Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 26. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 1. csütörtök MAGYAR ALKOTÁSOK A MOZIBAN Filmnapok falun Harmadik alkalommal szervezi meg a Termelőszövetkezetek Orr 6zágos Tanácsa és a moziüzemi vállalat közös rendezésében Fi hónapok falun programsorozatát az ország tizenegy megyéjében. Az Idei, januári—februári vetítések célkitűzései azonosak a korábbiakkal: a magyar falu múltját, történelmét, társadalmi és gazdasági változásait ábrázoló művekéit kívánják bemutatni a közönségnek. A rendezvények legfontosabb eseményei azok a közéleti fóru* mok lesznek, amelyeken a falusi nézők találkozhatnak részint az alkotókkal; rendezőkkel, színészekkel, illetve kritikusokkal, részint pedig gondolatokat cserélhetnek a társadalmi, politikai, kulturális élet országos és megyei képviselőivel is. Bács-Kiskun megyében eddig is sikeresek voltak a falusi filmnapok rendezvényei. Két évvel ezelőtt tizenöt településen vetítettek magyar alkotásokat, s az előadásokat nyolc és fél ezer ember nézte meg. Tavaly huszonkét község filmszínháza kapcsolódott be a programokba, s összesen hatvannyolc alkalommal vetítettek le magyar műveket. Idén — február második felében — három nagyobbszabású rendezvényt terveznek. Szánkon Bacsó Péter: Áramütés című alkotását vetítik le. A közönségtalálkozón részt vesz Üjhelyi János, a film dramaturgja, és Bernáth László filmkritikus. KecelenSző- nyi G. Sándor: Kinek a törvénye című műve kerül a nézők elé, s az alkotók képviseletében a rendező és az író is megjelenik az ankéton. Nagybaracskán a tervek szerint ugyancsak Galgóczi Erzsébet regényének új filmváltozatát játsszák a mozik. Az említetteken kívül még a magyar filmművészet több jeles, új, illetve a közelmúltban készült alkotását is műsorra tűzik a Filmnapok falun február 19—26. közötti Bács-Kiskun megyei program- sorozatában. A többi között Bu- gacon a Közös bűn, Kiskunmaj- sán a Magyarok, Sükösdön a Veri az ördög a feleségét, Kerekegyházán pedig a Dübörgő csend kerül műsorra, összesen tizenhárom normál szélességű filmkópia és hat keskenyfilm jut el a közönséghez ezen a héten. Azokhoz a mezőgazdaságban dolgozó emberekhez, akik a tavaszi, nyári és őszi munkák idején talán kevésbé tudnak eljutni a mozikba, mint a hosszú téli estéken. P. M. SIKERES TÖREKVÉSEK A GAZDASÁGOSSÁG JAVÍTÁSÁRA Körkép a januári eredményekről Az új esztendőben kezdeményezésekre, intézkedésekre, változtatásokra ösztönözték a vállalatokat az új feltételek, a szigorúbb követelmények — ezt tükrözik a jelentések, amelyekben az üzemek januári eredményeiket, munkájuk főbb eseményeit összegezik. Az ország energiamérlegét számottevően javították a szénbányászok, akik a társadalom kérésére az év első hónapjában a tervezettnél 40 ezer tonnával több, összesen 2 millió 243 ezer tonna szenet hoztak felszínre, hogy a. nagy hidegben se legyen fűtőanyaghiány. Maguknak a bányászoknak két hideghullám, és a hófúvások okozta akadályokkal, a kötélpályák lefagyásával is meg kellett küzdeniök, több szabadnapjukat is feláldozták, hogy a lakosságnak és az iparnak legyen tüzelője. A szegedi szénhidrogén-medencében 436 millió köbméter földgázt hoztak felszínre januárban, ez/el teljesítették havi tervüket, s egyben jól jövedelmező új termék, az úgynevezett izobután gyártására is felkészültek. Az egyik gázfeldolgozó üzemet alkalmassá tették a hazánkban eddig nem gyártott, a legkülönbözőbb vegyipari célokra jól használható izobután leválasztására. Ezzel a gázzal helyettesíthetik például az aerosolos flakonokban használatos freongázt, amelynek egyes szakemberek szerint használata nem kívánatos. Az új termék előállítása többletmunkaerőt nem igényel, sőt bizonyos termelőberendezések további automatizálásával a jelenleginél 22-yel kevesebb emberrel oldják meg a szénhidrogén-medence idei feladatait. A Borsodi Vegyikonhbinát tavaly elkészült új üzeme, a pvc- gyáir termékeiről megérkeztek az első minősítések. Ezek szerint az Itt előállított pvc-porok külföldi piacokon is bebizonyították, hogy a legfejlettebb ipari államokban készült műanyagokkal is felveszik a versenyt, sőt hőstabilitásuk meghaladja azokat. A gyár berendezései kifogástalanul működnek, s ha szükséges, az idén 125 ezer tonna pvc-port állíthatnak elő, többet a tervezettnél. Ebből az alapanyagból az építőipar részére ajtókat, ablakokat és válaszfalakat, a mezőgazdaságnak csöveket és fóliákat, más iparágak számára pedig több mint 200 féle egyéb terméket készítenek. Zavartalanul indult az év a Győri Rába Vagon- és Gépgyárban is, ahol januárban 1,4 milliárd forint értékű termék — főleg futómű, Diesel-motor — és mezőgazdasági gép — készült. A múlt évi 50 millió dollár helyett az idén 60 millió dolláros bevételt terveznek exportból, s ehhez a januári start kedvezőnek bizonyult. Egyebek között 1500 futóművet szállítottak az Egyesült Államokba, s ugyanebből a termékből kisebb tételeket Hollandiába. A hónap folyamán elkészült 120 kamionból harmincat jugoszláv vállalatok vásároltak meg. (MTI) Mit rendel a Az élelmiszerboltban, ahol rendszeresen vásárolok, az utóbbi hónapokban megcsappant a választék. Jó, ha akad három-négyféle sajt, s ugyanannyi felvágott, holott régebben ennek kétszerese volt a pultokon. Miért? — kérdeztem többször is az eladót. „Nem szállítanak, nincs áru” — ilyesféle válaszokat kaptam. El is hinném, ha nem látnám, hogy más, hasonló méretű boltokban lényegesen jobb a helyzet. S ha nem tudnám, hogy ma már az élelmiszerek választéka legalább annyira a rendelő kereskedelemtől, mint a szállító ipartól függ. Így meggyőződésem, hogy az én boltom vezetője egyszerűen nem veszi magának a fáradságot, hogy a vásárlók igényeinek megfelelően rendeljen árut, s annak kockázatát is vállalja, hogy valami megmarad. Pedig a boltvezetőknek ezt a kockázatot vállalniuk kell. Sőt, a változó gazdasági helyseiben ennél több és nagyobb kockázat is hárul a kereskedelemre. Nemcsak azt szükséges megrendelniük, amit vásárlóközönségük megszokott és elvár, amit az ipar minden nehézség nélkül szállít, hanem mást is. Nemcsak a bevált termékeket, hanem az újakat is. Mi több: olykor a megszokott helyett az újakat. Aki rendszeresen olvas újságot, az sűrűn találkozik mostanában a követelménnyel: korszerűsíteni kell a termék- szerkezetet! Ezt kívánja a térboltvezető? melés gazdaságossága, de ezt kívánja a vásárló, a fogyasztó is: a korszerűbb, a több kényelmet nyújtó, a jobban használható árut. S hogy jut-e ilyenből több az üzletekbe, az bizony távolról sem csupán az előállítókon, az iparvállalatokon múlik, bár a gazdasági elemzések általában a termelők — és egyedül a termelők — feladataként szabják meg a termékváltás követelményét. Feltételezik ugyanis, hogy a korszerűbb terméknek biztos piaca van és lesz. Csakhogy beleszól ebbe a folyamatba a kereskedelem is. A kényelmes boltvezető, aki rutinból rendel, aki ugyanazt kéri. amit tavaly is jól, biztonságosan el tudott adni, konzerválja a termelés szerkezetét. Régi, elavult összetételében átörökíti a maga konzervativizmusával, kényelmességével, biztonságra törekvésével. S ha ezt teszi, legalábbis erkölcsi alapot teremt a szintén maradiságra hajló iparvállalatnak, amely ebben az esetben arra hivatkozhat: minek gyártsam az újat, ha a kereskedelem nem rendeli? A folyamat végén pedig off áll a vevő, aki jobb híján megveszi az elavult terméket is, de ha külföldre utazik, még némi koplalás árán is beszerzi a korszerűt. A kereskedelem nem csupán a fogyasztóval szemben tanúsít közömbösséget esetleges konzervativizmusával, hanem az egész népgazdasággal szemben is, amelynek alapvető érdeke a termékszerkezet sokat hangoztatott korszerűsítése. Bár a látszat néha más, vitathatatlan, hogy a kereskedelem kulcsfigurája a boltvezető. Az ágazat vezetői, a tanácsok illetékes osztályai rendeletekkel, állásfoglalásokkal, utasításokkal és más módszerekkel irányítják az ágazat munkáját, de végső soron a boltok, az áruházi osztályok vezetői döntik el — természetesen a lehetőségek határain belül —, hogy mi kerül a fogyasztó elé. Részben tőlük függ tehát az is, hogy több vagy kevesebb újdonság jelenik meg a kirakatokban. Ma, amikor egyes boltvezetők — mint a bevezetőben említett példa jelzi — még attól is vonakodnak, hogy a hagyományos és lehetséges választékot megrendeljék, talán túlzás azt várni, hogy a kereskedelem legyen az egyik ösztönzője, kikényszerítője az ipari termékszerkezet megvál- oztatásának. De szerencsére vannak — és mind nagyobb számban vannak — az újért áldozatot, kockázatot is vállaló kereskedelmi szakemberek, üzletvezetők. A vásárlók pedig — legalábbis ahol van választási lehetőségük — az ő boltjaikat részesítik előnyben. S ezzel személy szerint őket magukat is, hiszen a kereskedelmi dolgozók jövedelmének jelentős részét teszi ki a forgalom után kapott jutalék. Így hát a kényelmességgel szakítani, az új pártjára állni, és segíteni a termékszerkezet korszerűsítését talán a boltosoknak sem lesz rossz üzlet. G. Zs. Az idei költségvetésről és fejlesztésről döntött Kecskemét és Kiskőrös tanácsa • ülésezik a megyeszékhely tanácsa. (Pásztor Zoltán Tegnap délután a megye- székhely ez évi költségvetése és fejlesztési alapja felhasználásának megvitatása és jóváhagyása céljából ülésezett Gádor József tanácselnök elnökletével Kecskemét város Tanácsa. A végrehajtó bizottságnak a város költségvetési és fejlesztési tervjavaslata elé Ve- liczky István általános tanácselnök- helyettes fűzött vitaindító gondolatokat. Ennek során egyebek között kifejtette, hogy a terv- javaslat a középtávú tervben az 1979. évre meghatározott célkitűzéseket tartja szem előtt, de a népgazdaság helyzetéből adódóan rangsorolva a feladatokat, szigorúbb gazdálkodással, s az eredetileg előirányzottnál mérsékeltebb színvonalemeléssel számol. Ugyanakkor utalt rá, hogy az V. ötéves terv eddigi végrehajtása minden ágazatban kedvezőbb az időarányosnál, különösen az a lakásépítés, a közmű és a gyermekintézmények vonatkozásában. Az iménti eredményeket a pénzeszközöknek a tervezettnél korábbi felhasználása segítette elő, ami természetesen csökkenti az idei előirányzatokat. Mindemellett a költségvetés tervezete a tavaly megvalósult, s az idén belépő fejlesztések — így például a 650 újabb óvodai hely, az új iskola stb. — fenntartását, s némi szintjavítást is biztosító anyagi lehetőséget irányoz elő. Az eddiginél lényegesen nagyobb fedezettel számol a költségvetés az állami vagyon állagmegóvásával, a felújításokkal. Ilyen célra a IV. ötéves tervidőszakban összesen felhasználtnál is nagyobb összeget fordít a város. S ami ezzel kapcsolatban szintén nem mellékes, a tervezett felújítások megvalósulására — például az Üjkollégium, a Katona József Gimnázium, a Jókai Mór és a Petőfi Sándor általános iskola, a szociális betegotthon épületei, az egészségügyi szakisfelvétele.) kola, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet stb. — a céltudatos, tervszerű előkészítés nyújt biztosítékot. A költségvetési előirányzat ágazatonkénti megoszlásáról szólva, hadd említsük meg, hogy a gazdasági ágazat céljaira — nem utolsósorban a Csukás-ér rendezési munkálatai egy részének múlt évi, tehát korábbi elvégzése miatt — 8,3 százalékkal kisebb az előirányzat. Az egészségügyi és szociális ágazat kiadása több, mint 10 százalékai haladja meg a múlt évit. Legjelentősebb, 49,3 százalékos a kulturális ágazat előirányzatának növekedése, összefüggés(Folytatás a 2. oldalon.) ZÁRSZÁMADÁS A BÁCSKÁBAN ÉS A DUNA MELLÉKÉN Takarékosságra törekszik a csávolyi Egyesülés Tsz mivel kevesebb a tervezettnél.' Az állattenyésztés 1978-ban 48,T millió forint értékű vágóállatot, tejet, gyapjút, halat, baromfit adott a népgazdaságnak, 2,5 millióval többet, mint amennyit eredetileg tervezett. Kenyérgabona 6, kukorica 11,’ lucerna 32, silókukorica 29 százalékkal termett több a csávolyi szövetkezet 2654 hektár szántóján az ütemtervben előirányzott mennyiségnél. Az Egyesülés Tsz összes termelésének értéke meghaladta a 156 milliót, ami szintén az előirányzott érték fölé emelkedett. A rossz időjárás okozta többletmunka- és energiafelhasználás miatt azonban az önköltség alakulása kedvezőtlenebb. A szövetkezet 1979-ben takarékosabb gazdálkodásra törekszik.' Jobban kihasználja a növény- és állatfajok termelőképességét* minden művelésre alkalmas földet hasznosít, s a szövetkezet a termelési szerkezetét úgy módosítja, hogy szűkítse vagy megszüntesse a tartósan gazdaságtalannak mutatkozó ágazatot. Az elmúlt évben legeredményesebben dolgozó szövetkezeti tagok közül a zárszámadás alkalmával ötvenegyen kapták meg a 15—20—25 éves tagságuk után a törzsgárdajelvényt és a pénzjutalmat, hatan részesültek kiváló termelőszövetkezeti dolgozó kitüntetésben, s márciusban a nemzetközi nőnap alkalmából négy asszony az Egyesülés Termelő- szövetkezet költségén a Szovjetunióba utazik üdülésre. K. A. A Bácska és a Duna mellék 59 mezőgazda- sági szövetkezete közül az idén elsőként a csávolyi Egyesülés Tsz tartotta meg a mérlegbeszámoló és tervtárgyaló tanácskozását. Az Egyesülés tagjain kívül a szomszédos szövetkezetek, valamint a község, a járás, pártós gazdasági vezetői, a termelőszövetkezettel szerződéses kapcsolatban levő vállalatok képviselői is eljöttek a csávolyi művelődési házba, hogy jelen lehessenek a harminc esztendeje alakult termelőszövetkezet évzáró közgyűlésén. Babies Antal tsz-elnök ismertette a vezetőség beszámolóját. Hangsúlyozta, hogy 1978-ban jelentős lépést tett a csávolyi termelőszövetkezet a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében, amikor új alapszabályt dolgozott ki, amely lehetővé tette a szövetkezetben dolgozók szélesebb körének bevonását az egész közösséget érintő kérdések eldöntésébe. Küldöttgyűlés alakult, s létrejött a munkahelyi közösségek rendszere. A tsz hat munkahelyi közössége ötvenhét küldöttet választott, akik az évente kétszer tartandó küldöttgyűlésen megvitatják a gazdálkodási, munkadíjazási és egyéb feladatokat. Az elmúlt évben a termelő munka szerves részévé vált a csávolyi szövetkezet tizenhat szo• Babies Antal ismerteti az idei tervet. clalista brigádjának tevékenysége. 1,8 millió forint termelési értéknövelést és 3862 óra társadalmi munkát vállaltak a brigádok tagjai, és a versenybizottság értékelése szerint 3,1 millió forintra emelkedett a teljesítésük. A közhasznú társadalmi munkájuk pedig 4909 óra lett. A szövetkezet termelési ágai közül 1978-ban az állattenyésztés hozamnövekedése a jelentősebb. A íajtaátalakító keresztezés folytán a tehenészetben az átlagos tejtermelés 4600 liter lett, s egy liter tej előállításához 45 dkg abrakot használtak fel, ami vala• A közgyűlés a vezetőség beszámolóját hallgatja. (Straszer András felvételei.)
