Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-31 / 25. szám

!) a • Még egy perc és eldördül a lövés. Kedden hajnalban katonai jár­művek haladtak a halasi ország­úton Zsana felé, hogy részt ve­gyenek az egy hete tartó gázki­törés elfojtásában. Az olajosok majsai központjában is nagy volt a sürgés-forgás. A diszpécserszo­bában percenként csengett a te­lefon, az ország minden, a szak­mában érdekelt részével kapcso­latban állnak. A Zsana Észak—2 kúttal pedig URH-összeköttetésük van. A reggeli helyzetről Fáik Miklós, a szanki földgázüzem ve­zetője tájékoztatott. — A gázkitörés elfojtásáért fo­lyó küzdelem első fázisa hétfőn befejeződött. Ennek célja a kút­fej és környékének megtisztítása volt. A második fázisban szeret­nénk elérni, hogy az égő gázsu­gár — amely most több ágú és ferdén lövell a levegőbe —, egy sugárban függőleges irányú le­gyen. Az ehhez szükséges műve­letek meghatározására hétfőn éj­szaka az OKGT vezérigazgatója tanácskozást hívott össze. Ezen részt vett a Szovjetunióból hívott szakértő és a katonai alakulatok képviselői is. A gázkitörés elfojtására négy variánst dolgoztunk ki. Ezek elő­készítése és a biztonsági intézke­dések megszervezése már meg is történt. Az első művelet a déli órákban zajlik le, oly módon, hogy a kútfej megsérült kitörés­gátlóját a tüzérség lövéssel távo­lítja el. A kútnál egész délelőtt lázas előkészületek folytak az egyes és a kettes számú művelet előkészí­tésére. A kút mögött mintegy 100 • Bátran törnek előre a tűzoltók. (Tóth Sándor felvételei.) # A telitalálat nyomán már magasba lövell a láng. méterrel — ahová a lövedék be­csapódik — négy méter vastag, három méter magas homokfalat emeltek. A kettes — a vízfüg­göny akcióra —, az ország és a megye különböző részeiből ideér­kezett tűzoltók készültek. A jól irányzott lövés 12.45 órakor dördült el. Egy pillanatra az égő gázfáklya csendesebbé vált, majd újra elemi erővel, de már függő­(Folytatás a 2. oldalon.) IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: átmeneti­leg északkeleten Is fölszakadozó felhő­zet, majd északnyugat felől újabb fel- hősödés újabb havazással, hózáporral, éjszaka többfelé köd. Keleten Is mérséklődő nyugati, északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet általában 0, mínusz 5 fok között, néhány derült, szélcsen­des helyen mínusz 10 fok közelében, a legmagasabb nappali hőmér- séklet mínusz 1, plusz 1 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYÉSÜLJÉTEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 25. szám Ára: 90 fillér 1979. január 31. szerda Pártaktíva a műszaki főiskolán Tegnap pártaktívára került sor a kecskeméti Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főiskolán, me­lyen részt vettek a főiskola párt-, szakszervezeti, KISZ vezető tiszt­ségviselői és tanszékvezetői. Ka­pitány Sándor főiskolai tanár, az intézet párttitkára, és dr. Molnár Benedek főigazgató, tartott tájé­koztatást a főiskola 1978. évi ok­tató-nevelő munkájáról, s az ez évi feladatokról, melyet vita kö­vetett. A pártaktíván részt vett és felszólalt Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. SEGÍTSÉG AZ INTÉZMÉNYEK ÉPÍTÉSÉBEN Akciók a gyermekévben A gyermekeknek — egészséges fejlődésük érdekében — a világon mindenütt különleges gondoskodásra és megkülön­böztetett figyelemre van szükségük — állapította meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1959-es, a gyermekek jo­gairól szóló deklarációja. Az ENSZ az 1979-es évet — a nyi­latkozat elfogadásának 20. évfordulóját — a gyermekek nem­zetközi évének nyilvánította és felhívta a világ közvélemé­nyének, a kormányoknak a figyelmét arra, hogy kezdemé­nyezéseikkel járuljanak hozzá a gyermekek jogainak védel­méhez, azok teljes érvényre juttatásához. Hazánk — híven a szocializmus eszméihez, társadalmi rendünk humanizmusá­hoz — magáévá tette az ENSZ felhívását. Magyarországon mindenkor a szocialista építés legfontosabb feladatai között szerepel a legifjabb nemzedék életkörülményeinek javítása, testi és szellemi fejlődésének magas színvonalú biztosítása. Országunkban erről nem pusz­tán a világviszonylatban is egye­dülálló családi és ifjúsági törvé­nyeink, rendeleteink tanúskod­nak, hanem még inkább az egyre épülő gyermek- és oktatási intéz­mények, óvodák, bölcsődék, ját­szóterek; a gyermekről, az anyák­ról, a családokról való sokoldalú gondoskodás valóságos eredmé­nyei. Változatlan az a törekvés, hogy a gyermekeknek — növek­vő lehetőségeink alapján —, még többet, még értékesebbet adjunk. Ez az egész társadalom, minden szülő érdeke, kötelessége — hang­súlyozza a nemzetközi gyermek­év nemzeti bizottságának felhí­vása. A gyermekek érdekében sok tennivalónk van még. A szülői fe­lelősségvállalás fokozása, a gyer­mekek családi életre nevelése, a ' közösségi szemlélet kialakítása a fő cél. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor arról a 350—400 mil­lió gyermekről, aki jogok nélkül él! A gyermekek jogaira vonat­kozó 1959-es nyilatkozat leszöge­zi, hogy mindenki születésétől kezdve névre és állampolgárságra jogosult, élvezi a .társadalombiz­tosítást, joga van a megfelelő táplálkozásra, lakásra, szórako­zásra, orvosi szolgáltatásokra; az oktatásra, amely ingyenes és kö­telező. A gyermek egy bizonyos megfelelő alsó korhatár elérése előtt nem alkalmazható munkás­ként, és sorolhatnánk még azo­kat a gyermekjogokat, amelye­ket szerte a világon számos or­szágban semmibe sem vesznek. Fontos feladata tehát a nemzet­közi gyermekév akcióinak az em­lített körülmények között élők melletti szolidaritás. A KISZ Bács-Klskun megyei Bizottsága tervet készített a nem­zetközi gyermekév feladataira, amelyben számos konkrét intéz­kedést javasol. Így például a KISZ-szervezeteknek azt ajánlja, hogy az UNICEF által kiadott la­pok terjesztésével vegyenek részt a gyermekszolidaritási alap leve­lezőlap-akciójában. Ugyanerre az alapra művészeti csoportok, sport­egyesületek részvételével megtar­tott események bevételeit is be­fizetik. Felhívta a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottsága a KISZ-szervezeteket, hogy az idei társadalmimunka-akcióik bevéte­léből egy napi keresetüket' a gyermekszolidaritási alapra, me­gyénk gyermekintézményeinek bővítésére ajánlják fel. A KISZ- szervezetek fontos feladata lesz az idén a már épülő gyermeklé­tesítmények — úttörőtáborok, sportudvarok, KRESZ-parkok — befejezése, illetve a szükségletek és a lehetőségek szerinti új ob­jektumok felépítése. A KISZ Kecskeméti Városi Bi­zottsága is részletes akciótervet készített. Helyes kezdeményezés, hogy az alapszervezetek az egy üzem, egy iskola mozgalom kere­tében előadást és konzultációt szerveznek a helyes gyermekne­velésről. A Katona József Szín­ház fiatal művészei gyermekek­nek szóló műsort állítanak össze és mutatnak be óvodákban, is­kolákban. Az óvónőképző intézet fiataljai vállalták, hogy bibliog­ráfiát állítanak össze a frissen megjelent mesekönyvekről. B. J. Mit kell tenni? Az egyik megyei testületi ülésen azt mondja a felszó­laló: — Sokszor elmondjuk az embereknek, önmagunknak, hogy dolgozzunk hatékonyab­ban. De ez ma már nem elég. Mert ha ezerszer hajtogatjuk is, abból semmi többet nem tud meg a munkás, a téesz- tag, a brigád. Hogy a jelszó tetté váljék, meg kell magya­rázni az embereknek, hogy az adott műhelyben, még köze­lebbről az ő brigádjukban mit kell tenni a haté­konyság fokozásáért. E vélemény után legalább négy hozzászóló szőtte bele közölnivalójába a mai, tehát jelen helyzetünkben kor sze - r ü termelési agitációnak ezt a fontos követelményét. Legfeljebb az volt közöttük a különbség — és ez is az ár­nyaltabb fogalmazás térhódí­tásának eredménye már —, hogy a hatékonyság után ők már a gazdaságosság, önkölt­ségcsökkentés, takarékosság fogalmait vették sorra. S talán — mert elhangzott olyan megállapítás is, ho5y nemegyszer találkozni lehet munkahelyeken a fogalmak eltérő értelmezésével, maguk a felszólalók is igyekeztek minél konkrétabbak lenni az általuk képviselt szakmai te­rületekről vett példákkal. Ilyenformán: Ha egy élelmiszeripai cikk feldolgozottsági fokát növel­jük, annak értéke a hozzá­adott munkával megemelkedik. Jól jár a fogyasztó, s ugyan­akkor a konzervipari dolgozó is, hiszen többet kap a gyár az általa előállított áruért. Hasonlóképpen érdekelt az ugyanebben az ágazatban té- vékenykedő kutató értelmisé­gi is abban, hogy új termé­kek kidolgozásán töprengjen, kísérletezzen... A kapósabb árufélékkel több haszonhoz, nyereséghez jut a vállalat, amivel szoros összefüggésben van például a szociális ter­vek teljesítése, s végső soron életszínvonal-politikánk érvé­nyesülése. Vagy: Ki vonná kétségbe, hogy Bács-Kiskunban is a mező- gazdaság a legtekintélyesebb energiafogyasztó ágazatok egyike. Ha csupán „olajigé­nyességére” gondolunk, ada- ■ tok nélkül is elképzelhetjük, mily töméntelen mennyiségű szénhidrogént >, eszik” nap mint nap, s végeredményben szünet nélkül egész éven át a regimentnyi szállítóeszköz, az erő- és munkagépek hada, a baromfikeltetők, -nevelők, sertéstelepek fűtése, a szárítók szép számú együttese. S kö­zülük a „helyváltoztatók” ide- odavonulásaikkor az ország­utakon, dűlőkön meg „rendel­tetésszerű” munkájuk közben. Nos — frnondjuk — a szárí­tóknál maradva; ha a bennük tevékenykedőkkel megismer­tetik, hogy egy mázsa széna meg szárításához mennyi olaj szükséges, a brigád mindjárt birtokában van a kiinduló­pontnak. Keresheti az útját- módját, hogy milyen ügyes megoldással vállalhatja ennek az olajnormának a leszorítá­sát. (Természetesen — az ész­szerűséget szem előtt tartva.) Csak deciliterjével számolva is az egységnyi széna előállí­tásánál megtakarított olajat, hatalmas summákkal lenne csökkenthető az olajszükség­let... De — látjuk — nem­csak a szárítóknál lehet mit „megfogni”. Hiszen ha csupán a száz meg ezer erő- és munkagép üresjáratainak rit­kításával nyert olajtömeg- megtakarítást vesszük. „Hát igém mindenesetre job­ban megérné az odafigyelést, ha a mi zsebünkbe vándorol­na a megtakarítás ellenérté­ke” — vélekedhet valaki né­mi cinizmussal. Csábít a gon­dolat, hogy egy képzett köz­gazdász, pénzügyi szakember fillérről fillérre kimutathatná, vajon mire mennénk vele, 'Ha a megtakarított olaj árát egy az egyben vághatnák zsebre a „felajánlók"? Az ilyen di- rektül egyéni „jutalmazással” mire jutna a gazdaság, s ma­guk a takarékoskodók is? — Rendben van, mondjuk az idén övék lenne a deciliteren­kénti megtakarításból felgyűlt olaj pénzértéke. Abból ők, csak ők, valóban szép össze­gekkel gyarapodnának. De hogy jövőre szintén ennyi fo­rint üthesse a markukat, a téesznek, állami gazdaságnak újra csak azt a fölös olaj- mennyiséget kellene beszerez­nie, amennyiből megint >,le­spórolnák” a „jutalmat”. Az ilyen „takarékossági ön­honoráriummal mind önma­gunkat, de ami ennél sokkal fontosabb, a gazdaságot, a na­gyobb közösséget megfoszta­nánk attól, hogy például a szociális körülményeken ja­víthassunk. S akkor hol van még a sokféle, más fejlesztés. Ugye — az ilyen, közvet­lenül egyéni pénztárcát da­gasztó „önköltségcsökkentés” — nemhogy takarékosságra vezetne, ellenkezőleg. Másképp kifejezve: megennénk a hol­napunkat. T. I. Egészségügyi és szociálpolitikai tanácskozás Kecskeméten 1 Tegnap Kecskemétre látogatott dr. Juszt Lajos egészségügyi mi­niszterhelyettes és dr. Tarifs Zoltán, az Egészségügyi Minisz­térium főosztályvezetője. A ven­dégeket dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és Kata- nics Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára fogadta. Dr. Major Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese tájékozta­tást adott a Társadalom az idő­sekért akció Bács-Kiskun megyei jelentőségéről, az eddigi ered­ményekről. A vállalatok, intéz­mények szocialista brigádjainak, dolgozóinak anyagi segítségével, tanácsi támogatással lehetőség nyílik egyebek között arra, hogy a lajosmizsei és a kiskun- halasi szociális otthont 50—50 hellyel bővítsék. A tanácskozás további részé­ben dr. Gubacsi László, a me­gyei tanács egészségügyi osztá­lyának vezetője, Bács-Kiskun megye egészségügyi helyzetéről adott tájékoztatást. Ezt követően a minisztérium képviselői és a megyei tanács vezetői az egész­ségügyi intézmények zavartalan működését célzó rekonstrukciós elképzeléseket egyeztették. E feladatok megvalósítására a kö­vetkező ötéves * tervidőszakban kerül sor. Ezt követően a vendégek meg­nézték az új 680 ágyas kórház építkezését. Kertész Gábor, a BÁCSÉP termelési igazgatója és Csányi Sándor, a BÁCSBER igazgatója a munkálatok üteméi ismertette. Az építkezésnél tett látogatás ^ után a vendégek felkeresték a' megyei kórházat, ahol dr. Lo- soncz Mihály igazgató főorvos az egészségügyi intézmény munká­járól és a feladatokról adott tá­jékoztatást. T. L. Kádár János találkozója a Pénzügy­minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára kedden a Pénzügyminisztériumba látoga­tott. Kádár János a Pénzügyminisz­térium és a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel folytatott meg­beszélést, amelyen részt vettek a két intézmény pártbizottságának titkárai is.. Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ter tájékoztatást adott pénzügyi helyzetünkről, az 1979. évi terv és állami költségvetés végrehaj­tásával kapcsolatos pénzügyi in­tézkedésekről. Tájékoztatást adott a VI. ötéves terv előkészí­tése és a pénzügyi szabályozás korszerűsítése érdekében folyó minisztériumi munkáról. Beszá­molt a pénzügyi törvény előké­szítésének helyzetéről. Tímár Mátyás, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke tájékoztatást adott a gazdaságpolitikai követel­mények érvényesüléséről a hitele­zésben, továbbá a vállalati beru­házásokról, a készlethitelezésről és a pénzforgalom időszerű kér­déseiről. Fekete János, a bank elnökhe­lyettese tájékoztatást adott nem­zetközi pénzügyi kapcsolataink­ról. Kádár János a Központi Bi­zottság nevében elismerését fe­jezte ki a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank vezetőinek, a pénzügyi szervek dolgozóinak a párt gazdaságpolitikája, a nép- gazdasági tervek megvalósítása érdekében végzett munkájukért. • A vendégek megnéztek az épülő új kórházat. (Pásztor Zoltán felv.) EGY LÉPÉSSEL ELŐBBRE JUTOTTAK Tovább folyik a küzdelem a zsanai kitörés elfojtására A párt munkastílusáról 3. oldal Sajtóposta 4. oldal Sport 7» oldal Hóakadály, síkos utak 3. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom