Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-19 / 298. szám
I 1978. december 19. • PETŐFI NÉPE • 3 A JÓ MINŐSÉGŰ KERTÉSZETI TERMÉKÉRT Oklevél és ajándék a Helvéciái Állami Gazdaságnak A Helvéciái Állami Gazdaságban elsősorban szőLőt és gyümölcsöt termesztenek, almáskertjük mintegy 460 hektár. Az idén több mint 8500 tonna almát takarítottak be a helvéciaiak a jól beállt ültetvény átlagosan 14—16 éves fáiról. A termésből — tekintve, hogy minőségileg szinte kifogástalan volt — 6200 tonnát exportáltak. Legtöbbet az NDK-ba- szállított a gazdaság, összesen 2140 tonnát. A Helvéciái Állami Gazdaság az 1960-as évek eleje óta tart fenn jó kapcsolatot az NDK kereskedelmi szakembereivel. A német partnerek Bács-Kiiskun megyéből, a hagyományosan csomagolt gyümölcs mellett, az idén először vittek tartályládákba ömlesztett almát is, amelynek mintegy 28 százalékát a helvéciaiaktól vették át. Ennek a módszernek az az előnye, hogy a szedéstől számított mindössze három nap múlva a gyümölcs már hűtőházakba kerülhet. Nem beszélve arról, hogy az alma sokkal kevésbé törődök és a göngyöleghiány sem okozhat gondot. Segítette a szállítás jobb ütemezését, hogy nemcsak vasúton, hanem kamionokban- is utazott az alma. A régebbi jó kapcsolatot, valamint az idei nagy mennyiségű almaszállítást az, NDK-beli partnerek kedves gesztussal köszönték meg. A budapesti nagykövetségen Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a múlt héten fogadta azoknak a magyar vál• Barra István, a Helvéciái Állami Gazdaság főkertésze, a nagykövetségen kapott oklevelet mutatja. Halatoknak, üzemeknek, gazdaságoknak a vezetőit, akik mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket szállítottak az NDK-ba. Köztük volt a Kecskemét—szikrai Állami Gazdaság, a Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalat és a Helvéciái Állami Gazdaság képviselője is. Valamennyien oklevelet és ajándékot vehettek át. A kedves ünnepségen sz/> esett arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság az elkövetkezendő években szeretne még több, jó minőségű magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket átvenni. G. E. KÉPERNYŐ A mesterség dicsérete Megtévesztő az elmúlt hét, azt hiszem legszebb tévéműsorának a címe. A mindenható istenek látogatták meg a mondabeli öregeket, hogy próbára tegyék emberségüket. Déry Tibor elbeszélésében fegyverropogás veri fel magányuk csendjét; sebesült fiatalember kér menedéket, A Phrygia lankás dombjain napjaikat, halkan pergető Philémon és Baucis befogadja a kilétüket rejtegető vándorokat, megosztják szűkös ebédjüket, méltán nyerik el a szinte észrevétlen egyidejű halál szép jutalmát. A valahol Budán éldegélő idős házaspárt már megpróbálta a sors, a vérzivataros század két gyermekétől megfosztotta az anyát, most már a világot kirekesztve keresik boldogságukat, apró figyelmességekkel gazdagítják öreg napjaikat. Az önösségnek azonban nincs, és nem lehet . mentsége, a történelem elől nem menedék az egymást melengető szeretet, a cserjék, bokrok, fák árnyékában megbúvó otthon. A bűn — ez esetben a mindenkire kötelező humanitás megszegése — magában hordozza a büntetést. A vérző fiataltól lakása tisztaságát, nyugalmát féltő öregasszony végül is mások hasonló magatartása miatt veszti el fér| Jét. Igazságosnak, szükségszerűnek érezzük pusztulásukat! és az ókori históriára utaló közös halálukat. Ennyit megérdemelnek, nem többet, ezt sugallta Makk Károly szépen megformált Philemon és Baucis című tévéfilmje. A legszebb idillit is szétfeszítheti a világ, a legderekabb emberek sem vonhatják ki magukat következmény nélkül a nehéz időkben fokozottan. érvényes társadalmi hivatásból. Szinte észrevétlenül lopódzik a kertek közé a békétlenség, válik egyre riasztóbbá, fenyegetőbbé, zaklatottabbá a csendes táj. Lukács Lóránt operatőr ritka ér| zékenyséfigel fényképezte, ötvözte egybe a kis lakás jellemző apró tárgyait, a környéket és az anti j Philemon és Baucist. Neki és a I kitűnő színészeknek, Bulla Elmának és Páger Antalnak is köszönhető, hogy szükségszerűnek érződik a mai öregasszony és öregember halála. Az ókorban az értetlen, barátságtalan, önző szomszédságot pusztította el az istenek haragja, tragikus korunkban a jobb sorsra érdemes öregeket. A Zweites Deutsches Fernsehen A sztori című tévéfilmje békésebb időben játszódik. Kegyetlen, már-már elviselhetetlen bántó nyíltsággal, őszinteséggel szól egy gyógyíthatatlan kór pusztításáról. Az újságíró számára csak ,.sztori”, egy érdekes eset. Johannes vergődése. Az alkotók nem titkolják a kikialakult helyzet szörnyűségét. A beteg — az említett Déry-novellával rokoníthatóan — bajában ki akar vonulni a társadalomból, következetesen elszakítja a» élethez fűző szálakat Elidegenedik lassan az őt 'körülvevő tárgyaktól, személyeiktől, mint kínosabb figyelmeztetések tudatják a közelgő véget, a továbbélők és közte szélesülő szakadékot. Míg Makk Károly a szép halálról adott híradást, míg a két öreg olyan természetesen hullott le az élet fájáról, mint ősszel a rügyet tápláló, termést fakasztó, dolgukat befejező levelek, a fiatal férfi pusztulása, szenvedése igazságérzet üniket sérti. A nagyvárosi körülmények, a dolgok ősi rendjét fölforgató civilizáció vívmányai közepette még vádlóbb, fájdalmasabb, kegyetlenebb végső tehetetlenségünk. Fölháborodva tiltakoztak egyesek; még a „sztori” kedvéért sem szolgáltatható ki az emberi szenvedés, elemezhető milliók szeme láttára a széthullás, a megsemmisülés folyamata. Ezren és ezren tengetik Johanneshez hasonló helyzetben napjaikat, tízezrek rettegnek halálos kóroktól, százezrek kerülhetnek hasonló kínok őrlő kövei közé. A kiút, a mentség csak a hasznos. munkás élet, ennek tudata könnyítheti meg az utolsó lépéseket. Ezt sugallta számomra — más-más módon — két kitűnő, nagy szakmai hozzáértéssel készült tévéfilm. Heltai Nándor VISSZAPILLANTÁS Túlsúlyban a nép ereje 1963 október 22-én kedden délután 3 órára a munkásmozgalom három régi harcosa volt hivatalos szerkesztőségünkbe. A tervezett beszélgetés témája az 1918-as forradalmi időszak. Résztvevők- Tóth László, az 1919-es direktórium volt tagja, Hajnal Józséf, a Kecskeméten megjelent Magyar Alföld cí-TÓTH LÁSZLÓ: Kecskeméten az első forradalmi megmozdulás 1917. május elsején volt. Az asszonyok tüntetést rendeztek az élelmiszerhiány miatt, ami a legjobban sújtotta a népet. Egy év múlva az őszirózsás fórra da, lom hírére elsősorban a leszerelt katonák mozdultak meg. akiknek első ténykedése a tiszti rendfokozatok eltörlése volt. 1918. november elsején a nép a törvényszék elé vonult, ahol lövöldözésre került sor, és amelynek Gyalókay bíró áldozatául esett. Én karabéllyal a levegőbe lőttem, mire megszűnt rombolás. A javadalmi hivatal vezetője, Szőke Gyülia is célpontja volt a megmozdulásnak, aki legelni küldte a népet. Az emberek betódultaik hozzá, s megették az ebédjét. Még ezen a napon megalakult a városházán a tanács. A szociáldemokrata párt már erőteljesebben szervezkedett. Akkor a katolikus legényegylet úgynevezett sárga termében gyűltek össze. A szociáldemokrata párt titkára Fodor Pál lett, akit Pestről küldtek le 1918- ban. Takács március elején lett párttitkár. November 16-án kiadásra került a Magyar Alföld című lap. HAJNAL JÓZSEF: Nekem csak annyit mondtak, hogy önnek kell vezetni a lapot. TÖTH LÁSZLÓ: Indult egy Béke című lap is, de ez a katonák szájára íródott. Főként azt tartalmazta, hogy milyen kedvezmények illetik meg a katonákat. November elseje után jelent meg és december végével zárt, illetve megszűnt. A Magyar Alföldet Muraközy Gyula és Józsi (Hajnal) bácsi szerkesztette. Haladó lap volt. HAJNAL JÓZSEF: A szociáldemokraták december elején rendeztek egy népgyűlést. December 9-én tartottak egy előadást a Kommunizmus felé címmel, amely tudományos jellegű volt. TÓTH LÁSZLÓ: Ezen a gyűlésen megkezdték a gyűjtést a szociáldemokraták és én 20 koronát adtam. Titkára voltam a Nemzeti Tanácsnak. Ötvös László süketnéma-tanár a későbbi (1920) bírósági tárgyalásomon ezt vallotta ellenem. A szociáldemokrata pártnak 1917 elején lettem a tagja. Ekkor a kiegészítő parancsnokságon dolgoztam, de ezt elnézték nekem, hiszen Nagyváti százados is a párt tagja volt. Tartalékos zászlós voltam és a frontot is megjártam. Kétezer földműves jelentkezett földért. A dolgok nagyon lassan haladtak előre abban az időben. mű lap főszerkesztője, Imre Gábor, a hatvan évvel korábbi idők vörösőrségének parancsnoka, Dr. Weither Dániel, a lap főszerkesztője. A beszélgetésről gyorsírásos feljegyzés készült, amelyből néhány részletet — minden kommentár nélkül — most adunk közre. • A beszélgetés résztvevői (balról jobbra): Hajnal József, Imre Gábor, Tóth László és dr. Weither Dániel. Emlékezés az első magyar paprikanemesítőre Kilencven esztendeje született Obermayer Ernő, a magyar paprika világhírének egyik megalapozója. Dr. Mészöly Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja — egyebek között — így méltatta a magyar fűszerpaprika tudományos kutatás 50. évi jubileumi alkalmából Kalocsán tartott ünnepségen: „A Kalocsa környéki fűszerpaprika kereskedelmi érdekeltségek szorgalmazására szervezett paprikakísérleti és vegyvizsgáló állomás szervezésére Obermayer Ernő kapott megbízást. Ez miár a húszas évek elején bekapcsolódott a nemesített fűszerpaprika-fajták vetőmagelilátásába, illetve a faj.tafenimtaritó nemesítésébe. Obermayer Ernő itt állította elő a 87—98—90 és a 91—95-ös számú csípős fűszerpaprika-fajtáit, amelyek az ország első nemesített fűszerpaprika-fajtái voltak.” □ □ □ Ugyanezen a tanácskozáson a Kossutih-díjas akadémikus is felelevenítette életpályáját: „A magyar paprikával műegyetemi hallgató koromban, 1910-ben eljegyeztem magam, amikor boldogult Sigmand professzortól szigorlati dolgozatul a magyar paprikaifélék olajtartalmát és olajának jellemzését kaptam . .. Később nemesítő vegyésznek képeztek ki. Előbb az országos Chemiai Intézetbe, majd onnan Kalocsára kerültem, ott ugyanis akkortájt majd minden paprikatermesztő községnek megvolt a helyi táj fajtája, de nem éppen a legjobb, s a legjobb paprika a rózsapaprika volt, de az édesnemes paprika, hozzá a hasítás, erezés, magmosás, ismeretlen fogalom volt, holott a paprikakereskedelem már igényelte. Az édesnemes-k i készítést a kalocsai paprikakísérleti és vegyvizsgáló állomáson kicsiben, napszámosokkal magunk kezdtük el, majd annak eredménye láttán, Merkler Lajos, bátyai paprikama lom -tu la j do nos Szegedről szerződtetett hasitokat, mindegyik mellé egy-egy kalocsai asszonyt ültetve, a.ki!k így ellesték a hasítás tudományát, amelyet Szegeden akkor már régen, ismertek, de Kalocsán még nem, így terjedt tovább ez a kézügyesség Kalocsáról Bátyára, Faijszra és így tovább, ahol ügyes és értelmes kezdeményezők nyomán hamarosan nagyóbb' ' üzemivé' és 'jövedelmezőbbé -.vált., mint magán Szegeden, ahol a törpekiikészítők sokszor gyengébb nyersanyagból is édesnemesit erőltettek. □ □ □ A dunántúli származású tudós, a hazai növénynemesítés egyik kiemelkedő személyisége elsősorban az Alföldön fejtette ki tevékenységét. Kalocsáról Szegedre helyezték, ahol óriási érdemeket szerzett az ottani paprika elterjesztésében. Foglalkozott a rizstermesztés meghonosításaival, érdemeket szerzett több más növény nemesítésében. Általános tisztelet övezte. □ □ □ Amikor nyolcvanadik életévében szervezete felmondta a szolgálatot, szaklapok, és tudományos kiadványok összegezték, méltatták sokirányú tevékenységét. Életének fontos szakasza megyénkül ez kötötte. H. N. A Nemzeti Tanács néptanáccsá alakult át, amely főleg élelmezési dolgokkal foglalkozott. Kégl János volt a kormánybiztos. 1918 decemberében Rákosi többször is Kecskeméten járt. Bodóccsal vitázott sokat, aki a diskurzust már akkor kezdte, amikor a nép elment a gyűlésről. A tisztek fogva akarták tartani Rákosit. IMRE GÁBOR: Akkoriban azon gondolkodtam, hogy milyen felvilágosult (!) emberek is vannak. Bódi János, a fogyasztási szövetkezetnek volt a titkára. Bódi egy korábbi gyűlésen már felháborodott. hogy a veteránokat miért nem ültetik fel a tribünre. Ilyen volt mindig! Bódi még azt is elmondta, hogy „miért baj az, hogy kezet csókoltam a prelátus úrnak?” Később sokáig azzal dicsekedett, hogy Horthy neki egy órát szentelt, mondván, hogy csak építsék a szocializmust, de zsidók nélkül. HAJNAL JÓZSEF: Borzasztó volt látni, hogy Gyalókay ott feküdt a törvényszék lépcsőházában. Váry Pista barátommal néztük. hogy ott terült ki zokniban, mert már a cipőjét valaki lehúzta. Csodálkoztam, hogy Gyalókay nem vette észre, hogy a nép ereje túlsúlyban van, és nem adta oda az embereknek a törvényszék kulcsát. Pancza Kovács lőtte agyon. Ha a kulcsokat odaadja, nem lövik le. Amikor az emberek kinyitották a cellák ajtaját, a foglyok csak tétováztak, nem tudtak hova menni, ók már úgy gondolták. az élet kapuja bezárult előttük. A tömeg már padlódarabokat dobált ki az ablakon, amikor Tóth László harmadmagával megjelent és karabélyával a levegőbe lőtt. Amikor Rákosi Kecskeméten 'tartott előadást, azon a napon a Vörös Űjság egy számát felfűzték a főispán székére. 1918-ban útjára indult a Magyar Alföld, nem volt munkatárs akkor, Barta Kálmán közellátási tótum-faktum megkérdezte Lugosi mérnök urat, mit keres itt közöttünk. Azt mondja a mérnök: Kérem én nem vagyok mérnök. Saarbrückenben elvégeztem egy hathetes kurzust, csak technikusi képzettségem van. Kecskeméten lakaitossegéd'kénit szabadultam fel, nekem itt a helyem. De nem volt jó ember, a saját haszna után ment. Elkápráztatta a pénz. IMRE GÁBOR: 1918. november elsején, vagy másodikén jöttem el a katonaságtól önkényesen, otthagytuk a frontot. Gomboson leszedték a csillagot az emberek, harmadikén toborozták a nemzetőrséget, ahol szolgálatra jelentkeztem. Füredi ügyvéd volt a toborzó. Kada a zászlóalj parancsnok, Ugrik, Delcsán és én lettünk a századparancsnokok. Már az első időkben kitűnt, hogy kétfelé megy a dolog. Kada a polgárság lelt húzott, én a Tiszavidék delegáltja lettem a nemzeti katonatanácsban. Váry haragudott, hogy őt kihagyták. Elhatároztuk, hogy alakítunk egy katonai szervezetet. Itt, a volt Otthon-mozi helyiségében volt az ülés. Sok katona jelent meg. Egy hatalmas plakátot festettem „Dolgozzunk, mert nem lesz kenyér” felirattal. Csillag fényképésznek itt volt a műterme s a feirat is ott volt kitéve. Amikor hazajöttünk, a Magyar Alföldbe írtam egy cikket, a lókórházi panamákról. A lovak takarmányán disznókat hizlaltak. Ez a cikk majdnem az életembe került, HAJNAL JÓZSEF: A Vörös Újságot Vincze Lajos terjesztette. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásakor sok szervezőt küldtek vidékre. De mi nem akadtunk nyomukra. Nem tudom, miért maradhatott ki Kecskemét. 1903-ban Kecskeméten hatszáz szervezett munkás volt. Lehet, hogy azt gondolták, hogy ez a város eléggé baloldali. A beszélgetésről közölt idézetek távolról sem adják vissza a másfél évtizeddel ezelőtt lezajlott néhány órás találkozón elhangzottakat. Az idő múlása azonban folyamatosan alkalmat ad arra, hogy vissza-visszaterjünk a régmúlt szemtanúinak és résztvevőinek emlékére. Ezzel sem maradunk adósok. W. D. väw:w: 8*8 DUNAVECSEI JELMONDAT: Összefogással minden sikerül! iDélután van, olvad. Dunavecse főterén, a Duna-part felől gyerekcsapat vonszolja „megfeneklett'’ szánkóit a nedves aszfaltjárdán. A nagyközségi tanács kastélyszerű épületében ismerősként kopogtatok az elnöki iroda ajtaján. Majer Imre tanácselnök asztalán kiterített tervrajzok, a művelődési ház rekonstrukciós tervei. — Nemrég beszámolót tartott a falugyűlésen, az V. ötéves terv időarányos végrehajtásáról. Mit hozott a nagyközségnek 1978? — Több mint negyven éve ismerem, figyelem a község életét, nehézségeit, eredményeit, terveit, így hát nehéz vagy lehetetlen erről az egy esztendőről szólni. Ha valaki 1977 decemberében járt volna Duma ve cs én, s ma is eljön és körülnéz, .nem vesz észre sok látványos újat. De akik itt élnek napról napra megfigyelhetik a fejlődést. Távlati tervünk — a nagyközség kommunális, szociális és kulturális létesítményeinek korszerűsítése, kibővítése — időarányosan teljesül. Amellett, hogy biztosítani tudtuk a tanácsi költségvetésből működő intézményeik zavartalan működését, sőt némi színvonal-emelkedést is elértünk, véglegesen lezártuk az 51-es főközlekedési út kisajátítási, illetve kártalanítással kapcsolatos ügyeit is. Az összegek kifizetése megtörtént, s a szanálások is befejeződnek 1979. I. negyedévében. — A községi úthálózat is korszerűsödik ? — Természetesen. Az 1978. évre kapott útfelújítási keretből valósul meg, a majdnem három kilométer belső út szilárd burkolattal történő ellátása. — Van-e előrehaladás az egészségügyi ágazatban? — Jelentős lépés az, hogy az orvosi rendelőket és a hozzátartozó orvosi lakásokat korszerűsítettük, rendbehozattuk a temető ravatalozóját, s a hozzátartozó orvosi helyiséget. Három új tantermet alakítottunk ki. A II. számú épületben elkészült a vizesblokk. Az új gyakorlati oktatótermek is mind-mind a mai kornak másfél elő korszerű oktatást szolgálják. A gyermekintézményeinkbe ez idáig minden gyereket fel tudtunk venni, s ezek után is szeretnénk tartani ezt a szintet. Épülő tornacsarnokunkat minden bizonnyal átadjuk május 1-re. — Melyek a jövő év tervei? — 1979-ben kezdődik meg — középtávú terveinknek megfelelően — a Petőfi Sándor Művelődési Ház rekonstrukciója; már elkezdték alapozni a főtéren egy új ABC-áruház falait, a Pamutnyamóipari Vállalat májusban megüresedő épületében pedig szolgáltatóház létrehozását tervezzük. — A nagyközség szép helyezéseket ért el a megyei társadalmi munkaversenyben. Így lesz ez most is? — Igen. összefogással minden sikerül. A község lakossága, a társadalmi szervezetek, a szocialista brigádok 1978. augusztus 31-ig például 5 millió 180 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek Dunavecsén. Reméljük, tehát, hogy most sem vallunk szégyent ezzel az eredménnyel. Farkas P. József BARLANGÁSZOK A HÁZFALON • A kőbányai barlangkutató és hegymászó szakosztály tizenkét (ős csoportja szerződést kötött a kerületi HKI-val. Elvállalták, hogy a IX. kerületi Tagló u. 4—6. számú házon elvégzik a tatarozás! munkákat az épület állványozása nélkül. A képen: A barlangászok kicserélik a szellőzőnyílásokat. (MTI Fotó — Branstetter Sándor felvétele — KS)
