Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 10. szám Ára: 90 fillér 1979. január 13. szombat NEW YORK — Csütörtökön a késő esti órákban összeült a Biztonsági Ta­nács, hogy a megbukott rezsim követelésének engedve megvitas­sa az állítólagos vietnami ag­resszió kérdését. Az ülés elején Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió ENSZ-nagykövete figyelmeztetett arra, hogy Kambodzsa forradalmi kormánya nem kérte ezt a ta­nácskozást, és a Biztonsági Ta­nács nem avatkozhat be ily mó­don az ország belügyeibe. A BT ülését egy olyan rezsim kérte, amely a kambodzsai nép felsza­badító harcának eredményeként ■teljes vereséget szenvedett. A szovjet delegátus hangsúlyozta: egyedül a Kambodzsai Népi For­radalmi Tanács jogosult arra, hogy a kambodzsai nép nevében beszéljen. A Szovjetunió és Csehszlovákia kérte az ülés elhalasztását hét­főig, ekkorra várható ugyanis az új kambodzsai kormány képvise­lőjének New Yorkba érkezése. A Biztonsági Tanács végeredmény­ben mégis hozzájárult Szihanuk herceg, a már korábban eltávo­lított volt kambodzsai államfő meghallgatásához. Szihanuk negyvenperces beszé­dében a már ismert vádakat in­tézte a Vietnami Szocialista Köz­társaság ellen, s követelte, „bün­tessék meg Vietnamot”, és a Biz­tonsági Tanács szólítsa fel: „von­ja ki csapatait Kambodzsa terü­letéről”. Csen Csu, Kína képviselője egy nyolcpontos Tíatározattervezetel terjesztett be, amelyben „súlyos aggodalmát fejezi ki a kambod­zsai helyzet miatt”, s a világ- szervezetet a hazafias erők által megbuktatott rendszer támogatá­sára szólítja fel és követeli a VSZK-nak nyújtott külföldi se­gélyek leállítását. Ha Van Lau, a VSZK ENSZ- képviselője hangsúlyozta: Viet- ,nam kormánya a kambodzsai néphez fűződő baráti kapcsolatok hagyományaira, a függetlenség, a szuverenitás és a területi sért­hetetlenség elveinek tiszteletben tartásával közvetlen tárgyaláso­kat kezd Kambodzsa Népi For­radalmi Tanácsával a leng Sary- klikk által kreált határproblé­mák megoldására. Ha Van Lau Szihanuk beszédé­re válaszolva kijelentette: éppen a kínai egyeduralmi törekvések szolgálatába szegődött leng Sary- klikk az, amely agressziót köve­tett el azzal a céllal, hogy Viet- nam-ellenes háborút robbantson ki és ellenőrzése alá vonja az egész délkelef-ázsiai térséget. Kuba állandó ENSZ-képviselő- je elsősorban Kínát tette felelős­sé az indokínai térségben kelet­kezett újabb feszültségért. Meg­állapította, hogy Peking durva nyomást gyakorol a szocialista Vietnamra és agresszív, terjesz­kedő politikát folytat, amelynek a közelmúltig maga Kambodzsa is áldozata volt. A Biztonsági Tanács ülését pén­teken folytatták. (TASZSZ, AFP, Reuter, ADN, AP) Az OBT szolidaritási üzenete Az Országos Béketanács pénte­ken szolidaritási üzenetet Jutta-, tott el a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságá­nak. Az állásfoglalás a magyar békemozgalom forró üdvözletét tolmácsolja. Megállapítja: a kam­bodzsai népköztársaság kikiáltá­sa új fejezetet nyitott Kam­bodzsa és egész Indokína törté-, nelmében. A szolidaritási üzenet leszöge­zi: a kambodzsai nép egyedüli törvényes képviselője a forradal­mi tanács. Az OBT tiltakozik az ellen, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa — a megdöntött Pol Pot- rezsim kérésének eleget téve — Kambodzsa helyzetével foglalko­zik. Ez