Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-20 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SÚLYOS CSAPÁSOKAT MÉRTEK A TÁMADÓKRA PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV évi. 42. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 20. kedd Lassú apadás a Tiszán A hét végén Tószeg—Tiszaalpár térségében tetőzött az árhullám. A tiszaugi hídfőnél vasárnap mér­ték a legmagasabb vízállást, 790 centimétert. Ez húsz centiméterrel alacsonyabb volt, mint amennyi­re a vízügyi szakemberek számí­tottak. Hétfőn lassú apadást mu­tatott a vízmérce. A Tisza-Kun- sági Vízgazdálkodási Társulat mű­szaki vezetője, Retkes Mihály tá­jékoztatott, hogy tegnap délutánig két centimétert esett vissza Ti- szaugnál a folyó vízszintje. Tiszakécskénél hétfőn a délutá­ni órákban 853 centiméter volt a vízállás, mintegy 2—3 centiméter­rel alacsonyabb a tetőzésnél. Kö­kény Józseftől, a Közép-Tisza Vi­déki Vízügyi Igazgatóság I. szá­mú, jobb parti árvízvédelmi sza­kaszának védelemvezető helyet­tesétől tudtuk meg. hogy a kis­mértékű apadás ellenére a gáta­kat karbantartással tovább erősí­tették. A hullámverés elleni vé­dekezésben a néphadsereg kato­nái is segítettek, összesen körül­belül 300 ember dolgozott hétfőn a védelmi vonalnak ezen a sza­kaszán. Húsz billenős tehergép­kocsi szállította a földet a gát­erősítéshez, és hat erőgép is ott munkálkodott. Szolnoknál hétfőig már har­minc centimétert apadt a Tisza az árhullám tetőzése óta. Várhatóan két nap múlva egy időre megáll az apadás a kiáradt folyó közép­ső szakaszán, s így a megyénket érintő részén, mert Szolnokhoz egy újabb, de kisebb árhullám érke­zik. A harmadfokú védelmi ké­szültséget továbbra is fenntartják. • Gáterősítés Tiszakécskénél, gépi erővel. (Pásztor Zoltán felvétele) Befejeződött a zárszámadás a megyeszékhely termelőszövetkezeteiben Január 22-én a kecskeméti Mathiász János Tsz mérlegbeszá­molójával kezdődött, s február 19-én a városföldi Dózsa Tsz zárszámadójával ért véget a megyeszékhely, és a város köz- igazgatása alá tartozó három község mezőgazdasági szövetkeze­teinek évzáró közgyűlése. A hét téesz közül hat, továbbá mind a négy szakszövetkezet nyereség­gel fejezte be az 1978-as eszten­dőt. A kedvezőtlen időjárás, a mostoha természeti adottság, s egyéb tényező valamennyi ter­melő közösség gazdálkodását be­folyásolta, de legsúlyosabban a Kossuth Tsz-t érte, amelynek nem sikerült veszteség nélkül át­vészelnie az elmúlt évet. Az építők kecskeméti munkás- szállójának dísztermében szom­baton délelőtt taírtotta közgyűlé­sét a Magyar—Szovjet Barátság Tsz. Az ünnepélyes alkalomra el­jött dr. Kőrös Gáspár, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, dr. Hárs László, a TOT tanácsosa és Magony Imre, a Kiskunsági TESZÖV titkára is. A Katona József Színház művé­szei adtak színvonalas műsort a közgyűlés több száz résztvevőjé­nek. Méhest Zoltán tsz-párttitkár megnyitó szavai után Kása Antal tsz-elnök mondott bevezetőt, hangsúlyozva, hogy a közgyűlés a gazdasági munka értékelésének igen jelentős állomása. A szövet­kezet tagjai a munkahelyi kö­zösségek ülésein már elhangzot­tak, valamint a vezetőségi beszá­moló alapján elemzik, értékelik az 1978-ban végzett munkát, és az elfogadott terv által megjelö­lik az 1979-es év legfontosabb teendőit. A szövetkezet vezetősége ága­zatonként vizsgálva! a múlt évi össztevékenységet, a Magyar- Szovjet Barátság Tsz gazdálkodá­si eredményeit és 1979-re szóló üzemi tervét 1200 példányban sokszorosítva, minden szövetke­zeti dolgozónak eljuttatta, hogy az évzáró közgyűlésen valameny- nyien felkészültebben vehessenek részt a vitában. Az 5,6 ezer hektáros kecskemé­ti szövetkezet közös vagyona két év alatt 292,7 millióról 355,6 mil­lió forintra nőtt. Az emelkedés 3,1 százalékos. A beruházott va­gyon 6,3 százalékkal gyarapodott. Örvendetes, hogy a befejezetlen beruházások aránya dz előző évi 4,7-ről 1,6 százalékra csökkent, az üzemi termelési érték 3,2 szá­zalékkal nőtt. A szántóföldi növénytermesz­tés összességében elérte azt, amit 1978-ra tervezett. Hasonló a ker­tészeti főágazat helyzete, amely­nek egyes ágazataiban még az előirányzat túlteljesítésére is volt lehetőség. Évről évre javul a nagyüzemi állattenyésztés, amely­nek ágazaftai közül 1978-ban a szarvasmarha-tenyésztés járt az élen. A közös gazdaság által szerve­zett háztáji állattartásban a ser­téstenyésztés, -hizlalás volt a múlt évben a legeredményesebb. De számottevő volt a szarvas­marhatartás, tejtermelés is. Ta­valy 420 ezer liter tejet értéke­sítettek a szövetkezet háztáji gazdaságai. K. A. Világszerte elítélik Kína Vietnam elleni agresszióját Mint arról már a hírközlő szervek beszámoltak, a kínai hadsereg a vietnami—kínai határ teljes hosszában támadást indított a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen. A vietna­mi nép hősi harcra kelt, hogy megvédje hazáját a kínai uralkodó körök által indított agresszióval szemben. A kínai támadás világszerte felháborodást keltett. Számos kormány és szervezet nyilatkozatban ítélte el az agressziót, s jelentette be tiltakozását a kínai kalandorakció miatt. Vasárnap több helyen tüntetésekre került sor, amelyen a dolgozók elítélték az agresszort és követelték a csapatok azonnali visszavonását. A háború első három napján a vietnami hadsereg 3500 támadó kínai katonát tett harcképtelenné, mintegy 80 harc­kocsit semmisített meg, jónéhányat zsákmányul ejtett. A kínai alakulatok valamennyi vietnami határtartományban súlyos veszteségeket szenvedtek. Több kínai hadoszlopot kö­rülzártak a védelmi erők. A Szovjetunió követeli a kínai csapatok kivonását Vietnamból MOSZKVA Moszkvában vasárnap délután tették közzé a szovjet kormány nyilatkozatát a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen indí­tott agresszióról. „Fekingnek a szocialista Vietnam elleni agressziója egyenes következménye a zsarolás és nyomás politikájának, amelyet a kínai vezetők már évek óta folytatnak Délkelet-Ázsiával kap­csolatban általában, és Vietnam iránt különösen. A pekingi ve­zetők nyíltan kijelentik, hogy „meg akarják büntetni” Vietna­mot, amely önálló politikát folytat, s n&m csak szembeszegült azzal, hogy Délkelet-Ázsiában együttműködjék a kínai expan­zióval, hanem komoly akadállyá lett Peking hegemonista el­gondolásai megvalósításának útjában. A kínai uralkodó csoport nem akar belenyugodni abba, hogy Kambodzsa népe véget vetett a Pol Pot-rendszer véres hóhér­terrorjának és helyreállította a baráti kapcsolatokat a szom­szédos Vietnammal. Amikor ezt használják fel ürügyül az ag­resszióhoz, akkor olyan útra lépnek, amely a történelem ta­núsága szerint dicstelen, szégyenletes véget jelent az agresz- szornak” — áll a nyilatkozatban. „Kína támadása Vietnam ellen újból megmutatja, milyen felelőtlen magatartást tanúsít Peking a világ sorsa iránt, mi­lyen bűnös felelőtlenséggel alkalmaz fegyvereket. A kínai csapatok betörése Vietnamba, amely csak nemrég verte vissza a külső agressziót, a világ egyetlen becsületes em­berét, egyetlen szuverén államát sem hagyhatja közömbösen. Ez az agresszív tevékenység, amely gyökeresen ellentétes az ENSZ alapelveivel, durván megsérti a nemzetközi jogot, az egész világ előtt leleplezi Peking délkelet-ázsiai hegemonista politikájának igazi lényegét. Az újabb agresszió áldozatául esett hősi vietnami nép ezúttal is meg tudja védelmezni magát, annál is inkább, mert meg­bízható barátai vannak. A Szovjetunió teljesíti azokat a kö­telezettségeit, amelyeket a Szovjetunió és a Vietnami Szocia­lista Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerző­désben vállalt magára. Azoknak, akik Peking politikáját megszabják, meg kell áll­mok, amíg nem késő, a kínai népnek éppúgy, mint a többi népnek békére, nem pedig háborúra van szüksége. A Vietnami Szocialista Köztársaság ellen folytatandó agresszió következ­ményeiért a felelősség teljes egészében Kína jelenlegi veze­tésére hárul. A Szovjetunió határozottan követeli, hogy szüntessék meg az agressziót és haladéktalanul vonják ki a kínai csapatokat a Vietnami Szocialista Köztársaság területéről.” El a kezekkel a szocialista Vietnamtól! — hangoztatja a szovjet kormány nyilatkozata. A harcok . kezdetéről a TASZSZ-hírügynökség a követ­kezőképpen számolt be: Amikor egy külföldi újság­írókból álló csoport február 16-án a Vietnam északkeleti ré­szén fekvő Lang Son városába érkezett, még semmi sem jelez­te a készülő vihart. Az udvaro­kon gyerekek játszottak, az asz- szonyok vásárolni siettek, s csak a katonák és népfelkelők jelen­léte emlékeztetett a határ közel­ségére. Szombaton reggel öt órakor azonban ágyútűzre ébredt a vá­ros — a határon túlról lőttek. A tüzérségi előkészítés után a kínai reguláris hadsereg egysé­gei behatoltak Vietnam területé­• Az AP amerikai hírügynökség térképe, amely a kínai támadás fő irányait mutatja. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata A magyar közvélemény mély megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kínai fegyveres erők 1979. február 17-én a vietnami— kínai határ egész hosszában összehangolt fegyveres támadást indítottak a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen. A Magyar Népköztársaság kormánya mélységes felháboro­dását fejezi ki a kínai kormány eljárása miatt, amely durva megsértése az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának, s lábbal tiporja a nemzetközi jogot, a népek békés együttmű- ködésénék elemi normáit. A kínai fegyveres erők példátlan támadása kihívás a népek békéje és biztonsága ellen. A viet­nami nép elleni agresszió méginkább leleplezi a kínai vezetők nagyhatalmi törekvéseit, expanziós terveit és kalandorságát. A kínai fegyveres erőknek a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen indított akciójáért és annak következményeiért a Kínai Népköztársaság kormányának kell vállalnia a felelősséget. A Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya következete­sen törekedett arra, hogy a vietnami—kínai kapcsolatokban keletkezett problémákat tárgyalások útján oldják meg. Szám­talan javaslatot tett a kínai félnek, a kínai kormány azonban a békés rendezésre való törekvésekre agresszióval válaszolt. A Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép szolidáris a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányá­val és hős népével. Ezekben a nehéz órákban teljes támoga­tásunkról biztosítjuk a Vietnami Szocialista Köztársaság kor­mányát és népét és egyetértünk a kínai agressziót elítélő 1979. február 17-én közzétett nyilatkozatával. Kormányunk és népünk mint eddig, a jövőben is segíti a vietnami nép igazságos harcát, hazája függetlenségének, sza­badságának és szuverenitásának megvédésére, a tartós béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. Csatlakozunk ahhoz a világméretű követeléshez, hogy a Kínai Népköztársaság fel­tétlenül és végérvényesen szüntessen meg mindenfajta agresz- sziót a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen és haladéktala­nul vonja ki csapatait Vietnam területéről. Meggyőződésünk, hogy a testvéri vietnami nép, amely élvezi a szocialista országok és minden békeszerető állam rokonszen- vét, szolidaritását és támogatását, megfékezi a kínai agresz- szorokat, megvédi hazája függetlenségét és szuverenitását. Ez nagyban hozzájárul majd Délkelet-Ázsia és a világ békéjéhez és biztonságához. Budapest, 1979. február 19. károkat okoz, s embereket gyil­kol meg. Pham Vak Dong vietnami mi­niszterelnök, aki hétfő délután tért vissza kambodzsai útjáról Hanoiba, rövid sajtónyilatkoza­tot tett. A kormányfő az elnöki palotában megjegyezte: ahol vol­tunk, eredményt értünk el, s ez másutt is így lesz. Lépésről lé­pésre haladunk előre, és végül győzelmet fogunk aratni. A tör­ténelmi tapasztalatok szerint bármikor is támadtak az északi agresszorok, biztos vereséget szenvedtek. Ha idejönnek, ku­darc vár rájuk — hangsúlyozta. Világszerte felháborodást kel­tett Kína Vietnam ellen elköve­tett agressziójának híre. Számos kormány és szervezet nyilatko­zott elítélően és aggodalommal a kínai—vietnami határon lezajló eseményekről. A Lengyel Népköztársaság kor­mánya határozottan követelte, hogy a Kínai Népköztársaság fegyveres erői azonnal szüntes­sék be behatolásukat a vietnami területekre. Csehszlovákia Kommunista Pártja állásfoglalásában megál­lapítja, hogy, az elkövetett ag­resszió a szocializmus és nép­ellenes politika egyenes követ­kezménye, amely a világbéke, a nemzetközi biztonság és az em­beriség létérdekei ellen irányul.' A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága, a Né­met Demokratikus Köztársaság Államtanácsa és kormánya nyi­latkozatában elítéli „a béke és a nemzetközi biztonság ellen elkö­vetett bűntettet”. A Bolgár Népköztársaság kor­mánya megbélyegezte az agresz- sziót és a dolgozók nagygyűlé­seken ítélték el a kínai vezetés hegemonista politikáját, és szo­lidaritásukról biztosították a testvéri vietnami népet. A Mongol Népköztársaság kor­mánya megállapítja, hogy Kína a legdurvább lábbal tiporja a (Folytatás a 2. oldalon.) • Ifjúsági tiltakozó nagygyűlést tartottak a Budapesti Műszaki Egye­temen, A fiatalok élesen elítélték Kfna brutális agresszióját. A nagygyűlésen dr. Hollós Ervin tanszékvezető egyetemi tanár mondott beszédet. re. Az agresszorok megtámadták a tartomány több határmenti la­kott települését. A tartomány népi bizottságá­nak képviselője közölte az új­ságírókkal, hogy intézkedéseket tettek az öregek, a nők és a gye­rekek kitelepítésére. A férfiak mind beléptek az önvédelmi csa­patokba. A VNA-hírügynökség közölte, a kínai csapatok számos száraz­földi hadosztályt vetettek be az offenzíva végrehajtására, páncé­losak és légierő támogatásával. A kínai tüzérség barbár tűzcsa- pásokat mér a határmenti vá­rosokra, kegyetlen bűncselekmé­nyeket követ el a helyi lakosság ellen, s eközben óriási anyagi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom