Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-10 / 291. szám
1978. december 10. • PETŐFI NÉPE • J A lakásgyártás fejlődése Beszélgetés dr. Szabó János építésügyi államtitkárral Egymillió-kétszázezer lakás; a második 15 éves lakásfejlesztési program keretében — 1976 és 1990 között — ennyi új hajlék épül. Óriási mennyiség, a meglevő lakásállománynak hozzávetőleg egyharmada. Nem túlzás feltételezni-kijelenteni — hiszen ez történt 1960 és 1975 között is —, gyökeresen megújul, korszerűbbé válik településeink, kisebb és nagyobb városaink arculata. Am e változás mégis különbözik a korábbi másfél évtizedben végbementtől. Résziimti, mert tovább gyorsul az urban! zálódás folyamata — nagyközségeik válnak várossä, kisközségeik városiassá —, és meghatározóbbá lesznek a modern építési eljárások. Mind kevesebb ház falait emelik téglából, folytatja a térhódítását a beton1, tervidőszakról tervidőszakra több új otthon elemei készülnek házgyárban. Minderről az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban dr. Szabó János államtitkárral beszélgetünk. Nyilatkozatának időszerűségét az MSZMP Központi Bizottságának az építő- és építőanyag-ipar helyzetével, továbbfejlesztésével foglakozó októberi határozata adja, amely egyebek mellett rögzíti: „az új lakások kétharmadát korszerű technológiával, többszintes kivitelben, nagyobbrészt lakótelepeken kell megvalósítani”. — Az 1,2 millió évi átlagban 80 ezer új lakást jelent — mondja dr. Szabó János. — Ennek kétharmada 53 ezer. Ha tekintetbe vesszük azt is, hogy a lakások átlagos alapterülete a mostani 53-ról 56 négyzetméterre növekszik a hatodik ötéves terv időszakában, akkor kitűnik: évente a jelenleginél mintegy 160 ezer négyzetméterrel több, korszerű technológiával épülő 'lakást kell átadni. Mindehhez további műszaki fejlesztésekre van szükség, a tíz házgyárból álló országos hálózat ugyanis évi, mintegy 30 ezer otthon elemeit adja Igaz ma sem a házgyárak a korszerű lakásépítés kizárólagos bázisai. Hat panelüzem is működik Dunaújvárosban, Szolnokon és másutt; beváltak az alagútzsaluk — Zalaegerszegen, valamint Heves megyében még sokáig e módszerrel építkeznek —; s megjelent immár az angol Wimpey cégtől vásárait No-Fines „egyszemcsés öntöttbetonos” technológia is. Ez utóbbinak a társasházak tető alá hozásánál lehet nagy szerepük; egyelőre szövetkezetek alkalmazzák. — Valamennyi eljárás közül a házgyári a leginkább iparosított, mind a gyárban, mind az építkezések helyszínén ez igényli a legkevesebb élőmunkát. Tekintettel a népgazdaság teherbíró képességére: miként fejlődik tovább e hálózat? A meglevő gyárak panelgyártó kapacitását növelik-e, vagy új gyárak létesülnek-e a következő ötéves tervidőszakokban? — A Központi Bizottság határozata azt is élőírja: „a lakásépítés iparosítása összpontosuljon a házgyárak folyamatos korszerűsítésére”. Bár nem öreg üzemek — a legkorosaibb is tizenkét esztendős csupán —, kétségkívül érettek a korszerűsítésre. A korszerűsítés pedig együttjár az intenzifiikálással: a panelgyártás még kevesebb élőmunkát fog igényelni. A négy budapesti és a többi hat városban levő gyár — üzembe helyezésük sorrendjében: a győri, a miskolci, a debreceni, a szegedi, a veszprémi és a kecskeméti — most évente együttesen 31 ezer lakás paneljait 'készíti el. A tervek szerint 1981 és 1985 között már 36 ezer, a hetedik ötéves terv időszakában pedig 44 ezer lesz az esztendőnkénti átlag. Mindehhez elsődlegesen a belső tartalékokat kell feltárnihasznosítani, s a gyártás egész folyamatát hatékonyabbá, a magasabb igényeiknek megfelelőbbé — rendszerelvűvé — tenni. Am az intenzifilkálás csupán a járható utak egyike; emellett foglalkozunk egy dél-dunántúli — pécsi — házgyár létesítésével, erre a hatodik ötéves tervben kerülhet sor. Távolabbi, de még a 15 éves fejlesztési program részét képező elképzelés: vizsgáljuk, mennyire szükséges Hatvan térségébe is házgyárat telepíteni. — Az intenzifvkálás eredményeként csökken-e az egy lakás építésére jutó élőmunka? — Feltétlenül csökkennie kell ... noha mindazt múlt időben is mondhatnánk. Már hat éve célul tűztük ki, hogy egy 53 négyzetméteres házgyári lakás 800 óra alatt készüljön el, ezzel szemben 960—1200 óránál tartunk. A műszaki fejlesztések, az új eljárások sokat lendíthetnek ugyan, de meghatározó a gyárak ösztönzőbb gazdasági érdekeltsége is. Törekedni kell a több műszakos kihasználásukra, a magasabb szervezettségre, a fegyelmezettebb munkára. 'Műszáki előrelépést jelent az is, hogy a házgyárak jobban támaszkodnak majd az ipari háttérre, s más vállálatok termékeit is felhasználják. Például a győri házgyár — amelynek éves kapacitása 5120-ra növekszik — felhasználja a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát szombathelyi üzemének könnyű térelemeit. E Betontyp nevű fürdőszoba-elemek a svájci DURISOL cég licence alapján készülnek, s könnyebbek a vasbetonból gyártottaknál Természetesen nemcsak a házgyárak használhatják; ilyen térelemeket kapnak a kaposváriak is. A méretre szabott elemeikbe — figyelmet érdemlő kooperáció! — ők helyezik bele a Csőszerelőipari Vállalat nagy sorozatban gyártott épületgépészeti elemeit — A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnak panelüzeme van. •Mi lesz ennek, és a többi poligonüzemnek a sorsa? — A kaposvári üzem lakáspanel-gyártásánalk jövője a déldunántúli házgyár függvénye. Ma hat panelüzem működik, s együttesen mintegy ötezer lakás elemeit készítik. A lakásépítésnél fölöslegessé váló üzemek mást fognak gyártani, amelyekre viszont hosszabb távon is szükség van, azok fejlesztésében meg kell közelíteni a házgyári színvonalat. Változatlanul nagy a jövőjük az alagútzsaluknak, amelyek megfelelő technikai fejlesztés és optimális sorozatnagyság esetén a jelenleginél is gazdaságosabban vállalhatnak részt a lakásépítésből. Egy készlettel évente 250— 300 otthon épülhet, de mert ehhez háttérire — darura, betongyárra, betonszivattyú ra, s egyéb eszközökre — is szükség van, működésük csak akkor rentábilis, ha egy-egy vállalatnak, szövetkezetnek inégy-öt készlete van. Ez természetesen feltételezi azt is, hogy egyidejűleg töhb helyen építkezzenek. Hatásfokuk előregyártott térelemekkel és egyéb módon ugyancsak fokozható. Távozóban van — noha korántsem gyors e távozás — a blokkos építési mód; de amíg építünk blokkal, addig folyamatosan korszerűsítjük ezt az eljárást is. Soros feladat a külső szigetelés javítása és a belső vakolat elhagyása. A fővárosban már ki is próbálták azt a gipszikartonos belső burkoló- és válaszfal-rendszert, amely amellett, hogy jobban szigetel, mintegy 200 óra élőmunkamegtakarítást is lehetővé tesz. — Kiemelt kormányprogram a könnyűszerkezetes építés. A székesfehérváriak által honosított GLASP-rendszer immár csatát nyert: e könnyűszerkezetes iskolák Fejér megye határán túl is megjelentek. A könnyűszerkezetek a hatodik ötéves tervben miként segítik a lakásépítést? — A már említett módon: iskoláikat, óvodákat, bölcsődéket szpTelünk össze. Am a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet szakemberei már megkezdték a rendszer továbbfejlesztését: kereskedelmi és vendéglátóipari létesítményekhez^ is alkalmassá teszik. A könnyűszerkezetek még a lakóházakon is megjelennek, például Zalaegerszegen, homlokzati elemiként, az alagútzsalus építéssel kombinálva — fejezte be a kérdésekre adott válaszát dr. Szabó János államtitkár. F. T. MAGNETOFONOK, RÁDIÓK, LEMEZJÁTSZÓK Vásárlások, és ami azután következik A karácsony előtti hetek megnövelik a vásárlókedvet országszerte. Nagy a tolongás valamennyi boltban. Egyre több olyan cikk is gazdáira talál, amely néhány évvel!, évtizeddel ezelőtt még luxusnak, elérhetetlen dolognak tetszett. Például a hi-fi hangminőségű sztereo rádiók, magnetofonok, lemezjátszók, amelyek az otthoni zenehallgatásnak már közhasználatú eszközei lettek. A recsegő öreg rádiók helyét mind több lakásban felváltják a két vagy négy haregszprási, csaknem tökéletes hangvisszaadásra képes berendezéseik. Nem egy helyütt teljes „lánc”; rádíó- Jemezjátszó-magnetofon szolgálja a rendszeres zeneszolgáltatást. Az áruházak és szakboltok polcairól gyorsain elkapkodják az elektroakusztikai készülékeket, amelyek ára ha nem is alacsony, de azért etérhető mindenki számára. Egy egyszerű sztereo rádió ára 4—5 ezer forint, bár az igényesebbek kaphatnak tizenötezerért is. Ugyanígy a kazettás, vagy szalagos magnetofonok, illetve lemezjátszók. Ez utóbbiak közül már 1500-ért is válogathatnak, s a legjobb minőségű berendezések ára több mint ötezer forint. Egy bizonyos: bele kell nyúlni a pénztárcájába annak, akii kedvére kíván otthon zenét hallgatni. A kérdés viszont óhatatlanul felmerül: milyen kockázatot vállalnak az elektroakusztikai berendezések vásárlói ? Pénzükért gond szakad-e a nyakukba, vagy öröm? * A magnetofonok alapvető szükséglete a magnószalag, amely nélkül nem tölthetik be hivatásukat. Aki viszont kazettás készüléket kíván vásárolni maigának, jobb ha előbb utánanéz: hol szerez magnókazettát hozzá. Ez a cikk, legalábbis Kecskeméten, több mint fél éve hiánycikk. A kereskedők a szokásos — „sajnos nincsen” —, vállvonogatásaal kísért válaszán kívül semmi biztatót nem mondanak az érdeklődőiknek. Ugyanakkor a készülékeket megvételre ajánlják. Néhány rádió, lemezjátszó, vagy televízió újdonsült tulajdonosának első útja a GELKA- szervizbe vezet, mert. kiderül: a megvásárolt berendezés odahaza már nem működik. Vajon szívesen fogadják-e ott? Kérdésemre Kecskeméten, az Arany János utcai szerviz vezetője azt válaszolja: nem. — Az érvényes rendeletek értelmében a vásárlást követő három napon belül az üzletekben kellene kicserélni a hibás készülékeket — magyarázta Kristóf Vilmos. — E kötelezettség alól azonban a kereskedelem ha csak teheti, kitér, s az eladók azt mondják a vevőknek: sajnos ez volt az utolsó darabunk, másik nincsen. Az ok: a cserének olyan bonyolult adminisztrációs követelménye van, hogy aiki teheti, megszabadul tőle. Mi pedig azért nem „szeretjük”, a „három napön belül” vadonatúj készülékekkel érkezőket, mert azt tapasztattuk; há ilyen rövid idő alatt már előbukkan .hiba, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy egy év leforgása alatt többször is találkozunk vele és a vége ismét csak csere lesz. • A GELKA-szerv izekre nagy tehertétel hárul; évről évre növekszik a lakosság tulajdonában levő híradástechnikád készülékek; rádiók, televíziók, erősítők, vagy magnetofonok száma. A gyártók, illetve a forgalmazók azonban nem nagyon igyekeznek megkönnyíteni a javítóik dolgát. Kecskeméten az Arany János utcai szervizben nyolc hónap alatt huszonöt készüléket cseréltek ki, s ebből tizenkilencet csupán azért, mert nem lehetett beszerezni a javításhoz szükséges alkatrészt. A népszerű és jól bevált lengyel gyártmányú Amatőr sztereo rádió erősítő egysége, illetve hangszórója hajlamos a meghibásodásra. Ennek kijavítására, illetve cseréjére körülbelül 400 forint értékű alkatrészre lenne szükség. Ezek azonban az országban nem szerezhetők be. A forgalmazó RAMOVILL cég immár egy éve nem tudja a GELKA igényeit kielégíteni és ezért kell sorra kicserélni a 4500 forint értékű rádiókat. Kristóf Vilmos más példákat is idézett: — Cseréltünk már ki hétezer forintot érő televíziót, egyszerű hálózati kapcsoló hiánya. miatt, vagy azért, mert a hangolóegységet nem tudtuk pótolni. A tavaly forgalomba hozott import Bixton típusú magnetofonhoz például a RAMOVILL fél évig nem adott kombinált fejet, s volt olyan hónap, amikor egyszerre tíz készüléket hoztak be ezzel a hibával. Mi pediig a detektíveket megszégyenítő utánjárással kutaititumk fel egyéb beszerzési forrásokat, s törtük a fejlőnket; mivel helyettesíthetnénk? * Az igazság az. hogy a GELKA szakembereinek nemcsak jobb alkatrészellátásra lenne szükségük ahhoz, hogy a vásárlók kevesebbet bosszankodjanak. A javítások meggyorsítása érdekében jobban szervezett információ is kellene. A gyártó vállalatok, illetve az importálók ugyanis gyakorta megfeledkeznek arról, hogy a készülékeket javítani is szükséges- Az űj termékek dokumentációja rendszeresen késik; van, hogy egy év is eltelik, mire a szerelők a kapcsolási rajzokhoz, műszaki leírásokhoz hozzájutnak A kecskeméti szervizben nemegyszer úgy segítenek magukon, hogy baráti alapon fjónymásoltatják le a javításhoz szükséges dokumentációkat. * Sok ' szidják a GELKA-t, amikor egy-egy drága pénzen megvásárolt készüléket újra és újra vissza kell vinni a szervizbe, pedig gyakorta nem a szerelők lelkiismeretességén múlik az újabb hiba. A jó minőségű szervizmunkának számos követelménye van az üzembiztos gyártmányoktól kezdve a szerelők kiképzésén ót, a bonyolult ellenőrző műszerekig. A kecskeméti Arany János utcai szervizben harmincán dolgoznak, éves forgalmuk 4 millió forint. A tapasztalati átlag azt mutatja: a lakásokban található híradástechnikai eszközök évente legalább egyszer javításra szorulnak. Óvatos becsléssel számolva tehát öt ven -nyolcvan millió forint értékű berendezésnek viselik a gondját. Ezek a számadatok jól jellemzik az otthonok elektroakusztikai eszközökkel való felszereltségének térhódítását, az igények jelentős növekedését a . televíziós információ, ilelve a zene iránt. Am ezzel együtt azt is tudni kell, hogy a magnetofonok és rádiók időnként elromlanák, és karbantartásra szorulnak. A szervizhálózat teljesítőképessége pedig nem végtelen. Jó lenne tehát, ha a gyárak és a forgalomba hozó szervek többet törődnének a javításra váró készülékek tulajdonosaival, és igyekeznének részt vállalni a hibák következményeiből Pavlovit* Miklós Cselekvési program A 7. MSZMP Központi Bizottsága a minap megvitatta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről kiadott közlemény is hangsúlyozza, hogy a nemzetközi cserearány-változások a magyar népgazdaságnak nagy veszteségeket okoztak. A behozott termékek (főleg nyersanyagok és energiahordozók) ára gyorsabban növekedett, mint a kivitt termékeké (a feldolgozóipari és mezőgazdasági produktumoké). Így jelenleg egyazon importmennyiségért 20 százalékkal több áruval kell fizetnünk, mint 1973-ban. Ilyen tömegű árutöbbletet előteremteni sem könnyű, külföldi értékesítését pedig erősen akadályozza a tőkés piacokon a kereslet stagnálása, a védővámok és a kontingensek megszigorítása. Az egyensúlyi helyzet romlásában vitathatatlan szerepet játszik, hogy a külgazdasági feltételek számunkra kedvezőtlenebbül alakultak a legutóbbi években, mini amivel reálisan számolni lehetett. A döntő okot azonban munkánk fogyatékosságaiban találjuk meg. A termelés növekedése nem jár együtt a gazdaságfejlesztési minőség követelményeinek kielégítésével: a külgazdasági egyensúly javításával, a hatékonyság előirányzott fokozásával, a termelési szerkezet szükséges ütemű és irányú átalakításával. A lehetségesnél és a szükségesnél szerényebb gazdasági teljesítmények ellenére a tervezettnél gyorsabban növekedett a nemzeti jövedelem belső felhasználása. Tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takaró ér. Több új értéket használtunk fel, mint amenynyit termeltünk. Tegyük mindjárt hozzá: nem a lakosság fogyasztása volt túlzott, hanem a felhalmozás haladta meg erőinket. (Mindenekelőtt a vállalatok beruházása és készletnövelése.) A Központi Bizottság olyan változtatásokat határozott el a gazdaságirányításban, a szabályozásban, a gazdaságpolitika végrehajtásának valamennyi szintjén, amelyek lehetővé teszik a népgazdaság felzárkózását a növekvő külső és belső követelményekhez, s az egyensúlyi viszonyok tartós javulását eredményezik. Így a nemzeti jövedelem — azon belül az ipari termelés — növekedési üteme mérséklődik 1979- ben. A mennyiségi növekedés lefékezésével a feladatok nem csökkennek, hanem növekednek, mivel a minőségi követelményekre, a hatékonyság fokozására, az egyensúly javítására tevődik át a hansúly. Csak így lehet a népgazdaság fejlődése törésmentes és hosszú távon kiegyensúlyozott, a következő években szükséges gazdasági növekedés megalapozott. A termelés bővülésének lefékezése tehát nem cél, hanem eszköz. Lehetővé teszi a behozatal mérséklését, a gazdaságos kivitel növelését a nem szocialista külkereskedelmi forgalomban. Ahol a termelés stagnál, vagy csökken, ott esetenként a munkaerő és kapacitás szabadulhat fel (főleg a gép- és könynyűiparban) és meggyorsíthatja a hatékonyan dolgozó üzemek, vállalatok fejlődését, bővítheti a nem szocialista importból származó alkatrészek, termékek kiváltását, hazai gyártását, javíthatja az áruellátást. Végeredményben a mérsékelt ipari termelésnövekedés akkor éri el célját, ha elősegíti a termelési szerkezet fejlesztését, hozzájárul a versenyképes, a nem szocialista piacokon is előnyösen értékesíthető áruk termelésének dinamikus növeléséhez, a nem gazdaságos tevékenység visszaszorításához. A növekvő hatékonysá** gi követelményeknek döntően a gazdasági szabályozás szigorításával szereznek érvényt. Erősítik a, szabályozás egyöntetűségét, normatív jellegét (általános érvényességét), csökkentik, illetve megszüntetik az állami támogatásokat, kivételezéseket. Központi támogatásra, segítségnyújtásra csak kivételes esetben és szigorú feltételekhez kötötten, a tartós megoldásra garanciát nyújtó program alapján kerülhet sor. A gyakorlatból jól tudjuk, hogy gazdasági szabályozással, befolyásolással — vagy akár közvetlen utasítással, tervlebontással — a célok elérése automatikusan nem biztosított. Az 1979. évi népgazdasági terv megvalósítása is döntő mértékben függ a feladatok helyes értelmezésétől, és következetes végrehajtásától minden szinten és valamennyi poszton. A tennivalók világosak. Amint ezt a KB-ülésról szóló közlemény is kimondja; „a termelés ott növekedjék gyorsabban, ahol egyértelműen az egyensúly javítását eredményezi, máshol mérséklődjék. A követelményeknek eleget tevő vállalatok és szövetkezetek termelése továbbra is dinamiksan növekedjék”. Két szélsőséges nézet kísért. Közülük az egyik, ma még kisebb veszély, de már most fel kell rá készülni. Várható a nehézségek, a kedvezőtlen helyzet, az esetleges társadalmi, politikai feszültségek el-/ túlzása, olykor bénító pesszimista hangulatkeltése. Elejét kell venni minden olyan törekvésnek, amely gyengíti a központi intézkedésekbe, a gazdaságpolitikába, terveikbe vetett hitet, a bizalmat, kétségbevonja a feladatok realitását, lazítja a szigorú követelményeket. A másik véglet: a feladatok lebecsülése, az illúziókeltés, vagy a kivárás, az időnyerésre spekuláló magatartás. Jelenleg ez a nagyobb veszély. A gyárak, az üzemek többségében a termelés lényegében változatlan ütemű növelésére készül- | nek s pillanatnyilag úgy látják, hogy ehhez a rendelések és a készletek, a beszerzési és az értékesítési lehetőségek adottak, s a termelés növekedésének mérséklése kizárólag másokat érint. Ügy tűnik, a termelő ember túlságosan nyugodt, s csupán némelyek és esetenként, fogyasztói minősé- . gükben nyugtalanok. Pedig fordított szerepvállalás lenne., , helyénvaló. Hiszen a Központi Bizottság irányelvei szerint nem a pénz elköltését nehezítik meg — változatlan feladat a jó áruellátás —, hanem a munkajövedelmek megszerzését: a reálbér növelését kötik nagyobb teljesítményekhez, ha- , tékonyabb gazdálkodáshoz. Így , elkerülhetetlenül növekszik majd a vállalatok, az üzemek . között a jövedelem- és bérkülönbség. amely a munkaerő f nélkülözhetetlen átcsoportosításának egyik haltóereje lehet. Csak nehogy azok hivatkozzanak majd idővel „társadalmi igazságtalanságra”, szociális feszültségre”. mentőövet, kivételes elbánást igényelve. a"kik napjainkban túlzottan és megalapozatlanul nyugodtak. A szélsőségektől mentes közös gondolkodás, az egysége; cselekvés most különösen fon- l tos. A nem gazdaságos tévé- í kenységek visszafejlesztése ak- I kor lesz igazán sikeres, ha ezek nem igénylik üzemek, gyárak felszámolását, a dolgozó kollektívák elmarasztaló minősítését. E negatív hatások céltudatos, kemény munkával, határozott erőfeszítésekkel, életre való kezdeményezésekkel, fegyelmet sugárzó és igénylő irányítással megelőzhetők. A szemléletváltozá . mennyiség bűvöletével való szakítás, a minőség, a hatékonyság új értékrendjének elfogadása és cselekvő tisztelete gazdasági fejlődésünk sokat Ígérő távlatait nyitja meg. gépünk a Magyar Szocia•*-n lista Munkáspárt vezetésével olyan szilárd társadalmi, politikai alapot, műszakigazdasági bázist teremtett, amelyre nehéz_ helyzetben is bizton építhetünk. Nem indul új központi nagyberuházás 1979-ben, de a meglévők folytatására és befejezésére, a lakás- és szociális építkezésekre, vállalati fejlesztésekre több mint 200 milliárd_forintot költünk. És nemcsak a közvagyon, a lakosság is tovább gyarapszik, az alacsony nyugdíjak emelésével szerény mértékben előrelépünk a régi szociális feszültségek feloldásában. Az a fontos, hogy Jól éljünk a lehetőségekkel. Az MSZMP Központi Bizottsága Irányelveiben programot ad számunkra az értelmes és értéket alkotó gazdasági cselekvéshez. K. J. • Szerelőpult a GELKA kecskeméti Arany János utcai szervizében. (Tóth Sándor felvétele )