Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

1979. január 18. • PETŐFI NÉPE 0 1 SPORT* SPORT • SPOR 1 Háromszáz induló Tiszakécskén Az eddigi legnépesebb megyei egyéni asztalitenisz-bajnokságot rendezték meg szombaton és va­sárnap Tiszakécskén, a gimnázium új, modern tornacsarnokában. Az újonc, serdülő, ifjúsági és fel­nőtt versenyszámokban több mint 300 versenyző állt asztalhoz. A nagy létszám alaposan feladta a leckét a rendezőknek, s bár hét asztalon folyt a küzdelem, szombaton az újonc, serdülő és ifjúsági bajnokság éjjel negyed 1 órakor ért véget, s a felnőttek bajnoksága is elhúzódott vasár­nap a késő délutáni órákig. A bajnokságon nagyon sok szak­osztály indította versenyzőit, s kö­zülük az újonc, serdülő és if­júsági vversenyszámokban Dávod, Kecskemét, Kalocsa, Kunszent- miklós és Kiskőrös asztalitenisze­zői tűntek ki. A felnőtt bajnok­ságban Kiskunfélegyháza, Kecs­kemét, valamint Tiszakécske ver­senyzői szerepeltek a legjobban. Kiemelkedő teljesítményt nyúj­tott a serdülők mezőnyében a ka­locsai Zeller Zsolt, aki a sa­ját korosztályában bajnokságot nyert, majd az ifjúsági versenyen is döntőbe jutott. Még ennél is fi­gyelemre méltóbb a sükösdi Sí­pos Katalin szereplése, aki a ser­dülő korosztályban első, az ifjú­ságiaknál második, majd a felnőtt versenyzők között harmadik lett, s a párosban is kétszer ezüstér­mes volt. Igen jó teljesítményt nyújtott még a női mezőnyben a kunszentmiklósi Józsa Éva és Sző­ke Judit. A felnőtt bajnokságon a női mezőnyben Nagy II. Klára maga­biztos játékkal győzött. A férfi egyesben dr. Csenki Gábor meg­védte elsőségét, bár a győzelmet csak nagy küzdelem árán harcol­ta ki. A döntőben a tiszakécskei Kara 20—17-re vezetett, s innen nyert bajnokságot dr. Csenki Gá­bor. A bajnokság eredményei: Üjonc fiú: 1. Jelasics Radován (Dávod), 2. Törköly József (Sü- kösd), 3. Puskás Tibor (Kunszent- miklós), Király Attila (Kalocsa). Üjonc leány: 1. Gaál Dóra (Kecskemét), 2. Fábián Elvira (Kunszentmiklós), 3. Baksa Ida • Nagy II. Klára a Kecskeméti Spartacus asztaliteniszezője há­rom felnőtt számban lett bajnok. (Kiskőrös), Hajagos Mária (Kecs­kemét). Serdülő fiú: 1. Zeller Zsolt (Kalocsa), 2. Papp Sándor (Kun­szentmiklós), 3. Szerletics Ti­bor (Sükösd), Juhász László (Harta). Serdülő leány: 1. Sípos Katalin (Sükösd), 2. Vajda Mariann (Ka­locsa), 3. Hetyei Mária (Dávod), Baksa Csilla (Kiskőrös). Ifjúsági fiú: 1. Szilasi Tamás (Kalocsa), 2, Zeller Zsolt, 3. Ha­lász Gábor (Kalocsa), Vörös Já­nos (Kunszentmiklós). Ifjúsági leány: 1. Józsa Éva (Kunszentmiklós), 2. Sípos Kata­lin (Sükösd), 3. Szőke Katalin (Sü­kösd), Baksa Csilla. Ifjúsági fiú, páros: 1. Szilasi— Halászi (Kalocsa), 2. Papp—Vörös (Kunszentmiklós), 3. Horváth— Czeffer (Kiskőrös), Zeller—Csőti (Kalocsa—öregcsertő). Ifjúsági leány, páros: 1. Szőke— Józsa, 2. Sípos—Baksa, 3. Vajda— Gaál, Dömötör—Kelemen (Kun­szentmiklós). Ifjúsági vegyespáros: 1. Papp Sándor—Józsa Éva, 2. Vörös Já­nos—Szőke Judit, 3. Szilasi—Sí­pos, Rádi—Kelemen. Fegyelmezettebb védekezés Ferencváros—Kecskeméti SC 5—0 (3—0) Bp. Üllői út. 300 néző. Vezet­te: Zsótér* FTC: Zsiborás — Martos, Gi­ron, Mészöly, Megyesi, Bálint, Pusztai, Nyilasi, Szokolai, Ebed- li, Pogány. KSC: Bozóky — Beles, Elekes I., Sztrovecz, Elekes II. — Dra- hos, Bedzsula, Vági — Oskolás (Egyed), Puskás (Csehok), Pri- kidánovics. Az Üllői úti edzőpályán a mér­kőzés előtt a jégréteg feltörésével próbáltak javítani a talaj veszé­lyességén, ám nem ez, hanem a hóesés segített. A mintegy 5 cm-es havon — a szombatinál valamivel jobb körülmények mellett — indult a játék. A KSC most jobban megszervezte a vé­dekezését, s taktikailag is fe­gyelmezettebbnek bizonyult a csapat. Bár a mérkőzés nagy ré­szében az FTC támadott, a já­ték mégsem volt olyan egyolda­lú, mint az első találkozó alkal­TEKE mával. A kecskemétiek különö­sen a második félidő első húsz percében játszottak jól, s talán jobb eredményt is érhettek vol­na el, ha a csatárok bátrabban vállalkoznak lövésekre. A máso­dik félidőben kapott két gólt könnyen lehetett volna hárítani. Sajnos a mérkőzés hajrájában Bozóky kapus is megsérült, de a KSC már korábban kimerítette a cserelehetőségét. Góllövők: Pusztai, Nyilasi, Szokolai, Megyesi, Pogány U-es- ből. * A Kecskeméti SC NB Il-es labdarúgócsapata szerdán dél­előtt fél 10-kor elindult Balaton- lellére, a kéthetes edzőtáborozás­ra. Az utazó keretből Linka ma­radt ki, aki tanulmányi okokból nem vállalta a részvételt. Nem utazott a csapattal Tóth, vala­mint az FTC elleni második mérkőzésen megsérült Bozóky kapus. A sérüléséből felépülő Sö­rös, valamint a főiskolai vizsgáit teljesítő Hájer néhány nap múl­va csatlakozik az együtteshez. Január végén indul a bajnokság A női és férfi teke NB I-ben január 27—28-án kezdődik a küzdelem a bajnoki pontokért. A K. MÁV női csapata a SZEOL AK ellen idegenben kezd, s ta­vasszal nehéz sorsolásuk van, hiszen hatszor játszanak ide­genben, s csak ötször hazai pá­lyán. NŐK: Január 27—28.: Postás SE— Békéscsabai Előre Spartacus, Építők SC—Kanizsai Sör., BKV Előre—Győri Richards, SZEOL AK—Kecskeméti MÁV, Győri Lenszövő—FTC, Bakony Vegyész —Kőbányai Porcelán. Február 3—4.: K. Porcelán- Győri Lenszövő, FTC—SZEOL AK, Kecskeméti MÁV—BKV Elő­re, Győri Richards—Építők SC, Kanizsa Sör—Postás, Békéscsaba —Bakony Vegyész. Február 17—18.: Postás—Győri Richards, Építők SC—Kecskemé­ti MÁV, BKV Előre—FTC, SZEOL AK—K. Porcelán, Győri Lenszövő—Bakony Vegyész, Bé­késcsaba—Kanizsa Sör. Február 24—25.: Győri Lenszö­vő—Békéscsaba, Bakony Vegyész —SZEOL AK, K. Porcelán—BKV Előre, FTC—Építők SC, Kecske­méti MÁV—Postás, Győri Ri­chards—Kanizsa Sör. Március 10—11.: Postás—FTC, Építők SC—K. Porcelán, BKV Előre—Bakony Vegyész, SZEOL AK—Győri Lenszövő, Kanizsa Sör—Kecskeméti MÁV, Békéscsa­ba—Győri Richards. Március 17—18.: SZEOL AK— Békéscsaba, Győri Lenszövő— BKV Előre, Bakony Vegyész— Építők SC, K. Porcelán—Postás, FTC—Kanizsa Sör, Kecskeméti MÁV—Győri Richards. Március 31—április 1.: Pos­tás—Bakony Vegyész, Építők SC—Győri Lenszövő, BKV Előre —SZEOL AK, Győri Richards— FTC, Kanizsa Sör—K. Porcelán, Békéscsaba—Kecskeméti MÁV. Április 7—8.: BKV Előre—Bé­késcsaba, SZEOL AK—Építők SC, Győri Lenszövő—Postás, Ba­kony Vegyész—Kanizsa Sör, K. Porcelán—Győri Richards, FTC— Kecskeméti MÁV. Április 14—15.: Postás—SZEOL AK, Építők SC—BKV Előre, Kecskeméti MÁV—K. Porcelán, Győri Richards—Bakony Vegyész, Kanizsa Sör—Győri Lenszövő, Békéscsaba—FTC. Április 21—22.: Építők SC— Békéscsaba, BKV Előre—Postás, SZEOL AK—Kanizsa Sör, Győri Lenszövő—Győri Richards, Ba­kony Vegyész—Kecskeméti MÁV, K. Porcelán—FTC. Április 28—29.: Postás—Építők SC, FTC—Bakony Vegyész, Kecs­keméti MÁV—Győri Lenszövő, Győri Richards—SZEOL AK, Kanizsa Sör—BKV Előre, Bé­késcsaba—K. Porcelán. • A megyei bajnokság legered­ményesebb versenyzője Sípos Ka­talin (Sükösd). üt számban nyert érmet. Felnőtt férfi, egyéni: 1. dr. Csenki Gábor (Kiskunfélegyhá­za), 2. Kara László (Tiszakécske), 3. Szentendrei József (Tiszakécs­ke), Szerletics János (Kiskunfél­egyháza). Női egyéni: 1. Nagy II. Klára (Kecskeméti Sp.), 2. Pataki Ilona (Kecskeméti Sp.), 3. Laczkó Eri­ka (Kecskeméti Sp.), Sípos Kata­lin (Sükösd). Férfipáros: 1. Csenki Mihály —dr. Csenki Gábor (Kkfh.)j 2. Petőfi László—Jóljárt Zsigmond (Tiszakécske), 3. Kara László— Szentendrei József (Tiszakécske), Kovács István—Kovács József (Kalocsa). Női páros: 1. Pataki Ilona— Nagy II. Klára (Kecskemét), 2. Sípos Katalin—Laczkó Erika (Sü­kösd, Kecskemét), 3. Dömötör Szilvia—Kelemen Ágnes (Kun­szentmiklós), Szőke Judit—Józsa Éva (Kunszentmiklós). Vegyespáros: 1. Nagy II. Klára —dr. Csenki Gábor, 2. Pataki Ilo­na—Kara László (Kecskemét, Ti- szakécskeX, 3. Laczkó Erika- Szentendrei József (Kecskemét, Tiszakécske), Lehóczki Györgyi —Szöllősi József (Kiskunhalas). KOSÁRLABDA Nyíregyházán győzött a KSC Sí leánycsapata Nyíregyházán első ízben ren­dezték meg a Téli Kupa elneve­zésű úttörő fiú és lány kosár­labdatornát. A fiúknál a MEAFC, Nyíregyháza, Fűzfő, Debrecen, a miskolci 6. sz. Álta­lános Iskola és a KSC Sí csapata indult, a lányoknál pedig Űj- fehértó, Miskolc,.Nyíregyháza 2. sz. Gyakorló Iskola, a Nyíregy­házi 1. sz. Ált. Iskola és a KSC Sí vett részt, tehát négy olyan csapat is volt az indulók közt, akik a múlt évi úttörőolimpia döntőjében is szerepeltek. A ki­tűnően rendezett tornán a Kecs­keméti SC sportiskolásai szép eredményt értek el. A lányok — hosszabbításban kivívott kemény küzdelemben — elnyerték a ku­pát, a fiúk pedig bronzérmesek lettek. A kecskeméti csapatok eredményei: FI0K: MEAFC—KSC Sí 51—46, KSC Sí—Fűzfő 50—25, KSC Sí—Deb­recen 41—15. LÁNYOK: Elődöntő: KSC Sí —Miskolc 43—25 (16—10), dön­tő: KSC—Nyíregyháza 2. sz. Gyakorló Isk. 54—45 (30—24, 45 —45). A hosszabbításban tehát már csak a kecskemétiek értek el kosarakat. A tornán a kecs­keméti kosárlabdázók közül ki­emelkedő teljesítményt nyújtott Kincses Mária, Nagy Ágnes, Bognár Anikó, Bagi Edit, s a fiúk közül Kanizsai Mihály. Női sí Európa Kupa A női sí Európa Kupa svájci lesiklóversenyét a hazaiak spor­tolója, Zoe Haas nyerte 1:28,30 perces idővel, a második helyen az osztrák Linder végzett 1:28,51- gyel, harmadik a norvég Dahlum lett 1:28,65-tel. Az EK állása az élen: 1. Christa Zechmeister (ny. né­met) 62 pont, 2. Fabienne Serrat (francia) 56, 3. Regina Mösen- lelchner (osztrák) 49. —M——i— Halból készül HALLEVES 2 db hagymát megtisztítunk és egész apróra vág­juk. 3 evőkanál olajat jelmelegítünk, és a hagymát világos sárgára pároljuk a zsiradékban. 20 dkg hal- jilét 1 cm-es kockákra darabolunk, egy csipet fok­hagymát adunk hozzá és jól elkeverjük. 2,5 dl fe­hér bort, sót, borsot és fél babérlevelet teszünk a leveshez és 5 percig együtt főzzük. Majd a halat szűrővel kiemeljük a levesből, másik'edénybe tesz- szűk és fél doboz paradicsomlevet, 5 dl húslét te­szünk hozzá, majd 5 percig főzzük. 1 csapott kanál ételízesítőt (vegetát) kevés fehér borral elkeverünk és hozzáöntjük, felforraljuk. Ráöntjük a levest és 3 dkg reszelt sajttal és snidlinggel megszórjuk. Tehetünk a levesbe pirított kenyérkockát. TONHAL RIZZSEL Hozzávalók (2 személynek): fél kg rizs, 2 fej hagyma, 1 evőkanál vaj, 15—20 dkg tonhal, 2 evő­kanál apróra vágott petrezselyem, egynegyed ká­véskanál rozmaring, fokhagyma. A rizst megfőzzük. A hagymát csíkokra vágjuk és serpenyőbe megolvasztott vajban állandó keve­rés mellett világosbarnára pirítjuk. A tonhaldara­bokat beletesszük. Petrezselyemmel, rozmaringgal és fokhagymával fűszerezzük. Rövid ideig pároljuk, majd a rizst hozzákeverjük, felmelegítjük és tet­szés szerint fűszerezzük. Körítésként dobozos zöldbabot fogyasztunk hozzá, melyet levével együtt megmelegítünk, majd a levét leöntjük kevés vajjal, és frissen őrölt borssal fű­szerezzük. halsalAta Hozzávalók: 40 dkg főtt hal, 20 dkg zeller, 15 dkg eidámi sajt, 2 db alma, 1 nagy fej hagyma, 3 evőkanál ecet, 2 evőkanál olaj, só, bors, mustár, 1 csipet cukor, 3 evőkanál apróra vágott snidling. A halat kifilézzük és darabokra vágjuk. A zel­lert, sajtot, almát apró csíkokra vágjuk. A vörös­hagymát szintén feldaraboljuk. Majd ezeket az al­kotóelemeket összekeverjük. Ecetből, olajból, fű­szerekből, snidlingból marinádot készítünk és a ke­verékre öntjük. Körülbelül fél órát hűvös helyen állni hagyjuk. Igen ízletes halsalátát kapunk. TERÍTÉS • Budapesten, a Józsefvárosi kiállítóteremben Terítés címmel, a modern étkezéshez használt terí­tési módokat ismertető bemutató nyílt. Képünkön: a kiállítás részlete. (Hauer Lajos felvétele — KS.) F agy ártalomról - hideg napokon Hajdanában valaki megkérdezte a palócot, hogy őfeléjük milyen idők járnak: mi nagyobb, a meleg vagy a hideg? A palóc elgondolkodott, aztán megnyilatkozott: — A hideg! — No, de miért? ... r— tudakolta a kiváncsi. — Hát, azért, mert az Ipolyt befagyni már láttam, de föl­forrni még nem. Az ellentétes hőhatások kézzelfogható, vitathatatlan értéke az egyszerű ember szemében a felforrás és a befagyás. Sok mindent meg lehet ezekkel magyarázni, de nem eleget. Pél­dául azt, hogy a magyarnak még mindig nincs tökéletes szava, ami a fagyás és a megfagyás közötti szédületes kü­lönbséget kifejezné. Pedig mindenki érzi, hogy a kettő nem azonos, mert más az, ha valakinek már a hűvösebb idő' kö­zeledtére is kiújul sarkán a fagydaganat és más, amikor va­lakinek lefagy a füle vagy az orra, vagy — hogy a legrosz- szabbra gondoljunk — amikor a 20—25 fokos hidegben meg­fagy az árokparton a magatehetetlen tökrészeg ember. Mert — ha ritkán is —, de néhanapján előfordulhat ez is. A hidegártalom — a hőmérsék­let fagypont körüli vagy alatti hatása — különféleképp károsít­hatja a szervezetet. A legegyszerűbb az, amikor az amúgy is silány vérellátású szö­vetek vérkeringését még jobban károsítja az érösszehúzó hideg és ennek hatására még jobban ér­vényesül a sejtközötti állomány folyadéksúlyának a zavara. A be­szűkült erekben meglassúbbodik a vér, az így „megfagyott” szö­vetek —• talán túlérzékeny, al­lergiás alapon — elveszítik ellen- állóképességüket és a hideg idő újrajelentkezésekor — a legkö­zelebbi télen, amikor még nincs is fagy — már kellemetlenkedni kezdenek: a bőr vörösödik, duz­zad, viszket, néha kifejezetten fáj. Ez a fagydaganat. A fagydaganat esztendők során rendszerint ki­újul, és az ősz beálltával kelle­metlenkedhet az embernek. A fagydaganat elég gyakori. Oka a hiányos öltözet, a vérke­ringést csökkentő szűk, vagy át­ázott ruha, cipő, kesztyű, vagy az ácsorgás. Megelőzése tehát a ré­teges, bő öltözet, a vérkeringést fokozó mozgás, a bőrfelület be- zsírozása és szél elleni védelme. A már meglevő panaszt a „fagy­balzsam” enyhíti. A fagydaganat tulajdonképpen az elsőfokú fagyás következmé­nye. Ha a hideg a bőrön hólya­got húz, ha sebet mar, akkor már másodfokú fagyásról beszélünk. Harmadfokú a fagyártalom ak­kor válik, ha a szövetek jéggé fagynak, fehérré, hideggé, érzé­ketlenné, törékennyé válnak, úgy, hogy a megfagyott orrhegy, fül, lábujj le is törhet. Sőt, fölolvadás után igen fájdalmas seb kelet­kezik az ilyen megfagyás helyén. A legsúlyosabb hidegártalom a fagyhalál, amikor a hosszan taríó hidegártalom az életműködéseket folyamatosan csökkentve a szer­vezet életműködését lehetetlenné teszi. Ez természetesen csak rend­kívüli körülmények között fe­nyegeti a mi égövünk alatt lakó embert. A súlyos fagyártalmat szenve­dettet mérsékelten fűtött helyi­ségbe szabad csak vinni és foko­zatos, lassú felmelegítéssel, dör­zsöléssel, vérkeringést fokozó he­lyi és általános gyógyszerekkel kell segítséget nyújtani. A hidegártalom jelentősége a mindennapi életben állandóan csekken, mert mindenki tudja, hogy hogyan lehet megelőzni, de azt már kevesebben tudják, hogy a test egyes részeinek lehűlése — nem megfagyása, hanem csak megfázása — a vérellátás megza­varásával reflektorikus úton kel­lemetlen — főleg hurutos — be­tegségek okozójává válhat. Oko­zójává és nem okává, mert az ilyen, úgynevezett „megfázás” út­ján szerzett betegségek oka is rendszerint valamilyen kórokozó és a megfázás csak a körülmé­nyek megteremtésében ludas. Az idei tél komoly gondot okoz az embernek. A sok éves átlag­nál hidegebb és az ugyanilyen jellemzővel érkező szeszélyes me­leg napok nemcsak a természet biológiai feladatait zavarják, ha­nem az ember alkalmazkodását is. Az ősi tapasztalatok, például az, hogy aki „subában arat, az gatyá­ban szüretel”, tehát hogy a hű­vös nyárra meleg „vénasszonyok nyara” várható, mintha bukfen­cet vetett volna az idén. Derűre ború, borúra derű minden külön bevezetés és magyarázat nélkül. Sajnos úgy, hogy az utas soha­sem tudhatja, hogy milyen lesz a hazaérkezése. Ez a bizonytalan­ság teszi kétszeresen fontossá a helyes öltözködést, a szükséges táplálkozást és a meggondolt ma­gaviseletét. Vigyázat! A borús télben a nap­pali napsütés hideg éjszakát, fa­gyot jósol. A téli napsütés elszo- morodása kis fokú felmelegedés­nek, esetleg havazásnak lehet az előfutára. Egy szó, mint száz: az ember nem bízhat a télben, nem bízhat az időjóslásban, de még a kalendáriumban sem. No, de bíz­zék önmagában, a megfelelő he­lyes öltözködésben és a tél ártal­mait ellensúlyozó ésszerű maga­tartásban. ... hogy egészségesen várja a tavaszt. Dr. Buga László Gyesről a munkahelyre Háromévi fizetett gyermek- gondozási szabadság... A felsza­badulás előtt még álmodni sem mertek ilyen kedvezményről az asszonyok. S most, túl a megva­lósulás örömén, egy kis gondot, elfogódottságot is okoz: hogyan illeszkedik újra be a munkába, a közösségbe a kismama, ha el­telt a három év? Annak, aki a gyes ideje alatt kapcsolatot tartott a munkahe­lyével, vagy akit a munkahely­ről rendszeresen látogattak — kevesebb problémát jelent újra kezdeni. Értesült a munkahelyi élet fontosabb eserfiényeiről, a munkatársi kapcsolatok nem sza­kadtak meg, s ha lazábbak is lettek, könnyebb ismét újra kez­deni mindent. Azoknak, akik va­lamilyen oknál fogva nem álltak kapcsolatban a munkahellyel, sokkal nehezebb az újrakezdés, a beilleszkedés. A kismamának gondolatban már jó előre fel kell készülnie, hogy új feladatokkal kell meg­birkóznia, ha megváltozik a 3 év alatt megszokott életritmusa. A gyermekgondozáson és a ház­tartási munkákon kívül a mun­kahelyi tennivalókat is el kell látnia, amelynek legelső követel­ménye, hogy mindennap ponto­san jelenjen meg a munkahelyén. Előre ki kell tapasztalnia te­hát, mennyi időt igényel a baba reggeli ellátása és egyéb teendő elvégzése. Ehhez kell szabni a felkelés idejét. S ha előre nem látott okok miatt (a baba las­sabban eszik, hány és újra kell öltöztetni stb.) elő is fordul, hogy néha elkésik néhány percet a munkahelyéről, ebből ne csinál­jon gyakorlatot. A kismamának is be kell tartania a munkafe­gyelmet, amely mindenkire egy­formán vonatkozik. Nem azért, mintha nem értenék meg a kis­mama gondjait a munkahelyen, de a segítség megadása mellett elvárás is van vele szemben ép­pen úgy, mint minden dolgozó­val szemben. Az egyéni gondok megértése mellett, a munkahelyi gondokkal is törődni kell mindenkinek, aki munkahelyi közösségbe tartozik. Az állam sok kedvezménnyel támogatja a kismamákat. Éljenek ezekkel a lehetőségekkel bátran, joguk van hozzá. Vannak azon­ban olyan egyedi esetek, amikor a szokásosnál több gonddal küzd a kismama (beteg gyermek, el­helyezési gondok, több gyermek stb.). Ezekben az esetekben vi­szont — a férj segítsége mellett — egyénileg is segítségére kell sietni nemcsak a munkahelyi vezetőknek, hanem a munkatár­saknak is. Így jut érvényre leg­szebben a közösségi szellem, az egymás gondjaival való törődés. Kedves kismama! Bátran lép­jen tehát vissza a munkahelyi közösségbe, ahol bizonyára sze­retettel, megértéssel, jó szándék­kal fogadják majd, a dolgozók nagy családjába. Fási Katalin %

Next

/
Oldalképek
Tartalom