5—6 helyen és kellő számú előadóval rendes munkatervvel, majd csak megindulhat. (Halasi Munkás, 1919. május 31.) Fürdő a munkásoknak Fürdő a munkásoknak. A direktórium a munkások testi egészségét szívén viselvén, annak lürdcigényeinek kielégítéséről gondoskodni kívánván, akként intézkedett, hogy a Kecskeméti Gazdasági Gőzmalom Részvény- társaság gőz- és kádfürdője minden héten szerdán és csütörtökön a munkásság rendelkezésére álljon. A fürdés mindkét fürdőben a kádfürdőben családonként, a gőzfürdőben, mint tömegfürdőzés hajttatik végre, mégis akképpen, hogy a gőzfürdőben a férfiak délelőtt. a nők és gyermekek a délutáni órákban fürödhetnek. A fürdés családonként, illetve személyenként úgy a kád-, mint a gőzfürdőben 1 óra. A fürdéshez minden munkás szappant és törülközőt tartozik vinni. Fürdőjegyek a magyar szocialista párt kecskeméti szervezeténél, vagy a kecskeméti munkástanácsnál szerezhetők be. (Magyar Alföld, 1919. ápr. 4.) Proletárnők a színházban Proletárnők Színházi Estje. Szombaton este a Városi Színházban rendkívül érdekesnek ígérkező, nagyhatású agitációs előadást rendez a Szellemi Termékek kecskeméti kirendeltsége kizárólag proletárasszonyok részére. Az előadás igazán nagyszerű gondolaton nyugszik, s mivel teljesen ingyenes lesz, kifejezésre juttatja a kommunizmusnak azt a gondolatát, hogy a kultúra minden embernek egyaránt közkincse. Azzal pedig, hogy kizárólag proletárasszonyok részére rendezi az előadást, kifejezésre juttatja az új társadalomnak változott felfogását a nők társadalmi helyzetére és munkájuk értékelésére nézve. Az előadás keretében rendkívül élvezetes, s tanulságos kabarészámokat adnak elő a társulat tagjai. A szellemi termékek kirendeltsége nagyon dicséretes munkát végez az asszonyok között agitációs munkájával. Jegyek Tóth László elvtársnál, a Magyar Alföld szerkesztőségében kaphatók. (Magyar Alföld, 1919- június 5.) Kecskeméti megbízottak az országos tanácskongresszuson A munkástanács tegnapi ülésén Tóth László elvtárs a maga és Berényi elvtárs nevében röviden beszámolt arról a munká# S/ücs Lajosné, Kecskemét. ról, melyet eddig végeztek az országos tanácskongresszuson, annak bizottságaiban és a különböző népbiztosságoknál. Berényi Pál elvtárs szerdán hosszabb beszédet mondott a tanácskongresszuson, melyben erélyesen és határozottan követelte, hogy a földmívelő munkásság jogos érdekel mindenkor kielé- gíttessenek, s annak tisztességes ellátása aratáskor egész esztendőre biztosíttassák. A gyűlésen mondott beszédet legközelebb közölni fogjuk. Különböző városi ügyekben a kecskeméti megbízottak úgyszólván minden népbiztossággal érintkeztek, s munkájuk főleg arja terjedt ki, hogy siettessék a város jövedelmének törvényes biztosítását, esetleg földjei jövedelmének meghagyását. Eljártak ezenkívül anyagok kiutalása tekintetében és a közellátási népbiztosságnál azon célból, hogy a közélelmezési direktórium tiszta képet nyerjen, hogy Kecskemét mennyivel járult a hadsereg és a főváros ellátásához, nehogy a várossal szemben bárki is túlkö- veteléssel állhasson elő. A legfontosabb azonban az az intézkedés, amely az országos szovjet ülésén a mezőgazdasági munkások alapbérére, ezzel kapcsolatban az aratásról, s a földművelő nép gabonaellátásáról folyik. A kormányzótanácsnak ebben az ügyben az a felfogása, hogy az aratás után az ország minden lakosa egyformán kapja meg évi szükségletét, hogy fölös készlethez senki se jusson, nehogy azzal a megszorult városi proletáriátust ikiuzsorázza. A mezőgazdasági munkások szívesen hozzájárulnak ehhez a rendelkezéshez, természetesen kapják .annak intézményes biztosítását, hogy a fejadag nehéz munkájúkhoz mérten állapíttas- sék meg, s fizetésük is ezzel arányban tisztességesen állapíttassák meg. (Magyar Alföld, 1919. június 21.) A félegyházi járás és a proletár- diktatúra Amint már megírtuk, a járási direktórium jelentést kért a községi pártszervezetektől arra vonatkozólag, hogy a községekben milyen a pártélet. A jelentések most - érkeznek be és ezekből megállapítható, hogy a községekben a pártszervezés a lehető legjobb eredményekkel járt. Így például január 17-én alakult meg a kiskunmajsai pártszervezet és taglétszáma meghaladja a négyezret. Ókécskén 952, Jász- szentlászlón 780, Pálmonostorán 815, Alpáron 677 tagja van a pártszervezetnek és a többi községekben is a proletárság legnagyobb részé tömörült a szocialista pártban. A pártélet az egyes községekben meglehetősen élénk, a legtöbb községben rendszeresítettek felolvasásokat és számos oktató előadást, valamint népgyűlést tartottak. A szakszervezetek közül a földmunkások és kisgazdák szakszervezeteinek vannak a járás községeiben helyi csoportjai és ezek is kielégítően működnek. Hogy azonban a járás pártéletét még intenzívebbé tegyék, a járási tanács intézőbizottsága szerdán délelőtt tartott ülésében a politikai és pártügyek intézésével Molnár István elvtársat, a félegyházi szocialista párt alel- nökét bízta meg, aki gondoskodni fog róla, hogy ott, ahol szükséges, a községi pártszervezetek vezetőségei átszervezhessenek és mindazokat az intézkedéseket meg fogja tenni, amelyek szükségesek arra, hogy a földmunkásokat és kisgazdákat a szocializmus tanainak megértéséhez közelebb hozzák. Mindenki tartozik egyhavi fejadagját, továbbá minden hold föld után 4 kg élelmiszert a Budapestre való szállítás céljára átadni és csakis az kap ipari és háztartási cikkeket, aki ennek a kötelezettségének eleget tesz. A községek direktóriumai a legszigorúbban fognak ügyelni arra, hogy e határozat végrehajtassék. A toborzás a kiskun Vörös Ezredbe Szirmúk Imre direktóriumi tag elvtárs vezetése mellett a járásban kielégítő eredménnyel folyik. (Félegyházi Proletár, 1919. június 25.) Ligeti Károly, Kiskőrös. > Gérő Sándor, Kecskemét. mmmW ' JI9HI • Vágó Béla, Budapest.
