Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-17 / 64. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 64. szám Ára: 1,20 forint 1979. március 17. szombat Kádár János fogadta Viktor Kulikov marsallt • Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Viktor Kuiikovot, a Szovjetunió marsall.ját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. (MTI) A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS NÖVELÉSÉÉRT Jól szervezett munka az állami és szövetkezeti gazdaságokban O A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban a kitavaszodás óta ismét folytatják az új telepítésű szőlő ápolását. A hosszú és kemény tél után több hetes késéssel beköszöntött tavaszra országszerte összetorlódott a mezőgazdasági dolgozók munkája. Sajátos termelési szerkezete folytán, még inkább így alakult a helyzet Bács-Kiskun megyében. Itt nemcsak az őszi kalászosok, évelő takarmánynövények, hanem a szőlők, gyümölcsösök, kerti vetemények is várják sok tízezer hektáron a termésre előkészítést, a gondos ápolást. A munka ősszel megkezdődött a kalászosok vetésével, a termelésben részt vevők továbbképzésével, a műszaki eszközök felújításával, valamint egyéb intézkedéssel. A számos szövetkezetben, állami gazdaságban a szakmai tanfolyam és a közös gazdaságok zárszámadó, tervtárgyaló közgyűlése megyeszerte jó alkalmat teremtett a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak felkészítésére, hogy teljesíthessék az 1979-es esztendő megnövekedett feladatait. Hasonlóképpen járt el Bács- Kiskun mezőgazdasági szakigazgatása, amikor március idusa előtt a szervezési bizottság, továbbá á zöldség-, gyümölcsforgalmazási koordinációs bizottság együttes ülésen vitatta meg a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a termék- és eszközkereskedelem egész évet átfogó, a kétoldalú szerződéses kapcsolatokon alapuló kötelezettségeit, a tavaszi munkaidény legfőbb teendőit, Az 1979-es népgazdasági terv szerint a mezőgazdaságnak az idén mintegy 3 százalékkal kell túlszárnyalnia az 1978. évi termelési értékét, úgy, hogy a növénytermesztés az átlagosnál magasabb. az állattenyésztés pedig mérsékeltebb arányban növelje hozamait. Bács-Kiskun megyében az őszi kalászosok termésátlagait az eddig elért szinten szükséges tartani, hogy a hazai ellátásnak, valamint az exportkötelezettségeknek eleget tehessen a gabona- termesztés. Fontos, hogy a tömegtakarmányok hozama az eddigieknél nagyobb mértékben növekedjen. Az eddig kialakult termelési, feldolgozási kapcsolatok, a jól bevált termesztéstechnológia, az iparszerű módszerek térhódítása következtében lehetőség van arra, hogy a cukorrépa termésátlaga, a kukorica vetésterülete és hozama növekedjen. A mezőgazdasági üzemek, a háztáji és kisgazdaságok jó munkája, a kereskedelem magasabb színvonalú tevékenysége folytán a tavalyinál több. és választékban is nagyobb lehet a zöldségfélék kínálata, s a szőlők, gyümölcsösök termésátlaga. Mindezek érdekében az őszi kalászosok tél végi tápanyagpótlását lényegében elvégezték a mezőgazdasági üzemek. Csupán a vetésterület 10—12 százalékán van még hátra a fejtrágyázás. A solti Szikra Tsz-ben a repülőgépes szolgálat közreműködésével még ezen a héten befejeződik ez a munka. Másutt az üzemek gépkölcsönzéssel, bérmunkával segítik egymást abban, hogy i szántóföldi és légi műtrágyaszóró, vegy- szerező gépekkel minél előbb megtörténjen a tápanyag-utánpótlás, valamint a növényvédelem. A nagyüzemi szőlők 60, a gyümölcsösök 75 százalékát megmetszették, és folyamatosan végzik a lemosó permetezést. Az időjárás változásával kedve- zőbb feltételek alakultak ki a zöldséghajtatásra. palántanevelésre. Megyeszerte megkezdődött az üvegházban, a fólia alatt nevelt fejessaláta, zöldhagyma és hónapos retek szedése, értékesítése, a szántóföldi kertészetek számára a palántanevelés. A tavaszi vetéshez szükséges vetőmag jó részét már megkapták a mező- gazdasági üzemek. A Bácsalmási • A tiszakécskci Tiszagyöngyc Tsz kertészei több millió zöldségpalántát nevelnek. Képünkön tápkockába ültetik a zsenge növényt Állami Gazdaság például minden partnerének saját járművével szállítja a felhasználási helyre a napraforgó-vetőmagot. A kukoricavetéshez csaknem húszezer mázsa vetőmagot rendeltek a megye gazdaságai, ez több a tavalyinál és lehetővé teszi a vetésterület szükségszerű növelését a tiszai áradás, valamint a fagy és a belvíz okozta károk miatt. A mezőgazdasági gép- és eszközkereskedelem 14 ezer tonnával több műtrágyát szerzett be a megye gazdaságai és kistermelői számára. A százmillió forintnál nagyobb értékű raktárkészlet pedig az előző éveknél jobb mezőgazdasági gépalkatrészellátásra enged következtetni. A ZÖLDÉRT 6 millió darab különféle típusú göngyölegládát tárol az idei forgalomra. Ez a meny- nyiség a folyamatos ládagyártás következtében még növekszik, de rendkívül megterheli a vállalat költséggazdálkodását. K. A. m wM A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MUNKÁJÁT ÉRTÉKELTE A MEGYEI TANÁCS KÖZMŰVELŐDÉSI BIZOTTSÁGA Módszertani segítség több mint száz intézménynek Bács-Kiskun megyében százhárom tanácsi fenntartású művelődési otthon működik: ebből kilenc művelődési központ, hetvenöt művelődési ház, tizenkilenc pedig klubkönyvtár. Ezeknek az intézményeknek a szakmai-módszertani segítését — helyi feladatainak ellátása mellett —, a négy esztendővel ezelőtt átadott Megyei Művelődési Központ végzi. Hogy milyen eredménnyel? — ezt vitatta meg tegnapi ülésén a megyei tanács közművelődési bizottsága. Tanácskozás Kecskeméten a paradicsomtermesztésről Népgazdasági érdek a paardicsomtermesztés bővítése, valamint a gazdaságos termelés, amelynek nemcsak a szántóföldön kell érvényesülnie, hanem a feldolgozás, értékesítés körében is. Hazánkban jelentős a paradicsomfogyasztás, egy főre számítva 13 kilogramm, s a zöldségtermő területnek az igényekhez alkalmazkodva 12—13 százalékán termesztik ezt a növényt. S hogy milyen eredménnyel? összehasonlításul: a világátlag 198,6 mázsa hektáronként, az európai 280 — közöttük a termelésben elöljáróknál 315 —, hazánkban pedig 210—250 mázsa egy hektár átlagtermése. Az sem érdektelen, hogy milyen sikere van a magyar paradicsom- sűrítményeknek a világpiacon, ugyanis a termés 80 százalékát a konzervgyárak dolgozzák fel, sűrítményeket készítenek belőle. Erről jelenleg nem lehet sok -kedvezőt mondani, mint ahogy a friss áru iránti kereslet is csökkent, mivel az országok nagyobb része önellátásra törekedik. A művelődési központban dolgozó közművelődési szakemberek legfontosabb feladatuknak — a korszerű művelődési otthonokra jellemző alaptevékenység kialakítása mellett —, az amatőr mozgalmak fejlesztését tartották. Ez utóbbit illetően különös jelentősége van a csoportvezetők képzésének, amelyet jelenleg a színjátszás, díszítőművészet, fotó, báb, néptánc, ifjúsági klub szakágakban folytatnak. Sajnos, annak ellenére, hogy a különböző tanfolyamokat mintegy háromszázötvenen végezték el a korábbi években, továbbra Is kevés a szakember. Mint ezt a közművelődési bizottság elé került jelentés is hangsúlyozza: „hálózatunkban nem kellő felelősséggel kezelik az engedéllyel nem rendelkezők beiskolázását. Különböző okok miatt gyakran a végzett szakemberek foglalkoztatására sem került sor, így a képzés terén tett erőfeszítések a szükségesnél lassabban és kisebb mértékben hozhatnak eredményt.” A módszertani munka másik lényeges területét a különböző szakbizottságok működése jelenti. amelyek közül — eredményességével — elsősorban az énekzenei, a báb, a családi és társadalmi ünnepségek szakbizottsága emelkedik ki. Némileg más jellegű, de nem kevésbé fontos feladata a művelődési központnak, hogy évente megszervezze és propagálja az amatőr mozgalmak járási bemutatóit. Ezek az események ugyanis — a bemutatkozás lehetőségein túl — a legjobb alkalmak arra, hogy a szakemberek is áttekinthessék, értékelhessék egy-egy szakterület eredményeit, fejlődését. Éppen ezt tartva szem előtt, a találkozók versenyjellegét a művelődési központ szakemberei megszüntették az utóbbi években, mert azt tapasztalták, hogy a „produkcióközpontú” szemlélet több csoport munkáját visz- szavetette. Ennék megfelelően a szakzsürik az utóbbi időben már a rangsor megállapítása nélkül mondanak véleményt. Csak sajnálni lehet, hogy a csoportok jelentős része nem él azzal a lehetőséggel, amelyet a gyakran országos szaktekintélyekből álló zsűrik észrevételei, segítő szándékú megjegyzései, bírálatai jelenthetnek az együttes szakmai fejlődésében. A kritikus megállapítások sorában elhangzott egyebek között az is, hogy a találkozók száma a kelleténél magasabb, aminek következtében a szervezés költségei, illetve a szervezők fáradozása gyakran nem állt arányban az elért eredményekkel. A megyében működő művelődési intézmények számára nagy segítséget jelentenek a művelődési központ módszertani levele^ és kiadványai, amelyekben a módszertani jellegű információk mellett helyet kapnak olyanok is, amelyek az aktuális feladatokhoz való szoros kapcsolódásuk miatt tarthatnak számot általános érdeklődésre. A segítségadásnak egy speciá- lis_ -T- de nagyon fontos — formáját jelentik a módszertani látogatások is, amelyek során - a művelődési központ szakemberei kiemelten foglalkoznak a területi, feladatokkal megbízott művelődési központokkal, valamint azokkal az intézményekkel, ahol pályakezdő népművelők vannak alkalmazásban. A közművelődési bizottság megállapította, hogy a Megyei Művelődési Központ módszertani tevékenysége az utóbbi időben javult, az intézmény dolgozói egyre több energiát fordítanak erre a területre is. Mint az egyik legfigyelemreméltóbb pozitívumot említették a bizottság tagjai, hogy egyre sikeresebbek a kezdő népművelők számára szervezett tanfolyamok, ami azért is fontos, mert még mindig jelentős azoknak a száma, akik képesítés nélkül kerültek egy-egy művelődési intézménybe, sőt, annak élére. A közművelődési bizottság ezt követően meghallgatta és tudomásul vette a kalocsai művelődési központ és ifjúsági ház tevékenységéről szóló jelentést is. K. J. Losonczi Pál fogadta a török _ parlamenti küldöttséget I.osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken a Parlament Munkácsy-termében fogadta a hazánkban tartózkodó török parlamenti küldöttséget, amelyet dr. Cuhit Karakas, a Török Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének elnöke vezet. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke és Tálát Benler, a Török Köztársaság budapesti nagykövetei (MTI) Lázár György Kuvaitba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Szaad Abdullah Al-Sza- lem Al-Szabah trónörökös, Kuvaiti Állam miniszterelnöke meghívására ma hivatalos látogatásra Kuvaitba utazik. (MTI) Távirat a tengerészeknek A távoli vizeken hajózó, a kikötőkben horgonyzó 21 magyar tengerjáró személyzetét köszöntötte pénteken Pullai Árpád, közlekedés- és postaügyi miniszter távirata. A miniszter, a második tengerészeti világnap alkalmából kívánt jó munkát, szerencsés hajózást a magyar kereskedelmi tengeri flotta dolgozóinak, és felhívta a figyelmüket arra, hogy tegyenek meg mindent a biztonságosabb hajózásért és a tengerek tisztaságának védelméért. (MTI) Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban csak akkor jövedelmező a paradicsomtermesztés, ha a hektáronkénti átlagtermés háromszáz mázsa fölött van, a leírt átlaghozamokat figyelembe véve nyilvánvaló, hogy a legtöbb gazdaságban ráfizetéses a termelés. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a konzervgyárak 1,68 forintért veszik át a termés kilóját. Mi tehát a .teendő, milyen lehetőségek vannak a termesztési és gazdaságossági gondok megoldására? Erről volt szó tegnap Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben megtartott ülésen, ahol a paradicsomkutatással, -termeléssel, -feldolgozással , és -értékesítéssel foglalkozó hazai szakemberek mondták el véleményüket. Az országos tanácskozás résztvevőit dr. Balázs Sándor, az intézet főigazgatója üdvözölte. Ezután dr. Farkas József osztály- vezető adott tájékoztatót a fajtákról, és a nemesítési eredményekről. Elmondta, hogy üveg és fólia alatt termeszthető új hibridek kipróbálását az idén megkezdik, sőt a síkfólia alatti termesztéstechnológiához jól alkalmazható két fajtajelöltjüket is bemutatják ebben az évben. A kézi szedésű, konzervipari feldolgozásra alkalmas fajták nemesítésében dr. Mészöly Gyula nyomdokain haladva dolgozik az intézet. A korai érésű K—509, valamint a középkorai K—815 jelzé- sűek a legjelentősebbek. A géb» betakarítás igényének megfelelő négy új fajtajelölttől várnak jelentős eredményeket. A vastag héjú, jó beltartalmi értékű, szögletes, középkorai érésű K—549 és a hasáb alakú K—846-os fajták azok, amelyek a legígéretesebbek. A nemesítők célja, hogy növeljék a korai érésű, jó minőségű, géppel betakarítható fajták és hibridek számát. A mennyiségi és minőségi termelés szempontjából igen fontos az agrotechnikai eljárások pontoä és következetes betartása. Erről beszélt dr. Harmat Norbert osztályvezető, aki elmondta, hogy ezen a téren valamennyi üzemben még sok a teendő. Bontovics Lajos, az intézet tudományos főmunkatársa bírálta a konzervipari technológia fogyatékosságait, amelynek nagyrészt tulajdonítható — az alapanyag olykor nem megfelelő minőségén kívül (Folytatás a 2. oldalon.)
