Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-10 / 7. szám
1979. január 10. • PETŐFI NÉPE • 3 HÁROMSZOR JÖNNEK KECSKEMÉTRE A VENDÉGEK Világot járt, fesztiválgyőztes együttesek Műsorok a kubai kulturális napok keretében Amint azt tegnapi számunkban megírtuk, elkezdődött az a csaknem az egész ország területére kiterjedő rendezvénysorozat, amely a kubai kulturális napok keretében ízelítőt ad a távoli baráti ország életéből, művészetéből. A program szerint Bács-Kiskun megye székhelyén három alkalommal is gyönyörködhet a közönség a vendégegyüttesek, az amatőr és hivatásos művészek produkcióiban. Első ízben a Sintesis Pop Együttes lép színpadra a Megyei Művelődési Központban, ma este hét órakor. A jeles művészeti csoportnak többek között a sok országban ismert zeneszerző, Amaury Pérez Vidal is tagja. A kétrészes műsorban a szereplők ízelítőt adnak Kuba népművészetéből, maradandó értékű zenei és költészeti hagyományaiból. A Kubai ritmusok című szórakoztató zenés műsor előadására pénteken este, ugyancsak hétórai kezdettel kerül sor. Debreceni bemutatkozásuk után a Megyei Művelődési Központ színháztermé• Jósé Jaurrieta. gitárművész a Kubai Modem Zenekar tagja. 0 Andres Centurion komikus színész, a Kubai ritmusok egyik szereplője. ben tapsolhatnak majd a hírős város zenekedvelői a szépnek ígérkező műsorszámaiknak. Színpadra lép ezúttal a Kubai Modern Zenekar, a Los Papines Zenei Kvartett, valamint többek között Miguel Angel Cespedes énekes, Andres Centurion komikus színész és Omara Portnondo énekesnő, aki a kubai népzene egyik legkitűnőbb előadóművésze, több nemzetközi verseny győztese. A művelődési központ színház- termében gyönyörködteti majd a közönséget a Ciego de Avila Művészeti Együttes is, vasárnap este hét órától kezdve. A Héctor Ruiz irányításával működő csoport eddig a világ sok országában bemutatkozott már, többek között Mexikóban, Bulgáriában, az NDK- ban. A harmincnégy tagú együttest elsősorban az igazi értékeket megőrző népművészet rendszeres ápolása jellemzi. Bizonyára sokak tetszését megnyerik azok a dalok, táncok és zeneszámok, amelyek a repertoárjukon szerepelnek. A kecskeméti program keretében nyitják meg holnap délután 5 órakor a kubai népi iparművészeti kiállítást a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Megyei Művelődési Központ közös rendezésében, az intézmény bemutatótermében. A tárlat január 17-ig lesz nyitva. V. M. A Lengyel Kultúra idei programja Szimpozionok, találkozók, kiállítások, hangversenysorozatok szerepelnek többek között a budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ 1979. évi terveiben, amelyekről kedden Edward Rembicki, a Lengyel Kultúra igazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az idei esztendőben ünnepli Lengyelország újjászületésének 35. évfordulóját, az intézmény programjában is nagy helyet kap a lengyel nép három és fél évtizedes alkotó munkája, eredményeinek bemutatása. A jövőben rendszeres találkozókat szerveznek a lengyel irodalmat kedvelők és a kezdő műfordítók számára, s a nyelvoktatást új jegyzet kiadásával segítik. (MTI) Kiállítás az NDK mezőgazdaságáról Az NDK szocialista mezőgazdaságának fejlődését és feladatait bemutató kiállítás nyílt kedden az NDK Kulturális és Tájékoztató Központban. A kiállítás tablókkal, grafikonokkal ismerteti az NDK-ban működő több mint ötezer termelőszövetkezet, állami gazdaság, kertészeti szövetkezet és társulás tevékenységét, eredményeit. A tárlat szemlélteti az NDK, Magyarország és a Szovjetunió közötti együttműködést is a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a tudományos kutatásban. A látogatók ezenkívül megismerkedhetnek különböző szakkönyvekkel, és folyóiratokkal, valamint élelmiszeripari termékekkel, főként a konzerv- és fűszerkészítményekkel — és az NDK korszerű mezőgépeinek modelljeivel. A kiállítás idején két fórumot tartanak: az állattenyésztési tapasztalatokról és gondokról, valamint a magyar növénytermesztési hozamok állandósításáról. A látogatókat NDK-beli szakemberek kalauzolják a kiállításon, amelynek programjában több filmet is vetítenek. (MTI) BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Szakosított termelés Bulgáriában 0 A bolgár szocialista ipar fejlődésének egyik fő mozgatója a KGST szakosított termelésében való részvétel. A képen: Közép-Bulgária Karlovo városának nevezetessége a traktorgyár, egyik fontos terméke a T 54 B lánctalpas erőgép. 0 A razgradi gyógyszergyár termelésének jelentős százaléka a szocialista országokba kerül. Metróval Budapesten Budapesten naponta négy és fél millió ember utazik oda-vissza elővárosi vonaton, villamoson, autóbuszon, trolibuszon, fogaskerekűn, hajón és a főváros legújabb, legkorszerűbb tömegközlekedési eszközén — a metrón. Lent a föld alatt, a metró akadálytalanul robog. Végsebessége 70—80 kilométer. A csaknem 20 kilométeres metróvonal naponta 1 millió utast szippant a mélybe a felszíni közlekedésből. nos a gyalogosokéval. Üj városrészek születnek és mind jobban növekszik a napi, az óránkénti utazások száma. A közlekedési eszközök túlzsúfoltak. A sűrűn beépített város és műemlékei, nevezetes értékei a védelem alatt álló belső városrészek sokszorozzák a közlekedéstervezők gondját. A megoldás felmérése nem újkeletű: fent és lent külön szintben vezetett, gyorsközlekedési utakat kell építeni. Fent és lent De nemcsak a metrószerelvények forgalmában nincs megállás — a metróépítők is menetrendszerűen haladnak, naponta méterről méterre kúsznak előre a fent- ről láthatatlan alagutak. Meghatározott terv és ütem szerint épül a budapesti metróhálózat, az elővárosi vasútrendszer, az ehhez kapcsolódó autópályák, a kétmilliós metropolisz új városkapui. Ma Budapesten a közlekedés korszerűsítése az egyik legnagyobb és legidőszerűbb feladat. A főváros úthálózata helyenként már a mai gépjárműforgalmat sem tudja befogadni, mindennapos jelenség a torlódás. A járművek utazási sebessége csúcsidőben a város belső területén közel azoA keleti vaskapuig Magyarországon már a múlt század végén megépült az első földalatti vasútvonal. A londoni után — innen ered a metró elnevezése — a világon másodikként, az európai szárazföldön elsőként, Budapesten nyitották meg a földalatti villamosvasutat, az ezredéves ünnepség idején: 1896-ban. Megnyitásától hét évtized telt el, amíg Budapesten ismét földalatti vasutat, igazi metrót avattak. 1970-ben megnyílt az úgynevezett kelet—nyugati vonal első szakasza, 1972-ben a második, és ezzel létrejött a 11 kilométeres földalatti gyorsvasút a főváros Déli pályaudvara és „keleti vaskapuja” között, áthaladva a Duna alatt, mindennél gyorsabb össze® ..Igyekezzünk a beszállással". A Keleti pályaudvar metróállomásán soha nem fogy el az' embertömeg. köttetési teremtve g legforgalmasabb városrészek között. Két éve, január 1-én adták át a harmadik metróvonalat, a 3,7 kilométer hosszúságú észak—déli földalatti pályát. Építése folyamatos: jelenleg a pesti szürke altalajban dolgozó két fúrópajzs valahol a Váci út és az Élmunkás tér között halad, hogy néhány év múlva, várhatóan 1980 elején a Deák tér és az Élmunkás tér, valamint a Nagyvárad tér és a Határ út között ismét újabb üzemi szakasz- szal bővüljön az észak—déli metróvonal. Végleges hosszúsága 21 kilométer lesz. A nemrégen megnyitott 3,7 kilométeres szakaszon összesen 600 ezer köbméter földet termeltek ki. A kivájt üregekbe 190 ezer köbméter betont, 13 ezer tonna öntöttvas-tübinget és 40 ezer köbméter vasbeton elemet építettek be, összesen 28 millió munkaóra árán. íme egy metróvonal ára csak 3,7 kilométer hosszúságban: 5 milliárd forint. Öt emelet labirintus Lent, az első budapesti földalatti vonal 5 méteres mélységben halad, közvetlenül az úttest alatt. A második — a Duna parancsolta így — 30 méterre fekszik, míg a harmadik — a legújabb — az első és a második földalatti vonal között helyezkedik el, a felszíntől számítva átlagosan 15—20 méteren. Miközben Budapest mintegy karácsonyi ajándékként átvehette legújabb metróját, a pestiek elbúcsúztak a megszokott egyesszámban használt metró szócskától, mert odalent és fent a színes táblák sokasága már három metróvonalat mutat, tájékoztat sárga, ■ i'lor.oj somi’i tit7.>fi«jW •• •- n piros és kék színekkel. Vagyis Budapestnek immár metrói Vannak. Hét perc. Mindössze ennyi ideig tart, hogy a metróval az egyik végállomástól a másikig jussunk. Ennyi az utazási idő a legújabb földalattiban. A második metróvonalon Budapest keleti kapujától, a Fehér úti végállomástól a Déli pályaudvarig: 18 perc. Nincs az a személygépkocsi, amely versenyre kelhetne a metróval. S mennyivel olcsóbb, mint az autós közlekedés. A viteldíj 1 forint. . A belváros szívében, a Deák térnél találkozik a három metróvonal, a sárga, a piros és a kék. öt emelet labirintus vezet a mélybe: az utca járdaszintjéről az aluljáróba, talán a világ egyetlen földalatti vasúti múzeumába: a kis földalattihoz, az utaselosztó csarnokba; a mozgólépcsőkkel lefelé hajló folyosókba; az észak— déli metróvonal peronjaira; és a még mélyebben fekvő keleti- nyugati földalatti állomásaira. A színek csak átmenetileg érnek véget a Nagyvárad téren és a Deák téren, mert a fúrópajzsok vonulatát a tervezők asztalán a két vonal követi, szinte minden nap előbbre kúszik, mint a hőmérő higanyszála. Meg sem áll az újpesti István térig, illetve Kőbányán a kispesti vasútállomásig. Ha teljesen kiépül az észak— déli 21 kilométer hosszú földalatti pálya, naponta több mint 1 millió utast szállít Budapest déli városrészéből az északiba, és fordítva. Budapest távlati terveiben az ezredfordulóig 77 kilométer hosz- szú metróvonal épül. Ügy tervezik, hogy általában három—négy- évenként adnak át egy-egy újabb metrószakaszt. B. A. 0 A Marx tér és az Elmunkás tér közötti szakaszon dolgoznak a fúrópajzsok. 0 A Burgasz melletti modern kőolajfinomító kombinátban szovjet nyersolajat dolgoznak fel. Az egészségügyi ellátás Kubában A kubai egészségügyi ellátás fejlesztésére fordított erőfeszítések nyomán, a szigetország e téren már 1970-ben túlszárnyalta a latin-amerikai országokat. Az, ENSZ statisztikái szerint akkor a lakosság átlagos élettartama Hon- durasban 49, Nicaraguában 49,9, Paraguayban 59,4 esztendő volt. Ezzel szemben Kubában meghaladta a 66 évet. Azóta ez a különbség a szigetország és a többi latin-amerikai állam között csak tovább növekedett. Ma már a szocialista Kubában a lakosság átlagos élettartama 73,5 év. A nyugati féltekén — s ezt az Egyesült Államok vezető körei is elismerik — nincs egyetlen latinamerikai ország sem, amely ekkora fejlődést képes felmutatni az egészségügy terén. Kuba 1958- ban, a forradalom győzelme előtti időkben a félteke egyik legrosz- szabb egészségügyi helyzetben levő országa volt. Diftéria, gyermek- bénulás, malária pusztította a lakosságot, s a falvakban a gyermekek 90 százaléka valamilyen betegségben szenvedett. A forradalom győzelme után a népi hatalom mind nagyobb ösz- szegeket fordított az egészségügyi hálózat kiépítésére: 1975-ben például 400 millió pesót. összehasonlító adatként csak egy szám: 1958- ban a Batista kormányzat mindössze 20 millió pesót költött erre a célra. Bár falun élt a kubai lakosság negyven százaléka, a Batista-időkben az orvosi ellátás egyenlő volt a nullával. 1976 végén viszont a 257 kórházból csak Havanna tartományra 44 jutott. A főváros kétmilliós lakosságán kívül ezek á kórházak további 525 ezer lakost is ellátnak. Hasonló a helyzet a poliklinikákkal. Az 1976-os adatok szerint a szigetországban 345 ilyen intézmény van, s ezek közül 278 vidéken. A forradalom győzelme előtt egyetlen szájsebészeti klinika, egyetlen higiéniai laboratórium sem volt Kubában, s csupán egy vérbank működött Havannában. Ma viszont 115 szájsebészeti klinika, 37 bakteriológiai laboratórium és 21 vérbank van szerte az országban. Bár 1959-ben az orvosoknak több mint a fele elhagyta Kubát, a népi hatalom ma több szakemberrel rendelkezik, mint a forradalom előtti időkben. Az egészség- ügyi szolgálatban nem kevesebb, mint 138 ezren dolgoznak. Közülük tízezer az orvos és 2200 a szájsebész. S ha meggondoljuk, hogy Kuba lakossága még a tízmilliót sem éri el! Mint látjuk, a szigetország vezetői nagy súly helyeztek az egészségügyi ellátás fejlesztésére. Az országos hálózat kiépítésében természetesen a Szovjetunió és a többi szocialista ország is segített. A szocialista közösség nemcsak az orvosképzésben támogatja Kubát, hanem biztosítja folyamatos gyógyszerellátását is. Á. I.
