Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-24 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! hjú' KON/.l I 1 \( I()K V BI/IONSVGI TANÁCS ÖSSZEHÍVÁSÁRÓL Heves harcok öt tartományban PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 46. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 24. szombat Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította a 3/1976-os számú NET határozatnak a Béke és Barátság Érdemrend adományozási feltételeire vonatkozó részét. Hozzájárult az Elnöki Tanács, hogy kitüntetéses doktorrá avassanak négy végzős egyetemi hallgatót, akik középiskolai és egyetemi tanulmányaik során kiváló eredményt értek el, és példamutató magatartást tanúsítottak. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. (MTI) A Biztonsági Tanács tagjai péntekre virradó éjszaka negyedórás konzultációt tartottak az „indokínai helyzet” megvitatásával kapcsolatos amerikai javaslatról. Ezt követően kétoldalú megbeszélések sorozata kezdődött meg a BT-ülés időpontjának kitűzéséről. (AFP, Reuter) TOKIO Vietnam Kínával határos hat tartománya közül ötben heves harci tevékenység folyt a csütörtöki nap folyamán — közölte pénteken az Akahata, a Japán Kommunista Párt lapja. A lap hanoi tudósítójának értesülései szerint a kínaiak az agresszió első hat napjában összesen 12 ezer 500 katonát, 138 tankot és 26 egyéb harci eszközt veszítettek. Vietnami források szerint kínai részről az invázióban három hadtest vesz részt. Hanoi becslések szerint Kína összesen félmillió katonát összpontosított a határtérségben. Húsz hadosztály már az agresz- szió megkezdése előtt felvonult, a harcok 'kirobbantása után a kínai hadvezetés újabb öt hadosztályt irányított a térségbe. A vietnami fővárosban emlékeztetnek arra, hogy Kína felsorakoztatott erőiből már 16 hadosztályt bevetett a harcba. A nyugati hírügynökségi jelentések a harcok folytatódása kapcsán egyre inkább megkérdőjelezik azokat a kínai állításokat, amelyek szerint „időben és térben korlátozott „akcióról” van szó. Másfelől feltételezik, hogy a kínai „akció” elhúzódása a Peking által elképzeltnél lényegesen hevesebb és eredményesebb vietnami ellenállással függ össze. * HANOI A vietnami hírközlő szervek pénteken részletes össz.efoglalót tettek közzé a kínai agresszió elleni küzdelem élmúlt huszonnégy órában történt fejleményeiről. A jelentésből kitűnik, hogy a kínai inváziós csapatok most több helyen beásták magukat, és erősítésre várnak. Kínai támadás célpontja továbbá az iparilag fontos Quang Ninh tartomány Mong Cai nevű körzete. A kínai csapatok a várost magát nem tudják megközelíteni, de a környék gazdasági létesítményeiben károkat okoznak. A kínai agresszoros erők fegyveres diverzánsokat is átdobtak a térségbe. A határtérségből származó vietnami információk szerint Peking a Kínába távozott vietnami nemzetiségiekből, köztük a kínai származásúnkból, a hoákból reguláris egységeket és különleges osztagokat szervezett, s terepismeretüket felhasználva már be is vetette őket a harcba. Ugyancsak a határtérségből származik a jelentés, amely szerint a kínaiak átfestenek harckocsikat és vietnami jelzésekkel látják el azokat. mMmm • Világszerte szolidaritási tüntetéseket tartanak az agresszió sújtotta Vietnam mellett. Képünkön: a mexikóvárosi tüntetés résztvevői. (Telefotó — AP — MTI — KS) Nyugati megfigyelők nem tartják lehetetlennek, hogy viszonylag rövid időn belül a kínai légierő is bekapcsolódik a Vietnam elleni agresszióba. További súlyos harcok folynak Lang Son tartomány két stratégiai fontosságú körzetében: a Huu Nghi nevű határátkelőhelynél, illetve a határvonaltól három kilométerre fekvő Dong Dang körüL' Dong Dangban a kínai csapatoki eddig ezer főt és 30 harckocsit vesztettek. A vietnami védelmi erők ellentámadást intéztek a Hoang Lián Son tartomány jzék- helyébe, Lao Cai-ba befészkelő-' dött kínai erők ellen, s 1200 tá-i madót tettek harcképtelenné. (Folytatás a 2. oldalon.) Eredmények, tervek a MAV-nál Koszorúzási ünnepség A MÁV Szegedi Igazgatóságának dolgozói az elmúlt évben 23,6 millió utas és körülbelül 10,6 millió tonna áru elszállításáról gondoskodtak. Személyszállítási munkájuk során a minőségi követelmények kerültek előtérbe. Ennek következtében javult a korszerű vontatási nemek aránya, emelkedett az utazási sebesség, csökkent a zsúfoltság. Az áruszállítási tervüket az import és tranzitforgalom visszaesése miatt nem tudták teljesíteni az igazgatóság dolgozói. Ezt még a belföldi szállítások 5,2 százalékos növekedése sem tudta ellensúlyozni. Az év folyamán az időnként előforduló kocsihiányok ellenére a fuvarozásra felkínált valamennyi árut elszállították. E munka nagyságát jól érzékelteti, hogy az igazgatóság területén több mint háromszázezer vasúti kocsit raktak meg és továbbítottak. Emellett félmilliónál több áruval terhelt kocsit fogadtak az állomások. Az árufuvarozási munkában — főként ősszel — úgynevezett fuvarozási „csúcsok” keletkeztek, s ez nagyban nehezítette a vasutasok munkáját. A fuvarozás egyenletessége érdekében az I. negyedévre meghirdetett előszállítás kedvező eredményt hozott. Á szerződést kötött 26 vállalat közül 15 túlteljesítette vállalását, ami után 1,8 millió forint fuvardíjat térített vissza nekik a vasút. Több vállalat a hét végi rakodások szervezésével is segítette a vasút munkáját. E téren élen járt a Ge- menci Erdő- és Vadgazdaság, a MAHAJOSZ bajai kirendeltsége, a Kecskeméti Konzervgyár és a FOKA dunavecsei részlege. Jelentős eredményt értek el az igazgatóság dolgozói a gazdaságosság, az anyaggal és energiával való takarékosság terén is. Fejlesztésekre tavaly 357 millió forintot fordítottak. Többek között 38 vágánykilométer vonalszakaszt korszerűsítettek, 55 csoport kitérő cseréjét végezték el, 31 fénysorompót adtak át. Tovább javultak a vasutas dolgozók élet- és munkakörülményei. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a dolgozók lakásgondjainak megoldásával: tavaly 16 millió forint kamatmentes kölcsönt osztottak szét közöttük. Az idei feladatok között a személy- ‘és áruszállítási munka minőségének javítása, az üzemviteli munka jobb megszervezése, a munkaerővel és eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodás, valamint az anyag- és energiatakarékosság szerepel. Mivel a közúti forgalom növekedése miatt a vasúti utasok száma csökken, ebben az évben a MÁV Szegedi Igazgatóságának dolgozói csak 20,3 millió utas szállítására számítanak. Elsősorban a személy- szállítás színvonalának növelésére, a gyorsvonati hálózat bővítésére, a pontosabb vonatközlekedésre törekednek. így új gyorsvonatpár közlekedik majd a Szeged—Budapest, valamint a Budapest—Kiskunhalas vonalon. Az áruszállítási feladatok várhatóan növekednek. A tervek szerint 10,6 millió tonna árut kell elfuvarozni. Továbbra is biztosítani kell a szállítások egyenletességét, a hét végi és éjszakai rakodásokat, a rakodási idők csökkentését, amit a fuvaroztatók rakodási készségének javításával lehet elérni. Az idén fejlesztésekre 295 millió forintot tervez az igazgatóság felhasználni. A megyét érintő beruházások közül befejeződik Kecskemét állomáson a rakterűiét és a térvilágítás korszerűsítése, Kalocsa és Bácsbokod—Bácsbor- sód állomáson a rakterűiét burkolása. Elkezdődik Kiskunhalason a delta vágány és a biztosító berendezések építése, az iparvágánykörzet bővítése, Kecskemét állomás csatornázása. Ugyancsak ez évben tervezik megkezdeni a kecskeméti szociális épület építését is. G. J. Budapestre érkezett az Iraki Köztársaság alelnöke • A szovjet hadsereg megalakulásának 61. évfordulóján koszorúzási ünnepséget tartottak a megyeszékhelyen. A szovjet hősök emlékművénél lerótták kegyeletüket a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulat katonái, a magyar fegyveres testületek képviselői, a KISZ, az MHSZ, a Hazafias Népfront vezetői. Hasonló koszorúzási ünnepséget rendeztek a megye más városaiban Is. A fővárosban a gellérthegyi felszabadulási emlékművön a Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében Benkei András belügyminiszter, a szovjet nagykövetség nevében Vlagyimir Pavlov nagykövet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében Molnár Brigyes, a HNF OT alelnöke helyezett el koszorút. Pénteken hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Taha Mu- hieddin Maaruf7 az Iraki Köztársaság alelnöke, Gáspár Sándornak, az Elnöki Tanács helyettes elnökének meghívására. A magas rangú vendégei és kíséretét —■ köztük dr. Szadun Hammadi külügyminisztert — a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, Púja Frigyes külügyminiszter, valamint az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja köszöntötte. Az iraki vendégek fogadásán jelen volt dr. Gonda Lajos, a Magyar Népköztársaság bagdadi nagykövete, Shukri Sabri Amad, az Iraki Köztársaság Budapesti nagykövete. Taha Muhieddin Maaruf délután a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. A koszorúzást követően á Parlamentben látogatást tett Gáspár Sándornál, majd megkezdődtek a hivatalos magyar—iraki tárgyalások. FEJLESZTIK A LAKÁSKARBANTARTÁST Mérlegzáró közgyűlések az ipari szövetkezetekben Tanácstag és közélet A megye szövetkezeti ipara az ötéves terv első három esztendejében, s így tavaly is a célkitűzéseknek megfelelően fejlődött. 1978-ban az árutermelés 10, az építőipari tevékenység 13, a szolgáltatás pedig 6 százalékkal növekedett. Szűkebb hazánk 47 ipari szövetkezetének tagsága február végén és márciusban szokott számot vetni az előző évi eredményekről, s ilyenkor döntenek az új gazdasági év feladatairól. Az idei mérlegzárő közgyűlések egy hónapig tartó sorozata tegnap kezdődött meg. A Bácsbokodi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet 145 tagjának Gróf Mátyás elnök számolt be a múlt évi termelésről és gazdálkodásról. A vezetőséget képviselő elnök bátran állhatott a dolgozók elé, mert tavaly fejlődött a szövetkezet, a 40 millió forintos árbevételi tervet mintegy 12 százalékkal még túl is teljesítették. Elégedettek lehetnek a hatmillió forintnál nagyobb nyereséggel is, mert szintén több, mint amennyit terveztek. Az eredményeket a termer lékenység fokozásával érték el. Sokat jelentett a közösség számára a gépesítés, javult a minőség és a korszerűsítéssel jobbak lettek a munkakörülmények is. A bácsbokodi szövetkezet tagsága állami vállalatokkal hosz- szabb távra kötött kooperációs szerződések alapján dolgozik. Az Ikarusznak és az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat bajai, valamint halasi gyárának vas- és faipari félkész termékeket, alkatrészeket szállítanak. Szolgáltató egysége csak egy van a szövetkezetnek, üveges és képkeretező, de a termelő részlegek a lakosság vas-, fa-, kárpitos- és építőipari igényeit is kielégítik. Az építőrészleg tavaly egy négylakásos társasházat épített. A tegnapi mérlegzáró közgyűlésen erre az évre 47 millió forintos árbevételi és 6,5 millió forintos nyereségelőirányzatot fogadott el a tagság. Az idén a Bajai Lakberendező, Építő- és Vas Ipari Szövetkezettel kooperálva nyugatnémet exportra is termel a Bácsbokodi Vegyes és Építőipari Szövetkezet. A Kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet feladata a lakáskarbantartás, az óvodák, bölcsődék, iskolák és állami költségvetési intézmények épületeinek rendben- tartása, felújítása a .megyeszékhelyen. Ezen kívül sokféle ipari szolgáltatást is végeznek dolgozói a lakosságnak. A pénteki mérlegzáró közgyűlésen Nusser Elemér elnök jó eredményekről adott számot a tagság előtt. Tavaly már csaknem négyszer annyi otthonszépítő munkát végeztek, mint 1975-ben. Az egyéb épületkarbantartást az elmúlt három évben több, mint két és félszeresére növelték. A múlt évi árbevételük 71 millió forint volt, 8 millióval nagyobb az előző évinél. Ötvenöt millió forintot az építő és szakipari dolgozók munkája hozott. Az ÉPSZISZ tagsága az ötéves terv eddigi szakaszában a Minisztertanács, a megyei tanács és a KISZÖV határozatainak megfelelően fejlesztette szolgáltatásait. Az 1979. évi feladatokról szólva a lakossági szolgáltatások 16 százalékos növelését említette a beszámolóban a szövetkezet elnöke. Az építőipari karbantartás fejlesztésénél számítanak arra is, hogy tovább szélesedik a kisiparosokkal, mint alvállalkozókkal való együttműködés. Szerény termelésnövekedés mellett fokozni kell a gazdasági hatékonyságot, fegyelmezettebbé kell tenni a munkát, s még jobban ki kell használni a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségeket. A tagság a felügyelő bizottság és a szövetkezeti bizottság beszámolója, valamint hozzászólások után elfogadta az 1978. évi mérleget. A. T. 8. tett a felületes jelölés, a túlzott „statisztikai” szemlélet. Ez a mulasztás, sajnos, már csak a következő választáskor korrigálható. A tanácsrendszer — rendeltetése, szervezete, kapcsolata a lakossággal — csaknem három évtized után ma már aligha szorul bemutatásra. Még a felületesen tájékozott állampolgárok is tudnak róla annyit, hogy hivatalos ügyeik nagy részét a tanácsházán intézhetik el, s lakóhelyük fejlesztéséről, igényeik kielégítéséről ott gondoskodnak. A legközvetlenebbül azonban mégis a tanácstagját ismeri a lakos, hiszen ő választotta érdekeinek képviseletére, s gyakorta találkozik is vele. A tanácstag tehát egyik központi alakja a helyi közéletnek, aki egyrészt — a törvényben lefektetett jogai és kötelességei keretében — ellátja a lakosságtól kapott megbízatásokat, részt vesz a népképviseleti-önkormányzati tevékenységben, másrészt következetesen őrködik a helyi és a központi érdekek mindenkori harmonikus érvényesülése felett. Szerteágazó és felelősségteljes a tanácstagok munkája, akár a választókerületükben, akár a tanácsi testületekben végzik. Ez a választók bizalmán alapuló, megtisztelő funkció olyan embert kíván, aki munkáját teljes odaadással és kellő felkészültséggel képes ellátni. Általános tapasztalat, hogy a majdnem 70 ezer tanácstag többsége tisztában van ezekkel a követelményekkel. Ezt igazolja mindenekelőtt működésük szemmel látható eredményessége, s a lakosság értük érzett bizalma, megbecsülése. S valamiért még sincs minden rendben. Aligha véletlen, hogy az utóbbi időben egyre több helyen látják szükségesnek a tanácstagi, illetve testületi munka hatékonyságának megvizsgálását. S a vizsgálatok valóban arra utalnak, néhol mintha alábbhagyott volna a tanácstagok lendülete. Egy részük időközben elfáradt, elbizonytalanodott; a testületi ülésekről is elmaradozik, de aki elmegy, az se játszik komoly szerepet a döntések meghozatalában. Ugyanígy egyes választókerületekben is érezhetően lazult a tanácstag és a lakosság kapcsolata. A jelenség annál figyelemre méltóbb, mivel az 1971-ben hozott tanácstörvényt követő években épp a helyi közélet nagyarányú fellendülésének lehettünk tanúi, s most ezt a biztató ivet fenyegeti törés. Igaz, ma már az okokra is következtethetünk. Az 1980-ig meghosszabbított választási ciklus valóban egyfajta fáradtságot idézett elő a tanácstagság körében. A megtorpanás főleg azoknál mutatkozik, akik tulajdonképpen már a megválasztásuk idején sem lehettek minden szempontból alkalmasak erre a jelentős társadalmi feladatra. Néhány év múltán ide vezeAz okok másik része a testületi ülések előkészítésével és lebonyolításával, illetve a tanácstagok jelzéseinek, javaslatainak további sorsával kapcsolatos. Mindinkább szaporodik az ülések napirendjeinek a száma, egyre vaskosabbak a szakigazgatás által készített előterjesztések, amelyeket elönt a „szakzsargon”, az adathalmaz, s rendszerint valamennyi testületi szervnek foglalkoznia kell velük. A tanácstagok tehát joggal panaszkodnak itt is, ott is arra, hogy ezt a nagy elfoglaltságot — hiszen nemegyszer több társadalmi funkciót is betöltenek —, már nem győzik energiával és idővel. Ugyanakkor azokkal a témákkal nem mindig találkoznak, amelyeket korábban a lakosság kérésére ők javasoltak. A vizsgálódások azonban az aktivitás csökkenésének egyéb összetevőit is — a hajszoltabb magánélet, az információáradat befogadásának korlátozottságát stb. — napfényre hozták, és ez a felismerés már önmagában is jelentős lépésnek tekinthető a kibontakozás útján. Persze, azért még számos teendő vár a politikai, állami és társadalmi szervekre, hogy a helyi tanácsi közélet mindenütt újult erőre kapjon, s a tanácstagi megbízatás ne váljék formálissá. N. G.