Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-16 / 63. szám

1979. m árcius 16. • PETŐFI NÉPE • S HÍRES REGÉNY DRAMATIZÁLT VÁLTOZATA A Rab ember fiai • Az ártat­lanul megvádolt Szitáry Kristóf és kiszabadítá­sáért harcoló két fia (Morva Ernő, Kölgyesi György, Hídvégi Miklós). „A minden korbeli olvasónak szóló kis remekművet” méltató Hegedűs Géza szerint „a Rab ember fiai című történelmi re­gény kalandos meséjét az írói le­lemény varázsolta elő, mivelhogy a valósághoz kevés köze volt.” A kecskeméti Katona József Színház tálalásában látott törté­netet magam sem tudom, micso­da elképzelés ragasztotta szín­padra, mert a szándék és a meg­valósítás útvesztőiben valahol el­tűnt belőle Móra. A szöveget ritkán csillogtatja könnyed derű­je, a valószínűtlen kalandokat nem hitelesítette naiv romanti­kája, elillant mindent bearanyo­zó szeretete. Hiányzott az igaz­ságtevő Murmucz majom, kap­tunk helyette egy ki tudja hon­nan idecsöppent ágáló hóhért, kacagó sirály álma helyett osto- bácska rigmust. A mindent megértő, megbocsá­tó Mórával kerülnék ellentétbe, ha most számon kérném az álta­la megírt színes, szívbizsergető, bűbájos históriát. „Ejnye, ejnye fiam — csóválná a fejét — nem tudod, milyen jót akartak földi­jeim. Egyik dramaturgtól a má­sikig vándorolt a kézirat, még a kritikus is beledolgozott, min­denki tett hozzá valamit, elvett belőle valamit, csoda, ha a sze­gény rendező aztán maga sem tudta, kinek a szólamára ügyeljen. A világért se kötözködj, ez az ünnepi alkalmak sorsa, mással és máskor is megesett, hogy alig ismer saját szülötteire. Az én időmben egy-két próbá­val dobták színpadra a kicsi­nyeknek szánt műsorokat. Jobb fülű gyerek könnyen megtanul­hatta a szöveget, mert mindent kétszer hallhatott, előbb a súgó,, majd a színész szájából. Bátorítsd inkább a színészeket, hiszen igazán ki akartak tenni magukért, különös tekintettel a centenáriumra (hű, de nehezen jött a számra), meg a nemzet­közi gyermekévre. Apait, anyait beleadtak, mindenki fölkészült, még a zrínyis kisdiákok sem akadtak el a bemutató majd hét­száz nézője előtt.” Így igaz! Elvégre nem ők te­hetnek arról, hogy igazán meg­írt szerep híján, meg talán ren­dezői ösztönzésre rutinnal pótolta egyikük-másikuk a figurából hiányzó színeket. Méltánytalan lenne ezért a teljesítmények elemzése, de mindenképpen em­lítést kíván Kölgyesi György (Szitáry Kristóf), Budai László (Pipdtér) mértéktartó játéka, Hor­váth József (elbeszélő, várkapi­tány) humora, Oravetz Marika bájossága és a több szerepet ala­kító Lakky József — ebbe a já­tékstílusba váltakozó sikerrel il­leszkedő — sajátos stílusa. Poós Éva jelmezei érzékeltet­ték leghívebben Apafi Mihály uram Erdélyét. Az előadást Tö­möri Péter rendezte. Érdemes lenne adandó alka­lommal és ünnep nélkül is újra elővenni Mórát. Ha avatott kéz magasra röptét! költészete só­lyommadarát, lefénylenek szár­nyai alatt az igazi irodalom időt­álló aranyai. Heltai Nándor • Piszlicár uram hajlékában a Szitáry család (Tóth Sándor (elvételei.) Éneklő rajok versenye Kalocsán Új könyvek A csehszlovákiai magyar iro­dalom kiadásának immáron tíz éve önálló műhelye a pozsonyi Madách Könyvkiadó. A közel­múltban egy tucatnyi kitűnő könyv került a magyarországi könyvesboltokba az ő műhelyük­ből — a közös könyvkiadási egyezmény alapján. Ezek közül külön ki kell emelnünk a Műhely ’78 című ^antológiát, melyet Fő­nöd Zoltán állított össze az el­múlt év irodalmi alkotásaiból — jól válogatva. A versek közül Ozsvald Árpád mély gondolati ihletettségű Hettita balladáját, a prózából a nálunk szinte isme­retlen Grendel Lajos novelláját (Tanügy) emeljük ki, mint a leg­figyelemreméltóbbakat. A ta­nulmányokat, esszéket két név­vel fémjelezhetjük: Turczel La­jos Illyés két háború közti cseh­szlovákiai \magyar irodalmi kap­csolatairól ír, Balogh Edgár em­lékiratainak hasonló vonatkozá­sait olvashatjuk. Irodalomtörté­neti igényű és jelentőségű írás Turczel Ady és szlovákiai kap­csolatai, valamint Pasiaková Ady csehül című tanulmánya. Termé­szetesen helyt kaptak az antoló­giában a mai csehszlovákiai ma­gyar irodalom élő alkotóit mél­tató cikkek, megemlékezések is. Nagy örömmel üdvözöljük a Ma­dách Kiadó Új kezdeményezését, remélve, hogy a folytatás nem marad el. ' * Két figyelemreméltó tanul­mánykötet is napvilágot látott a Madáchnál. Zalabai Zsigmond a fiatal kritikus nemzedék egyik legtehetségesebb tagja. A Mér­legpróba című új kötetében Ady lírájáról, Illyésről, Páskándi színművéről fejti ki nézeteit. Vi- dékiség, vidékiesség című tanul­mányában a költészet és a szü­lőföldélmény kapcsolatait vizs­gálja. * Koncsol László Kísérletek és elemzések című tanulmányköte­tében elsősorban a lírával fog­lalkozik, klasszikusokkal (Petőfi, Vörösmarty, \Babits) és mai al­kotókkal (Weöres, Pilinszky, Tő­zsén Árpád). Koncsol fő érdeklő­dési területe a vers, ,de a cseh­szlovákiai magyar széppróza ki­emelkedő alkotásainak vizsgála­tára is vállalkozik. Gál Sándor Első osztályú magány című no- velláskötetéről írt elemzése jól mutat rá ja Gál-hősök alapmotí­vumára: a kudarcra. Legalapo­sabb tanulmányát Duba Gyula szépprózájának szenteli: A tér és az idő konfliktusai. * Duba Gyula két korábban már nagy sikert aratott írása a Sza­badesés és a Vajúdó parasztvilág most egy kötetben a Csehszlová­kiai Magyar Írók sorozatban je­lent meg újra. Mindkettő szocio­lógiai ihletettséggel íródott mű, a paraszti világ változásairól Ve­res Péter-i kötődéssel, illyési in­tellektussal. Kétévenként rendezik meg ha­zánkban az Éneklő rajok verse­nyét. Az idén a kalocsai Csupó Imre úttörőházban gyűltek ösz- sze azok a daloskedvű pajtások, akik a csapat-, valamint a járási és városi vetélkedőkön a leg­jobbaknak bizonyultak. Nyolc raj — rajonként 26 út­törő — érkezett KrJocsára, hogy a bíráló bizottság 'előtt bizonyít­sa tudását, rátermettségét, ének- szeretetét — indulhasson a Szen­tesen, április 3—15. között sorra kerülő országos vetélkedőre. Természetesen Kalocsára is azok jöttek, akik sokat énekeltek közösen. A műsorban szereplő mozgalmi, úttörő, és népdalok előadása, a színpadra lépés izgal­ma nem okozott nekik gondot. A bíráló bizottság, tagjai előtt vala­mennyien szép összeállítást adtak elő, tisztán, pontosan énekeltek. Üj tudósítót köszöntünk, az el­ső alkalommal jelentkezett Sze­derkényi Brigittát. Amint leve­lében erről beszámol a tdszaal- pári Árpád fejedelem úttörőcsa­patnák ő a krónikása, ezért vál­lalta, hogy az Úttörőélet olvasóit rendszeresen tudósítja a náluk történt eseményekről. Örömmel közöljük első levelét: „Kétnapos vidám karnevált rendeztünk kisdobosoknak és út­törőknek. A hagyományokhoz hí­ven Karnevál hercege köszöntötte a pajtásokat, a mulatság kezde­tén, majd a nemzetközi gyermek­év jegyében először a kisdobo­sok bemutatkozására került sor. Nagy sikert arattok a 2/a. osztá­lyosok, aki pergő ritmusú orosz táncot mutattak be. Az úttörők dramatizált népmeséket, vietna­mi, spanyol, japán, német és skót dalokat énekelték. A bemu­tató után tombola és tánc kö­vetkezett. Az ötletes jelmezeket viselő pajtások nagyon jól érez­ték magukat a farsangi karnevá­lon”. Hasonlóan emlékezetes karne­válról küldött beszámolót Varga Erzsi Kecelről. A keceli pajtá­sok maguk készítette jelmezben a művelődési Házba indultak a mulatság napján. A színpadon pedig sorra bemutatkoztak az öt­letes jelmezeket viselő kisdobo­sok és úttörői?, természetesen ál­arcosán. Erzsi csak a legnagyobb Erről összefoglalójában külön szólt Péli Győzőné, a bíráló bizottság elnöke, a KÓTA ifjúsági bizott­ságának titkára. Külön is dicsér­te az izsáki Ságvári Endre raj tagjainak hibamentes előadását, kiemelkedő énektudását. Bemu­tatójukat aranyoklevéllel jutái-? mázták, és azzal, hogy megyénket ők képviselhetik az országos ve­télkedőn. (Énektanáruk Pálinkás Albertné.) Aranyoklevelet kaptak a solti úttörők is. A dunapataji, a ke­celi és a kiskunhalasi Szűts Jó­zsef iskolából érkezett énekesek bemutatóját ezüstoklevéllel jutal­mazták. A felsőszentiváni, a kiskunba- lasi felsővárosi — és a kalocsai III. számú iskolából érkezett éne­kesék műsorukkal bronzoklevelet nyertek el. tapsot kapottakat sorolta fel: Márka üdítős üveg, krumpli, fe­nyőfa, szaloncukor, hirdetőosz­lop. Három nagyszabású farsangi karnevál színhelye volt a kecske­méti Szalvay Mihály úttörőház is.' Itt tartották a télbúcsúztatót a Halasi úti iskola, a Zrínyi, és a II. Rákóczi Ferenc általános is­kola úttörői. Az úttörőházban a jövő héten jeles eseményekre kerül sor. 21- én, szerdán a fúvószenekar tag­jai lépnek fel a tanácsköztársa­sági megemlékezésen. 22-én, csü­törtökön, Névadónk Szalvay Mi­hály — címmel az úttörőház gyermektanácsa rendez vetélke­dőt. A Tanácsköztársaság esemé­nyeihez kapcsolódó versenyre a ház 11 szakköre nevezett —ilyen­formán minden szakkörből a há­rom legjobban felkészült pajtás indulhat —, összesen harminchár­mán mérik össze tudásukat! A Petőfi iskola úttörői is ezen a héten tartják csapatnévadó ün­nepüket, emlékeznek március 20- án, kedden Buday Dezsőre, a Magyar Tanácsköztársaság már­tírjára. Március 31-én, pedig ün­nepélyes csapatgyűlést tartanak az úttörőházban. A leninvárosi iskola úttörői kulturális seregszemlét rendez­nek március 24-én, szombaton a ház nagytermében. Selmeci Katalin REJTVÉNY FEJTŐKNEK TUDÓSÍTÓINK JELENTIK I AZ ÍRÓ ÉS OLVASÓI — EMLÉKEK, LEVELEK KÉT HAZÁBÓL „Igaz barátsággal híve, Móra Ferenc” Idestova fél évszázad múltával nyilvánosan is bevallhatom, hogy kiskunhalasi tanár koromban sokszor a táskában, fiókban fe- lejtődött a tanmenet. Fölösleges évszámok, nevek magoltatása he­lyett szívesebben adtam kortárs irodalmat polgárista diákjaim kezébe. A figyelmesebb olvasás­ra meg illusztrációk készíttetésével serkentettem őket. így azok is megpróbálkoztak a mondandó kihámozásával, a szereplők jel­lemzésével, akiket nem érdekelt különösebben az irodalom. A sok dolgú ember levelele Magam is meglepődve gyö­nyörködtem a tehetségesebb diá­kok élénk fantáziájában, ügyes rajzaiban. A legsikerültebbeket élküldtem a tanulmányozott írók- hak. Sikerrel vettünk részt az egyik irodalmi társaság pályáza­tán is. Az egyik órán az akkoriban harmincéves írói jubileumát ün­neplő Móra Ferencről beszéltem. Hamarosan előkerültek a kiszakí­tott irkalapok és a ceruzavégeken keresztül ömlött szívük melege Feri bácsi felé. Testes levélben juttattuk el a legjobb munkákat. Kimondhatatlan örömmel hall­gatták meg 1933. január 10-én kelt válaszlevelét. Nekem cí­mezte, de a diákokhoz szólt. Igen tisztelt Tanár Uram! Szíves elnézését kérem önnek is, az önképző kör ifjúságának is, hogy üdvözletüket ilyen soká­ra köszönöm meg. Szolgáljon mentségemül, hogy nagyon sok dolgú ember vagyok. Most olyan megáradása vett körül az úgy­nevezett érdemeimet sokszorosan meghaladó szeretetnek, amellyel nehezebb megbírni, mint a mun­kával. Tanár Uram! Nagyon boldoggá tesz, hogy azok közt, akik szere- tetükbe fogadtak, ott vannak az On derék deákjai is, akik épp most szereztek dicsőséget a Pe­tőfi Társaság szellemi olimpiá­ján maguknak, nagynevű iskolá­juknak és mindnyájunknak, kis­kunoknak. Erre épp oly büszke vagyok, mint arra, hogy méltó­nak tartottak szeretetükbe fogad­ni. Kérem, méltóztassék nekik öreg barátjuk háláját tolmácsol­ni, s azt az ígéretét, hogy halá­los holtáig igyekszik megőrizni azok vonzalmát, akiknek tiszta szívében a boldog jövendő búza­mezői csíráznak. Mély tisztelettel és szívbéli há­lával vagyok Tanár Uramnak lekötelezett híve: Móra Ferenc A halasi polgáristák küldeménye Éppen aláírhatta levelét, ami­kor megkapta azokat az újabb írásokat, rajzokat, melyekre az akkoriban megjelent Móra Fe­renc Emlékkönyv ihlette a diá­kokat. A gépelt sorok alá a követke­zőket cirkalmazta. Közösen be­tűztük ki: Levelem zártakor kapom az illusztrációs gyűjteményt. Egész kiállításra való, gyermektanul­mányi szempontból is nagy érté­kű gyűjtemény, amilyent eddig csak különböző elemi iskoláktól kaptam. Most már van belőlük vagy ezer darab. Legalább lesz mit hagynom ifj. Ferencre és Mötyőre. Kettőt máris kiválasz­tottam közülük bekeretezésre, dolgozószobám díszítésére. Matkó László két színes rajzát. Nagy­szerű fantáziája és határozott művészi talentuma van. A kis Lehóczki Pistának is van érzéke a kompozícióhoz. De szerető szemmel mindnyájában lehet va­lamit találni, amitől megtelik a szív derűvel — nem is említve Boldog Károly rajzkészségét. Ta­nár Uram, olyan szívből gratulá­lok tanítványaihoz, mint a taná­rukhoz. Addig is, míg egyszer megszoríthatom a kezét — talán tavasszal ki tudok egy napra szökni... Vagyok igaz barátsággal híve Móra Ferenc Az első lengyel fordítók A kézfogás elmaradt, a tavasz elmúlt és a másik tavasz elvitte a kiskunok öreg barátját. A Ma­gyar Hírlap gyászkeretes száma után jött részvéttáviratokat tar­talmazó felsorolás, s ott voltak az illusztráló kiskunok is, akik könnyes szemmel olvasták és ta­nulták meg Feri bácsi feleségé­nek köszönő sorait. — Az lenne a jó, ha Feri Bá­csit életre tudnánk simogatni — mondta az egyik könnyes szemű kisdiák. — Szeressétek, olvassátok — mondtam — és akkor élni fog bennetek. Hamarosan elbúcsúztam a Du­na—Tisza közétől, Dunántúlra, Második hazámban is olyan szeretettel próbáltam Móra írásait kézbe adni, mint idehaza. Amikor a negyvenes években a Cserépfalvi Kiadónál megjelent a Tanuljunk magyarul nyelv­könyvem lengyelek részére, ahhoz egy kétnyelvű magyar prózai an­tológiát, olvasókönyvet adtunk. Az egyik része, a második füzet, a magyar parasztság életéből adott ízelítőt kiváló magyar írók szövegéből. A füzet bevezető mot­tója Ady Endre: Szép magyar sors című verse, majd mindjárt az első prózai szöveg a Georgi- konból vett Himnusz a búzame­zőn (Csorba Tibor fordítása.) A magyarországi lengyel mene­kültek közt írók is voltak. Brosz Antoni Czantor a Bibliotéka Pols­ka írógéppel és nagy gonddal (bibliofil) sokszorosított kötetei közt magyar elbeszéléseket adott ki saját fordításában. Ott szerepel Móra Ferenc Proelia ventorum című elbeszélése. Ezek viszont csak a Magyar- országon élő lengyel menekültek kezébe kerültek. A centenáriumra: az Aranykoporsó Móra lengyelországi bemutatko­zására még várnunk kellett. A varsói Nasza Ksiegarnia Kiadó 1956-ban adta ki az ifjúság részé­re a’ Mindennapi kenyerünk című írást Sperlingowa Ella Maria for­dításában. A rajzokat a később Magyarországon is ismert lengyel író (de rajzoló is) Buzkowski Leo­pold készítette. Ugyancsak Sper­lingowa fordításában jelent meg 1959-ben a Hiszek az emberben című kötet. A centenáriummal kapcsolat­ban „munkában van”, kiadásra készül Móra Ferenc Aranykopor­sója lengyel nyelven Mondral Ca­milla fordításában. Csorba Tibor Pajtások! Ismét közlünk kisdo­bosoknak és úttörőknek fejtörőt. Az itt látható képen egy labda­rúgó-mérkőzés végén sorra ke­rülő eseményt örökített meg a rajzoló: fényképezik a győztese­ket. Ha jobban megnézitek a ké­pet, néhány hibát — pontosan hatot — fedezhettek fel. Legyetek tehát szemfülesek! /Aki felfedezi ezeket a furcsa­Lodzban, Lengyelország legna­gyobb textilipari központjában liözel fél évszázada működik a Modern Művészeti Galéria. Gyűj­teménye szokatlan módon, a vi­lág avantgarde művészeinek ado­mányaiból alakult ki. Így a ga­léria a kubizmus, a futurizmus, a purizmus, a konstruktivizmus, a neoplaszticízmus és a szürrea­lizmus 1különböző fejlődési sza­kaszait '(/mutatja be. A gyűjte­ményben Arp, Delaunay, Picasso, Prampolini és a lengyel művé­szek — Chwistek, Czyewski, Ka- tarzyna Kobro, Henryk Sta- zewski — alkotásai láthatók. A múzeum igen lényeges, új­szerű vonása a közönséggel való jó kapcsolat, a művészet köz­kinccsé tétele érdekében kifej­tett tevékenysége. A muzeológu­ságokat, írja meg egy levelező­lapon szerkesztőségünk címére, (Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, Szabadság tér 1/a.), hogy részt vegyen a sorsolásban, ahol a szokott módon tíz darab könyvet sorsolunk ki a helyes megfejtések beküldői között. A beküldési határidő: március 25. A levelezőlapra ne felejtsé­tek el felírni: Űttörörejtvény! sok üzemekben, kultúrházakban, sőt nem ritkán üzemcsarnokok­ban rendeznek kis kiállításokat és művészeti vitákat. Hasonló célokra igénybe veszik néha a színházak előcsarnokait is. A „Három múzsa estéje” sorozat­ban az irodalom és a zene eszkö­zeit is felhasználják a képzőmű­vészeti alkotások jobb megérte­tésére. Legújabb és igen népszerű kez­deményezésük tíz „Egy vasárnap a művészettel”, amikor egész na­pon át kínálnak nemes szórako­zást a látogatóknak a múzeum­ban, kinek-kinek ízlése szerint, mert a műsoron többek között kiállítások, koncertek, író—olva­só találkozók, divatbemutatók, könyvvásárok, műtárgyak vásá­rai egyaránt szerepelnek. Egy képtár és közönsége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom