Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-13 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 10. szám Ára: 90 fillér 1979. január 13. szombat NEW YORK — Csütörtökön a késő esti órákban összeült a Biztonsági Tanács, hogy a megbukott rezsim követelésének engedve megvitassa az állítólagos vietnami agresszió kérdését. Az ülés elején Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió ENSZ-nagykövete figyelmeztetett arra, hogy Kambodzsa forradalmi kormánya nem kérte ezt a tanácskozást, és a Biztonsági Tanács nem avatkozhat be ily módon az ország belügyeibe. A BT ülését egy olyan rezsim kérte, amely a kambodzsai nép felszabadító harcának eredményeként ■teljes vereséget szenvedett. A szovjet delegátus hangsúlyozta: egyedül a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács jogosult arra, hogy a kambodzsai nép nevében beszéljen. A Szovjetunió és Csehszlovákia kérte az ülés elhalasztását hétfőig, ekkorra várható ugyanis az új kambodzsai kormány képviselőjének New Yorkba érkezése. A Biztonsági Tanács végeredményben mégis hozzájárult Szihanuk herceg, a már korábban eltávolított volt kambodzsai államfő meghallgatásához. Szihanuk negyvenperces beszédében a már ismert vádakat intézte a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen, s követelte, „büntessék meg Vietnamot”, és a Biztonsági Tanács szólítsa fel: „vonja ki csapatait Kambodzsa területéről”. Csen Csu, Kína képviselője egy nyolcpontos Tíatározattervezetel terjesztett be, amelyben „súlyos aggodalmát fejezi ki a kambodzsai helyzet miatt”, s a világ- szervezetet a hazafias erők által megbuktatott rendszer támogatására szólítja fel és követeli a VSZK-nak nyújtott külföldi segélyek leállítását. Ha Van Lau, a VSZK ENSZ- képviselője hangsúlyozta: Viet- ,nam kormánya a kambodzsai néphez fűződő baráti kapcsolatok hagyományaira, a függetlenség, a szuverenitás és a területi sérthetetlenség elveinek tiszteletben tartásával közvetlen tárgyalásokat kezd Kambodzsa Népi Forradalmi Tanácsával a leng Sary- klikk által kreált határproblémák megoldására. Ha Van Lau Szihanuk beszédére válaszolva kijelentette: éppen a kínai egyeduralmi törekvések szolgálatába szegődött leng Sary- klikk az, amely agressziót követett el azzal a céllal, hogy Viet- nam-ellenes háborút robbantson ki és ellenőrzése alá vonja az egész délkelef-ázsiai térséget. Kuba állandó ENSZ-képviselő- je elsősorban Kínát tette felelőssé az indokínai térségben keletkezett újabb feszültségért. Megállapította, hogy Peking durva nyomást gyakorol a szocialista Vietnamra és agresszív, terjeszkedő politikát folytat, amelynek a közelmúltig maga Kambodzsa is áldozata volt. A Biztonsági Tanács ülését pénteken folytatták. (TASZSZ, AFP, Reuter, ADN, AP) Az OBT szolidaritási üzenete Az Országos Béketanács pénteken szolidaritási üzenetet Jutta-, tott el a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának. Az állásfoglalás a magyar békemozgalom forró üdvözletét tolmácsolja. Megállapítja: a kambodzsai népköztársaság kikiáltása új fejezetet nyitott Kambodzsa és egész Indokína törté-, nelmében. A szolidaritási üzenet leszögezi: a kambodzsai nép egyedüli törvényes képviselője a forradalmi tanács. Az OBT tiltakozik az ellen, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa — a megdöntött Pol Pot- rezsim kérésének eleget téve — Kambodzsa helyzetével foglalkozik. Ez beavatkozást jelent az ország belügyeibe. Az Országos Béketanács, a magyar békemozgalom kifejezésre juttatja szolidaritását a kambodzsai néppel, a nemzeti egységfronttal, a népi forradalmi tanáccsal. (MTI) Népfront-tájértekezletek az idei feladatokról A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken tájértekezletet rendezett Szolnokpn, az MSZMP megyei bizottságának oktatási igazgatóságán. A tanácskozáson Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Hajdú, Csongrád, Heves, Szabolcs és Szolnok megyei városi és nagyközségi népfrontelnökei, titkárai és függetlenített munkatársai vettek "részt. A tájértekezleten Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartott vitaindítót az 1979. évi mozgalmi feladatokról, a HNF OT januári ülésén elfogadott határozatokról. A szolnoki tanácskozás a tájértekezletek nyitánya. A következő napokban Budapesten, majd Csopakon tartanak megbeszélést Budapest, valamint Baranya, Fejér, Győr-Sopron, Komárom, .Nógrád, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye népfrontbizottságainak vezetői, munkatársai. Az idei feladatok közül a tájértekezleteken elsősorban a gazdaságpolitikai célok valóraváltá- sának segítése kerül előtérbe, hiszen — ahogy ezzel kapcsolatban az országos tanács ülésén elfogadott dokumentum is hangsúlyozza — az egységes szemléletmód erősítése fontos teendője a mozgalomnak. A táj értekezletek jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy — a Hazafias Népfront országos terveit megismerve — a bizottságok meghatározzák a megyei, városi, községi és körzeti feladatokat. Szőlővesszo - eladásra • Megenyhült az idő. A gyümölcsösökben, szőlőkben, ha lassan is, de megindult a munka. Páhin, a Petőfi Tsz sárfehér szőlőjében megkezdték a szaporításra alkalmas szálvesszők szedését. TERMELÉKENYSÉGNÖVELÉS ÉS MINŐSÉGJAVÍTÁS Az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalatnak két gyára van Bács-Kiskunban: a régebben alapított a megyeszékhelyen, a fiatalabb Kiskőrösön. Mindkét iGV-egység a pénztárgépgyártásban vesz részt, amit a vállalat főként exportra végez, hosszabb időre kötött államközi megállapodások alapján. A finommechanikai* termékeket készítő megyei gyárakban a múlt évi tervteljesítésről és az idei feladatok felől érdeklődtünk. A vállalat kecskeméti gyárának dolgozói 1978-ban teljesítették termelési tervüket, úgy, hogy az előállított termékek összetétele némileg eltért az eredeti elképzelésektől. Ennek az volt az oka, hogy év közben megnőtt a kereslet a hagyományos, mechanikus pénztárgépek iránt. Az igények kielégítése lekötötte a kapacitást, ezért az elektronikus pénztárgépek nullszériáját, ami szerepelt a tavalyi tervben, nem készítették el. Egyébként az IGV ez utóbbi, új gyártmányának előállítását vállalati döntés alapján ez év elején a kiskőrösi gyárnak adják át. Tóth András főmérnök tájékoztatója szerint a kecskeméti gyár az elmúlt évben 1977-hez viszonyítva 30 százalékkal növelte a Ratus típusú pénztárgép-alkatrészek és -szerelvények gyártását, s 20 százalékkal több terméket szereltek készre, mint korábban. A nagymértékű termelésnövelést belső szervezéssel érték el. A nagy feladatok megoldásában segítettek a régi és az újonnan alakult brigádok vállalásteljesítései. Tavaly megkétszereződött a gyár brigádjainak száma. Az elmúlt évben a tervezettnél nagyobb mértékben emelték a béreket a kecskeméti IGV-gyár- ban, amihez a többlettermelés és a nyereség fedezetet biztosított. Tavaly 19 500 pénztárgéphez szükséges alkatrészt és szerelvényt állított elő a kollektíva, s 16 és fél ezer Ratus gépet készre szeréit állapotban szállítottak, zömmel exportra, a legtöbbet az NDK-ba. A kibocsátott készáru értéke 425 millió forint volt. A jó eredmények elérésében közrejátszott, hogy javult a gyár kétszáz dolgozót foglalkoztató fülöpszállási üzemének munkája is. Az ottani kollektíva egyre nagyobb gyakorlatot szerez a finommechanikai termelésben. 1979-ben további munkaszervezéssel és a kooperációs kapcsolatok fejlesztésével növelik a termelést a kecskeméti gyárban. A terv szerint 22 ezer pénztárgépet • Ratus típusú pénztárgépek átvétele a kecskeméti gyárban. pék termelését, s ezzel egyidejűleg többet vállalt magára a vállalati feladatokból. Az utolsó negyedévre átvállalták a kecskeméti társgyártól ezer darab Ratus A—20 típusú gép végszerelését, s terven .felül eleget tettek egy NSZK-ból kapott megrendelésnek. Mint Szabó János főmérnöktől megtudtuk, a tervezettnél 3 százalékkal magasabb termelési értéket hoztak létre. A tőkés exportjuk 24 százalékkal volt több az előirányzatnál. Mindezt a termelékenység fokozásával érték el. A költséggazdálkodás a terv szerint alakult. Vállalásai közül az ezer darab Ratus gép végszerelését csak háromnegyed részben tudta a gyár elvégezni. Jelenleg egy 800 négyzetméter alapterületű csarnokot építenek a gyár területén. Az új épületet az első félévben helyezik üzembe. Az új év kiemelkedően fontos feladata a kiskőrösi gyárban az elektronikus pénztárgép gyártására való felkészülés. Ez a termék lesz majd az IGV legkorsze-' rűbb gyártmánya. A. T. S. állítanak elő. A termelékenység fokozásán kívül a minőség javítására törekednek. Az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat kiskőrösi gyára szintén megoldotta tavalyi feladatát. Igaz, az esztendő végén ehhez egy kis hajrára volt szükség, ami menetközbeni tervmódosítással függött össze. A gyár a második félévben csökkentette az Anker F—8 típusú pénztárgé• Ócskái István mechanikai műszerész a végszerelést végzi. (Opauszky László felvételei.) Tervek az ÍGY megyei gyáraiban SZÁMÍTANAK A KISIPAROSOKRA IS A szolgáltatás fejlesztése Kecskeméten Aligha túlzó a megállapítás, hogy a szolgáltatás területén ha gyors ütemben is haladnának a beruházások, az is csak cammo- gásnak tűnnék a megnövekedett igényekhez képest. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a szolgáltató létesítmények építésének, bővítésének határidő-kitűzése a legtöbb esetben „eszmei”, akkor el is érkeztünk a szolgáltatásban jelentkező gondok alapjaihoz. Mindezen a tényen nem változtat az sem, hogy tavaly Kecskemét egy-egy lakosára jutó szolgáltatás összege meghaladta az 1700 forintot, s az idén már eléri az 1980-ra tervezett 2000 forintot is... Kolozsi Gyulát, Kecskemét város Tanácsa VB ipari csoportjának vezetőjét kérdeztük meg: az idén milyen fejlesztések várhatók, s azok mennyiben javítják a megyeszékhelyen a javító-szolgáltató tevékenységet? — Kecskeméten a gépkocsik, motorkerékpárok javítását és karbantartását az AFIT-szerviz és a Bácsmobil vállalja. Igyekeznek alkalmazkodni az igényekhez: szolgáltatásaik körébe tartozik a kárfelvétel, az alvázvédelem, műszaki vizsgáztatás. Az AFIT-szervizben most kezdik meg az új karosszéria- és festőműhely építését, melyet a megyei tanács a szolgáltatásfejlesztési alapból támogat. A Bácsmobil új alkatrészbolt és 156 négyzet- méteres csarnok építését kezdte meg a Szegedi úti telephelyén. E két cég mellé felsorakozott a Magyar Autóklub Műszaki Állomása is, amely tavaly nyílt meg. A BP üzemanyagtöltő állomás mellett a gyorsjavító és mosóműhely nyitását áprilisra ígérik. Feltétlenül javítani szükséges azonban az alkatrészellátást, a munkafegyelmet, a kiszolgálás kulturáltságát és csökkenteni kell az átfutási időt — mint ahogy ezt a végrehajtó bizottság elé terjesztett beszámolóban is leszögeztük — mondja az ipari csoport vezetője. — A híradástechnikai berendezések és a háztartási gépek javítására a GELKA egységei jól működő hálózatot alkotnak. Mindemellett csökkenteni kell a javítások átfutási idejét. Ha a Széchenyivárosban a régen várt szolgáltatóház elkészül, megoldódik a vállalat egyik igen nagy gondja,/ amely a helyhiányból eredt. A vállalat munkaszervezését dicséri például, hogy a motortekercselő üzemük szinte a fél Magyarországot ellátja felújított motorokkal, vagy az, hogy a tévéjavítást szinte tökéletesen megoldották. A teljesebb kép érdekében azonban megjegyzendő, hogy az új szolgáltatások, mint például az antennaszerelés mellett még nem sikerült zökkenőmentessé tenni a cserekészülékek biztosítását. — Folytatom a sort a textil- tisztítással. A RUVESZ központi telephelyének 1977-ben befejeződött korszerűsítése után újabb területet vásároltak, hogy a további bővítésre mód nyíljon. S megint csak a széchenyivárosi szolgáltatóház építésének befejezéséhez kanyarodok vissza, ugyanis abban nyílik meg a megyeszékhely harmadik mosószalonja — remélhetőleg, most ■ már tényleg ebben az évben. A gondokra jellemzőn álljon itt a következő: ha a Május 1. tér sarkán álló épületből a szövetkezet szabórészlege elköltözhet a még építés alatt levő szalonba, az utolsó fűrészfogas házba, akkor a szabórészleg helyén kialakítják a testkultúraszalont, amelynek berendezése már készenlétben áll... Nagyon hiányzik a tervezett hunyadivárosi szolgáltatóház is, s a lakossági szolgáltatások valamennyi ágában: a lakáskarbantartásban, az áruszállításban, egyéb ipari szolgáltatásokban a kapacitás és teljesítménynövelés mellett a minőség javítását is szorgalmazzák. A szolgáltató vállalatok és szövetkezetek mellett jelentős részt vállalnak e tevékenységből a Kecskeméten és a város környéki községekben dolgozó kisiparosok. Az ipari csoport támogatja az új iparengedélyek kiadását. Elsősorban a munkaviszony mellett végzett, illetve a nyugdíjas szakemberek szolgáltató tevékenységét ösztönzi. A szolgáltatások körének bővítése, a minőségük emelése elengedhetetlen feltétele a lakosság élet- körülményeinek folyamatos javításának. N. M. A falu bölcsességével Egy-egy megyei, városi és nagyközségi népfrontvezetővel értekezlet kezdetére vártunk. Időszerű mozgalmi témaként a mostani falugyűlések is szóba kerültek. Papír nélkül is tudták, hogy ez ideig mintegy háromnegyed-száz ilyen fórum zajlott le a megyében. Hirtelen támadt ötlettel afelől kezdtem tapogatózni, hogy van-e valami más, újszerű ezeknek az évről évre népszerűbb rendezvényeknek a tartalmi munkájában? Tapasztalt mozgalmi emberek lévén, írásos anyagok — jegyzőkönyvek, jelentések — segítsége nélkül is össze tudták rakni a falugyűlések, részfalugyűlések új vonásait. Először szinte valamennyiük olyan változásokra utalt, amelyeket részben már tavaly vagy azelőtt is megfigyeltek, hogy például növekedett az érdeklődés, amit a résztvevők száma tükröz; csökkent az egyéni panaszok mennyisége, sőt sok helyütt már nem is volt ilyen, ezzel szemben a közérdekű kérdések felvetése került döntően előtérbe; kevesebb a formalitás, azaz szépen cirkalmazott szólamok helyett a tárgyszerűség vált uralkodóvá. Mikor céloztam rá, hogy mindezeket, mint tartalmi fejlődést jelző motívumokat már az utóbbi pár esztendőben is megállapítottuk, ezzel egészítettek ki: igen, csak most már még általánosabbá erősödött tendenciák. S már el is jutottunk az idén különösen hangsúlyossá vált sajátosságokhoz. Hogy akár a tanácsi vezetők beszámolóit, akár az idei „profilban” szereplő háztáji, kistermelői vitaindítókat tekintjük, egyformán jellemző rájuk a tömörség, kézzelfog- hatóság. Miként a beszélgető- társak egyike kifejezte, a beszédek, előadások „közelebb kerültek az emberekhez”. Sőt azt tette hozzá, hogy nem is előadások — pláne szónoklatok — ezek, hanem nyílt és termékeny eszmecserére ösztökélő megbeszélések. Olyan kérdésekről, amelyek az adott helyen és időben a leginkább foglalkoztatják a helyi közvéleményt. S hogy mindezt ne ott a helyszínen, a gyűlésen firtassák, erre is célszerű módszert „fedeztek fel”. Egyik nagyközségben — ahogy a gyors közbevetésekből kiérződött, másfelé is' cselekedtek hasonlóképpen — például előre „bekértek" kérdéseket az üzemek, vállalatok, téeszek dolgozóitól. össze is gyűlt másfélszáz, így aztán azt is biztosítani lehetett, hogy a sokféle témacsoportban legjobban járatos, tehát hozzáértő szakemberek adjanak rá választ a részfalugyűléseken. Egyébként így történik ez a kisáruterme- lés helyi kívánalmainak megvitatásakor is. Megtanulták már a helyi vezetők, hogy nemcsak időt nyernek azzal, ha a legfelkészültebb embereket kérik fel egy-egy adott szakterület ezernyi ága-bogá- ról szóló tájékoztatásokra, hanem a tanácsok, válaszok,' elhatározások hitelességét is emelik ezzel. Nincs bizonytalankodás, válaszmegkerülés, mellébeszélés, vagy esetleg restellkedő szabadkozás, hogy — „sajnos, e téren nem vagyok informált”. A szakszerűség tehát növeli a vitabiztonságot, világosságot teremt ott, ahol nem hozzáértő talán csak „kontárkod- ni” tud. Mindennek tárgyilagosságra nevelő hatása van, ami szinte kirekeszti a falugyűlésről az öszintétlenséget, homályos vélekedéseket. Ilyen nyíltságnövelő következménnyel jár az a mind több helyen gyakorlattá váló módszer is, hogy a helyi tanácsrendelet-tervezetet — véleményezésre — a lakossági fórumoké elé terjesztik. Sok példa van már rá, hogy bizony helyes volt ez a közvéleménykutatás, mert a falu közös bölcsessége jobb, célravezetőbb rendelet megalkotását segítette elő. Ez pedig — ugye mondani se kell — csak könnyebbség a tanács számára is. T. I. Összeült a Biztonsági Tanács Kambodzsa ügyében