Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-12 / 292. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 292. szám Ára! 90 fH lér 1978. december 12. kedd Marjai József megbeszélései Moszkvában MOSZKVA Hétfőn Moszkvában megkezdődött a szovjet—magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság elnöki találkozója. A találkozón Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar és Konsztantyin Katusev miniszterelnökhelyettes, a szovjet tagozat elnöke áttekinti a két ország gazdasági együttműködésének időszerű kérdéseit. A megbeszéléseken részt vesz dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. (MTI) Ülést tartott az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja Az országgyűlés jövő héten esedékes téli ülésszakának előkészületei jegyében tegnap Kecskeméten tartotta meg ülését az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. A tanácskozás napirendjének megfelelően az országgyűlési képviselők — a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetési előirányzatára vonatkozó előterjesztés birtokában — a megye jövő évi költségvetési előirányzatáról tájékozódtak. Az ezzel kapcsolatos elképzelések ismertetésére Tokai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét kérte fel dr. Boza József, a csoport vezetője. Az előadó a megye 1979. évi költségvetési, s ezzel együtt a fej-Üeszté&i előirányzat ismertetése során részletesen szólt a megye középtávú terve eddigi, s az 1978. évi várható teljesítéséről. Hasonlóképpen taglalta a népgazdaság helyzetéből adódóan a megye jövő évi költségvetési előirányzatában várható változásokat. Mint hangsúlyozta, az 1979. évi gazdálkodás középpontjában — minthogy a népgazdasági intézkedések hatása a tanácsi gazdálkodásra is kihat — az egyensúlyi helyzet javítása áll. A nagy figyelemmel követett tájékoztató kapcsán számos kérdést tettek fel az országgyűlési képviselők, majd élénik vita bontakozott ki. Ebben részt vett Angyal János. dr. Boza József, hpunovics Márton, dr. Molnár Frigyes, Nagy Csaba, Mándics Mihály, dr. Juhász Tibor és dr. Gajdócsi István. Részt vett és felszólalt az országgyűlési képviselők megyei csoportjának ülésén Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára is. A vita során elhangzottakra — ide értve a javaslatokat, észrevételeket is — Tohai László válaszolt. Az ülés további részében dr. Boza József a téli ülésszák előkészítéséről tájékoztatta az országgyűlési képviselők megyei csoportját, illetve az ezzel kapcsolatos feladatokat beszélték meg. POR- ÉS FLUÓRGÁZ-TARTALOM, CSEKÉLY BÍRSÁGOK, VESZÉLYES GÉPJÁRMÜVEK Vigyázzunk a levegő tisztaságára! A levegő tisztaságának védelméről, e létfontosságú munka Bács-Kiskun megyei eredményeiről és feladatairól tanácskozott a napokban Kecskeméten a Hazafias Népfront megyei környezetvédelmi munkabizottsága. Áz értekezleten Sándor Béla, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője tartott gondolatébresztő, vitára serkentő előadást. Bizonyos megnyugvással konstatálhatta a hallgatóság, hogy Bács- Kiskun nem tartozik a feltűnően veszélyeztetett régiók közé. Településeink légterét az ipari üzemek, a fűtőberendezések és a gépjárműforgalom károsítják jelentős mértékben. A levegő minőségére vonatkozó rendeletek betartását a KÖJÁL kíséri figyelemmel, sajnos, egy élőre csak Kecskeméten. A város hét különböző pontján rendszeresen végzik a levegőben előforduló kéndioxid, nitrogénoxid, korom, szedimentációs (ülepedett) por és Ifluórgáz mennyiségét. 1978-ban a megyeszékhely levegőjének portartalma, s a Zománoipari Művek környékén a fluórtelítettség szinte állandóan meghaladta a felső határértéket. A hatóságok részéről megyénkben elsősorban megelőző intézkedésekre és esetenkénti beavatkozásokra van szükség. Csáknem 150 légiszennyező üzemet tartunk nyilván, közülük — az idevonatkozó jogszabályok értelmében és saját bevallásuk (!) alapján — igen kevés, álig több mint 80 fizet rendszeresen elenyésző összegű pénzbüntetést. Ez 1976-ban összesen 117, 1977-ben 481, az idén pedig 511 ezer forint volt. Nyilvánvaló tehát, hogy az érvényben levő bírságolási rendszer nem tölti be funkcióját. A levegőt piszkóló, mérgező vállalatoknak gyakran gazdaságosabb az enyhe bírság kifizetése, vagy például a problémát, meg nem oldó, olcsó kéménymagasítás, mint egy költséges rekonstrukcióval megvalósítható biztonságos technológia. Arról nem is szólva, hogy a hoszszabb kémény által a levegő felsőbb rétegeibe juttatott szennyeződést is magával hozza, lemossa a csapadék... 1976 óta — az ÉMI szegedi szakemberei nék bevonásával — megyénkben is folyamatosan ellenőrzik az üzemi telephelyeket. E vizsgálatok a be nem jelentett szennyforrások feltárására, s az adotbevai'lás tényszerűségére irányul. Az elmúlt négy évben egyébként három Bács-Kiskun megyei vállalat nyújtott be pályázatot levegötisztásóg-védélmi beruházások központi támogatására: a ZIM 1,6, a solti Áltetifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat 2.5. a Közúti Építő Vállalat 4,7 millió forintot kapott. Valamennyi városunkban, de különösen Kecskeméten, tapasztalható, hogy a fűtést idényben felhalmozódik a légtérben a kéndioxid és a korom. A VI. ötéves tervidőszakban bekapcsolják a távhőetláfásba a városi tanács, a posta és az Ű.jkollégium épületét, ami remélhetőleg sokat javít a helyzeten. Igazán megnyugtató viszonyok csak Kiskunfélegyházán vannak, ahol a gázprogram keretében évente több száz lakás bekötésére kerül sor és a gyárak is áttértek már a földgázfűtésre. Hasonló törekvésekkel találkozunk több más településünkön, bár a korszerűsítés — főként az intézményeknél — anyagi okok miatt kissé vontatottan halad. Nagymértékben elősegítik a fojtogató városi szmog keletkezését a közúti közlekedési eszközök rendkívül káros kipufogó gázai. 1975-ben hazánkban a gépjárművek 27 százalékkal több szénmonoxidot és 31 százalékkal több nitrogénoxidot bocsátották ki. minta kohászat, illetve a nehézipar. S mivel a személygépkocsik száma rohamosan emelkedik, az üzemeltetésükből származó szennyeződés ugrásszerű növekedésével is számolni kell. A gondot, sajnos, a rendszeres műszaki ellenőrzés, vagy a helyszíni bírságolás legfeljebb enyhíti, de nem oldja meg. Jóval előbb, a motorok gyártásánál, valamint beszerzéskor, és utána is, nagyobb felelősségeit kellene érezni, s vállalni lakókörnyezetünk, egészségünk megóvásáért. Mindent összefoglalva, Bács-Kiskun megyében, szerencsére, nincs ok túlzott aggodalmamra. Kétségtelen azonban, hogy a jelenlegi állapotok konzerválása, fenntartása is számos feladatot ró a tanácsokra, a népfrontszervekre, s az utca emberére. Vigyázzunk levegőnk tisztaságára, amíg nem Ikéső, akadályozzuk meg. hogy üzemeink a hatékony védelem helyett hosszú távon légszennyezési pénzbírság fizetésére rendezkedjenek be. s érjük el végre, hogy új ipari telephelyek létesítésekor maradéktalanul érvényesüljenek a környezetvédelmi előírások. K. F. Jövő évi tervek az üzemekben A megye ipari üzemeiben már mindenütt elkészítették a jövő évi tervet, s a vállalati egyeztetések után végleges formába öntötték. Fontos feladat most, hogy az év végéig — miközben a kollektívák még teljes erővel az idei terv megvalósításán dolgoznak — a munkahelyi közösségekkel megismertessék: milyen feladatok várnak rájuk 1979-ben. • A Szekszárdi Húskombinátnak készült a képünkön látható ZK 4500-as szűrőtartály. (Opauszky László felvétele) Változik a gyártmányösszetétel Az Építőgépgyártó Vállalat kisgépek gyárát január 1-től hivatalosan az ÉPGÉP kalocsai gyárának nevezik majd. A névváltozás mögött az húzódik meg, hogy átalakult a termékösszetétel. Szalóki István, a gyár igazgatója mondta el, hogy az építőipar eszközigénye eltolódott az emelőgépek és a sablonok irányába. A'vállalat a kalocsai egységének az emelőgépgyártásban adott új feladatot. Dolgozói futóműveket készítenek torony-, bak- és híddarukhoz. Ezeket az emelőgépeket az ÉPGÉP egy másik gyára bocsátja ki. A vállalaton belüli szakosodás értelmében valamennyi futóművet Kalocsán állítják elő a darugyártáshoz. Ebben az évben az új termékből még csak a termelési érték 15 százalékát hozzák létre, de jövőre már ennek a kétszeresét. A kalocsai gyár igazgatója arról tájékoztatott, hogy 1979-ben szűkítijj régebbi gyártmányaik választékát. Oly módon, hogy az eddigi négy típusú zsaluvibrátor helyett csak kétfélét készítenek, de ez a kettő képes lesz ugyanazokat az építőipari igényeket kielégíteni. Az V. ötéves terv utolsó előtti évében olasz kooperációban .szerelőállványok előállítását kezdik meg az ÉPGÉP kalocsai gyárában. Egyelőre csak hat méter magasakat szállítanak az építőiparnak, de már elkészítették a 12 méteresek prototípusát is. A gyár kollektívájának jelenlegi szakmai összetétele még nincs egészen összhangban a változó profillal. Az összhang megteremtésén kívül jövő évi feladat, hogy az eddigi forgácsóló kapacitást növelő koope-Lesz munkánk jövőre is ...mondta Futsek László, a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei 3. számú gyáregységének főmérnöke. — Az 1979. évi tervünk várhatóan december 20-ra készül el az idei esztendő tapasztalatainak a felhasználásával. Ez az év különben azért is jelentős gyáregységünk életében, mert először termelünk 100 millió forintnál többet. Tavaly 91 millió forint volt a termelési értékünk, az idén pedig 99,5 millió elérését tűztük célul magunk elé. Ezt a napokban teljesítettük, s az év végéig elérjük a 105 milliót. Azt, hogy ilyen jelentős munkasikereket értünk el, nem utolsósorban a gondosan kidolgozott ráció helyett olyan együttműködést alakítsanak ki partnereiíTkel, amely a növekvő szerkezetgyártásban segíti a gyárat. Az Építőgépgyártó Vállalat kalocsai gyárának dolgozói az idén 100 millió forintos árbevételi és 14 milliós nyereségtervet teljesítenek, a Láng gépgyári versenyfelhívásra tett vállalás alapján már december 20-ra. Szalóki István igazgató szerint a felajánlásnak eleget tesznek. A következő évben 6 százalékkal növelik a termelést. munka- és üzemszervezési intézkedési tervek maradéktalan végrehajtásának köszönhetjük. Tovább léptünk előre a hegesztés automatizálásában is. Térmelékenységünk az idén 17 százalékkal növekedett. Két fő termékünk van, s ezek gyártásában dolgozóink egyre nagyobb gyakorlatra tesznek szert. Az év végéig 136 különböző nagyságú víztornyot adunk át megrendelőinknek, s ezek együttesen mintegy 20 ezer köbméter víz tárolását teszik lehetővé. A víztornyokból 60 darab került Csehszlovákiába, 12 az NDK-ba, és hármat szállítottunk Irakba. A különböző típusú és nagyságú szűrőtartályokból az idén negyvenet gyártottunk. A nyergesújfalui Viscosa gyárban, a szekszárdi Húskombinátban és még sok más üzemben használják ezeket a tartályokat. Mint már mondottam, készül a jövő évi terv, mely szerint 1979- ben el kell érnünk a 115—120 millió forintos termelési értéket. Bízunk abban, hogy különböző munka- és üzemszervezési intézkedések végrehajtásával tovább növelhetjük a termelékenységet és jövőre is elérjük céljainkat. A belső anyagmozgatást jelentős mértékben segíti majd az új targonca, és a két, egyenként 8 tonnás autódaru. Az önköltség csökkentésére is újabb lehetőségeink nyílnak. Eddig a víztornyokat bérfuvarozással juttattuk a megrendelőhöz, a jövő év első felében már a nagy teljesítményű KRAZ-vontatóval magunk szállítjuk a szerelés helyére. Ugyancsak az önköltséget csökkenti majd az, hogy vállalatunk gyulai gyáregységében egy revéüenítő (felületelőkészítő) üzem kezdi meg a termelést. Eddig Tatabányán végeztettük ezt a munkát, ezentúl pedig társegységünk önköltségi áron segít rajtunk. Jövő évre máris van 140 víztoronyra megrendelésünk és szűrőtartályokból is az ideinél többre lesz szükség — mondta befejezésül a gyáregység főmérnöke. O. L.—A. T. S. T ovábbadni Az értelmiség száma — megyénkben — az elmúlt tíz év során megduplázódott, s jelenleg meghaladja a 16 000- et. összetételében is erőteljes változás következett be, hiszen Bács-Kiskun gazdasági és kulturális struktúrájának megfelelően az értelmiségi réteghez tartozók minden területen képviselve vannak. További mondandónk szempontjából érdemes szemügyre venni hivatás szerinti megoszlásukat is. Eszerint: 40 százalékuk pedagógus, 16 százalék a műszaki, 15 az agrárértelmiségi, 7 százalék az orvosok, gyógyszerészek, 7 a közgazdászok, 2,7 a jogászok aránya, 5 százalék a közigazgatásban, 2,5 művészeti és közművelődési és 4,8 százalékuk egyéb területen — pl. kutatás — dolgozik. Ez a — hivatásuk szemszögéből szemléltetett tagozódás még mélyebb tartalmat ad annak a megállapításnak, ami az SZMT elnökségének ülésén hangzott el: „Az értelmiség egy része aktívan kiveszi részét a közéleti tevékenységből, jól teljesíti a kultúra közvetítéséből, a munkásmüvelődésből reá háruló feladatokat." A munkahelyi művelődésben jelentős szerepet betöltő művelődési bizottságok tagjai között 14 százalékos az értelmiségiek aránya. Különösen elismerésre méltó a pedagógusok és orvosok tevékenysége a lakosság műveltségének gyarapításában, az egészséges életmódra nevelésben. A műszaki és agrárértelmiség elsősorban a MTESZ szervezeteiben, a munkahelyen belül, a munkásképzésben és továbbképzésben végez nélkülözhetetlen tevékenységet. „Nélkülözhetetlen tevékenységet" — ismételjük az előbbi mondat befejező kitételét, s ezzel is aláhúzzuk, hogy társadalmunk egyre hatványozottabban igényli az értelmiségiek eme továbbadó szerepét i s. Hogy tudniillik közvetlenül vagy közvetve minél többen kapcsolódjanak be közülük a társadalom által felhalmozott ismereteknek nemcsak megszerzésébe, elemző hasznosításába, hanem továbbadásába is. Az értelmiségieket tömörítő két megyei szerv jelen volt képviselői ismertették, hogy a MTESZ-nek közel 6000, a TIT-nek pedig 1630 tagja van. Előadták, hogy — jóllehet, ezzel a szépszámú hálózattal biztató mértékben valósul meg a továbbadás munkája, az összes értelmiségiek számához viszonyítva, ez még mindig kevés. Sok értelmiséginél nem tudatosodott még, hogy az a tudás, amit az egyetemen, főiskolán megszerzett, mint egyik felszólaló kifejezte, nem „magántulajdona”. Kötelessége lenne másoknak is, mennél több embernek átadni, továbbadni azokból az ismeretekből, amelyekhez őt államunk tetemes költség árán juttatta. Tudvalevő, hogy míg egy fiatal elvégzi az egyetemet, az 1 millió forintjába kerül a társadalomnak. Tehát már a „száraz anyagiak" oldaláról is jogos a várakozás a viszonzásra. Hátha még az értelmiségieknél méltán feltételezett hivatástudatból indulunk ki! Amivel nyilvánvalóan párosulnia kell a továbbadás készségé.nek. Hogy szinte saját szakmájának, foglalkozásának, hivatásának „pedagógusa,, legyen az értelmiségi. S erre is vannak már jó tapasztalatok a megyében. Ezek „kikovácsolója” komoly mértékben az az együttműködés j volt, ami a szakszervezetek és az értelmiségieket tömöri- i tő szervek, a MTESZ és a ' TIT között kialakult. Nagyon j jó a TIT kapcsolata néhány üzemmel, mint például a j Vegyigépgyárral és a ZIM- i mel, ahol rendszeresen igény- I lik az ismeretterjesztő előadd- j sokat, s azokon 200 főnyi ’ hallgatóság vesz részt. Szívesen és rendszeresen vesznek j részt az ismeretterjesztésben j egyes tudományos kutatók is, | mint a szőlész Szegedi Sán- I dór s néhány hasonló kuta- [ tó, de soruk még gyarapilha- j Kívánatos, hogy a szakszervezetek ebbe a továbbadó tevékenységbe egyenletesebben, | arányosabban vonják be a | szellemi dolgozókat. A MT- | ESZ-szel való együttműkö- I dés elsősorban a dolgozók tu- I dományos és technikai fórra- I dalomra való felkészítését, az I új iránti fogékonyság kifej- I lesztését, o szakmai képzést I és továbbképzést, a korszerű | vezetési módszerek elterjesz- I lését, a környezetvédelem, az | újitómozgalom fejlődését, to- I vábbá a jobb munka- és I üzemszervezést szolgálja. A J TIT-be tömörült értelmiség I az ismeretterjesztés eszközei- I vei segítse a művelődési igé- I nyék felkeltését, az alapmű- I veltségbeli hiányok megszün- £ tetését, a társadalom- és tér- í mészettudományok eredmé- I nyeinek- népszerű propagan- 1 dóját. T. I. Kevés pénzből sokat és szépet 3. oldal Sport 7. oldal Ezüstvasárnap az üzletekben 8. oldal
