Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-10 / 291. szám

J3ÍCA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 291. szám Ára: 90 fillér 1978. december 10. vasárnap Ipari szövetkezetek termékei külföldön Megyénk kisipari szövetkezetei jelentős exporttevékeny­séget bonyolítanak le. Gyártmányaik jó minősége és a meg­felelő piackutatás a régi megrendelők mellé egymás után sorakoztatja fel az új partnereket. Az alábbiakban megyénk három jelentős exportáló szövetkezetének eredményeiről adunk hírt. Az; alakulásának 30. évforduló­ját nemrégen ünneplő Kiskun­félegyházi Asztalosipari Szövet­kezet az idén kezdte meg az ex­port termékek gyártását. — Amikor lehetőségünk nyílt francia megrendelésre dolgozni, kapacitásunkat alaposan meg­vizsgálva vállalkoztunk erre — mondta Bondor László elnök. — Az ÁRTEX Vállalat közvetítésé­vel jutnak el a nyugati országba a műhelyeinkben készülő ruszti­kus kisbútorok. A 'háromféle ter­­méklbőL az idén 2200 darabot adunk át, s már megkaptuk a jö­vő évi rendelést is. Jóleső érzés­sel vettük tudomásul; hogy a francia cég elégedett a munkánk­kal. Ezt bizonyítja az is, hogy jö­vőre 4 e -er kisbútorra jelentették be az igényüket. A múlt évben 26,5 millió fo­rint volt az árbevételünk, s az idén elérjük a 30 milliót. Külön örülünk annak, hogy a francia Összehívták az országgyűlést * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkot­mány XXII. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1978. december 20-án, szerda délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetését, valamint a Büntető Törvénykönyv­ről szóló törvényjavaslatot. (MTI) NÖVEKSZIK AZ AKCIÓ VONZEREJE Három év alatt 1216 munkáslakás Az SZMT kezdeményezésére és javaslatára megyei prog­rammá vált 2000 munkáslakás építése az V. öt­éves terv során. A munkáslakás-épitési akció 1973. január 1-től lépett érvénybe. Célja, hogy az állami vállalatok fizikai dolgozói és a termelés közvetlen irányítói, e program kereté­ben, a tanácsi értékesítésű lakásokhoz hasonló anyagi felté­telekkel és havi törlesztési lehetőséggel jussanak magánerős lakáshoz. A kedvezmény csak meghatározott településeken felépített, telepszerű, többszintes lakóházakra érvényes. • A kiskunfélegyházi Asztalosipari Szövetkezetben Kocsis Béla mű­vezető ellenőrzi csomagolás előtt az egyik 4 fiókos komódot, amely­ből 700-at adnak át a francia megrendelőnek. (Opauszky László felv.) Kiskunfélegyházáról Franciaországba megrendelésért kapott 4 millió forint értékű valuta hozzájárul népgazdaságunk dollárbevételé­nek növeléséhez. Termelési együttműködés A Császártól,tési Vegyes- és Építőipari Szövetkezet tevékeny­ségében nagy szerepe van a kooperációnak. A termelési együttműködés keretében előál­lított valamennyi terméke közve­tett. úton exportra kerül. A szö­vetkezet mechanikai részlegének dölgozói már nagy gyakorlatot szereitek a Zsiguli-műszerfaisze­­relésóben, amit az MMG Auto­matika Művek budapesti gyár­egységével kooperálva végeznek. Mint Varga István elnöktől meg­tudtuk, áz idén 440 ezer műszer­falat és ugyanennyi számláló (Folytatás a 2. oldalon.) A vállalatoknak hosszúlejáratú, kamatmentes kölcsön formájá­ban a kedvezményekkel csökken­tett eladási ár 20 százalékát kell biztosítani. 10 százalékát a dolgo­zóknak kell előtörlesztésként be­­fizetniök, az, ár 70 százalékára pedig az OTP kölcsönt nyújt. 1976. január 1-évél — az árnö­vekedésre való tekintettel — mó­dosítások történték, aminek kö­vetkeztében — többék közt — 20 ezer forinttal magasabb, a szo­bák számától függően 60—100 ezer forint lett az állami támo­gatás. Tizenöt évben szabályozták a vállalati kölcsön legrövidebb visszafizetési idejét, lehetővé vált, hogy a szükséges 20 százalék vál­lalati támogatást — munkás há­zaspár esetén — a házastársak munkaadói 10—10 százalék arány­ban megosszák. A Iákás jut tatás­ban részesülők az első öt évben 20 százalékai mérsékelt havi tör­lesztési részletet fizetnek. A kedvezmény korlátlanul me­gyénk három városára, Kecske­métre, Bajára; Kalocsára vonat­kozik, majd időköziben lehetőség nyílt korlátozott mértékben Kis­kunfélegyháza és Kiskunhalas város bekapcsolására is. A munkáslakás-akció mind a vállalatok, mind a dolgozók ré­széről jó fogadtatásra talált. Er­re a célira a gazdasági szerveze­tek 1976. január 1-től 1978. szep­tember 30-ig 55 millió forintot fordítottak, az összes vállalati tá­mogatás közel 40 százalékát. Az V. ötéves terv első két évé­ben 756 jutott, ebben az évben várhatóan még 460 munkás jut új lakáshoz, így az első három évi teljesítés 1216 munkáslakás. Ez időarányosan 101,3 százalékos megvalósításnak felel meg. A fenti számok vetületében is megállapítható, hogy a munkás­­lakás-építési akció vonzereje erő­södött, A lakások döntő többsége OTP-tői vásárolt, vállalati javas­latokra épülő lakás, tanácsi ki­jelölés alapján. Ez a forma a vál­lalatok részéről kedvezőbb, a pénz biztosításán kívül más gond nem merül fel, a dolgozók a la­káskulcsot kézhez kapják. Ebben a keretben a lakások állami cél­csoportos beruházásokként épül­nék, ami a költségek alakulása szempontjából sem közömbös. Vállalati szenvezésben a BÁCS­­ÉP, az ÉPSZER, az Észak BKM Vízmű Vállalat épített lakásokat. A dolgozókat a vállalat jelölte ki, s lényegesen olcsóbba kerültek az otthonok. Nagyobb lehetne a szövetkezeti szervezésben épült munkáslaká­sok aránya az eddiginél. A ME­ZŐGÉP Vállalat dolgozói a meg­mondhatói, milyen előnyös volt számukra — s természetesen a vállalatnak is —, hogy szövetke­zeti keretben, saját kivitelezésben készítette lakásaikat a munka­adó. A vállalati, szövetkezeti lakás­építés jelentősen növelhetné az új otthonok számát, s a kisebb költségek is könnyítésének az építtetők terhein. Legyenek rajta gazdasági veze­tők, érdekelt szervek, s dolgozók egyaránt, hogy minél többen él­jenek a szövetkezés adta kedvez­ményekkel. előnyökkel. Annál is inkább, mert mint látták, a munkásLakás-igónylök száma év­ről évre növekszik. Ehhez a hátralevő tervidőszak­ban még célratörőbb szervező munkával segítenek hozzá a szak­szervezeti szarvék, kezdve a me­gyei testülettől az alapszerveze­tekig. A vállalati szakszervezeti szervek hatásos közreműködésén is nagymértékben múlik, hogy a lakásépítési alap minél nagyobb hányada kerül jön. munrkásilakás­­építés támogatására. Az ezzel összefüggő kérdéseket rögzítsék, s határozzák meg a kollektív szerződésekben. Szorgalmazzák, hogy a szövetkezeti forma minél nagyobb tért nyerjen a munkás­­lakás-építés programjában. Mert, ismételten hangsúlyozzuk, mind­ez kedvező a dolgozók, s a kis anyagi forrásokkal rendelkező vállalatok számára egyaránt. S ez is egyik elősegítője annak, hogy megfelelő szervező munká­val, összehangoltsággal, összedol­gozással feltétlenül felépüljön a .tervidőszak végére a 2000 mun­káslakás. T. I. A jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet vasipari üzeme évek óta készít különféle laboratóriumi be­rendezéseket. Köztük jelentős mennyiségű komplett vegyifülkét. Ezekhez a gyártmányokhoz sok alkat­részt kell az esztergályosoknak elkészíteni. Nem ré­gen készült el egy új gépműhely, ahol már jó körül­mények között dolgozhatnak a zömmel női esztergá­lyosok. Iván Miklósné egyike azoknak a fiatal szak­munkásoknak,'akik a szövetkezetben tanulták meg a szakmát. (Pásztor Zoltán felvétele.) EGYRE NÖVEKSZIK A FORGALOM Az árellenőrzés és a vásárlók érdeke Bács-Kiskun megye mintegy háromezer üzíletében közel ti­zenötezer kereskedelmi dolgozó, a lakosság felével naponta érint­kezve végzi feladatát. Az egvne növekvő forgalom — az idén több mint 14 milliárd forintort költött el a megye lakossága a boltokban, áruházaikban, vendég­látó helyeken — igen szoros el­lenőrzési rendszert követel. Az árukínálat javítása, a hálózat bő­vítése. korszerűsítése a vásárlók érdekelt szolgálja, ugyanúgy, mint a fogyasztói áraik rendsze­res vizsgálata. Hisz az sem mind­egy a vevőknek, hogy a kiválasz­tott áruért annyit fizetnek-e amennyi jár, avagy sem ... A Bács-Kiákon megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya — együttműködve a városi, nagy­községi tanácsok és a járási hi­vatalok szakigazgatási szerveivel — rendszeresen végez árellenőrző vizsgálatokat. E sokoldalú, körül­tekintő és alapos munkát mint­egy háromszáz társadalmi ellen­őr segíti. A vizsgálatok tapaszta­latait nemrégiben terjesztették a megyei tanács termelési és ellá­tási bizottsága elé. A közel két évig tartó ellenőrzéssorozat ta­nulságait a következőkben össze­gezhetjük. A 6335 vizsgálatot követően 12,8 százalékban fedeztek fel szabálytalanságot, s indítottak eljárást az elkövetők ellen. Mi­ből adódtak ezek a hibák? Leg­több esetben nem a vásárlók szándékos megkárosítását fedez­ték fel az ellenőrök, de például az árjelzések hiányossága, a sza­bálytalan áralkalmazás, a minő­ségcsere. vagy rosszul kalkulált fogyasztói ár csorbította a vásár­lók érdekeit. Mindenesetre az. hogy a szö­vetkezetek, vállalatok belső el­lenőrei ugyanez idő alatt csupán 3 százaléknyi hiányosságot ész­leltek, arra is figyelmeztet, hogy a belső ellenőrzés hatékonysága még hagy követelményeket... Az élelmiszer-kereskedelem­(Folytatás a 2. oldalon.) Több pedagógus, tanterem és tanuló Az oktatásügy minőségi fej­lesztése bonyolult és költséges. Egy-egy új, korszerű iskolai tan­terem létesítése több mint egy­millió forintba kerül; s nem „olcsóbb” a fiatal pedagógusok kiképzése sem. Ugyanakkor átrendeződik a te­rület. Bács-Kiskun megyében is részint kihasználatlanul állnak a külterületi, tanyai kisiskolák osztálytermei, részint pedig a vá­rosokban egyre nagyobb zsúfolt­sággal küszködnek a pedagógu­suk. A fejlesztés kérdéseit bo­nyolítja még az is, hogy a de­mográfiai hulláim következtében évről évre -növekszik az általános iskolás gyermekek száma. Ez a tendencia a jövőit illetően tartós­nak ígérkezik. iBács-Kiskun megyében jelen­leg csaknem hatvanezer tanuló jár általános iskolába. A közép­fokú tanintézetek, gimnáziumok és szakközépiskolák diákságának létszáma hétezer-k-ilencszáz, a szakmunkástanulók száma ennél ezerrel több. A középfokú intéz­ményeket látogató fiatalok ará­nya lényegében megegyezik a ta­valyival, de az általános iskolá­sok száma egy év alatt hétszáz­zal növekedett. Az előző évihez viszonyítva to­vább javultak a közoktatás tár­gyi és személyi feltételei. A körzetesítés, illetve az el­néptelenedés következtében hu­szonkét külterületi tanintézetben szűnt meg a gyermekzsivaj, így jelenleg 258 általános iskoláiban tanítanak a megyében összesen. A tantermek szánna mérsékel­ten: tizeneggyel emelkedett, ám ez az adat bonyolult átrendező­dést takar. Épült ugyanis egy 16 tantermes iskola (Kecskeméten), 31 tanteremmel bővítették a régi intézményeket (a legjelentősebb mértékben Hajóson, Császártölté­sen és Kiskunhalason), s erede­tileg más célra használt, az ok­tatás számára átvett épületekben pedig 33 osztályhelyiséget alakí­tottak ki. Ezzé] szemben negyven­hét ideiglenesén, vagy szükség­­megoldásiként hasznosított te­remben szűnt meg az oktatás a bezárt tanyai kisiskolák mellett. A megyében az idén hetvenhat általános iskolában oktatnak a legkorszerűbb feltételek mellett, az úgynevezett szaktantermi rendszerben. Nem kielégítő vi­szont, hogy csupán hatvanhat tanintézet diáksága használhat tornatermet. Nem változott a di­ákotthonok száma sem 5 a húsz megyei általános iskolai kollé­giumban kétezerszáz gyermek lakik hétfőtől szombatig. Emelkedett viszont az általános iskolákban tanító pedagógusok létszáma. Az idén ötvennefl töb­ben, összesen háromezer-hat­­százötvenem dolgoznak a megyé­ben. Amíg tavaly száznyolcvan­hat pedagógus látta el munkáját a szükséges szákimai képesítés hiányában, addig idén már csak száznegyvenöt képesítés nélküli nevelő alkalmazására volt szük­ség. Pedagógiai élethivatásukat hetvennégyen kezdték meg az 1978—79-es tanévben. A pályakezdőket csaknem mindenütt végzettségüknek meg­felelő munkakörben foglalkoztat­ják, ennék is köszönhető, hogy míg a szakos ellátottság megyei átlaga tavaly 79,1 százalék volt, addig az idén már 81,4 százalék. Az idegen nyelveket mind, az oroszt pedig 92,2 százalékos arányban tanítják szakos peda­gógusok. Hiány van még azon­ban kémia-, ének- és tornataná­rokban — ez utóbbiak ellátott­­sági aránya 68—70 százalék. P. M. Milyen volt hajdanán egy termelőszövetkezeti zárszám­adási beszámoló? Ha jó „szó­­képességű" volt az elnök — és rendszerint^az volt — akkor egy darabka papírra felírta magának a legfontosabb ada­tokat, azután felállt, és be­szélt. Előszóval, kicsit vissza­tekintve. kicsit előrenézve szólt az esztendőről, legin­kább pedig az emberekről. Megemlékezett a nagy próba­tételekről és azokról, akik azt levezették, elmondta az elmúlt év emlékezetesebb kudarcait, de anekdotáit is. Azokban a régi, mai mércével mérve ki­csi szövetkezetekben nem volt ritka az olyan beszámoló­beszéd, amelyben minden tag vagy legalább minden család neve előfordult. Azután jött a méretek nö­vekedése, és a sokoldalú elemzés igénye. Szabályok ír­ták elő. hogy ml legyen a be­számolóban és ennek bizonyí­tásául a beszéd szövegét csa­tolni kellett a beterjesztendő jegyzőkönyvhöz. Az elnök kénytelen volt leírni a szöve­get, és ebben valósággal nyü­zsögtek az adatok, másra nem jutott hely, se idő. Ennek el­lensúlyozására találták ki, hogy a számokat előre kikül­dik, így a beszámoló már a szöveges elemzésre korlátozód­hat. De az emberekre így is alig maradt benne hely. Csak a típusszöveg: ..tagságunk se­gítségével", valamint a szo­cialista brigádokról való — elő is írt — megemlékezés. Nagyon jó lenne most ezen a gyakorlaton módosítani egy kicsit. A számokat minden­képpen ki kell küldeni, de ta­lán az elemzést is jó lenne, mert a sok ezer hektárok sok millió forintjaiból adódó kö­vetkeztetéseket az egyszerű parasztember legfeljebb több­szöri elolvasás után tudja kö­vetni. Kellene viszont, nagyon kellene ismét többet beszélni az emberekről. Akár úgy is, hogy jó, a leírt szövegben le­gyenek benne az „elvárások”. De az elnök időnkint tegye le a papírt, és saját szavaival, saját emlékezetére támasz­­kodxm beszéljen az emberek­ről. Nagy próbatételeknek és ezek levezetése során a hét­köznapi hőstetteknek most sem vagyunk híján, anekdoták is teremnek, \ha nem is az iro­dákban, de a műhelyekben, az irányító pultoknál, a veze­tőfülkékben feltétlenül. Azon kívül pedig keményedík a gazdasági helyzet, a helytál­lás anyagi elismerése — leg­alább is széles körben — egy­re nehezebb. A jövedelem be­határolt, mindenféle juttatást szabályoznak, mégpedig szo­rosan, mert szoros az ország gazdasági helyzete, a mező­gazdaságé éppen úgy, mint az iparé. Az elnöktől, sőt a zárszám adási anyag előkészítőitől is átállást kíván enrtek az új módszernek meghonosítása. Kicsit át kell hangolódni, ha az elnök a beszéd — leg alábbis gondolati — elökészi tés során be akarja tűzdelni, jó sorrendbe rakni az ered­mények elérésének emberi mozzanatait is. Megéri azonban a cél a fá­radságot. A zárszámadások — kopottnak tűnő kifejezés. de ideillő — emberközpontúságá­nak visszaállítása. Mert le­het, hogy a régen áhított ebédlő felépítésére jövőre sem lesz pénz. Ezt azonban a jog­gal türelmetlenkedő emberek hamarabb megértik, ha a zár­számadás egész légköréből ki­cseng, hogy nem azért marad el a beruházás, mert itt nem tartják fontosnak az embere­ket. Es lehet, hogy az 1979-es terv elkészítése során a meg­oldandó feladatok növeked­nek. De ezt is könnyebb lesz elérni, ha a közösségi megnyi­latkozásokba visszahozzuk azokat a régen oly kedves, né­ha szövetkezetszerte hetekig emlegetett. egy-egy ember magánéletében pedig haláláig szép emlékként őrzött embe­ri mozzanatokat. F. B. Hm Számadás az emberekről Cselekvési program 3. oldal Művelődés, irodalom, művészet 3. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom