Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-13 / 293. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Időnként felszakadozó felhőzet, szórványosan eső, záporeső. Több helyen megélénkülő, helyenként megerősödő déli. délnyugati szél. Néhány helyen köd. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 1—plusz t, legma* gasabb nappali hőmérséklet: általában 8—13 tok között, néhány tartósan ködös helyen 5 fok közelében. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 293. szám Ára: 90 fillér 1978. december 13. szerda KARÁCSONYI BAROMFIEXPORT Ötven vagon szárnyas az ünnepekre Zavartalan a lakosság baromfihús- és tojáséi látása, a termelők, s a feldolgozó ipar igény szerinti mennyiségiben kínálja áruját a fogyasztóknak. A bőséges felhozatalnak is része van abban, hogy nő az étvágyunk a könnyebben emészthető szárnyashús iránt: baromfihúsból 16 kilogramm, tojásból pedig 270 az egy főre jutó hazai fogyasztás. Ez a fejlett országok szúwona lávail megegyezik, a világon is csak az Egyesült Államok és Kanada előz meg bennünket e tekintetben. A hazai ipari baromfihús-termelés 25 százalékát adó Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat gyáraiban, áhol az idén 50 ezer tonna baromfit vágtak, az év végi ünnepekre készítik a pecsenyeszállítmányokat. Külföldi megrendelésre naponta átlagosan mintegy 11 vagonnyit indítanak a vállalat 80-féle termékéből, s a karácsonyi pulykánál is keresettebb az egésze illetve a darabolt kövérliba, s belsősége, a máj. Ez utóbbit a franciák fogadják, a libahúst pedig az osztrák és az NSZK vevők vásárolják. Piaca van újdonságuknak, a griill-libának is, ami sütésihez előkészítve, 3,5—4 kilogrammos súlyban jut el a megrendelőkhöz. Ebből a termékből az idén 10# ezret exportáltak, s a keresletnek megfelelően növelik majd jövőre termeltetését, feldolgozását Az exportlehetőségek kihasználása mellett az eddiginél nagyobb gondot fordít a hazai ellátásra, a választék bővítésére a vállalat Csak decemberben, az év végi ünnepekre, 50 vagonnyi sütésre-főzésre előkészített szárnyast ad a kereskedelemnek a kecskeméti és a kiskunhalasi • Darabolt pecsenyének való, tálcán. gyár. A korábbinál több darabolt árut forgalmaznak, gondolva az egyedülállóikra, a kisebb családok igényére is. Az ünnepek előtti napokban korlátlan menynyiségű friss vágású, bontott csikkét kapnak az üáletak; s a nagytestűék sem hiányoznak majd a pultokról. Az év utolsó hónapjának termelési, értékesítési finisében a gyár irányítói a következő gazdasági érvre készülnek. Az 1979. évi termelésüket az értékesítési lehetőségiek határozzák meg s a gazdaságosság és minőségi árutermelés kerül előtérbe. Ennek megfelelően egyeztetik a partnergazdaságokkal a termeltetés ütemét és arányát. A piackutatások szerint a jelenlegi baromfihúskínátatnál nincs többre szükség, elegendő az exportigények kielégítésére, a hazai fogyasztói ellátásra. Szükséges azonban a feldolgozás korszerűsítése, a tenyésztés modernizálása és a fajták piaci igény szerinti megválasztása. Jelenleg ugyanis túlságosan ingadozik a vágásra kerülő baromfi egyöntetűsége, ami rontja feldolgozhatóságát, értékesíthetőségét. V. E. • Sütésre készítik a karácsonyi pulykát. ÉPÜL AZ ÖNTÖZŐMŰ KALOCSA TÉRSÉGÉBEN A Duna mellék nagy beruházása • Tóth József főző-ftnonító mester a 20 hektoliteres főzőüstöt készíti elő töltésre. A Duna—Tisza közén elég mostohák a természeti adottságok. Gyakori a gyengén termő homok-, vagy sziktalaj, a vízjárta, semmire sem használható terület. A