Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-30 / 24. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL*»»! HADERŐCSÖKKENTÉS PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 24. szám Árai 90 fillér 1979. január 30. kedd Újabb forduló Bécsben Holnap kezdődik Bécsben a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalások 17. fordulója. A tárgyalásokon részt vevő szocialista országok álláspontja szerint haladéktalanul hozzá kell látni a csökkentésre vonatkozó első megállapodások kidolgozásához. Ezzel szemben a NATO-országok részéről hiányzik az irányadó készség, hogy építő módon és a realitásokat szem előtt tartva működjenek közre a sürgős feladat megoldásában. A Varsói Szerződéshez tartozó országok, mindenekelőtt az 1978. június 8-án és november 30-án előterjesztett javaslataikkal, megteremtették az alapot egy ilyen megállapodás létrejöttéhez. Ezek a javaslatok lényeges kérdésekben elábemennek a nyugati országok számos kívánságának és ily módon az álláspontok közeledéséhez vezetnek. Felkészült a tanácsi építőipar idei feladatainak végrehajtására • Az EPSZER Vállalat kivitelezésében épülő XIV. jelű 42 lakásos épület, amelyet az idén adnak át beköltözésre. (Straszer András (elv.) Mint ismeretes — a párt- és állami szervek határozatai nyomán —, a beruházások megszigorítására több intézkedés történt. Ezek célja, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a már megkezdett beruházások tervszerű megvalósítására, ütemes befejezésére koncentrálják. A megye tanácsi építőipara is erre irányítja erőfeszítéseit, s erről kértünk tájékoztatást a vállalatok vezetőitől. • — Vállalatunk az előzetes felmérések szerint több mint 60 millió forinttal teljesítette túl 1978. évi tervét — mondotta dr. Gátay Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat igazgatója. — Míg termelésünk állandó növelésével tavaly már a 400 millió, addig az idén már a félmilliárd fölé emelkedik cégünk termelési értéke. Még decemberben elkészült vállalatunk — az ÉPSZER —idei terve. Ebben a korábbi évekétől eltérő új vonás, hogy a mintegy 10 százalékos termelésnövelést 2,8 százalékos általános létszámcsökkentéssel kívánjuk teljesíteni. Ennek előmozdítására kidolgoztuk a munka hatékonyságát emelő, a minőségi színvonalat javító, a termelékenységet fokozó munkaszervezési intézkedéseket. Ugyanakkor dolgozóink élet- és munkakörülményeinek további javítását az elmúlt évekéhez hasonló ütemben folytatjuk. A kiérdemelt béremeléseket akkor is biztosítjuk, ha az vállalatunknak magasabb adóterheket jelent. A szociális ellátás területén pedig újabb jelentős esemény lesz a zalakarosi vállalati üdülő építésének a megkezdése. Az V. ötéves tervidőszakban még több jelentős létesítményt építünk, s ezeket kiemelten kezeljük. Az idén adjuk át rendeltetésének Kecskeméten a konzervgyár bébiételüzemét, az edzőcsarnokot, a hunyadivárosi XIV. jelű lakóépületet, Kiskőrösön a Luther téren egy 42 lakásos és egy 28 lakásos épületet, Kunszentmiklóson 33 lakást, Kalocsán a rendelőintézetet, Kecskeméten vállalatunk központi telepének raktárát. A kivitelezési ütem tartásával folytatjuk — olyan ütemben, hogy jövőre befejezhessük — Kecskeméten az Üjkollégium I. ütemének felújítását, az Univer ABC Áruház, a Horváth Döme utcai garzonház, Kerekegyházán a nyolc tantermes iskola, Kecelen a nevelési központ, Kiskőrösön a 16 tantermes iskola, Kalocsán a FÉ- KON gyár építését. Kunszentmiklóson a VÁV-gyár üzemcsarnokának építése a tervezés lassúsága miatt, valószínűleg már csak 1981-ig fejeződik be. A Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat kollektívája jó munkát végzett az elmúlt esztendőben: tervét teljesítette, és a városban a kivitelezés alatt álló létesítményeken elérték a program szerinti készültségi fokot. Mint Vaskó László, a vállalat igazgatója tájékoztatott, a megkülönböztetett figyelemmel kezelt beruházások közül tavaly átadták a Bajai Tanítóképző Főiskola nyolc tantermes gyakorlóiskoláját, s ezenkívül befejezték a felsőfokú oktatási intézmény konyhájának felújítását is. A Baja és Vidéke Sütőipari Vállalat Marx téri sütőüzemének felújításával szintén végeztek az építők. Az ipari beruházások közül tervszerűen haladtak a FÉKON Ruházati Vállalat bajai gyárát korszerűsítő új üzemcsarnok építésével. Az elmúlt évben tovább folytatták a bajai kórház területén a belgyógyászati, 2. számú pavilon és a Petőfi-szigeti városi úttörőház, valamint a KISZ-ve- zetőképző iskola bővítményeinek kivitelezését. Az 1979-es esztendő első hónapjában a Bajai Építő- és Építőanyag-ipari Vállalat dolgozói a tervekben lefektetett munkákon dolgoztak. Az új év legfontosabb feladatai: a 2. számú belgyógyászati pavilon átadása, a városi úttörőház és a KISZ-vezetőképző iskola bővítésének befejezése, valamint a FÉKON-gyár üzemcsarnokának átadása. Az elképzelések szerint jelentős mértékben előrehaladnak a bajai ÁFÉSZ áruházának építésével is. * A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat dolgozói tavaly a korábbi évekhez hasonlóan kiváló teljesítményt nyújtottak. A termelékenység 17,1 százalékos fokozásával jelentős mértékben túlteljesítették a 270 millió forintos tervüket, s a nyereségük is többlett az előirányzatnál. A KUNÉP tevékenysági köre az elmúlt évben — a volt halasi Vegyesipari és Szolgáltató Vállalat hozzácsatolásával — szolgáltatásokkal bővült. Mint Király István főmérnök tájékoztatott, a lakosságnak végzett lakáskarbantartás és az egyéb szolgáltatások értéke kétmillió forint körül volt 1978-ban. Lakatos- és asztalos- barkácsműhelyt, valamint tapéta- szaküzletet nyitottak a városban. Építőipari gépeket, szerszámokat, zsaluanyagot és állványzatot kölcsönöztek a lakosságnak a sajáterős építkezésekhez. Ez Halason új szolgáltatás volt. Az elmúlt évben átadott létesítmények közül kiemelkedik a halasi nyolc tantermes alsóvárosi iskola, a Ganz-MÁVAG gyárának szociális épülete, a tompái határátkelő állomás és Félegyházán 70 lakás. Ebben az esztendőben többek közt folytatják Halason a gimnázium melletti 66 lakás építését, a baromfifeldolgozó gyárban rekonstrukciós munkákat végeznek. Az olajipari beruházásoknál több kisebb létesítményt készítenek. Kiskunfélegyházán az idén befejezik a 95 ágyas kórházi pavilont és a Villamosszigetelő és Műanyaggyár új üzemcsarnokát. Nagy lendülettel dolgoznak a kiskunfélegyházi kenyérgyár és az új Centrum Áruház építésén. A lakossági szolgáltatásokat az idén továbbfejlesztik, miután tavaly sikerült felmérni az igényeket. Üj tevékenység a gázvezetékszerelés lakásokba. Ezen a területen a vállalatnak sok lakossági igény kielégítésére kell felkészülnie. N. O. — A. T. S. Á mezőgazdasági üzemek segítségére számítanak a vadásztársaságok A MA VOSZ megyei intézőbizottsága még az 1977-es év értékelésekor határozati javaslatot terjesztett a megyei küldöttközgyűlés elé. Ebben a vadásztársaságok feladatává tette, hogy 1978 —1980-ig készítsenek középtávú tervet a vadgazdálkodás színvonalának emelése, az egyesületi élet fejlesztése, a képzés és továbbképzés segítése érdekében. így került sor Bács-Kiskun vadásztársaságai átmeneti terveinek értékelésére a hét elején Kecskeméten tartott küldöttközgyűlésen, amelyen részt vett a MA VOSZ főosztályvezetője, Borzsák Benő is. A vadásztársaságok tagjainak a sportolási lehetőségeket ma már csak a fácán mesterséges tenyésztésével tudják megteremteni. A vadásztársaságok éppen azért minden eddiginél nagyobb számú mesterségesen tenyésztett fácánt engednek a területekre. Jó eredményre azonban csak akkor számíthatnak, ha mindenütt egyenletes nagyságrendben engednek szét a vadászterületen a társaságok ebből az apróvadból, hiszen gyakran előfordul, hogy a fácán életteret keresve esetenként 30—40 kilométerrel odébb költözik, olyan területre, amely már más társasághoz tartozik. A tavalyi hűvös május, amely a vadon élő törzsállomány szaporulatát megtizedelte, figyelmeztette a társaságot arra, hogy tenyésztés nélkül a természetes reprodukció nem elegendő a vadászatra. A fácántenyésztés ilyen mértékű bővítése komoly anyagi befektetéssel jár. A társaságok nagyon helyesen az őzgazdálkodás színvonalának emelésével, a nagyobb arányú kilövéssel próbálják előteremteni a fácántenyésztés költségeit. A két vadfajjal való gazdálkodás kérdése tehát szorosan összefügg, ha az (Folytatás a 2. oldalon,) TOVÁBB ÉPÜL A VEZETÉK A szegedi központú Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat a működési területéhez tartozó Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye vezetékes- és palackosgáz-ellátásának helyzetéről, a fogyasztói létszám alakulásáról, új vezetékek építéséről, s az idei feladataikról nemrég sajtótájékoztatót tartott. Dr. Varga János igazgató elmondta, hogy tavaly a három megyében az úgynevezett vezetékes fogyasztói létszám meghaladta a 77 ezret, ami csaknem 10 ezerrel több, mint két évvel ezelőtt. Bács-Kiskun megyében 20 ezer család fűthet, főzhet vezetékes gázzal. Kecskeméten 12 és fél ezer, Baján 4700, Kiskunfélegyházán 2700 lakásban használnak vezetékes gázt. v Tavaly októbertől kiskunhalas csaknem száz lakásában is már földgázzal fűthetnek. A tervek szerint az idén Bács-Kiskun megye előbb említett négy városában csaknem kétezer család otthonába kapcsolják be a gázt. Az elmúlt évben a DÉGÁZ csaknem 79 kilométer gázelosztó vezetéket épített, s ez 96 millió forintba került. Bács-Kiskun megye nyolc településén 29 kilométerrel nőtt a gázvezeték hosz- szúsága. Mint azt a vállalat igazgatója elmondta, tavaly a csatlakozó vezetékek 95 százalékát a lakók ásták ki, aminek a három megyében több mint egymillió forint a társadalmi munka értéke. A lakosság a földutakon a gerincvezeték kiásását is vállalta, s ez jelentősen meggyorsította a munkálatokat, ugyanis az ilyen esetekben a DÉGÁZ soron kívül lefektette a vezetékeket. Kiskunhalas mellett az elmúlt évben a jászszentlászlói termelőszövetkezethez és a kunszentmik- lósi VBKM-hez is bevezették a földgázt. Ez lehetővé teszi, hogy 1980-ban mindkét település lakói is földgázzal fűthetnek majd. A csatlakozó vezetékek árkainak kisásához a vállalat kéri a helybeliek segítségét. Baja földgázzal való ellátásának kérdésében a vállalat igazgatója pontos információt még nem tudott adni, ebben az ügyben a tárgyalások még tartanak. Tavaly a kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság Termelőszövetkezet lakótelepén a DÉGÁZ kísérletként 32 milliméteres műanyagcsöveket alkalmazott, aminek az az előnye, hogy lényegesen olcsóbb, mint a hagyományos kisnyomású gázellátásra alkalmas vezeték. A háromat- moszférás úgynevezett középnyomáshoz a fogyasztóknak magyar gyártmányú nyomáscsökkentőket szereltek fel. Tekintettel arra, hogy a kísérlet bevált, a vállalat idei terve szerint a három megyében több helyütt alkalmazzák ezt a módszert. Ebben az évben a DÉGÁZ több mint 79 kilométer gázelosztó vezetéket épít. Mint másutt, Bács-Kiskun megyében is a lehetőségeknél több az igény, amit maradéktalanul akkor sem tudnak kielégíteni, ha a lakosság további segítséget ad a társadal• A családi házakban magyar gyártmányú egyedi nyomásszabályozókat szereltek fel. (Pásztor Zoltán felvételei.) mi munkájával. Mindenesetre a vállalatnak az a kérése, hogy a leendő gázfogyasztók, ahol lehetséges, gyorsítsák meg a munkálatokat. A lakosság segítségével minden bizonnyal ismét 29 kilométerrel nő az idén Bács-Kiskun megyében a gázvezetékek hossza. A három megye közül Bács- Kiskunban használnak legtöbben propán-bután gázt. Csaknem 160 ezer család főz palackos gázzal. Tavaly Kalocsán, Békéscsabán, s hamarosan Kiskunfélegyházán úgynevezett bázistelepeket hoztak, illetve hoznak létre, s ezzel a konténeres szállítás részarányát meg tudják növelni. Az idei év második felétől vár-] hatóan a tartalékpalack-kiadás is megindul és akkor az ellátás-] sál kapcsolatos problémák meg-' oldódnak. T. L. Jövőre földgázt kap Jászszentlászló és Kunszentmiklós • A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz lakótelepén tavaly kezdte meg üzemelését a körzeti nyomásszabályozó. Akiktől többet várunk „Több, mint hétszáz...” — mondta a lajosmizsei tanácselnök, amikor az iránt érdeklődtem, hogy vajon hány értelmiségi foglalkozású lakosa van ma a nagyközségnek? Ha belegondol az ember, hogy a felszabadulás előtt jószerivel a jegyző, a pap, a pedagógus, az orvos és a gyógyszerész jelentette egy-egy faluban az értelmiséget, akkor könnyű belátnia: óriási változások mentek végbe falun az elmúlt három évtizedben ilyen tekintetben is. Egyebek mellett jócskán kibővült az értelmiség fogalma. Ma már nemcsak a tanárképző, az orvos- és az agráregye- temek adnak szakembert a falunak, hanem a jogi, a köz- gazdasági, a műszaki egyetemek hallgatóinak egy része is arra készül — a főiskolákon tanulókkal egyetemben —, hogy jövendő hivatásának színhelye a falu lesz. A falusi értelmiség nagyarányú növekedése szükségszerű velejárója a falvak fejlődésének gyökeres átalakulásának, annál is inkább, mert az értelmiségnek egyre nagyobb szerep jut a szocialista falu gazdasági, társadalmi és kulturális felemelkedésben. Az évek során számtalanszor bebizonyosodott már, hogy az értelmiség többsége megfelel ennek a szerepnek, ennek a feladatnak, becsülettel helytáll és fáradságot nem kímélve dolgozik a falusi emberekért. Mert érzik és tudják a falun élő értelmiségiek, hogy továbbra is sokat várnak tőlük a környezetükben élő emberek. Szinte közhelynek számít, de igaz, élő még ma is a móriczi kép: az értelmiségi még ma is fáklyája kicsit a falusi közösségnek. Fáklyája, olyan értelemben, hogy értelmiséginek lenni falun — ez még ma is küldetést, elhivatottságot jelent. Szerencsére szép számmal vannak olyanok, akik vállalják ezt a küldetést ma is. Tiszteletet, elismerést érdemelnek1 ezért. Sajnos, ennek a fordítottja az is igaz: a bevezetőben idézett tanácselnök több fiatal értelmiségit említett, akik mindent elkövettek eddig és elkövetnek ma is, hogy városba kerüljenek. „Nálunk az értelmiség egy része csak fél lábbal és fél szívvel él a faluban...” — főbb községben hallottam már efféle panaszt. Az ok világos, érthető. Ahogyan szaporodott az értelmiségi munkakörben dolgozók száma, azzal arányosan nőtt az ingázó értelmiség aránya is. Az agrárszakembereknek, a pedagógusoknak tekintélyes hányada a közeli városokból kénytelen a választott munkahelyére kijárni. Érthető tehát, hogy ezek nagy része kívülmarad a falu légkörén, s az is, hogy nem éreznek igazi közösséget az ott élő emberekkel. Vagyis nem nyújthatják azt a pluszt, amit a falvak népe joggal elvárna tőlük. Táboruk két részre osztható. Vannak közöttük olyanok, akik az ingázást átmeneti kényszermegoldásnak tekintik, és a világ minden kincséért sem vernének gyökeret falun. Mások viszont szívesen letelepednének, ám ebbéli szándékukban akadályozza őket a lakáshiány. Ezekről a gondokról beszélgetve több helyütt és több alkalommal szóba került, hogy vajon megvan-e a kellő tekintélye, népszerűsége a falun élő értelmiségieknek? A válaszok különbözőek voltak. Az egyik helyen az orvost dicsérték, mivel az kiváló tanácstag is. Másutt viszont a főagronómus számít legtekintélyesebb embernek a faluban, mivel „aranybányát" csinált a termelőszövetkezetből, amelyik korábban évről évre veszteségesen gazdálkodott. A harmadik helyen pedig az iskolaigazgatót emlegették a legnagyobb elismeréssel, mondván, hogy ő a művelődés lelke, motorja, legfőbb szervezője. Mindezek alapján tehát leszögezhetjük: aki a mindennapi munkán túlmenően küldetésével — tetteivel, egész magatartásával — hatni tud az emberek gondolkodására, ízlésére, az feltétlenül tekintélyt szerez magának.
