Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-02 / 27. szám
A megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának tavalyi eredményeiről, az idei tervekről és feladatokról dr. Király László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője tájékoztatta az értekezlet résztvevőit, és szólt azokról a gondokról, amelyek megoldásában a megye a minisztérium támogatását igényli. Háromszori kísérletre 4 ' sem siker Alt elfojtani a tűzet. (Tóth Sándor felvételét.) XXXIV. évf. 27. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 2. péntek Egy harckocsi lelőtte a megsérült kitörésgátló berendezést, egy lánctalpas markológép hozzákezdett a kútfejhez vezető mentőárok ásásához, újabb kétszáz köbméteres víztárolót létesítettek, növelték a kitörés elfojtásához előkészített iszap mennyiségét — íme a legutóbbi események a zsanai földgázkitörés elfojtási munkálatainál. A kitörésvédelmi brigád megvizsgálta, hogy a gázkút feje milyen sérüléseket szenvedett. Erre az új, felszerelendő kitörésgátló berendezés előkészítése miatt volt szükség. A szakemberek szerdán este úgy ítélték meg a helyzetet, hogy következhet a földgáztűz elfojtása, aminek az időpontját csütörtökre tűzték ki. A több mint egy hete tartó küzdelem a vadul kilövellő égő földgázzal a legszigorúbb biztonsági intézkedések megtétele után érkezett el tegnap az új állomásához. A területet mintegy két kilométeres körzetben a derekasan helytálló határőrök és rendőrök segítségével lezárták. A veszélyes övezetből eltávolítottak minden olyan eszközt, amely valamiképpen szikra keletkezését idézheti elő. Az elfojtási művelethez 6 vízágyút, s mintegy két tucat fecskendőt vonultattak fel. Az égő kút és környékének lehűtése végett egy órán át két oldalról vízfüggönyt képeztek. Ezt követően az elfojtásnál kulcsszerepet játszó két turboreaktív vízágyú húsz méterre megközelítette a tűz fészkét. A két „fegyver” össztüze hatására a függőleges irányban égő nagyobb láng több ízben elaludt a délelőtt folyamán, de az oldalirányban kilövellő láng mindannyiszor ismét be- lobbantotta. A délelőtti kísérletek elemzése • Munkában a turboreaktív vízágyú. után a szakemberek úgy döntöttek, hogy két órakor ismét megpróbálják elfojtani a földgáztü- zet. A vízágyúk állását némileg módosították, de az oldalirányú lángot ezúttal sem sikerült elfojtani, s így az, mint délelőtt, most is mindannyiszor újra be- lobbantotta a már elfojtott fő lángot. így a tűzoltók és a ldtö- résvédelmi csoportok hőesies küzdelme tegnap nem végződött győzelemmel a zsanai határban. A máira virradó éjjel a tűzoltók új kocsiállásokat építettek ki a turboreaktív vízágyúk részére. A tűz elfojtását Irányító szakemberek tegnap este úgy döntöttek, hogy ma reggel ismét megkísérlik a lángok elfojtását. A. T. «. MA ISMÉT MEGKÍSÉRLIK A TŰZ ELFOJTÁSÁT • A Zöldségtermesztési Kutató Intézet üvegházában tett litogaUM dr. Romány Pál a megye vezetőinek társaságában. 9 A kutatóintézet főigazgatója dr. Balázs Sándor részletesen tájékod tatta a vendégeket. (Straszer András felvételei.) fejlesztésére nem maradna pénz. Szóvá tette még a tejipar beruházásainak elhúzódását, pontosabban az évtizedes huzavonát, ami a bácsbokodi tejüzem rekonstrukciója körül bonyolódik, a kecskeméti és kiskunhalasi tápkeverő üzemek építési gondjait, a gyümölcsfa-szaporítóanyag ellátásával kapcsolatos hiányosságokat, a mezőgazdasági bekötőutak építésének és a villamosítás fejlesztésének szükségességét. Vázolta a megye déli részén kialfr- kítandó jégeső-elhárító rendszer kiépítésének tervét, valamint a Kecskeméten megvalósuló állaadó kertészeti kiállítás tervezésének helyzetét. Ezután dr. Romány Pál értékelte a megye mezőgazdasági te-] vékenységét, és válaszolt a fel-' merült gondokra, kérdésekre!! Elöljáróban köszönetét és ells(Folytatás a 2. oldalon.) Mezőgazdasági könyvhónap Az idei év első nagyszabású könyvnépszerűsitési eseménye a mezőgazdasági könyvhónap, sorrendben a huszonkettedik. Hagyomány lett nálunk, hogy a február minden esztendőben a mezőgazda- sági szakirodalom, a szakkönyvek és a szaklapok ünnepi hónapja. A legkedvezőbb időpont ez mezőgazdasági dolgozóink számára, hogy a tavaszi munkálatok megkezdése előtt időt és figyelmet szenteljenek a tudásukat gyarapító kötetek tanulmányozására. Az idén 1* lesz miből válogatniuk. Néhány évvel ezelőtt a mezőgazdasági könyvhónap majdnem kizárólag a Mező- gazdasági Kiadó „belügye” volt. Most nyolc kiadó gondozásában 41 könyv jelenik meg, mintegy félmillió példányban. A készlet és a választék bőséges. A jövőben sem lesz hiány szakkönyvek bői, az olvasók megnövekedett igényei gyakorlatilag kielégithetőek. Mit jelent ez? Nem kevesebbet mint azt, hogy mindenki, aki a mezőgazdasági termelésben bármilyen szinten is érdekelt, megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelő újdonságokat. Mindenki, vagyis egymillió mezőgazdasági dolgozó, 40 ezer mérnök, 23 ezer technikus, 94 ezer szakmunkás, 200 ezer élelmiszer- ipari munkás, valamint egymillió 600 ezer kertészkedő család. Ennyi olvasóval kell számolni, vagy ennyit kell megnyerni, mivel az sem mellékes, hogy a szakirodalom gazdag kínálata iránt mekkora a kereslet? Az MSZMP Központi Bizottságának tavaly március 15-én hozott határozata kimondja, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fő feladata az elért vívmányok megszilárdítása és a további fejlődés elérése. Mi kell ehhez? Tudás, az ismeretek állandó gyarapítása. Jól tudjuk, hogy az élőmunka csökkenésével párhuzamosan növekszik a gépesítés, a kemizálás szerepe, ami nem nélkülözheti a szakértelmet, a képzés — o továbbképzés folytonosságát. Az iparszerü termelés, a szakosodás követelményeinek is csak azok a dolgozók tudnak megfelelni, akik járatosak az üzemi méretű gazdálkodás tudományában. A mezőgazdaság már ma sem az, ami tegnap volt és a jövőn munkálkodni pedig csak az tud, aki nem hagyja parlagon az értelmét. Nagy utat tettünk meg, és még nem értünk a végére. A magyar parasztságnak egy nemzedéken belül kellett leszokni a kaszáról, kapáról, és a fogatokról átülni a traktorokra, kombájnokra, nagy teljesítményű munkagépekre. Most olyan szemléletbeli átalakulás szükséges, ami képessé teszi a magyar mezőgazdaságot, hogy rugalmasabban kövesse a világpiac változásait. A szakmai felkészítés leghatásosabb eszköze a szakiroda- lom. Fontos, hogy minél szélesebb rétegekhez szóljon és jusson el. Az idei könyvhónapra megjelentetett könyveknek több mint a fele alap- és középfokú, vagy ismeretterjesztő munka. Használatuk elsősorban — és helyesen — a gyakorlati munkában ad nélkülözhetetlen útmutatást, segítséget. A szakmai ismeretek terjedésének gyorsítását segíti elő egy új intézkedés is. Ezentúl valamennyi mezőgazdasági üzemnek módjában áll ellátni a dolgozóit szakkönyvekkel. A vásárlás termelési költségként számolható el, és a köteteket bárki hazaviheti, magánál tarthatja. Ezzel hivatalosan is megerősítést nyert, hogy a szakkönyvek értéke átmegy a termelésbe, és ott hasznosul. És mivel ezeknek a könyveknek a kopása amúgy is kétszeres: egyrészt a tartalmuk évül, kopik el, másrészt a külsejük —, még mindig jobb, ha a dolgozók olvassák rongyosra a köteteket, mintha kulcsra zárt szekrényekben, érintetlenül lép rajtuk túl a változó idő. Számunkra külön öröm és megtiszteltetés, hogy az Idén Kalocsa látja vendégül a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitásának résztvevőit. Viszonzásul, a Mezőgazdasági Kiadó a házigazdáknak ajánlja a Paprikatermesztés — című könyvét. V. Zs. __________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA DR. ROMÁNY PÁL LÁTOGATÁSA KECSKEMÉTEN Hagyomány, hogy az év elején a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői feladategyeztető értekezleten vesznek részt, amikor is Bács-Kiskun megye párt- és tanácsi vezetőivel közösen értékelik az elmplt esztendő eredményeit, gondjait, és a soron következő év tennivalóit. Tegnap Kecskeméten, a megyei pártbizottságon Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első. titkára köszöntötte a MÉM vezetőit, élükön dr. Romany Pál minisztert. Az értekezleten többek között részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, és dr. Matos László elnökhelyettes, a minisztérium több főosztályvezetője és osztályvezetője. A megye mezőgazdaságának idei feladatairól tanácskoztak IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: eleinte változóan felhős, párás, több helyen kódös Idő északkeleten néhány helyen gyenge havazás, nyugat felől erős felhősödés és — főként a Dunántúlon — sokfelé havazás, majd eső, megélénkülő déli, délnyugatira forduló szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 3—plusz t fok között. Hősies küzdelem a zsanai lángokkal A terveknek megfelelően nőttek tavaly a szántóföldi növény- termelés eredményei, különösen a búza átlagos, hektáronkénti 45,1 mázsás hozama kiemelkedő, annál is inkább e növény vetésterületének mintegy 10 százaléka gyenge, homokos területekre esett. Előrelépés történt 1977-hez képest a kukorica termőterületét illetően is, a zöldségféléket pedig a megyében már 21 ezer 600 hektáron termesztik. Kedvezőtlenebbek az eredmények az ültetvényeken. Az 1977-es helyzethez képest a szőlő területe — a kipusztulás, elöregedés folytán — 2700 hektárral csökkent, a téli, tavaszi időjárás következtében pedig a termés 1 millió mázsával lett kevesebb, mint 1976-ban. Az állattenyésztési ágazat dinamikusan fejlődött, s valamennyi már elérte, illetve meghaladta az 1980-ra tervezett állományfejlesztési előirányzatot. Az országban Bács-Kiskunban tartják a legtöbb sertést, tavaly 1 millió 260 ezer vágósertést állítottak elő az üzemek és háztáji gazdaságok. A tejtermelésben az ország megyéi között Bács-Kiskun a második helyen áll. A beruházások meghaladták az 1976. évi szintet. A mezőgazdasági építkezések 90 százalékát házi építőszervezetek, brigádok valósították meg. Egyebek között így épült fel a tassi Dózsa Tsz-ben az ezer férőhelyes tehenészeti telep, és a kecskeméti talajlaboratórium is. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek részére biztosított 36 millió fejlesztési hozzájárulásból 140 millió forintértékű gép, ültetvény és építési beruházás valósult meg. Az említett eredmények megalapozták az idei esztendőt. A növénytermesztés szerkezetében ebben az évben nem lesz lényeges változás, az állattenyésztés is töretlenül továbbfejlődik. A szőlő- és gyümölcstermelésben az 1976- os eredmények elérését tervezik a megye üzemei. A gondok között említette a mezőgazdasági osztály vezetője a telepítéseket. A népgazdasági igények figyelembevételével az országban ebben a megyében tervezik a legnagyobb szőlőtelepítéseket az V. ötéves terv időszakában. Ahhoz, hogy a bank hitelt adjon a telepítéshez a szövetkezeteknek, a beruházás összegének 30 százalékát kell előteremteni. Nagy összegekről van szó, ami a legtöbb szövetkezetben szinte el- vinné az egész fejlesztési alapot, így a többi ágazat, a gépesítés