Tiszántúl fekete földjeihez képest jóval költségesebb itt a mezőgazdasági termelés. E helyzet megváltozását segíti elő a talajjavítás, a tereprendezés, a víz szabályozása, más szóval a melioráció, amelyre minden évben jelentős összeget fordítanak Bács-Kiskun megyében, hiszen ez a munka a gazdaságosabb termelést mozdítja elő. Népgazdasági jelentőségét hangsúlyozza az, hogy állami költségvetésből anyagilag is támogatják a meliorációt, s az állami hozzájárulás mértéke a beruházási költség 70 százalékát is elérheti. A szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztő Bács-Kiskun megyében oly fontos öntözéses gazdálkodást előkészítő beruházásnak része a talajjavítás, a tereprendezés, táblásítás, amelyet a gazdaságoknak az öntözőtelep építésével együtt, vagy azt megelőzően kell elvégezniük. Ez a munka indokolt, mivel a következő években tovább csökken a mezőgazdaságilag hasznosítható földterület, a települések növekedése, a környezetvédelem és egyéb okok miatt. A belterjes, öntözéses gazdálkodás fejlesztése az egyik mód a területcsökkenés okozta veszteség ellensúlyozására. Az MSZMP Központi Bizottsága ez év márciusi határozata, a meglevő öntözőtelepek jobb kihasználásával együtt, ezért sürgette többek között az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztését. Kalocsától délre az 1960-as években épült egy 4 ezer hektáros öntözőmű, amelynek vizét Bátya, Fájsz, Miske és Dusnok mezőgazdasága hasznosítja a fűszer-, zöldség-, valamint a takarmánynövény-termesztésben. Az akkoriban több tízmillió forintba került létesítmény kivitelezését egész szerény mértékű melioráció előzte meg, és ez az öntözőmű kihasználására jelenleg is kihat. Egy évtizeddel később Kalocsától északra, Foktő, Úszód, Dunaszentbenedek, Géderlak, Ordas és Dunapataj határában kezdődött el a tereprendezés, talajjavítás, táblásítás, üzemi útépítés, amely 13,6 ezer hektár, túlnyomórészt szántó, szakszerűbb hasznosítását tette lehetővé, és a melioráció 2400 hektáron öntözőmö építését készítette elő. A dunaszentbenedeki Űj Hajnal Tsz kezdeményezésére, egyszerű társulást alakítottak a hat község mezőgazdasági szövetkezetei, hogy közös erőből végezzék el a 37 milliós beruházást, amelynek kivitelezését az állam 70 százalékos anyagi támogatással segítette. Itt az utóbbi években önkéntes földcserével, talajjavítással, a te• Ebből a csatornából a nyáron már öntözte a fűszerpaprikát a közös gazdaság. Nagy Pál az öntözőfürt társulás műszaki vezetője mutatja az új műtárgyat. repadottságtól függően 960x960 méteres földtáblákra osztották fel a 13 676 hektárt, szegélyükre 163 kilométer hosszúságban üzemi földutakat építettek, amelyek kora tavasztól az ősz végi esők beálltáig járhatók. Rendkívül meggyorsult és olcsóbbá vált a mezőgazdasági áruszállítás az érdekelt szövetkezetekben. A földutak később majd tartós burkolattal megerősíthetők, de jelenlegi állapotukban is biztonságosan járhatók. Műszaki átadásuk óta nem fordult elő, hogy traktor, kombájn, vagy más jármű elakadt volna e földutakon. A tereprendezés következtében a pár hektáros parcellák, vízjárta mélyedések kiegyenlítődtek, és a nagyüzemi terület szerves részévé váltak. Ily módon mintegy 6 százalékkal gyarapodott a hat község határában a művelhető terület. A táblásításkor elvégzett talajvizsgálat már 1975-ben olyan adatok birtokába juttatta az érdekelt szövetkezeteket, amelyekkel új alapokra helyezhették a tápanyag-utánpótlást: a talaj, a növényzet szükségletének megfelelő szerves és műtrágyázást. A melioráció a mai követelménynek megfelelő üzem- és munkaszervezésre serkentette a gazdaságokat, lehetővé tette a korszerű termelés- és vetésszerkezet kialakítását, a nagy teljesítményű gépek alkalmazását. Ez a terméseredmény alakulásában már éreztette hatását, a jövőben pedig még inkább. Az idén ugyanis megkezdődtek a 2400 hektáron öntözőmű létesítésének munkálatai. Az első szakaszban Foktő és Úszód határában a Dunaszentbenedeki Öntözőfürt Társulás és a Duna menti, Kiskunsági Vízgazdálkodási Tár• A tápcsatorna helyéről kiemelt földet teríti szét Bóna Antal keceli traktoros a foktői Béke Tsz területén. (Straszer András felvételei) Értelmes versenyt! Egy évvel ezelőtt, tavaly decemberben látott napvilágot a Szakszervezetek Országos Tanácsának, valamint a KISZ Központi Bizottságának a munkaverseny továbbfejlesztéséről szóló közös állásfoglalása. Ennek lényege az, hogy a munkaverseny-mozgalom minél inkább szolgálja főbb gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, segítse a munka hatékonyságának növelését, a termelékenység javítását, a vállalati belső tartalékok feltárását és az export fokozását. A munkaverseny fejlődésében tapasztalható kedvező jelenségek — amelyek ugyan nem újak, de csak az utóbbi egy-két évben kezdtek igazán meghonosodni — azt bizonyítják, hogy ezek a követelmények nem maradtak csupán jelszavak. Az újságok nap nap után adnak hírt az új kezdeményezések elterjedéséről. A szolgáltató vállalatok brigádjai indították el a „munkád mellé add a neved” mozgalmat, amelyet más közösségek is átvettek. Az építő- és szerelőipari vállalatok brigádjai közül egyre több ad garancialevelet elvégzett munkája mellé. A könnyűiparban a „ne adj tovább hibás terméket" mozgalom terjed és még hosszan sorolhatnánk a változatos elnevezésű kezdeményezéseket, amelyeknek azonban egyetlen közös célja van: a munka minőségének javítása. Egyre több üzemi kollektíva kapcsolódik be az anyag- és energiatakarékosság jegyében indított mozgalmakba is. A kohó- és gépiparban dolgozó szocialista brigádok például ez évre több mint 2 milliárd forint értékű anyag- és 300 millió forintnyi energia megtakarítását vállalták, s az évközi eredmények arról tanúskodnak, hogy várhatóan sikerül is teljesíteni felajánlásaikat. A felsoroltakon kívül számos helyi kezdeményezés törekszik a munkaidó, a gépek kapacitásának jobb kihasználására, a munkafegyelem javítására. A jó példával elöl járók nevével, kezdeményezéseivel gyakran találkozunk, s igaz az is, hogy egyre többen követik őket. De az egész munkaverseny-mozgalomra mégsem ők a jellemzők, az átlagot, a derékhadat még nem ók képviselik. Az idei vállalások és teljesítések között tallózva még most is találni olyan felajánlásokat, amelyekről már messziről lerí, hogy formálisak, nem lényegre törők. Es vannak olyan munkaverseny-szervezők, gazdasági vezetők, akik nemcsak elfogadják, hanem értékelik is ezeket. Még dívik a menynyiségi szemlélet is, amelyen az ismert kivételektől eltekintve, túlhaladt az idő. Az élenjárók példája azt bizonyítja, hogy a munkaverseny, a szocialista brigádok lelkesedése, tenniakarása ma is hasznosan járulhat hozzá a korábbiaknál jóval bonyolultabb gazdasági feladatok megoldásához. Am még ma is akadnak Olyan közösségek, amelyek képtelenek szabadulni a régi beidegződésektől. De a legnagyobb gond mégsem ez. A nehézségek fő oka az, hogy hiába a lelkesedés, a tenniakarás, mert gyakorta nincsenek meg a helyi feltételek a tartalmasabb, hasznosabb válalások megtételére és végrehajtására. Az utóbbi hetek, hónapok szocialista brigádvezetői tanácskozásain nemegyszer nehezményezték a résztvevők, hogy az anyag- és alkatrészellátás, a munkaszervezés hiányosságai, az egyértelműen a mennyiség fokozására ösztönző anyagi érdekeltség és más tényezők nagyban hátráltatják őket vállalásaik végrehajtásában. Elvárjuk és szorgalmazzuk a munkahelyi közösségek kezdeményezését, azt, hogy járjanak elöl az önművelésben, a tudatformálásban, s utóbb már azt is, hogy mindezzel elsősorban a munka és a termékek minőségének javítását, a hatékonyság növelését szolgálják. De még mindig vannak olyan munkahelyek, ahol csak szavakban élnek ezek az elvárások, ahol a hely szelleme nem igényli ténylegesen a mozgalom minőségi változásait. A munkaverseny nem járhat külön utakon, céljai nem szakadhatnak el az üzemi környezettől. A mennyiségi szemlélet például nem a munkaversenyre jellemző elsősorban, nem a mozgalom hibája, hanem a vállalati vezetésé. A vásár persze kettőn áll. A brigádoknak kritikai észrevételeikkel, kezdeményezéseikkel segíteniük kell a gazdasági vezetőket a belső tartalékok meglátásában, feltárásában. A vezetésnek pedig olyan értelmes, hasznos célokat kell állítaniuk a brigádok, a versenyzők elé, amelyek arra inspirálják a kollektívákat, hogy megtegyék a magukét a minőség, a hatékonyság javítására. K. L. sulat közös munkájával 735 hektáros öntözőtelep épül. A íajszi öntözőfürt üzemeltetési tapasztalatait felhasználva, itt már korszerű műanyag csöves vezetékhálózatot fektettek le, ami a műszaki hibákat a legalacsonyabb szintre csökkenti le. Több kilométer hosszú csatorna is épült, amely a Foktő és Úszód határmezsgyéjén létesülő szivattyúállomáshoz vezeti a Duna vizét. Az Ideiglenesen működó tápcsatornából nyáron fűszerpaprikát öntözött a foktői Béke Tsz. Az egész öntözőmű a Kalocsától északra fekvő kertészeti gazdaságok fűszerpaprika- és zöldségnövény-termesztését teszi biztonságosabbá a korszerű öntözött telepen. K. A. Kecskemétről Kanadába A Budapesti Likőripari Vállalat 130 dolgozót foglalkoztató kecskeméti üzemében tettünk: rövid látogatást a minap. Berende László üzemvezető tájékoztatóját idézzük: — Üzemünknek három fő tevékenysége van — mondta a többi között. — Az értékesítés, a gyümölcsszeszfőzés, valamint a palackozás. A szeszfőzést a Vasút utcai telepünkön végezzük, ahol a kistermelőiktől és nagyüzemi gazdaságoktól átvett különféle gyümölcsökből — főleg barackból — főzünk pálinkáit. Az idei 260 ezer literes tervünket várhatóan 300 ezer literre teljesítjük. Jó volt az alapanyag-ellátásunk az idén, és így sikerül a többlettermelési amelynek jó része exportra kerül. A kecskeméti barackpálinka igen keresett áru a tőkés államokban. A palackozással foglalkozó dolgozóink a jórészt tartálykocsikban érkező különféle likőröket és pálinkákat töltik formapalackokba. Inmen kerül a bel- és külföldi vásárlókhoz — főleg Kanadába — a többi között az Umicum, a Fütyülős barack, a Pecsétes barack, a Császárkörtei a 'kancsós Hubertus, összesen mintegy 10—12 féle ital Ez a tevékenységünk igen munkaigényes, hiszen a palackokra több címkét kell ragasztani és ezeknek a különböző méretű és formájú palackoknak a gépi töltése egyelőre nem valósítható meg. Dolgozóink gyakorlati tudását bizonyítja, hogy a 800 ezer palackos tervüríket várhatóan 50 ezerrel túlteljesítjük. Vállalatunk Unicum likőrgyára részére is végzünk palackozást, e termékek 80 százaléka Kanadába, húsz százaléka pedig Olaszországba kerül. (Folytatás a 2. oldalon.)
