Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-12 / 292. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. december 12. SZOCIALISTA EGYÜTTM ÜKÖI)ÉS Gazdasági kapcsolatok a fejlődő országokkal 1970—1976 között a KGST-tagországdk és a latin-amerikai államok áruforgalma háromszorosára növekedett, s elérte az 1,5 milliárd dollárt. A szocialista országok latin-amerikai exportjában a gépeik, a berendezéseik és a jármüveik vannak túlsúlyban (a teljes export 75 százalékát teszik ki). A Szovjetunió és Cseszlovákia kiváló minőségű energetikai berendezéseket, a Szovjetunió, Románia, Lengyelország és Csehszlovákia mezőgazdasági gépeket, az NDK, Magyarország és Románia mozdonyókat, Lengyelország és Magyarország gyógyászati berendezéseiket, a Szovjetunió, Csehszlovákia. Magyarorság és Lengyelország bányászati berendezéseket, Lengyelország hajókat, Románia kőolajipari berendezéseket, Bulgária élelmiszeripari berendezéseket, vegyszereiket, műsszálat és műtrágyát exportál L<atin- Amerikába. A latin-amerikai országok szocialista exportjának mintegy 80 százaléka mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből, textíliákból áliL A KGST-országdk és a latin-amerikai országok gazdasági kapcsolatait leginkább a nagyfokú stabilitás jellemzi. Egyebek között fejlődik a termelési kooperáció is. A Carasur csehszlovák—uruguayi vállalat Uruguayban bőrfeldolgozó gyárat épít, a bőrt a csehszlovák Ipar használja majd fel; Bulgária együttműködésével Peruban nagy gyógyszergyárat építenek, a termékek egy részét a bolgár ipar fogja hasznosítani. A szocialista és a Lattn^amerikal országok gazdasági kapcsolatainak elmélyítésében előrelépést jelentett az 1975. évi együttműködési megállapodás aláírása a KGST és Mexikó között. Más latin-amerikai országok, például Argentína, Kolumbia. Venezuela, Jamaica, Costa Rica és Guayana is érdeklődést mutat a KGST-vel való együttműködés iránt. A Warimex lengyel külkereskedelmi egyesülés és az NDK- beli Unitechn cég képviselői nagy textálgyár építéséről írtaik alá szerződést Tanzániával. Az építkezés értéke több, mint 23 millió dollár. A létesítményt 1980 végére helyezik üzembe. Irán és Csehszlovákia aláírta az 1078—79. évi áruforgalmi jegyzőkönyvet. A két ország áruforgal-. mának volumene az előző évhez képest 15 százalékkal bővül, értéke 200 millió dollárt tesz majd ki. A jegyzőkönyvnek megfelelően Irán gépeket és berendezéseket, üvegtárgyakat és faárut, valamint egyéb árucikkeiket vásárol Csehszlovákiától, exportja pedig főképp kőolajból, kőolajipari termékekből, gyapjúból, gyapotból és szárított gyümölcsből áll majd. A nemrégiben aláírt román— török gazdasági együttműködési megállapodás előirányozza, hogy a félek meggyorsítják a 'közös létesítmények építését, például a közép-anatóliai kőolajféldolgozó üzemét és a Yumurtalik-Kirikkale kőolajvezetékét. Románia fúróberendezésekt fog szállítani Törökországnak kőolajlelőhelyei feltárásához. A tervek szerint Mazidagi körzetben a románok műszaki együttműködésével felépül egy foszforműtrágyát előállító gyár. Ezenkívül Románia különböző nyersanyagok feltárásához, s az ankarai központi hőellátó rendszer építéséhez nyújt segítséget partnerének. Bulgária és Angola konkrét programokat dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy a bdlgár szakemberek miképpen vegyenek ráizt Angola népgazdaságának helyreállításában. Megállapodást kötötték, amelynek értelmében Bulgária targoncákat, valamint két mezőgazdasági gépgyár számára gépeket és berendezést szállít. A bolgár szakemberek segítséget nyújtanak a luandai zöldövezet kiépítéséhez. Bolgár terv alapján épül a villamos transzformátorjavító üzem. Megállapodást kötöttek a halászati, a geológiai feltárási és idegenforgalmi együtt- , működésről is. 1 A Vietnami Szocialista Köztársaság és Banglades hároméves kereskedelmi megállapodást irt alá Hanoiban, valamint egy áruforgalmi jegyzőkönyvet, amelynek értelmében az 1978 79. évi áruforgalom értéke 2,5—2,5 millió dollárt tesz majd ki. Banglades .többek között papírt, újságnyomó-papírt, jutát és jutakészítményeket, gyógyszereket, vegyszereket, műtrágyát fog exportálni Vietnamba. A vietnami export alapvető tételei az alábbiak: szén, kaucsuk, vasérc, színesfémek, gépipari termékek, rizs és étkezési olaj. Magyarország 86 fejlődő országgal tart fenn gazdasági kapcsolatokat. Magyarország külkereskedelmi forgalmának évi átlagos növekedési üteme ebben a viszonylatban 1970,77-ben 15 százalék volt. A fejlődő országok részesedése Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmában 8 százalékot tett ki. Magyarország ezekbe az országokba főképp gépipari termékekét, többek között vonatok villamos egységeit, villamos mozdonyokat, autóbuszokat, víziére mű-berendezéseket, pl. generátorokat, portál- és úszódarukat, hírközlő eszközöket, hűtőgépeket, gyógyászati berendezéseket, gyógyszereket, valamint könnyű- és élelmiszeripari termékeket szállít, importja pedig főképp energiahordozókból, ipari és mezőgazdasági nyersanyagókból, kávéból. ■ és kakaóból áll. Ha fejlődésnek indul a fiatal nemzeti államok ipara. Magyarország növeli késztermékvásárlásait. A Szovjetunió segítséget nyújt Angolának gazdasága * mielőbbi újjáépítéséhez. Jelenleg az országban szovjet kődlajbányászok. energetikusok, geológusok és gyapottermesztők dolgoznak. Uila tartományban szovjet szakemberek segítségével egy búzatermesztő állami gazdaságot alapítottak. A szovjet hajóépítők rövid idő alatt beindították az óceán partján fekvő Lobito hajógyárának munkáját Jelenleg az üzem havonta több tucat különböző nemzetiségű hajót javít. A szovjet szakemberek angolai kollégáikkal együtt vesznek részt a halföldolgozó vállalatok újjáépítésében. Felkutatják Angola halforrásait. A Szovjetunió halászati flottájának dolgozói nagymértékben hozzájárulnak az angolai szakemberek képzéséhez. (APN) T anfoly am az árképzésről Másfél milliárdos szövetkezeti bevétel A bácskai és Duna melléki termelőszövetkezetek, valamint ezek társulásai alaptevékenységük, a mezőgazdasági termelés mellett, mind nagyobb mértékben végeznek ipari termék kibocsátáséival, illetve szolgáltatással kapcsolatos munkákat is. Az itteni termelőszövetkezetek területi szövetségének körzetéhez tartozó gazdaságok összes árbevételének mintegy negyedrésze származik élelmiszer- és építőipari, szállítási és egyéb szolgáltatási tevékenységből, ez mintegy másfél milliárd forintot tesz ki. A körzetben legjelentősebb a vaskúti Bácska Tsz nyúlvágóh £d - ja, a hartai Erdei Ferenc Tsz tészta-, a kisszállási Bácska Tsz „Puki" kukoricaipattogtató üzeme, a bácsbokodl Aranykalász Tsz jérműprogiramtoa kapcsolódó vasipari munkája. Majdnem mindegyük gazdaságban végeznek a saját, vagy a lakossági érdekeket szolgáló építőipari, szállítású tevékenységet. Az így előállított termékek, illetve a szolgáltatások helyes árképzése, számlázása mind nagyobb feladatot ró a termelőszövetkezetekre. Különösen az utóbbi években van ez így, miután a jogszabályok, árutasitások szigorú és következetes betartásának az árszabályzat, árterv, árvetés készítésének a kötelezettsége rájuk is kiterjed. A termelőszövetkezetek területi szövetségének elnöksége a munka jelentősége miatt, a gazdaságok részére az elmúlt hónapokban árszabályzat-tervezetet adott ki, valamint az ezzel foglalkozó dolgozóknak konzultációval egybekötött előadássorozatot szervezett Az előadásokon részben átfogóan beszéltek az árképzéssel, számlázással kapcsolatos jogszabályokról; követelményekről, feladatkörökről, részben ágazati jellegűen élelmiszer-, építő-, nehéz- és könnyűipari termékek előállításának és a szolgáltatásokra vonatkozó díjszabásokról szóltak. G. E. Juhtenyésztés Bács-Kiskun megyében Példamutató ' a rémi termelőszövetkezet munkája A legtöbb juhot a megye szak- és termeílőszövetkezjerteiben tartják. Az állományuk az 1986-os létszámhoz képest 35 százalékkal csökkent 1973-ra, de ettől az Időtől fokozatosan növelték. Jelenleg csaknem 188 ezret tartanak. Az anyajuhok száma és termelése is nőtt, és meghaladja a 97 800-at. Hagyománya van a juhászainak Rémen, ahol mór az 1960-as években is jelentős állományt tartottak és nemcsak a közös gazdaságba^ hanem a háztájiban is. A Dózsa /Termelőszövetkezetben haitévvell .ezelőtt kezdődött az újabb, nagyáR&nyú állományfejlesztés. Elsődleges cél az volt, hogy anynyi anyajuh és szaporulata legyen a gazdaságban, amelyet az 560 hektárnyi legelő „eltart”, vagyis ezt a gyepterületet ily módon gazdaságokban hasznosíthatják. A gyepterület javítása is megkezdődött. Korábban 30 hektáron újítják fel a gyepet. Az állományt ezeken a területeken legeltetik, ami gyakortatüag biztosítja a takarmányszükséglet jelentősebb részét. A szövetkezetben tavaly 2700, az Idén már háromezer anyajuhot tartottak. Terveik szerint 1980-lg ötezer, a VI. ötéves terv végére pedig tízezer anyajuh lesz a gazdaságban. A szövetkezet két módon növeli az állományát. Egyrészt saját állományuk szaporulatából a tenyésztésre alkalmas jerke utódokait megtartják, másrészt pedig azoktól a szövetkezeteiktől vásárolnak bárányokat, amelyek hizlalással nem foglal/ • Juhhodályok. bárányhizlalók, a rémi Dózsa Termelőszövetkezet ju hásziti telepén. • Ilyen belülről az a bárányhizlaló épület, amelyet a rémi termelőszövetkezet elnöke és építésze tervezett, s a közös gazdaság építőbrigádja valósított meg. (Pásztor Zoltán felvételei.) • Bárányok a hizlalóépületben. koznak. Ezek közül is kdvállasztják azokat a jerkéket, amelyek t.ová bb tenyésztés re alkalmasak. Pontos és szakszerű bírálat alapján szelektálnak, s átlagosan minden harmadik jerke került tenyésztésre. Megkezdték az anyajuhállomány házi törzskönyvezését is, s így a jövőben már származásuk alapján, a termelési adatok birtokában végzik a tenyésztői munkát. Rövidesen állami törzskönyvezésbe vonják az állományt. Mesterséges megtermékeny i tést alkalmaznak, így módjuk van a szelekcióval kiválogatott legjobb kosok kedvező tulajdonságainak átörökítésére. Keresztezéssel javítják az állományt, elsősorban német hústípusú merinókkal, valamint aszkániai kosokkal. A bárányhiállalást 11973-ban kezdték a szövetkezetben, amikor hatezret, 1975-ben huszonötezret, az idén pedig 40 ezret hizlaltak, s ezek több mint nyolcvan százalékát exportálták. Korábban régi majorépüűetekben tartották az állatokat, de 1976-ban már elkészült az első korszerű hizlalóépütet is. Az épület összes műszaki és technológiai megoldását a termelőszövetkezet elnöke és építészmérnöke dolgozta lei. Ma Magyarországon ez az épülettípus mondható a legolcsóbb bárányhizlalónak, ugyanis a juhhodály négyzetméterenként 800 forintba kerül, a hizlaldában pedig egy négyzetméter költsége 1200 forint, az összes technológiai berendezésekkel együtt. Három 1500 férőhelyes épületükben tartják a tenyészállatokat és négy. háromezer-ötszáz férőhelyes hizlaldájuk van. Rendszeres ma már a kétévenkénti háromszori elletés, a tenyésztésre szánt egyedeket pedig egész évben legeltetik. Téli legeltetésre rozsos káposztarepcét és bükkönyös keverékeket vehettek, amelyet az állatok tavaszig legelnek. A választott bárányókat a szövetkezetben három-öt hónapig hizlalják, amikorra elérik a 27—40 kilós súlyt, s ezután értékesítik. A viszonylag nagy súlytkülönbségnek több oka van, egyebek között az, hogy alkalmazkodniok. keli a külföldi vevők igényeihez, ugyanis a különböző országokban másmás súlyú állatok a kedveltek. A másik ok, hogy a vásárolt bárányok fejlődési eréflye, fcakarmányhasznosítása eltérő. A napi súlygyarapodás 200—300 gramm közötti. A hizlaláshoz a saját takarmányüzemekben előállított tápot használják. A Gyapjú- éa Textilnyersanyag Forgalmi Vállalattal hosszú távú szerződést kötött a termelőszövetkezet, s így biztonsággal értékesítik a hízott bárányokat, valamint a gyapjút is. Tavaly a juhtenyésztésből 50 millió forint árbevétele volt a szövetkezetnek és az ágazat tiszta nyeresége meghaladta a 4,8 millió forintot. Az idén ezt az eredményt jelentősen túlszárnyalják. Sok szempontból tanulságos és hasznos a rémi Dózsa Termelőszövetkezet juhászati ágazatának megismerése. Nemcsak a már említett korszerű technológiával, igen olcsón megépíthető juhhodályok, hizlalók miatt, hanem azért is, mert a megye gazdaságai még csak a kezdeti lépéseket tették meg ez ideig az anyajuhok törzskönyvezésében, amelynek módszeréhez és hasznához a rémi Dózsa Tsz példát mutat. Cs. I. Eredmények, gondok a félegyházi tejüzemben ICiskunfélegyáza, valamint öt környező község mintegy 50 ezer lakójának tej és tejtermékekkel való ellátásában számottevő javulást jelentett a múlt év augusztusa, amikor megkezdte termelését a félegyházi tejüzem. A Tejipari Vállalat, valamint öt termelőszövetkezet társulásával 23,5 millió forintos beruházással létesített üzemiben a napokban a félegyázi Petőfi Termelőszövetkezet elnökével. Fricska N. Jánossal és Patyi József üzemvezetővel értékeltük az első teljes eszrtendő eredményeit, nem feledkezve a gondokról sem. — Az üzem beváltotta a hozzáfűzött reményeket — mondta elöljáróban Fricska János tsz-elnök. — A tíz termelőszövetkezetből és szakszövetkezetből, valamint közel ezer háztáji gazdaságból a korábbinál rövidebb utat kell megtenni a tejnek. Ugyancsak rövidebb úton juthat a tej és tejtermék a város és az öt község ^boltjaiba, iskoláiba, s különböző intézményeibe. Eddigi tapasztalataink szerint az üzem létrejötte jelentősen javította az ellátást és a választók bővítésére is lehetőség nyílt. — Üzemünk kapacitása napi 20 ezer liter — veszi át a szót Patyi József üzemvezető —, a termelőktől pedig átlag 24 ezer liter tejet gyűjtünk be. Naponta mintegy 10 ezer liternyit a kecskeméti tejüzemnek adunk át. amellett, hogy a fogyasztók igényelt a legteljesebb mértékben kielégítjük. Gépjárműveink naponta 101 helyre — boltokba, iskolákba. Intézményekbe — szállítják az árut. Kapacitásunkból bőven telik arra is, hogy a Bács, Osongrád, sőt a Pe&t megyei társvállalatok körzeteibe is szállítsunk. November végéig például 5953 hektoliter Joghurtot adtunk a társvállalatok fogyasztóinak. Gondunk, hogy a tanintézetekkel nem tudunk szoros kapcsolatot kiépíteni iskolatej-ügyben. A poharas tejből és ugyancsak poharas kávés tejből a mostaninak a sokszorosát tudnánk naponta az iskolákba szállítani Az ősszel’ körlevelet küldtünk az oktatási intézményekbe és felajánlottuk, hogy ezenkívül tudnánk szállítani korlátlan mennyiségben a fogyasztók körében egyre .népszerűbb, szobahőmérsékleten is eltartható Medve sajtot. Még eddig nem kaptunk megrendelést. Félegyháza és az öt község boltjaiba mi juttatjuk el a különböző másutt gyártott tejtermékeket is — sajtot, vajat, tejszínhabot — és még nagyon sok mást. Értékesítési tevékenységünk nagyságára jellemző, hogy november végéig 940 mázsa sajtót. 610 mázsa vajat, 1040 mázsa túrót stb. szállítottunk a kereskedelemnek. — Ezzel kapcsolatiban is vannak gondjaink — mondja a tsz-elnölk. — Az áru kiszállítását hajnali két órakor kezdjük, hogy a boltok nyitásának idejére a fogyasztók ellátását biztosítsuk. Sajnos, a boltok elé rakott árukat sokszor megdézsmá 1 ják. Ez a boltoknak és az üzemnek negyedévenként mintegy 40 ezer forintnyi kárt jelent. Egyelőre nem találunk megoldást a károk, illetve lopások megelőzésére. A másik nagy gondunk a gépkocsik rendkívül rossz alkatrészellátása. Hét gépjárművünk közül 1—2 szirtié állandóan áll. Az IFA- és Barkas-'koosik üzemeltetése emiatt igen nehéz. Elismerés illeti az üzem dolgozóit szorgalmas munkájukért. Nem utolsósorban a két szocialista címért küzdő brigádnak is köszönhető, hogy az üzem az első teljes év 89 millió forintos árbevételi tervét teljesíteni tudja és majd a tinstulajdonősek Is megkapják a nyereségből rájuk eső részt. Arról sem feledkezhetünk el, hogy üzemünkben a pályaválasztás előtt álló diákoknak lehetőségük nyílik a tejipar megismeréséhez. Az általános iskolák több nyolcadik osztálya járt már itt, s ha közülük lesz, aki a tejipari szakmát választja, ösztöndíjjal is támogatjuk a szakközépiskola elvégzéséig. O. L. • Ruskó János betanított munkás a pasztőröző-fölözőgcp kezelője.
