Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-08 / 32. szám

A l ‘ " W79. február 8. • PETŐFI NÉPÉ • 7 ^ ' TT4•). SPORT-SPORT - SPORT Éves mérleg Jánoshalmán Egy nagyközség - sok apró sportsiker A mintegy 14 ezer lakost szám­láló Jánoshalmán ma szinte nép­mozgalom a sportolás, annak el­lenére, hogy a Spartacus sport- egyesület igazolt versenyzőinek száma jelenleg csupán kétszáz körül mozog. Hogy a sportot ked­velők tábora mégis mekkora, azt jól érzékelteti, hogy az egyesület pártoló tagjainak száma megha­ladja a nyolcszázat. Az egyesület legnépesebb szak­osztálya kétségkívül a labdarú­góké, akik — négy szakoktató irányításával — öt csapatban kergetik a labdát. Ezek közül az egyik felnőtt, és az egyik ifjúsá­gi csapatuk a megyei I. osztály­ban játszik, s az 19T8—79-es baj­nokság őszi fordulójában mind­kettő az első helyen végzett! A helyi sportvezetők szinte ez­zel egyenértékű eredménynek tartják, hogy az elmúlt évben — éppen a labdarúgó-szakosztály kezdeményezésére — megkezdő­dött a sportiskola-rendszerű után­pótlás-nevelés: az oktatásban 218 általános iskolai tanuló vett részt, szaktanárok irányítása mellett. Kiemelkedő sikereket értek el az elmúlt évben a kézilabdások is, különösen a női kézilabdázók első csapata, amely az NB Il-es mezőnyben az ötödik helyen vég­zett tavaly. Ez annyit jelent, hogv a Bács-Kiskun megyében műkö­dő női kézilabdacsapatok közül a legjobb helyezést érte el. A játé­kosok részt vettek tavaly az NDK-ban megrendezett Húsvéti tornán, majd ezt követően meg­szervezték Jánoshalmán a Ba­rátság Kupát, amelyen egy NDK- vendégcsapat is részt vett. A legnagyobb múlttal rendel­kező sakkszakosztálynak sem kell szégyenkeznie az elmúlt évi eredményeik miatt: 20—25 ver­senyzőből álló csapatuk a megyei első osztályban szerepelt, s a kö­zépmezőnyben végzett. A fiatal, rtemrégiben alakult at­létikai szakosztályban mintegy 40 fiatal —* zömmel iskolás korú — futó, magas- és távolugró, súly­lökő. diszkoszvető’ igyekszik ki­bontakoztatni tehetségét, s minél jobb eredményt elérni az orszá­gos versenyeken. Igyekezetük gyümölcsei azonban — az egyesü­let vezetőinek számítása szerint — majd csak a következő évek­ben érhetnek be igazán. Ehhez sok segítséget nyújt már most az el- múlt év novemberében átadott, s a csaknem húszmillió forintos költséggel épült új sportcsarnok is, amely — túl azon, hogy a nagyközség három általános isko­lája számára tornatermül is szol­gál — lehetővé teszi a sportolók részére a folyamatos edzést ezekben a téli hónapokban is. — káposztás — ÖKÖLVÍVÁS Kecskeméti sikerek a Jégszínházban Kecskeméti sikert hozott a hét végén Budapesten megren­dezett, Rózsa Ferenc emlékére kiírt serdülő ökölvívóverseny. A Jégszínházban több mint húsz egyesület közel kétszáz ökölví­vó-palántája lépett a kötelek kö­zé. Ezen a rangos küzdelemso­rozaton, amely jelentőségében közvetlen az OB után követke­zik, hét versenyzővel képvisel­tette magát a KSC ökölvívó szakosztálya. A hát közül —r nem kis meglepetésre — négyen résztvevői voltak a vasárnap dél­előtt megrendezett döntőknek is. E szép siker összetevőiről Bal- zsai Károly, az ökölvívó-szak­osztály vézefőedzője a követke-^ zőket mondta: — Ez év januárjában kezdtem meg a munkát a KSC ökölvívó­szakosztályában. Magam is meg­lepődtem, hogy mennyi tehetsé­ges gyerek jött itt össze. Előző egyesületemnél, a Bp. Honvéd­nél megszoktam, hogy az ered­ményes szereplésnek csak a ke­mény és nagy intenzitású edzé­sek lehetnek biztosítékai. Kecs­keméten is ilyen szellemben kezdtem el dolgozni, és a gye­rekek zökkenő nélkül átvették ezt a munkatempót. Elmondha­tom, hogy a szorgalmuk, és aka­rásuk példamutató. Mindent meg­csinálnak, ami az edzéstervekben elő van írva, és mindezt zokszó nélkül. Ennek a lelkiismeretes hozzáállásnak első szép eredmé­nye ez a mostani jó szereplés. Meg kell azonban mondani, hogy ezeknél a gyerekeknél az alapo­kat Vígh János és Oláh Gyula, a szakosztálynál már régóta dol­gozó edzők rakták le. Egyéni­leg Bányaitól vártam a legtöb­bet, de a döntőben Dunai ellen megsérült, és így a mérkőzés feladására kényszerült. Teljesít­ménye így is ígéretes, hiszen 15 induló közül végzett a második helyen. Középsúlyban Gál oko­san versenyzett, és a döntőben Dezsőt (FTC) élvezetes, nagysze­rű közönségmérkőzésen győzte le. Neki a védekezést kell még jobban elsajátítania, és akkor szép siker állhat előtte. Nagy­váltósúlyban Kerekes két nehéz mérkőzés után jutott a döntő­be, ahol ellenfelét, Deákot (Dom­bóvár) az orvos nem engedte indulni. Így mérkőzés nélkül sze­rezte meg a győzelmet súlycso­portjában. Félnehézsúlyban Haj­dú a döntőben a KSI verseny­zőjétől, Bonétól nagy küzdelem­ben szenvedett vereséget. Helyt­állásáért így is dicséret illeti, hiszen igen szoros mérkőzést ví­vott a mezőny talán legképzet­tebb ökölvívója ellen. A másik három versenyzőnk egy-egy győztes mérkőzés után a má­sodik fordulóban búcsúzott el a további küzdelemtől. Ennek el­lenére ők is jól helytálltak, hi­szen Demeter például a későbbi győztes Orsóstól (Kaposvár) ka­pott ki, Patik legyőzője, Heuzer pedig harmadik lett súlycsoport-» jában. — A Csapatverseny is sikert jelentett számunkra, mert jobb győzelmi arányunkkal az első helyen végeztünk a> szintén tizen­hat pontot gyűjtő ’KSI előtt.. — A gyorsan jött siker azon­ban nem téveszthet meg ben­nünket. Szeretnénk kiszélesíteni az alapokat. Még ebben a hó­napban mintegy 15—20 gyerek tesz minimumvizsgát ebben, a korcsoportban. Az ő első erő­próbájuk a március 22-től Ba­ján megrendezésre kerülő Jelky Kupa lesz. Bízom benne, hogy ők is meg fogják állni a helyü­ket. A versenyen több neves szak­ember és versenyző is jelen volt nézőként. Az ő véleményükből idézünk most hármat. Papp László, a válogatott ve­zetőedzője: „Kellemesen csalód­tam a kecskeméti srácokban. Ha küzdeniakarásuk és hozzáállásuk a továbbiakban is változatlan marad, akkor sok »zép siker áll­hat előttük.” Tóth Imre szakfelügyelő: „Méglepett a kecskeméti fiata­lok kiugró teljesítménye, külö­nösen Gál és Hajdú öklözött meggyőzően. Az ő jó szereplé­sük is hozzájárult ahhoz, hogy végül is színvonalas döntőket láthattunk.” Bakonyi Nándor, a BHSE szakosztályvezetője: „Régóta is­merem Balzsai Károlyt és azt mondhatom, csodákat művelt ezekkel a gyerekekkel. Kíván­csian várom a további szerep­lésüket .. Farkas Tibor Varga és Gulyás jól kezdett di« Fejfájás és frontbetörés • Varga, a KSC serdülő birkó­zója akció közben. (Banczik István felvétele) A KSC serdülő kötöttfogású birkózói Dunaújvárosban kezdték meg az idei versényévadot. 15 egyesület 110 birkózója lépett sző­nyegre és minden súlycsoportban nagy csatározások folytak. 5.) kg (12 ind.) Varga (KSC) nagyon szé­pen birkózott. ,s mindössze Ba- loghtól (DVSC) szenvedett vere­séget, viszont tusolta Teleket (Le­hel SC) a döntőben, és így érté­kes 2. helyen végzett. 57 kg (10 ind.) 1. Gulyás Zoltán (KSC) A elöntőben legyőzte a monori Deá­kot és Verest (Eger SC). Szolnokon a Tisza Kupa sza­badfogású úttörőversenyen 30 egyesület 200 (!) versenyzője lé­pett szőnyegre. Egy-egy súlycso­portban húszon felüli indulólét­számok voltak, és kis birkózóink­nak nagyon meg kellett küzde­niük a győzelemért. A legszebb kecskeméti siker 58 kg-ban szü­letett Kovács Zoltán révén, aki nagyon szép technikás birkózás­sal, valamennyi ellenfelét legyőz­ve nyerte az úttörők egyik leg­rangosabb versenyét. Teljesítmé­nyének értékét növeli, hogy az idén (korábbi "49 kg-os súlycso­portjához .y^zopyítva) két súly­csoporttal fentebb 'is tudott nyer­ni, pedig felkészülésében hosz- szan tartó betegsége is Zavarta. Megyénk többi versenyzői is helytálltak. K. S. Előkészületi mérkőzés Kecskeméti SC—-Tiszakécske 1—0 (0—0) Kecskemét, 100 néző. Vezette: Fehér. KSC: Leskó I. — Beles, Sztro- vecz. Csordás, Prikidánovics, Drahos (Hájer), Bedzsula (Egyed), Kovács, Sörös (Puskás), Leskó II., Csehök. A nagyon rossz, göröngyös pá­lyán nem alakulhatott ki jó já­ték, s inkább küzdelem folyt. A tiszakécskeiek az első félidőben nagyon jól tartották magukat, s a mezőnyben teljesen egyenran­gú ellenfelei voltak az NB Il-es csapatnak. Egy ártalmatlannak látszó helyzetben Sztrovecz a KSC 16-osán belül kézzel ért a labdához, . de a játékvezető nem látta szándékosnak az esetet, és ném adott büntetőt. A -szünet után már a KSC irá­nyította a játékot, s a kécskeiek védekezésre kényszerültek. Ke­ményedéit a játék, sőt néha az előkészületi mérkőzéseken ritkán látható durvaságig fajult a küz­delem. Ügy tűnt, a KSC nem bír a szívósan védekező vendégek védelmével, ám a hajrában Pri­kidánovics beívelését Puákás a hálóba fejelte. 1—0. Jók: Priki­dánovics, Kovács. ELŐKÉSZÜLETI MÉRKŐ­ZÉS Kecskeméti SC—Izsáki MEDOS7, Kecskemét, Széktói pálya 14.30 Időnként csaknem mindenki­nek van kisebb-nagyobb pana­sza, melyet időváltozásnak, front- betörésnek . tulajdonit. Ezek közül talán leggyakoribb! a fejfájás, melyhez többnyire.levertség, nyo­mott hangulat, koncentrálásii ne­hézség is társul. *• Az utóbbi időben bizony elég szeszélyes, változékony volt az időjárás. Ennek alapján üz idén is számolni kell hirtelen meteo­rológiai változásokkal, frontok­kal, melyek a fenti problémát aktuálissá teszik. Kérdés azonban, hogy valóban az időjárás okozza-e a panaszo­kat? Nem hibázunk-e akkor, amikor rossz közérzetünket egy­szerűen az időjárásra fogjuk? Nem valamilyen alattomosan kezdődő betegség bujkál-e ben­nünk? A meteorológiai változások biológiai hatása ma már általá­nosan elfogadott tény, de nem tisztázott még a hatás módja. Valószínűleg szerepet játszik ben­ne a légköri elektromosság — a levegőben levő elektromos tölté­sű részecskék, ionok száma, el­oszlása, mozgékonysága — s emellett még egyéb okok is le­hetnek.' Az időjárás hatása első­sorban az akaratunktól függet­len, a belső szervi működéseket szabályozó vegetatív idegrendsze­ren keresztül érvényesül. Van­nak különben egészséges embe­rek, akiknél a vegetatív ideg- rendszer egyensúlya labilis. Az ilyen ember a környezeti hatá­sokra általában élénkebben rea­gál, pulzusszáma, vérnyomása in­gadozó, könnyen pirul és sápad, izzadékony stb. Az időjárás­sal összefüggő panaszok is — ta­pasztalat szerint — az ilyen egyé­neknél gyakoriak, amíg mások a meteorológiai változásokra alig érzékenyek. Ha egy területre, ahol meleg légtömegek uralkodnak, hideg le­vegő érkezik, az betör a meleg alá és felszállásra kényszeríti. Ez a betörési, vagy hidegfront, amely értelemszerűen főleg nyá­ron fordul elő. Ilyenkor, amikor a nyári nagy meleg hirtelen hi­degre fordul, az arra hajlamos egyéneknél érbeidegzési zavaron alapuló panaszok jelentkezhet­nek. Halmozottan lép fel ezért érecedetü fejfájás is. Ennek egyik tipikus alakja a migrén, amely szigorúan féloldali, lükte­tő jellegű, és általában látási za­var, hányinger kíséri. Hidegfront idején emellett gyakori a Jel­legtelen, tompa főfájás is, eny­he kábul tsággal, émelygéssel Szép kéz Kezünk szépsége nem abban rejlik, hogy körmünket a legdivatosabb színű körömlakkal festjük be és kezünket extra hidratáló krémmel kenjük. Az.' ujjak szépsége, finomsága és kezünk ügyessége az alábbiakban ismertetett ujjtornával fokozható. Fontos, hogy e gyakorlatokat leg­alább 5—(i-szor végezzük naponta, de rendszeresen mindennap tornáztassuk kezünket. 1. Zárjuk össze bal kezünk három középső ujját. Huz.zuk át jobb kezünk mutató- és gyűrűsujja között az uj­jak felső részétől (körmöktől) kiindul­va az ujjak töve felé. Majd a középső és gyűrűs- és a gyűrűs, és kisujj kö­zött. Ismételjük meg a gyakorlatot a másik kéz ujjaival is. 2. Ujjak nyújtása. Nyújtsuk mindkét kezünk ujjait, majd görbítáük be egy­szerre mind a tíz ujjúnkat. Azután egyenként nyújtsuk ki az ujjakat mindkét kezünkön egyszerre. Először nehezen fog menni, s talán még egy kis fájdalmat is érzünk, de szebbé es nyújtottabbá teszi ujjúnkat, ha sezt a gyakorlatot is rendszeresen végezzük, 3. ízületek lazítása. Tegyük kezünket az asztal szélére. Ujjainkat egyenként nyújtsuk ki az asztal lapjának legszé­lén. úgy hogy egyszerre csak egy-egy ujj legyen felül. Utána minden egyes Ujjúnkat behajlítva (görbítve) nyomjuk az asztal lapjának széléhez egymás után. i. Befejezésül és az ujjak pihentetése céljából masszírozzuk meg az ujjakat. Minden egyes ujjunk oldalát az ellen­kező kéz hüvelyk, és .mutatóujja kö­zött masszírozzuk a körmöktől kiin­dulva az ujj töve irányába. Mindig fe*- lülről lefelé masszírozzuk az ujjakat, sohasem szabad ellenkező irányba. társülya, Nem, szabad azonban ’ elfeledkezni árból, . hogy egyes, fejfájással járó szervi! megbete­gedések szintén rosszabbodhat­nak ilyenkor. Magas vérnyomá­sos betegeknél például» iVérríyo- máskáugirás léphet £el, fi zöld'há-' lyogbari (glaukonnában)', szfenve-j dőkn;él heveny .g'latjkbmás;; roham keletkezhet; ' pyakc»igolyarme- szésédésnpl pedig,’ fokozódhat" a tarkótáji fájdalom. • Ha az uralkodó,.hldég légtö­megek fölé njelég áramlatpk ér­keznek, a2f íelsiklási,., vagy, me­legfrontnak ppvezzük. Ez. a meteorológiai v,áHo?ás télen gyakoribb ,és ugyancsak, okozhat fejfájást, mégpedig elsősorban olyanoknál, akiknek szorpngós, ideges, depresszióra hajlamos a természetük. Érdekes tünetcsoport; az, úgyne­vezett „löhn-betégség’.’, • amely jaz Alpok északra nyíló' völgyeiben észlelhető. Oka az Al'pes.ek déli lejtőin felkapaszkodó szá, mely á magasban lehűl, nedvességtar­talma .kicsapódik, rnajfi az' észa­ki lejtőn alászállva, ismét felme­legszik, E száraz,' meleg buk'ósze!- lek alaposa« próbára teszik u szervezetet. ■ Érzékenyebb embe­reknél ingerlékenységei, nyugta- lansájgot, szívdobogást és fejfá­jást okozhatnak. Hgsonló pana­szok időnként nálunk -is , tömege­sen jelentkeznek dél felől fújó, száraz, meleg . szél idején. Az időváltozás, a különböző „frontok” tehát „okai”- -lehetnek bizonyos panaszoknak, .fejfájást nak, kisebb-nagyobb közérzetza­varnak. Ha azonban .valakinek gyakraq fáj a feje, rfeltétlenül forduljon orvóshQz. Ä fejfájáá mögött ugyanis olyan Belgyógyá- szati, ideggyógyászati, ' szemésze­ti, vagy mozgásszervi betegség is állhat, amelynek lefolyása ősz-! szefügg a meteorológiai változá­sokkal. Előfordulhat továbbá az is, hoigy a fejfájás-kapcsolata a frontbetörésekkel csak látszóla­gos, és a valódi ok ezektől* •füg­getlen betegség, ' ' ' <;1 Ha az orvosi vizsgálat - alapján a fejfájás szervi oka kizárható, vagy csak vegetatív :0e^rendsze-, ri egyensúlyzavart allapítipttak még, akkor okolhátjuk csak .jo­gosan panaszainkért -—„és külö­nösebb kockázat nélkül — a vál­tozékony időt. Gyógyszeres ke­zeléssel — orvosi javaslat alap­ján — azonban többnyire ilyen esetben is elérhető, hogy a, fron­tot az enlber kevésbé érezze meg, és hogy ritkábbak,' illetve enyhébbek legyenek'« az ezzel kapcsolatos panaszoké . ; , I Táplálkozásunk ásványi anyagai; 'i Táplálkozásunkban a létszük­ségletű fehérjék, a vitaminok, szérihijdrátok éS« zsírok' mellett szervezetünk, működéáének1 sza- bj&lyoeásáhpz* ásványi :anyágokra W,s^üksé8üplt van. Különösen fofl- }b$ a nátrium, a kálcium, a vas éjs a jód- biztosítása.' Bár ezek az ásváhjH anyagok ■ igen kis'mer- •tékberv szükségesek, mégis hiáhyt szenvedhetünk, ha táplálékaink­kal nem juttatunk szervezetünkbe belőlük. it , A nátrium a konyhasóban tá(- • lóiható, s ‘travel ételeinket sóval' ízesítjük, az egészséges embernek 1 soha .nincs sóhiánya. Csak ha rendkívül, mértékben megnő a sóséílkséglete. Például, há sokat \z7jm. i Ez nemcsak nyáron, , a nagy melegben t 'fordulhat elő, Hafiern bizonyom munkakörök 1 fizajemad ártalmaként. , Például vasöntödékben, ahol sós teát, vagy» .szódavizet isznak a, mun­kások a sőveszteség ellensúlyozá- ' sóra: , , 1 * « * > !A,-kalcium,' amely a tejben és’ á .bájtokban fór dpi elő, könnyen kuháradttat étrendünkből. 4 kai- , élűm- a fogak As a csontod feli- építésében. játsak fontos szere- i bet! A terhes és szoptatós anyák- , nák az áklágosnál több kalcium- á'^^ar^ szükségük, a rhágzat, á ' csecsemő csontjainak felépítésé­hez. : l r 1‘ * A ivas is gyakran kimaradhat étrendünkből. Bár vasból igen ke^és - is biztosítja a szervezet szükségleteit. A .vörös Vérsejtek színezőanyagának* előállításává * , szolgáló vay igen kevés életrifc- '»szerben van jele«. A húsban :es 3 ,tojásban- található kip mennyi,-' . , ségben. A nőknek több vás’ra, va& szükségük, mint a’ férfiak- 1 ‘ nak; a rehtjszeres havi vdtVesZ- teíégük, miatt. Ezért is gyakoribb t .a nők körében a vérszegénység, Vagyis ’S yörösVérsejtek színes- anyagának hiánya. ‘ Naponta, háromszázezred graifyn * jódra van szükségünk. Ezt !; ia? ásványi i .anyagot a tengeri été- * detű élelmiszerekből nyerek1 —■ tengeri' halakból, amelyhez , koní zerv vagy mélyhűtött tormában könnyen hozzájuthatunk. • < ­A ' szerveZetűhkben' nyomokban ■ található réz, cink,. mangán* f6sz- foy, magnézium — a? úgyhéveze^t hyomelemek, amelyekből a „tán-« ■láfékok is igen keveset! fartalt- Tnaznak. Ezekből — hacsak va­lamilyen, egésáén különös étren­det nem alkalmasunk, neih szo­kott hiány fellépni. . (Páll MAI MŰSOR TELEVÍZIÓ 7.59: Tévétorna (Um.), (színes). 9.0«: Iskolatévé. FOldraJz (ált. Uk. 8. oszt.). Könnyű­iparunk. 9.11: Stopi Közlekedj okosan! 9.05: Magyar Irodalom (ált. Uk. 7. oszt.). A nép költője (Petőfi Sándor). 9.90: Óvodások filmműsora KUfilm-összeállltás. 1. VUszatérés a Földre. Lengyel bábfilmsorozat (Um.), (színes), t. Spelbl úr vadászik. Csehszlovák bábfumsorozat (Um.), 9.50: Melyiket az Ötezerből? Pályaválasztási műsor gyerekeknek, a borász 10.05 Magyar nyelv és iroda­lom (ált. Uk. 2. oszt ). 11.05: Orosz nyelv (ált. lsk. 0. oszt.). A nyaralóban Iskolatévé. Földrajz 21.10: Király Kupa teniszmér­kőzés. Magyarország— Csehszlovákia döntö Stopi (Um.), (színes). Magyar Irodalom (Um.), Magyar nyelv és lroda- *— ----1.). 1 1.25: 11.55: 15.05: 15.35: lom”(Ism , 18.00: Orosz nyelv (Um.), 18 23: Hírek. 18.30: Király Kupa tenUzmér- kőzés. Magyarország— Csehszlovákia döntö mér­kőzés. Közvetítés Pécs­ről. 18.20: Ipari kaleldoezkOp. Ma­gazinműsor. 19.00: Reklám. 19.10: Esti mese. 19.20: Tévétoma (színes). 19.30: TV-hlradö. 20.00: Kék fény — rlportműsor. 21.00: Panoráma. Jelenségek a világpolitikában. 21.30: Reklámújság.---------Közvetítés Pécsről. 22.50: TV-hlradó 3 , MOSOK: ii”! 39/22. Francia nyelvtanfo­lyam. Les parfumes. 19.10: Orosz nyelvtanfolyam. 10/1. Az Időjárást a nők csinálják (színes). 19.30: TV-hlradó. 20.00: Vllágszinpad. Tallózás a nemzetközi színházi élet eseményeiben. 21.00: TV-hlradó 2. 21.20: Lina eskilvöje. Norvég film (színes). (16 éven fe­lülieknek i) 23.00: Reklámműsor, KOSSUTH 8.27: Schütz olasz madrigáljai­ból. 8.15: 9.14: 10.05: 10.35: 11.25: 11.10: 12.35: 12.45: 14 27: 15.10: 15.10: 16.05: 16.30: 16.50: 18.15: 18.15: Muzsika Tudom!- 6r Operarészletek Népi ellenőrök vizsgálták. Az élet komédiásai. Jókai Mór regénye rádióra al­kalmazva, XVII rész. Hajnal Anna: Alkony­fény. Könyvszemle. Zenemúzeum. Mindenki Könyvtára. Kincses Veronika operett- felvételeiből. Csiribiri. Utry Anna nótafelvételcl- ből. Respighi: Madarak — szvit. Közvetítés a tenUz Király Kupa helyosztó mérkőzé­séről. Hol volt, hol nem volt. Közvetítés a tenUz Király Kupa helyosztó mérkőzé­sről. Az Ifjúsági Rádiószlnpad bemutatója. Család. Szá­lát Attila rádiójátéka. Népdalok, A zeneirodalom remek­műveiből. Adottságok — lehetőségek Közvetítés a tenisz Király Kupa helyosztó mérkőzé-. séril. 22.30: Tíz perc külpolitika. 22.40: Gregorián dallamok. 22.55: Egy akadémikus portréja. 23.15: Operarészletek. 0.10: Németh Gábor táncdalal- ból. PETŐFI 8.05: Csehszlovák fúvósmuzalka. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.23: Operettrészletek 10.00: Zenedélelött. 11.30: Csak fiataloknak! 9 00: Iskolarádió. 9.30i Versenyművek. 10.30: Szabadpolc. 13 07: A^LIgcsel Rádió szimfo­versenye * 18.51: Dzsesszt el vételekből. 14.15: OperOegyüttesek. 15.00: Régi olasz muzsika. 10.00: Zenei Lexikon. 18.20: Muzsikáló fiatalok. 10.50: Ötórai tea. 1757 r Külpolitikai dokumentum­műsor. 18.27: Énekeljenek a népek. 19.05! Valóság és Irodalom. 19.35: Wagner-ctklus. A tündé­rek. Háromfelvonisos ope­ra. 20.35: 2000 felé. 21.12: Louis Armstrong zenei önéletrajza — II. rész. ( 21.47: Mahler: VI. szimfónia/ > 23.14: Cassado: Szonáta I ■ ■! _ , ' < , 12.33: Mezők,Jalvafc éheke. 13 24: Ifjúság1 könyvespolc. muzsikájából. 14.00: Válogatott perceink. 10.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.33: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Közvetítés a tenisz Király Kupa helyosztó mérkőzé­séről. 20.48: A 04, 05,’07 Jelenti. 21.18: Földön, vizen, levegőben. 22.18: A Moszkvai Nagyszínház hegedűegyüttesének hangversenye 23.15: Verbunkosok, nóták. 3. MŰSOR 8.08: Opersrészletek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom