Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-06 / 4. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 4. szám Ára: 90 f ülér 1979. január 6. szombat A KGST a 30. évforduló előtt A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakításának 30. évfordulójáról emlékezett meg pénteki számában a Pravda. — A KGST három évtizedes tevékenysége a proletár szocialista internacionalizmus gyakorlati megvalósulásának példája — írja a lap. — A tagországok által megtett út meggyőzően bizonyítja, hogy elért sikereik egyik legfontosabb feltétele, a nemzeti erőfeszítések mellett, a testvéri együttműködés és egymás érdekeinek a figyelembevétele. — A KGST tagországainak nemzeti jövedelme 1948 és 1978 között a tízszeresére növekedett. Ipari termelésük ma tizenhétszer több, mint harminc évvel ezelőtt volt. A Föld területének 19 százalékát és a világ lakosságának 10 százalékát képviselő KGST- országok adják a világ ipari termelésének körülbelül egyharma- dát, az ipari termelés növekedésének több, mint a felét. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa A Hazafias Népfront országos és területi választott testületéi az 1976-os VI. kongresszus óta arra törekedtek, hogy — továbbfejlesztve a népfront mozgalmi jellégét — 'tervszerűbbé és szervezettebbé tegyék a munkájukat — állapították meg pénteken, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén. A Parlament vadásztermében megtartott tanácskozáson részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Kállai Gyulának, a HNF Országos Tanácsa elnökének megnyitója után a kongresszus óta eltelt több mint két év népfronttevékenységét értékelve Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF OT főtitkára beszámolójában aláhúzta, hogy az országos tanács állást foglalt a legfontosabb politikai-mozgalmi kérdésekben és az elnökség mellett működő bizottságok is számos fontos kérdésben végeztek vizsgálatokat, elemzéseket, ajánlásokat készítve a titkárságnak. A Hazafias Népfront vezető testületéi sokoldalú felmérés alapján vitatták meg többek között a szolgáltatások helyzetét, a magyarországi cigányság életkörülményeit és foglalkoztak a több mint kétmillió nyugdíjas társadalmi, emberi és szociális helyzetével. A helyi népfrontbizottságok többségében élni tudtak megnövekedett önállóságukkal és munkájukkal hozzájárultak a szocialista demokratizmus elmélyítéséhez, erősítéséhez. Eredményes volt az elmúlt időszakban a népfront, valamint a szakszervezetek, a KISZ, a Vöröskereszt és más társadalmi szervezetek együttműködése. Ezek a kapcsolatok hozzájárultak az oktatáspolitikai határozat eredményes végrehajtásához. Az olvasási kedv felkeltését a műveltség emelését jól szolgálta az „Olvasó Népért” mozgalom, amelynek második országos konferenciáját tavaly októberben rendezték meg Budapesten. A beszámolót vita követte. (MTI) ÍZ, AROMA, VITAMIN Keresették az UNIVER termékei itthon és külföldön Az UNIVER Szövetkezet he- tényegyházi konzervüzeme — másfél százat meghaladó munkáslétszámmal — aligha nevezhető nagyüzemnek. Nem is szándékoznak versenyre kelni a környék nagy konzervgyáraival, viszont olyan termékeket állítanak elő, amivel meghódították először a hazai piacot, s most már nemcsak „kacsingatnak” a külföldi piacokra is, bizonyság erre a raklapokon sorakozó dobozok címzése — az útirány Hongkong. Termékeik összefoglaló neve: ételízesítő. Készítési módja: hideg tartósítás. Előnye: a felhasznált alapanyagok íze, aromája, vitaminja benne a korszerű csomagolású tubusokban, üvegekben. Közismert a Piros Arany, a majonéz, a mustárok immár hattagú „családja”. Kisüzem, melynek létjogosultságát a fogyasztók, jelen esetben a háziasszonyok igénye határozza meg: olyan készítményeket gyártanak, amelyek megkönnyítik a második műszakot. Emellett lehetővé teszik, hogy a magyar konyha egykori világhírét, amely évtizedek alatt kissé megkopott, általánosan visz- szaállítsák. Azaz, a „történelmi” fűszerek: a tárkony, a gyömbér, a kakukkfű, a fodormenta, a rozmaring és jó illatú társaik alkalmazása nem lesz többé beavatott ínyesmesterek tudománya. Elegendő a polcról levenni a dobozt, megszórni a hússzeletet. A flekkensütéshez szolgáló ízesítő is más összetételű, a grill-változat egyéni ízeket komponál, s a töltött húsba való fűszerkeverék ... A díszes kiállítású fűszertartó, benne a porokkal, szemléltető eszköze annak a beszélgetésnek, amelyet Szarka Balázs üzemigazgatóval az új termékekről folytatunk. Felsorakoztatja mellé még a „társakat”: a vörös- és fokhagymakréfnet, a vegyes zöldségkrémet, s ide kívánkozik még a legújabb, a hatodik mustár, a Hubertusz is. — Kisüzem csak akkor élhet meg, ha jó minőségű árut, választékot tud nyújtani. Ezen túlmenően új termékekkel is rendszeresen jelentkeznünk kell a piacon, kifürkészni, mire van igény. — Hogyan születik meg egy- egy új termékük? — Űjítóbrigádunk nemcsak az üzem szakembereiből áll. Az ötletek, javaslatok megvalósítására hároméves hasznosítási szerződést kötünk. Körülbelül ennyi idő szükséges a kísérleti gyártás, az új termék bevezetése után az eredmény lemérésére, mert végül is a vásárlók döntik el, lesz-e belőle valami? — A háziasszonyok gyakorta ragaszkodnak a főzési tradíciókhoz, úgy készítik az ételeket, ahogy édesanyjuktól, nagyanyjuktól tanulták... — Ez így van, ám a mirelit baromfitól is idegenkedtünk annak idején... S gondoltunk erre is: a reklámpropagandánk továbbfejlesztésében, már a fel- használás módjára is tanácsot szeretnénk adni. Tervezzük, hogy receptfüzetet állítunk össze, amelyben a termékeinkből készíthető ételeket népszerűsítjük. A vásárlók igényeinek megfelelően nem ragaszkodunk a tubusos csomagoláshoz. A nagyobb mennyiségben felhasználandó hagymakrémekből például üveges csomagolást is készítünk. A fűszerkeverék díszdobozait sem kell újravásárolni, februárban már piacra kerül az utántöltő is. Az üzemben kellemesen fanyar, különleges illat terjeng. Itt szorgoskodnak a hetényegy- házi lányok, asszonyok. Szárítják, őrlik, vegyítik a fűszereket, csomagolnak. A másik üzemrészben hatalmas üstökből szivattyúzzák a töltőgépbe a szép színű masszát. — A környezet, a gépek, akárcsak a „nagytestvér” konzervgyárakban ... — Az egy főre eső termelési érték — a konzerviparhoz viszonyítva — nálunk a duplája — fűzi a megjegyzéshez Szarka Balázs. öt évvel ezelőtt is ugyan- ennyien dolgoztak ebben az üzemben, akkor 40 millió forint volt az árbevétel, tavaly pedig 100 millió. S ezt csak a hatékonyság növelésével érhettük el. S ez a megállapítás nemcsak az üzem munkálkodására érvényes. Az itt készülő termékek a háziasszonyok, szakácsok munkáját is hatékonyabbá teszik. Az ételek ízéről, zamatáról, különlegességéről akkor még szó sem esett... N. M. • Ebben a fűszerpor-granuláió készülékben nyeri el végleges minőségét a négyfajta fűszerkeverék. A vezérlőpultot Kocsis Sándor szaktechnikus kezeli. • Hegedűs Istvánné, Antal Jánosné és Bánó I.ászlóné fűszer-előkészítő betanított dolgozók boszorkánykonyhája. (Tóth Sándor felvétele.) A NÖVÉNYTERMESZTÉS VOLT A LEGEREDMÉNYESEBB Zárszámadásra készül a felsőszentiváni szövetkezet Egy hónap múlva az évzáró közgyűlésen ad majd számot a Felsőszentiváni Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetősége az óesztendő gazdálkodási eredményeiről, valamint az az üzem idei terveiről. Nem készült még el teljesen a mérleg. De a gazdálkodás főbb adatai már rendelkezésre állnak. Ezek szerint a felsőszentiváni közös gazdaság, amelyik 1977- ben is a bajai járás egyik kiemelkedő szövetkezete volt, az 1978. év zárszámadásakor szintén a legjobbak között foglal helyet a Bácskában. Elsősorban a növénytermesztési ágazat, a búza, kukorica, a cukorrépa és a szója hozta a legnagyobb bevételt, amely összességében három-négy százalékkal múlta felül az ágazat 1977. esztendei árbevételét. Tavaly a felsőszentiváni szövetkezet 1544 hektár kenyérgabona-földjén átlagosan 57,45 q búza termett. Kukoricából 1073 hektáron 80,35 mázsa volt az átlagtermés, de jól fizetett a cukorrépa, is, amely 513 mázsát adott hektáronként a hosszan tartó aszály ellenére. Szójából 20,35 mázsás átlagtermést takarított be a közös gazdaság. A múlt évi kukoricaterméshozama jóval meghaladja a bácskai körzet átlagát, az ágazat önköltségét azonban megnövelte a szárításra felhasznált fűtőolaj értéke, hiszen a kukorica magas nedvességtartalma miatt csaknem kétszer annyi fűtőolajra volt szükség tavaly a nagy tömegű termény víztelenítéséhez, mint 1977 őszén. Ennek ellenére a felsőszentiváni szövetkezet az idén újabb száz hektárral növeli a kukorica vetésterületét, más takarmánynövény rovására. A közös gazdaság tehenészete az előirányzott 3300 literes tejtermelési átlagot 1978-ban teljesítette. Különböző okok miatt azonban a szarvasmarha-ágazatnál 1 millió forint értékű kiesés várható. A növénytermesztés, állattenyésztés összességében 3 százalékkal túlszárnyalta előirányzatát 1978-ban. Az állattenyésztési ágazatok közül legjobb eredménnyel zárta a múlt évet a juhászat, de sikeres volt a sertéshizlalás is, amely 13 százalékkal nagyobb bevételt hozott a tervezettnél. A termelőszövetkezet közös vagyona 1978-ban számottevően gyarapodott. 9,3 millió forintot költöttek gépi beruházásra Fel- sőszentivánon, s 7,5 millió forintot áldoztak a gazdasági épületek korszerűsítésére, mai követelménynek megfelelő karbantartó, javító, szerviztelep létesítésére. Megkülönböztetett figyelemmel támogatja a felsőszentiváni közös gazdaság a háztáji termelést.' Kedvezményes áron ad takarmányt a hizlaláshoz, s ennek’ folytán a szövetkezeti tagság kétezer-ötszáz háztáji sertést értékesített a tsz közreműködésével, ami 10 százalékkal volt magasabb az előző esztendei értékesítésnél. Korszerű szakosított tehenészeti telepe van a Felsőszentiváni Mezőgazdasági Termelőszövetke-, zetnek, emellett a háztáji tehéntartás is jelentős a községben.' Ennek eredménye, hogy a kisgazdaságokból 1 millió forint értékű tejet szállítottak közfogyasztásra. A háztáji kertészetek szintén jelentős mennyiségű termékkel növelték a kereskedelem forgalmát. A felsőszentiváni háztáji gazdaságok 11 és fél millió forint értékű vágóállatot, tejet, valamint kertészeti terméket értékesítettek a szövetkezet közvetítésével 1978-ban. Mivel a tenyésztési és hizlalá- si kedv továbbra is fennáll, erre az évre kereken 1000 mázsával több sertés értékesítését irányozta elő a szövetkezet. A közös gazdaság nyereségéből minden évben jelentős összeget fordít különböző szociális célokra, az ifjúság, és az idősebbek támogatásárá. Tavaly 83 ezer forintot adott át a felsőszentiváni gyermekintézményeknek, az idén 91 ezer forintnál nagyobb ösz- szeggel segíti azok . korszerűsítését, fenntartását, bővítését. ........ ...8 , «müeewsw • A szakosított szarvasmarhatelep egyik része. (Straszer András telvétele.) A mi megyénk Újságcikkben, rádiónyilatkozatban divattá vált a birtokviszony használata, össze nem tartozó dolgokat hoznak oksági összefüggésbe, minden valaminek a valamije. Akar- va-akaratlan elkoptatják a valódi kapcsolatok jelentőségét. Felelősséggel is jár ugyanis valaminek a birtoklása, a valamihez tartozás. Egyszerre lehetőség és feladat, öröm és gond. Jelenti a közös érdekek felismerését, az egymásra utaltságból adódó következmények levonását, sőt, az érzelmi azonosulást is. Az igazi birtokviszony erőfeszítésre ösztönző, összefogásra serkentő kapcsolat. Jó példa erre a lokálpatriotizmus. Természetesen hangzik a mi falunk, a mi városunk meghatározás. Naponta tapasztalhatjuk a lakó-, a szülő-, vagy a munkahely szere- tetéből adódó sikeres erőfeszítések eredményeit. Ma is nagy alkotások létrehozója az effajta hagyományos kötődés. A mi megyénk kifejezést sokáig inkább csak jelentésekben, beszámolókban használták. Újabban az itt lakók is egyre inkább „megyei szemlélettel” minősítik az eseményeket, a terveket. Arra törekszenek, hogy Bács-Kiskun előbbre kerüljön az életszínvonal, az ellátottság, a gazdasági hatékonyság, a kulturális fejlettség mutatói alapján kialakult sorrendben. Mind többen büszkék arra, ha tekintélyes politikus tiszteli meg látogatásával a legfiatalabb, mindössze 28 esztendős megyét. Fölső-Kiskunságban, Kalocsa környékén is magukénak érzik a kukoricatermesztésben elért észak-bácskai eredményeket, a kajszi hazájában is drukkolnak a du- navecsei telepítések sikeréért. Félegyházán is örülnek annak, hogy jól működik a halasi kórház, a bajai kosarasok sikereit ugyanolyan lelkesedéssel veszi tudomásul a megyei sportközvélemény, mint az immár a BÁCSÉP SC színeiben szereplő sportolók bravúrját. Nyilvánvaló, hogy a városszeretet, faluszeretet erősebb és erősebb is marad a nagyobb közigazgatási egységhez fűződő vonzalomnál. Több az összetartó szál, jobban érzé- , kelhető az egymásra utaltság. Arról nem is szólva, hogy olykor régi sérelmek, indokolt vagy indokolatlan helyi érdekek feledtetik az összefüggéseket. Mindezt elismerve sem vitaható, hogy az azonosulási folyamat a vártnál gyorsabb. Része van ebben a hatásköröket szétosztó politikának, mert mind nagyobb a megyei irányító testületek, intézmények jogköre, mind következetesebben illeszkednek a helyi, megyei és országos érdekek. Hajdanán gyakran előfordult, hogy egy-egy ügyesebb város, járás, mások rovására, a szükségesnél nagyobbat markolhatott „a központi nagykalapból”. Az országos főhivatalokból nehezen állapíthatták meg a fontossági sorrendet, a kérelmek realitását. A megyei döntések naponta szembesülnek az „élettel”, mindez csökkenti a szubjektivitás veszélyét, a felesleges, rossz ízű rivalizálást. A különféle közös társulások, vállalkozások is növelik az összetartozás tudatát. Mind nyilvánvalóbbá válik, hogy itt tehetnek a legtöbbet Bács-Kiskun megyéért, tőlünk függ elsősorban, hogy lesz-e elég óvoda, iskola, sporttelep, milyen mértékben fejlődik a helyi közlekedés, mi épül és hogyan épül. Előrehaladásunk ütemét nemcsak országos előírások, gazdasági adottságok, meggondolások határozzák, szabják meg, hanem az itt működő vállalatok, üzemek termelési eredményei. A megyei pártértekezleten elhangzott beszámoló — az új létesítmények felsorolása, az anyagi és szellemi gyarapodás érzékeltetése után — jogosan említette: „Mindezek nem agitációs érvek csupán, és nem egyszerűen hangulati elemek, hanem olyan tények, amelyek a megye lakosságágának a közérzetét alapvetően befolyásolják és meghatározzák.” Vagyis, az ország állapotát, a szocializmus építésének eredményeit itt, viszonylag szűkebb körben mérik. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy hátrányos adottságaink miatt nem kérünk az átlagosnál nagyobb figyelmet, segítséget bizonyos lemaradások megszüntetéséhez, csökkentéséhez, nem jelentheti a kizárólag saját erőkre, adottságokra építő, gondokra figyelő megyepolitikát. A megyében vagy megyében is gondolkodás senkiben sem keltheti a „Bács-Kiskun ország” képzetét, az országos követelmények hanyagolását. Erről a megyei tanács elnöke is szólt legutóbb az ország- gyűlésen: „A központi felelősségből mi megyék nem részesülünk kellően .... ezért szükségesnek tartom a megyék aktivitásának, felelősségének erősítését a népgazda- ség egyensúlyi helyzetének javítása érdekében." A jogok és kötelességek, a különböző érdekszférák egyeztetett kapcsolatában érvényesülhet, hathat igazán az a felfogás, amely Bács-Kiskunt az összekötő szálakat, emberi kapcsolatokat napról-napra új eredményekkel erősítő „mi megyénknek” tekinti. Szívem szerint 1979. utolsó napjaiban majd legszívesebben így írnék Bács-Kískunról: Sokat gyarapodott az ország, még többet a mi megyénk. H. N.