Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-28 / 23. szám

1979. január 28. • PETŐFI NÉPE • 3 A MINŐSÉG ÉS HATÉKONYSÁG TERVE 6. Az életszínvonal pályája Már az 1979. évi terv jóváhagyása előtt a közvélemény megismerte azt az alapelvet, amely életszínvonalunk alaku­lása szempontjából a legfontosabb. Az MSZMP KB 1978. de­cember 6-i határozatában olvasható: „A lakosság életszín­vonala csak gazdasági lehetőségeinkkel és eredményeinkkel összhangban emelkedhet. Országos átlagban az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbére 1 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete 1—1,5 százalékkal, a lakosság fogyasz­tása 2—5,3 százalékkal lehet több az 1978. évinél.” Pártnapok a megyében MÁS SZAVAKKAL tehát — ha szerényebb ütemben is —, de meg­valósul a pórit életszínvonal-poli­tikája a kedvezőtlenebb gazdasá­gi körülmények közepette is. A terv legfontosabb számain kí­vül, lássuk, milyen elhatározások biztosítják ezt. Elsőként kell em­líteni azt, hogy a nehezebbé vált feltételeket főként a termelés szfé­rájában, s nem a fogyasztáséban tesszük közvetlenül érzékelhető­vé. Ezért továbbra is nő a fogyasz­tás — a felhalmozás csökken. A becsületes munkával megszerzett jövedelem értékét kívánjuk foko­zatosan növelni, s ez mind a nép­gazdaságnak, mind a dolgozó em­bernek érdeke, hiszen a teljesít­mények javítására ösztönöz. Érde­mes ehelyütt megemlíteni: intéz­kedések születtek a lakosság ellá­tásának korszerűsítésére, javítá­sára: a termelő és kereskedelmi vállalatoknak az eddigieknél is nagyobb gondot szükséges fordíta­ni a vásárlók igényeinek jobb ki­elégítésére. Szintén említésre mél­tó: a belkereskedelem importle­hetőségei nem csökkentek 1978- hoz képest, tehát behozhatja, meg­vásárolhatja mindazt, amit a fo­gyasztók már 1978-ban megismer- lek A FOGYASZTÓI árszínvonal — a január 8-án életbe lépett árin­tézkedések hatását is beleértve — egy év alatt 4,7—4,9 százalékkal nőhet. Ezen belül 2,8 százalék" a központi árintézkedés, ami tartal­mazza a tavalyiak áthúzódó hatá­sát. Az imént említett reálbér­emelkedés úgy jön létre, hogy az BAJA VÁROS TANÁCSA pén­teken tárgyalta meg az idei költ­ségvetési és fejlesztési tervét. Az előterjesztés szerint az idén cél­szerűbb és fegyelmezettebb gaz­dálkodást, még jobb irányítást és szervezettebb munkát igényel . a tanácsi pénzügyi terv valóravál- tása, ugyanis csak ez lehet a biz­tosítéka a lakossági igények telje­sítésének, az ellátási, beruházási színvonal emelésének. Dinamikus fejlődés jellemezte eddig is Baját, s az idén se lesz visszalépés, an­nak ellenére, hogy az előrehaladás üteme mérsékeltebb. A költségvetés összege megha­ladja a tavalyit. Egyebek között a szakmunkásképző intézet, az egészségügyi szakiskola, a Bokodi úti óvoda, a Petőfi-szigeti kollé­gium tanácsi kezelésbe kerülése folytán, valamint az egészségügyi, oktatási és közművelődési dolgo­zók központi béremelésének telje­sítése következtében. A bevéte­lekben 10 százalékkal nő a felsőbb tanácsi hozzájárulás mértéke, el­lensúlyozva a mezőgazdasági, szö­vetkezetek befizetésének csökken­tését. A lakossági adók közül a gépkocsik számának növekedésé­ből adódóan a gépjárműadóból származik az idén nagyobb bevé­tel. A borforgalmi adóbefizetés kevesebb lesz a tavalyi elemi kár miatti adótörlések folytán. A kiadások 38 millió forinttal nőnek 1978-hoz képest. Fontos fel­adatnak tekintik a kommunális ellátást, a kórház gyógyszerfel­használásának javítását és növe­lését, valamint az ügyvitel-korsze­rűsítést és -fejlesztést. A kommu­nális feladatok között szerepel az utak és hidak felújítása, fenntar­tása, a köztisztasági, közvilágítá­si és parképítési tervek teljesíté­se, a közműves vízellátás javítá­sa, a víz- és csatornahálózat bő­vítése, illetve fenntartása. A rendelkezésre álló fejlesztési alap figyelembevételével rangso­rolták a beruházásokat. Legfonto­sabbnak tartja a tanács az újvá­rosi lakótelepi építkezés folytatá­sát és a folyamatban levő beruhá­zások befejezését. Az idén 120 ta­nácsi értékesítésű és 30 tanácsi bérlakás átadásával számolnak, valamint a lakótelepen elkezdődik az óvoda—bölcsőde—iskola komp­lexum és az üzletközpont építése. Az állami beruházások között be­fejeződik a belgyógyászati pavi­lon és az űttörőház építése, to­vább folytatódik a József Attila iskola bővítése, a sportcsarnok és a vastalanító kivitelezése. Üj be­egy keresőre jutó névleges bér 6 százalékkal emelkedik. Ennek megfelelően alakul a lakosság pénzjövedelme — a lakosság pénz­bevétele több mint 7 százalékkal gyarapodik. Meg kell jegyezni — a módosított szabályozás, valamint más hatások miatt, a jelenleginél nagyobb lesz a szóródás a jöve­delmek között, a végzett munka szerint differenciálódás felerősö­dik. Ez remélhetően a nagyobb tel­jesítmények elérésére ösztönöz. A terv előirányozta — s ennek végrehajtása máris megkezdődött — a nyugdíjak differenciált eme­lését. Egyidejűleg nő a házastár­si pótlék és a tanácsok szociális kerete. A pénzbeni és társadal­mi juttatások tovább növekednek. Ha az életszínvonalról esik szó — nem hagyható figyelmen kívül a lakásépítés, a szociális gondos­kodás. Az életszínvonal-politika megvalósítása jegyében — az öt­éves tervben számítottnál több — összesen 90 ezer lakás felépítése a cél. Ebből a kisebb rész — 31 ezer készül állami erőből, a na­gyobb magánerőből. A lakásépí­tésekhez igazolik az intézményel­látás: javul a lakótelepek infra­struktúrája — a bolthálózattól kezdve a bölcsődékig, iskolákig, óvodákig, egészségházakig. Az or­szág egészségügyi ellátása — a szigorúbb költségvetés mellett is — több pénzt használhat a beteg- ellátásra. A terv 1400 új kórházi ágy létesítését határozta meg, ez­zel a zsúfoltság kismértékben enyhül. A járóbeteg-ellátás 50 ál­talános és gyermekorvosi körzet, ruházás is kezdődik: a második szennyvíz-főgyűjtő csatorna épí­tése. A tanácsülés megvitatta és el­fogadta az idei költségvetést, és ezt követően új tanácsrendelet al­kotására került sor a lakáshaszná­latba vételi díjról és a lakásépít­kezési hozzájárulásról. KALOCSA VÁROS TANÁCSA péntek délután Geri István ta­nácselnök elnökletével megtartott ülésén a város ez évi költségveté­séről és fejlesztési alapja felhasz­nálásáról tárgyalt. A végrehajtó bizottságnak az erre vonatkozó tervjavaslata elé Kapitány István tanácselnök-helyettes fűzött vita­indító gondolatokat. Ennek során, utalással a nép­gazdaság helyzetére, elöljáróban a tervjavaslat összeállításánál — a gazdasági szabályozórendszer változásából adódóan — figyelem­be vett szempontokat ismertette. Ezek egyike a költségvetési elő­irányzat mintegy 3, s a fejlesztési alap 20 százalékának tartalékolá­sa. A további: az ésszerű takaré­kosság mellett az elért ellátási színvonal tartása, illetve a lehető­ségeken belül némi növelése. Vé­gül az a törekvés, hogy az idei előirányzatok elsősorban a közép­távú terv megvalósulását szolgál­ják. Mint az a végrehajtó bizottság tervjavaslatából, s a vitaindítóból egyaránt kitűnt, Kalocsa város 1979. évi csaknem 144 millió fo­rint költségvetési előirányzata 11,3 százalékkal nagyobb a múlt évi­nél. A növekedés főleg a város intézményhálózata gyarapodásá­val függ össze. A költségvetés egyes célok sze­rinti megoszlását tekintve a gaz­dasági ágazat — jórészt kommu­nális feladatok — csaknem 11,5 millió forintos előirányzata 2,4 százalékkal haladja meg a tava­lyit. Viszont a szociális és egész­ségügyi ágazat 6,3 százalékkal na­gyobb összeggel részel a költség- vetésből, s ennél is jelentősebb a kulturális feladatok ellátását szolgáló 49,7 millió forintos ösz- szeg, amely 17,6 százalékkal ha­ladja meg az előző évit. Ez a nö­vekedés — mint arra fentebb már utaltunk — egyrészt azzal füge össze, hogy az ipari, valamint a kereskedelmi és vendéglátó szak­munkásképző intézet a városi ta­nács hatáskörébe, s így a költ­ségvetésébe került. Másrészt a ta­valy megvalósított fejlesztések, így például az általános és közép­iskolai menzai ellátás kiterjeszté­továbbá napi 650 szakorvosi óra szervezésével bővül. A bölcsődei ellátást 4200 hellyel bővítik. A szociális otthoni férőhelyek száma viszont csak szerényebben gyara­podhat. Az óvodai ellátás javítá­sára csaknem 19 ezer új óvodai hely létesül — így az óvodás ko­rúak számának 5 százalékos nö­vekedése ellenére az óvodában el­helyezettek aránya 80 százalék körül lesz. Fejlődik az iskolaháló­zat: 900 általános iskolai osztály­terem épül 1979-ben. ennek há­romnegyede korszerű, új iskolá­ban. Az osztálytermi ellátottság viszont változatlan marad. Tovább folyik a körzetesítés, a diákotthoni ellátás mellett nagyobb szerep jut a diákszállításnak. A szakmunkás- képző iskolák oktatási feltételei lényegesen nem változnak. Az is­kolai, üzemi, tanműhelyi képzés körülményei szerény mértékben javulnak. VÉ.GIGPILLANTVA tehát az életkörülmények várható fejlődé­sén, megállapíthatjuk: a terv gon­dosan mérlegelte hol, mit, milyen mértékben fejlesszen, minek ad­hat elsőbbséget — és mit szüksé­ges visszafogni. A rendelkezésre álló szerényebb lehetőségek elle­nére a 'társadalmilag leginkább indokolt céloknak teret engedett, az erőforrások koncertrálásával, ésszerű csoportosításával az élet­színvonal-politika megvalósulását segíti. Ám a terv — ne feledjük — keret szigorúan kijelölt pálya, ahol — tagadhatatlan — sorsdöntő a pontos feladatmeghatározás. Ám nem mindegy, hogy a pályát mi­ként futjuk végig, miként teljesít­jük — ez a következő hónapok­ban dől el. S az is, hogy teljesít­ményünkkel mit sikerül elérnünk. Ahhoz, hogy életszínvonalunk ter­vezett növekedése megvalósuljon, nem csupán az életszínvonal-elő­írások teljesüléséhez szükséges ra­gaszkodni. Hanem ahhoz is, amit a terv a munkáról előír — csakugyan szigorúbban, mint tavaly, vagy az­előtt. M. I. (Vége) TAKARÉKOSSÁG se növelte az-ágítzat költségveté­si szükségletét. A város 85 millió forinttal szá­moló fejlesztésialap-előirányzata 28 millióval több a múlt évinél. Ennek túlnyomó hányada főleg — a kapacitás hiányában — áthúzó­dó célcsoportos lakásépítés folyta­tását, illetve befejezését szolgál­ja. így a Széchenyi lakótelepen 54 tanácsi bérlakás építésének befe­jezését, az ugyancsak épülő to­vábbi 80 lakás közül negyvennek ez évi átadását, s a lakótelepen még 40, a Kossuth utcában pedig 19 lakás építésének megkezdését. A célcsoportos beruházások mel­lett tehát a város egyéb fejlesz­tési törekvéseire — járdaépítés, vízbázis- és hálózatbővítés, szennyvízelvezetés, energiaellátás stb. — 28,6 millió forinttal számol Kalocsa fejlesztési alapja. Ez utóbbinak — a lakosság a helyi üzemek hagyományos közremű­ködésére alapozottan — 11,7 mil­lió forint társadalmi munkaérték­kel való növelhetőségével szá­mol az előirányzat. A város költségvetési és fejlesz­tési alapja felhasználására vonat­kozó tervjavaslat vitája során a többi között a kötelező tartalék- képzéssel kapcsolatban külön is szó esett annak ösztönző hatásá­ról a feladatok időbeni megvaló­sítására. Ugyanis csak ez teszi le­hetővé a tartalékoknak az egyéb fontos célokra való felhasználá­sát. A város tanácsa megvitatása után egyhangúan határozattá emelte az ez évi költségvetési és fejlesztési alap felhasználására vonatkozó tervjavaslatot. Egyben feladatul szabta végrehajtó bizott­ságának, hogy tartalmi szempont­ból vizsgálja felül a tanácsi in­tézmények és vállalatok takaré­kossági terveit. Gyakori tapaszta­lat .ugyanis, hogy e tervek tartal­milag korántsem olyan kifogásta­lanok, mint a megfogalmazásuk. Egyben azt is feladatként jelölte meg a tanácsülés, hogy a tanácsi intézmények és vállalatok vezetői munkájának megítélésénél az el­következőkben lényeges szem­pontként szükséges figyelembe venni, hogy mit tettek a valóban ésszerű gazdálkodás érdekében. Az ülés további részében a vá­ros közoktatáspolitikai tervének eddigi végrehajtásáról, s az ezzel kapcsolatos további feladatokról tárgyaltak. Cs. I.—P. I. Szerelőkészlet iskolásoknak • Rövidesen az első osztályosok kezébe kerül az általános iskolai szerelőkészlet, amely az új tan­tárgy, a „technika” gyakorlati se­gédeszköze. A készlet hetven al­katrészt. öt szerszámot £S fel­adatlapokat tartalmaz, — segítsé­gükkel harmincnál több szerkeze­tet lehet összeállítani. A szerelő­készlet a TANÉRT 1. sz. Debre­ceni Mechanikai Gyáregységéből közvetlenül az iskolákba kerül. (MTI fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Vadetetés Bács-Kiskun megye déli részén, a Gemenci Erdő- és Vadgazda­ságban évente mintegy 4—5000 mázsa szemes kukoricát, ötezer mázsányi első osztályú lucerna­szénát, ennél alig valamivel ke­vesebb fűszénát és 100 mázsa tá­pot helyeznek ki a 150 vadetető­be. A tápok kivételével a gazda­ság saját maga termeli meg ezt a jelentős mennyiségű takar­mányt, hogy az ott élő őzek, szarvasok, nyúlok, és persze a többi vad se éhezzen a táplálék­szegény időben. 9 Télen nemcsak a nagyvadak, a madarak is éhen maradnak. A zirci Természettudományi Mú­zeum biológus szakkörének hu­szonöt tagja ötszáz madáretetőt és madárodút helyezett el a par­kokban. az erdőkben. A pajtások rendszeresen feltöltik az etetőket olajos magvakkal, hogy táplálék­hoz jussanak a környék madarai. (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) Modellezők • A pécsi MHSZ Ércbányász Modellező Klubjának tagjai már több versenyen szerepeltek sike­resen, világbajnoki és Európa- bajnoki aranyérmeket' is szerez­tek. A nagy kézügyességet és szakértelmet kívánó modellkészí­tés szerelmesei most új verse­nyekre készülnek. A képen: a rádióirányításos autómodellezők felkészülése. (MTI-fotó: Rajkor József felvétele — KS) Az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről lesz szó az elkövet­kező napokban, hetekben ország­szerte sorra kerülő pártnapokon. Az alábbiakban a megyei szer­vezésű pártnapok ütemtervét és előadóinak névsorát ismertetjük. JANUÁR 29-ÉN: 14.30 óra: Kiskunfélegyháza, Vö­rös Csillag Tsz, Sztanovej And­rás, a városi pártbizottság első titkára; 16 óra: Solt, pártház, Kóczián Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatója; 18 óra: Harta, pártház, dr. Ki­rály László, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályvezetője. JANUÁR 30-ÁN: 14 óra: Baja, Bácskai Bútor­ipari Vállalat, Golde a Mihály, a megyei pártbizottság munkatár­sa; 16 óra: Baja, Kállai Éva Álta­lános Iskola, Papp György, a városi pártbizottság első titkára. JANUÁR 31-ÉN: 14.30 óra: Baja, Kismotor- és Gép­gyár, Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára; 16 óra: Izsák, Sárfehér Tsz, Horváth Ignác, a kecskeméti já­rási pártbizottság első titkára; 16 óra: Bácsborsód, pártház, dr. Mátyus Gábor országgyűlési képviselő. FEBRUÁR 1 -ÉN: 14 óra: Kunszentmiklós, TE- MAFORG Vállalat, Radics Fe­renc, az MSZMP Központi Bi­zottságának munkatársa; 14.15 óra: Kiskunfélegyháza, Habselyem Kötöttárugyár, Princz László, az SZMT titkára; 14.30: óra: Kiskunfélegyháza, Április 4. Gépipari Műóek vegy­ipari gépgyára, Szendrei Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója; 16 óra: Kecskemét, megyei ta­nács, Papp Lajos, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnöke. FEBRUÁR 2-ÁN: 14 óra: Kiskunfélegyháza, Le­nin Tsz, Miklós János, az Álla­mi Gazdaságok megyei Főosztá­lyának vezetője; 14 óra: Lajosmizse, pártház, dr. Molnár István, a Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat igazgatója; 15 óra: Kiskunfélegyháza, vá­rosi pártbizottság, Juhász György, a Központi Bizottság alosztályve­zetője; 15 óra: Bocsa, a tsz kultúrháza, Somogyi László, a megyei párt- bizottság munkatársa; 16 óra: Sükösd, művelődési ház, Szigeti Péter, a megyei ta­nács pénzügyi osztályvezetője. FEBRUÁR 5-ÉN: 14 óra: Kiskunhalas, Pamut­nyomóipari Vállalat, dr. Szabó Miklós, a városi pártbizottság első titkára; 15 óra: Kiskőrös, városi párt­székház, Juhász István, a városi pártbizottság titkára; 15 óra: Baja, DÉGÁZ üzemegy­ség, dr. Kincses Ferenc, a vá­rosi tanács elnöke; 16 óra: Tiszaalpár, pártszékház, dr. Weither Dániel, a Petőfi Né­pe főszerkesztője; 17 óra: Jászszentlászló, műve­lődési ház, Ispánovits Márton, országgyűlési képviselő. • FEBRUÁR 6-ÁN: 7 14 óra: Bácsbokod, pártház, Gál Gyula, a bajai járási pártbi­zottság első titkára; 14 óra: Soltvadkert, pártház, dr. Vágó József, a Központi Bi­zottság alosztályvezetője; 15 óra: Izsák, Központi Általá­nos Iskola, dr. Greiner József, a megyei bíróság elnöke; 15 óra: Szabadszállás, Arany­homok Tsz, Kovács Gyula, a me­gyei pártbizottság munkatársa; 16 óra: Dunavecse, pártház, dr. Látos István, a Központi Bi­zottság ' alosztályvezetője; 17 óra: Szánk, pártház, Lajtai Benőné, a megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagja, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat tech­nológusa. FEBRUÁR 7-ÉN: 14 óra: Kiskunhalas, pártszék­ház. Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára; 14.30 óra: Kecskemét, kertésze­ti főiskolai kar, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára; 14.45 óra: Lajosmizse, Vízgépé­szeti Vállalat III. gyáregysége, Szabó Lajos, az Állami Biztosító megyei igazgatója; 15 óra: Kiskőrös, városi párt­székház, Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkárhelyettese; 15 óra: Kiskunhalas, Baromfi­feldolgozó Vállalat, Nagy Csaba, országgyűlési képviselő; 15.30 óra: Kiskunfélegyháza, Állatforgalmi és Húsipari Válla­lat, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese. FEBRUÁR 8-ÁN: 13.30 óra: Kunszentmiklós, VBKM akkumulátor gyáregysége, Bene János, a megyei pártbizott­ság munkatársa; 14 óra: Csávoly, pártház, dr. Árvay Árpád, a megyei ta­nács vb-titkára; 14.30 óra: Kalocsa, Fűszerpap­rika- és Konzervipari Vállalat, dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke; 14.30 óra: Kiskőrös, Konzerv­gyár, dr. Fehér Géza megyei rendőrfőkapitány; 14.30 óra: Kiskunfélegyháza, Villamosszigetelő- és Műanyag­gyár, Tohai László, a megyei ta­nács elnökhelyettese; 14.30 óra: Kecskemét, Fém­munkás Vállalat, Pogány Károly, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese; 15 óra: Kecskemét, Gépipari és Automatizálási Műszaki Éőiskola, Petroszki István, a Központi Bi­zottság munkatársa; 16 óra: Kecel, művelődési ház, Suhaida István, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. FEBRUÁR 9-én: 13 óra: Kalocsa, műanyagfel­dolgozó vállalat, Szvorény János, a városi pártbizottság első titká­ra; 14 óra: Kecskemét, honvédkór­ház, dr. Körös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára; 14 óra: Kiskunfélegyháza, Al­földi Cipőgyár, Nagy Béla, a me­gyei pártbizottság munkatársa; 14.30 óra: Kecskemét, LAM- PART ZIM gyáregysége, Ger'a Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője; 14.30 óra: Kecskemét, Baromfifel­dolgozó Vállalat, Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese; 15 óra: Kiskőrös, szakszövet­kezet, Marosi Tibor, a megyei pártbizottság osztályvezetője; 15 óra: Baja, mezőgazdasági kombinát, dr. Czimbalmos Géza, a TOT főtitkára. FEBRUÁR 12-ÉN: 15 óra: Kecskemét, a megyei tanács intézményei részére a ka­maraszínházban, dr. Mező Mi­hály, a megyei tanács tervosztá­lyának vezetője; 15 óra: Kiskunhalas, városi ta­nács, Tánczos Sándor, a városi tanács elnöke; 18 óra: Borota, pártszékház, Hegedűs István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője; 18 óra: Baja, BRK Vállalat, Bognár Ferenc, az MHSZ megyei szervezetének titkára; 18 óra: Császártöltés, pártház, dr. Papp Géza, a kiskőrösi járá­si hivatal elnöke. 18 óra: Hajós, pártház, Farkat József, a Hazafias Népfront me­gyei titkára. FEBRUÁR 13-AN: 14 óra: Kiskőrös, MEZŐGÉP Vállalat, dr. Oláh Pál, a városi tanács elnöke; 15 óra: Kecskemét, Sütőipari Vállalat, dr. Molnár Frigyes, a Központi Ellenőrző Bizottság tag­ja, országgyűlési képviselő; 15 óra: Hajós, József Attila Tsz, dr. Boza József, a kalocsai járási pártbizottság első titkára; 15 óra: Kecskemét, Középma­gyarországi Pincegazdaság (ka­maraszínház), Ivicz Vilmos, a megyei pártbizottság munkatár­sa; 16 óra: Kecskemét, BÁCSÉP, Bercsényi Zoltán, a megyei párt- bizottság munkatársa; FEBRUÁR 14-ÉN: 14 óra: Kiskunhalas, Ganz- gyáregyság, Borsodi György, az SZMT vezető titkára; • 14 óra: Tiszakécske, REMIX Vállalat, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titká­ra; 14.30 óra: Kecskemét, Kon­zervgyár, Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója; 17 óra: Tiszakécske, Központi Általános Iskola és Gimnázium, Angyal János, országgyűlési kép­viselő. FEBRUÁR 15-ÉN: 13.40 óra: Tiszakécske, VEGY- ÉPSZER Vállalat, Czank János, a Központi Bizottság Bács-Kiskun megyei instruktora; 14 óra: Bugac, pártszékház, dr. Szabó Sándor, megyei főügyész; 14.30 óra: Kalocsa, AFIT X. sz. Vállalat, Geri István, a városi tanács elnöke; 15 óra: Baja, Szakmunkáskép­ző Intézet, Csányi Sándorba me­gyei pártbizottság munkatársa; 15 óra: Szánk, KFV pártszék­ház, Fáik Miklós országgyűlési képviselő; 15 óra: Kiskunmajsa, Jonathán Tsz, dr. Magony Imre, a kiskun­sági TESZÖV titkára. FEBRUÁR 16-ÁN: 14 óra: Kecskemét, megyei rendőr-főkapitányság, Terhe De­zső, a megyei pártbizottság tit­kára ; 14 óra: Kecskemét, Petőfi Nyomda, Pető János, a megyei pártbizottság munkatársa; 14 óra: Kunszentmiklós, az Al- sódunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság helyi szakmérnöksége, Se­lyem Zsigmond országgyűlési képviselő; 14.30 óra: Kecskemét, MEZŐ­GÉP Vállalat, Gádor József, a városi tanács elnöke; 15 óra: Kiskunmajsa, Petőfi Tsz, dr. Molnár Benedek, a Gép­ipari és Automatizálási Műszaki Főiskola főigazgatója; 15 óra; Pálmonostora, pártház, dr. Dobos Ferenc, a Kiskun­félegyházi Városi Tanács elnöke. A fentieken kívül a megyében még további, mintegy 300 párt­napot szerveznek a városi, járási pártbizottságok LÉNYEGES SZEMPONT AZ ÉSSZERŰ Tanácsülés Baján és Kalocsán

Next

/
Oldalképek
Tartalom