Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

FsT ÖFI N2rs 1373. jutáét 13. Hőálló hőszigetelő Az energiafelhasználásnak vi­lágszerte mintegy 30 százalékát az épületek fűtésére fordítják. Az ezen a területen elérhető leg­kisebb energiamegtakarítás is milliókban, milliárdokban mér­hető, így érthető, hogy minden újonnan megjelenő hőszigetelő anyag iránt nagy az érdeklődés. Persze ezek az anyagok az ipar szolgálatában — főként a vegyi- és energiaiparban — még továb­bi felhasználásra számíthatnak, komoly megtakarításokat ered­ményezhetnek. Hazánkban és másutt is az utóbbi idők egyik legnagyobb hő- szigetelőanyag-„sztárja” a perlit, ez a magas víztartalmú, vulkáni eredetű üveg, amelyet finomra aprítanak és 800—1000 C-fokon égetnek. A hőkezelés hatására az apró szemcsék eredeti térfogatuk többszörösére duzzadnak meg, akárcsak a pattogatott kukori­ca. A perlit ipari felhasználása tulajdonképpen már a negyvenes években megkezdődött az Egye­sült Államokban. De míg 1945- ben csupán 10 ezer tonnát hasz­nált fel belőle a világ, ma a másfél millió tonnát is megha­ladja a termelés. A perlitterme- lésben hazánk az USA, a Szov­jetunió és Görögország mögött az előkelő negyedik helyet fog­lalja el a világon. Ennek az érté­kes anyagnak jó hőszigetelő tu­lajdonságát használják ki, ami­kor habarcs, illetve beton ada­lékanyagának alkalmazzák, de ez­zel persze még nem ér véget a fel­használási lehetőségek hosszú sora. • A Rezistex-oldat formába ön­tése a csehszlovákiai kísérleti la­boratóriumban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Csehszlovákiában ugyancsak felfedeztek egy olyan hőszigete­lő anyagot, amit viszonylag egy­szerűen, olcsón lehet előállítani. Alumíniumoxidból és szilícium- oxidból elektromos kemencében hozzák létre ezt a Rezistex névre keresztelt anyagot, amely nem­csak jó hőszigetelő képességű, hanem 1500 C-fokig hőálló is. A hasonló tulajdonságokkal ren­delkező kerámiai anyagok tízszer nagyobb súlyúak nála. Hol a termésnövelés határa? A világgazdaság szakértőinek számításai szerint a mezőgazda- sági termelés évi 4 százalékos növekedése tehetné a világ élel­mezési helyzetét kiegyensúlyozot­tá, pontosabban nagyobb zava­roktól mentessé. Ez bizony nem csekély követelmény, tudva azt, hogy a Föld mezőgazdasága — hosszú időre visszatekintve — évente még 3 százalék többlet- termelést sem nyújt a világ né­pességének. A sokszor tragikus méretű élelmiszerhiány különö­sen a fejlődő országokban észlel­hető, de esetenként még a tehe­tősebb ipari országok élelmezé­sében is keletkeznek átmeneti zavarok. Az elmaradott mezőgazdaságú országokban már sok évvel ez­előtt meghirdették a „zöld for­radalmat”. Ennek lényege a nagy termőképességű, új gabona­fajták gyors elterjesztésében állt volna. A törekvés eleinte látvá­nyos sikereket hozott, az új ga­bonafajtákkal bevetett területek növekedtek, a hozamok emelked­tek, általában valamelyest mér­séklődött az élelmiszerhiány. 1970 után azonban a „zöld forrada­lom” lendülete megtört, s ma ott tartunk, hogy meglehetősen reménytelennek látszik a mező- gazdasági termelés évi 4 száza-* lékos növekedésének a biztosítá­sa. Pedig az élelmiszer-termelés bio­lógiai lehetőségei még közel sin­csenek kihasználva. A tudósok azt vallják, hogy a hektáronkén­ti 100 mázsás búzatermés sem il­lúzió a jelenlegi 50—80 mázsa helyett. A kukoricatermesztés fej­lesztésében még ennél is nagyobb lehetőségek vannak, meghárom­szorozható lenne a termésered­mény, ha hektáronként sikerülne 200 mázsás átlagot elérni, ami a szakemberek szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen. 9 Egy lengyelországi kutatólaboratóriumban a gabonatermesztés in­tenzívebbé tételével foglalkoznak. A búza és a rizs keresztezéséből szü­letett gabona magvából nyert liszt dagasztás közbeni viselkedését az itt látható készülékkel, a farinográffal vizsgálják. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Hidvita a Keleti-tenger érdekében A dán kormány azt tervezte, hogy megépíti a világ leghosz- szabb hídját Seeland sziget és Fünen között. A tervet azonban módosították és a híd helyett csak gátat építenek. A Keleti­tenger partján fekvő országok oceanográfusai azonban tiltako­zásukat jelentették be a terv el­len, mivel véleményük szerint Baktériumpor A lett August Kirschenstein Mikrobiológiai Intézetben a nö­vények felületén élő baktériu­mokkal kísérleteznek. Ezek a bak­tériumtörzsek a leveleken, szárakon és a gyökereken élnek, és biológiai szempontból hatásos anyagokat — köztük növekedési hormonokat és a B-csoporthoz tartozó vitaminokat — készíte­nek, szintetizálnak. A lett kuta­tók eljárást dolgoztak ki, amely­egy ilyen építmény megakadályoz­ná, hogy az Északi-tengerből ele­gendő oxigén és sós víz jusson el a Keleti-tengerbe, amelynek vízminősége jelentősen leromlana. A Keleti-tenger már jelenleg is évente 0,55 köbkilométerrel ke­vesebb oxigént kap, mint ámeny- nyire szüksége lenne. lyel a baktériumokból ki lehet vonni a vizet, és por alakban lehet tárolni őket. Ebben az ál­lapotban évekig eltarthatók anél­kül, hogy elpusztulnának; vízbe kerülve újra életre kelnek. Ha a vetőmagot (a cukorrépáét, ká­posztáét, a paradicsomét, a bú­záét vagy a zabét) vetés előtt ez­zel a készítménnyel kezelik, 10— 20 százalékos hozamnövekedést érnek el. Cselekvő egységben a kalocsai járás kommunistái a párthatározat megvalósításáért A magyar mezőgazdaságban az utóbbi két évtizedben bekövetke­zett fejlődést méltán lehet törté­nelmi jelentőségűnek nevezni: forradalmi változás volt ez, mely nap, mint nap újabbat hozott a termelésben. A lófogatot felvál­totta a rohamosan korszerűsödő traktor, a kézi kaszát a kombájn, s a kemizálás térhódítása további új, nagy lehetőségek forrása lett. Egyaránt korszerűsödött az állat- tenyésztés és a növénytermesztés, és közben a magyar parasztság termelési tapasztalata, tudása is. Ezt a magas szintű termelőerőt parasztságunk jól tudta hasznosí­tani, irányítani, politikai öntuda­ta növekedett. A gazdasági változások nagy­ságrendjét és tartalmát jól szem­lélteti, hogy például a kalocsai járásban 1959 és 1977 között a búza hektáronkénti átlagtermése 19.8 mázsáról 45,5 mázsára, a ku­korica átlagtermése 38 mázsáról 52.8 mázsára, a fűszerpaprika át­lagtermése 32,6-ról 99 mázsára, az egy tehénre jutó tejhozam — a tsz-ek és nagyüzemek átlagában — 1715 literről 3056 literre nőtt. A fejlődés országosan is ha­sonló tendenciát mutat. Ilyen minőségileg új körülmé­nyek között adott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1978. március 15-i ülésén áttekintést a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, miköz­ben értékelte agrárpolitikánk meg­valósulásának tapasztalatait, és kijelölte a továbbfejlesztés fel­adatait. Pártbizottságunk nagy jelentő­séget tulajdonított a határozat fel­dolgozásának. Járási pártbizott­sági ülésen, titkórértekezleten, és valamennyi alapszervezetben is­mertettük, és a helyi teendőkre is utalva részletesen elemeztük a határozat végrehajtásával kapcso­latos feladatokat. Ennek alapján a mezőgazdasági és élelmiszeripa­ri üzemek pártalapszervezetei kü­lön feladattervet készítettek, melyben nem csupán az alapszer­vezet és a pártvezetőség, de az egyes párttagok tennivalóit is meghatározták. A határozat vég­rehajtására készült valamennyi intézkedési terv a teendők pontos körülhatárolásával foglalkozik. Olyan lényeges kérdésekkel, mint az üzemszervezés, munkaerő-gaz­dálkodás, szakmunkásképzés, ex­portorientált termelés, közgazda- sági elemző munka javítása, esz­közkihasználás fokozása. A gaz­dálkodó egységek helyesen érzé­kelik, hogy a termelésfejlesztés­nek nemcsak a műszaki fejlesztés az alapja. Több helyen fel­ismerték, hogy a „hagyományos eszközök” jobb kihasználása is jól szolgálja céljaink megvalósítását, ami megmutatkozik a háztáji és kisegítő gazdaságok jobb, haszno­sabb integrálásában. Néhány ter­melőszövetkezet — elsősorban az agráripari egyesülésbe tömörül­tek — növelte az együttműködést a Zöldségtermesztési Kutató In­tézettel. összességében növekedett a termelőszövetkezetek együtt­működési készsége. Gondoskodtunk arról is, hogy az ily módon elkészült helyi ter­veket községenként koordinálják, s ahol szükséges, az üzemi V. öt­éves tervet módosítsák. Javasol­tuk továbbá, hogy minden évben a beszámoló taggyűlésen értékel­jék a határozat végrehajtását, és évenként határozzák meg az újabb, konkrét feladatokat, tenni­valókat. Nagyon fontos mozzanatnak tartjuk, hogy a határozat feldol­gozásával egyidejűleg annak vég­rehajtása is megkezdődött, és ez­zel a határozathoz kapcsolódó fel­adatok megoldása felgyorsult. Mindez pártbizottságunktól is megköveteli, hogy — az akadá­lyok elhárításával, koordinálás­sal — segítse a helyi intézkedési tervek megvalósítását, s munká­jában folyamatos legyen az ellen­őrzés, a beszámoltatás. Felelősség- teljes feladatunknak tekintjük, hogy kezdeményezésekkel, javas­latokkal is irányítsuk és elősegít­sük a határozat hatékonyabb megvalósulását. Néhányat ezek közül — úgy gondolom —. érde­mes megemlíteni. Aránylag nagy kiterjedésű — 16 673 hektár — legelotérü létünk lehetővé teszi a juhtartás fejlesz­tését. A minőség javítása mellett tehát célul tűztük ki az állomány növelését. Ennek érdekében — ja­vaslatunkra — az Állampusztai Célgazdaság gesztorgazdasága mellett megalakult egy juh- tenyésztési egyszerű társulás. (Tagjai azok a járásbeli gazdasá­gok, amelyek nagyobb juhállo­mánnyal rendelkeznek, vagy le­hetőséggel ennek az ágazatnak a fejlesztésére. Ezek a gesztor mel­lett a szalkszentmártoni Petőfi, a dunavecsei Béke, a hartai Lenin, az öregcsertői Petőfi és a homok- mégyi Aranykalász Termelőszö­vetkezet.) Azt tervezzük, hogy a későbbiek folyamán a társulás juhvágóhidat is épít, és a juhbőr helyi feldolgozását is megszervezi. Budapest közelsége szükségessé teszi, hogy a főváros tejellátásá­ból is részt vállaljunk, ami in­dokolja a tejtermelés növelését. Jelenleg nagy a különbség az egyes tehenészetek tejhozama kö­zött. (A legmagasabb, tehenen­ként 5000 liter a Kalocsai Álla­mi Gazdaságban, a legalacsonyabb — tehenenként 1900 liter — a szakmári Reménység Termelőszö­vetkezetben.) Éppen ezért a tehén­létszám mérsékelt növelése mel­lett a tartási körülmények javítá­sa, a tej hozam gyors növelése az elsődleges feladat. Ezért javasol­tuk, hogy a Kalocsai Agráripari Egyesülésen belül, a Kalocsai Ál­lami Gazdaság irányításával, Sol­ton pedig a solti termelőszövetke­zetek összefogásával és a Szikra Termelőszövetkezet irányításával létesüljön egy-egy ezres tehené­szet. A tejfeldolgozás és -értéke­sítés javításáért ezzel összefüggés­ben Solton a Dunatej szövetke­zeti társulás üzemének bővítését már el is kezdtük, Kalocsán pedig a KAGE beruházásában megvaló­suló feldolgozó tervei készül­nek. Ugyancsak javaslatunkra már készülnek a tervei egy négyszáz hektáros halastónak, amely a hartai termelőszövetkezetek közös beruházása lesz. A nagy teljesít­ményű erőgépek javításának meg­oldására az agráripari egyesülé­sen belül központi javítóműhely megépítését tervezzük, amely nemcsak a taggazdaságok, hanem az egész járás ilyen jellegű gond­jainak megoldását is szolgálja. A határozat nyomán a munka­erővel való jobb gazdálkodás ér­dekében javasoltuk, hogy ahol le­hetséges, teljesítménybérezést valósítsanak meg gazdaságaink. Ez meg is történt. Ugyanakkor a dolgozók szociális körülményei­nek javítása érdekében még eb­ben az ötéves tervben valameny- nyi gazdaságban megteremtik az üzemi étkeztetés feltételeit. Nagy figyelmet fordítottunk ar­ra, hogy az agráripari egyesülés­ben végzett tevékenység eredmé­nyes legyen, és az itt szerzett ter­melési, munkaszervezési tapaszta­latok, tanulságok jól hasznosulja­nak. A megvalósult és folyamatban levő intézkedések természetesen még nem jelentik tartalékaink maradéktalan feltárását. Ezek voltak az első, kezdeti lépések a kalocsai járásban, a feladatainkat hosszú időre megszabó párthatá­rozat megvalósítása érdekében. Máris látszik azonban, hogy né­hány dologban tevékenységünket erősíteni kell. Ezek közé tartozik járásunkban a zöldségfélék elő- feldolgozásának növelése, és a gazdaságok kereskedelmi tevé­kenységének javítása. Tartalé­kaink vannak a szakemberek át­csoportosításában is. Igaz, ezen a területen évek óta sok nehézség­gel küszködünk, s úgy tűnik, hogy az anyagi érdekeltség egymagá­ban nem hoz megfelelő ered­ményt. Az előrelépéshez hatéko­nyabb politikai munkára is szük­ség van. összegezve azt mondhatjuk, hogy a kezdet jó. Eredményeink alapján joggal bízhatunk abban, hogy a kalocsai járásban dolgozó kommunisták, mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók és veze­tők az eddigiekhez hasonló helyes szemlélettel, cselekvő egységgel és megújuló kezdeményezésekkel se­gítik elő e fontos, a magyar me­zőgazdaság és egész népünk javát szolgáló párthatározat maradékta­lan megvalósítását. Dr. Boza József, a kalocsai járási pártbizottság első titkára A diszpécsernő — Zsírtalanítás, rozsdátlanítás, szárítás és vasprimérrel való ala­pozó festés, gittelés, gittelés és még egyszer gittelés, beégetés az infraalagútban száznegyven Cel- sius-fokon, száraz csiszolás, hibás részek kigittelése... és legutoljára a csekkszalag befűzéséhez útmu­tatást adó ábrák fölvitele szita­nyomással. — Balaton Lászlóné diszpécser azt a tizenhét műveletet sorolja föl, amelyeket a festőmű­hely dolgozói végeznek a pénztár­gép-burkolatokon. Szúrós fekete szeme és határozott hanghordozá­sa erélyes emberre vall. Az Irodagépipari és Finomme­chanikai Vállalat Kecskeméti Gyá­rában dolgozó Balatonnénak az a feladata, hogy a festőműhelyben gondoskodjon munkáról és a hoz­zá szükséges anyagokról, valamint neki kell intézkedni a már lefes­tett lemezburkolatok átszállításá­ról a szerelő üzembe. □ □ □ — Ki tudom nyitni a szám, ha kell — mondja mosolyogva, ami­kor arra célozok, hogy a feladata ellátásakor nem támadnak-e ne­hézségei, nő volta miatt? — A gyárban majdnem mindegyik disz­pécser nő, és a vezetők elégedet­tek velünk — fűzi hozzá. Balaton Lászlóné tíz esztendeje tölti be munkakörét. — Tizennyolc éves voltam, ami­kor idejöttem dolgozni — meséli. — Akkor még a mostani gyár jog­elődjénél — tanácsi vállalat volt — villamosipari cikkeket szerel­tünk. Nem volt könnyű akkoriban elhelyezkedni, nem csalogatták úgy az embereket a munkahelyek­re, mint mostanában. Ezért is be­csültem meg a helyem, ezért dol­gozok itt már huszonkét esztende­je. Balatonná Husák Anna regge­lente a munkahelyére érkezve legelőször a kész burkolatok to­vábbításáról intézkedik. Aztán a következő gondja az, hogy a ter­meléshez egész napra elegendő festék és munkadarab álljon ren­delkezésre. Huszonkét ember mun­káját kell ilyesformán figyelem­mel kísérnie, s vannak adminiszt­rációs teendői is. A diszpécsernő beosztásával együtt jár. hogy ő a művezető he­lyettese. Tóth András főmérnök­től tudom, hogy Balaton Lászlóné az elmúlt évben is kitűnően meg­felelt ennek a bizalomnak. Ta­valy három hónapon át művezető nélkül irányította a festőműhely termelését. □ □ □ A pergő beszédű asszony lánya annyi idős, mint amennyi az anyu­kája volt a munkába lépésekor, s az idén érettségizik a közgazda- sági szakközépiskolában. A mama „csak” egy évvel van elmaradva lányától: ő a harmadik évfolya­mot végzi levelező tagozaton, ugyanabban az iskolában. A tan­tárgyakat nem találja különöseb­ben nehezeknek, gondot az okoz neki a tanulásban, hogy kevés hozzá az ideje.. A család ott lakik az IGV-gyár mellett, a Rendőrfaluban. — Amikor a férjem begyújt otthon, Innen az asztalomtól lá­tom, hogy füstöl a kémény — mu­tat ki az ablakon Balaton László­né. A férj, gépkocsivezető. A festőműhely diszpécsere —, aki párttagsági fölvétele előtt áll — már hosszú ideje aktívan részt vesz a gyári szakszervezeti mun­kában, jelenleg főbizalmi. E tiszt­sége mellett nőfelelős a szakszer­vezeti bizottságban. Sokat vállal magára a szakszervezeten belüli gazdasági munkából. Beválasztot­ták a vállalati szakszervezeti ta­nácsba is. — Sok embert ismerek a gyár­ban, hisz régen itt dolgozok — mondja. — Szeretem az embere­ket és sokan kedvelnek engem is. A jó kapcsolataim révén egy cso­mó dolgot el tudok intézni a szak- szervezeti tagoknak. □ □ □ A festőműhely kollektívája egy szocialista brigádot alkot. Balaton Lászlóné a beosztása miatt csak tiszteletbeli tag lehet, de azért a társadalmi munkában általában ő is részt vesz. Mint nőfelelős harcol érte, hogy minél több munkatárs­nője gyerekét fölvegyék az óvodá­ba, s e cél érdekében szívesen vál­lal társadalmi munkát is az ovi­ban. A munkahelyén töltött huszon­két év alatt Balatonné körülbelül hússzor kapott jutalmat, vagy ki­tüntetést. A Kiváló Dolgozó cím­mel többször kitüntették, a kima­gasló gazdasági és társadalmi munkájáért legutoljára tavaly no­vember 7. alkalmából. A. T. 8. Geológusok négy kontinensen A Német Demokratikus Köz­társaság geológusai már négy földrészen segítettek a természet kincseinek feltárásánál. Jelenleg afrikai államokat és baráti arab országokat támogatnak. A Szovjetunióval és Lengyel- országgal közösen a „Petro—Bal­tic” elnevezésű gazdasági szerve­zet keretein belül az NDK 15 éve folytat geológiai kutatásokat a Keleti-tenger térségében. A két országok közötti államközi megál­lapodásoknak megfelelően a KGST-expedíció keretében a hatvanas évek közepe óta fog­lalkoznak a geológusok ásványi kincsek feltárásával Mongóliá­ban. Az egyezménynek megfele­lően német szakmunkásokat ké­peznek ki földtani fúrásokra. A nyersanyag-lelőhelyek fel­tárására fúrócsoportok indultak Kubába, a népi demokratikus Je­menbe, Guayanába és Tanzániá­ba. (BUDAPRESS—PANORA­MA) A tudomány - számokban A Mongol Tudományos Akadé­mia intézeteiben jelenleg több mint 200 időszerű problémát fel­ölelő 40 alaptéma kutatásán dol­goznak. Többségükkel most fog­lalkozik először a hazai tudo­mány. A legfontosabb feladatok közé tartozik a komputerek al­kalmazásával kapcsolatos kérdé­sek megoldása, az atomfizikai és kozmikus geodéziai kutatások, a nap- és szélenergia felhasználása, az ásványkincsek feltárása és nagyüzemi kitermelése, az onko­lógiai és a szelektív genetika fejlesztése és a környezetvéde­lem. A Mongol Tudományos Akadé­mián kívül az országban több mint 50 akadémiai és tudomá­nyos kutatóintézet működik. E számok szemléletesen tükrözik a tudományok eredményes fejlődé­sét a népi Mongóliában, ahol öt­ven évvel ezelőtt még egyetlen tudományos intézet sem volt. (BUDAPRESS—MONCAME) KITÜNTETETT DOLGOZÓK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom