Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-11 / 35. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKVN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 35. szám Ara: 1,20 forint 1979. február 11. vasárnap TŰZHARC A TÁMASZPONTON Összecsapások Teheránban Százötven halott, kétszázhetven sebesült Szombaton délelőtt is folytatódott az elkeseredett csatározás a Teheránhoz közel fekvő Dósán Tappeh légitámaszpont és kiképzőtábor Khomeini-párti tisztinövendékei és fiatal tisztjei, illetve a sahhoz hű császári gárda egységei között. A szembenálló felek helikoptereket és harckocsikat is bevetettek egymás ellen. A légierő tagjait felfegyverzett polgári személyek segítik. A teheráni rádió szerint az ösz- szecsapás szombaton délelőtt# a főváros területére is átterjedt. Az egyik szegénynegyedben a fegierő tagjai a háztetőkről lőtték a sah- párti katonákat, s a helyi lakosok segítették a repülősöket a tüzelőállások elfoglalásában. A lakosság az egész városban tömegtüntetésekkel fejezte ki támogatását a légierők iránt. A teheráni egyetem előtt 15 ezer ember részvételével gyűlést tartottak. Ezután a résztvevők megindultak a városon keresztül a légi- támaszpont felé. Khomeini mintegy tízezer híve a városban összecsapott a sah- párti katonákkal. A tüntetők bar- rikádokat emeltek, majd felgyújtották azokat. A katonák fegyverüket használták a tömeg ellen. A Khomeini környezetéből származó és a szemtanúk — köztük a városban tartózkodó külföldi újságírók — által közölt adatok alapján a szombat délelőtti teheráni összecsapásoknak összesen mintegy 150 halottja és 270 sebesültje lehetett. (AP, Reuter, AFP, DPA, MTI) VÉDEKEZÉS AZ ÁRVÍZ ELLEN Lassan feltöltődik az alpári árterület Pénteken délben tervszerűen beengedték a megáradt Tisza vizét a tiszaugi hídtól Csongrádig terjedő, Lakiteleket, Tőserdőt, Ti- szaalpárt és a Csongrád megyei Bokrost érintő árterületre. A nyárigát két pontján robbantással tették szabaddá az utat a folyó előtt, 737 centiméteres tiszaugi vízállásnál. Ugyancsak pénteken Tiszabögnél is a kisebb kárt okozó módját választották az árterület víz alá kerülésének, s felrobbantották egy ponton az ottani védővonalat. A Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat dolgozói a robbantás után sem hagyták őrizetlenül a gátakat. A Tiszaugtól Csongrádig húzódó 13,5 kilométer hosszúságú védővonal két végénél éjjel-nappal őrszolgálatot tartanak, és rendszeresen jelentést tesznek rövidhullámú adó-vevő készüléken a társulat Tiszaalpáron található ügyeleti központjának. Szombaton reggel arról tudósították a központot, hogy a 9-én éjjel huszonkét órakor mért 748 centiméteres tiszaugi vízszint megállt, nem emelkedett tovább. Ebben közrejátszik, hogy a gáton nyitott kapuk révén lassúbb a duzzadás. Mint a központi védelmi ügyeletet ellátó Szunyi József tájékoztatott, a gátőrök arról is jelentést tettek, hogy a 13 350-es és a 13 40Ö-as szelvény közt átlépett a víz a gáton. A megállításáról azonnal intézkedtek, háromszáz homokzsákot küldtek a helyszín• őrszolgálatban re. Meg kellett akadályozni, hogy a Tisza egy harmadik bejáratot mosson magának, s hogy szétrombolja ott a földből épített sáncot. A védelmi munkához a társulat tiszakécskei kubikosbrigádját mozgósították. Az alpá- riak az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szegedi szakmérnökségének rendelkezésére |Utak, ott vesznek részt a harmadfokú védekezésben. Tiszaalpár térségében előreláthatólag február 12—13-án tetőzik majd a Tisza, 810 centiméter körüli vízszinttel. A. T. S. A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Bács-Kiskun 1978. évi gazdasági-társadalmi fejlődéséről 1978-ban Bács-Kiskun megye társadalmi és gazdasági élete az előző évekéhez hasonlóan fejlődött. A lakásépítés, valamint az egészségügyi és szociális-kulturális ellátás színvonalának növekedése következtében tovább javultak a lakosság életkörülményei. Az országos gondok enyhítéséhez azonban a megye nem tudott kellőképpen hozzájárulni, mert Bács-Kiskunban is jelentős mértékű volt a felhalmozás, a beruházás és növekedtek a készletek. A beruházások helyzete Annak ellenére, hogy a központi szervek a beruházási lendület fékezésére szigorúbb hitelezési és támogatási feltételeket teremtettek, 1978-ban a megyében a beruházások mértéke meghaladta az előző évit. Az állami és szövetkezeti gazdálkodó egységek többnyire a gyorsabb megtérülés és a nagyobb jövedelmet biztosító beruházásokat részesítették előnyben, ezáltal a korábbinál erőteljesebben szorgalmazták az élő munkát helyettesítő gépbeszerzéseket. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 3,9 milliárd forintot fordítottak beruházásra — folyóáron számítva —, 18 százalékkal többet az előző évinél. A pénzeszközök csaknem egyharmadát az ipar, egytizedét pedig az építőipar használta fel. Az ipar beruházásai egyébként a többi ágazaténál szerényebb ütemben — alig 5 százalékkal — növekedtek a kivitelezői kapacitáshiány miatt. Az állami mező- gazdasági üzemek 1978. évi beruházása 29 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A felhasználási többlet csaknem teljes egészében az ültetvénytelepítéseknél és a gépi beruházásoknál jelentkezett. A megye területén az elmúlt év végén 105 olyan fontos létesítmény kivitelezése volt folyamatban, amelyek eredeti költség- előirányzata meghaladta a 25 millió forintot. Ezek teljes költsége 13,5 milliárd forint, amelyből az elmúlt évre 2,6 milliárd forint felhasználást ütemeztek, aminek csak mintegy 90 százalékát teljesítették. Ily módon néhány beruházás kivitelezése áthúzódott erre az évre. A folyamatban levő jelentősebb megyei beruházások készültség: foka: A Halasi Kötöttárugyárnak — amely állami nagyberuházás — 1978-ban már a befejező munkálatait végezték. A 619 millió forintos teljes költségelőirányzatból év végéig 589 millió forintot használtak fel. A kecskeméti 680 ágyas új megyei kórház költség- előirányzata 932 millió forint, befejezési határideje 1980. A kivitelezés jó ütemben halad, az építkezés kezdeti időszakában történt lemaradást az elmúlt év végéig mind műszakilag, mind pénzügyileg pótolták. Ipar A megyébe települt szocialista ipar termelésének növekedési üteme a korábbi évekhez képest lelassult. A termelés volumenének növekedése — lényegében az országossal egyezően — 5,2 százalékos volt. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma — az országos átlaggal ellentétben — élelmiszer-ipart vállalatoktól került ki. Az előző évinél lényegesen több került exportra paradicsomporból, borból, savanyúságból, élő állatból. A csontos nyershús külkereskedelmi értékesítése viszont alig haladja meg az egy évvel korábbit. A nehézipari exportcikkek közül magnetofonból és hidroglóbusztól több kerüli 1978-ban kiszállításra, fürdőkádból viszont — a zománcozó üzend rekonstrukciója miatt — külföld^ re is kevesebb jutott. (Folytatás a 3. oldaton) 1978-ban tovább nőtt. A korábbi évekénél mérsékeltebb — mintegy félezer fős — létszámgyarapodásnak azonban mindössze 40 százaléka volt fizikai foglalkozású. A termelőerők növekedése és jobb kihasználása következtében az,egy munkaórára jutó termelés 6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A termelésnövekedés 85 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. A termelés növekedési ütemének mérséklődése főképp — a korábbi év szintjétől országosan is elmaradó — élelmiszeripar magas megyei részarányából ered. A tartósítóipar ugyanis a zöldség- és gyümölcsfélék érési idejének kéthetes eltolódása miatti hátrányt nem tudta pótolni. A Kecskeméti Konzervgyár zöldborsóból közel negyedével, hüvelyes babból tizedével több konzervet, paradicsomból viszont alig háromnegyedét, lecsóból pedig az előző évinek a felét sem tudta megtermelni. Lényegesen csökkent a gyümölcsszörp, a vegyes íz és finomíz gyártása is. Az előző évinél számottevően rosszabb szőlőtermés miatt a Közép-magyarországi Pincegazdaság szőlőfeldolgozása 1978-ban mindössze 37 ezer tonna volt, az 1977. évinek alig több. mint a fele. , A könnyűiparban, amely 1978- ban szintén nem tudta növelni termelését. A kereslethez való alkalmazkodás az iparágban még nem elég rugalmas, ami néhány vállalatnál komoly nehézségeket okozott az év folyamán. A megyei székhelyű szocialista ipar értékesítése 1978-ban 15,2 milliárd forint volt — a növekedési ütem mérséklődött —, s csak 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az export részaránya az átlagosnál kissé gyorsabban — 6 százalékkal — nőtt. Az export több mint háromnegyede a minisztériumi • A mezőgazdaság 12 százalékkal kevesebb zöldségfélét termelt. Tartalékok Fiatal volt, teli ambícióval és lelkesedéssel. Két napra rá, hogy átvette diplomáját jelentkezett a munkahelyén. Nem mondhatni, hogy nem fogadták szívesen. Bemutatták akinek kellett, kijelölték az íróasztalát, majd útjára bocsátották. „Holnap reggel nyolckor találkozunk” — figyelmeztették búcsúzóul. v Másnap egy köteg sebtében összeválogatott iratot tettek eléje, hogy tanulmányozza őket. Ismerkedjen meg vele, mivel is foglalkozik munkahelye. A paksamétával néhány óra alatt végzett. Ült és várt. Munkára, feladatra, arra, hogy kipróbálják mit ér 6. Hogy bebizonyíthassa, nem hiába tanult tíz féléven át az egyetemen. Napokig nem történt semmi. Röstellt volna munkát koldulni, egyrészt mert, a törzstagok nyilvánvalóan jobban tudják, mire fel van 6 közöttük, másrészt pedig mert látta, a többiek se halnak bele a sok munkába. Unatkozott, igaz, nem sokáig. Nyelvet kezdett tanulni. Már eléggé jól ment neki az angol, amikor végre valahára megbízták egy üggyel. Az ügygyei — gondolta ő, hiszen első munkája volt ez a cégnél. A feladatot néhány óra alatt megoldotta, ismét a szótár, a könyv következett. Aztán megint egy-két feladat, majd ismét a nyelvtanulás. Nemrégiben múlt két esztendeje, hogy—az ismertetett menetrend szerint alakulnak napjai. Mint mondta, nincs oka az elkeseredésre. A kollégák se tesznek többet. Tudni éppen tudnának többet teljesíteni, ám egyszerűen nincs rá szükség, jól elvannak a hivatalban naponta nyolc órán át. Csak az a félő — vallotta be halkan —, hogy ilyen munkatempó mellett még azt is elfelejti lassacskán, amit az egyetemen tanult. A parányi részfeladatok megoldása nem kényszeríti tornára az elméjét. Rutinból megoldható minden. Szellemi tunyaság. Talán ez lehet az összefoglaló elnevezése az előbb ismertetett tapasztalatoknak. Légkör, amely csak arra alkalmas, hogy langyossá váljék a régebben forrongó tudás, elmúljon a kedv a munkára, a nagy, az egyre nagyobb feladatok megoldására. Hősünk nyelvet tanul, 6 legalább csinál valamit. És a többiek? Aligha hiszem, hogy tévednék, ha azt mondom: nincs nálunk kellőképpen kihasználva a tudás, a felkészültség. Persze, ahány ház, annyi szokás, munkahelye válogatja, hol milyen a helyzet. Mondják: a munkamegosztás manapság tapasztalható magas színvonala az oka, hogy elegendő csupán a rájuk eső réfizt elvégezniük, tudniuk a szellemi dolgozóknak. Mondják, de nem lehetek köteles hinni benne. Ahol a napi nyolc órai munka nem több két-három órai munkavégzésnél, ott aligha csupán a beszélgetők, a kávézgatók, a körmüket festők a hibások. Már csak azért se, mert a fent nevezettek elvégzik a munkájukat — eredményesen. Arról nem tehetnek, hogy a feladatok száma, s nehézségi fol(a nem illeszkedik felkészültségükhöz, tudásukhoz. Hogy miért kell beérniök ennyivel? Ezernyi lehet az ok. Sok vezető ódzkodik például kipróbálja helyettese tudását, fél attól, hogy a másik bizonyít. Lefőzi őt, s akkor elérkezhet a helycsere időpontja. A fiatalok és az idősebbek viszonya is sokszor hasonló. A huszonéves még ráér bizonyítani, várja ki hát a sorát — érvelnek —, s mit sem törődnek vele, hová tűnik a kezdeti ambíció, a tudni és ad- nivágyás. Aztán „felnőnek a gyerekek”, s szélsőséges esetben kinevezésükkor már az előttük járók elveit vallják Várakoztatják, tartaléksorba teszik a náluk fiatalabbakat, ugyanazon érvek alapján, mint amelyeket korábban könyörtelenül elutasítottak. Újrakezdődik tehát a kör, s marad minden a régiben. Mérnökökkel beszéltem nemrég, akik szenvedéllyel meséltek róla, mennyi szellemi tartalékuk van. De elképzeléseikről még azt sem tudhatják meg, hogy helytállóak-* egyáltalán. Nem adatik meg nekik még a kudarc lehetősége sem. így aztán bátran hihetik, hogy zseniális az elgondolásuk. Honnan tudhatnák az ellenkezőjét? Az elmélet megmaradt elméletnek, a gyakorlat próbája nélkül. M. P. • Az ipar 5,2 százalékkal növelte a termelést. A Tisza és környéke — repülőgépről.
