Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 14. szám Ára : 90 fillér 1979. január 18. csütörtök A Hazafias Népfront munkabizottságainak idei munkaprogramja Tegnap Kecskeméten dr. Do­bos László elnökletével ülést tar­tott a Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei elnöksége. A na­pirend első pontjaként a megyei elnökség jóváhagyta a Vöröske­reszt megyei vezetőségével kötött együttműködési megállapodást. A továbbiakban Banos József, a népfront megyei bizottságának munkatársa előterjesztette a köz­oktatáspolitikai határozat meg­valósításának mozgalmi tapasz­talatairól szóló jelentés téziseit, amelyet majd a népfront megyei bizottságának február 28-i ülése tárgyal meg. A napirend harmadik pontja­ként az elnökség megtárgyalta a Hazafias Népfront megyei bizott­sága elnökségének és a munkabi­zottságok ez évi munkaprogram­ja és üléstervének javaslatát. Ezek közül lényeges a gazdasági és társadalompolitikai munkabi­zottság, a béke-barátság és szoli­daritási munka, a nő- és réteg­politikai munkabizottság, a nem­zetiségi munkabizottság, a mű­velődéspolitikai, honismereti és könyvbarát munkabizottság, va­lamint a környezetvédelmi, a kertbarát és kistenyésztők társa­dalmi szövetsége programjának 1979. évi bonyolítása. TÍZEZER MUNKAÓRA SEGÍTSÉG A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBŐL Szerelik a bajai élelmiszer-ipari üzem berendezéseit A közeli napokban helyszíni szemlét tartanak a Bácskai Húsipari Közös Vállalatot alapító 26 ter­melőszövetkezet, állami gazdaság, élelmiszer-ipari vállalat, továbbá az érdekelt pénzügyi szervek, tervező és kivitelező vállalatok szakvezetői. A szemle célja, hogy közös erővel, a lehetőség sze­rint, minden akadályt elhárítsanak a bajai hús­kombinát építésének útjából, és 1979. október el­sejére próbaindításra kész legyen az élelmiszer- ipari üzem. • Szerelik a hűtőgépház nagy teljesítményű kompresszorait. A zord időjárás miatt hetek óta rendkívül mostoha körülmények között dolgoznak a generálkivite­lező Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat, a Monori MEZŐ­GÉP és a számos alvállalkozó szakipari szövetkezet, vállalat munkásai. A BÁCSÉP a lehető­ség szerint téliesítetté a különbö­ző munkaterületeket, a nagy hi­deggel azonban nem tudták fel­venni a versenyt az ideiglenes megoldások, a csekély hatásfokú melegítő berendezések. Tizenöt- húsz fokos hidegben a hegesztők, szerelők kezéhez tapad a fémal­katrész, a különféle berendezés. Ahhoz, hogy folyamatosan tarta­ni lehessen az építkezés program szerinti ütemét, az egyes rész­munkák elvégzéséhez külső se­gítségre van szükség. 1978-ban a Bácskai Húsipari Közös Vállalatot alapító mező­gazdasági üzemek szakmunkásai 17 ezer 600 munkaórát dolgoztak az élelmiszer-feldolgozó építésé­nél. Most, az év első felében leg­kevesebb 10 ezer munkaóra újabb segítségre van szüksége a kivite­lezőnek ahhoz, hogy többek kö­zött a kombinát szociális épülete minél előbb elkészüljön, és a 7 ezer négyzetméteres csarnokban megfelelő munkaterület legyen a belső szereléshez. A másik gene­rálkivitelező, a Monori MEZŐ­GÉP — a Bácskai Húsipari Közös Vállalat szakvezetői szerint — képtelen teljes erővel dolgozni a jól előkészített munkaterület hiá­nya miatt. Ezért a mezőgazdasági üzemek felajánlották a segítségü­ket. Ott, ahol a téliesítés megfe­lelő, a munka is gyorsabb. A BÁCSÉP ezért a közös vál­lalatot alapító mezőgazdasági üzemek szakmunkásainak készíti elő a munkaterületet, hogy minél előbb segíthessenek neki. Alvál­lalkozói közül a Prometheus Tü­zeléstechnikai Vállalat szakmun­kásai a primér hőközpontot sze­relik, a Hőtechnikai Vállalat dol­gozói a falakat szigetelik, a Cső­szerelő légtechnikai részlege az üzem légkondicionáló berende­zéseinek vezetékhálózatát, a ka­zánszerelő részlege pedig a ma­gasnyomású gőzfogadó és -elosztó berendezéseket építi be a végle­ges helyükre. A belső technológiai szerelést végző és a húsipari berendezések jelentős részét gyártó Monori MEZŐGÉP szakmunkásai a vá­gócsarnok magaspályáinak tartó- szerkezeteit szerelték fel, s elké­szítették a konvejorpálya egy ré­szét is. Emellett az építkezés színhelyére érkezett húsüzemi be­rendezéseket állítják fel a mun­Jkacsarnokban. Az alvállalkozó Klíma Ktsz dolgozói a húskom­binát hűtőberendezéseinek veze­tékhálózatát építik, és a hűtő­egységeket telepítik a rendelte­tési helyükre. A Tatabányai Szénbányák Vál­lalat a létesítmény harmadik ge­nerálkivitelezője, a húskombinát szennyvíztelepét építette, amíg a nagy hideg meg nem akadályoz­ta a további külső munkát. A Ko­márom megyei vállalat dolgozói az ütemterv szerint, tavasszal folytatják az élelmiszer-ipari üzem bonyolult szennyvíz- és hulladék­felfogó, tisztító, tároló rendsze­rének építését, ami várhatóan szintén elkészül az októberi pró­baindításra. Ebben reményked­nek a beruházó Bácskai Húsipa­ri Közös Vállalat alapító gazda­ságai is. K. A. A csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációja MOZGÓ SZALON A KISKÖZSÉGEK LAKOSSÁGÁNAK Fejlődik a textiltisztító szolgáltatás • A RUVESZ félegyházi szalonjában Zsibrita Istvánná a vasalógéppel dolgozik. A viszonylag fiatal szakmunkás- ismex-ősünk a drága albérletről, megélhetési gondokról, s ezzel együtt élete céltalanságáról pa­naszkodik. Az üzemben ugyanis egészségének romlása miatt, nem tudott teljes értékű munkát vé­gezni, s immár csaknem egy éve rokkantsági nyugdíjban van. őrá, s a vele rokon sorsú — például üzemi baleset, foglalkozási beteg­ség stb. következtében — eredeti munkakörében csökkent munka- képességűvé lett — emberekre gondolva tettük fel a kérdést dr. Tóth Imrének, a megyei ta­nács munkaügyi osztályvezetőjé­nek: — Milyen tapasztalatokkal szol­gált tavaly a csökkent munkaké­pességű dolgozók rehabilitációja, illetve foglalkoztatása? — Előbb megjegyzem: a csök­kent meghatározás engem zavar, hiszen általában megváltozott munkaképességű emberekről van szó, akik más munkaterületen tel­jes értékűt tudnának nyújtani, ha erre lehetőségük nyílna. Például egy üzemi balesetet szenvedett vasesztergályosból, kellő felké­szültség után, kiváló időelemző normás válhat. A lényeg abban van, hogy a megváltozott munka- képességének megfelelően foglal­koztassák. Az osztályvezetőnek a kérdésre adott válaszából aztán megtudtuk, hogy a munkaügyi, egészségügyi és a pénzügyminiszter 1967. évi együttes rendelete értelmében a vállalatok évente január végéig kötelesek elkészíteni, s az illeté­kes tanácsi szervhez eljuttatni a csökkent munkaképességű dolgo­zók ésszerű foglalkoztatására al­kalmas munkakörök jegyzékét Ezek beérkezése tehát a közeljö­vőben esedékes. Több évi megfigyelés azonban, hogy a csökkent munkaképessé­gűek számára kijelölt és jegy­zékbe foglalt munkaköröknek csak csekély hányadát töltik be a meg­változott munkaképességű dolgo­zók. Az elmúlt három év adatait figyelembe véve, az összes mun­kahelyek száma a megyében mint­egy 150 ezer. Közülük hatezer kö­rüli a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatására kije­lölt munkakör. Ezeknek azonban ténylegesen csak mintegy 50 szá­zalékát töltik be az érdekeltek. A múlt évi vizsgálódásaink tanúsították, hogy a munkahelyi jegyzékek formálisak, a vállala­tok többsége szinte csak a kise­gítő munkaköröket veszi számba, s nem tárja fel a tényleges fog­lalkoztatási lehetőségeket. Ha az utóbbi, úgynevezett „speciálisan” alkalmas, tehát e célra külön ki­alakított munkahelyeket nézzük, ezek mindössze 4—5 százalékát te­szik ki a jegyzékbe vett munka­köröknek. Ezért érthető, hogy amikor valóban sor kerül egy adott rehabilitációra, a vállalatok nem ragaszkodnak a jegyzékben feltüntetett munkakörökhöz — magyarázta dr. Tóth Imre. Majd hozzátette: ez a tapasztalat össze­függ azzal, hogy a vállalati re­habilitációs bizottságok többsége csak névlegesen létezik, nem is­merik kellően feladataikat. Elég gyakori, hogy a rehabilitációra vá­ró dolgozók munkaképességéből nem a hasznosíthatót, hanem az elveszettet veszik számításba. Hasonlóan nem kielégítő a vál­lalatok és a tanácsok szakigazga­tási szerveinek együttműködése, amely lényegében a munkahelyi jegyzékek elkészítésére, illetve azok felülvizsgálatában való rész­vételre korlátozódik. Túl ezen a vállalatok olyankor kérnek segít­séget, ha a rehabilitációt az üze­men belül nem tudják megoldani. Az ilyen esetek száma is megle­pően kicsi, 1977-ben például hat­vanhat csökkent munkaképességű személy elhelyezése oldódott meg tanácsi közvetítéssel. Mint azt dr. Tóth Imre a to­vábbiakban részletezte, sok gon­dot okoz a mindennapi gyakorlat­ban, hogy az orvosegészségügyi, a szociális és a foglalkozási re­habilitációs tevékenység egymás­tól elkülönült, s így eltérő haté­konyságú. A dolgozók általában kevéssé ismerik a foglalkozási re­habilitáció nyújtotta lehetősége­ket, másrészt ezek bizonytalan ki­menetelétől tartva, többségük a szociális rehabilitációt választja. Egyébként a megyében tavaly 7,9 millió forintot folyósítottak a csökkent munkaképességűek ellá­tására. A foglalkozási rehabilitáció megvalósulását akadályozó ténye­zők közül kiemelte az osztályve­zető a vállalati, s az érintettek egyéni érdekeltsége hiányát. Az utóbbi években a csökkent mun­kaképességűek intézményes fog­lalkoztatásának megszervezését célzó tanácsi—vállalati együtt­működés főként anyagi lehetőség hiányában nem vezetett Ered­ményre. E tekintetben kivétel a solti szociális betegotthon, amely a budapesti Üj Egység Ruházati (Folytatás a 2. oldalon.) Ma már egyre többen vehetik igénybe Bács-Kiskun megyében a textiltisztító szolgáltatást, mivel az V. ötéves tervben már eddig is több létesítmény nyitotta meg ajtaját a lakosság előtt, 1980-ig pedig még újabb mosó- és vegy­tisztító szalonok, felvevőhelyek létrehozásával bővítik a hálóza­tot. A megye 28 kisközségében mozgó vegytisztító szalon áll majd a lakosság rendelkezésére. Textiltisztítással a megyében néhány kisiparoson kívül az ipa­ri szövetkezetek foglalkoznak. A kiskőrösi járásban a Kiskőrösi Vegyes és Építőipari Szövetkezet, a kiskunhalasiban a Halasi Fa- és Építőipari Szövetkezet mosó- és vegytisztító üzeme, valamint felvevőhálózata, a megye többi városában és járásában a Kecs­keméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet dolgozói végzik a népszerűsödő szolgáltatást. Mint Faragó Lajos, a 30 évvel ezelőtt alapított RUVESZ elnöke és Virág Nagy Istvánná főköny­velő tájékoztatott, a szövetkezetei 1970-ben jelölték ki a megyei fel­adatra. Jelenleg már körülbelül hatvan felvevőhelye van az ipari szövetkezetnek. Az egyik mosó- és vegytisztító bázisüzemük Ba­ján. a másik Kecskeméten mű­ködik. A megyeszékhelyen a Luther-udvarban mosószalonja, a Petőfi utcai Szalagházban pedig vegytisztító és mosószalonja van a RUVESZ-nek. Az utóbbihoz ha­sonló egysége áll a lakosság ren­delkezésére a kiskunfélegyházi szolgáltatóházban és Kalocsán. Az elmúlt évben a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövet­kezet új szolgáltatást vezetett be a megyeszékhelyen: az ágynemű­kölcsönzést, ami rövid idő alatt kedvelt lett a lakosság körében. Egy garnitúrát három hétre 18 forintért kölcsönöznek. Kezdet­ben csak 2400 garnitúrát vásárol­tak erre a célra, jelenleg pedig már ennek a kétszeresét vehetik igénybe a kecskeméti és újabban a bajai háziasszonyok, betét nél­kül, mindössze a személyi igazol­vány felmutatása és egy aláírás ellenében. A tervidőszak végéig 10 ezerre növelik a garnitúra­állományt. Tervbe vették, hogy Félegyházán és Kalocsán is beve­zetik ezt a szolgáltatást. Az idén várhatóan az év köze­pén üzembe helyezik a kecske­méti Széchenyivárosban a lakók által várva várt szalont is. Az ötéves terv hátralevő részében a nagyközségek közül Tiszakécs- kén és Kiskunmajsán mosó- és vegytisztító szalont, Lajosmizsén és Dunavecsén pedig felfevőhe- lyet rendeznek be. A tervezett bajai, kalocsai, és bácsalmási fej­lesztés az ottani tanácsi beruhá­zások alakulásától függően való­sul meg a tervidőszakban. Faragó Lajos és Virág Nagy Ist­vánná elmondta, hogy a kisközsé­gekre is gondoltak, öt és fél mil­lió forintos beruházással egy nyu­gatnémet cégtől vásárolandó moz- gó-vegytisztító szalont helyeznek üzembe. Ez tulajdonképpen egy kamion-gépkocsi, amelynek a vontatmánya maga a kis üzem. Az országban jelenleg még egyet­len ilyen mozgó szalon sem ta­lálható. A terv szerint a kamion havonta egy alkalommal felkeresi majd a kijelölt 28 kisközséget, és a lakosság még aznap megkapja a kitisztított textilneműket. A Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet 311 dol­gozója 42 millió 454 ezer forintos árbevételi tervet teljesített az el­múlt évben. Elérték az előirány­zott nyereséget is. Az 1977-es év­hez képest 8 százalékkal növel­ték a termelést, miközben a bé­reket átlag 6 százalékkal tudták emelni. Az előzetes számítások szerint a RUVESZ az idén 14 na­pi bérnek megfelelő nyereségré­szesedést fizet dolgozóinak. Az árbevétel 68 százaléka szár­mazott tavaly szolgáltatásokból, ugyanis a szövetkezetnek méretes férfi és női szabósága is van a megyeszékhelyen, illetve Félegy­házán. Az árutermelése kisebb jelentőségű. AZ idén a kecskemé­ti szabószalonokat korszerű körül­mények közé helyezik az Arany János utcában. A mosó- és vegy­tisztító szolgáltatást a párt nőpo­litikái határozatának szellemében igyekeznek továbbfejleszteni, nö­velni. A. T. S. Leonyid Brezsnyev hazaérkezett Bulgáriából Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke szerdán délelőtt baráti lá­togatásának befejeztével hazauta­zott Bulgáriából. A szovjet párt- és állami vezetőt a szófiai nem­zetközi repülőtéren Todor Zsiv- kov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke bú­csúztatta. Leonyid. Brezsnyev Todor Zsivkov meghívására feleségével együtt öt napig tartózkodott ba­ráti látogatáson Bulgáriában. Az SZKP KB főtitkárának kíséreté­ben Bulgáriában tartózkodott Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára is. A spanyol I külügyminiszter Moszkvában A szovjet kormány meghívásá­ra szerdán hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Marcelino Oreja Guirre spanyol külügymi­niszter. A spanyol diplomácia vezetőjét a repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere és más szovjet vezetők üdvözölték. (MTI) Németh Károly fogadta Milos Jakest Németh Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a Köz­ponti Bizottság székházában fo­gadta a hazánkban tartózkodó Milos Jakest, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizott­sága Elnökségének póttagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Stefan Bod­nár, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) • A mozgó vegytisztító szalon makettje.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom