Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-03 / 28. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 28. szám Ára: 1,20 forint 197». február 3. szombat Megnyílt a BVT ülésszaka Mintegy 100 országból érkezett küldöttségek jelenlétében péntek délelőtt Berlinben Romes Chandra elnök megnyitotta a Béke-vi- lágtanács 4 naposra tervezett rendkívüli ülésszakát. A magyar békemozgalom küldöttségét Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-világtanács elnökségének tagja vezeti. A rendkívüli tanácsülés plenáris üléseinek napirendjén első helyem a leszerelés és az enyhülés alapkérdései, a tömegpusztító fegyverekkel és a neutronfegyverrel szemben kibontakozott világméretű kampány további erősítésére vonatkozó javaslatok szerepelnek. Megrendezik a helsinki záróokmányt aláíró országok küldötteinek. a latin-amerikai és karibi térség delegátusainak, az afrikai, illetve az ázsiai és óceániai küldötteknek a találkozóit. Plenáris ülést szentelnek a gyermekek nemzetközi évének. (MTI) A termelékenység fokozása ipari üzemekben A népgazdaság 1978. évi fejlődését vizsgálva a Miniszter- tanács megállapította, hogy a társadalmi termék mennyiségének növekedése teljes egészében az élőmunka termelékenységének javulásából származott. Azonban az eszközök kihasználtsága rosszabb volt, mint korábban, s az anyagi ráfordítások a termelést meghaladóan növekedtek. A népgazdaság idei tervében éppen ezért hangsúlyozták, hogy az ipari termelés 4 százalékos bővítésénél legyen döntő szerepe a munkaidővel és az eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodásnak, a termelékenység fokozásának. Kalocsa egyik évek óta egyenletesen fejlődő ipari üzeme a BU- DAMOBIL telepe. Termékei — a nyergesvonfcatókhoz készített, félpótkocsis járművek — idehaza és külföldön egyaránt keresettek. Évente körülbelül 600 darab ipari lakókocsit, konténerszállítót, üzemanyagszállító kocsit és más, speciális járművet állítanak elő az üzemben. , Tesch Rezső üzemvezető tájékoztatója szerint tavaly 160 millió forintos termelési tervet teljesítettek, az előirányzott gazdaságosság mellett. Az export értéke meghaladta a százmillió forintot, aminek egyharmada származott tőkés kivitelből. A telepen jelenleg is exportra termelnek 25 tonnás konténerszállító kocsikat, amelyekből az idén 100 darabot készítenek. Ezt a gyártmányt légrugós kivitelű bútorszállítók, majd pedig a szovjet tajgára rendelt lakókocsik követik. Száz Kalocsa típusú lakókocsit hazai megrendelésre gyártanak. A BUDAMOBIL kalocsai üzemében szalagrendszerben állítják elő a minőségi reklamációt nem ismerő kocsikat. Az újabb termékre való áttéréseknél sem veszítenek időt, mert az előkészítést jól megszervezték. Az idénre tervezett 180 millió forintos termelést változatlan létszámmal, a termelékenység fokozásával végzik el. » A Kereskedelmi Berendezéseket és Gépeket Gyártóvállalat 1. számú gyárának bácsalmási üzemében tavaly áprilisban bevezették a teljesítmény szerinti bérezést. Ennek az lett az egyik következménye, hogy tavaly az átlaglétszám harminckettővel csökkent, mert a norma szerinti bérezést nem minden dolgozó vállalta. A teljesítménybér bevezetése viszont magával hozta a termelékenység növekedését, csökkent létszámmal is kétmillió forinttal magasabb termelési értéket állítottak elő, eszközfejlesztés nélkül. Takács György főművezető elmondta, hogy tavaly egyedi berendezéseket gyártottak a kaposvári ifjúsági háznak és a margitszigeti Thermál szállónak. Az egymilliárdos termelést megvalósító vállalat bácsalmási egysége szériában készített — szakmai nyelven F és D modul — üzlet- berendezéseket szállított az NDK-ba. Az idén új munkájuk lesz a tatabányai szálloda és a békéscsabai posta berendezéseinek elkészítése. A KERIPAR berendezés gyára nagyjából a tavalyival azonos mennyiségi feladatot állított bácsalmási üzeme elé. Ezt azonban a termelékenységet, hatékonyságot fokozva kell teljesítenie a kollektívának. Elhatározták, hogy a több műszakos gépkihasználáson kívül az időt és anyagot megtakarító újítások bevezetésével is javítják az eredményeket. • — Alaposan felkészültünk az idei év megnövekedett feladatainak teljesítésére — mondja Farkas Jenöné, a Habselyem Kötöttárugyár kiskunfélegyházi 5. számú gyárának igazgatója. — Mindent el kell követnünk azért, hogy az új gazdasági szabályzók előírásai szerint dolgozva terveinket teljesítsük. Legfőbb célkitűzésünk a gazdaságosság növelése és a termelékenység fokozása. Bízunk abban, hogy a gondosan elkészített komplex intézkedési tervünk szerinti munka meghozza a várt eredményeket. Az év elején több új gépet vettünk használatba. Közülük különösen nagy jelentőségű az úgynevezett „szűkítő apparát” — amelynek alkalmazása növeli a termelékenységet és csökkenti a normaidőt. Ugyancsak jól segítik céljaink elérését a már végrehajtott és megvalósítás előtt álló belső átszervezések. A gátári telepünket február közepén megszüntetjük, mert a csökkenő létszám miatt a fenntartása már nem gazdaságos. Az ott dolgozók bejárnak majd Félegyházára, s ehhez minden feltételt biztosítani tudunk. Nem feledkezhetem el természetesen gyárunk 23 szocialista brigádjának tevékenységéről sem. Terveink megvalósításában igen számottevő az, hogy az önkéntes kollektívák vállalásaiban fő helyet foglal el a termelést segítő munka. A. T. S. — O. L. Körülöttünk Ahány ház, annyi szokás. A környezet tisztaságáról vagy tisztátalanságáról, úgy hiszem, mindenki idézhetne példákat. Rengeteget. En se vagyok kivétel. Láttam a Népstadiont egy-egy sportesemény után (üres üvegek, újságok, szemét mindenütt), elhaladtam kiborított kukák mellett, ebédeltem már olyan étteremben, ahol pecsétes, piszkos volt az abrosz. Ugyanakkor van tapasztalatom mindennek az ellenkezőjéről is. Csak hát a rend, a tisztaság kevésbé tűnik fel< mint az ellenkezője. Mert ez a természetes, ez — sajnos — még csak a követendő példa. Sajnos, mert az előzőekben citált mondást kevesebben követik, mint szükséges lenne ahhoz, hogy elmondhassuk: munkahelyünk, otthonunk környezete rendezett. Aki vállalkozik fá, hogy szabad idejében a környezet védelméért szorgoskodjék, nem kell félnie tőle, hogy munka nélkül marad. Sok helyütt és sokszor tartanak előadásokat o témáról. 1976-ban megszületett a 11. törvény is az emberi környezet védelméről, mely általánosan rendezte a legfontosabb tennivalókat — a végeredmény azonban egyelőre még nem mondható ideálisnak. Jogszabály határoz például róla, hogy a környezetet szenynyező vállalatok, üzemek bírság fizetésére kötelezhetők. Fizetnek is (rendesen, a teljesítésben nincs hiány, ám elgondolkoztató, mi helyett teszik ezt. Egy gazdasági vezető mesélte nemrég, hogy kifizetődőbb időről időre állni a büntetést, mint megrendelni, s működtetni a szennyeződést elhárító berendezést. Azt hiszem úgy mondta, a bírság könnyebben. egyszerűbben betervezhető a költségvetésbe, mint egy bizonytalan határidőre elkészülő, s ki tudja mennyire hatásosan működő szűrőberendezés. Inkább fizetnek. Helyreáll egyfajta egyensúly, s felborul egy másik. A követelés fizetést eredményez, ám laz üzem, a gyár környékén lakók továbbra is kénytelenek szívni a kormot, a port. Tennivaló tehát akad jócskán a környezet védelméért. A társadalmi szervezetek közül különösen a Hazafias Népfront érzi feladatának a lakóhely tisztaságát, rendjét. Munkabizottságokat alakítottak, környezetvédelmi őrsöket szerveztek, ankétokon számolnak be a változásokról és a változtathatatlanról. Csupán a főváros VII. kerületében 273 bejelentést tettek egyetlen fél évben a környezetvédelem őrei az észlelt szabálytalanságokról. A leggyakoribb vétkek: a hulladékok eldobálása, az autók a parkokban való szó szerinti „parkolása”, a kutyatartók felelőtlensége, az üres telkek gondozatlanul hagyása. És ezek csupán az észlelt környezetkárosítások. Mindehhez hozzászámíthatok még a „gazdátlan” parkrongálások, a fák, a bokrok megcsonkítS- sa. a virágok „átültetése”. A kép korántsem mondható rózsásnak, különösen, ha hozzátesszük mindehhez: a fenti tapasztalatok csupán a közterületekről mesélnek. A saját kert, a saját porta tisztasága, vagy gondozatlansága nem számíttatott be az összesítésbe. Mód sem volt rá, hiszen a háztulajdonosok többsége kikéri magának, hogy egy kívülálló — ha hivatalos ember, ha nem — szól emeljen az ellen, amit a kerítésen belül lát. Pedig, valljuk be, a kapun túl sem mindenütt az ápoltéiig, a gondozottság az úr. Tippeket, tanácsokat szinte lehetetlen adni ez esetben. Előadásokat már régóta tartanak a témában, jogszabály is született, megalakultak a környezetre vigyázó őrsök. A környezet nem tehet többet a környezetért. Kívülről aligha jöhet íöbb segítség, ösztönzés. A minőségi fordulathoz most már az egyes ember közreműködése szükségeltetik. Haladéktalanul, mert a természet, a föld, a levegő, a víz egyszer csak nem bírja tovább. Elveszti a „türelmét", s megszűnik az lenni, ami. Deformálódik, eltorzul, a környezet beleolvad környezetébe. A por, a piszok, a szürkeség uralma pedig nem éppen az áhított biztató jövő. M. P. mmmm j „A TUDÁSSZERZÉS FŐ FORRÁSA A KÖNYV .. A mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitója • Kalocsa város kiállítótermében rendezték meg a mezőgazdasági könyvkiadás reprezentatív bemutatóját. nek, egyszóval kulturáltságának emelése nélkül — mondta. — Ez éppúgy feltétele a haladásnak, mint a termelőeszközök és a tulajdonviszonyok fejlesztése. Ezért tartjuk számottevő eredménynek a hagyományos mezőgazdasági könyvhónapot, amely az idén immár huszonkettedik alkalommal hívja fel az olvasók figyelmét a mezőgazdasági szakiroda- lom gazdag választékára. Mezőgazdasági szakkönyvkiadásunk figyelemreméltó érdeme, hogy igyekszik jól és gyorsan közvetíteni az újat, kielégíteni az igényeket, kapcsolatokat építeni a tudomány és a gyakorlat között. A művek és az eladott példányok számának emelkedése arra enged következtetni, hogy a tudásszerzés fő forrása a tömegkommunikáció rohamos fejlődésének korszakában is a könyv, s feltehetően még hosszú ideig az is marad. Most, amikor egész népgazdaságunk összetett, _ nehéz feladatok előtt áll, a mezőgazdaságban is nagy szükség van a munkájukat jól értő, a fejlődéshez önképzéssel alkalmazkodni képes szakemberekre — hangsúlyozta a Politikai Bizottság tagja. majd hozzátette; az új igények kielégítésében, a szemlélet- változásban komoly szerep vár a fiatalságra, az iskolázottabb, képzettebb új nemzedék képviselőire. A KISZ programjai első helyen mozgósítanak a tudás megszerzésére, a jobb, a lelkiismeretesebb termelőmunkára, a gazdasági feladatok megoldására. Az ünnepi beszédet követően kitüntetéseket vettek át a mező- gazdasági könyvkiadás legkiemelkedőbb munkát végző szerkesztői, szerzői, nyomdászai, terjesztői. Dr. Romány Pál Kiváló Munkáért kitüntetést adott át tíz dolgozónak, köztük Kapitány Józsefnek, a Kertészeti Kutató- intézet tudományos munkatársának és Preiszinger Andrásnak, a Bács megyei Lapkiadó Vállalat igazgatójának. Dr. Marczali László miniszterhelyettes szocialista kultúráért kitüntetést adott át Geri Istvánnak és Dániel Gézának, a kalocsai városi tanács elnökének, illetve osztályvezetőjének és Deák István bátyai főmezőgazdásznak. Dinnyés József, a SZÖVOSZ elnökhelyettese pedig Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetéseket nyújtott át az elismerésre méltó terjesztőknek. A vendégek ezt követően megtekintették az Élelmiszeripar Magyarországon és a Kalocsai rapszódia című ismeretterjesztő filmeket. A városi kiállítóteremben megrendezett reprezentatív könyvkiállítást dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója nyitotta meg. Elmondta, hogy & tizennyolc tárlón sorakozó mező- gazdasági szakkönyvek, kiadványok és szaklapok jó áttekintést adnak a kiadók munkásságáról. Az ötödik ötéves tervben eddig már négyzászötvenféle könyv hagyta el a nyomdákat, összesen 4,3 millió példányban. Ez a hatalmas mennyiség és választék pedig egyre nagyobb felelősséget jelent a mezőgazdasági jellegű szakirodalom közreadására társult nyolc kiadó szerkesztőinek, vezetőinek. A kiállítás látogatói nagy érdeklődéssel tekintették meg a tematikus csoportosításban bemutatott könyveket, folyóiratokat, és igen sokan mindjárt vásárlási céllal válogattak a teremben berendezett alkalmi könyvesbolt pultján sorakozó könyvhónapi újdonságok közül. A kalocsai népi együttes énekszámai és egy Nagy László-vers elhangzása vezette be tegnap délelőtt Kalocsán az 1979. évi mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóját. Az Otthon Filmszínház zsúfolásig megtelt nagytermében az országos rendező szervek, s a városi pártbizottság és a tanács nevében Szvo- rény János, az MSZMP városi bizottságának első titkára üdvözölte a megjelenteket. Külön is köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, Horváth Istvánt, az MSZMP Bács- Kiskun megyei bizottságának első titkárát, dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettest, és dr. Gajdócsi Istvánt, a Bács- Kiskun megyei tanács elnökét. A mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitójának ünnepi szónoka dr. Maróthy László volt. Beszédében elmondta, hogy a népek kulturáltságának egyik hagyományos fokmérője a földművelés színvonalának fejlettSzocialista mezőgazdaságunk mai teljesítőképességének elérése is elképzelhetetlen lett volna egész népünk — ezen belül a mezőgazdaságban dolgozók — műveltségének, szakképzettségé• A mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitójának ünnepi szónoka dr. Maróthy László volt. • A megnyitó ünnepség elnöksége. (Straszer András felvételei.) P. M. DOLGOZNAK A LÁNGOK ELFOJTÁSÁN Dr. Szekér Gyula a zsanai gázkitörésnél Továbbra is messzire látszanak Zsana határában a gázkitörés lángjai. Tegnap délelőtt az oltási kísérletek már-már sikerrel kecsegtettek. A tűzoltók vízfüggönye és a két turbóreaktív repülőgépmotor által a kútfejre irányított hatalmas erejű vízsugarak hatására, több mint 15 percre sikerült elfújni a tüzet. Ám a kút körül uralkodó hőség hatására ismét fellobbantak a lángok. Az újabb oltási akció előkészítése — a kút és környékének vízfüggönnyel való hűtése — délután 3 órakor kezdődött. Nem sokkal később a helyszínre érkezett dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes és dr. Simon Pál nehézipari miniszter, akik a megye vezetőinek — Erdélyi Ignác- nak, a megyei pártbizottság titkárának, és Tohai Lászlónak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének társaságában megszemlélték a gázkitörés elfojtásának munkálatait. A miniszterelnök-helyettest és kíséretét dr. Bán Ákos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója tájékoztatta a kitörés körülményeiről, az elfojtására tetterőfeszítésekről, valamint a további tűzoltási és -elfojtási variációkról, azok előkészítésének helyzetéről. Dr. Szekér Gyula elismerését fejezte ki a tűz megfékezésén több mint egy hete dolgozók kemény, áldozatos helytállásáért. (Tóth Sándor felvétele) jg, q
