Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-09 / 290. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 290. szám Ára: 90fillér 1978. december 9. szombat Jövő májusra összehívták az országos KISZ-értekezletet Döntő fontosságú a gazdasági hatékonyság növelése Tudományos ülés az oktatási igazgatóságon Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága Oktatási Igaz­gatóságának politikai gazdaságtan tanszéke, a Magyar Köz­­gazdasági Társaság, a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társasága és a TIT megyei szervezete tegnap Kecs­keméten tudományos ülést rendezett, amelynek témája — „A gazdasági hatékonyság és növekedésének néhány kérdése Bács-Kiskun megyében” — volt. Az ülésen részt vett Hor­váth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Radics Ferenc, a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztályának referense, valamint a megye politikai, állami, gazdasági életének szá­mos vezetője, közgazdásza. • A plenáris ülésen Nyers Rezső tartott előadást. • Az ülés résztvevői. (Tóth Sándor (elvételei.) A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizott­sága pén teken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és fel­szólalt Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. A Központi Bizottság meghall­gatta és tudomásul vette Maró­­thy Lászlónak, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB 1978. december 6-i üléséről, s állást foglalt a szocia­lista műn ka verseny-mozgalom 1979. évi célkitűzéseiről. Deák Gábor titkár előterjesz­tésében a Központi Bizottság megvitatta az országos KlSZ-ér-Tegnapi ülésének első napirendi pontjaként a szakszervezetek test­nevelési és sportmunkájáról tár­gyalt. s foglalt, állást a további feladatokról a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Megjelent és a tanácskozás mun­kájában felszólalásával is közre­működött Bihari László, a SZOT sportosztályának képviselője, és Borszéki Lajos, az MTSH elnöke. A tapasztalatok, valamint a me­gye 30 alapszervezeténél folyta­tott helyszíni vizsgálódások azt tanúsítják, hogy a szakszervezeti és társszervek között évék során az önálló és közös tevékenység különböző formái alakultak ki. Az együttműködés erősödése helyes irányú szemléletváltozásra veze­tett a testnevelés és sport fontos­ságának megítélésében. Az alap­szervezetek néfl is egyre érettebb a felismerés, hogy ez a munka érdekvédelem és a szakszervezeti nevelés fontos része. Pár — kira­gadott számadat is alátámasztja ezt. A megyében — alkalomsze­rűen mintegy 200 ezren vesznek részt különböző versenyeken. Het­­ven-nyolcvanezren folyamatosan sportolnak. Tízezrek részvétele te­szi mind sikeresebbé a sparta­­kiáddk, sportnapok rendezvé­nyeit. Bács-Kiskun megye, mint ezt a SZOT képviselője is elismerően jelentette ki, tömegsportjának eredményei alapján első helyen áll a megyék között. A szakszer­vezeti szervek a tömegsportra ala­pozva segítették a minőségi és versenysport fejlesztését. Ennek bizonyítéka, hogy ebben a kategó­riában évek óta 'tartja országos negyedik helyét a megye, és sportsikerei nemcsak hazai, ha­nem nemzetközi és világverseny ben is számottevőek. A méltán lélvárt fejlődés gátja azonban, hogy kevés a sokoldalúan képzett sportvezető, szakosztályvezető, ed­ző. s az utánpótlás biztosításának üteme sem kielégítő. Bár mindinkább erősödik a 42 stxirtegyesület és a szakszervezett szervek közötti együttműködés, a •tömegsport és versenysport még nem vált mindenütt egymást ki­egészítő és segítő tevékenységgé. Szembe kell szállni az Olyan téves nézettel, hogy az előbbit szervez­ze a KISZ és a szakszervezet, az utóbbit pedig a sportkör. Egyre eredményesebben dol­goznák az szbik mellett kiala­kított társadalmi sportbizottságok. Ugyancsak jelentősen emelkedett a szakmaközi bizottságok műkö­désének színvonala a sporttal kapcsolatos tennivalók összehan­golásában. tekezlet összehívására és az elő­készítéssel kapcsolatos fő kérdé­sekre vonatkozó javaslatot. Ügy határozott, hogy — az ifjúsági szövetség szervezeti szabályzata alapján — 1979 májusára hívja össze a KISZ országos értekezle­tét. A tanácskozás célja, hogy megvonja a KISZ IX. kongresz­­szusán hozott határozatok vég­rehajtásának mérlegét, felmérje és pontosítsa a további tenniva­lókat. iA Központi Bizottság végül úgy döntött, hogy 1978. decem­ber 29-én kibővített ünnepi ülé­sen emlékezik meg a magyar kommunista ifjúsági mozgalom létrejöttének 60. évfordulójáról. (MTI) Úgyszintén az élenjárók közé sorakozott fel Bács-Kiskun a mun­kahelyi testnevelés terén tanúsí­tott fejlődéssel. Ámbár a mun­kahelyi szakszervezetek, ilyen irá­nyú érdekvédelmi munkája nem mindenütt kielégítő. Több helyütt nem adja meg a gazdasági veze­tés a munkaközi tornához szük­séges 8—10 percnyi szünetet, csak mert a kollektív szerződés nem tartalmazza. Mindez jogosan vált­ja ki az. emberek méltattankodá­­sát. Természetesen, áhol egyéb­ként is éppen elég fizikai igény­­bevételnek vannak kitéve a dol­gozók, ott fölösleges erőltetni a munkaközi tornát. A sorozatgyár­tásnál, szalagnál fellépő fáradt­ságot, idegkimerülést viszont jó­tékonyan űzi el a torna. Az elmúlt években sokat ja­vult a munkahelyek ellátottsága sportiléteslftményekkel. Ez nem­csak az évről évre tekintélyes anyagi, pénzügyi támogatás ered­ményeiként történt, hanem azok­nak a fiataloknak, szocialista bri­gádoknak az összefogása révén is, akik 233 256 társadalmi munka­órát áldoztak e -spwrtobjakhuno­kért. Köztük az 1976—77-ben ké­szült 71 korszerű kispályáért. A módosításokkal, kiegészíté­sekkel elfogadott állásfoglalás fel­adatainak sorából is említsünk meg néhányat. Helyénvaló bőví­teni a megyében eddig is lelke­sen tevékenykedő 400 társadal­mi aktáíviS'ta táborát azzal is, hogy megbecsülésük konkrét bizo­nyítékairól se feledkezzenek meg. — A jövőben a munkahelyek le­gyenek a testnevelés és sport fő színterei. — Élénküljön a szak­maközi bizottságok szerepe az alapszervek sportprogramjainak elkészítésében és a megvalósítás koordinálásában. — Kezdemé­nyezni kell további kisebb önálló sportegyesületek életrehívását. — A szakszervezetek rendszeresen ellenőrizzék a céljellegű támoga­tások felhasználását, számoltas­sanak be a pénzeszközök hova­­fordííásáról. — Több munkahely anyagi lehetőségeinek koncentrá­lásával is szaporítsák a sportléte­sítmények számát. Ugyanakkor rendszeresen gondoskodjanak a meglevők felújításáról, bővítésé­ről. A következő napirendi pontok során az SZMT 1979. évi költség­vetésére. illetve a kulturális alap elosztására benyújtott javaslatot fogadta el az elnökség, majd a munkásilaikós-építési célok Időará­nyos megvalósításáról adott tá­jékoztatót vette tudomásul. T. I. A tudományos ülést Szabó La­jos, az oktatási igazgatóság veze­tője nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy társadalmi életünknek nincs olyan, területe, amely ne függne a termelés, az építőmunka ered­ményeitől. Az életszínvonal eme­lését, a kultúra, a tudomány fej­lesztését, a gazdasági építőmun­­káva'l kell megalapoznunk. Ennek sikere attól függ a jövőben, hogy képesek leszünk-e feltárni a gaz­dasági hatékonyság belső és kül­ső erőforrásaik tartalékait A megyei pártértekezlet is hangsúlyozta: gazdaságiunkat az eddigi eredményekre alapozva, a helyi adottságok Jobb kihaszná­lásával, a népgazdasági tervekkel összhangban kell fejleszteni első­sorban a termelés hatékonyságá­nak fokozásával. Ez egyben indo­kolja a termelési szerkezet kor­szerűsítését, a tudományos hala­dás gyorsítását, az új technoló­giák bevezetését. Ezek a kongresszusi, megyei p>ártértekezleti gondolatok adták az indítékot a mád tudományos ülés összehívására Több évi munka eredménye kerül most te­rítékre. A feladatok megoldása pedig társadalmunk minden tag­jától munkáiban való becsületes helytállást, alkotókészségének széles ’körű .kibontakoztatását igényűd. Szabó Lajos megnyitó szavai után Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézeté­nek igazgatója tartott előadást: A hatékonyság szerepe hazánk gazdasági fejlődéséiben címmel. — Mintegy másfél évtized óta egyre sűrűbben használjuk azt a szót, hogy hatékonyság — mon­dotta a többi között Nyers Rezső. — A hatékonyság komplex foga­lom, amely gazdasági értelemben a ráfordítások és az eredmények viszonyát fejezi ki. A hatékony­ság méréséről szólva rámutatott, hogy annak ki kell fejeznie azt is, ami a termelési tevékenység előtt, és azt is ami utána törté­nik. Vagyis a termelés realizálá­sa a piac értékítéletétől függ. Ter­mészetesen tisztén értékarányos árak nehezen 'képzelhetők el, de erre kell törekedni. Az előadó többek között hang­súlyozta, hogy a hatékonyság a gazdasági fejlődés extenzív sza­kaszában másodlagos szerepet töl­tött be. Az intenzív szakaszban viszont — amikor a piac vissza-Az idén került le az egymillio­­modik készülék a kecskeméti magnógyár szalagjairól. A gyár­tástörténet kezdeti korszakát zá­ró évek termelés-összegezését je­lentő szám mögött egy mai közszükségleti cikk előállításának kudarcokban született sikere van. Az MK család korábbi típusai hatása is nagyabb — a hatékony­ság első vonalbeli szerephez ju­tott. Ezen a felismerésen alapult a tíz évvel ezelőtt bevezetett gaz­dasági reform is. Üjabb szakaszt jelentett a nem­zetközi gazdasági életiben 1973- ban békövetkez,ett változás. Azon még ma is vita folyik, hogy kor­szakváltási, vagy csupán gazdasá­gi válság megy végbe a tőkés vi­lágban. Az árrobbanás azonban kedvezőtlenül érinti népgazda­ságunkat, a cserearányromlás miatt. A továbbiakban Nyers Rezső hosszasan foglakozott a kül- és a belgazdasági helyzet összefüggé­seivel, a termelési struktúra ja­vításának módszereivel, a külke­reskedelmi mérleg javításának fontosságával Végüt a gazdasági szabályzók szigorításáról, a vál­lalatok, szövetkezeteik, gazdasá­gok további hatékonyságjavító tevékenységének fontosságáról be­szélt A plenáris ülés után a tanács­kozás résztvevői három csoport­ban folytatták munkájukat. A gazdaságpolitikai szekciót Nagy Lajos, a Szegedi József Attila Tudományegyetem politikai gaz­daságtan tanszékének vezetője, az élei miszer-gazdasági szekciót Zsuffa Ervin, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága ipari, mezőgaz­dasági, kereskedelmi osztályának helyettes vezetője, az ipari és infrastruk túrái is szekciót Simán Miklós, a Központi Szolgáltatás­fejlesztési Kutató Intézet igazga­tója vezette. A gazdaságpolitikai szekcióban Nagy Lajoa az Jpxari és mezőgaz­dasági munka termelékenysége s^nvonailának kiegyenlítődése, a munka társadat maródásának fo­lyamatában címmel. Égető Eme­se, a Szegedi József Attila Tu­dományegyetem politikai gazda­ságtan tanszékének docense Ha­tékonyság és jövedelmezőségeim­mel, Tóth László, a JATE politi­kai gazdaságtan tanszékének do­cense Hatékonyság és struktúra címmel, Vastagh Gyula, a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatósá­gának osztályvezetője, Bács-Kis­­kiun megye termelő ágazatainak gazdasági hatékonysága és rész­vétele a nemzeti jövedelem elő­állításában címmel, Kristóf Ar­­pádné, a KSH megyei igazgató­ságának közgazdász^ A beruházá­sok alakulása és az építőipar gé­pesítésének helyzete címmel, Szendrei Sándor, a Magyar Nem­közül, az MK—27-es készülék gyártására szakosodtak, amely külső megjelenésével, tökéletes hangvisszaadásával elismerést szerzett. Az egysebességes, két­sávos kivitelű, hordozható — gépkocsiba is beépíthető — ka­zettás magnóból az idén több mint százezret gyártottak. Ebből zeti Bank megyei igazgatóságá­nak vezetője Eszközök hatékony­ságvizsgálatának tapasztalatai Bács-Kiskun megyében címmel, Bercsényi Zoltán, a megyei párt­­bizottság gazdaságpolitikai osz­tályának munkatársa A területi gazdaságfejlesztés és hatékonyság címmel tartott előadásit Az élelmiszer-gazdasági szekció ülésén Sípos Miklós, a JATE po­litikai gazdaságtan tanszékének docense A mezőgazdaság helyze­te Bács-Kiskun megyében, Erdé­lyi Ignác, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára Az Óelmi­­szeripar jelentősége és helyzete Bács-Kiskun megyében, Magony Imre, a Kiskunsági Mezőgazda­­sági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének titkára A ha­tékonyság és a munkaerő néhány összefüggése a mezőgazdaságban, Peszéki László, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatóhelyet­tese Gazdásági szabályozók és a hatékonyság néhány összefüggé­se a mezőgazdaságban, dr. Szená­­ky Jánosné, az oktatási igazgató­ság tanára Az agráripari egyesü­lés szerepre a hatékonyság növe­lésében, Laczkó Tibor, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatója Az étkezési burgonya és a friss zöld­ségfélék termesztésének és for­galmazásának összehangolt fej­lesztése címmel tartott előadást Az ipari és infrastrukturális 60 ezer exportra került, a többit pedig az itthoni kereskedelem forgalmazza, s egy része az ün­nepek előtt kerül az üzletekbe. Ezekben a napokban hétezret szállítanak a hazai megrendelők­höz, az exportlekötéseknek már eleget tettek. A készárutenmelésnél jelentő­sebb a magnetofon-részegységek — a futóművek, magnetofonfe­jek — gyártása, exportja. Előál­lítása nemzetközi munkamegosz­tással történik, s a fogadó orszá­gok — Szovjetunió, NDK, Cseh­szeketó ülésén Kiss János, a köz­­gazdasági szakközépiskola igazga­tója Ipxard vállalatok üzem- és munkaszervezésének néhány kér­dése Kecskemétem, Veliczky Ist­ván, a Kecskeméti Városi Tanács elnökhelyettese Építési beruházá­sok lebonyolításának tervezése és szervezése, Krascsenics József, a baljai városi pártbizottság mun­katársa A gazdasági munka párt­irányításának módszerei, gyakor­lata, Baja városában és szerepe a hatékonyabb gazdálkodásban, Konfár Sándor, a TIT megyei szervezetének titkára A művelt­ség a szocialista tudat fejlődése és összefüggése a gazdasági nö­vekedéssel, Wolfárt Mária, a KSH közgazdásza. A szakmunkás­képzés. mint hatékonyságot nö­velő tényező, és helyzete Bács- Kiskun megyében, Csányi István, az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság titkárságának vezetője, Az állami lakásberuházások gaz­daságossági kérdései Bács-Kiskun megyében címmel tartott elő­adást. A szekcióüléseken délután az előadások megvitatására került sor. Ezután ismét plenáris ülést tartottak amelyen a szekcióveze­tők összefoglalták a vitát A tu­dományos ülés Szabó Lajosnak, az oktatási igazgatóság vezetőjé­nek zárszavával ért véget Szlovákia és Svédország — tet­szés szerinti kivitelezésben hoz­zák forgalomba. így előfordul­hat, hogy a külföldön vásárolt kazettás magnókban magyar me­chanika a hangvisszaadó. A modern technológiával ké­szült kecskeméti magnók, Illetve a szerelvények iránti érdeklődés a termelés fokozására ösztönzi a gyárat. Ehhez megfelelő feltéte­leket teremtettek licencvásárlás­sal, automatizált alkatrészgyár­tással, s így folyamatosan — to­vábbi korszerűsítéssel — megkét­szerezhető a jelenlegi termelés. A meglevő eszközök maximális kihasználásával, s a szerelőszala­gok automatizálásával jövőre 15 százalékos termelésnövekedéssel számolnak a kecskeméti magnó­gyárban, ahol már megkezdték az 1979. évi termelés előkészüle­teit. A mumkaszalagokon „auto­matakezek” adagolják az alkat­részeké. a szereléshez a speciális székeken ülő dolgozóknak. Egy­­egy munkahely kialakítása 100 ezer forintba kerül a most meg­kezdett szalagkorszerűsítés so­rán, amely a jövő évben fejező­dik be. A munkahelyi körülmény javítása, a kézhez történő pontos alkatrészadagolás eredményétől várják, hogy Jövőre magnófejből 400 ezerrel, mechanikából predig mintegy százezerrel tudnak töb­bet adni az ideinél a külföldi partnereknek. Kész magnóból viszont maradnak az évi százez­res termelésnél, ugyanakkor to­­váhb modernizálják mechaniká­ját, külső megjelenítését. V. E. r P> A szakszervezetek testnevelési és sportmunkájáról tárgyalt az SZMT elnöksége N. o. Kecskeméti magnók sikere „Automatakezek az új szerelővonalon” • Naponta több mint 100 ezer alkatrészt dolgoznak fel. • Szállításra készek az MK—27-es kecskeméti magnók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom