Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-11 / 8. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKDN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 8. szám Ára J 90 fillér 1979. január ll. csütörtök Országos tanácskozás Gödöllőn a mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1979-es feladatairól TERVSZERŰBB, TAKARÉKOSABB GAZDÁLKODÁSRA VAN SZÜKSÉG Jóváhagyta az idei költségvetést és fejlesztési alapot a megyei tanács A Bács-Kiskun megyei Tanács tegnap megtartotta ez évi első ülését. A tanácstagokat és a megjelent országgyűlési képviselőket dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke üdvözölte, majd ismertette a végrehajtó bizottság által javasolt napirendet: • Ország- gyűlési képviselők a megyei tanácsülésen. — Mezőgazdaságunk jövője az élelmiszeriparban van, abban, hogy iparunk milyen minőségben, megjelenésben, milyen ütemben és mennyiért tudja szállíthatóvá, eltarthatóvá és raktározhatóvá tenni a növényi és állati termékeket. Az élelmiszeripar jövője pedig a mezőgazdasági termeléssel, az agrárkereskedelemmel — a bel- és külföldivel — kialakított összhangtól függ és attól, hogy milyen termelőeszközhöz jut, azt miHANOI Győri Sándor, az MTI tudósitója jelenti: A Kambodzsából érkezett legfrissebb jelentéseket összegezve megállapítható: az ország felszabadítása teljesen befejeződött. Az ország új adminisztratív irányító szervének, a Népi Forradalmi Tanácsnak létrejöttével Szervezetten folyik az élet normalizálására, a gazdasági termelése helyreállítására irányuló munka. A Kambodzsai Nemzeti Egységfront katonai és biztonsági egységeinek legfőbb feladata a bukott rezsim hadseregének, s a garázdálkodó bandáknak felszámolása, az ország közbiztonságának mihamarabbi megszilárdítása. Külpolitikai síkon figyelemre méltó gyorsasággal szilárdul a forradalmi Kambodzsa helyzete. Magyarország mellett elismerte már a Szovjetunió, Bulgária, az NDK, Vietnam, Laosz, Kuba és Afganisztán, a Népi Forradalmi Tanácsot, az ország most létrehozott kormányzó testületét és további elismerések várhatók rövid időn belül. A vietnami és a laoszi elismerés — miként erre Hanoiban rámutatnak — azt jelenti, hogy ismét realitássá válik a három indokínai nép szolidaritása, amely az Amerika-ellenes függetlenségi harcban kovácsolódott ki. Jólértesült körök a leghatározottabban cáfolták azokat a tendenciózus híreket, amelyek szerint Pol Pót és leng Sary, illetve a Phnom Penh-i rezsim más vezetői a fővárosban maradtak, hogy képpen használja — mondotta Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerdán kezdődött kétnapos tanácskozás bevezető előadásában. Az elmúlt esztendő munkáját értékelő és az idei feladatokat megvitató értekezleten, amelyen a mezőgazdasági, az élelmezésügyi és az erdészeti ágazat területén dolgozó vezetők, (Folytatás a 2. oldalon.) „folytassák a harcot”. A szóban- forgó személyek, mint az említett források rámutatnak, nincsenek Phnom Penh-ben. Norodom Szihanuk, volt kambodzsai államfő szerdán New Yorkba érkezett. Szihanuk a jelentések szerint fel akar szólalni a Biztonsági Tanács Kambodzsáról folytatandó vitájában, amelyet a bukott Phnom Penh-i rezsim kormányzata erőszakolt ki. Norodom Szihanuk, aki több évig volt háziőrizetben, a Pol Pot-re- zsim küldöttsége vezetőjeként érkezett az ENSZ székhelyére. A hajdani államfő megérkezésekor Vietnammal és a népi Kambodzsa új kormányzótestületével szemben foglalt állást. Az SPK, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront hírügynőKsége határozott hangú kommentárban utasította vissza Szihanuk legutóbbi napokban tett kijelentéseit, felvetve azt a kérdést: milyen szerepet is akar játszani Szihanuk. Az SPK emlékeztette az egykori államfőt, hogy több évig tartó házi őrizetéből annak nyomán szabadult meg, hogy Kambodzsa népe megdöntötte a Pol Pót—leng Sary klikket. A nemzetközi reakció és cinkosai vereségük után is igyekeznek beavatkozni Kambodzsa belügyei- be. Nyomást gyakoroltak a Biztonsági Tanácsra, hogy sürgős ülésen hallgassa meg a Pol Pót— leng Sary-csoport képviselőjét, aki egy, a nép által megdöntött kormány nevében kíván szólni. (MTI) Előterjesztés az 1979. évi költségvetés és fejlesztési alap jóváhagyására. Beszámoló a végrehajtó bizottság 1977—78. évi tevékenységéről. A megyei tanács 1979. évi munkatervének megállapítása és tájékoztató a végrehajtó bizottság, ez évi munkatervéről. A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei munkatervének jóváhagyása. Interpellációk. A megyei tanács elnöke a napirend elfogadása után bejelentette, hogy a legutóbbi pótválasztások során dr. Dobos Lászlóiba Hazafias Népfront megyei elnökét megyei tanácstagnak választották. Az erről szóló előterjesztés alapján a megyei tanács törTársadalmunk egész fejlődését, népünk jólétét, szocialista valóságunkat befolyásolja és meghatározza a népgazdaság helyzete. Ezárt a gazdasági növekedés üteme, a termelés hatékonyságának javulása és az egyensúlyi viszonyok között az eddigieknél szorosabb kapcsolat megteremtése szükséges. Az elmúlt években a számos területen elért fejlődés ellenére sem tudtuk elérni az alapvető gazdaságpolitikai célt: a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javulását. A fejlődés irányzatai pénzügyi helyzetünk alakulásában is tükröződtek. A vállalatok pénzügyi helyzete a mérsékeltebb ütemű gazdasági növekedés és az alacsonyabb jövedelemképződés következtében várhatóan feszítettebb lesz az előző évinél. A népgazdaság egyensúlyi helyzete szükségessé tette azt is, hogy a közkiadások növekedésének üteme a korábbi évekéhez képest mérséklődjék. A lassúbb növekedéssel a következő évben is számolni kell. Az 1979. évi állami költségvetés is visszatükrözi, hogy a népgazdaság fejlődésének belső és külső feltételei nehezebbek, mint amivel az V. ötéves terv számolt. A gazdaság- politikai célok teljesítését hátráltató kedvezőtlen folyamatok megváltoztatása csak fokozatosan, több év szívós munkájával lehetséges, de halaszthatatlan feladat. Ezért az ez éyi népgazdasági tervben és az állami költségvetésben megfogalmazott célok, valamint azok megvalósítására hozott intézkedések az eddigieknél nagyobb követelményeket támasztanak a vállalatok, a szövetkezetek és a költségvetési szervek gazdasági tevékenységével szemben. A szigorúbb feltételekhez való alkalmazkodás minden területen megköveteli a gazdálkodás változását. A takarékosság, a költségek csökkentése, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítása útján kell biztosítani a jövedelmek növekedését. A megye tanácsainak költség- vetése az országgyűlés által elfogadott középtávú pénzügyi terven alapul. Ez figyelembe veszi a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására irányuló törekvéseket is. A költségvetési kiadások mérsékeltebb ütemű növelése mellett is lehetőség van az intézményhálózat bővítésével összefüggő feladatokra, az alapellátást nyújtó intézmények megfelelő színvonalú működtetésére. Az ez évi költségvetés fenntartási és felújítási célokra 2 309 millió forintot irányoz elő. Ez 6,9 százalékkal több, mint az elmúlt évi eredeti előirányzat volt, de 43,5 millió forinttal kevesebb, mint a középtávú pénzügyi terv 1979. évi üteme. Az elmúlt három évben a társadalmi fogyasztás közkiadásai lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint ahogy a nemzeti jövedelem nőtt. Így a fejlődési feltételek kedvezőtlen változásának vényesnek nyilvánította a választást. Ezt követően került sor az 1979. évi költségvetés és fejlesztési alap jóváhagyására vonatkozó előterjesztés megtárgyalására, melynek előadója Szigeti Péter pénzügyi osztályvezető volt, aki az írásba foglalt anyaghoz szóbeli vitaindítóként a következőket mondotta el. következményeit a tanácsi kiadásokban is érvényesíteni szükséges. A megye tanácsainak költségvetési előirányzatai az elmúlt három év átlagában évenként 9 • százalékkal emelkedtek. A mostani mérsékeltebb ütem ellenére lehetőség van arra, hogy jó gazdálkodással az igények rangsorolásával az ellátás színvonala tartható legyen. Az alapozás a forrásoknál kezdődik A fejlesztési alap szabályozott forrásainak előirányzata valamivel több, mint 1,2 milliárd forint. Így tervünk együttesen 3,5 milliárd forint felhasználására ad lehetőséget. A tanácsoknak azonban ennél lényegesen több pénzük lesz ez évben, mivel a tervben nem szerepel az elmúlt évi bevételi többlet és pénzmaradvány, továbbá a fejlesztési alapban felvételre kerülő hitelek és a keretátvételek. Mindezekkel együtt a pénzforrások meghaladják a 4 milliárd forintot. A költségvetési kiadásokat megalapozó bevételek reálisan kerültek számbavételre, és teljesíthetők. Az összes bevételek 24,5 százalékát teszi ki a tanácsok saját bevétele, amelyből a lakossági adónál 395 millió forinttal számolunk. Ez 9,4 millió forinttal több, mint az 1978. évi terv volt. Lakosságadóztatási politikánkát elsődlegesen az jellemzi — és ez jut kifejezésre a gyakorlatban is —, hogy a jövedelmekkel arányos, a termelést és szolgáltatást elősegítő közös teherviselést valósítunk meg. Az adóztatásnál azonban az eddigieknél még jobban kell igazodni az elért jövedelmekhez, a lakossági jövedelemszabályozási elvek következetesebb érvényre juttatásához. Az adózással kapcsolatban az állampolgároknál, a közhangulatban, szemléletbeli változásra van szükség. Ma még nem mindig kerül elítélésre, vagy elmarasztalásra az, aki kevesebb jövedelmet vall be, vagy pedig eltitkolja az ingatlan tényleges értékét, bár ezzel sérti jogrendünket és csökkenti az állami és tanácsi bevételeket. Nem arról van szó, hogy vissza akarnának térni azokhoz az állapotokhoz, amikor az adózás hátráltatta a kisáru- termelést, a háztáji gazdaságok kibontakoztatását, de az sem engedhető meg, hogy egyes állampolgárok különböző jogcímeken szerzett jövedelmük után adót ne fizessenek. A tanácsok, az adóügyi apparátus, a törvényesség teljes betartásával igyekszik ezen a területen feladatait ellátni. A vállalatoktól és szövetkezetektől származó illetményadó, eszközlekötési járulék, jövedelem- adó, földadó és városi-községi hozzájárulás befizetése a költségvetés bevételeinek 55 százalékát teszi ki, és összegszerűen 1.171 millió forintot jelent. A fejlesztési alapban ilyen jogcímen jelentkező bevételekkel együtt a vállalati és szövetkezeti befizetések terv szerint megközelítik az 1.4 milliárd forintot. A vállalati eredményességgel szembeni szigorúbb követelmények, a szabályozó változások mellett is aránylag biztonságosan számolhatunk ezek realizálására. Az állami támogatás a költség- vetés bevételei között 20,5 százalékkal szerepel, a fejlesztési alap bevételéinek viszont 68 százalékát teszi ki. A helyi tanácsok bevételi szabályozói és ezen belül elsősorbán a községi tanácsoké úgy kerültek kialakításra, hogy ez a kiadások biztonságos teljesíthetőségét szolgálja. Ezen elvekből kiindulva a községi tanácsok bevételeinek 60 százalékát az összegszerűen megállapított megyei támogatás adja. A költségvetési kiadásoknak 43 százalékát a tanácsoknál, tanácsi szerveknél és intézményeknél foglalkoztatott 22 ezer fő bére teszi ki. A havi bérátlag az előírt bérfejlesztéssel együtt ez évben 3700 forint körül alakul. Szükséges, hogy a bérek személyi felosztásánál jobban érvényesüljön az egyéni teljesítmény, a kiemelkedő munka honorálása. A költségvetési szerveknél és intézményeknél sokkal hatékonyabb létszám- és munkaerőgazdálkodásra van szükség. Amire legtöbbet költünk A költségvetési kiadásoknak az egyes ágazatok közötti felosztási arányai visszatükrözik a meglevő és fejlesztésre kerülő intézményhálózat fenntartási szükségleteit. A legnagyobb összeggel az oktatási és közművelődési előirányzatok szerepelnek. Erre a célra a költségvetés kiadásainak 43.4 százalékát fordítjuk. Ennek keretében gondoskodnak a tanácsok 20 ezer óvodáskorú gyermek óvodai ellátásáról, 2200 tanuló- csoportban 61 ezer általános iskolai tanuló oktatásáról, több mint ötszáz általános iskolai napköziotthonos csoport működtetéséről, ahol 18 ezer általános iskolai tanulónak biztosítanak élelmezést és ellátást. Különböző formában az általános iskolai tanulók 36—37 százaléka részesül napi élelmezésben. Ez a megye településein eléggé változó és eltérő, de a városokban az indokolt igényeknél és a szükségleteknél lényegesen kevesebb tanulóra terjed ki. A középiskolákban valamivel jobb a helyzet, ugyanis a tanulók 60 százalékának lehet élelmezési ellátást biztosítani. Ez évben újabb ezer általános iskolai tanuló részére van mód napköziotthonba történő felvételre, vagy menzai élelmezésre. Az ez évben megvalósuló újabb 800—900 óvodai hely a városi gondokat enyhítheti, de azt teljesen nem szünteti meg. A középfokú oktatás keretében a szakmunkásintézetekkel együtt mintegy 16 ezer fiatal tanul. Az általános iskolákban és a középiskolákban a korszerűbb oktatás feltételei az elmúlt három évben javultak. Nem kielégítő azonban még ma sem az ipari és a mezőgazdasági szakközépiskolák oktatási feltétele, főleg ahol szakmunkásképzés is folyik. Tovább kell bővíteni az egészségügyi szakiskolai' oktatást is, hogy az új kórházban a szükséges és megfelelő egészségügyi középká- der-utánpótlás biztosítva legyen. A költségvetés a közművelődési feladatokra ebben az évben több mint 70 millió forintot irányoz elő. Sportcélokra és ezzel összefüggő kiadásokra 17 millió forintot fordítunk. Az egészségügyi és szociális ágazat kiadásai az összes előirányzat egyharmadát teszik ki. Ennek keretében kerül sor a járóbeteg-ellátás, a fekvőbetegellátás és a szociális feladatok megoldására. Gondoskodnak a tanácsok 3800 kórházi ágy fenntartásával összefüggő kiadásokról. Az ápolási napok száma egy évben meghaladja az egymilliókétszázezret, a napi szakorvosi órák száma több mint ezernyolcszáz. A bölcsődés korúak elhelyezését 2200 bölcsődei hely biztosítja. Az ötven öregek napközi otthonában ezerhatszáz idős korú elhelyezésére és élelmezésére van mód. A szociális otthoni hely ma már kevés és gondot okoz a rászorultak elhelyezése. A következő években mintegy 250 újabb szociális otthoni hely létesül a megyében. A járóbeteg-ellátás keretében 260 általános, gyermek- és üzemorvos látja el a lakosság egészségügyi feladatait. Az új megyei kórház jövő évi üzembelépése miatt már ez évben szükség van arra, hogy 164 fő felvételre kerüljön, és a létszám fokozatosan legyen betöltve. A felújítás értékmentés A gazdasági ágazatba tartozó feladatok megoldására a költség- vetés tíz százalékát fordítják a tanácsok. Sor kerül az utak korszerűsítésére, felújítására, amelyre 70 millió forint áll rendelkezésre. Az állami tulajdonban levő több ezer lakás fenntartására, felújítására és korszerűsítésére az ingatlankezelő szervek 77 millió forintot fordíthatnak. Ebből az állami támogatás 62 százalékot, vagyis 48 millió forintot tesz ki, 29 millió forint pedig a lakbérbevétel és egyéb térítési díj. Az állami támogatás 12 millió forinttal több, mint az elmúlt évben volt. A nagyobb pénzügyi lehetőség nemcsak az esedékes felújítások és folyamatos karbantartások elvégzését alapozza meg, hanem lehetőséget nyújt az elmaradt felújítások pótlására és a lakáskorszerűsítési munkák gyorsítására is. A tanácsoknak az eddigieknél még fokozottabb figyelmet kell fordítani a rendelkezésre álló összegek ésszerű és takarékos felhasználására. El kell érni, hogy az ingatlankezelő szervek az erőforrásokat elsősorban az elmaradt felújítások mielőbbi felszámolására, a rossz állapotú épületek állagának helyreállítására és az indokolt folyamatos karbantartási, munkákra koncentrálják. A tanácsok kezelésében levő intézményi épületek felújítására 100 millió forintot költhetnek. A felújítások tervszerű végzésében a községi tanácsoknál előrehaladás tő, f A városokban azonban a koiaubi évek elmaradásának pótlására, főként az építőipari kapacitás elégtelensége miatt, nemigen kerülhetett sor. Különösen leromlott egyes egészség- ügyi intézmények és iskolaépületek állaga, amelyek néhol már csak beruházási pénzeszközök igénybevételével újíthatok fel. A tanácsok több esetben csak a fejlesztéssel törődnek, és nem fordítanak figyelmet a meglevő épületállomány rendben tartására, felújítására. Pedig ez a nemzeti vagyon fontos része, és értéke a megyében meghaladja az 5,2 milliárd forintot. A következő években a rendelkezésre álló építőipari kapacitás mind nagyobb részét indokolt felújítási és rekonstrukciós munkákra igénybe venni. Az ötéves terv részeként... A fejlesztési alap szabályozott forrásainak előirányzata 6 százalékkal több, mint az elmúlt évben. Az évközi hiteligénybevétellel, keretátvételekkel és a pénz- maradvánnyal együtt el fogja érni az 1,5 milliárd forintot. A rendelkezésre álló pénzből 1328 millió forint beruházási célokat, 170 millió forint pedig egyéb nem beruházás jellegű kiadásokat szolgál. A fejlesztési alap legnagyobb tétele a célcsoportos előirányzat, amely 823 millió forintban került rögzítésre, és ez az összes beruházási ráfordítások 63 százalékát teszi ki. A célcsoportos előirányzatból lakásépítésre és ahhoz kapcsolódó létesítmények(Folytatás a 3. oldalon) • Az új forradalmi kormányzat intézkedéseket ’ tesz. hogy az otthonukból elűzött kambodzsaiak visszatérhessenek eredeti lakhelyükre. Képünkön: Svey Rieng tartomány falvainak lakói visszatérnek felszabadított otthonukba. (Telefoto — VNA — MTI — KS.) Befejeződött Kambodzsa felszabadítása Szigeti Péter vitaindítója
