Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-15 / 295. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1978. december 15. KALÁKA ÉS NYITOTT HÁZ Ipari szolgáltatások Hajóson Minden vonal FOGLALT Külön legendája van már a kecskeméti telefonoknak. A távbeszélés helyébe — a legtöbb ember szerint — a helyi- és távdühöngés lépett: nincs vonal, ha van, nem lehet eltárcsázni, ha ellehet, foglalt a szám, ha nem foglalt kiderül, hogy már régen megváltozott: ekképpen egyetlen hívás lebonyolítása tíz-tizenöt percbe telik. Szó nélkül, vagy elemi hangerejű bosszankodással vesz- szük tudomásul, ha az „azonnalra”, tízszeres díjért kért beszélgetést is csak másfél óra múlva hozzák be; idegcsillapítókat szedünk marokszámra, ha a bejelentő jelentkezésére várunk. Azaz: szidjuk a kecskeméti telefon- viszonyokat — és a postát — mint a bokrot. Nem akarom magánügyeimmel traktálni az olvasót, de hadd említsem meg: amíg létrejött a randevú a megyei postahivatal vezetőjével, kerek negyven percig vártam vonalra. • Egymástól egy kőt centire ülnek csupán az interközpontosok. A hangzavar vülállónak elviselhetetlen. ké Amikor szóba hozom ezt, Bar- dóczky Simon nevetve a saját telefonjaira mutat — Tegyünk egy próbát — ajánlja. — Fogadjunk, hogy én sem kapok azonnal vonalat. Nos, a hivatalvezető nyert (bár hogy örül-e ennek, azt erősen kétlem), minthogy a aöld készüléken öt a fehéren kilenc perc múlva érkezett vonal.' — A jelenlegi központ nemcsak kicsi Kecskemétnek, de rémsége- sen elavult is — adja meg beszélgetésünk alaphangját Bar- dóczky Simon. — Ez a szerkezet elég lenne Kiskörösnek, Kalocsa ; nak, de semmiképpen sem egy majdnem százezer lakosú városnak. — Hogy miért nem lehet telefonálni? — töpreng pár pillanatig a kérdésen Dakó János, a távbeszélő főközpont vezetője. — Nem olyan nehéz megmagyarázni. Kinőttük, mint gyerek a cipőt — Ha valakinek, neki hinni lehet: harmincöt éve áll a posta szol gálát áiba.n, ott volt a jelenlegi berendezés születésekor is. — A háború előtt kézi kapcsolású központ vortit Kecskeméten, 1949-ben kapott nyolcszáz vonalas automata berendezést ezt 1952-ben 1500 vonalasra bővítették. Négy év múlva újabb 500 vonal született, aztán tizenöt óv múlva, 1970—71-ben lett háromezer vonalas. Közben — 1967-ben — belépett 284 állomással a leninvárosi mellékközpont is, tehát összesen valamivel több mint háromezer vonalunk van. — Az új központ hétezres lesz. Hisz abban, hogy minden jóra fordul, ha 1981-ben átadják? — Hiszek, hiszen a hétezer magában is sokat mond. Azt azonban nem tudom, hogy akkor hányán kérnek majd telefont: a be sem jelentett igényléseket felbecsülni sem lehet — Egyet tudni kell — szögezi le Iványosi Szabó Tibor a távközlési osztály vezetője —, mégpedig azt, hogy Kecskeméten jóval több a vállalati, intézményi, hivatali telefonok száma, mint a magánosoké, következésképp a központra és a hálózatra egyaránt még a pestinél is na~~ Megérkezett az igazi tél, ilyenkor nehezen szánja rá magát az ember hosszabb utazásra, a hőmérő higanyszála már gyakran fagypont alatt van. Most válik el, hogy a MÁV elég alaposan, körültekintően készült-e fel a télre. Ez az évszak a vasúti közlekedésben különlegesen nehéz feltételeket jelent: nehezebb a váltók állítása, lassul a rendezőpályaudvarok munkája, több energia kell a vonatok vontatásához. Az utasok számára is sok kellemetlenséget okoz, ha rossz a vasúti kocsi fűtése, a síkos peron pedig a • Bardóczky Simon: „Fogadjunk...!” Nyert. gyobb megterhelés jut. Mindemeillet a mi központunk országosan a 'legjobb hatásfokkal dolgozik: teljes kapacitással. Egy bekötött százas egységben — hadd ne használjam most a szakmai megnevezéseket — optimálisan 35—40 közületi vonal lehetne, de itt nem ritka az sem, amelyikben hatvan van.! — Vegyük ehhez hozzá a kö- zületek mellékállomásait, amelyek többsége szintén, alkalmas városi beszélgetésre. Ügy gondolom, ez tovább súlyosbítja gondjainkat. — Az biztos — állapítja meg Dakó János —, hogy az, alközpontokba bekapcsolt mellékek száma jóval meghaladja a főközpont kapacitását. Ám még ez sem okozna gondot, ha mindenki csak fontos ügyiben emelné fel a kagylót Véleményem szerint azonban kevés ügyben tapasztalható akkora fegyelmezetlenség, mint a telefon-kérdésiben. A vállalatoknak meg sem kottyan a mégoly nagy összegű telefonszámla, és gyakorlatilag nem akadályozzák meg a magánbeszélgetéseket a hivatali készülékeken, pedig a vonalak emiatt foglaltak legtöbbször. A másik ide tartozó segítség a telex bátrabb fel- és leszállásnál számtalan baleset okozója volt már... A vasutasok nagy körültekintéssel készültek a télre, a megnövekedett feladatok mellett ilyenkor munkakörülményeik is mostohákká válnak. Az ország csaknem 9 ezer kilométeres vasúti vonalhálózatából mindössze 498 kilométert fenyeget az a veszély, hogy a hóviharok a pályákon akadályt képezve eltorlaszolják a szerelvények útját. A veszélyeztetett szakaszon hóvédő sövényeket emeltek a pályák mentén. • Dakó János vonalat ellenőriz. A váltók hó- és jégmentesítésére 9 hőlégsügaras hóolvasztó gép áll készenlétben. Ezek a gépek vasúti pályakocsira szerelt hőlég- sugaras repülógépmotorok, melyek bár hatalmas zajjal, de gyorsan és biztosan olvasztják le a legvastagabb jégpáncélt is a váltókról. A munkaerőhelyzetről a MÁV vezérigazgatóságán elmondották, hogy az idén 170 fővel ismét csökkent a pólyamunkások száma, ezért nagyobb havazás, hófúvás esetén szükség lehet a honvédség segítségére. Bevetésre ké• A tárcsák rendületlenül forognak: minden vonalon beszélnek. szén állnak a hóekével ellátott kétéltű — közúti—vasúti járművek, melyek szükség esetén az országúton közelítik meg a vasúti hóakadály helyét, majd az alvázról leeresztik a vasúti kerekeket és attól kezdve a síneken^ érik el az akadályokat. Nagy teljesítményű hómarógépek és hóekék is üzemkészen állnak a nagyobb vasúti csomópontokon. Személyzetük éjjel-nappal készenlétben van, hiszen bármikor indulniuk kell, ha elakad egy vonat a hófúvásban ... Megszervezték azt is, hogy az utasokat az Utasellátó éttermei és büféi meleg étellel, forró itallal látják el, ha hófúvás miatt megbénulna a forgalom. B. I. Az élet kényelmi kellékeinek, a mindennapi használati tárgyaknak a karbantartása, javíttatása a községekben általában több gonddal jár, mint a városokban. Ennek az az oka, hogy egyes szakmákban csak egy bizonyos népességi határ felett nem veszteséges szövetkezeti szolgáltató műhely, vagy magániparosi üzlet fenntartása. A községek vezető szervei igyekeznek elhárítani az objektív és szubjektív akadályokat a szolgáltatások fejlődése útjából. — Itt Hajóson is szeretnénk elérni, hogy a szolgáltató szakmák teljes választéka a lakosság rendelkezésiére álljon, s a kapacitás ne legyen kisebb a keresletnél — mondta Horváth Mihály, a nagyközségi tanács Végrehajtó bizottságának titkára. — Az átlagosnál rosszabb a helyzet nálunk a külterületen, Érsekhalmán és környékén, ahol körülbelül nyolcszáz ember él. A többségük a Hosszúhegyi Állami Gazdaság dolgozója. A bórfűré- szelőn kívül semmiféle szolgáltató szakember nem áll ott kinn rendelkezésükre. Szépítkezni, a különféle háztartási eszközöket javíttatni bejárnak Hajósra, tizenegy kilométerről. Megjegyzem, hogy a közlekedés jó, de természetesen ennék ellenére változta tnli akarunk ezen az állapoton. A Végrehajtó bizottság határozatot hozott, amely szerint Érsekhalmára bármilyen szakmában soron kívül adunk ki kisipari működési engedélyt. A kisiparosokon kívül Hajóson a Kalocsai Asztalos, Építő és Villamosiipari, valamint a bajai Duna menti Szolgáltatóipari Szövetkezet részlegei végeznek lakossági szolgáltatást. Az előbbinek egy-egy férfi-, illetve női fodrásza', egy női szabója, egy cipésze és egy gumijavítója áll a helybeliek rendelkezésére. A bajai központú szövetkezetnek női és férfifodrásza, valamint kozmetikusa dolgozik a településen, — A művelődési ház „nyitott ház” elképzelései alapján, a Duna menti Szolgáltatóipari Szövetkezet szakembereinek az ott készülő üzletben adunlk majd helyet — tájékoztatott Horváth Mihály. — Azt gondoljuk, hogy aki bejön a nyitott házba a külsejét rendbehozatni, az szakít egy kis időt például tárlatnéz,ésre, vagy más művelődési lehetőség kihasználására. A nagyközségben évente 50—60 családi házat építenek föl, felerészben többszintest. Elég sok lakóépületet átalakítanak, korszerűsítenek. Az építőipari kacapi- tás kevés ezekhez a munkákhoz, bár az utóbbi időben több kőműves működési engedélyt adtak ki. Jelenleg a tizenegy kőműves kisiparos közül öt főfoglalkozású, a többi mellékfoglalkozásként űzi mesterségét. — A tanácsnak is van költség- vetési üzeme, a helyi termelőszövetkezetben és az állami gazdaságban szintén található saját építőipari csoport — vette sorra az erőket a vb-titkár. — Az ipari szövetkezet ugyancsak rendelkezik egy kis létszámú építőrészleggel, de ezek együttvéve sem képesek a saját építkezések mellett a lakossági igények teljes kielégítésére. Az emberek kalákában dolgoznak, én segítek neked, te segítesz nekem alapon. Találhatók Hajóson teknővajo, köszörűs, bérfűrészelő, tűzifafűrészelő, szobafestő, villanyszerelő, lakatos, asztalos, férfiszabó, női szabó, szekérfuvarozó, fényképész, valamint női és férfi- fodrász kisiparosok is. Az egyetlen rádió- és televíziószereiő beadta az engedélyét, s így most helyben nincs kivel javíttatni a készülékeket. A nagyközségben körülbelül 360 személygépkocsi fut, s mindössze egyetlen, mellékfoglalkozású javító kisiparos van. A jól felszerelt tsz-műhelyben nem fogadhatnak kívülállókat, mert nagy a saját géppark. Kalocsára, Bajára vagy Kiskőrösre kell javításra vinni a járműveket. Gondokat okoz a vízvezeték- és a központifűtés-szerelő hiánya a községben. Az asztalosok sem győznek eleget tenni a megrendeléseknek. Elkelne még néhány vasas szakember is. — A kontárokat, amilyen mértékben lehetséges, „legalizáljuk” — ismertetett velem egy helyi megoldást Horváth Mihály vb- titkár. — Az új házak lakhatási engedélyének kiadásakor elszámoltatjuk a tulajdonost, melyik munkát kivel végeztette és menynyiért. Büntetni nem büntetjük meg a kontárkodáson kapott személyeket, de a napfényre kerülő jövedelmük után megadóztatjuk őket. Ez az eljárás talán enyhének tűnik, de nekem az a véleményem, hogy ha ők sem dolgoznának, akkor a lakossági igényeket még kisebb mértékben lehetne csak kielégíteni. A. T. S. Hogyan neveljünk citromfát ? A citromfa — még akkor is, ha termésre nem számíthatunk — igen szép és mutatós szobai növény. Nagyon távolról érkezett hozzánk —, de lassan már kezd meghonosodni, őshazája: India, Kína, Japán, Burma, Vietnam, ,Fülöp-Sizilg€itek, Ausztrália. Nagyon régtől fogva termesztik a spanyol, az olasz, a görög területeken. Nálunk is igen hamar megkedvelték — és bár éghajlati viszonyaink nem a legkedvezőbbek számára, szobai dísznövényként nagyon sokan termesztik. Nevelését csakis magoncok nevelésével tudjuk megoldani. Az érett citrom magjait egv-két napig langyos vízzel kell áztatni, azután cserépbe — jó tápdús földbe — 2 centiméter mélységbe elvetni. A cserepet napos, meleg, világos helyre tegyük. Nagyon fontos naponta állott vízzel megöntöznünk, hogy a talaj állandóan nedves legyen. Időnként a talajt óvatosan lazítsuk fel. A kis mag körülbelül egy hónap múlva kicsírázik. 'Amikor a magoncok kikeltek, egyenként ültessük cserépbe. Lehetőleg mély pálmacserepet vegyünk. mert hosszúra növő karó- gyökereinek nagy hely keill. A citrom fény- és meleigigénves növény. Igényli továbbá azt is, a relatív páratartalom legalább 75 százalékos legyen, Kicsírázás után az első évben gyorsan fejlődik, Amikor a kis magoncok már 8—10 milliméter átmérőjűek. akkor — tavasszal — kell beoltani. Mindig termőfáról kell szerezni az oltóvesszőt, amivel az oltást vagy szemzést végezzük. Oltás többféle módon lehetséges: összeforrasztásos, héj alá oltás és kecskeláboltással. A szemzést úgy végezzük el, hogy — nagyon éles, fertőtlenített késsel (denaturált szesz -f- fungi- eid hatású szer) a korona alatt egy T-alakú vágást készítsünk. A kéregrészt felnyitjuk és a szemet belehelyezzük. A szemzés helyén helyezzünk el egy vattacsomót; melyet gyakran kell majd megnedvesíteni. Azután av. egészet lazán, ritka szövésű anyaggal, gézzel kössük át. Körülbelül 10— 14 nap múlva ered meg. Ekkor szem fölött — levágjuk az alanyt. Szaporítani szokták még bújtassál — erre a tavasz vége, nyár eleje a legalkalmasabb időpont. A bújtást úgy kell végezni, hogy a vízszintesen fejlődő ágakatt — fokozatosan és finoman — meghajlítjuk és tőzeges vagy lomb- föíddel telített ládába, cserépbe fektetjük. (Fontos, hogy a földbe kerülő részt a rügy alatt kissé megmetszszük.) A földből az ág csúcsának legalább 2—3 centiméterre kell kiállnia. Jól öntözzük meg állott vízzel, azután egy nagyobb földrögöt tegyünk rá nehezéknek. A rendszeres öntözést is mindig állott vízzel végezzük, öntözések után a földnehezéket mindig tegyük vissza. Dugványozás. A szaporításnak szintén egyik ismert módja. Nemes, oltott, már termő növényről kell a dugványt szedni. A korona külső, érett hajtásaiból a legalkalmasabb 4—5 leveles, érett hajtást kell mindig szedni. A meg- gyökeresedés természetesen nem megy egyik napról a másikra. Átültetéshez a tavasz vége a legalkalmasabb Időszak. A fiatal növényeket évente, az idősebbeket 2—3 évenként ültessük át. Minden alkalommal csak 3—4 centiméterrel nagyobb átmérőjű cserépbe és gyökérlabdával együtt ültessük át a citromot. A kiegészítő földet a cserépbe jól kell tömöríteni, és alaposan beöntözni. Legelőnyösebb, ha az ültetéshez használt föld: homok, érett komposzt és jó minőségű föld azonos arányú keveréke. A citromnövényt májustól szeptemberig tarthatjuk a szabadban is, kissé árnyékos helyen. Az idő alatt, míg a növény a szabadban van. kéthavonta tápsós oldattal is öntözzük meg. Amennyiben gombás megbetegedés tünetéit észlelnénk, akkor Bordóilé 1 százalékos oldatával permetezzük. Kz 1,3 százalék feletti töménység már perzseli a leveleit. Állati kártevői ellen Foszfitiont használjunk. Időnként igényli a műtrágyázást. A nitrogén, foszfor, kálium kombináció Citromfoska néven vásárolható a szaküzletekben. (Egy liter vízhez 2—3 gramm • Kökény Gyuláné és SzijJ Zoltán naponta száz hibajelentést rögzít. használattá lenne, ám a legtöbb cégnél idegenkednek tőle, holott a telexhálózat világszínvonalú hazánkban,. — Szinte lehetetlen megkapni a bejelentőt, arról nem is beszélve, hogy „közönségesként” reménytelen a beszélgetésre várni... Iványosi Szabó Tibor nagyot sóhajt, — Ha van egy csatornái, akkor az csak bizonyos mennyiségű vizet ereszt át, ha több víz jöin, áirtvíz lesz. Képtelenség a jelenlegi helyzetben ennyi intenhívást lebonyolítani. Aszerint rangsorolunk, hogy ki mennyit fizet, de így sem győzzük. Ennek oka másodsorban az, hogy kevés a kezelőszemélyzet. A szakmáinak szinte semmi vonzó oldala nincs, a műszakpótlékkal is alacsony a fizetés, és karácsonyi, szilveszteri szolgálatot is kell adni. Annyi a munkájuk, hogy háromóránként öt perc pihenőt tarthatnak csak! Arról, hogy az utóbbi időben miféle válogatott sértéseket vágnak hozzájuk az előfizetők, szólni sem érdemes, annyi azonban bizonyos, hogy kiét becsületsértési kódex kitelne már a hallottakból. Higgyék el pedig: nekünk az az érdekünk, hisz akkor szerzünk bevételt, ha sikerül megteremteni az összeköttetést. Naponta kétezer érkező és kétezer kimenő hívásunk van, varázslók nem vagyunk, ennél többet képtelenek vagyunk lebonyolítani. — Oda fut be a tudakozók hívása. Magam is sokszor kérdezek egy-egy telefonszámot, hisz a könyv igen elavult. — A könyv! — a távközlési osztály vezetője csak legyint. — A benne szereplő számok hetven százaléka megváltozott! — Akkor miért nem adnak ki újat? — Mire megjelenne, kezdhetnénk elölről. Hamarosan belép a széchenyivárosi központ, egy sereg szám ismét megváltozik. Az új központ átadásáig nem számíthatunk új listára. Beszélgetésünk záróakkordjaként végigjártuk a központot. A hibabejelentőben ketten is ülIliCitV ------ DuLOX, I liUcf b a z átlag — válaszolnak, kérdeznek, vizsgálnak. Cseppet sem látszanak nyugodtnak, gyorsan, tétovázás nélkül teszik a dolgukat. Ha központberendezés lennék, hamar elszédülnék: megállás nélkül forognak a tárcsák, várják mikor akaszkodhatnak egymásba: mikor adhatják a búgó hangot, mikor teremthetnek összeköttetést. 430—480 ezer beszélgetést bonyolítanak le havonta, és legalább kétszázezer a sikertelen hívások száma, azt hiszem, hogy csak az idősebb szerelők emlékeznek még arra, amikor a síri csöndet csak óránként-félóránként törte meg egy-egy tárcsa- fondiulat. Üzemelnek itt még 1949-ben telepített berendezések is, van munkája tehát a szolgálatos műszerészeknek. Az interközipontban egymástól pár centire ülnek a kezelők, fejükön halLgató, szájuk előtt mikrofon; a „Szekszárdi tizenegy - négyszázkettő, jegyeztem!”, „Sajtó? Várj, adom a hívót!” „Budaipest százhúszon négy -ütszáztizenkiilenc? Maradjon, kapcsolom a hívómat!” szavak bábeli zavarrá olvadnak össze; pillanatnyi megállás nélkül folyik a kapcsolatkeresés és -teremtési, tíz perc múlva már én vagyok ideges a monotonná egybefolyó hangáradattól. Az interjegyek szünet nélkül érkeznek a gyorsan forgó futószalagon; figyelem a kezelőket, van, aki öt vonalon dolgozik egyszerre. Időnként megrándul egyikü'k-másikuk arca, gondolom ekkor sértik őket vérig azok, akik reggél nyolckor kértek Pestet, s- most, negyed tizenkettőkor kapják meg. Egy-két adat hiányozván, lerakom a kagylót, vonalra várok. Eltelik tíz perc, sehol semmi, eszembe jut, hogy ennyi idő alatt gyalog is odaértem volna dühös leszek. Aztán azt gondoLom: ha lenne kalapom, megemelném a központosok előtt 1981-ig, az új berendezés elkészültéig ez a leghumánusabb cselekedet. Ballal József I KÉSZENLÉTBEN AZ EMBER ÉS A GÉP Felkészült a vasút a télre