beavatkozást jelent az or­szág belügyeibe. Az Országos Béketanács, a ma­gyar békemozgalom kifejezésre juttatja szolidaritását a kambod­zsai néppel, a nemzeti egység­fronttal, a népi forradalmi ta­náccsal. (MTI) Népfront-tájértekezletek az idei feladatokról A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken tájértekezletet rendezett Szolnokpn, az MSZMP megyei bizottságának oktatási igazgatóságán. A tanácskozáson Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Haj­dú, Csongrád, Heves, Szabolcs és Szolnok megyei városi és nagyközségi népfrontelnökei, tit­kárai és függetlenített munkatár­sai vettek "részt. A tájértekezleten Sarlós István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára tartott vitaindí­tót az 1979. évi mozgalmi fel­adatokról, a HNF OT januári ülésén elfogadott határozatokról. A szolnoki tanácskozás a táj­értekezletek nyitánya. A követke­ző napokban Budapesten, majd Csopakon tartanak megbeszélést Budapest, valamint Baranya, Fe­jér, Győr-Sopron, Komárom, .Nógrád, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye népfrontbizottságainak vezetői, munkatársai. Az idei feladatok közül a táj­értekezleteken elsősorban a gaz­daságpolitikai célok valóraváltá- sának segítése kerül előtérbe, hi­szen — ahogy ezzel kapcsolatban az országos tanács ülésén elfoga­dott dokumentum is hangsúlyoz­za — az egységes szemléletmód erősítése fontos teendője a moz­galomnak. A táj értekezletek jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy — a Ha­zafias Népfront országos terveit megismerve — a bizottságok meghatározzák a megyei, városi, községi és körzeti feladatokat. Szőlővesszo - eladásra • Megenyhült az idő. A gyümölcsösökben, szőlőkben, ha lassan is, de megindult a munka. Páhin, a Petőfi Tsz sárfehér szőlőjében meg­kezdték a szaporításra alkalmas szálvesszők szedését. TERMELÉKENYSÉGNÖVELÉS ÉS MINŐSÉGJAVÍTÁS Az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalatnak két gyá­ra van Bács-Kiskunban: a régeb­ben alapított a megyeszékhelyen, a fiatalabb Kiskőrösön. Mindkét iGV-egység a pénztárgépgyártás­ban vesz részt, amit a vállalat főként exportra végez, hosszabb időre kötött államközi megállapo­dások alapján. A finommechani­kai* termékeket készítő megyei gyárakban a múlt évi tervteljesí­tésről és az idei feladatok felől érdeklődtünk. A vállalat kecskeméti gyárá­nak dolgozói 1978-ban teljesítet­ték termelési tervüket, úgy, hogy az előállított termékek összetéte­le némileg eltért az eredeti el­képzelésektől. Ennek az volt az oka, hogy év közben megnőtt a kereslet a hagyományos, mecha­nikus pénztárgépek iránt. Az igé­nyek kielégítése lekötötte a kapa­citást, ezért az elektronikus pénz­tárgépek nullszériáját, ami szere­pelt a tavalyi tervben, nem készí­tették el. Egyébként az IGV ez utóbbi, új gyártmányának előál­lítását vállalati döntés alapján ez év elején a kiskőrösi gyárnak ad­ják át. Tóth András főmérnök tájékoz­tatója szerint a kecskeméti gyár az elmúlt évben 1977-hez viszo­nyítva 30 százalékkal növelte a Ratus típusú pénztárgép-alkatré­szek és -szerelvények gyártását, s 20 százalékkal több terméket sze­reltek készre, mint korábban. A nagymértékű termelésnövelést belső szervezéssel érték el. A nagy feladatok megoldásában se­gítettek a régi és az újonnan ala­kult brigádok vállalásteljesítései. Tavaly megkétszereződött a gyár brigádjainak száma. Az elmúlt évben a tervezettnél nagyobb mértékben emelték a béreket a kecskeméti IGV-gyár- ban, amihez a többlettermelés és a nyereség fedezetet biztosított. Tavaly 19 500 pénztárgéphez szük­séges alkatrészt és szerelvényt állított elő a kollektíva, s 16 és fél ezer Ratus gépet készre szeréit állapotban szállítottak, zömmel exportra, a legtöbbet az NDK-ba. A kibocsátott készáru értéke 425 millió forint volt. A jó eredmé­nyek elérésében közrejátszott, hogy javult a gyár kétszáz dolgo­zót foglalkoztató fülöpszállási üzemének munkája is. Az ottani kollektíva egyre nagyobb gyakor­latot szerez a finommechanikai termelésben. 1979-ben további munkaszerve­zéssel és a kooperációs kapcsola­tok fejlesztésével növelik a ter­melést a kecskeméti gyárban. A terv szerint 22 ezer pénztárgépet • Ratus típusú pénztárgépek átvétele a kecskeméti gyárban. pék termelését, s ezzel egyidejű­leg többet vállalt magára a vál­lalati feladatokból. Az utolsó ne­gyedévre átvállalták a kecskemé­ti társgyártól ezer darab Ratus A—20 típusú gép végszerelését, s terven .felül eleget tettek egy NSZK-ból kapott megrendelésnek. Mint Szabó János főmérnöktől megtudtuk, a tervezettnél 3 szá­zalékkal magasabb termelési ér­téket hoztak létre. A tőkés ex­portjuk 24 százalékkal volt több az előirányzatnál. Mindezt a ter­melékenység fokozásával érték el. A költséggazdálkodás a terv szerint alakult. Vállalásai közül az ezer darab Ratus gép végsze­relését csak háromnegyed rész­ben tudta a gyár elvégezni. Jelenleg egy 800 négyzetméter alapterületű csarnokot építenek a gyár területén. Az új épületet az első félévben helyezik üzembe. Az új év kiemelkedően fontos feladata a kiskőrösi gyárban az elektronikus pénztárgép gyártá­sára való felkészülés. Ez a ter­mék lesz majd az IGV legkorsze-' rűbb gyártmánya. A. T. S. állítanak elő. A termelékenység fokozásán kívül a minőség javí­tására törekednek. Az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat kiskőrösi gyára szintén megoldotta tavalyi feladatát. Igaz, az esztendő végén ehhez egy kis hajrára volt szük­ség, ami menetközbeni tervmó­dosítással függött össze. A gyár a második félévben csökkentette az Anker F—8 típusú pénztárgé­• Ócskái István mechanikai műszerész a végszerelést végzi. (Opauszky László felvételei.) Tervek az ÍGY megyei gyáraiban SZÁMÍTANAK A KISIPAROSOKRA IS A szolgáltatás fejlesztése Kecskeméten Aligha túlzó a megállapítás, hogy a szolgáltatás területén ha gyors ütemben is haladnának a beruházások, az is csak cammo- gásnak tűnnék a megnövekedett igényekhez képest. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a szolgáltató létesítmények építésének, bővíté­sének határidő-kitűzése a leg­több esetben „eszmei”, akkor el is érkeztünk a szolgáltatásban jelentkező gondok alapjaihoz. Mindezen a tényen nem változ­tat az sem, hogy tavaly Kecske­mét egy-egy lakosára jutó szol­gáltatás összege meghaladta az 1700 forintot, s az idén már el­éri az 1980-ra tervezett 2000 fo­rintot is... Kolozsi Gyulát, Kecskemét vá­ros Tanácsa VB ipari csoportjá­nak vezetőjét kérdeztük meg: az idén milyen fejlesztések vár­hatók, s azok mennyiben javít­ják a megyeszékhelyen a javí­tó-szolgáltató tevékenységet? — Kecskeméten a gépkocsik, motorkerékpárok javítását és karbantartását az AFIT-szerviz és a Bácsmobil vállalja. Igyekez­nek alkalmazkodni az igények­hez: szolgáltatásaik körébe tar­tozik a kárfelvétel, az alvázvé­delem, műszaki vizsgáztatás. Az AFIT-szervizben most kezdik meg az új karosszéria- és festő­műhely építését, melyet a megyei tanács a szolgáltatásfejlesztési alapból támogat. A Bácsmobil új alkatrészbolt és 156 négyzet- méteres csarnok építését kezdte meg a Szegedi úti telephelyén. E két cég mellé felsorakozott a Magyar Autóklub Műszaki Állo­mása is, amely tavaly nyílt meg. A BP üzemanyagtöltő állomás mellett a gyorsjavító és mosó­műhely nyitását áprilisra ígérik. Feltétlenül javítani szükséges azonban az alkatrészellátást, a munkafegyelmet, a kiszolgálás kulturáltságát és csökkenteni kell az átfutási időt — mint ahogy ezt a végrehajtó bizottság elé terjesztett beszámolóban is le­szögeztük — mondja az ipari csoport vezetője. — A híradástechnikai beren­dezések és a háztartási gépek javítására a GELKA egységei jól működő hálózatot alkotnak. Mindemellett csökkenteni kell a javítások átfutási idejét. Ha a Széchenyivárosban a régen várt szolgáltatóház elkészül, megoldó­dik a vállalat egyik igen nagy gondja,/ amely a helyhiányból eredt. A vállalat munkaszerve­zését dicséri például, hogy a motortekercselő üzemük szinte a fél Magyarországot ellátja fel­újított motorokkal, vagy az, hogy a tévéjavítást szinte töké­letesen megoldották. A teljesebb kép érdekében azonban meg­jegyzendő, hogy az új szolgál­tatások, mint például az anten­naszerelés mellett még nem sike­rült zökkenőmentessé tenni a cserekészülékek biztosítását. — Folytatom a sort a textil- tisztítással. A RUVESZ központi telephelyének 1977-ben befejező­dött korszerűsítése után újabb területet vásároltak, hogy a to­vábbi bővítésre mód nyíljon. S megint csak a széchenyivárosi szolgáltatóház építésének befeje­zéséhez kanyarodok vissza, ugyanis abban nyílik meg a megyeszékhely harmadik mosó­szalonja — remélhetőleg, most ■ már tényleg ebben az évben. A gondokra jellemzőn álljon itt a következő: ha a Május 1. tér sarkán álló épületből a szö­vetkezet szabórészlege elköltöz­het a még építés alatt levő szalonba, az utolsó fűrészfogas házba, akkor a szabórészleg he­lyén kialakítják a testkultúra­szalont, amelynek berendezése már készenlétben áll... Nagyon hiányzik a tervezett hunyadivárosi szolgáltatóház is, s a lakossági szolgáltatások va­lamennyi ágában: a lakáskar­bantartásban, az áruszállításban, egyéb ipari szolgáltatásokban a kapacitás és teljesítménynövelés mellett a minőség javítását is szorgalmazzák. A szolgáltató vállalatok és szövetkezetek mellett jelentős részt vállalnak e tevékenységből a Kecskeméten és a város kör­nyéki községekben dolgozó kis­iparosok. Az ipari csoport tá­mogatja az új iparengedélyek ki­adását. Elsősorban a munkavi­szony mellett végzett, illetve a nyugdíjas szakemberek szolgálta­tó tevékenységét ösztönzi. A szolgáltatások körének bővítése, a minőségük emelése elengedhe­tetlen feltétele a lakosság élet- körülményeinek folyamatos javí­tásának. N. M. A falu bölcsességével Egy-egy megyei, városi és nagyközségi népfrontvezetővel értekezlet kezdetére vártunk. Időszerű mozgalmi témaként a mostani falugyűlések is szó­ba kerültek. Papír nélkül is tudták, hogy ez ideig mintegy háromnegyed-száz ilyen fó­rum zajlott le a megyében. Hirtelen támadt ötlettel afe­lől kezdtem tapogatózni, hogy van-e valami más, újszerű ezeknek az évről évre nép­szerűbb rendezvényeknek a tartalmi munkájában? Ta­pasztalt mozgalmi emberek lé­vén, írásos anyagok — jegy­zőkönyvek, jelentések — se­gítsége nélkül is össze tudták rakni a falugyűlések, részfalu­gyűlések új vonásait. Először szinte valamennyiük olyan változásokra utalt, ame­lyeket részben már tavaly vagy azelőtt is megfigyeltek, hogy például növekedett az érdeklődés, amit a résztvevők száma tükröz; csökkent az egyéni panaszok mennyisége, sőt sok helyütt már nem is volt ilyen, ezzel szemben a közérdekű kérdések felvetése került döntően előtérbe; ke­vesebb a formalitás, azaz szé­pen cirkalmazott szólamok he­lyett a tárgyszerűség vált ural­kodóvá. Mikor céloztam rá, hogy mindezeket, mint tartalmi fej­lődést jelző motívumokat már az utóbbi pár esztendőben is megállapítottuk, ezzel egészí­tettek ki: igen, csak most már még általánosabbá erősödött tendenciák. S már el is jutottunk az idén különösen hangsúlyossá vált sajátosságokhoz. Hogy akár a tanácsi veze­tők beszámolóit, akár az idei „profilban” szereplő háztáji, kistermelői vitaindítókat te­kintjük, egyformán jellemző rájuk a tömörség, kézzelfog- hatóság. Miként a beszélgető- társak egyike kifejezte, a be­szédek, előadások „közelebb kerültek az emberekhez”. Sőt azt tette hozzá, hogy nem is előadások — pláne szónokla­tok — ezek, hanem nyílt és termékeny eszmecserére ösz­tökélő megbeszélések. Olyan kérdésekről, amelyek az adott helyen és időben a leginkább foglalkoztatják a helyi közvé­leményt. S hogy mindezt ne ott a helyszínen, a gyűlésen firtas­sák, erre is célszerű módszert „fedeztek fel”. Egyik nagy­községben — ahogy a gyors közbevetésekből kiérződött, másfelé is' cselekedtek hason­lóképpen — például előre „be­kértek" kérdéseket az üze­mek, vállalatok, téeszek dolgo­zóitól. össze is gyűlt másfél­száz, így aztán azt is biztosí­tani lehetett, hogy a sokféle témacsoportban legjobban já­ratos, tehát hozzáértő szak­emberek adjanak rá választ a részfalugyűléseken. Egyébként így történik ez a kisáruterme- lés helyi kívánalmainak meg­vitatásakor is. Megtanulták már a helyi vezetők, hogy nemcsak időt nyernek azzal, ha a legfelkészültebb embe­reket kérik fel egy-egy adott szakterület ezernyi ága-bogá- ról szóló tájékoztatásokra, hanem a tanácsok, válaszok,' elhatározások hitelességét is emelik ezzel. Nincs bizonyta­lankodás, válaszmegkerülés, mellébeszélés, vagy esetleg restellkedő szabadkozás, hogy — „sajnos, e téren nem va­gyok informált”. A szakszerűség tehát növe­li a vitabiztonságot, világossá­got teremt ott, ahol nem hoz­záértő talán csak „kontárkod- ni” tud. Mindennek tárgyilagosságra nevelő hatása van, ami szinte kirekeszti a falugyűlésről az öszintétlenséget, homályos vé­lekedéseket. Ilyen nyíltság­növelő következménnyel jár az a mind több helyen gya­korlattá váló módszer is, hogy a helyi tanácsrendelet-terve­zetet — véleményezésre — a lakossági fórumoké elé terjesz­tik. Sok példa van már rá, hogy bizony helyes volt ez a közvéleménykutatás, mert a falu közös bölcsessége jobb, célravezetőbb rendelet megal­kotását segítette elő. Ez pedig — ugye mondani se kell — csak könnyebbség a tanács számára is. T. I. Összeült a Biztonsági Tanács Kambodzsa ügyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom