Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. február 23. MUNKAHELYÜK A VILÁGPIAC Automata szerszámgépekkel a szorítóban A két évenként megrendezés­re kerülő chicagói nemzetközi szerszámgép-kiállításon 1978 őszén feltűnést keltett a magyar ipar első bemutatkozása. Maga a látvány figyelemfelhívó volt: iparművész tervezte meg vala­mennyi gép és a kezelők mun­karuhájának színét is. A kiállí­tott numerikus és számítógép­vezérlésű automata szerszámgé­pek meglepték a tengerentúli szakembereket, akik eladdig nem sokat hallottak Magyarországról. A meglepetés oka: kevés magyar termék jutott el az USA-ba a ma­gas vámkorlátok miatt. Nem káprázat A magyar szerszámgépek ha­sonlóak, mint a nyugatnémetek, a franciák, a japánok. A beépített minikomputeren — ez is magyar, a sashalmi EMG terméke — a hozzáértő szakmunkás benyomja a megfelelő gombokat, s a gép Önműködően méretre forgácsolja a munkadarabot. Az egyszer már i elvégzett program a memória vagy lyukszalag segítségével tet­szés szerint' megismételhető, így az automatákon a kis sorozatok, sőt az egyedi darabok megmun­kálása is rendkívül gyors és gaz­daságos. Mindez nem a kirakat, a propa­ganda káprázata, hanem valós tü­kör, példa az egyenlőtlen fejlő­désre, a magyar gazdaság kiugró teljesítményére. A programvezér­lésű szerszámgépek exportjának aránya az NSZK-ban 10—14 szá­zalék, Angliában 8—9, Franciaor­szágban 6—8, Olaszországban 0— 7, Magyarországon 17—18 száza­lék volt 1976-ban. Tehát előkelő helyezésünk volt az európai rang­listán, s ma is az élvonalban ál­lunk a legmodernebb CNC szer­számgépek gyártási arányával. Megközelítjük a vezető nyugat­európai gyárakat a megmunkáló központok, és bizonyos köszörű­gépek gyártásában is. Másutt el­érjük a jó nemzetközi átlagot. Tévedd persze azt hinni, hogy az amerikai piacot egycsapásra meghódítottuk. Csak a szerelem­ben' lehet a „hódítás” pillanat műve, a tartós árukapcsolatok megalapozása pénz- és időigé­nyes. A szokásos gyakorlattól el­térően a kiállított gépek legjavát sem értékesíthettük a helyszínen, hanem a nagy távolság ellenére hazaszállítottuk. Mert a piaci munkában sem ugorhatjuk át a fejlődés különböző lépcsőfokait. A hagyományos szerszámgépek be­vezetésével kezdjük el a tenge­rentúli piac megdolgozását. Ha ezek hídfőállása — szervize, ve­vőszolgálata — kiépült, a pótal­katrész-ellátás zavartalan, akkor kisebb kockázatvállalással léphe­tünk tovább az úgynevezett prog­resszív, tehát .a legfejlettebb tech­nikát képviselő gépek eladásában. A TECHNOIMPEX külkereske­delmi szakemberei hasznosítják valamennyi eddig szerzett ta­pasztalatot a legigényesebb tőkés piacon. Termékeinket jegyzik Az elmondottaknak könnyen olyan látszata lehet, hogy a ma­gyar szerszámgépipar és -keres­kedelem már túl van az óvilág, s így nyugat-európai piacainak meghódításán. Ezt a félreértést nyomban szükséges eloszlatni. Bár nem vagyunk az elsők, de jelen vagyunk, termékeinket jegyzik a rendkívül éles konkur- renciaharc közepette. A japán — és a dollár elértéktelenedése kö­vetkeztében — az amerikai szer­számgépek uralják egyre inkább a nyugat-európai piacokat. Ha­zánk ilyen helyzetben elsősorban kooperációs megoldások révén erősítheti piaci pozícióit, így kon­centrált fejlesztéssel és gyártással 20—30 százalékkal kedvezőbb árak elérésére nyílik lehetőség. Mind minőségben, mind meny- nyiségben van azért jócskán pó­tolni valónk. A szervizhálózat, a vevőszolgálat, a pótalkatrész-ellá­tás fejlesztése, a gépek megbízha­tóságának, üzembiztonságának fo­kozása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy erősödjék a -magyar szer­számgépgyártás és -kereskede­lem helyzete a rendkívül éles ver­senyben. Néhány igen korszerű géptípusból a növekvő igények kielégítése, a piaci lehetőségek hasznosítása, a termelés mennyi­ségének növelését teszi szüksé­gessé. Annál is inkább, mivel a korszerű szárszámgépek a szoci­alista országban is ma már „ke­mény cikknek” számítanak és igen előnyösen értékesíthetők. A gyakorlati tapasztalatok azonban egyelőre azt mutatják, hogy a termelési szerkezet fejlesztése ilyen konkrét cél, nyilvánvaló üz­leti előny, határozott piaci húzó­erő ellenére is csak vontatottan halad. Elemekből automaták Sok késztermékhez hasonlóan a szerszámgépek gyártása a műsza­ki-gazdasági fejlődéssel mindin­kább szerelőiparrá válik, és Marklin-szerű rendszerben kor­szerű elemekből építkezik. Ezért a versenyképesség fokozása, az úgynevezett háttéripar megterem­tését sürgeti. Valamikor például a szerszámgéphez csupán néhány tartozék és csavar kellett, ma pe­dig a fő- és mellékhajtóművek­hez, a különböző mérésekhez, ve­zérlésekhez, az elemek, a bonyo­lult, műszerek, szerkezeti egysé­gek garmada szükséges. Ezek túl­nyomó többségét jelenleg impor­táljuk. A modem szerszámgépek elektronikus szíve és elektronikus agya viszont hazai fejlesztéssel és gyártással készül, s kivitelre is jut belőlük. Más elemek — köz­tük a golyóorsók, az automata szerszámtartó rendszerek stb. — hazai gyártását külföldi licencek alapján oldjuk meg. A háttéripar devizakímélő és -szerző lehetősé­gei jövedelmező és biztos megél­hetést kínálnak a profilgondok­kal küszködő vállalatoknak. Per­sze nem minden áldozat és koc­kázat nélkül. Az átállás többnyi­re jelentős fejlesztést és nagyfokú nemzetközi munkamegosztást igé­nyel. De a műszakilag igényes ága­zatokban a fejlődés nem kizáró­lag a beruházásoktól függ. A kor­szerű szerszámgépek, s azok leg­modernebb elektronikus elemei­nek hazai gyártása bizonyító ere­jű példa rá, hogy kiemelt progra­mok, átfogó rekonstrukciók és az gyárak építése nélkül is lehet ma­radandó műszaki-tudományos ér­téket, nemzetközileg versenyké­pes terméket alkotni. K. J. TÓFEJI BURKOLÓANYAGOK • A Zalaegerszegi Kerámia és Cserépkályhagyár tófeji üzemé­ben fél éve indították be a gépe­ket, gyártósorokat, ahol évi hat­százezer négyzetméter mázas burkolólapot készítenek, huszon­négy féle színben, kombinációs mintákkal. A mintegy száznyolc­vanmillió forint értékű készter­méket belföldön értékesítik. A képen: osztályozógép minősíti és csomagolja a burkolólapokat. (MTI-fotó — Kiss Ferenc felvé­tele — KS) Az energetikai rendszer fejlesztése Befejezéséhez közeledik az Ulán­bátor és Baganur közti magasfe­szültségű villamosvezeték építése. Ez a mongol energiaellátás fej­lesztésére kidolgozott terv első szakaszát jelenti. A hosszútávú tervet szovjet és mongol szakem­berek együtt dolgozták ki. Ez a terv tíz évre szól. Megva­lósításával az egy főre jutó vil- lamosenergia-termelést az ötszö­rösére növelik. Ez 1985-re a terv szerint eléri a 3,4 milliárd kilo­wattórát. Ez évben kezdik meg az ércbá­nyászati központot, Erdenetet Bulgannal és a Kar Korin-i álla­mi gazdasággal összekötő villa­mosvezeték építését, ami Mongó­lia középső részének a villamosí­tásához teremti meg az alapokat. Ugyancsak a mostani tervidő­szakban kerül sor több erőmű, így az ulánbátori, a csojbalsza- ni hőerőmű rekonstrukciójára, il­letve bővítésére. Ebben a tervidő­szakban új erőművet is helyez­nek üzembe a mongol főváros­ban, amely a legnagyobb ilyen lé­tesítménye lesz az országnak. (BUDAPRESS-MONCAME) KITÜNTETETT DOLGOZÓK Nagy Pál igazsága Termetre sem alacsony, sem magas. Trikója rövid ujjaiból duzzadt muszklik ereszkednek alá, amint karjait pihenő helyzetben a szék karfáján elnyugtatja. Azért vasgyúrónak mégsem mondanám. Az arca sem rendkívüli, annyira húsos, amennyire a jó erőnek örvendő férfiemberé szokott lenni. Barna tekintetére ez illik rá: becsületes, bizalomkeltő. Nagy Pál a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának munkása, harminckilenc esztendős. Tavaly kitüntették a Munka Érdemrend bronz jfokozatával.-r Tizenegyen voltunk testvé­rek, egy már meghalt közülünk — közli velem életrajzának e fontos adatát. Szerény, kevés és csendes szavú, ezt már az első mondatai elárulják. Apja és anyja a kecskeméti piackezelőségnél dolgoztak, ma már nyugdíjasok, de „apu” még mindig vállal feladatokat egy­kori munkahelyén. Nagy Pál a hatodik gyerek a családban. Az általános iskolában azt tervezte, . hogy majd autószerelő lesz. Álma nem vált valóra. Protekció kellett volna — akkoriban még sokkal kevesebb tanulót vettek föl autó­szerelőnek —, hogy bekerülhes­sen a szakmába, de nem volt... Munkás lett tizenötévesan, a Községgazdálkodási Vállalat ker­tészetében. Szerette és szereti a világokat, azért ment oda dol­gozni. A kerti kapát tette le, amikor a néphadseregbe szólítot­ták határőrnek; — Leszerelés után a szolgál­tató vállalatnál helyezkedtem el — említi életének újabb állomá­sát. — Rugókészítő munkát kap­tam. Betanítottak rá. Később az akkori finommechanikai gyárba helyezték ót a részleget. Onnan jöttem át ide ezerkilencszázhat- vnrötben. A székek és kárpitozott bútorok gyárában Nagy Pál szintén rugó­kat készít, egy svájci gyártmá­nyú automatával. A műhelyben nemcsak saját szükségletre, ha- • nem a vállalat más üzemeinek is termelnek. A Győzelem szocia­lista brigád, amelynek már ti­zenhárom éve ő a vezetője, túl­órázást, sőt vasárnapi munkát is sokszor vállal, hogy a bútor­gyártó üzemek rugókban ne szenvedjenek hiányt. Nagy Pál mellére nem a mun­kahelyén töltött évek száma után tűzték föl az érdemrendet. ‘Kö­nyökölni, helyezkedni sem lenne képes, idegen tőle az ilyesmi. A szorgalmas, lelkiismeretes mun­kához van átlagon felüli „tehet­sége”. Ezt az apai-anyai örök­ségét őrizte meg munkás életé­ben. Dolgozik, ahogyan a gyár közösségének érdeke megkívánja. — A kertvárosban lakunk a feleségemmel és a két gyerekkel, családi házban. — Jóleső érzés ezt a betanított munkás szájából hallani. Ám kérdésemre hozzá­tesz még egyet-mást. Kis házat vettek meg, s ahhoz építgettek a munkáscsaládból származó pár­jával, aki dadUs az egyik óvo­dában. Most a férj három és fél ezer forint körül keres, a felesége kétezer-háromszázat. Régebben en­nél kevesebb volt a jövedelmük, s bizony a lakásuk sok-sok le­mondás árán növekedett és szé­pült. Nagy Pált 1961-ben fölvették a Magyar Szocialista Munkás­pártba. Akkor az ország határát védte még. — Fiatalon beleszoktunk a munkáséletbe. Az öregebb testvé­reim olyanok voltak, hogy nem sajnálták az erejüket, s az ide­jüket, ha a közösségről volt szó. Utánuk indultam én is. Így ju­tottam el a pártig — vallja. A gyárban 1970-ben a pártvezető­ség tagjává választották. Az Épí­tő-, Fa, és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezetében szintén hasznosan tevékenykedik Nagy • Munka közben. (Opauszky László felvétele) Pál, tagja a vállalati szakszerve­zeti tanácsnak. A gyárból távozóban arra gon­dolok, hogy bár az érdemrendes munkás nem mestere az ékesen szólásnak, a munkahelyén bizo­nyára nehéz ellene vitát nyerni. Mert ha ő szól, szavai mögött tettek sorakoznak. A fegyelme­zett, szorgos munkától irtózók vele nem versenyezhetnek Isme­ri a közeli és távolabbi célokat, s teszi, amit tenni kell értük. Ez a Nagy Pál elvitathatatlan igaz­sága. A. Tóth Sándor HÁZUNK TÁJA Készülés a tavaszra A télutó már nem a pihenés ideje, sőt, tennivalók özöne sür- geiti a kertészkedő embert. Sok mindent most kell előkészíteni, beszerezni, hogy mire kinyílik az idő, felenged a föld, azonnal munkához láthassunk. Akár csak kedvtelésből, akár piacra is termelünk, elengedhe­tetlen, hogy át ne gondoljuk: mit, hogyan és mivel kívánunk a kertben termelni. Hasznos, ha elővesszük a papírt, ceruzát, s így osztjuk be a területet, mi­kor, melyik területre mit ve­tünk, ültetünk. Jó emlékeztető az egyszerű rajz év közben is, de még jövőre is hasznát vehet­jük. Tájékoztatásul közöljük, hogy a szakkönyvek egy 4—5 tagú család ellátására zöldségfélénként miiyen terület beültetését java­solják. Zöldségféle: Termésmennyiség: Szükséges terület: Paradicsom 100 kg 80 m2 Paprika 500 db 15 m2 Zöldborsó 20 kg 40 m2 Zöldbab 20 kg 40 m2 Karaláb (korai) 100 db 8 m2 Uborka 20 kg 10 m2 Vöröshagyma 50 kg 40 m2 Fokhagyma 3 kg 4 m2 Sárgarépa 30 kg 40 m2 Petrezselyem 20 kg 30 m2 Fejeskáposzta (kései) 50 kg 20 m2 Egyéb zöldségek 35 kg 50 m2 A fenti adatok — amelyek ter­mészetesen csak irányszámok — alapján előre kiszámíthatjuk, hogy milyen és mennyi magot, trágyát, műtrágyát, növényvédő szert szükséges vásárolnunk. A terület felosztásánál és a beszer­zéseknél is figyelembe kell ven­nünk az egyéni kívánságokat, valamint azt, hogy szándéko­zunk-e valamiből eladásra is termelni. Ilyen esetben nagyon hasznos, ha tájékozódunk a vár­ható piaci helyzetről, megtuda­koljuk, hogy az áfész vagy a téesz milyen árura köt terme­lési szerződést. Kistermelőknek mindenképpen érdemes a szerző­déses termelés adta előnyöket: az értékesítési biztonságot és egyéb, rendeletekben biztosított kedvezményt kihasználni. Ha termelési tervünk már el­készült, ne késlekedjünk min­den szükségeset most beszerezni. Gondoljunk arra, hogy a vető­mag- és gazdaboltokban télidőn nincs tolongás. Sorbaállás nélkül, sokszor a tavaszinál is nagyobb készletből válogathatunk. (Jól válasszuk meg a termeléshez a fajtákat. A helyi éghajlatot nem kedvelő, talajunkat nem jól tű­rő fajták csak kudarc forrásai lehetnek. Amennyiben még kevés a saiját tapasztalatunk, ne res- telljük megkérdezni a szomszé­dot, vagy más, kertészkedéssel régebben foglalkozót.) Gondozzuk, készítsük elő szer­számainkat. Ne idegenkedjünk az erőt-időt kímélő újdonságok­tól. Gyomborotvákkal, csuklóska­pákkal, kultivátorokkal gyorsab­ban, kisebb fáradtsággal dolgoz­hatunk. A végére hagytuk, de rendkí­vül nagy fontosságú az olvasás, a szakkönyvek, folyóiratok for­gatása. Február mezőgazdasági könyvhónap. Sok hasznos, új könyv bővíti ismereteinket. Sok helységben működik kertbarát kör is. Rendezésükben előadáso­kat hallgathatunk. Ismerkedjünk meg e hasznos mozgalom tag­jaival, tőlük magvakat, eszközö­ket, s tapasztalatokat szerezhe­tünk. Vásárlási tanácsadó Vetőmagvásárláshoz érdemes megtanulni, mit is, jelentenek a tasakokon szereplő jelzések. Ol­vasható a többi között a szaporí­tás foka. A növénynemesítő által előállított szuperelit vetőmag sza­porításából nyert magtermés az elit mag. Ebből a következő év­ben első fokú, ismételt elvetése után másodfokú vetőmag nyerhe­tő. A legtöbb zöldségféle vető­magját csak első fokig szaporít­ják tovább, kivéve a babot és a borsót. A zöldségféléknél az egyes szaporítási fokú — borsónál és babnál a második fokú — az üz­letekben megvásárolható kom­mersz, illetve kereskedelmi vető­mag. A nemesített vetőmagvak­nál ezek természetesen kisebb biológiai értékűek. A kiskerttu­lajdonosoknak mégis az ilyen ke­reskedelmi vetőmag vásárlása ja­vasolható. Az elit vetőmag lénye­gesen többe kerül. Aki azonban intenzíven kertészkedik — fólia­sátor alatt, vagy üvegházban —, annak elit vetőmagot érdemes be­szereznie. Minőségi osztályozás A szaporulat mellett a minősé­gi osztályozás is szerepel a tasa­kokon. A fémzárolt vetőmag tisz­taságát, idegenmag-tartalmát és csírázóképességét csomagolás előtt alaposan megvizsgálják és a szab­vány előírása szerint osztályoz­zák. Így ismert kiváló, első- és másodosztályú vetőmag. Alkalmanként engedményes ve­tőmagokkal is találkozunk. Ezek minőségileg kifogásolt, valami­lyen oknál fogva osztályba nem sorolt vetőmagvak, amelyeknek az értékesítését csak nagyobb ve­tőmaghiány esetén engedélyezik. A tasakokról tájékozódhatunk arról is, hogy meddig lehet fel­használni a vetőmagot. A zöld­ségféléknél a fémzárolás általá­ban egy évig érvényes, a hagy­maféléknél csak hat hónapig. Kiscsomagolású műtrágyák A kiskerttulajdonosoknak, a vetőmag mellett célszerű besze­rezniük még a kitavaszodás előtt, valamennyi termesztéshez szüksé­ges anyagot. Lényegesen nagyobb ilyenkor a műtrágyaválaszték. Az alapműtrágyák ma már a kister­melők kívánságának megfelelően, kis csomagolásban is kaphatók. Öt és tíz kilogrammos tasakban árusítják a mészammonsalétro- mot, a szuperfoszfátot, a kálisót és a 4—14—14 keverési arányú nitrogén-foszfor-káli vegyes mű­trágyákat. Csak tíz kilogrammos zacskókban vásárolható meg a 8—21—21, és a 16—16—16 arány­ban kevert műtrágya, öt kilósban a káliumszulfát. A tartós hatású, por alakú komplex műtrágya, a Plantosan 4—D, amely a fő táp­anyagokat gyors és lassú hatású formában egyaránt tartalmazza. A fóliaházak hasznosítása Általában a kétszeri tavaszi hasznosítás adja a legkedvezőbb eredményt. Az első szakaszban hidegtűrő növényéket termeszthe­tünk. Így vethetünk hónapos ret­ket. Erre alkalmas fajták a Cer- tina, a Korai legjobb, vagy a Piaci piros. A tenyészterület 5x5 centiméter. Várható termés 250— 300 darab négyzetméterenként. Ültethetünk fejes salátát, Ventu­ra és Deci minor fajtákat. A fej­lett palántákat február második felében ültethetjük ki a hideg fó­liaházak alá. Növényenként a 20x 20 centiméteres tenyészterület a legmegfelelőbb. A szedés április első dekádjától várható. Általá­ban 20—22 fej értékesíthető négy­zetméterenként. Karalábéból a Soroksári fehér és a Szentesi ko­rai javasolható a fólia alatti haj- tatásra. Február utolsó napjaiban, vagy március elején 20x20 centi- méteres sor- és tőtávolságra ül­tethetjük a karalábépalántákat. Egy négyzetméterről 18—22 kara­lábé szedhető már április első fe­lében. A fűtés nélküli fóliaházak má­sodszori hasznosítására már ja­vasolhatók a melegigényes növé­nyek is. A retek után például pa­radicsom ültethető április első fe­lében. A sor- és tőtávolság 30x30 centiméter legyen. Az értékesít­hető termés átlagosan 3—4 kilo­gramm négyzetméterenként. A termesztésre ajánlott fajták a kö­vetkezők : Kecskeméti merev­szárú, K—3-as, és a Soroksári ko­rai. Paprikát a saláta után érde­mes ültetni, április közepén, vagy végén. A 30x30 centiméteres te­nyészterület a legkedvezőbb. Vár­ható termés egy négyzetméterről 50 darab paprika. A hajtatásra al­kalmas fajták a H—2-es, a Hat­vani, a Cecei és a Soroksári haj­tató. A karalábé utón ültethető az uborka. Javasolt fajták "a Budai félhosszú, a K—113, és a Nimbus. Ültetésre az április vége és a má­jus eleje az alkalmas időpont. 100x50, illetve 125x40 centiméteres kötésben fészkekbe rakjuk az uborkapalántákat. Salátauborká­ból 5, konzervuborkából 10 kilo­gramm szedhető le átlagosan egy négyzetméterről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom