Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-20 / 16. szám

IV VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 16. szám Ára í 90 fillér 1979. január 20. szombat Befejeződtek a szovjet-spanyol külügyminiszteri tárgyalások Pénteken Moszkvában befeje­ződtek a szovjet—spanyol kül­ügyminiszteri tárgyalások. Mar- celino Oreja Aguirre'spanyol kül­ügyminisztert, aki szerda óta tar­tózkodik hivatalos látogatáson a Szovjetunióban, csütörtökön fo­gadta Alekszej Koszigin szovjet kormányfő. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter pénteken tárgysze­rű, konstruktív légkörben a két­oldalú kapcsolatok kérdéseit és néhány kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problé­mát vitatott meg spanyol kollé­gájával. A tárgyalások befejezése után a két külügyminiszter szovjet— spanyol dokumentumokat, kultu­rális együttműködési és tudomá­nyos-műszaki együttműködési megállapodást írt alá. Megállapodást írtak alá a Szovjetunió Tudományos és Mű­szaki Állami Bizottsága és a spa­nyol Országos Ipari Intézet tu­dományos-műszaki együttműkö­déséről is. (MTI) KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának üléséről MOSZKVA Közzétették Moszkvában ■ a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottsága csütörtökön véget ért 88. ülése záróközleményét. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnök-helyettesek vet­tek részt. Bulgáriát Andrej Lu- kanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Franci- szék Kaim, Magyarországot Mar­jai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Ion Patan, a Szovjetuniót Konsztantyin Katu- sev, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a JSZSZK kormánya között fenn­álló megállapodás értelmében a Végrehajtó Bizottság munkájá­ban részt vett Sz. Gligorijevics, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja. Részt vett az ülésen Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, az elnöki tisztet Konsztantyin Katusev töltötte be. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának 30. évfor­dulójával kapcsolatban a tagálla­mok képviselői a Végrehajtó Bi­zottság ülésén megállapították, hogy az évforduló fontos esemény a KGST tagjai, a szocialista kö­zösség életében. Nagyra értékel­ték, hogy a tagállamokban széles körben emlékeznek meg a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csának 30. évfordulójáról. Meg­állapították, hogy a volgai sze­mélygépkocsi-gyártó egyesülés kollektívájának kezdeményezésé­re sok országban a dolgozók szo­cialista munkaversenyt indítottak a nevezetes évforduló tiszteletére. A Végrehajtó Bizottság ülésén a fő figyelmet annak a szervező munkának szentelték, amellyel megvalósítják a hosszú távú együttműködési célprogramok elő­irányzatait. A KGST XXXII. ülésszakának szellemében megtár­gyalták, hogyan halad a megálla­podások tervezetének előkészítése azoknak a legfontosabb, elsőren­dű jelentőségű intézkedéseknek terén, amelyeket az energia-, a fűtőanyag- és nyersanyag-gazdál­kodási, a mezőgazdasági és élel­miszeripari, a gépipari, a köz­szükségleti cikkeket gyártó ipari és a közlekedésfejlesztési hosz- szú távú együttműködési célprog­ram irányoz elő. Ennek során meg­vitatták annak az általános meg­állapodásnak tervezetét, amely­nek keretében az érdekelt tagál­lamok együttműködésével, együt­tes erővel építik fel a Szovjetunió területén a hmelnyickiji atom­erőművet, valamint azt a megál­lapodást, amely a Szovjetunió te­rületén levő hmelnyickiji atom­erőmű és a Lengyel Népköztársa­ságban levő Rzeszów közötti 750 kilovoltos távvezeték és a rzeszó- wi alállomás építésében és üze­meltetésében megvalósuló együtt­működést határozza meg. A Végrehajtó Bizottság ülésé során az érdekelt KGST-tagálla- mok általános megállapodást ír­tak alá arról, hogy bővítik a ku­bai Köztársaságban a geológiai feltáró munkát. Ugyancsak meg­állapodást írtak alá arról, hogy a nyugat-ukrajnai Vinnyica és a magyarországi Albertirsa között létesült 750 kilovoltos távvezeték, valamint a vinnyicai és az albert- irsai alállomás üzembe helyezését követően úgy garantálják az elektromos energia szállítását, hogy kihasználják a rendszerközi hatékonyságot, amely az elektro­mos terhelés és az áramfejlesztő kapacitás grafikonjainak egyezte­téséből adódik. Ezek a megálla­podások fontos hozzájárulást' je­lentenek a komplex program és a hosszú távú együttműködési cél­programok megvalósításához. Az ülésen beszámolót hallgattak meg az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között létesült gáz- távvezeték első szakasza építésé­nek befejezéséről és az üzemelte­tés megkezdéséről. Az ülés részt­vevői nagy megelégedéssel fogad­ták Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének az építkezés vala­mennyi résztvevőjéhez intézett üdvözletét, amely nagyra értékeli a sok ezres nemzetközi kollektíva együttes munkájának eredményét. A Végrehajtó Bizottság megál­lapította: a világ legnagyobb gáz­szállító rendszerének létrehozása példát mutat arra, miként való­sul meg a gyakorlatban az együtt­működés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST- tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex program, megmutatja, milyen célszerűek és hatékonyak (Folytatás a 2. oldalon.) Országszerte egyre erősödik az oktatási intézmények és a gyárak, szövetkezetek kapcso­lata. Ügy tűnik, mind több városban és községben hódít tért a kölcsönös érdekek fel­ismerése. Az „egy üzem — egy isko­la” mozgalom kezdete a hat­vanas évek elejére tehető, s a Bács-Kiskun megyei tanyai iskolák villamosítási program­jához kötődik. Egyszerű té­nyékhez; felajánlásokhoz, te­levízió, rádió és egyéb okta­tási eszközök ajándékozásához, néhány napos társadalmi munkához, amelynek során egy-két aktívabb szocialista brigád, gyárrészleg kivonult a kiszemelt külterületi oktatási intézményhez a szükséges szakipari munkák elvégzésé­re. Itt aztán a környékbeliek megvendégelték a segítőket és rövidebb-hosszabb barátsá­gok is születtek. Ezeknek a felajánlásoknak elsősorban az oktatási intéz­mények látták hasznát és fő­ként a pedagógusok szorgal­mazták a kapcsolatok életben tartását, hiszen ők voltak a rászorultabbak. A mozgalom tehát terjedt. Négy évvel ezelőtt már or­szágos akcióként szerepelt a köztudatban, s ezt megerősí­tette az is, hogy 1975-ben a SZOT és az Oktatási Minisz­térium közös irányelveket adott ki, amelyben meghatá­rozták azokat a nevelési cél­kitűzéseket, amelyek megvaló­sítására az üzemek és az is­kolák csak rendszeres és tu­datos együttműködéssel kap­csolódhatnak be. Ez év januárjában a kecske­méti Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága is foglalko­zott a mozgalom helyzetével. A testület elé került beszá­moló egy összetett, új értéket teremtő, alkotói folyamatként elemezte az üzemek és az is­kolák együttműködését. A szerzők így fogalmaztak: a folyamat a dolgozók csalá­di életre való felkészítésével kezdődik, amelynek során el­sajátítják a gyermeknevelés tudatos ismereteit; azokat a magatartásformákat, amelyek döntő hatást gyakorolnak gyermekeik személyiségének kifejlődésére. Része van eb­ben a legkülönbözőbb nevelé­si területeknek, hangsúlyozot­tan pedig a munka megsze­rettetésének és az iskolai ta­nulásnak. Végezetül pedig mindez ott nyer befejezést, ahol a gyermek maga is fel­nőtté válva beilleszkedik a munkahelyi környezetbe. És kezdődik minden elölről, vagy másképpen fogalmazvif: a kapcsolatnak se eleje, se vé­ge; állandó együttműködést igényel. E nevelési, személyiségfor­máló folyamat egyik oldalán tehát ott állnak a pedagógu­sok, akik sajátos eszközeikkel alakítják a munkahelyi szelle­met, oktatják azokat a fiata­lokat, akik közvetve, szüléi­kén keresztül kapcsolódnak az üzemekhez. És — ez különben a legnyilvánvalóbb érdekkap­csolat — képezik azokat a tanulókat, akikre az illető gyár, mint jövendő szakembe­rekre számíthat. Az együttműködésben azért kell inkább az iskolák aktív szerepét hangsúlyozni, mert az üzemek feladatai érthetőb­bek. A tanintézetek pedagó­gusainak nem okoz nehézsé­get a kérések megfogalmazá­sa: vasmunkák a tornaterem­ben, buszkölcsönzés tavaszi kiránduláshoz, társadálmi- munka-végzés az udvaron, ok­tatási eszközök javítása, ké­szítése, és még hosszan sorol­hatnánk tovább. A szakszervezetek kecske­méti szakmaközi bizottsága által a közelmúltban készített ajánlás felsorolja a mozga­lomban kiemelkedő szerepet játszó üzemeket. Jól segíti többek között pályaválasztási szakköreikkel a tanulók isme­retgyarapítását, a BÁCSÉP, a Sütőipari Vállalat, a Fémmun­kás és a Petőfi Nyomda. A város és környéki huszonhét általános iskola mindegyiké­nek megvan a maga testvér­üzeme, a szerencsésebbeknek nem is egy. A mozgalom tehát él és eredményeket hoz, bár nem mentes a tévutaktól, he­lyi problémáktól sem. A tanintézetek jelentős pat- rónusai az üzemek a megyé­ben másutt is. A sükösdi ál­talános iskola például 600 ezer forintot kapott a Hosszúhegyi Állami Gazdaságtól tornate­rem építésére, s ez a példa nem egyedülálló. Az „egy üzem — egy iskola” mozga­lom legszebb eredményeit ott mutatja fél, ahol a vállalatok és szövetkezetek felismerték; saját jövőjüket alapozzák meg az oktatási intézmények tuda­tos és rendszeres támogatásá­val. P. M. Dr. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési miniszter tegnap látogatást tett a Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalat­nál. A miniszter Kecskemétre ér­kezése után először a megyei pártbizottságra ment, ahol Hor­váth István, a megyei párbizott­ság első titkára és Dörner Hen­rik, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja, a BÁCSÉP vezér- igazgatója fogadta. Ezután ven­déglátói társaságában a vállalat 1-es számú ipartelepét kereste fel, ahol dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke, Erdélyi Ig­nác, a megyei pártbizottság tit­kára és Krankovics István, a 31-es Állami Építőipari Vállalat igazga­tója csatlakozott a miniszterhez. Az építésügyi tárca vezetőjét és a vendégeket az új előregyártó csarnokban Fáy Ferenc, a BÁCS­ÉP ipari főmérnöke köszöntötte. Ezután Dörner Henrik vezérigaz­gató tájékoztatta a minisztert az új üzem létrehozásának körülmé­nyeiről és termeléséről. — Az előregyártott csarnokszer­kezetek iránt gyorsan növekvő igények késztették a 31-es ÁÉV-t és a BÁCSÉP-et, hogy a TT-pa- neles csarnokszerkezetek gyártá­sára közös beruházással létesít­senek üzemet. Ennek felépítése a BÁCSÉP 1-es számú ipartelepén látszott legcélszerűbbnek, mert a megfelelő területen kívül út, ipar­vágány, kazánház, betongyár, vil­lamos energia — a munkások ré­szére szociális létesítmények már rendelkezésre álltak. A 3900 négyzetméteres, kétha- jós nagycsarnok, és hatezer négy­zetméteres tárolótér egy év alatt elkészült, s 158 munkással csak­nem fél éve üzemel. Tizennyolc méter hosszúságú TT-paneleket, falpaneleket, vasbeton pilléreket gerendákat gyártanak benne. Ter­melését évi 60 ezer négyzetméter panelgyártásra tervezték, 70 mil­lió forint értékben. Ezt azonban már 1978-ban megközelítette. Idei termelési terve már '75—80 ezer négyzetméter csarnokszerkezet készítése, kereken 100 millió fo­rint értékben. Dr. Ábrahám Kálmán elismeré­sét fejezte ki az előregyártó csar­nok létrehozásáért és termelési eredményeiért. Mint mondotta,— a magyar építőipar ipari hátte­re egy jelentős üzemmel gazda­godott, amiért dicséret illeti a • két vállalatot. Ezután az új üzem építői és dolgozói közül Kiváló munkáért miniszteri kitüntetés­ben részesítette Lehoczky Ferenc üzemvezetőt, Kovács István Lajos 9 Látogatás a komplettációs üzemben. (Tóth Sándor felvételei.) vasbetonelem-gyártó brigádveze­tőt, a BÁCSÉP, és Somogyi Ádám termelési osztályvezetőt, a 31-es ÁÉV dolgozóját. Dörner Henrik ebből az alka­lomból Vállalati kiváló dolgozó kitüntetést nyújtott át Nagy Sán­dor kitűzőnek, Szabó Ferenc be­tanított munkásnak, 'Koncz József betonelemgyártónak, Horváth Sándor térmesternek, Demus Jó­zsef főművezetőnek, Leidál And­rás műszaki előkészítőnek, a BÁCSÉP dolgozóinak. Ezután Krankovics István, a társberuhá- • zó 31-es ÁÉV igazgatója az eddig próbaüzemelést végző előregyártó csarnokot felavatta. A miniszter vendéglátói kísé­retében megtekintette az új be- tonelem-előregyártó csarnokban és a BÁCSÉP 1-es számú ipartelepe komplettációs üzemében folyó termelőmunkát. N. O. • Az új vasbetonszerkezet-előregyártó üzemben. Miniszteri látogatás a BÁCSÉP-nél ___________ _ M INDENKI TELJESÍTSE KÖTELESSÉGÉT Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tegnap délelőtt tartotta idei első ülését a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A tanácskozáson megjelent — és annak munká- jábari felszólalásával is részt vett Terbe Dezső,, a megyei pártbi­zottság titkára. Az ülésen két té­ma szerepelt. A tanácsülés fő feladata a me­gye szakszervezeti tennivalóinak meghatározása volt az 1979. évi termelés, gazdálkodás segítésére. A feladatok egységes értelmezése és végrehajtása érdekében a résztvevők előre megkapták a SZOT által elfogadott állásfogla­lásokat, továbbá a megye szák­szervezeti szerveinek erre vonat­kozó állásfoglalás-tervezetét. Princz László SZMT-titkár szóbeli kiegészítése során ezért csak a fontosabb, a gyakorlati munkához segítséget adó kérdé­sekre tért ki. Bevezetőjében az 1978-as gazdasági év eredmé­nyeit, a teljesítések főbb tapasz­talatait összegezte. Az idei fel­adatokra rátérve előrebocsátotta, hogy a népgazdasági terv fő cél­ja az egyensúlyi helyzet javítá­sa, ami további fejlődésünk alapfeltétele. A gazdaság szerve­zésében, a termékszerkezet vál­toztatásában, a hatékonyság és minőség javításában alapvető for­dulatra van szükség. Nem gazda­ságpolitikai céljaink változnak, hanem az azok teljesítéséhez szükséges eszközök és módszerek. Ez jut kifejezésre az ütem lassí­tásában, az irányítás rendszeré­ben. A szükséges intézkedések támogatása a szakszervezeti moz­galom kötelessége. A pénzügyi, közgazdasági sza­bályozók módosulása feszítettebb munkára készteti a vállalatokat, számolni kell a korábbinál na­gyobb vállalati jövedelemdiffe­renciálódással. A szabályozók módosítása csak következetes végrehajtás mellett hozhat ered­ményt — hangsúlyozta az előadó, és hozzátette, hogy — a szakszer­vezeteknek sem szabad támogat­ni az olyan törekvéseket, ame­lyek nem a jobb munkával, ha­nem az egyedi elbírálások, tá­mogatások, preferenciák — úgy­mond — kiharcolásával kívánják a vállalati jövedelem megfelelő színvonalát, a helyi stabilitást biztosítani. Ugyanakkor hiba len­ne a szabályozóknál csak a szi­gorítást, fékezést látni és érzékel­ni, mert hiszen zöld út nyílik azon gazdasági kollektíváknak, amelyek a hatékonyságban, a gazdaságos exportban, takarékos­ságban jelentős eredményt érnek el. Ezeknél a vállalatoknál ter­mészetesen magasabb lesz a jö­vedelmi szint is. A vállalatoknál most készülnek a végleges termelési tervek, vagy azokat finomítják már. A szak- szervezeti alapszervezetek ké­szüljenek fel az együttes ülések­re, alakítsák ki a testület véle­ményét, állásfoglalását, ügyelje­nek arra, hogy a dolgozók véle­ménye jusson kifejezésre a gaz­dasági feladatok meghatározásá­ban. A tervek ismeretében — a dolgozók meggyőzését, mozgósítá­sát a munkaverseny-mozgalomra támaszkodva végezzék szakszer­vezeteink. A vállalásokban a • Fórizs Antal felszólalása ha­lasi dolgozók véleményét is tük­rözte. termékek, szolgáltatások minősé­gének javítása, az ésszerű anyag-, energiatakarékosság, az eszközök jobb kihasználása, az új, korsze­rű, gazdaságosan értékesíthető termékek gyártására irányuló kezdeményezések kerüljenek előtérbe. Ez természetesen csak akkor valósulhat meg, ha a gaz­dasági vezetés világos és helyes, a munkapadokig, egyénekig le­bontott célokat és feladatokat tud a kollektívák és egyének számára meghatározni. A továbbiakban az újítómozga­lomról, a szocialista munkaver- seny-mozgalom erkölcsi-anyagi ösztönzési rendszeréről, a vállala­ti bérpolitika, bérgazdálkodás né­hány kérdéséről beszélt az SZMT titkára, s végezetül arra mutatott rá, hogy a helyi és népgazdasági célok összehangolt eléréséhez kinek-kinek a maga helyén kell fegyelmezett munká­val, felelősségtudattal teljesítenie kötelességét. A szóbeli kiegészítést ■ követő vitában szót kért Fórizs Antal, Urbán Pálné, Halász Rudolf, Kovács Pál, Laczy Endre, Bor- sódi György, Molnár Ferencné, Szabó Ferenc, Tóth András és Albert György. A hozzászólások­ból egyértelműen kiderült, hogy bár idei gazdasági feladataink megoldása mindannyiunktól megfeszített munkát, az újszerű megoldások keresését, magas fo­kú fegyelmet, határozottságot és következetességet kíván, — azok teljesítésében joggal bízhatunk. A második napirendi, pont ke­retében az SZMT 1979. évi és az elnökség idei első félévi mun­katervét fogadta el a tanácsülés. T. I. 9 Az elnökség. (Pásztor Zoltán felvételei.) Üzem - iskola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom