Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

f IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: túlnyo­móan borult, párás» főként éjszaka és reggel ködös idő többfelé eső» zápor­eső, északon esetleg havas eső, hó. Időnként megélénkülő, néhány helyen megerősödő keleti, északkeleti szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 1, plusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet: északon 2—5, délen 5—10 fok, a héten még tart az évszakhoz képest enyhe Idő, majd kisebb lehűlés várható. (MTI) ____________________________ N emes Dezső Bács-Kiskun megyében VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 39. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 16. péntek Teljes siker a 23. napon Elfojtották Zsanán a gázkitörést Készül a cementes massza a kút mellett. A Zsana Észak—II. kutatófú­rásnál a kitörést követő 23. na­pon siker koronázta a mentésben, az elfojtásban részt vevő munká­sok tevékenységét. Délelőtt 11.50 órakor a kitörésgátló elzárását el­végezték, s megkezdődött a le­fúvató vezetékeken a kút nehéz fajsúlyú iszappal történő megölé­se. Ezzel a munkával a kora dél­utáni órákra végeztek. A kútból gáz már egyáltalán nem áramlik, s ha nem jön közbe valami nem várt műszaki, vagy egyéb prob­léma, megkezdhetik a cementes massza betömését a kútba. Csütörtök délután már a szak­emberek megkezdték a kút kör­nyékének fertőtlenítését és a kü­lönböző gépek és berendezések elszállítását. Diadalmaskodott az emberi akarat a természet erőin, s a Zsana Észak—II. kútnál most már az egyszerű, dolgos hétköz­napok következnek. • Ez már az egyszerű hétköznapi munkához tartozik, hegesztenek a szerelők. (Tóth Sándor felvételei.) • A felsővárosi általános gadták a vendéget. iskolában szeretettel to­Amint azt tegnapi számunkban megírtuk, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, szerdán Bács-Kiskunba érkezett. Csütörtökön reggel a vendég Horváth Istvánnak, az MSZMP KB tagjá­nak, a megyei pártbizottság első titkárának, Katanics Sán­dornak, a megyei pártbizottság titkárának, és dr. Weither Dánielnek, a Petőfi Népe főszerkesztőjének társaságában Kiskunhalasra látogatott. Ismerkedett a város életével, az intézményekkel és vállalatokkal, a szocialista építés itteni eredményeivel. Délelőtt ki­lenc órakor a pártszékház­ban dr. Szabó Miklós, a vá­rosi pártbizott­ság első titká­ra és Tánczos Sándor tanács­elnök fogadta a vendégeket. Ezután került sor arra a be­szélgetésre, amelynek ke­retében Nemes Dezső — a párt, tanács és a KISZ helyi vezetőinek részvételével — megismerke­dett Kiskunha­las múltjával és sajátos jele­nével. Dr. Sza­bó Miklós tá­jékoztatást adott többek között a város- fejlesztés és az iparosítás, a művelődésügy, a szociális ellátás eredményeiről, gondjairól, és a pártélet idősze­rű kérdéseiről. ■ A várossal való ismerkedés következő állomása Halas egyik legújabb büszkesége, a Semmel- weis-kórház volt. Itt dr. Makai László igazgató-főorvos a párt­ós KISZ-vezetők társaságában fogadta 3 vendégeket, akik a tá­jékoztatás és az azt követő kör­séta során betekintettek a kór­ház és a rendelőintézet életébe. Megtekintették az intézmény klubjában Búza Barna szobrász- művész kiállítását is. Miután Nemes Dezső beírta el­ismerő szavait és jókívánságait a kórház vendégkönyvébe, a felső- váiosi általános iskolába ment. Itt Gszelmann Adám igazgató beszélt az intézmény munkájá­ról, életéről. A találkozás ked­ves színfoltja volt, amikor az iskola batikszakkörének tagjai az általuk készített ajándékokat át­adták a vendégnek, aki ezután néhány tanítási órán vett részt. A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat kiskunhalasi gyára volt a következő állomás. A mint­egy. ezer dolgozót foglalkoztató munkahelyen — ahol évente két­ezer vagon baromfit dolgoznak fel — dr. Nagy Gyula igazgató köszöntötte a vendégeket, mun­katársaival, többek között Lajtai Beiiőné művezetővel, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjával együtt. Az igazgató ezután tájé­koztatást adott a termelési felada­tok végrehajtásáról, a tervek tel­A halasi kórház műtőjében • A Petőfi Sándor szocialista brigád naplójába b»< kerülnek a jókívánságokat kifejező mondatok. O Bal oldali képünkön: az ízlésesen csomagolt b*> romfiipari termékeket szemlélve. jesítéséről, a gyár eredményeiről és főbb törekvéseiről. Ebéd után Nemes Dezső a ba­romfifeldolgozó ipar halasi szak­embereivel ismerkedett a gyártási folyamatok megtekintése közben az üzemcsarnokokban, majd a gyár 1. számú pártalapszerveze- tének beszámoló taggyűlésén vett részt, ahol felszólalt. A taggyű­lés után a Csipkeházban fogad­ták a Politikai Bizottság tagját. A látogatás a pártszékházban fejeződött be. Itt jelentették be az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezetői dr. Simon Pál ne­hézipari miniszternek azt az ör­vendetes hírt, hogy a nagyszerű közös munka eredményeként si­került elfojtani a zsanai gázki­törést. Nemes Dezső köszönetét mondott azoknak, akik a hősies erőfeszítéseket kívánó munkában részt vettek. A gratulációkban és elismeré­sekben bővelkedő eseményen je­len volt még Zsengellér István miniszterhelyettes, Trombitás Ist­ván, a KFV igazgatója, Hangyái János, az OKGT bányászati igaz« gatója és Alexej Ivanovics Ku- tyipov szovjet tanácsadó, aki ugyancsak közreműködője volt a huszonhárom napig tartó drámai eseményeknek. A Politikai Bizottság tagja az esti órákban visszautazott a fő­városba. V. M. Férfias helytállással 3. oldal Verseny — a verseny­győztes nélkül? 3. oldal Üj termékkel készülnek a tavaszra 4. oldal Házunk tája 4. oldal Próbatétel Mezőgazdasági szakemberek országos értekezlete a Tudomány és Technika Házában A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint az Országos Állattenyésztési és Ta- karmánygazdáflkodási Felügyelő­ség szervezésében országos érte­kezletet tartottak csütörtökön Kecskeméten. Tizenkilenc me­gye mezőgazdasági szakigazgatá­sának vezetői az állattenyésztés, takarmánygazdálkodás múlt évi tapasztalatait és idei teendőit vi­tatták meg a Tudomány és Tech­nika Házában. Dr. Matos László, a Báos-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte a ta­nácskozás résztvevőit, majd Cso­mós Zoltán, a MÉM főosztályve­zető-helyettese elemezte az or­szág állattenyésztésének ágaza­tonkénti eredményeit, megoldás­ra váró feladatait. Az előadást vi­ta követte. Az állattenyésztés, takarmány- gazdálkodás színvonalának nö­velése napjainkban még nagyobb jelentőségű. Megfelelő irányító, szakmai munkával a népgazda­ság szempontjából is számottevő tartalékokat lehet feltárni. Ha­zánk mezőgazdaságának termelé­sében jelentős arányt képvisel az állattenyésztés, amely 1978-ban az előirányzott 1 milliárd helyett 2,2 .milliárd forinttal növelte ter­melésének értékét. Ágazatonként elemezve az eredményt, legna­gyobb arányú az emelkedés a sertéstenyésztésben, amely 36 százalékkal adott többet, mint egy évvel korábban. Kiemelkedő azonban a szarvasmarha, vala­mint a baromfitenyésztés teljesít­ménye is. 1978-ban az állatte­nyésztés termelésiérték-növeke- désének üteme a mezőgazdasági szövetkezetekben volt a legma­gasabb, meghaladta az állami gazdaságokét. Ez azért olyan je­lentős, mert az állatállomány zö­me a szövetkezetekben van. Si­került kielégítő színvonalra emel­ni a sertéságazat tenyészanyag-, valamint takarmányell4tását, amelynek előnyét a kistermelők is élvezik. Mindezeken túl, ha az egyéb tényezők kedvezőek, az ér­tékesítési biztonság az, ami a kistermelők érdekeltségét is vál­tozatlanul fenntartja a sertéste­nyésztés fejlesztésében. A szarvasmarha-ágazat múlt évi eredménye lehetővé tette a lakosság megfelelő tej-, tejter­mék-ellátását, a vágómarha-fel­vásárlási tervek teljesítését. Az állomány számszerű gyarapodása azonban a körülményekhez képest lassú. Ehhez hozzájárult az is, hogy beruházási nehézségek és egyéb okok miatt a szakosított állattartó telepek építése elma­radt a követelmények mögött. Bács-Kiskun megyében a tassi Dózsa Tsz ezer férőhelyes szarvasmarha-tenyésztő telepé­nek építése volt 1978-ban a leg­jelentősebb ilyen jellegű beruhá­zás. Országszerte Is hasonló a helyzet, hiszen az előirányzott 160 ezer helyett csupán 60 ezer tehén elhelyezésére alkalmas lé­tesítmény van készen. A szarvasmarha- és juhtenyész­tés gazdaságosságát növelné a tömegtakarmány termesztésének korszerűsítése. Ennek érdekében a mezőgazdasági üzemek műsza­ki, technikai alap hiányában nem sokat tudtak tenni. A jó minő­ségű tömegtakarmány hiányát nagyobb arányú abrakfelhaszná­lással igyekeznek ellensúlyozni. Ez a módszer a végtelenségig nem alkalmazható, hiszen útját állja a gazdaságossági törekvé­seknek. Bács-Kiskun megyében mintegy hetven-százezer hektár legelőt, rétet lehetne megfelelő színvonalú gyepgazdálkodással a tömegtakarmány termesztésének szolgálatába állítani, és az állat- tenyésztés takarmányozási költ­ségeit az ésszerű keretek közé szorítani. K. A. A próbatétel sikerült: Zsa­nán megfojtották a lángoló sárkányt, újra a föld alá kény­szerítették a huszonkét napig bömbölő gáztornyot. A kitörés, a lángok megfékezésére össze- riadóztatott szakembereket, a közreműködőket úgyszólván név szerint megismerte az or­szág lakossága ez alatt az idő alatt. Hiszen róluk, munká­jukról, naponkénti többszörös megpróbáltatásukról, sikere­ikről, kudarcaikról, majd újabb nekigyűrkőzésükröl írtak az újságok, láthattuk, hallhattuk őket a televízióban. Megnyi­latkozásaik idején nem hasz­náltak nagy szavakat. Olyano­kat mondtak, hogy mindent alaposan meg kell fontolni; életkérdés a körültekintő mun­ka; itt nincs helye meggondo­latlan lépéseknek. Láttuk a képernyőn a ne­künk, laikusoknak „félelmetes” gépeket, szerkezeteket, s a ké­nyelmes fotelban ülve is bor­zongás futott végig rajtunk, amikor a kamera közeibe hoz­ta az eget nyaló lángot, a mik­rofon belehallgatott a sívító dübörgésbe. Mindannyian tud­tuk, biztosak voltunk abban, hogy sikerülni fog az elfojtás, de azt még a legtapasztaltabb szakember sem mondhatta meg előre, hogy mely napon, mely órában történik ez meg. Az olajosoknak, de egyálta­lán magának az Embernek nem ez volt az első, s kétség­telen nem is az utolsó nagy próbatétele, amikor a termé­szet viszonyításokat nem tűrő erejével kellett szembeszállnia. De nekünk, Bács-Kiskun me­gye, az ország lakosságának az elmúlt hetekben a zsanai pró­batétel volt a legnagyobb. Ne­künk — olvasóknak, nézőknek —, az elmúlt hetekben azok az emberek voltak a hősök, akik hanyatt fekve közelítet­ték meg a földből kinyúló csövet, csupán egy pillantás­ra méltatva a fölöttük őrjön­gő gázoszlopot. Azok, akik az­besztruhába öltözve küzdöt­tek a már-már holdbélinek tűnő környezetben csövekkel, vízzel, sajátos rendeltetésű szerkezetekkel, a nem szünete­lő dübörgéssel, az esővel, a mínusz fokokban is irgalmat­lan hőséggel, a cementtel, te­herkocsikkal, turbinával — vagyis a kitöréssel. Tegyük azonban hozzá, hogy ezeknek az embereknek — olajosok­nak, katonáknak, tűzoltóknak, rendőröknek, figyelőknek, mérnököknek — a hősiessége, úgy érezzük időtálló. Nem korlátozható csupán arra a hu­szonhárom napra, ami a fel- lobbanástól az elfojtásig telt. Mert akkor is a munka hő­sei maradnak ők, amikor a zsanai gáz megszelídítve, en­gedelmességre szorítva teát forral a környező tanyákon, a közeli városokban, meghúzód­va a pirosöves palackokban. Akkor is, amikor a zsanai gáz szobákat melegít gyerekeknek, asszonyoknak, férjeknek; ami­kor üzemeket tart életben ka­zánok alatt lobogva, vagy üvegházakban bontják ki me­legétől szirmaikat a rózsaszí­nű szekfűk, ciklámenek. Lehetnek kétkedők, akik ezeket a sorokat olvasva túl­zásnak tartják• a jelzőket, s kijelentik: azért voltak ott, hogy eloltsák a lángot. A kö­telességüket teljesítették. Igen, valóban azért voltak ott, hogy eloltsák a lángot, hogy telje­sítsék kötelességüket. Csakhogy arra senki és semmiféle tör­vény nem kötelezte ezeket az embereket, hogy életük kockáz­tatásával, fizikai és szellemi képességük maximális igény- bevételével teljesítsék köteles­ségüket. S azért nevezzük őket a munka hőseinek, mert ezt önként vállalták, átérezve a feladat fontosságát, tudva és ugyancsak átérezve a felelős­séget és azt, hogy az egész or­szág, netán az egész Közép- Európa őket, az ő munkáju­kat figyeli. Ezek a tények eme­lik a csupán kötelességét tel­jesítő ember fölé, egy maga­sabb erkölcsi polcra a küzde­lem résztvevőit. Nem csoda­emberek ők, s tudjuk, hogy ezt a jelzőt éppen ők utasí­tanák vissza először és határo­zottan. Olyanok, akik komo­lyan veszik a becsületet, a feladatot, a munkát. Zsanán az egyik mérnök úgy nyilatkozott a korábbi na­pokban munkatársunknak, hogy ennél a kitörésnél min­den összejött, ami a hasonló esetekben az elfojtást nehezí­ti. Elmondta azt is, hogy na­ponta másfél millió forint ér­tékű gáz szökött el mennydö­rögve. Hát ezeket a milliókat „fogták meg” tegnap, ezekért a milliókért folyt a küzdelem, amelyben talán nem is a mil­liók számítottak elsősorban, hanem a próbatétel. A végül is győzelmes ember próbaté­tele. G. S. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom