Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-31 / 25. szám
Tervek a KALOPLASZTIK-nál A Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat dolgozói a múlt évben 296 millió forintos termelési érték elérését tűzték ki célul, 86,5 millió forintos nyereséggel. A tervüket úgy akarták megvalósítani, hogy év közben korszerűsítik a termékösszetételt, jelentősebb szerephez juttatják a nagyobb sorozatú, tehát gazdaságosabban gyártható cikkeket. A főbb feladatok közé sorolták a többgépes kezelési rendszer bevezetését a műanyag-feldolgozásnál, ami az élőmunka jobb kihasználását teszi lehetővé. Tüske Istvántól, a kalocsai központú vállalat főmérnökétől arra kértünk választ, hogyan sikerült az elképzeléseket megvalósítani. — A múlt évi termelésről és gazdálkodásról még nincsenek végleges számadataink, azonban annyi már bizonyos, hogy a ter- melésiérték-tervünket csak megközelítőleg teljesítettük —, kezdte tájékoztatóját a főmérnök. —Ennek az volt az oka, hogy a tervezettnél kisebb létszám állt rendelkezésünkre a feladatok megoldásához. A 296 millió megközelítése is csak a több gépes munkarendszer bevezetésével sikerült. A dunapataji gumiüzemben a ledolgozott munkanapok száma volt kevesebb annál,'amennyit alapul vettünk a tervezésnél. Itt, a kalocsai központi telepen a lét- számcsökenésen kívül az is visz- szafogta a termelést, hogy egy új, NDK-gyártmányú, nagy termelékenységű fröccsöntő gép konstrukciós hiba miatt sokat állt. Ilyen körülmények közt 8 százalékkal fokoztuk tavaly a termelékenységet. Ez lehetővé tette, hogy a nyereségtervünket teljesítsük. A termelékenységnövekedésben közrejátszott, hogy a szocialista brigádok eleget tettek a munkaidő teljesebb kihasználására tett felajánlásaiknak. A Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat hőre lágyuló műanyagok fröccsöntésével, valamint gumi formacikkek és profilok készítésével foglalkozik. A kalocsai telepen tavaly ősszel új gumikeverő üzemben kezdték meg a termelést. A körülbelül 20 millió forintos beruházás sokat javított a dolgozók munkakörülményein, és jobb minőségű termékek előállítását teszi lehetővé. — A vállalat továbbra is az eddigi háttériparszerepet akarja betölteni — mondta el Tüske István főmérnök az idei feladatokra áttérve. — A profilunk így az idén sem változik. A készárut termelő vállalatoknak műanyag és gumi alkatrészeket szállítunk és elősegítjük, hogy az importot hazai gyártmányokkal helyettesítsék. Az Ikarusznak műanyag alkatrészeket készítünk az autóbuszokhoz, a Hajdúsági Iparműveknek a háztartási gépekhez szükséges műanyag és gumirészeket gyártjuk, a textiliparnak pedig száznál többféle műanyag orsót. Ez utóbbiakat korábban tőkés importból vásárolták. Az említetteken kívül nyílászárókhoz tömítést szállítunk könnyűszerkezetes építményeket kivitelező vállalatoknak. A Budapesti Közlekedési Vállalat tőlünk rendeli a villamossínek gumiágyazatát. Az idei tervünkben összesen 320 millió forint értékű műanyag és gumicikk előállítását tűztük ki célul. A nyereségtervünk 95 millió forint. Az előirányzatok meghatározását alapos elemzések és az egész kollektíva vitája előzte meg. A tervet többek közt azáltal tudjuk teljesíteni', hogy a gumiüzemben is bevezetjük az idén a többgépes kezelési rendszert. A dunapataji telepen az élőmunka hatékonyságának fokozásához rekonstrukciót hajtunk végre, új csarnokot létesítünk. Beruházásra Kalocsán is sor kerül. Üj vízrendszert építünk ki, amely zavartalanabbá teszi a vízellátást. Sokat takarítunk meg azáltal, hogy visszahűtő rendszerrel újra használhatóvá tesszük a vizet. Mint a KALOPLASZTIK főmérnöke tájékoztatott, a vállalat az idén olyan anyagot és eljárást dolgoz ki, amely alkalmas a házgyári épületek paneljei közt a hézagok gyors és sikeres tömítésére. Nagy súlyt fektetnek az anyagtakarékosságra. A gyártás-előkészítés korszerűsítésével ebben az évben 8 ezer kilogramm alapanyagot takarítanak meg a gumifeldolgozásnál. A műanyagfröccsöntő üzemben a hasznos hulladékot már eddig is azonnal újra felhasználták a gyártásnál. Az idén 500 tonna tőkésimport- alapanyagot helyettesítenek hazaival. Ezt a Tiszai Vegyi Kombinát tavaly üzembe helyezett po- lypropilén gyárának termelése teszi lehetővé. A. T. S. • A KALOPLASZTIK egyik terméke az italospalackok szállítására használt műanyag rekesz. • Textilipari csévék gyártása. (Pásztor Zoltán felvételei.) Gondos előkészítés után jól kezdték az évet a Vegyipari Gépgyárban A SZŐLŐTŐKÉTŐL A POHÁRIG MIT TUDNAK A KADARKÁRÓL? A bor a nagyvilágban Decemberben hírt adtunk arról, hogy megyénk egyik jelentős vasipari üzeme, az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyára 10-én befejezte az éves terv feladatainak végrehajtását. Most, január negyedik hetében arról érdeklődtünk Dobó Endre termelési főmérnöktől, hogyan kezdték az idei évet? — Azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy a tavalyinál sokkal többet és jobban kell dolgoznunk — mondta a főmérnök. — Az idei terv megvalósításának alapjait már sikerült decemberben lerakni, tizediké után nekiláthattunk az 1979-es — termékeink iránt egyre növekvő — igények kielégítéséhez. Erre jellemző, hogy gyárunk kapacitása már legalább másfél évre le van kötve. Legfontosabb feladatunk, hogy a gyártáshoz minden feltételt megteremtsünk. Június végéig már elegendő alapanyaggal rendelkezünk. Az első félévben jelentős munkánk lesz a paksi atomerőmű részére különböző berendezések gyártása. A program szerint az 53 ilyen berendezésből 30-at már az első negyedévben lejutattunk Paksra. A hazai megrendelések közül említeni kell még a Péti Nitrogénművek műtrágyagyára részére készülő mintegy 7,5 millió forint értékű saválló hőcserélőt, amit február első napjaiban fejezünk be, illetve szállítunk el. Évek óta gyártjuk NDK megrendelésre a 12 köbméteres alumínium üzemanyagszállító tartályokat. Tavaly 30 hagyta el a gyárat, az idén pedig 70-re kaptunk megrendelést. Az első negyedévben húszat át is adunk. Igen komoly — a tavalyinak kétszerese — az exportra gyártott atomerőművi berendezésmegrendelésünk. Ezek gyártását a terv szerint, a megrendelők igényeihez igazodva, februárban kezdjük, s bízunk abban, hogy tartani tudjuk a határidőket is. Termékeink minőségének javítását jól segíti majd az az új csővégbehegesztő automata, amelynek közeli érkezéséről a napokban kaptunk hírt. Ezzel a mintegy másfél millió forint értékű berendezéssel csökkenteni tudjuk termékeink gyártási idejét. O. L. Kicsit elszontyolodva lapozgattam a lipcsei szakkönyvkiadó gondozásában megjelent Das VVeinbuch negyedik, javított kiadását. A Borkönyv bőven foglalkozik a szőlőtermesztés történelmi hagyományaival, a mostani állapotokkal. Beszámol arról, hogy 1903-ig évről évre növekedett a művelt szőlőterület. Földünkön 1910-ben 6,795 milllió hektáron, 1903-ban 10 millió hektáron termelték ezt az ősi növényt. Azóta valamelyest csökkent a szőlőterület, elsősorban a nyugat-európai országokban. Ezt csak részben ellensúlyozzák a szocialista államokban végzett telepítések. (A Das Weinbuch sajnos, a legutóbbi évekről nem közöl adatokat.) 1963—1964-et igen fontos állomásnak tartja. Ettől kezdve növekedtek gyors ütemben a termésátlagok. Míg 1923—1927 között 23 hektoliter volt a világon a hektáronkénti hozam, 1968—1971 között már 31 hektoliter. Véleményük szerint egyes országokban mind több gondot okoz a termés elhelyezése, másutt „szükséget szenvednek”. Szólnak a csemege- szőlő iránt újabban megnyilvánuló, a növekvő exportban is megmutatkozó érdeklődésről. Külön is megemlítik, hogy mind több étkezési szőlőt vásárol Magyarországtól az NDK. A Földünkön szüretelt szőlő 85 százalékát borként (alapanyagként), 13 százalékát csemegeként, 2 százalékát pedig mazsolaként értékesítik. A sok színes és fekete-fehér képpel ábrázolva gazdagított kiadvány részletesen ismerteti a bortermelés folyamatát. Jellemzi, minősíti a különböző szőlőfajtákat, művelési módszereket, szüreti szokásokat és eszközöket. a tárolás, a tartósítás, a palackozás lehetőségeit. Az olvasó bepillanthat a borversenyek kulisszatitkaiba, megismerkedhet a fogyasztói szokásokkal. A bor gazdaságföldrajza fejezetben ismerteti a magyar szőlő- termesztés múltját, jelenét. A szerzők viszonylag bőven foglalkoznak az itteni viszonyokkal. Közük, hogy mekkora területet művelnek az állami gazdaságok, mekkorát a termelőszövetkezetek, mekkorát a kistermelők. A könyv utal a telepítésekre, közli a terméseredményeket, az értékesítés, ‘az export alakulását. A nem túl friss adatokból is kirajzolódik, hogy a magyar borkivitel nagyobb helyet foglal el a világpiacon, mint a szőlőterületek nagyságából ez várható. A szakemberek számára is tanulságos — a megyei könyvtárban megtalálható — 400 oldalas kiadványt, mint a bevezetőben említettem, mégis kicsit elbúsúlva tettem le. A Das Weinbuch szinte egy kézlegyintéssel elintézi az „aranyhomokot”. A mi felfogásunk szerinti tizennégy termesztési tájegységgel ellentétben 16 jellegzetes magyar borvidéket különböztet meg. Elsőként, 20 sorban a ..nagyon kedvelt” sötét színű soproni sillerről, a város környéki szőlőkről, az ott előállított borokról ad áttekintést. Hosz- szabban mutatják be a Badacsony—Balatonfüred borvidéket. Tokaj-hegyalját 88 sorban méltatják. Negyedannyit írnak a magyar borvidékek közül utolsóként bemutatott Alföldről. „Ez Magyar- ország legnagyobb fogyasztó (kon- zum)-szőlőtermő területe. Innen ^származik a magyar borok mintegy 60 százaléka.” Szerintük — olvasható a továbbiakban — mintegy százezer hektáron, főként másra nem használható homokon termesztik a szőlőnövényt. A könyv utal arra, hogy a másutt, a történelmi borvidékeken nagy kórokat okozó filoxéra milyen hatással volt az itteni telepítésekre. Az Alföld éghajlatát kifejezetten kontinentálisnak és kiszámíthatatlannak minősíti. „A hosszú, szigorú telet gyakran hirtelen, esőtlen nyár követi, Nagy szőlő- ültetvényekkel Kecskemét és Szeged (?) a legfontosabb városai. Az igen elterjedt kadarka mellett az olaszrizüng, az ezerjó és a kövidinka, valamint néhány sajátos helyi fajta népszerű. Az alföldi bor könnyű és édes, ámbár rendszerint nem nagyon testes, zamatokban szegényes.” Kiskőrösről. Softvadkertről. Vaskútról egy szó sem esik, mint ahogy a különféle étkezésekhez ajánlott borok közé sem került egyetlen homoki származású. Bízhatunk abban, hogy a talán már készülő ötödik átdolgozott kiadásban jelentőségével arányosabb terjedelmet kap az „Alföld”? A szerzőknek is tudniuk kellene, hogy a történelmi borvidékek mellett a síkságiak is egyre fontosabbá válnak. Tudniuk kellene, hogy nem utolsósorban az 1970-es évek elején termővé fordult ültetvényeink révén a magyar borexport tíz év alatt szinte megkétszereződött. Mindent egybevetve, a Das Weinbuch hatalmas, elismerésre méltó vállalkozás színvonalas terméke. Heltal Nándor • Juhász Antal hegesztő, az Elektron szocialista brigád tagja hegeszt! a Péti Nitrogén Művek részére készülő hőcserélő csővégeit. Február elejétől várhatóan már az új automata végzi ezt a munkát. ■ ■ ■ KÉRDEZZEN —FELELÜNK ■ ■ ■ Bár a közelmúltban többször is tájékoztattunk lapunk hasábjain az alacsony összegű társadalom- biztosítási ellátások idén januártól hatályos felemelésének főbb tudnivalóiról, ám az ezzel kapcsolatos kérdések továbbra is özönlenek a megyei illetékesekhez, s a szerkesztőségünkhöz. Az emberek nemcsak még részletesebb felvilágosításra tartanak igényt, de a konkrét esetükre vonatkozóan intézkedést is sürgetnek. Sokan meg az iránt érdeklődnek: ebben az nyugdíj-módosítási ügyben mi a feladata a megyei társadalombiztosítási igazgatóságnak? Amint az a minisztertanácsi rendeletből egyértelműen kiderül, a nyugdíjak emelését hivatalból — tehát külön kérelem nélkül — hajtja végre a nyugdíjfolyósító szerv. Vannak azonban eltérő esetek, amikor szükséges az ilyen tartalmú igénylés. Például így kell tennie annak, akinek nyugdíja nem éri el az idén megállapított 2000 forintos összeghatárt, s ezért jogosult — persze csak az egyéb feltételek meglétekor — a házastársi pótlékra. Az ebbéli kérelmet —, ha e pótlék igényléséről van szó, ehhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, élettársaknál pedig a lakóhely szerinti tanács által kiállított együttélési nyilatkozatot — a folyósítási törzsszámra való hivatkozással kell elküldeni a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához, melynek címe: Budapest, XIII. kér. Váci út 69—79. 1820. Közöljük még, hogy eme jogszabály végrehajtását illetően semmilyen feladata sincs a megyei társadalombiztosítási igazgatóságnak. Legfeljebb a tájékoztatási munkából veszi ki a részét. Célszerű viszont az ilyen tartalmú leveleket, valamint az esetleges panaszokat közvetlenül eljuttatni a már említett budapesti intézményhez, mely általános és konkrét, pontosabban érdemi válaszokkal is készséggel szolgál. Nyárlőrincről egy fiatal édesanyától kaptunk levelet. Mint írja, szűkebb lakóhelyén és másutt is járja a hír, miszerint az a dolgozó nő, aki ez évben szül, összesen 12 hónapig tartó szülési szabadságot kap — ennyi ideig folyósítják részére a havi átlagkeresetnek megfelelő terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyest pedig a gyermeke negyedik életévéig veheti igénybe. A gyermekek éve alkalmából történt intézkedésekről azonban máig nincs hivatalos közlés. „De hát egyáltalán létezik ilyen rendelet? És vajon mit jelent a gyermekek számára, hogy az idei esztendő az övéké?” — tudakolja olvasónk, aki nemsokára várja a második babája megszületését. Az Egyesült Nemzetek Szervezete valóban a gyermekek nemzetközi évévé nyilvánította az 1979-es esztendőt. Ebből persze nem következik, nem következhet az, hogy hazánkban — akár ideiglenesen is — módosuljanak a vonatkozó és jól bevált szociál-, illetve társadalompolitikai jogszabályok, melyek összhangban vannak a népgazdaságunk teherbíró képességével. A szóban forgó híresztelés tehát nem felel meg a valóságnak. Egyik jánoshalmi olvasónk —, aki traktorvezetőként dolgozik a helyi mezőgazdasági nagyüzemben — rövidesen megkezdi sorkatonai szolgálatát. Szeretné tudni, erre az időre milyen anyagi juttatásban részesülhet a bölcsődéskorú gyermeküket odahaza gondozó, s emiatt más munkát vállalni nem tudó felesége? Minthogy a sorkatona házastársa a társadalombiztosítási törvény értelmében egyedülállónak tekintendő, következésképp jogosult az egy gyermek utáni családi pótlékra, mély iránti igényt a férj munkahelyén kell benyújtani. Persze, egyéb módon1 is garantálva van, hogy az ilyen hozzátartozók megélhetése zavartalan legyen. Nevezetesen azáltal, hogy a mezőgazdasági szövetkezet tagja a katonai szolgálata idejére is megkapja a háztáji földjét — a munkában való korábbi részvétele szerinti mértékben —, meg a földjáradékát is. Mindezeken túlmenően, ha indokolt, egyszeri szociális segélyben, vagy a sorkatonai szolgálat teljes tartamáig járó úgynevezett családi segélyben is részesülhet a sorkatona hozzátartozója. Ez ügyben a lakóhely szerinti tanács szociális feladatot ellátó szakigazgatási szerve jogosult intézkedni, mégpedig kérelem alapján. A meghatározott időre alkat nazott ballószögi S. E.-nénel váratlanul felmondott a munl ■olye. Az intézkedés anyagilag hátrányosan érintette olvasónkat, aki az iránt érdeklődik: törvényes-* az ilyesféle eljárás? A rendelkezés szerint a meghatározott időre szóló munkavnaonyt a munkaadó felmondással cs: kis akkor szüntetheti meg, ha a dolgozó nem látja el a köv«-te: árnyéknek megfelelően, vagy unnak elvégzésére nem all >as. Hogy önnél melyik eset ál 2nn, vagy szóba jöhet-e bármel; , n~ dók, mi — információk hi — nem tudhatjuk. Javasoljuk, a a döntést sérelmesnek tartja, syn panaszt a munkahelyének n -.nku- ügyi döntőbizottságánál, mt vatott arra, hogy az ügyet kivizsgálja és a szükséges intéz ;«sdé5i megtegye. Idős termelőszövetkezeti tfeís jártak személyesen szerkes ingünkben nemrégen, s elmi .U*t~ ták, sokszor betegeskednek, i i’ >*4 semmi reményük arra, hogy segítsék a közös gazdaság által K- követelt munkamennyiséget. c- gódva kérdezik: ilyen esetbe gosultak-e a számukra szint« külözhetetlen háztáji föld ha 'illatára? Köztudott, hogy a mezőgazo á- gi termelőszövetkezet tagja a beviteli kötelezettsége alapján összes gazdasági jellegű vagyon«' a tsz rendelkezésére bocsát 't; Igazságtalanul lenne hát sú va akkor, ha a betegsége követke ben nem részesülhetne olyan tatásokban, melynek alapja n i teremtésében maga is tevéken közreműködött — például a 1 kézi munkájával is. Nos, egye t között ilyen meggondolás alap rendelkezik a termelőszövetke; törvény úgy, hogy a tagot ak,« is megilleti a háztáji föld, he meggyengült egészségi állapota, letve rokkantsága következték ""t nem tudja teljesíteni az elő munkakötelezettségét. Ez esetben maximum 6000 négyzetméter (1668 négyszögöl) szántóra, illetve szőlőültetvény és gyümölcsös esetében 3000 négyzetméter (834 négyszögöl) háztáji terület rendszeres használatára jogosult a közös gazdaság tagja. Egyik kiskunhalasi olvasónk telket vásárolt, de nem építkezhet rá, mert csak elvi építési engedélyt kapott a helyi tanácstól. Azt kérdezi: ez a hatósági papírja tényleg nem teszi lehetővé a munka megkezdését? Elvi építési engedélyt akkor ad ki a tanács, ha még nem ismeretesek az ingatlanra vonatkozó településrendezési előírások, a beépítési módok stb. Minderről természetesen kellő tájékoztatást kaphat az állampolgár a szakigazgatási szervtől, s ha a feltételeket ismervén is megveszi a területet, az építési munkák megkezdését türelmesen kell kivárnia, míg a hatóság nem módosítja a szóban forgó engedélyt. összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 Újjáéled a Szevan tó A Szevanhoz, a legnagyobb örményországi tóhoz nemrégiben még hegyen át vezetett az út. Ma már nem közlekednek ezen az úten. Az új hatsávos autópályát, a mellette haladó vasútvonalat és a fiatal növényekből telepített zöld sávot a hajdani tófenékre építették. A tó vizének szintje 18 méterre csökkent, mióta a Szevant „munkára fogták”. .1933 óta máig a Szevan—Razdan-i vízlépcsősor erőművei 43 milliárd kilowattóra villamos energiát adtak, öntözőrendszere pedig sok tízezer hektár földet lát el vízzel. Az örmény Atomerőmű, amelynek első részlege már működik és az ország területén épülő, összesen körülbelül egymilliárd köbméter befogadóképességű víztároló „segít a tónak”, így megakadályozhatják a tó lassú pusztulását. Hamarosan befejeződik annak a 48 kilométer hosszú alagútnak az építése is, amelyen keresztül az Árpa folyó vize a Szevan tóba ömlik majd. (BUDA- HIESS - APN) I HÁTTÉRIPARSZEREPET BETÖLTVE
