Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-31 / 308. szám
SPORT-SPORT »SPORT Testedzés - egészségvédelem írta: dr, Balázs Tibor megyei sportföorvos 1978. december 31. • PETŐFI NÉPE • 7 III. A testedzés - nevelés A MEGYE SPORTTÖRTÉNETÉBŐL A nagy szenvedély, amely végigkíséri életpályáját „Csakis a szellemi cselekvéssel való egységben érthetjük meg a testi cselekvés célját, szociális irányát és értelmét, az adott történelmi helyzetben. A szocialista társadalom kultúrája tehát a szellemi és testi tevékenység egysége, amely egymást kiegészíti." (Testnevelés és tudomány) Az emberiség történelme során mindenütt találkozunk a testedzés, bajvívás, vetélkedés, sport különböző mértékű művelésével. Csúcspontját mindez a klasszikus Görögországban érte el. Erről tanúskodnak két és fél ezredév emlékei, Olympia épületromjai és oszlopai. Nem csoda, hogy a változatos szép görög tájon fejlődött legmagasabbra a testedzés kultusza. Ott, ahol az olimpiai játékok idején megszűnt minden ellenségeskedés és a szembenálló felek igazi testvérként üdvözölték egymást. A görögök minden alkalmat megragadtak, hogy versenyezzenek, erejüket összemérjék. Így a halottak és a termékenység ünnepén versenyeket rendeztek. A vendég tiszteletére is rendeztek versenyeket. Homérosz Odüsszeá! jában olvashatjuk az alábbi soro) kát: „...most menjünk ki, s a versenyeket próbálni siessünk, / mindet; hadd mondhassa el otthon majd ez a vendég, / rögtön amint hazaér, hogyan értünk legkitűnőbben / kélni bírókra s ökölre, szökellni, szaladni a pályán.” (Odüsszeia VII. ének, Devecseri Gábor fordítása.) kívül mindig steril és immun fehérjéket is tartalmaz. A 3. hónaptól növényi anyagokat kell adni az ásványi sók bevitele céljából, gyümölcsöket a vitaminellátás érdekében, majd 4—5 hónapos kortól fehérjebővítéssel (sajt, tojás, hús) biztosítjuk a legjobb testfelépítést. Az arányos tápanyagbevitel és a kellő fehérjeellátás mellett nem fog felvenni felesleges kalóriákat, nem kap túlzott zsír- vagy szénhidrát-tömegeket. Nagyon fontos dolog még a csecsemő testi-lelki stabilitásához a következetesség. Nagyrészt a csecsemőkorban dől el a későbbi ifjúkor testi adottsága, sportra alkalmassá válása. A mozgás a csecsemő részére életszükséglet, egész anyagcseréjének élénkítője, s feltétele a szervek egybehangolt működésének. így szerez élményanyagot, tanul meg ülni, állni, járni stb. Fontos, hogy önálló aktív mozgást végezzen. Az ő tornája spontán kezdeményezésből fakadó fordulás, gurulás. kúszás, kapaszkodás, helyzetváltoztatás. Mindezt elő lehet segíteni, de nem helyette elvégezni. Tehát nem a passzív mozgatás, nem tornáztatás a csecsemő testedzése, hanem az aktív mozgások segítése. Az óvodáskor már többet igényel. Ennek a korosztálynak élete a játszás. Játék közben jön rá a tárgyak használatára, fogalmakra és a mozgásfajtákra. A kisdedkor testedzésének egyik fontos tényezője a klímaváltozásokhoz való szoktatás. Ha a gyermek mindig nagy melegben van, vagy túlöltöztetik, akkor a bőre izzad, és hűvösebb helyre kerülve erősen párolog, ilyenkor nagy mennyiségű hőt veszít. Ennek következtében meghűl. A kisgyermeknek elsősorban sok mozgásra, szabad, jó levegőre, csoportos mozgással járó játékokra, sétákra van szüksége. Ezért jók a kirándulások, a táborozások. Egyúttal önállóságra nevel és fejleszti a közösségi érzést, teret ad a gyermeki romantika kiélésének. A kisgyermekkor minden testedzési munkájában legfontosabb volna a légzéstechnika tanítása, a naponta többször végzett tudatos mély belégzés és teljes kilégzés. Az iskolai testnevelés fő célja, hogy egyetlen fiatal se nőjön fel a testnevelés segítő, javító és ferosítő hatása nélkül. Az iskoláskorban napi 5—6 órás iskolai elfoglaltság miatt a gyermek testi és szellemi teljesítőképességére egy új, megváltozott életforma következményei hatnak, a napi több órás ülés miatt az eddigi mozgásszabadság erősen korlátozódik, emiatt kényszerhatások, későbbiekben a mozgásrendszer betegségei, tartási rendellenességek alakulhatnak ki. A jövőben fokozottabban kell törekedni arra, hogy a testnevelés kielégítse a gyermek mozgásszükségletét, kompenzálja a különböző megterhelésből eredő ártalmakat. A tanulmányi idő alatt fejlettebb szintű mozgáskultúrát kell elsajátítani és meg kell szerettetni a rendszeres mozgástevékenységet, hogy ez felnőtt korban is megmaradjon. A testnevelés! órák felépítése feleljen meg a taruiló életkorának, egészségi állapotának. Legyen sokoldalú, élvezetes, felüdülést, kikapcsolódást jelentő, élményt nyújtó. Gyakran szerepeljenek vázizom-erősítő, különösen törzsizomfejlesztő, tartásjavító, deformitást, lúdtalpat megelőző gyakorlatok. A lehetőségekhez és az időjáráshoz alkalmazkodva minél gyakrabban keil a testnevelési foglalkozásokat a szabadban tartani. A levegő, a napfény, a víz nélkülözhetetlenek az iskoláskorú gyermekek egészséges nevelésében. Szorgalmazni kell az iskolai testnevelésen belül a kötelező úszásoktatást. Ez a sport egész életen át folytatható az egészségnek és kornak megfelelő menynyiségben és módon, valamennyi szerv működésére előnyös hatású; gyógyúszás, kondicionálás céljaira is felhasználható. A mindennapos testnevelés jól bevált formája az „óraközi testnevelési percek” alkalmazása. Tartós szellerrti megterhelés után az aktivitás, figyelem, gondolkodási készség csökken, a magatartás nyugtalan lesz, a fegyelem romlik. A 3. óra után a legTdfejezettebben ez. Az ilyenkor beiktatott frissítő torna jó hatású. • (Folytatjuk) Festő, grafikus, költő, a Forrás szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat szerkesztője. Már-már megszokottá vált, hogy télen a hegyek havas lejtőin siklik, más évszakokban pedig a teniszpályán mindennapos vendég. A veterán korosztályban többszörös országos bajnoki cím tulajdonosa .. / S, mindez olyan természetes a „nagypapától”, hogy fel sem tűnt volna, ha egy spontán beszélgetés alkalmával ki nem tudódik, hogy labdarúgásban Sós Károly egykori szövetségi kapitánynak, a Gamma profiklub edzője hívásának mondott nemet, atlétikában a válogatott kerettagságig vitte .,. Igen, Goór Imréről van szó! Csodálatból „szerelem”... — Kiskunhalason születtem, 1921-ben, ott jártam iskolába — emlékezik. — A régi vásártéren laktunk, ahol abban az időben a sport zajlott. Nagy labdarúgómérkőzések voltak, de engem sokkal jobban érdekelt az atlétika. Nagy körzeti bajnokságok völtak. Csodáltam a rúdugrókat, a diszkoszvetőket, a távolugrókat. S a csodálatból egyszer csak „szerelem” lett... — Milyen példaképek ösztönözték az atlétika megszerettetését? — Kiskunhalasnak pezsgő atlétikai élete volt az 1930-as években. Ott ismertem meg a Winter fivéreket. Lászlót és Istvánt, Ács Jánost és Sándort, Kulcsár Imrét, Lantos Károlyt. Varga Istvánt és Lászlót, Goldberg Lászlót. Dr. Komlós Istvánra emlékszem, aki Párizsban főiskolai világbajnokságot nyert diszkoszvetésben. Nagyon ismertek voltak a Bácsalmási testvérek, akik közül ketten ugyancsak főiskolai világbajnokok voltak. Bácsalmási Péter volt a legnevesebb, aki Dekatlonban versenyzett. Később a BEAC versenyzője lett. Hoszszú időn keresztül ő nyerte a magyar bajnokságokat. Bácsalmási Antal súlylökésben és diszkoszvetésben volt ismert versenyző. Főiskolai világbajnokságot is nyert. Mihály rúdugrásban, gerelyhajításban versenyzett. Melyik időszakban kapcsolódott bele a kiskunhalasi ■ atlétikai életbe? „Virágkaró a medencecsontomban” — Az első igazán sikeres időszak az 1935-ös évek körül lezárult. Aztán még voltak utórezgései, ebbe az áramlatba tartoztam én is. Ügyszólván saját magamat edzettem. Virágkarókat szúrtam le a gyepre, közéjük háncsot húztam és átugráltam. Elég jól ment, mert végül már hoszszáhan is át akartam ugrani. Az egyik karó azonban a medencecsontomban akadt meg ... Dehát azért a szenvedély csak megmaradt. Legfeljebb a magasugrástól pártoltam át a távolba, a dobószámokra és a futásra. Később a távolugrás és a 100 méteres síkfutás lett az igazi számom. 100-on 10,9-et futottam az egyik főiskolai bajnokságon a váltó első embereként. Távolban pedig 693 centiméter volt a legjobb eredményem. Ebben a két számban lettem felnőtt válogatott kerettag. Nemet a profizmusnak — A tiltás ellenére megpróbálkozott a labdarúgással is. Hogyan történt? — Engem a labdarúgás a mozgásnak a gömbbel való találkozása varázsaként érdekelt; mint játék. Harmadikos gimnazista voltam. Akkor már Varga Jenő testnevelőnk pártfogolta a labdarúgást. Bejutottunk az NB Ill-ba. Jósvai Jánosra, Balázs Lászlóra, Nagy Antalra emlékszem. De volt, hogy együtt játszottam még a későbbi válogatott Henni Gézával, Henni Miklóssal. A felszabadulás után a MADISZ helyi elnöke lettem. Tudomásom szerint az ország első labdarúgó-csapatát mi alakítottuk meg Kiskunhalason. Henni Géza akkor már ifjúsági válogatott volt. ö lett a szakosztály vezetője és a csa,pat kapusa. Bundzsák Dezső, Kovács IV. is szerepelt a csapatunkban. Újvidékről jött hozzánk Molnár és Tickmajer. — A hírek szerint egy profiklub el akarta csábítani... — Ez régebben volt... A Gamma a magyar bajnokság második: helyén állt, amikor egy barátságos mérkőzésen összekerültünk velük. Ott védett Háda, játszott Toldi, Váradi, a két Túrái. Sás Károly volt az edzőjük, aki később szövetségi kapitány lett. Gál Jenőt, a kapusunkat és engem hívott Sós. Felajánlotta, hogy a taníttatásunk költségeit állja az egyesület és normális fizetést kapunk. De mi nem akartunk profi futballisták lenni, nem fogadták el a megtisztelő ajánlatot. Kísérlet szaktanácsadásra — Később, amikor Kecskemétre került, nem gondolt arra, hogy edzőként, vagy akár tanácsadóként átadja az ismereteit az itteni fiataloknak? — Nemcsak gondoltam, ki is mentem 1950-ben az atléták edzésére. Megdöbbenve láttam, hogy nem ismerték a gyerekek a dobőszámokban a lábváltást, távolugrásban a „biciklizést", és magasugrásban is elemi hibákat vétettek. Néhány szóval próbáltam nekik segíteni, megmutattam. Nagyon lelkesen fogadták a tanácsaimat, de amikor az edzőjük előkerült, elhívta őket tőlem. Nem kívánatos személynek éreztem magam. T*öbb kísérletem aztán nem volt. De asztaliteniszeztem“ teniszeztem, s a kecskemétieket a sízésre biztattam. Már huszonöt-harmincán járunk rendszeresen a hegyekbe. — Mi a véleménye napjaink élsportjáról? — Az utóbbi időben három alkalommal is nyertünk csapatban országos veterán teniszbajnokságot. Akarva, akaratlanul ott vagyok az úgynevezett élsport képviselői között. Látom, hallom őket. Szinte munkává vált. a munka kényszere jellemzi a sportot. Ezt nem tartom helyesnek. Ezzel a sport elvesztette egyik oly fontos elemét, a játékosságot. a varázsát. Helytelen világszemléletnek tartom, hogy valaki a sportot fő célnak tekintse. A sport eszköz arra. hogy egy egészséges ember kiteljesüljön. A minden áron való eredményhajhászás nem lehet a mi szocialista társadalmunk sajátja. Egészséges életet élni * — Válogatott kerettagként, élsportolóként saját maga is közel került ehhez a világhoz ... — Én atlétaként nyolc-tíz éven át minden nap edzettem. De sosem edzettem magam túl. Kitomboltam magam, s ugyanakkor nekem mindig szórakozás is volt az edzés. — A sport fontos eleme az életének, művészetében mégis csak alig fellelhető jegyei maradtak. Mi ennek az oka? — Ahogy a sportban megszokta az ember, hogy sosem adja fel, ez jelen van az alkotásokban is. Ilyen értelemben nagyon sokat segített nekem a sport, de segített a kifejezés gazdagságában is. A festményeimen keményebb kifejezési formákat találni, ezek lényegretörőbbek. Kritikusaim meg is jegyzik ezzel kapcsolatban a sport hatását. Verseimben néhány szóban jelentkezik. Ez természetes, hiszen a 100 méteres síkfutás, a távolugrás is csak egy villanás... — A sport változatlanul fontos szerepet játszik az életében. Mi adott ehhez ilyen hosszútávú elhivatottságot? — Természetes következménye ez annak az életnek, amit annakidején elkezdtem. Sportolni akarok, egészséges életet szeretnék élni. Három dolgot kedvelek az életemben; az irodalmat, a festészetet és a sportot. Nagy szenvedéllyel csinálom mindhármat. Ahogy bennem a festészet és az irodalom kiegészíti egymást, úgy egészíti ki a sport a másik kettőt. Az idegeimet tartom karban vele, de a vidámságot, az örömet is hozza magával az a tudat, ami az izmok harmóniájában a lélek harmóniáját is meg tudja teremteni. — Köszönöm a beszélgetést. Banczik István Olympia földjéről jutottak el e tanok az antik Rómába, s itt formálódott ki a közismert mondás: „ép testben — ép lélek”. Végsőfokon ma is minden ember, minden szülő óhaja is ez: mindegyik ép testű, jó szellemű, kiegyensúlyozott lelkű utódra vágyik. A testedzés nevel, a nevelés pedig elősegíti a testi egészséget. A nevelést az újszülöttkorban kell kezdeni és nem „majd, ha nagy lesz”. Mert akkor már elkéstünk. Mit jelent a nevelés ilyenkor? A csecsemők napi életében az életritmus következetes betartását. S minthogy az újszülött lényegileg csaknem vegetatív lény, így a következetességet elsősorban a táplálás rendszerességével lehet biztosítani. A táplálásnak alapvető jelentősége van a csecsemő jó testfelépítésében, s ezzel szervezete későbbi erőnlétének megalapozásában. Az első hetekben az újszülött részére a legmegfelelőbb táplálék az anyatej, amelynek tápanyagarányai optimálisak. Ezen-Vasárnap TELEVÍZIÓ I.» ».05 1.15 9.45 9.55 10.00 11.10 14.03 15.00 15.55 16.25 16.50 17.15 17.55 18.25 18.40 18.50 19.00 20.00 20.05 Kb. 20.55 0.00 0.05 Tévétorna. (Ism.) (Színes) Játsszunk együtt. 10. Dáma-játék. (Ism.) Hangoskodé. Kanéi jáu sorozat gyerekeknek. V. rész. (Színes) : Együtt a gárda. III. Tűzoltó úttörőgárdisták. : Hírek. A nagy állatszellditö. Szovjet ifjúsági film. (Színes) A bűvös erdő. Mesejáték két részben. A Kaposvári Csiky Gergely Színház előadása felvételről. Mogador lakói. Francia filmsorozat. XIII/8. rész. Savária ’78. Közvetítés Szombathelyről, a Nemzetközi Táncverseny és Magyar Bajnokság gálaműsorából. (Színes) : Pergő képek. Amatőr filmesek műsora. dac. Dél-Alföldi Crónika. A Szegedi Körzeti Stúu műsora. Műsorainkat ajánljuk. Szuperbola. A Parabola szilveszteri különkiadása. Most mutasd meg! Kendhagyó vetélkedő. Reklámújság. Esti mese. (Színes) Tévétorna. (Szines) A Hét. Hírek. Kojak. Amerikai filmsorozat. „Teljes kártalanítás.” (Színes) BÜEK - 197». (Színes) Himnusz. Éjfél után. Válogatás az óév legsikeresebb könnyűzenei műsoraiból. 2. MOSOR: Hírek. Csodálatos élet. Angol film. (Színes) Zenés Tv-Színház: Huszka Jenő: Bob herceg. Operett. (Ism.) (Színes) 22.50: Bűvész cirkusz. Angol film. (Színes) Zenés film. Himnusz. 19.59: 20.05: 21.25: 23.40: 0.00: KOSSUTH 7.20: Múzeumi híradó. 7.23: Tájak, népek szilvesztere. 1.10: öt kontinens hét napja. Külpolitikai negyedóra. 26: Barátság slágerexpressz. 9.04: Minden versek titkai. Sárközi György: Esőcseppek. Beszélgetés Lator Lászlóval. 9.34: Nevezetes népdalok. 10.08: Hilperick, a nagy zsivány. Miroslav Nastasijevic mesejátéka. 10.51: Kemény Egon: Erdő mélye. 11.04: Reklámparádé — különkiadás. 11.14: Vasárnapi koktél. * 13.00: Egy korty tenger. Fekete Gyula Írása. 13.10: Renata Scotto Gilda szerepében. 13.47: Tizenkilenc — hetvenkilenc. Kalandozás százéves ugrásokkal Gazda István tudománytörténészszel. 14.27: Schumann: Karnevál. 15.05: Népi zene. 16.05: A Rougon—Macquart család. Nana. I. rész. Emilé Zola regénye. 17.05: Barokk zene. 18.15: Hol volt. hol nem volt ... Túrós-bolondos mese. Irta: Kolozsvári Grandpierre Emil. 18.40: Örökzöld dallamok. 19 22: „Lőj a zeneszerzőre!” Ismert zenemüvek paródiái. 20.00: BÜÉK — 1979! 7.30: 8.08: 8.33: 10.25 11.03 11.43 13.05 13.39 13.45 15.11 16.40 17.30 17.45 18.30 20.00 22.00 0.10 A pécsi stúdió német nyelvű műsora. OÍasz operaáriák. Romantikus mesterek kamarazenéjéből. Üj Zenei Cjság. Így láttam Kodályt. Mozart összes zongoraversenyei — IH. rész. : Slágerlista. Családi kör. Arany János verse, Hídavatás. Arany János balladája. : Világszínház. : Híres előadóművészek kamarazenei felvételeiből. Sokan kérték... A Magnóról — magnóra év végi különkiadása. : Pezsgőkatakomba. Riport. Operaáriák. Akinek ma kedve nincs. Vidám Irodalmi műsor. Népszerű zenekari muzsika. Slágert unnia. Táncoljunk! PETŐFI 7.00: A római katolikus egyház félórája. 7.30: Brahms-korálelőjátékok. Karl Richter Játszik, orgonán. 8.05: Mit hallunk? Érdekességek a jövő hét műsorából. 8.30: Miska bácsi levelesládája. 9.00: Történeteim. Barcza Gedeon. 9.30: Világvasárnap. 10.33: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 11.30: Felvétel indul! 11.57: Jó ebédhez szól a nóta. 12.54: Az elcserélt kalap. Adam BahdaJ regénye rádióra alkalmazva. 14.00: Híres előadók albuma. Nat King Cole énekel. 14.33: Táskarádió. 15.30: Pop-tarisznya. 16.33: Mit üzen a Rádió? 17.11: Tréfás népdalok, mulattató nóták. 17.30: Dzsessz New Yorkból. 18.33: Nótakedvelőknek — Szilveszterre ! 19.20: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 19.40: A Rádió Dalszínháza. A denevér. Johánn Strauss operettje — három felvonásban. 21.51: Jelenség. Örkény István egyperces novelláiból. 22.00: Slágerturmix. 3. MŰSOR 7.00: A pécsi stúdió szerbhorvát nyelvű műsora. Hétfő TELEVÍZIÓ ' 9.53: Tévétorna. (Ism.) (Szines) 10.00: Cézár. Svéd rövidjátékfilm. 10.25: Zsebtévé. (Ism.) (Szines) 10.55: A három rabló. 12.15: Üjévi koncert Bécsből. 14.27: Magyar rövidfilmek 15.15: Peggy Fleming és a Holiday On Ice. Amerikai jégrevű. (Szines) 16.05: Estély habfürdővel. Amerikai film. (Színes) 17.40: Lehet egy kérdéssel több? 18.20: Szilveszter éjszakája. Epizódok Petőfi Sándor „Az apostol” című költeményéből. 18.40: A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén. 19.25: Esti mese. (Színes) 19.35: Tévétorna. (Színes) 19.45: Üjévi köszöntő. Elmondja: Losonczl Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. 20.00: Hírek. 20.05: Derrick. NSZK-tévéfilmsorozat: „Az óriási ötlet.” 21.00: Tamási Áron: , Hullámzó Vőlegény. Tévéjáték. (Színes) 22.30: Hírek. 2. MŰSOR 19.59: Hírek. 20.05: Dvorzsák: ÜJvilág szimfónia. 21.00: Arany Idők. finom emberek. NDK tévéfilm. KOSSUTH 8.06: Mit üzen a Rádió? 8.41: Szokolay Sándor: Üjévi kantáta. 8.52: Petőfi Sándor versel. 9.02: A hét zeneműve. 9.42: A Budapesti Koncertfúvószenekar Játszik. 10.03: 10.29: 11.40: 12.05: 12.20: 13.41: 14.24: 14.40: 14.54: 15.10: 15.40: 16.14: 17.10: 17.30: 18.00: 18.15: 18.45: 19.03: 19.40: 20.02: 22.10: 23.27: 0.10: Az I Musici di Roma kamarazenekar felvételeiből Százszorszép Színház. Ezért a szabadságért. Mai kubai költők versei. Újévi köszöntő. Elmondja: Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kodály: Székelyfonó. Bemutatjuk új lemezünket. Fáj. Krúdy Gyula novellája. Vavrinecz Béla feldolgozásaiból Édes anyanyelvűnk. A magyar kultúra berlini házában. ÜJ operalemezeinkből. A Rádiószínház bemutatója. Mesterfogás. Bizet: Az arlesi lány — A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén. Olasz kórusmuzsika. Hol volt. hol nem volt • •. Népdalok, i Krimikedvelőknek! „Jöjjön velünk a Berns be” A zene nem ismer határokat. A zeneirodalom remekműveiből. Yehudi Menuhin hegedül. Táncdalok. 21.39: Üj magyar zene itthon és külföldön. 22.34: Sebestyén János csembalóestje 22.59: Monteverdi-felvételekből. PETŐFI 7.00: Don Pasquale. 8.05: Verbunkosok, csárdások. 8.40: Slágermúzeum. 9.30: Angot asszony lánya. 10.33: Kubai versek dplok, 11.29: Nótamuzslka. 12.13: Tánczenei koktél. 12.58: Az elcserélt kalap. Adam BadhaJ regénye. 14.00: Kettőtől ötig . .. 17.30: Tánczene. 18 10: Régi magyar dalok 18.33: Zeneközeiben. 19.33: Gershwin zenés Játékából. 20.00: Népzenekedvelőknek. 20.33: Társalgó. 90 9(1 • Il7Cf4 41W7 23.10: Dunajevszkij és Mlljutyln operettjeiből. 3. MŰSOR 8.08: Vonósnégyesek. 9.50: Tizenkilenc ’79. Kalandozás százéves ugrásokkal. 10.30: Jan Peerce operafelvételeiből. 11.03: Villon versel. 11.10: Üjévi hangverseny 13.20: Dzsesszrelvételeinkből. 14.00: Renata Tebaldi énekel. 15.21: Hangverseny. 16.30: Huszonöt perc beat. 16.55: Művészlemezek. 18.13: A Zsebrádiószínház bemutatója. Életmentés. 18.30: A hét zeneműve. 19.03: Mozart összes zongoraversenyei — IV. rész. 19.53: XIX. századi operákból. 20.50: Hangfelvétel felsőfokon. Kedd TELEVÍZIÓ 16.40: Légpárnás hajóval keresztül Nyugat-Alrikán. Angol lilmsorozat. (Ism.) 111,1. rész: Szenegáltól a Nigerig. (Színes) 17.15: Melyiket az ötezerből? Pályaválasztási műsor gyerekeknek: A bútorasztalos. 17.30: Mindenki iskolája: 1. Matematika. Terek és formák. Geometria 1. 18.05: Fizika. Egyszerű gépek. 18.35: Egészségünkért! Az Országos Egészségnevelési Intézet műsora. 18.40: Urkorszak. A Horizont Szerkesztőség műsora. 19.05: Reklám. 19.10: Esti mese. (Szines) 19.20: Tévétorna. (Színes) 19.30: Tv-Híradó. 20.00: Az Onedin család. Angol tévéfilmsorozat. XV/1. rész: Szabadon fúj a szél. (Színes) 20.50: Művészeti magazin. (Színes) 21.45: Sport ’78. Visszapillantás az év nagy sporteseményeire. II/l. rész. (Színes) 22.45: Tv-Híradó 3. 2. MŰSOR 20.00: A Budai Park Színpad vendégei voltak: a Kubai Nemzeti Folklór Együttes műsorából. (Színes) 20.30: Szuperbola. A Parabola szilveszteri különkiadása. (Ism.) 21.10: Tv-Híradó 2. 21.30: Reklám. 21.35: Lengyel József: Én Prenn Ferenc. Tévéfilm. IIl/l. rész. (Ism.) (16 éven felülieknek!) KOSSUTH 8.27: 8.44: 9.44: 10.05: 10.35: 11.05: 11.40: 12.35 12.50 13.50 14.24: 14.40: 15.10: 15.28: 16.05: 17.07: 17.32: 17.45: 18.15: 19.15: 19.58: 20.38: 21.02: 21.32: 22.20: 22.30: 22.50: 23.00: Ifjúsági dalok. Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából. Fúvószene. A Nyitnikék postája. Zengjen a muzsika. Fiatalok Stúdiója. Népdalok. Martin János énekel. A Szabó-család. Hol volt. hol nem volt. Üj lemezeinkből. A környező világ. Népi zene. Boross Lajos zenekara játszik, Jákó Vera nótákat énekel. A körülmények hatalma. Lemezmúzeum. Tíz perc külpolitika. Az Aeolian kórus két Bach-motettát énekel. Meditáció. Legszebb Mendelssohnlemezeinkből. Magyar Csaba táncdalaiból. PETŐFI 8.05: 8.33: 10.33 12.33: 13.30 14.00 18.00 18.33 18.45: 19.03: 19.20 19.30 20.33 21.03 21.47 22.30 23.15 Operettrészletek. Társalgó. Zenedélelőtt. Melódiakoktél. Éneklő Ifjúság. Kettőtől hatig . . . Tip-top parádé. Beszélni nehéz. Barangolás régi hanglemezek között Népdalok. Bikfaly Júlia énekel. Véleményem saerlnt. Csak fiataloknak! Mindenki Könyvtára. Rigó Jancsi. Részletek Fényes Szabolcs—Békeffi István operettjéből. A tegnap slágereiből. Népi zene. Jónás Mátyás zenekara játszik. Könnyűzene Balassa P. Tamás szerzeményeiből. 3. MŰSOR Haydn: D-dúr trió. Egy óra dzsessz. Játékország. Gyermekversek zenével. MR 10—14. Iskolák — őrsök — barátok. Népdalcsokor. Az MR esztrádzenekar játszik. Az élet komédiásai. Jókai Mór regényét rádióra alkalmazta: Csák Gyula. I. rész. Törvénykönyv. A Rádió Dalszínháza. Piaci dámák. Offenbach operettjének rádióváltozata. Nóták. 8.08: Massenet operáiból. 9.00: Katedra. 9.70: Kamarazene. 11.05: Válaszolunk hallgatóinknak. 11.20: Szimfonikus zene. 13.07: Gergely Ferenc orgonaestje a Zeneakadémia nagytermében. 13.49: Dzscsszfelvételekből. 14.15: Ady Endre versel. 14.35: Bolgár művészek operafelvételeiből. 15.10: Zenekari muzsika. Közben: 16.00: Ml a véleményed? 16.30: A zenekari muzsika folytatása. 17.15: Schütz: Symphonlae Sacrae — I. rész. 17.40: Mezzoglorno csillaga. 18.10: Mindenki zeneiskolája. 19.05: Katedra. 19 35: Ének a nagy hadjáratról. 20.10: ÜJ operalemezelnkböl. 22.36: Dzscsszfelvételekből. 22.54: Napjaink zenéje.
