Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
1 1979. február 17. • PETŐFI NÉPE • 3 Az állampolgárok, a gazdálkodó szervek, az állam és a bankok kapcsolata a modern élet természetes velejárója. Ma már szinte nincs olyan család Bács-Kiskunban, amely ilyen vagy olyan módon, kisebb vagy nagyobb mértékben, rövi- debb vagy hosszabb időre elkötelezve, ne lenne kapcsolatban a lakosság bankjával, az Országos Takarékpénztárral. Az OTP feladatai köztudottan sokrétűek: a legkülönbözőbb takarékbetét-formákat gyűjti, fogyasztási és beruházási hiteleket ad, saját beruházású lakásokat épít és értékesít, totót-lottót hoz forgalomba, valutát vesz és ad el, ellátja a tanácsok banki feladatait. Munkájában nemcsak tizenkilenc saját fiókja, hanem a takarékszövetkezetek, a postahivatalok, az üzemi KST-k is részt vesznek. Eredményeikről, feladataikról, lehetőségeikről, hagyományos és új szolgáltatásaikról; a bank megváltozott szerepéről beszélgettünk az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei igazgatójával. Dudás Ede első munkahelye az OTP — immáron huszonnyolc esztendeje dolgozik a szakmában. Az állampolgár és az OTP kaPCSOlata Beszélgetés Dudás Edével Tavaly több mint egymil- liárd forinttal nőtt a megyében a betétállomány. Talán illetlen kérdés: miért éppen az OTP büszke erre? — A betétállomány alakulása természetesen nemcsak rajtunk múlik, -hanem — akár a jövedelmet növelő, akár a felhasználását szabályozó döntésről van szó — a politikai, állami intézkedéseken is. Meghatározó a szerepünk abban, hogy az ideiglenesen szabad pénzeszközök ne a szalmazsákban legyenek, azaz fel lehessen őket használni. A betét tehát mindenkor népgazdasági jelentőségű és gondos elemzése alapján fontos információhoz jut a pénzügyi-fálilami vezetés. Nem lebecsülendő a betét lélektani szerepe sem: az emberek jobban meggondolják, hogy mire költik a bankiban őrzött pénzüket. A pénz mozgása politikai szeizmográf, a betét nagysága fennálló társadalmi rendünk bizalomtükre. Volt arra példa az elmúlt harminc évben, amikor a betétek nyolcvan-ki'lenoven százalékát kivették az emberek a bankiból. Az államnak természetesen minden országban van takarékosságra nevelő feladata is. A hitelforrások megteremtése érdekében már az iskoláskorban megkezdődik a pénztakarékosságra való ösztönzés, azzal a .céllal, hogy az állampolgár és a bank kapcsolata olyan természetes legyen, mintha a fűszereshez menne az ember. Bács-Kiskunt általában a gazdag megyék közé sorolják. Egyetért ezzel a minősítéssel? — Akinek sok pénze van, az gazdag. Nekünk sok pénzünk van, már több, mint hétmilliárd forint. Annak idején Bács-Kis- kun érte el először az országban az • egy-, a két-, a három-, a négy-, az öt-, a hat-milliárdos betétállományt. Tehát kijelenthető, hogy gazdagok . vagyunk. Bács-Kiskun azonban a nagyarányú iparosítás ellenére is mező- gazdasági megye, s a jövedelmeket is az ebből származó bevételek határozzák meg. Ennek olyan következménye is van, hogy a lakosság egy kis hányada nem igényel hitelt, viszont beteszi a pénzét a bankba, lehetőséget nyújtva arra, hogy gazdálkodhassunk forintjaival: hitelt nyújtsunk, lakást építsünk, hogy csak e két legfontosabbat említsem. Olyan betétkönyv azonban, ame- lyikban mondjuk egymillió forint lenne, nincs, amivel persze nem akarom azt mondani, hogy nincsenek milliomosok. Ám sem a milliomosok, sem a millió nem „millió”... A közgazdászok időnként annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a betétállomány rohamos növekedése lényegében kényszertakarékosság. Azaz pusztán azért kerül a bankba a pénz, mert az igényelt árut lehetetlen megszerezni. — Talán meglepi, amit mondok : bizonyos kényszertakarékosság a szocialista rendünkből következik. ‘ Abból az elvből, hogy a meglevő pénztőkét ne lehessen működő tőkévé változtatni. De repülőgépet és helikoptert sem engedünk megvásárolni, mert még nem tartunk az ilyen szükségletek kielégítésénél, és azt hiszem akkor lenne nagyobb a födhiáborodás, ha lehetnének magánheliikopterek. Minden egyenlőtlenség felszámolása még nem történhetett meg, bár az ingatlanszerzési korlátozás, az új gépkocsirendelet is épp ennek az érdekében született (s okoz ismét bizonyos kényszertakarékosságot), de azt gondolom, mindenki belátja, hogy a „kényszertakarékosság” nem az átlag- jövedelmű állampolgárra jellemző. A megyében az országos átlagnál kétszerié többen várnak új kocsira. Sőt, Kiskőrösön és környékén az átlagnál három-négyszerte is többen! Várható-e, hogy csökken ez a szám? — Szerintem igen. Decemberben ötvenmillió forintot fizettek be gépkocsielőlegként, ráadásul a döntő többség nem másik betétből- áthelyezett összeg, hanem új — készpénz — befizetés volt. Hogy tudjon mihez viszonyítani: az 50 millió forintos eredmény éppen ötszöröse az 1977 decemberinek. Máris vannak, akik visszaváltják a pénzüket, mind több — s nem ritkaság! — az olyan, aki két-három befizetést bont föl. A rendelet helyességét, időszerűségét úgy gondolom, ez is bizonyítja. Bács-Kiskunban a betéteknek évek óta körülbelül hatvan százaléka van hitelként kihelyezve a lakossághoz. Ez a 60—40 százalék az úgynevezett hitel-betét arány. Van ennek jelentősége? — A megyében nem sok, mivel g jogos hiteligényeket mindenkor ki tudjuk elégíteni. Országosan azonban fontos az arány szabályozása. A Magyar Nemzeti Bank és a Hitelpolitikai Tanács minden évben fnegszabja, hogy a betét hány százalékáig lehet hitelt folyósítani, ez szaknyelven a likviditási arány, ami országosan hetven-hetvenöt százalék. S mivel ez Bács-Kiskunban kevesebb, fogalmazhatunk úgy is, hogy hozzájárulunk a központi hitelforrásokhoz? — Pontosan így van. Tavaly például több mint egymilliárd forintot „adtunk”. De a hitelek fölhasználása megyén belül sem ott a legnagyobb, ahol a legmagasabb a betét. A bank klasszikus feladata a betétgyűjtés és a hitel- nyújtás. A szocialista bank is ezt teszi? — Azok a célok, amelyeket a takarékpénztár segítségével kíván elérni az állampolgár, az egyéni érdekén túl közösségi, népgazdasági célokat is szolgálnak: gondoljunk például a lakásépítésre, -vásárlásra stb. Erre mi hitelt adunk, nem is keveset. Ugyanakkor viszont alig ismert az a tény, hogy a hitelforrásnak is van önköltsége: száz forintnak hét-nyolc forint. Ezzel szemben pedig — különösen a hosszú lejáratú hitelek, s ez a legtöbb!, amelyek egyébként is nagy ösz- szegűek — kamata nem ilyen magas, hanem nulla-hat százalék közötti. Ez a negatív előjelű különbözet állami teher, az ismert szociálpolitikai, muhkásla- kás-építési kedvezményekkel együtt. — A szocialista bankrendszerben egyetlen .bank — így az OTP sem — lehet a politika passzív végrehajtója. Munkatársainktól mi aktív magatartást várunk. Ismerniük kell a pénzügypolitikái intézkedések politi- kai-gazdasági-pénzügyi okait, a célokat és az összefüggéseket. Ugyanakkor eleget kell tenniük a kulturált és korrekt munka szigorú követelményének is. A korrektség különösen fontos, hiszen mi intézzük az állampolgár legbizalmasabb — pénz — ügyeit. Az aktivitás társadalmi _ szerepe népgazdasági jelentőségű, gondoljunk arra, hogy évente hány ezer Saját beruházású lakást építtet az OTP, s hogy hány építését kezdeményezi. Ám az aktivitás alkalmanként apróságokon is bebizonyítható. Tegyük fel, hogy Pista bácsi mezőgazdasági kölcsönt kér, tehenet akar venni. Rossz tisztviselő az, aki csak kitölti a papírt és elintézi az ügyet. A jó az, aki megkérdezi, hogy az istállóban nem ferne-e el két tehén is — és javasol, ajánl; egyszóval, ismervén gazdasági céljainkat, a társadalom érdekeit tartja szem előtt: felvilágosít, agitál, meggyőz. De a betétgyűjtésre ugyanez az aktivitás kell, hogy jellemző legyen: a betét forrása a. hitelnek! , A statisztikákból tudjuk, hogy száz lakás közül mintegy kilencvennek az építésében vesz részt valamilyen módon az Országos Takarék- pénztár. Ez hatalmas társadalmi rangot adott az OTP- nek, Az is dicsérendő, hogy a fiatal házasok döntő többsége OTP-lakást vásárol, viszont épp ez a fajta lakás a legdrágább ... — A lakásépítésben való közreműködés nemcsak rangot adott, érezzük a felelősségét is. — Változnak az idők, a szokások. Régen törülközőt, párnahuzatot adtak hozományba, ma a „lakásbeugró” egy hányada a stafíruing. És amíg korábban a férfiak csak diplomát, szakmát, földet vitték a házasásgba, az egyenjogúság kiteljesedésével együtt ma már az a jellemző, hogy mindkét fél takarékoskodik. Véleményem szerint a lakásvásárlásnál a fiatalok felét segíti a rokonság, viszont az is biztos, hogy az átlagos jövedelműeknek nincs egyszerre mondjuk százezer forintjuk. Megvan azonban a lehetőségük, hogy összegyűjtsék, különösen kiváló ebből a szempontból az ifjúsági takarékbetét. Ha például hAvi nyolcszáz forintot tesz félre a fiatal pár, akkor öt év után, a kedvezményes plusz kamattal együtt ötvenhatezer forintja gyűlik össze. Ennyi tehát a készpénze. Ehhez ugyanennyi külön- kölcsönt adunk, tehát 112 ezer forinttal indulhat. A törlesztés első öt évében, függetlenül attól, hogy van-e ifjúsági takarékbetétje — kérheti, hogy a megszabottnál kevesebbet törlesszen, azonban ez az összeg nem lehet alacsonyabb háromszáz forintnál. Ha tényleges katonai szolgálatra vonul be, akár szüneteltetni is lehet — a leszerelésig — a fizetést. Családalapításkor persze nemcsak lakás kell, hiányzik a bútor is. Lehetőség van arra, hogy a házaspár előtörlesztés nélküli kölcsönt kapjon — tehát gyakorlatilag egy fillér nélkül vehet például bútorgarnitúrát — ráadásul ennek a fajta hitelnek a szokásosnál hosszabb a lejárati ideje és alacsonyabb a kamata. E rendelkezéseket — nem haszontalan megjegyezni — az ifjúsági parlamenteken elhangzott kérések, javaslatok alapján hozta a pénzügyi kormányzat. Visz- szatérve még arra, hogy a fiatalok többségének nincs pénze: ez igaz. A cél azonban az, hogy ne csak az állam, a takarékpénztár, de a lakosok is vállaljanak részt a közös érdekű célok megvalósításából. Amikor a takarékosságról beszélünk, arra gondolunk, hogy ez mindenkinek jól felfogott érdeke. Az OTP reklámjai mégis mindennap bombázzák az újságolvasót, a rádióhallgatót, a tévénézőt. Egy takarékosságra nevelő cégtől nem nyilvánvaló pazarlás ez? — Az előbbiekben már szó volt arról, hogy a hitelforrás — a betét — megteremtése fontos feladat: csak abból lehet adni, ami van. A reklámmal ébren tartjuk a figyelmet. Ugyanakkor nagy gondot fordítunk arra is, hogy a legkedvezőbb betételhelyezési, hitelezési feltételekről a lakosság széles körét tájékoztassuk. Ez végső soron nemcsak a mi érdekünk, hanem az állampolgároké, sőt, a társadalomé is: tehát közügy. A legvégén egy személyes jellegű kérdés: önnek milyen a kapcsolata az OTP- vel? — Rám is ugyanaz vonatkozik, mint minden más állampolgárra: a bankkal való kapcsolatom szükségszerű. Hitel nélkül én sem tudtam volna lakást venni; van tehát kölcsönöm. Elfoglaltságom miatt egyszerűbben intézhetem a befizetéseimet, ha átutalási betétet nyitok; így ez is van. A fiam számára ifjúsági betétet nyitottam. Ha külföldre utazom, „nálunk” veszem a valutát. Ha pedig olyan célt tűzök magam elé, amelynek eléréséért több évig is spórolnom kell, vagy egy évig lekötött öt, vagy három évig lekötött hatszázalékos kamatú takarékbetét, illetve -levelet váltok. Sokkal megnyugtatóbb az OTP-nek tartozni, mint magánkölesönt venni igénybe — nekem elhiheti. Köszönjük a beszélgetést. Ballal József Az év manekenje Az „Ez a divat” című divatlap az olvasók szavazatai alapján minden évben megválasztja az „év manekenjét”. A választás ezúttal egy hús] éves diáklányra, Sütő Enikő joghallgatóra esett. • A mama főztjének nem lehet ellenállni. 9 A szépségért küzdeni kell! Sütő Enikő naponta felkeresi a tornatermet, hogy megőrizze karcsúságát. (MTI-fotó — Danis Barna felvételei — KS.) MUNKAHELYI ÉTKEZTETÉS Mit főztek 1978-ban? Bevallom, amikor feltettem a címbeli kérdést, nemcsak á felszolgált ételekre vonatkozóan váltam választ, hanem arra is, hogy milyen eredménnyel zárták a tavalyi esztendőt a Duna- vidéki Vendéglátó Vállalat kecskeméti igazgatóságán? S hogy elégedettek-e ezekkel az eredményekkel? Magyarán: hogy ízlett-e a saját főztjük? Hány nap? mintegy hét százalékkal emelték a béreket. Ryen okokból különösen a büféknél nagy a fluktuáció. A jelentkezők azt hiszik, hogy egy-egy ilyen büfé valóságos aranybánya. Hamar rájönnek persze, hogy a pénz sokkal kevesebb, a munka pedig sokkal több, mint ahogy ők azt képzelték. Hogyan? A vendégeknek bizonyára ízlik, mert a számuk évről évre növekszik — ezt magam is tapasztaltam. Alig foglaltam ugyanis helyet Mészáros Ilonának, az igazgatóság vezetőjének az irodájában, máris csöngött a telefon : a hetényegyházi tanácselnök érdeklődött, hQgy nem vállalnák-e a községbeli iskolások étkeztetését — ők az éttermet és a tálalót berendezik, a vállalatnak csak az étel megfőzéséről és kiszállításáról kell gondoskodni. Mészáros Ilona igenlő választ adott, ami annyit jelent, hogy néhány száz gyermekkel ismét nőtt az a 25 ezres létszám, akik a kecskeméti igazgatóság üzemi konyháinak főztjét eszik. Többségük — mintegy tízezer gyermek és ugyanennyi felnőtt — kecskeméti, a többi ötezret pedig a megye más városainak iskolásai, munkásai teszik ki. A munkakörülmények bizony változatlanul nehezek; annak ellenére, hogy a vállalat konyháinak többsége korszerű, jól felszerelt. A Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállallatnál például — ahol a konyhán csaknem háromezer dolgozóra főznek —, a már említett mosogatógépen kívül egy több sebességes, univerzális konyhagép is segíti a munkát, amivel a hússzeleteléstől kezdve, a habverésig egy sereg munkát el lehet végeztetni. Sajnos, nem mindegyik konyha rendelkezik még ilyen korszerű berendezésekkel. A megyei tanács hajdani székházában működő üzemi konyhában például olyan pici a mosogatóhelyiség, hogy el sem férne benne egy mosogatógép. A helyhiány az oka egyébként annak is, hogy a másutt szokásos három helyett itt még csak kétféle ételből válogathatnak a vendégek: több étel tárolására egyszerűen nincsen elegendő hely. Mit? Hányán? „Természetesen vállaljuk, azzal a feltétellel, hogy sikerül gépkocsivezetőt szereznünk” — idézem a telefonon zajló beszélgetésből; amiből fény derül egyben arra is, hogy a nagyobb feladatok nagyobb gondok elé állítják az üzemi vendéglátás dolgozóit. Seres Imre, az 53-as konyha vezetője elmondta például, hogy nyáron, amikor a huszonöt dolgozó helyett csupán húszán dolgoztak, bizony gyakran előfordult, hogy ő maga állt a mosogatógép mellé! Az pedig szinte mindennapos jelenség, hogy — mert kevés a konyhai segéd- személyzet — a szakácsnők is beállnak burgonyát darabolni, lábasokat sikálni. Nem segített ezen az áldatlan állapoton az sem, hogy 1978-ban Ennek ellenére az étrend változatos. Bár ha jobban megnézi az ember, hamar észreveszi, hogy inkább a hagyományos ételek túlsúlya a jellemző. Mint Skulté- ti Ferencné betanított szakácsnő elmondja, készítenek ugyan újszerű ételeket is, dz elmúlt évben bevezetett különlegességek közül nagy sikere volt például a sajtlevesnek, ám a legtöbb dicséretet mégis akkor kapják, amikor a hagyományos magyar ételeket tálalják föl. Legutóbb a hamis töltött paprikát dicsérték többen. Az újszerű törekvéseknek és a hagyományos ízeknek az ilyen arányú egyensúlyban tartása bizonyára kedvére való a kecskemétieknek. Valószínűleg ennek is szerepe lehet abban, hogy a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat kecskeméti igazgatóságának 450 dolgozója, 1978-ban a tervezett 123 millió forint helyett 127 millió forintot forgalmazott. Káposztás János TA PA SZTA L A TCSER ÉK, TANULMÁN YUTA K Agrártudományi egyesület a mezőgazdasági célokért A Magyar Agrártudományi ■Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete a múlt évben is arra ösztönözte tágjait, a mezőgazda- sági üzemekben, dolgozó szakembereket, hogy jobb munka- szervezéssel, új munkamódszerek kialakításával, a gépek és eszközök, berendezések célszerűbb kihasználásával és a munkafegyelem javításával a mezőgazdaság teljesítse az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának 1977. december 8-i határozatában megfogalmazott célokat. A mezőgazdasági termelés konkrét feladataihoz kapcsolódva, sajátos eszközeivel segítette a MAE a tervek valóra váltását. A kutatási és termelési eredmények megismertetésére és elterjesztésére az üzemekkel, az oktatási és kutatási intézményekkel közösen, tavaly 280 szakmai megmozdulást szerveztek. Ezeken több mint 18 ezren vettek részt. Volt vitaülés, tapasztalatcsere, hazai és külföldi tanulmányút, filmvetítés, sőt falusi téli estéken tartott közművelődési előadás is. A MAE Bács-Kiskun megyei szervezete több országos rendezvénynek házigazdája, társrendezője volt, így többek közt augusztusban Kecskemét egyik legnagyobb tavalyi eseményének, a Hírős napoknak is. A megyei rendezvények segítették a szakembereket, hogy munkájuk során minél inkább hasznosíthassák a tudomány és más gazdaságok eredményeit. A felgyorsuló fejlődés azonban még -nagyobb követelmények elé állítja a mezőgazdaságban dolgozókat, ezért a szakismeretek továbbadásában nagyobb feladatai lesznek az agrártudományi egyesületnek. A MAE megyei szervezete a termelési rendszerekkel, intézményekkel, KISZ-szervezetekkel közösen vetélkedőket is szervezett a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok részére. A szakmai és politikai vetélkedőkön harminc fiatal mérnök és körülbelül ugyanennyi szakmunkás vett részt. Városföldön és Hartán szántóversenyre került sor. Bekapcsolódtak a Hazafias Népfront kertbarát mozgalmába, közreműködtek a kiskerttulajdonosok és kisállattenyésztők oktatásában,, előadókról gondoskodtak a szak- és betanított munkásokat képző tanfolyamokon. A megyei szervezetnek ma 2291 tagja van. Közülük 420-nál többen tavaly kérték felvételüket az egyesületbe. A szervezetet pártoló üzemek száma pedig 42-ről 73-ra nőtt. A mezőgazdasági üzemekkel kialakítható szervezettebb kapcsolat érdekében az idei első negyedévben kiépítik a MAE-ösz- S7ekötők hálózatát, melynek segítségével lehetővé válik az üzemekben dolgozó tagok jobb tájékoztatása. A megyei szervezet úgy tervezi, többek közt, hogy a „falusi téli esték” keretében az eddiginél nagyobb számban működnek közre az egyesület tagjai, a munkások, a szövetkezeti tagok, a háztáji és kisegítő gazdaságokban dolgozók közreműködésének fejlesztésében. A járási és> az üzemi szervezetek és a szakosztályok feladatául tűzték ki, hogy a fiatal mezőgazdasági mérnökök és technikusok mellett fokozatosan bevonják az egyesületi munkába a szocialista brigádok vezetőit és a szakmunkásokat is. Az önálló agrárértelmiségi szocialista brigádok létrehozásában a tervek szét int szintén segédkezet nyújtanak majd az egyesület tagjai. C. *"
