Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-24 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! hjú' KON/.l I 1 \( I()K V BI/IONSVGI TANÁCS ÖSSZEHÍVÁSÁRÓL Heves harcok öt tartományban PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 46. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 24. szombat Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította a 3/1976-os számú NET határozatnak a Béke és Barátság Érdemrend adományozási feltételeire vonatkozó ré­szét. Hozzájárult az Elnöki Tanács, hogy kitüntetéses doktorrá avas­sanak négy végzős egyetemi hallgatót, akik középiskolai és egyetemi tanulmányaik során kiváló eredményt értek el, és példamutató ma­gatartást tanúsítottak. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban levő ügyekben dön­tött. (MTI) A Biztonsági Tanács tagjai péntekre virradó éjszaka negyed­órás konzultációt tartottak az „indokínai helyzet” megvita­tásával kapcsolatos amerikai javaslatról. Ezt követően két­oldalú megbeszélések sorozata kezdődött meg a BT-ülés időpontjának kitűzéséről. (AFP, Reuter) TOKIO Vietnam Kínával határos hat tartománya közül ötben heves harci tevékenység folyt a csü­törtöki nap folyamán — közölte pénteken az Akahata, a Japán Kommunista Párt lapja. A lap hanoi tudósítójának értesülései szerint a kínaiak az agresszió első hat napjában összesen 12 ezer 500 katonát, 138 tankot és 26 egyéb harci eszközt veszítettek. Vietna­mi források szerint kínai részről az invázióban három hadtest vesz részt. Hanoi becslések szerint Kína összesen félmillió katonát össz­pontosított a határtérségben. Húsz hadosztály már az agresz- szió megkezdése előtt felvonult, a harcok 'kirobbantása után a kínai hadvezetés újabb öt had­osztályt irányított a térségbe. A vietnami fővárosban emlékeztet­nek arra, hogy Kína felsorakoz­tatott erőiből már 16 hadosztályt bevetett a harcba. A nyugati hírügynökségi jelen­tések a harcok folytatódása kap­csán egyre inkább megkérdőjele­zik azokat a kínai állításokat, amelyek szerint „időben és térben korlátozott „akcióról” van szó. Másfelől feltételezik, hogy a kí­nai „akció” elhúzódása a Peking által elképzeltnél lényegesen he­vesebb és eredményesebb vietna­mi ellenállással függ össze. * HANOI A vietnami hírközlő szervek pénteken részletes össz.efoglalót tettek közzé a kínai agresszió el­leni küzdelem élmúlt huszonnégy órában történt fejleményeiről. A jelentésből kitűnik, hogy a kínai inváziós csapatok most több he­lyen beásták magukat, és erősí­tésre várnak. Kínai támadás célpontja továb­bá az iparilag fontos Quang Ninh tartomány Mong Cai nevű körze­te. A kínai csapatok a várost ma­gát nem tudják megközelíteni, de a környék gazdasági létesítmé­nyeiben károkat okoznak. A kínai agresszoros erők fegy­veres diverzánsokat is átdobtak a térségbe. A határtérségből származó viet­nami információk szerint Peking a Kínába távozott vietnami nem­zetiségiekből, köztük a kínai szár­mazásúnkból, a hoákból reguláris egységeket és különleges osztago­kat szervezett, s terepismeretüket felhasználva már be is vetette őket a harcba. Ugyancsak a határtér­ségből származik a jelentés, amely szerint a kínaiak átfestenek harc­kocsikat és vietnami jelzésekkel látják el azokat. mMmm • Világszerte szolidaritási tüntetéseket tartanak az agresszió súj­totta Vietnam mellett. Képünkön: a mexikóvárosi tüntetés résztve­vői. (Telefotó — AP — MTI — KS) Nyugati megfigyelők nem tart­ják lehetetlennek, hogy viszony­lag rövid időn belül a kínai légi­erő is bekapcsolódik a Vietnam elleni agresszióba. További súlyos harcok folynak Lang Son tartomány két straté­giai fontosságú körzetében: a Huu Nghi nevű határátkelőhelynél, il­letve a határvonaltól három kilo­méterre fekvő Dong Dang körüL' Dong Dangban a kínai csapatoki eddig ezer főt és 30 harckocsit vesztettek. A vietnami védelmi erők ellentámadást intéztek a Hoang Lián Son tartomány jzék- helyébe, Lao Cai-ba befészkelő-' dött kínai erők ellen, s 1200 tá-i madót tettek harcképtelenné. (Folytatás a 2. oldalon.) Eredmények, tervek a MAV-nál Koszorúzási ünnepség A MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak dolgozói az elmúlt évben 23,6 millió utas és körülbelül 10,6 mil­lió tonna áru elszállításáról gon­doskodtak. Személyszállítási mun­kájuk során a minőségi követel­mények kerültek előtérbe. Ennek következtében javult a korszerű vontatási nemek aránya, emelke­dett az utazási sebesség, csökkent a zsúfoltság. Az áruszállítási tervüket az import és tranzitforgalom vissza­esése miatt nem tudták teljesí­teni az igazgatóság dolgozói. Ezt még a belföldi szállítások 5,2 szá­zalékos növekedése sem tudta el­lensúlyozni. Az év folyamán az időnként előforduló kocsihiányok ellenére a fuvarozásra felkínált valamennyi árut elszállították. E munka nagyságát jól érzékelteti, hogy az igazgatóság területén több mint háromszázezer vasúti kocsit raktak meg és továbbítottak. Emellett félmilliónál több áru­val terhelt kocsit fogadtak az ál­lomások. Az árufuvarozási munkában — főként ősszel — úgynevezett fu­varozási „csúcsok” keletkeztek, s ez nagyban nehezítette a vasuta­sok munkáját. A fuvarozás egyen­letessége érdekében az I. negyed­évre meghirdetett előszállítás ked­vező eredményt hozott. Á szer­ződést kötött 26 vállalat közül 15 túlteljesítette vállalását, ami után 1,8 millió forint fuvardíjat térí­tett vissza nekik a vasút. Több vállalat a hét végi rakodások szervezésével is segítette a vasút munkáját. E téren élen járt a Ge- menci Erdő- és Vadgazdaság, a MAHAJOSZ bajai kirendeltsége, a Kecskeméti Konzervgyár és a FOKA dunavecsei részlege. Jelentős eredményt értek el az igazgatóság dolgozói a gazdasá­gosság, az anyaggal és energiával való takarékosság terén is. Fej­lesztésekre tavaly 357 millió fo­rintot fordítottak. Többek között 38 vágánykilométer vonalszakaszt korszerűsítettek, 55 csoport kité­rő cseréjét végezték el, 31 fény­sorompót adtak át. Tovább javultak a vasutas dol­gozók élet- és munkakörülményei. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a dolgozók lakás­gondjainak megoldásával: tavaly 16 millió forint kamatmentes köl­csönt osztottak szét közöttük. Az idei feladatok között a sze­mély- ‘és áruszállítási munka mi­nőségének javítása, az üzemviteli munka jobb megszervezése, a munkaerővel és eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodás, vala­mint az anyag- és energiatakaré­kosság szerepel. Mivel a köz­úti forgalom növekedése miatt a vasúti utasok száma csökken, eb­ben az évben a MÁV Szegedi Igazgatóságának dolgozói csak 20,3 millió utas szállítására szá­mítanak. Elsősorban a személy- szállítás színvonalának növelésé­re, a gyorsvonati hálózat bővíté­sére, a pontosabb vonatközleke­désre törekednek. így új gyorsvo­natpár közlekedik majd a Sze­ged—Budapest, valamint a Buda­pest—Kiskunhalas vonalon. Az áruszállítási feladatok vár­hatóan növekednek. A tervek sze­rint 10,6 millió tonna árut kell el­fuvarozni. Továbbra is biztosítani kell a szállítások egyenletességét, a hét végi és éjszakai rakodáso­kat, a rakodási idők csökkentését, amit a fuvaroztatók rakodási készségének javításával lehet el­érni. Az idén fejlesztésekre 295 mil­lió forintot tervez az igazgatóság felhasználni. A megyét érintő be­ruházások közül befejeződik Kecskemét állomáson a rakterűiét és a térvilágítás korszerűsítése, Kalocsa és Bácsbokod—Bácsbor- sód állomáson a rakterűiét bur­kolása. Elkezdődik Kiskunhala­son a delta vágány és a biztosító berendezések építése, az iparvá­gánykörzet bővítése, Kecskemét állomás csatornázása. Ugyancsak ez évben tervezik megkezdeni a kecskeméti szociális épület építé­sét is. G. J. Budapestre érkezett az Iraki Köztársaság alelnöke • A szovjet hadsereg megalakulásának 61. évfordulóján koszorúzási ünnepséget tartottak a megyeszékhelyen. A szovjet hősök emlékmű­vénél lerótták kegyeletüket a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulat katonái, a magyar fegyveres testületek képviselői, a KISZ, az MHSZ, a Hazafias Népfront vezetői. Hasonló koszorúzási ünnepséget rendeztek a megye más városaiban Is. A fővárosban a gellérthegyi felszabadulási emlékművön a Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében Benkei András belügymi­niszter, a szovjet nagykövetség nevében Vlagyimir Pavlov nagykö­vet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében Molnár Brigyes, a HNF OT alelnöke helyezett el koszorút. Pénteken hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Taha Mu- hieddin Maaruf7 az Iraki Köztár­saság alelnöke, Gáspár Sándor­nak, az Elnöki Tanács helyettes elnökének meghívására. A magas rangú vendégei és kíséretét —■ köztük dr. Szadun Hammadi kül­ügyminisztert — a Ferihegyi re­pülőtéren Gáspár Sándor, Púja Frigyes külügyminiszter, valamint az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja köszöntötte. Az ira­ki vendégek fogadásán jelen volt dr. Gonda Lajos, a Magyar Népköztársaság bagdadi nagykö­vete, Shukri Sabri Amad, az Ira­ki Köztársaság Budapesti nagy­követe. Taha Muhieddin Maaruf dél­után a Hősök terén megkoszo­rúzta a Magyar Hősök emlékmű­vét. A koszorúzást követően á Parlamentben látogatást tett Gás­pár Sándornál, majd megkezdőd­tek a hivatalos magyar—iraki tárgyalások. FEJLESZTIK A LAKÁSKARBANTARTÁST Mérlegzáró közgyűlések az ipari szövetkezetekben Tanácstag és közélet A megye szövetkezeti ipara az ötéves terv első három eszten­dejében, s így tavaly is a cél­kitűzéseknek megfelelően fejlő­dött. 1978-ban az árutermelés 10, az építőipari tevékenység 13, a szolgáltatás pedig 6 százalékkal növekedett. Szűkebb hazánk 47 ipari szövetkezetének tagsága február végén és márciusban szokott számot vetni az előző évi eredményekről, s ilyenkor döntenek az új gazdasági év fel­adatairól. Az idei mérlegzárő közgyűlések egy hónapig tartó sorozata tegnap kezdődött meg. A Bácsbokodi Vegyes- és Épí­tőipari Szövetkezet 145 tagjának Gróf Mátyás elnök számolt be a múlt évi termelésről és gazdál­kodásról. A vezetőséget képvi­selő elnök bátran állhatott a dolgozók elé, mert tavaly fejlő­dött a szövetkezet, a 40 millió forintos árbevételi tervet mint­egy 12 százalékkal még túl is teljesítették. Elégedettek lehet­nek a hatmillió forintnál na­gyobb nyereséggel is, mert szin­tén több, mint amennyit tervez­tek. Az eredményeket a termer lékenység fokozásával érték el. Sokat jelentett a közösség szá­mára a gépesítés, javult a mi­nőség és a korszerűsítéssel job­bak lettek a munkakörülmények is. A bácsbokodi szövetkezet tag­sága állami vállalatokkal hosz- szabb távra kötött kooperációs szerződések alapján dolgozik. Az Ikarusznak és az Épületasztalos­ipari és Faipari Vállalat bajai, valamint halasi gyárának vas- és faipari félkész termékeket, al­katrészeket szállítanak. Szolgál­tató egysége csak egy van a szövetkezetnek, üveges és képke­retező, de a termelő részlegek a lakosság vas-, fa-, kárpitos- és építőipari igényeit is kielé­gítik. Az építőrészleg tavaly egy négylakásos társasházat épített. A tegnapi mérlegzáró közgyű­lésen erre az évre 47 millió fo­rintos árbevételi és 6,5 millió forintos nyereségelőirányzatot fogadott el a tagság. Az idén a Bajai Lakberendező, Építő- és Vas Ipari Szövetkezettel koope­rálva nyugatnémet exportra is termel a Bácsbokodi Vegyes és Építőipari Szövetkezet. A Kecskeméti Épületkarban­tartó és Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet feladata a lakáskarban­tartás, az óvodák, bölcsődék, is­kolák és állami költségvetési in­tézmények épületeinek rendben- tartása, felújítása a .megyeszék­helyen. Ezen kívül sokféle ipari szolgáltatást is végeznek dolgo­zói a lakosságnak. A pénteki mérlegzáró közgyű­lésen Nusser Elemér elnök jó eredményekről adott számot a tagság előtt. Tavaly már csak­nem négyszer annyi otthonszé­pítő munkát végeztek, mint 1975-ben. Az egyéb épületkar­bantartást az elmúlt három év­ben több, mint két és félszere­sére növelték. A múlt évi ár­bevételük 71 millió forint volt, 8 millióval nagyobb az előző évinél. Ötvenöt millió forintot az építő és szakipari dolgozók munkája hozott. Az ÉPSZISZ tagsága az ötéves terv eddigi szakaszában a Minisztertanács, a megyei tanács és a KISZÖV határozatainak megfelelően fej­lesztette szolgáltatásait. Az 1979. évi feladatokról szól­va a lakossági szolgáltatások 16 százalékos növelését említette a beszámolóban a szövetkezet el­nöke. Az építőipari karbantar­tás fejlesztésénél számítanak ar­ra is, hogy tovább szélesedik a kisiparosokkal, mint alvállalko­zókkal való együttműködés. Sze­rény termelésnövekedés mellett fokozni kell a gazdasági haté­konyságot, fegyelmezettebbé kell tenni a munkát, s még jobban ki kell használni a szocialista munkaversenyben rejlő lehető­ségeket. A tagság a felügyelő bizottság és a szövetkezeti bizottság beszá­molója, valamint hozzászólások után elfogadta az 1978. évi mér­leget. A. T. 8. tett a felületes jelölés, a túl­zott „statisztikai” szemlélet. Ez a mulasztás, sajnos, már csak a következő választáskor korrigálható. A tanácsrendszer — rendel­tetése, szervezete, kapcsolata a lakossággal — csaknem há­rom évtized után ma már aligha szorul bemutatásra. Még a felületesen tájékozott állampolgárok is tudnak róla annyit, hogy hivatalos ügyeik nagy részét a tanácsházán in­tézhetik el, s lakóhelyük fej­lesztéséről, igényeik kielégíté­séről ott gondoskodnak. A leg­közvetlenebbül azonban még­is a tanácstagját ismeri a la­kos, hiszen ő választotta ér­dekeinek képviseletére, s gya­korta találkozik is vele. A tanácstag tehát egyik köz­ponti alakja a helyi közélet­nek, aki egyrészt — a tör­vényben lefektetett jogai és kötelességei keretében — el­látja a lakosságtól kapott meg­bízatásokat, részt vesz a nép­képviseleti-önkormányzati te­vékenységben, másrészt követ­kezetesen őrködik a helyi és a központi érdekek mindenkori harmonikus érvényesülése fe­lett. Szerteágazó és felelősség­teljes a tanácstagok munkája, akár a választókerületükben, akár a tanácsi testületekben végzik. Ez a választók bizal­mán alapuló, megtisztelő funkció olyan embert kíván, aki munkáját teljes odaadás­sal és kellő felkészültséggel képes ellátni. Általános tapasztalat, hogy a majdnem 70 ezer tanácstag többsége tisztában van ezek­kel a követelményekkel. Ezt igazolja mindenekelőtt műkö­désük szemmel látható ered­ményessége, s a lakosság ér­tük érzett bizalma, megbecsü­lése. S valamiért még sincs minden rendben. Aligha vé­letlen, hogy az utóbbi időben egyre több helyen látják szük­ségesnek a tanácstagi, illetve testületi munka hatékonyságá­nak megvizsgálását. S a vizs­gálatok valóban arra utalnak, néhol mintha alábbhagyott volna a tanácstagok lendülete. Egy részük időközben elfá­radt, elbizonytalanodott; a tes­tületi ülésekről is elmarado­zik, de aki elmegy, az se ját­szik komoly szerepet a dön­tések meghozatalában. Ugyan­így egyes választókerületekben is érezhetően lazult a tanács­tag és a lakosság kapcsolata. A jelenség annál figyelem­re méltóbb, mivel az 1971-ben hozott tanácstörvényt követő években épp a helyi közélet nagyarányú fellendülésének lehettünk tanúi, s most ezt a biztató ivet fenyegeti törés. Igaz, ma már az okokra is következtethetünk. Az 1980-ig meghosszabbított választási ciklus valóban egy­fajta fáradtságot idézett elő a tanácstagság körében. A meg­torpanás főleg azoknál mutat­kozik, akik tulajdonképpen már a megválasztásuk idején sem lehettek minden szem­pontból alkalmasak erre a je­lentős társadalmi feladatra. Néhány év múltán ide veze­Az okok másik része a tes­tületi ülések előkészítésével és lebonyolításával, illetve a ta­nácstagok jelzéseinek, javasla­tainak további sorsával kap­csolatos. Mindinkább szaporo­dik az ülések napirendjeinek a száma, egyre vaskosabbak a szakigazgatás által készített előterjesztések, amelyeket el­önt a „szakzsargon”, az adat­halmaz, s rendszerint vala­mennyi testületi szervnek fog­lalkoznia kell velük. A ta­nácstagok tehát joggal pa­naszkodnak itt is, ott is ar­ra, hogy ezt a nagy elfoglalt­ságot — hiszen nemegyszer több társadalmi funkciót is betöltenek —, már nem győ­zik energiával és idővel. Ugyanakkor azokkal a témák­kal nem mindig találkoznak, amelyeket korábban a lakos­ság kérésére ők javasoltak. A vizsgálódások azonban az aktivitás csökkenésének egyéb összetevőit is — a hajszoltabb magánélet, az információára­dat befogadásának korláto­zottságát stb. — napfényre hozták, és ez a felismerés már önmagában is jelentős lépés­nek tekinthető a kibontakozás útján. Persze, azért még szá­mos teendő vár a politikai, ál­lami és társadalmi szervekre, hogy a helyi tanácsi közélet mindenütt újult erőre kapjon, s a tanácstagi megbízatás ne váljék formálissá. N. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom