Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-24 / 19. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: erősen felhős, illetve borult idő, tőbbfelé eső­vel. ónos szitálással, az északi ország­részben esetleg havazással. Időnként megélénkülő délkeleti, déli szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: plusz 1—mínusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 2—plusz 3 fok között. TILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 19. szám Ára: 90 fillér 1979. január 24. szerda Koncentráltabb munka a nagyberuházásokon Az építésügyi ágazat idei tervé­nek alapvető követelménye, hogy a rendelkezésre álló erőket, esz­közöket elsősorban az 1979. és az 1980. évi átadásra tervezett beru­házások gyors befejezésére és üzembe helyezésére koncentrál­ják. Az építési feladatok terüle­tenként és szervezetenként is az átlagostól eltérő igényeket tá­masztanak. Így Budapesten, Fejér és Tolna megyében az átlagnál jó­val több, viszont Hajdú, Szol­nok, Békés megyékben és másutt kevesebb építési-szerelési munkát kell elvégezni. Különösen nagy erőket kell koncentrálni folyamatban levő több mint 30 nagyberuházás terv­szerű kivitelezésére, hiszen átla­gosan 27 százalékkal növekednek az egy nagyberuházásra jutó épí­tési feladatok. Az átlagosnál is jóval több munkát kell elvégezni a paksi atomerőmű és a metró építőinek. Az erők fokozottabb koncentrálásának követelménye még inkább előtérbe állítja az összehangoltabb, magasabb szín­vonalú együttműködés megszer­vezését. A tervezőknek, kivitele­zőknek, alvállalkozóknak és szál­lítóknak különösen nagy sokasá­ga dolgozik ugyanis a befejezés, az üzembe helyezés előtt álló nagyberuházásokon. Ezért a gaz­daságosságnak és a minőség javí­tásának, az ütemes munkának is elengedhetetlen feltétele az érde­keltek együttműködésének javí­tása és a szerződéses fegyelem erősítése. Az állami és a vállalati beru­házásoknál egyaránt alapvető cél, hogy a koncentrálással és a mű­szaki fejlesztés eszközeivel is meggyorsuljon a munka, kevesebb ideig tartson a beruházás lebo­nyolítása, s ezen belül a kivite­lezés. Ezt segítik elő a könnyű- szerkezetes építési elemek, köztük főként külföldi licerícek alapján gyártott szerkezetek termelésé­nek bővítésével. A hagyományos­nál lényegesen gyorsabb köny- szűszerkezetes építési mód gaz­daságossága ugyanis a nagy soro­zatból adódó előnyökkel érvénye­sülhet. Ezért az idén befejezik az ipari és raktározási épületekhez szükséges Corider típusú, az is­kolák, óvodák és más közösségi épületek Clasp-rendszerű, vala­mint a mezőgazdasági épületek­hez szükséges agrokomplex-féle könnyűszerkezetes gyártóbázisok kiépítését. Ezekkel, s más hazai és külföldi rendszerű könnyűszer­kezetes építési módszerekkel a tervek szerint ebben az évben összesen egymillió-kétszázezer négyzetméter alapterületű épüle­tet szerelnek össze. A könnyű- szerkezetes központi fejlesztési programban előirányzott összes gyártó bázis kiépítése a jövő év­ben fejeződik be. (MTI) Molnár Ferenc államtitkár látogatása Kecskeméten Tegnap egész napos látogatás keretében ismerkedett Kecske­mét és Bács-Kiskun kulturális életével, valamint a megyeszék­hely művelődési intézményeivel Molnár Ferenc kulturális minisz­tériumi államtitkár. A megyei pártszékházban dél­előtt Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak titkára fogadta a vendéget, s tájékoztatta a megye és a me­gyeszékhely művelődési életéről. A beszélgetésen jelen volt Gera Sándor, a propaganda- és műve­lődési osztály vezetője. Ezt követően az államtitkár vendéglátói társaságában elláto­gatott a Kodály Zoltán Zenepe­dagógiai Intézetbe, ahol ismerke­dett az ott folyó sokoldalú tudo­mányos, művészeti és pedagógiai törekvésekkel. Ezután a vendéget fogadta Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára. Molnár Ferenc ebéd után a Naiv Művészek Múzeumába, és a Katona József Múzeumba lá­togatott el. Ez utóbbi helyen megtekintette többek között Tóth Menyhért festőművész jelenleg látható gyűjteményes tárlatát és a híres kunbábonyi leletet. A minőség és hatékonyság terve 3. oldal Sajtóposta 4. oldal Vélemények az ápolónőképzésről 5. oldal Az MLSZ elnökségének ülése 4. oldal A DÍVSZ üzenete a kambodzsai néphez A Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség üzenetben köszöntötte a kambodzsai népet a népköztársa­ság kikiáltása alkalmából. A vi­lág haladó ifjúsága nevében cse­lekvő szolidaritásáról biztosította, és teljes sikert kívánt neki ország­építő munkájában, kifejezésre jut­tatva meggyőződését, hogy a de­mokratikus és el nem kötelezett Kambodzsa a béke és a stabilitás fontos tényezője nemcsak Délke- let-Ázsiában, hanem az egész vi­lágon is. (MTI) Sikeres év után, új feladatok előtt A Jánoshalmi Bácska Építő- és Vegyesipari Szövetkezet dolgozói a múlt évi 140 millió forintos tervüket 155 millióra túlteljesí­tették. Ez jórészt annak volt kö­szönhető, hogy az építőrészleg a tervezett 32 lakás helyett 38-at adott át Jánoshalmán és a kis­kunhalasi járás más településein. Decemberben befejezték a 600 vagonos terménytároló építését is Bácsalmáson. A Bácska textilrészlegének kol­lektívája szintén jól dolgozott. A belföldi 20,5 millió forintos ter­melés mellet NSZK megrendelés­re, bérmunkában felsőruházati cikkeket gyártottak. A hazai bol­tokba többek közt ágyneműk és orkán anorákok kerültek ki az üzem asszonyainak és leányainak kezéből. Ebben az évben növelik a tőkés exportot, az értéke vár­hatóan eléri majd a 12 millió forintot. A megrendelt termékek egy részét már saját anyagokból, tehát nem bérmunkában varrják. Az NSZK-beli partnernek egyéb­ként 1976 óta dolgoznak, s 1982- ig kötöttek vele szerződést. A jánoshalmi ipari szövetkezet vasas üzemében tavaly 45 mil­lió forint értékű terméket állí­tottak elő. A részleg NDK ex­portra mezőgazdasági alkatrésze­ket és alkatrésztároló ládákat szállított. A Bácska tagsága előtt nagy feladatok állnak ebben az évben. Az építők például a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaság 55 millió forintos beruházásán, az oltvány­üzemen dolgoznak. Az átadás ha­tárideje 1980, de más korábbi létesítményekhez hasonlóan ezt is szeretnék hamarabb befejezni. A. T. S. • A szövetkezet új gépműhelye mezőgazdasági gép- alkatrészeket állít elő NDK 'partnernek. • A Bácska textilrészlegében, Jánoshalmán NSZK ■Megrendelésre bérmunkát végeznek a varrónők. (Pásztor Zoltán felvételei) AZ ELSŐ ZÁRSZÁMADÁS A szántóföld egyharmadán iparszerűen termelnek Bács-Kiskunban Megkezdődtek a tsz-zárszámadó közgyűlések Bács-Kiskun megyé­ben. Az elsőt, az ország legkisebb közös gazdasága, a kecskeméti Mathiász János Tsz tartotta. Az alig 437 hektáron gazdálkodó kö­zösség a szélhordfa ballószögi ho­mokon 20. éve tartja fenn nehéz körülmények között a hagyomá­nyos kultúrát, a szőlő- és zöld­ségtermelést. A tavalyi kedvezőt­len időjárás ellenére is nyeresé­ges árutermelésről tájékoztatta a 111 tagú tagságot Tápai József tsz-elnök. A jövőben sem térnek el a már kialakult kertészeti ága­zattól, gazdasági erejükhöz mérten folyamatosan termőbe vonják majd a homokterületeket. Addig is olyan szántóföldi növényekkel hasznosítják, amelyek a kedvezőt­len természeti viszonyok között is eredményesen termeszthetők, s az így nyert takarmányt a háztáji gazdaságok kapják hústermelésük­höz. Ezt követően — az egy hóna­pon át tartó zárszámadások során — 144 termelőszövetkezet, szak- szövetkezet és két halászati szö­vetkezet ad számot az 1978-as év­ről és határoz az új gazdasági év feladatairól. Még nem készült el az összesített megyei mérleg, az előzetes számadatok szerint azon­ban jól zártak a Bács-Kiskun me­gyei termelőszövetkezetek. A meg­alapozott ágazatok kivédték a ter­mészeti csapások kártételeit, s így valamennyi gazdaság elkerülte a jelentősebb mérleghiányt, a sza­nálást. A kertészeti kultúrájáról híres tájon a szántóföld egyhar­madán iparszerűen termelnek: a búzának 30, a napraforgónak 80, a szójának és a kukoricának 70 százalékát állítják elő rendszer­ben. A takarmánytermesztéshez csatlakoztatott állattenyésztő üzemágak tavaly már az árube­vétel 44 százalékát adták, s csak vágósertésből 600 ezer került ki a nagyüzemi hizlaldákból. Két év alatt 17,2 százalékkal nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés, és a sza­kosodás eredményeképpen több hússzarvasmarha került értéke­sítésre a mezőgazdasági üzemek­ből. Eredményes a juhtenyésztő gazdaságok múlt évi mérlege is: a kívánt mértékben gyarapodott az állomány, s jövedelmező ága­zattá vált a birkatartás. A nagy­üzemi baromfitenyésztés, az ed­dig felbecsült adatok szerint, el­érte az 1980-ra tervezett szintet, ezért nem annyira fejlesztése, mint inkább az árutermelés gaz­daságossága az idei év tétje. A kedvezőtlen időjárás ellenére jól zártak a zöldségkertészetek, amelyek termőterülete meghalad­ja a 20 ezer hektárt. A terület- bővítéssel, valamint az egy hek­tárra jutó termelésnöveléssel 1975-höz viszonyítva 60 százalék­kal több zöldséget kap a Bács megyei zöldövezetekből a fogyasz­tó és az ipar. Az elmúlt gazdasági év értéke­lésével egyidejűleg megvitatja a tagság az újratermelés lehetősé­geit, az anyagi eszközök igény sze­rinti kihasználását. Tavaly ugyan­is 2,1 milliárdos beruházás való­sult meg Bács-Kiskun megye me­zőgazdaságában, amit ésszerűen, szervezett munkával kell kama­toztatni a népgazdasági elvárá­soknak megfelelően. Vadgazdálkodás • Itt már nem veszélyesek az „agyarasok”, bár rakodásánál szükség van az erőre. (Fotó: Tóth Sándor) Halkul a fegyverropogás, vé­géhez közeledik az apróvad va- , dászati idénye, a mezei nyúl ki­lövésére már tilalom van. A fá- cánkakasok is néhány hétig van­nak még veszélyben, s kezdődhet a „háremgyűjtés”, az utódneve- velés. Az erdők-mezők vadállománya is megsínylette az 1978-as rend­hagyó időjárást: elpusztultak az első fialású kisnyulak, és hasonló sorsra jutottak a fácáncsibék is. Még a mesterségesen kihelyezett fácánokból is sok elpusztult a hűvös, csapadékos időben, de a megmaradtak sem érték el a megfelelő kilövési súlyt. Így nem volt gazdag az idei vadászzsák­mány, több időt, türelmet igé­nyelt a vadfelhajtás. Bár a va­dászkörzetek a vadtelítettségtől függően szabták meg a zsákmá­nyolást, nem mindenütt sikerült annyi apróvadat élve befogni, il­letve puskavégre keríteni, mint amennyit korábban ígért a ha­tár. A vadhajtáskor tűnt ki ugyanis, hogy tovább csökkent a mezeinyúl-állomány és az eddigi­nél is gondosabb védelmet igé­nyel fenntartásuk, szaporodásuk. Meg kell találni a módját, hogy életteret találjanak a fülesek az egyre kemizálódó, mechanizálódó szántóföldeken. A fogyó apróvad mellett a kívántnál nagyobb mértékben szaporodik a nagyvad, s gyérí­tése lehetőséget ad az állomány javítására is. A kilőtt őz, szar­vas és vaddisznó viszont kiváló exportcikk. A konyhakész apró­vad mellett egyre nagyobb meny­nyiséget fogad belőle a külföldi piac. A kecskeméti MAVAD-te- lepre szinte naponta érkezik az ország különböző területeiről a lőtt nagyvad, amit megfelelő mélyhűtés és kezelés után expor­tálnak. Ezt a telepet egyébként az idén korszerűsítik, modernizálják apróvad-feldolgozását a piaci igé­nyek szerint. V. E. Pályák és pályázók Az Oktatási Minisztérium a közelmúltban hasznos kiad­ványt jelentetett meg és jut­tatott el a megyei tanácsok közreműködésével az ország szinte valamennyi jelentősebb üzeme, intézménye és szövet­kezete illetékes vezetőihez. A „Tájékoztató a pályakezdő diplomásokról” címet viselő, csaknem százötven oldalas könyvecske részletes áttekin­tést nyújt a magyarországi műszaki, gazdasági, mezőgaz­dasági jellegű felsőoktatási in­tézményekben és a tudomány- egyetemek bölcsészettudomá­nyi és természettudományi ka­raiig, nem tanári szakokon ta­nulmányaikat 1979-ben befeje­ző és pályázat útján elhelyez­kedő fiatalok képzési szakágai­ról. A szerkesztők célja, hogy az ifjú diplomások részére mun­kalehetőséget kínáló üzeme­ket, vállalatokat és intézmé­nyeket tájékoztassák a magyar felsőoktatás szakosodásáról, és így elősegítsék az álláskereső fiatalok és a számukra pályá­zatot kiíró munkaadók minél kedvezőbb egymásra találását. A tájékoztató kiadását az sürgette, hogy a vállalatok munkaügyi kérdésekkel foglal­kozó vezetői bizony dem áll­tak — mert a szükséges is­meretek hiányában nem is mindig állhatták — hivatásuk magaslatán akkor, amikor pá­lyakezdő szakembereket kí­vántak alkalmazni. A felsőok­tatási intézmények címjegyzé­két többé-kevésbé ismerték ugyan, de hogy azok kapuit milyen speciális képzettségű mérnökök, közgazdászok hagy­ják el, illetve, hogy diplomá­juk milyen feladatok ellátásá­ra képesíti őket, azt már ke­vésbé. tgy állt elő az a hely­zet, hogy egyes népgazdasági- lag fontos ágazatokban a pá­lyakezdők látszólag nem dús­káltak álláskínálatokban, és esetleg Kényszerültek más, ro­konterületeken való elhelyez­kedésre. Pedig lett volna szá­mukra munkalehetőség. Feltehetően, ez is egyik oka volt annak, hogy a fiatal dip­lomások közül sokan panasz­kodtak: nem képzettségüknek, illetve tudásuknak megfelelő munkakörben foglalkoztatják őket azok, akik pályázatot hir­dettek számukra. A fiatal diplomások (üzem­mérnökök, mérnökök és egyéb egyetemi, főiskolai végzettségű szakemberek) képzéséről köz­readott könyvecske viszont most már remélhetően meg­szünteti az említett ellent­mondásokat. A kiadvány szer­kesztői több mint kétszázöt­ven különféle, felsőfokon okta­tott szakmát ismertetnek. In­tézményedként és szakonként tömören taglalják az elméleti tanulmányok körét, és azokat a képességeket, jártasságokat is, amelyek elsajátítása a dip­loma megszerzésének alapve­tő követelményeit jelentik. Végezetül pedig meghatároz­zák azokat a munkaköröket, beosztásokat, amelyek betöl­tésére a végzős hallgatók leg­jobban alkalmasak. A tájékoztatót a magyar fel­sőoktatási intézmények teljes címjegyzéke zárja. Az Oktatási Minisztérium tehát a végzős egyetemi és fő­iskolai hallgatókat jól képzett, korszerű elméleti és gyakorlati tudással felvértezett szakem­berekként ajánlja az ipar és a mezőgazdaság figyelmébe. De ajánlja őket, mint a jövendő értelmiség fiatal képviselőit is. A bevezetőben ugyanis a kö­vetkezők olvashatók: „A kötetben szereplő felső- oktatási intézményekben okle­velet szerző szakemberek szak­mai felkészültségükön túl ideológiailag is alaposan kép­zettek. A politikai képzés-ne­velés szocialista rendszere az értelmiségi szakemberformá­lásnak meghatározó tényezője és szervesen illeszkedik a har­monikusan fejlett szocialista személyiségeszmény kialakítá­sának feladatrendszerébe. Fel- készültségük alapján a végzet­tek széles látókörű, tudomá­nyos gondolkodásra képes szakemberek, akik felelősség- teljes döntések hozatalára, szakterületük továbbfejleszté­sére alkalmasak.” Remélhető, hogy e goridola- tok, s az ajánlás nem marad hatástalan, s a tájékoztató Bács-Kiskun megyében is be­tölti hivatását: egyengeti a pá­lyakezdő diplomások, illetve a vállalatok és szövetkezetek közötti jó, termékeny munka- kapcsolatok kialakulását. P. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom