Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-19 / 15. szám
Várható Időjárás ma estig: az ország középső és északi részén változóan felhős, máshol jobbára erősen felhős idő lesz, a Tiszántúlon és délnyugaton elszórtan havazás. Az északkeleti keleti szél csak kissé élénkül meg. Sokfelé lesz köd. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 7. mínusz 12 fok között, a derült helyeken mínusz 15 fok körül, legmagasabb nappali hőmérsék- let mínusz 7, minusz 12 fok között, (MTI) ■ __ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 15. szám Ára: 90 fillér 1979. január 19. péntek Koszigin fogadta a spanyol külügyminisztert MOSZKVA Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök csütörtökön fogadta Marcelino Aguirre Oreja spanyol külügyminisztert, aki szerdán érkezett hivatalos látogatásra Moszkvába. A tárgyszerű légkörben megtartott megbeszélés során a kétoldalú kapcsolatokról, mind pedig az' időszerű nemzetközi kérdésekről szó volt. Mint a kiadott közlemény hangsúlyozza, a megbeszélés tükrözte a két félnek azt a szándékát, hogy elmélyítsék a kölcsönös megértést és az együttműködést. Mindkét részről arra törekszenek, hogy a két ország népének, s egyúttal az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekeinek megfelelően szélesítsék az együttműködést. Mindkét részről elsőrendű jelentőségűnek tekintik a nemzetközi enyhülés elmélyítését, a fegyverkezési verseny megszüntetését, reális leszerelési intézkedések meghozatalát. (MTI) ELŐMETSZÉS A SZŐLŐKBEN Termőre készítik a gyümölcsfákat O Az alig 3—4 centiméteres hótakaró alatt szuny- nyadó Duna—Tisza közén kihasználják a napfényes januárt a kertészek. Az enyhe déli órákban metszik a gyümölcsfákat és a szőlőket. A kertekben már termőre készítik a vidék 12 millió gyümölcsfáját, a szőlősökben azonban csak előmetszéssel rövidítik a majdani tavaszi munkákat. Számolni kell ugyanis, főleg a magasművelésű ültetvényeken, a kemény éjjeli fagyok rügykárosításával. Bár eddig még jól tűrik a telet a homoki szőlők, de még nincs vége az idénynek. A kertészek, illetve a szőlészeti kutatóintézet homoki állomásainak kutatói rendszeresen ellenőrzik a szőlő telelését. Az eddigi rügyvizsgálatok szerint még nem tapasztaltak károsodást. Azt viszont megállapították, hogy a tavaly tavasszal fagykárt szenvedett tőkéken erőtlenebbek a rügyek. A vizsgálatot tovább folytatják, s kéthetenként gyűjtenek újabb vesszőket a tőkékről. ÚJ PATIKÁK - KONTÉNERBEN AZ ORVOSSÁG A gyógyszertári központ egy éve • A gyógyszertárak többségébe konténerben szállítják az orvosságot. (Tóth Sándor felvétele.) Nőtt a gyógyszerfogyasztás tavaly a megyében — így összegezhető annak a tájékoztatásnak a tartalma, amelyet Vaskó Tódor- nétól, a gyógyszertári központ igazgatójától kaptunk. 1978-ban több mint 119 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, az előző évinél 13 százalékkal többet. Eredményként könyvelhető el, hogy viszonylag kevés készítmény hiányzott huzamosabb ideig, s ezek is helyettesíthetők voltak. Nagy szerepe volt e kiegyensúlyozott helyzet kialakításában a tájékoztató gyógyszerészek csoportjának, amelynek tagjai rendszeresen ismertették kollégáikkal, s az orvosokkal az új szerek felhasználási javallatait. Továbbra is megfeszített erővel kell helytállniuk a gyógyszertárakban dolgozóknak. A gyógyszerészek egytizede hiányzik szülési szabadság miatt, ennél is több asszisztens: 313-ból százegyen vannak gyes-en. Azt a jól bevált gyakorlatot követték, hogy egy gyógyszerész két patikában látott el szolgálatot — harmincnyolc esetben volt erre szükség. Épp ezért örvendetes, hogy a közeljövőben hat friss diplomás fiatal áll munkába: Kecskeméten, Baján, Kiskunhalason, Kalocsán, Bácsalmáson és Izsákon. Gondjuk ezért ennek ellenére marad elég, hiszen például Tiszaalpáron még szükség lenne gyógyszerészre, van szolgálati lakás is — csak épp jelentkező kellene... Bővült is tavaly Bács-Kiskun gyógyszertári hálózata, Lászlófal- ván a helyi tanács jelentős segítségével, lakossági összefogással épített létesítményt avattak. Amint arról annak idején lapunk is beszámolt, korszerűsítve adták át a kecskeméti SZTK-beli gyógyszer- tárát, s ezenkívül jelentős felújítási munkákat végeztettek Garán, • Kunbaján, Kiskőrösön. Körvonalazódtak idei elképzeléseik: Nyár- lőrincen a Szikrai Állami Gazdaság és a helyi tanács együttműködésével készülő patikát adnak át az év első felében, Jánoshalmán az első negyedévben tartanak avató ünnepséget. Megkezdődött a kunszentmiklósi gyógyszer- tár felújítása. Jól haladnak a szabadszállási létesítmény építésével, s várhatóan november végén befejezik a munkát. Dr. Körmöczi Magdolna főgyógyszerész arról számolt be, hogy tavaly az átlagosnál többet költhettek a dolgozók munkakörülményeinek javítására. A szokásos festés—mázoláson túl, mindegyik gyógyszertár kapott hűtőgépet, amelyben az ügyeletesek tarthatják élelmiszerüket. Az idei újítások közé tartozik a készítmények konténeres kiszállítása a patikákba. Túl azon, hogy jelentős időmegtakarítást eredményez — a „csomag” összeállítása harmad-, kipakolása pedig negyedannyi időbe, munkába, fáradságba kerül —, a korábbinál higiénikusabb is. Továbbra is megoldatlan gondjuk a központi gyógyszerraktár bővítése. A beruházás engedélyezett, rendelkezésükre áll a szükséges pénz is, szabad építőipari kapacitás azonban nincs. Így Kecskeméten csaknem tucatnyi házban bérelnek helyiséget. Fekete Gáborné gyógyszer-gazdálkodási osztályvezetőt arról kérdeztük, hogy lesz-e a korábbinál több import készítmény a patikákban. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ami a nyugati importot illeti, zökkenőmentes ellátás nem mindenkor várható. Hozzátette azonban, hogy e szerek általában helyettesíthetők azonos hatású hazai vagy szocialista országból szár- mazóakkal. A Gyógyszertári Központ különös gondot fordít a hagyományok ápolására. Szabadszálláson a nagyközség neves gyógyszerészszülöttének, Rozsnyai Mátyásnak állítanak emléket egy szoborportréval. A kecskeméti Széchenyi- városban átadandó gyógyszertárban pedig zománc faliképet szándékoznak elhelyezni. B. J. Befejeződött Moszkvában a KGST Végrehajtó Bizottságának ülése MOSZKVA Moszkvában csütörtökön véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 88. ülése. Az ülésen a tagállamok miniszterelnök-helyettesei vettek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Franciszek Kaim, Magyarországot Marjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Ion Patan, a Szovjetuniót Konsztantyin Katusev, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti megállapodás alapján részt vett a munkában Sz. Gligorijevics, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja. Az ülésen részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülés résztvevői megvitatták a komplex program, a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításával összefüggő kérdéseket, valamint a KGST-tagállamok sokoldalú gazdasági együttműködésének más kérdéseit. Több megállapodást is aláírtak az együttműködés egyes feladatairól. A végrehajtó bizottság üléséről részletes közleményt adnak ki. (MTI) POSTAFORGALMI ISMERETEK, ÉPÍTŐGÉP-SZERELÉS Üj tantervek a szakközépiskolákban „ A szakközépiskola a korszerű általános műveltség mellett olyan szakmai képzettséghez juttatja növendékeit, amelynek birtokában alkalmassá válnak a képesítésüknek megfelelő munkakörök betöltésére. Emellett előkészíti őket — elsősorban a szakközép- iskola jellegének megfelelő — felsőfokú tanulásra, valamint a technikusminősítés megszerzésére. A szakközépiskola tehát általánosan művelt és korszerű szakmai képzettségű, önművelésre képes szakembereket nevel a népgazdaság valamennyi ágazata számára.” így fogalmazza meg az Oktatási Minisztérium közelmúltban megjelent, az általános iskolák osztályfőnökei számára ajánlott tájékoztatója a szakközépiskolák szerepét, feladatkörét. A magyarországi szakközépiskolákban részben középfokú képzési, részben pedig szakmunkásképzési céllal oktatják a diákokat. Az előbbiekben a népgazdaság középfokú szakemberigényét hivatottak kielégíteni, az utóbbiak pedig az átlagosnál nagyobb szakmai és általános műveltséget igénylő szakmákban adnak az érettségi bizonyítvány mellett jól hasznosítható szakmunkás-oklevelet is. A jelenlegi iskolaévben új tantervek szerint oktatnak már a szakmunkásképzésű középiskolákban, 1979—80- ban pedig a középfokú képzési célú intézményekben vezetik be az új oktatási dokumentumokat, így tehát két év alatt jelentősen korszerűsödik az oktatás és a képzés hazánk valamennyi szakközépiskolájában. Bács-Kiskun megyében is átrendeződik a szakközépiskolák eddigi rendszere. Tavaly már több új ágazatban indítottak oktatást és a szakmai lista 1979 szeptemberében tovább bővül. A középfokú képzési célú intézmények közül Kalocsán, a Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskolában mezőgazda- sági áruforgalmi oktatás indul a következő tanévben. Baján a Türr István Közgazdasági Szakközép- iskolában pedig tavaly szervezték meg a postaforgalmi ismereteket elsajátító diákok első évfolyamát. Kereskedelmi szakközépiskola működik Kecskeméten és Baján, közgazdasági pedig Kiskunfélegyházán, Baján és Kecskeméten. Egészségügyi ismereteket a megyeszékhelyen, Kiskunhalason és Kalocsán oktatnak szakközépiskolákban. Ugyancsak Kalocsán tanulnak — és idén érettségiznek első alkalommal — az óvónőjelöltek, Baján a Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépiskolában viszont vízépítési és vízgazdálkodási ismereteket sajátíthatnak el a műszaki érdeklődésű fiatalok. Az úgynevezett szakközépiskolai szakmunkásképzési ajánló- jegyzékben harminchat különféle ipari és mezőgazdasági pálya szerepel. Bács-Kiskun megyében esztergályosokat, géplakatosokat és könnyűszerkezeti lakatosokat, Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolában képeznek. A mezőgazdasági gépszerelő és növénytermesztő- gépész szakmák iránt érdeklődők Kiskunhalasra, a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskolába küldhetik jelentkezési lapjaikat. 1979. szeptemberében egy új szakma képzése is megindul Baján a Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépiskolában, ahol az építő gépszerelők elméleti és gyakorlati oktatására is megteremtették a feltételeket. A mezőgazdasági termelés iránt érdeklődő nyolcadikosok a következő megyei intézmények közül válogathatnak: Kiskőrösön a Petőfi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskolában szőlő- és gyümölcstermesztést oktatnak. Kalocsán a Dózsa György Mezőgazda- sági Szakközépiskolában szarvasmarha-tenyésztőket és állattartótelepi gépészeket képeznek. Baján pedig a Bereczki Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola tanárainak keze alól kertészeti gépészek kerülnek majd ki a szakmai gyakorlatok és az elméleti vizsgák eredményes befejezését követően. A következő hetek a pályaválasztási döntések időszakát hozzák el a nyolcadikos általános iskolások számára. Az Oktatási Minisztérium megfelelő számú tájékoztatóval látta el az intézményeket, így az osztályfőnökök minden bizonnyal ki tudják elégíteni a gyerekek és a szülők érdeklődését a megye szakközép- iskolák pályakínálatát illetően. P. M. MÉG TIZENNÉGYEZER HEKTÁR MŰVELETLEN Földcserékkel - gazdaságosabban Miközben a mezőgazdaságban tavaly életbe lépett új földvédelmi jogszabályok nyomán egyelőre még nem a kívánt mértékben csökkent a földek „elvándorlása” — például ipartelepítésre, útépítésre, lakótelep-bővítésre —, addig örvendetes javulás mutatkozik- a rendeltetésszerű hasznosításban. A gazdálkodók a korábbinál lényegesen nagyobb arányban vonták művelésbe tavaly parlagterületeiket. Különösen a nagyüzemek „fogták meg” erőteljesen régen elhanyagolt földjeiket. A MÉM adatai szerint 1978- ban összesen 12 500 hektárt „hoztak vissza” a növénytermesztésbe, (Folytatás a 2. oldalon.) Negyvenkét tonnát nyom az a vasszerkezet, amely a Viny- nyica és Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték hazai végpontján álló óriás transzformátorok vázát alkotja, összesen hét transzformátor szolgál majd Albertirsán, s ami érdekes: a hatodik váz- szerkezetet fele annyi idő alatt készítették el a gyártók, mint az elsőt. A nagy mértékű időcsökkenés oka: a munkaszervezés tökéletesítése, a begyakorlottság fokozódása, célgépek és -szerszámok alkalmazása, azaz a tartalékok föltárása, hasznosítása. Hozzátesszük rögtön: az egyszerű, kézenfekvő tartalékoké. Amilyenek minden termelési mozzanatban kínálkoznak, csak nem mindenkor veszik észre, kamatoztatják azokat. Ahogy a magánembernek tartaléka az OTP-betét, a vállalatnak — s összességében a népgazdaságnak is — az áru- és pénzkészlet, így a többi között az anyagok, alkatrészek, félkésztermékek hegye, halma. Tartalék; van mihez nyúlni szükség, baj esetén. Tágabb értelemben tartalékok a meglevő, de ki nem használt — vagy kellően nem értékelt — erőforrások is. Ezek az ún. belső tartalékok, melyek legfőbb jellemzője, hogy újratermelődnek; egyetlen szervezet sem állíthatja, hogy kimerítette összes tartalékát. A tartalékok újraképződnek, mégpedig legtöbbször más és más minőségben. Másfél évtized alatt a kohászatban egyharmadával csökkent az egy tonna acélnyersvas előállításához felhasznált kohókoksz mennyisége. A tüzelőanyag- megtakarításának viszonylag egyszerű tartaléka volt ezt Már valamivel bonyolultabban igénybe vehető tartalék az, amihez mostanában nyúlnak a távfűtő vállalatok. Automatikus fűtésszabályozókat — hőérzékelő és vezérlő berendezéseket — szerelnek fel a lakóházakban, s ezek a külső hőmérséklettől függően csökkentik vagy növelik a lakásokba eljutó hőmennyiséget. Ha minden távfűtéses lakást ma ezen a módon látnának el meleggel, az százezer tonna fűtőolaj-megtakarítást tenne lehetővé. Ez már más minőségben újraképződött tartalék, s még inkább annak tarthatjuk az új típusú kazánokat, melyek tüzelőanyag-hasznosítása egyhar- madával, felével jobb a jelenleg használtakénál. Tág terepen szemlélődhetünk a tartalékok birodalmában. A feldolgozó fémiparban például a hidegalakítás, a forgácsolás helyett alkalmazott sajtolás, préselés, precíziós öntés, termékfajtáktól függően 23—47 százalékkal mérsékelheti az anyagszükségletet — amint azt egy reprezentatív vizsgálat igazolta — s ez csak egy tartalék a sok közül. Az iparban a teljes termelési költségeknek 69 százalékát teszi ki az anyagok ellenértéke; csupán a közlekedésieszköz-iparban az anyagfelhasználás egy százalékos mérséklése 320 millió forintos csökkenést eredményezne! Egy másik adat: minden száz kilométerből 33-at üresen tesznek meg a tehergépkocsik jelenleg hazánkban. Persze az ilyen és hasonló tartalékok feltárásához szervezni kell, kellő szervezetet, formát, körülményeket kialakítani, mert „magától” egyetlen tartalék sem jelentkezik, hogy kezdjenek már vele valamit. A kohó- >és gépiparban 1978-ban a termelés bővülésének tempóját jóval túllépte a készletek növekedése, s a tőkés behozatal 16 százalékkal nagyobb mértékben gyarapodott, mint maga a termelés. S akkor szóba sem hoztuk, hogy szintén á kohó- és gépiparban az összes értékesítésből 1974- ben még 19,1 százalék volt a kooperációs áru, tavaly viszont már csak 15 százalék. Ilyen tényekben, folyamatokban rejlenek az igazán hatalmas tartalékok, egy-egy lépés forintheggyel, milliárdokkal fizethet, ha: megtesszük azt a lépést. Ma még nem mindegyiket tesszük meg, gyakran veszni hagyjuk lehetőségeinket. Azért, mert — eddig — a tartalékok különösebb hasznosítása nélkül is futott a szekér előre. Továbbá azért, mert meglehetősen alacsony a gazdálkodó szervezetek szervezettségi színvonala, azaz nem ismerik fel, nem kellő időben mutatják meg a tartalékokat. S azért is jutott mostoha sors sokféle tartaléknak, mert az ösztönzés—kényszerítés kettőse gyengécskén működött. A tartalék: a gazdagabb holnap. Ez a beváltható ígéret teszi érdemessé a teendők megfontolását, szükségessé pedig a nehezebb feltételek formálta gazdasági környezet. L. G.
