Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-08 / 289. szám

Várható időjárás ma est if: az orszáf nyugati részében változóan felhős idő, elszórtan hószálllngózással, kisebb ha­vazással. Máshol kevés felhO, száraz idd. Mérsékelt, főként a Dunán­túlon megélénkülő, napközben időnként megerősödő keleti, délkeleti szél. A hajnali órákban egy-két helyen zúzmarás köd. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában mínusz 9, mínusz M fok között, A legmagasabb nappali hőmérséklet: mínusz 3, mínusz » főt között. IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 289. szám Ára: 90 fillér 1978. december 8. péntek Tudományos emlékülés a Sarlóról Fél évszázada indult útjára a Sarló, a csehszlovákiai magyar értelmiség egykori haladó moz­galma — az évforduló alkalmá­ból a Petőfi Irodalmi Múzeum, az MTA Irodalomtudományi Intéze­te és az MSZMP KB Párttörténe­ti Intézete csütörtökön tudomá­nyos emlékülést tartott az Irodal­mi Múzeumban. — Szükségünk van nemzeti múltunk, mozgalmi életünk állan­dó újragondolására, felülvizsgála­tára — mondotta egyebek között elnöki megnyitójában Szabolcsi Miklós akadémikus. Fontos, hogy pontosabban megismerjük a ma­gyar és kelet-európai társadalmak 20-as, 30-as évelcbeli belső moz­gását, ideológiai irányzatait, tö­rekvéseit. Népiség és internacio­nalizmus, nemzeti kérdés és az osztályharc állása, a konkrét és ezért megoldásaiban a valósághoz kötődő és az általánosító elmélet szerepe: mind megannyi kérdés, amellyel a Sarló szembenézett és a maga módján válaszd adott rá. A Sarló ifjúsági mozgalom volt, értelmiségi fiatalokból toborzott csoport. A megnyitót követően Balogh Edgár, a Sarló egykori vezetője a mozgalom gondolatainak, ta­pasztalatainak mai aktualitásáról tartott előadást. A tudományos emlékülésen — 14 előadásban — történészek, iro­dalomtudósok méltatták a Sarló történelmi jelentőségét, hangsú­lyozván: a múlt pontosabb megis­merése a jelen mélyebb vállalásá­hoz, felismeréséhez vezet. (MTI) Befejezte moszkvai látogatását az afgán államfő • Leonyid Brezsnyev búcsúztatja a vendéget. Szovjetpnióbeli látogatásának befejeztével csütörtökön eluta­zott Moszkvából Nur Mohammed Taraki, az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt KB főtitkára, az Afganisztáni Demokratikus Köz­társaság Forradalmi Tanácsának elnöke, állam- és kormányfő, aki a szovjet vezető testületek meg­hívására tartózkodott hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunió­ban. A látogatás során aláírták a két ország barátsági, jószom­szédsági és együttműködési szer­ződését. Nur Mohammed Tarakit és kíséretét a Vnukovói repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke, Alekszej Ko&zigin minisz­terelnök és Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagjai és más hivatalos személyiségek bú­csúztatták. Nur Mohammed Tarákit és kíséretének tagjait a repülőgép lépcsőjéig kísérték a szovjet ve­zetők és ott búcsúztak el tőlük. Az ünnepélyes búcsúztatás a há­rom fegyvernem tagjaiból álló díszalakulat díszmenetével ért vé­get. (MTI) Véget ért a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ülése Véget ért a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának december 4—7. kö­zött Bettimben tartott ülése. Az ülés munkájában részt vet­tek a Varsói Szerződés tagálla­mainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők fő­parancsnoka és törzsfőnöke. A honvédelmi miniszteri bizottság ülésén Heinz Hoffimann hadse­regtábornok, az NDK nemzetvé­delmi minisztere elnökölt. A bizottság megtárgyalta az egyesített fegyveres erők jelenle­gi helyzetével, tevékenységével kapcsolatos időszerű kérdéseket, és megfelelő határozatokat hozott. Az ülést a kölcsönös egyetértés baráti légköre jellemezte. Czinege Lajos hadseregtábor­nok. honvédelmi miniszter csü­törtökön délután hazaérkezett. (MTI) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. december 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével kibő­vített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizott­ság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának helyettes vezetői és a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, dr. Orbán László elvtársról. A Központi Bizottság megvi­tatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az Időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tá­jékoztatót ; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1978. évi népgazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveit. I. OA Központi Bizottság meg­tárgyalta a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1978. november 22— ,23-i moszkvai üléséről szóló je­lentést. és teljes mértékben jóvá­hagyta a magyar küldöttség te­vékenységét. A Központi Bizottság nagyra értékeli és támogatja a politikai tanácskozó testület állásfoglalá­sait, amelyek kifejezik a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országoknak — köztük hazánknak — az európai béke és biztonság megszilárdításáért, a nemzetközi enyhülés további el­mélyítéséért folytatott következe­tes és konstruktív politikáját. Ez a politika megfelel a magyar nép, a szocialista közösség, s minden nép érdekelnek, méltán élvezi a haladó, békeszeretö erők támogatását. Ezeknek az erőknek az összefogása, együttes fellépése képes megakadályozni az impe­rialista. reakciós körök törekvé­sét, hogy visszafordítsák az eny­hülés folyamatát. A Központi Bizottság kifejezte egyetértését a politikai tanácsko­zó testületnek a nemzetközi hely­zetről adott értékelésével. Megál­lapította, hogy az 1976. novembe­ri bukaresti ülés óta Európában további kedvező változások men­tek végbe. Földrészünkön rend­szeressé váltak a helsinki érte­kezleten részt vett államok veze­tőinek találkozói, kiegyensúlyo­zottabbak lettek a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kap­csolatai. Ez elősegíti az egyenjo­gú, a kölcsönösen előnyös nem­zetközi együttműködést, a népek közötti bizalom légkörének erő­södését; bizonyítja, hogy az euró­pai biztonsági te együttműködé­si értekezlet záróokmányában rögzített hosszú távú program he­lyesen határozza meg a földrész biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket. A Magyar Nép­­köztársaság következetesen mun­kálkodik e program valóra váltá­sán. A Központi Bizottság ismétel­ten rámutatott, hogy a békét és biztonságot, az enyhülést, a né­pek függetlenségét, gazdasági és társadalmi fejlődését fenyegető legnagyobb veszély a fegyverke­zési hajsza folytatása, ütemének és méreteinek növekedése. Ebből kiindulva a Magyar Népköztársa­ság a Varsói Szerződés többi tagországával egyetemben arra törekszik, hogy a fegyverkezési hajsza lefékezéséről, a leszerelés előmozdításáról folyó tárgyaláso­kon fordulat jöjjön létre. Síkra száll azért, hogy tárgyalások kez­dődjenek mindenfajta nukleáris fegyver gyártásának betiltásáról és a meglevő készletek fokozatos csökkentéséről, egészen teljes fel­számolásukig. Szorgalmazza a nukleáris fegyverek alkalmazásá­nak végleges betiltását és azt, hogy minden állam mondjon le az erő alkalmazásáról az állam­közi kapcsolatokban. A világ sor­sának alakulása szempontjából alapvető fontosságú, hogy mi­előbb aláírják a második szovjet —amerikai megállapodást a ha­dászati támadó fegyverek korlá­tozásáról. Ez elősegíti, hogy át­térjenek olyan új egyezmények kidolgozására a fegyverzetek csökkentéséről, amelyekhez a többi nukleáris hatalom is csat­lakozhat. A Magyar Népköztársaság ha­tározott álláspontja, hogy a kö­zép-európai haderők és fegyver­zet csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások előrehaladását jól szolgálják a szocialista országok 1978. Június 8-án beterjesztett ja­vaslatai, amelyek a kölcsönös biztonság elvéből kiindulva az egyensúlyt a fegyveres erők és fegyverzetek alacsonyabb szintjén kívánják biztosítani. A bizalom légkörének erősítését célozza az 1978. november 30-án felújított és kiegészített korábbi javasla­tuk, amelyben a részt vevő orszá­gok fegyveres erői létszámának befagyasztását indítványozták a tárgyalások időszakára. Az előre­lépéshez az szükséges, hogy a NATO érintett tagállamai a kez­deményezésekre konstruktív vá­laszt adjanak. 'A Központi Bizottság, pártunk, kormányunk, népünk teljes mér­tékben támogatja a Varsói Szer­ződés tagállamainak kezdeménye­zéseit a nemzetközi enyhülés, a leszerelés előmozdítása érdeké­ben. A Varsói Szerződés szerve­zetébe tömörült szocialista orszá­gok békepolitikájának és védelmi erejének meghatározó szerepe van abban, hogy Európában szi­lárd alapokon nyugszik a béke. és világméretekben tért hódít az enyhülte. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a NATO-tag­­áll&mok fokozott ütemű fegyver­kezése miatt szükség van a szo­cialista közösség védelmi erejé­nek megfelélő színvonalon tartá­sára. folyamatos tökéletesítésére. A Magyar Népköztársaság — or­szágunk te a szocialista közösség biztonsága, békéje érdekében — a jövőben maradéktalanul telje­síti szövetségesi kötelezettségeit, tevékenyen részt vesz a külpoli­tika összehangolásában és az egyeztetett törekvések megvalósí­tásában. ©A szocialista közösség or­szágaival fennálló sokoldalú kapcsolatainkat, együttműködé­sünket erősítették Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács el­nökének tárgyalásai a Szovjet­unióban te a Német Demokrati­kus Köztársaságban, valamint a Lengyel Népköztársaság minisz­terelnökének látogatása hazánk­ban. Az 1977. évi legfelső szintű magyar—román találkozón szüle­tett megállapodások végrehajtá­sának előmozdítását szolgálja pártunk küldöttségének bukaresti megbeszélései. A Központi Bi­zottság megállapította: további kölcsönös erőfeszítések lehetsége­sek és szükségesek a magyar—ro­mán kapcsolatok népeink érde­keinek megfelelő fejlesztéséhez. ©A Központi Bizottság ez al­kalommal is hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság alapvetően érdekelt a különböző társadalmi rendszerű országok közötti széles körű és sokoldalú kapcsolatok fejlesztésében, a bé­kés egymás mellett élés politiká­jának megvalósításában. Kádár János elvtársnak a Fran­cia Köztársaságban tett látogatása jól szolgálta Magyarország te Franciaország együttműködésé­nek bővítését, a kölcsönös megér­tést, az országaink, népeink köz­ti jó viszo-ny erősítését, és hozzá­járult az európai biztonság meg­szilárdításához. a nemzetközi enyhülte ügyéhez. Hazánk kész arra. hogy a találkozó szellemé­ben. s annak eredményei alapján fejlessze a kölcsönösen előnyös magyar—francia kapcsolatokat politikai, gazdasági és kulturális területen. A kétoldalú kapcsolatok fej­lesztését és a békés egymás mellett élés politikáját segítette elő a Dán Királyság miniszter­­elnökének magyarországi látoga­tása, az országgyűlés képviselői­nek találkozói a görög a Jugo­szláv, a norvég, az olasz és a portugál parlament küldöttségei­vel, valamint a magyar—svájci és a magyar—japán külügymi­niszteri tárgyalások. Az Amerikai Egyesült Államok szenátusának küldöttségével Budapesten foly­tatott megbeszélések hozzájárul­tak egymás álláspontjának jobb megismeréséhez te a két ország kapcsolatainak előmozdításához. OA Központi Bizottság meg­erősítette a magyar kommu­nisták:, a magyar nép szolidari­tását azokkal a haladó erőkkel, melyek az imperialista agresszió­val te beavatkozási kísérletekkel szemben hazájuk függetlenségé­nek megszilárdításáért, területi sérthetetlenségének megvédéséért, gazdasági önállóságának megerő­sítéséért, a nemzeti-társadalmi felemelkedésért küzdenek. Hafez Al-Asszadnak, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja fő­titkárának, a Szíriái Arab Köz­társaság elnökének hazánkban tett hivatalos^ baráti látogatása jelentősen hozzájárult országaink 'kapcsolatainak sokoldalú fejlesz­téséhez. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy a Szíriái Arab Köztársaság az arab világ imperialistaellenes erőivel együtt küzd az igazságos közel-keleti béke megteremtéséért, fellép a haladó arab álilamok egységének megszilárdításáért, az arab népek jogos ügyét támogató szocialista országokkal való együttműködés elmélyítéséért. A magyar nép változatlanul szolidáris az izraeli agresszió 'következményeinek fel­számolásáért a közel-keleti igaz­ságos te tartós rendezésért har­coló arab népekkel. Mengisztu Hailé Mariam alez­redesnek, a szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzóta­nácsa elnökének, állam- és kor­mányfőnek magyarországi hiva­talos, baráti látogatása előmozdí­totta együttműködésünk te barát­ságunk erősítését. A tárgyaláso­kon ismételten kinyilvánítottuk: a Magyar Népköztársaság, a ma­gyar nép szolidáris a fejlődés szocialista útját választó Etiópiá­val: te azzal a küzdelemmel, ame­lyet az etióp nép folytat országa egységének, függetlenségének, for­radalmi vívmányainak megvédé­séért. OA Központi Bizottság mél­tatta azoknak a megbeszélé­seknek a fontosságát, amelyeket pártunk vezetői a testvérpártok te más haladó, demokratikus erők képviselőivel folytattak A szocialista országok testvér­­pártjainak pártszervezéssel fog­lakozó KB-titkárai október vé­gén Budapesten hasznos te ered­ményes tanácskozást folytattak a szocializmus politikai rendszere fejlődésének kérdéseiről. Pártunk képviselői részt vettek az ausztrál te az NSZK-beli test­vérpárt, a Guinea! Demokrata Páni, a Madagaszkár>i Független­ség Kongresszus Pártja kong­resszusán. Kádár János elvitárs találkozó­ja Georges Marchais-vai, a Fran­cia Kommunista Pánt főtitkárá­val megerősítette a két testvér­párt internacionalista együttmű­ködését te szolidaritását. Pártunk Központi Bizottsága első titkárá­nak eszmecseréje Francois Mit­­terand-dal, a Francia Szocialista Párt vezetőjével hozzájárult a két párt közti jobb megértéshez, az enyhülés, az európai- béke és együttműködés közös érdekű kér­déseiben. Fontos megbeszélésekre került sor a paraguayi, a spanyol a svájci, a svéd, az új-zélandi test­vérpártok vezetőivel. Hazánkban fogadtuk Joshua Nkomét, a Zim­babwei Afrikai Népi Unió (ZA­­PU) elnökét, a Hazafias Front társelnökét. A látogatások, a megbeszélések hozzájárultak az álláspontok ala­posabb megismeréséhez, kétolda­lú kapcsolataink fejlesztéséhez, valamint kölcsönös szolidaritá­sunk megerősítéséhez II. i A Központi Bizottság áttekin­tette az ország gazdasági helyze­tét. megtárgyalta az idei népgaz­dasági terv végrehajtásának ed­digi tapasztalatait,' s jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. OA Központi Bizottság meg­állapította: az ipar, az épí­tőipar te a mezőgazdaság terme­lése, a munka termelékenysége — várhatóan — a népgazdasági terv előirányzata szerint, a nemzeti jövedelem a tervezettet megköze­lítően nő. Gyarapodtak és kor­szerűsödtek a népgazdaság ter­melő alapjai. Olyan jelentős be­ruházások fejeződtek be, mint a szegedi kőolaj- te íöldgázipari létesítményék. az Ózdi Kohászati Művek acélgyártó üzeme, a Du­naújvárosi Hullámpapírgyár, a Zalaegerszegi Hűtőház. Megkezd­te termelését a Borsodi Vegyi - kombinát új pvc-gyára, a Tiszai Vegyikombinát polipropilén-üze­me és a Gyulai Húskombinát. Az életszínvonal emelkedése némileg meghaladja a tervezet­tet, a lakosság életkörülményei javulnak. Ugyanakkor az intenzív gazda­sági fejlődte minőségi és haté­konysági követelményei még nem érvényesülnék megfelelően, a termelés szerkezete, a gazdálko­dás színvonala még nem alkal­mazkodik kellően a megváltozott és magasabb követelményekhez, a népgazdaság egyensúlyi helyze­te az előirányzottnál kedvezőtle­nebbül alakul. Az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről, a gazdasági fejlődés fő vonásairól az eddigi adatok alapján megállapítható: a) A nemzeti jövedelem az elő­irányzott 5 százalékkal szemben 4—4,5 százalékkal nő. A belföldi felhasználás viszont a tervezett 2 százalékkal szemben 6—7 szá­zalékkal haladja meg a múlt évit. A felhalmozás — a beruházások és a készletek — növekedése lé­nyegesen nagyobb a tervezettnél. A lakossági fogyasztás az elő­irányzathoz közelálló. — Az ipari termelés előrelát­hatóan az előirányzott 5.5—6 szá­zalékkal bővül. Az ipari ágazatok — az élelmiszeripar te a kohá­szat kivételével — a számított­nak megfelelően, vagy azt meg­haladóan növelik termelésüket. A mennyiségi fejlődés azonban több területen nincs összhangban a gazdálkodás minőségi követelmé­nyeivel. Lassú az előrehaladás a termelés szerkezetének, szerve­zettségének javításában, a mun­kaerő, az anyagok te az energia takarékosabb felhasználásában. Az anyagi ráfordítások a terme­lésnél nagyobb ütemben nőttek. — Az építőipar termelése vár­hatóan a tervezett mértékben 4,5 —5 százalékkal nő. A nagyberu­házásokat és a lakásokat kivitele­ző vállalatok teljesítménye az át­lagosnál gyorsabban emelkedik, de több fontos létesítmény te a fővárosi lakások építésében el­maradás van. — A mezőgazdaság a tervnek megfelelően, csaknem 3 százalék­kal termel többet, mint tavaly. A növénytermesztés megközelíti a számítottat, az állattenyésztés annál valamelyest gyorsabban fejlődik. Az előirányzottnál több kenyérgabona termett, búzából hektáronként országos átlagban 42.8 mázsát, kukoricából 51 má­zsát takarítottak be. Kukoricából az össztermés — bár a hozamok nagyabbak a számítottnál — a kisebb vetésterület miatt keve­sebb a tervezettnél. Burgonyából és cukorrépából az előirányzott­nál valamelyest több, gyümölcs­ből te zöldségből kevesebb a termés. Az állatállomány növe­kedett. Jelentősen emelkedett a hús, a tej. valamint az egyéb ál­lati termékek termelése te felvá­sárlása. A takarmánygazdálkodás és ^felhasználás színvonala még nem kielégítő, a termelési költsé­gek az indokoltnál nagyobbak. — A közlekedési vállalatok — kisebb fennakadásokkal — kielé­gítették az áruszállítási igénye­ket. A személyszállítás a terve­zettnek megfelelően fejlődik. ib) A beruházások volumene a tervezett csökkenéssel szemben mintegy 4 százalékkal emelkedik. A túlteljesítés az idén is a válla­lati, szövetkezeti beruházásoknál következik be. A nagyberuházá­sok megvalósítása nem éri el a tervezettet. A munka szervezett­sége nem javul a kívánt mérték­ben, sok esetben indokolatlanul túllépik a költség-előirányzatokat, a kivitelezés Ideje gyakran el­húzódik. c) A foglalkoztatottak száma a nem termelő ágazatokban, a ke­reskedelemben te a közlekedés­ben nő, az iparban és az építő­iparban lényegében változatlan, a mezőgazdaságban csökken. d) A lakosság reálbére és reál­­jövedelme a tervezettnél valame­lyest nagyobb mértékben emel­kedik. Az egy lakosra jutó nomi-' náljövedelem országos átlagban a tervezett 7—7.4 százalékkal szemben várhatóan 8—8,5 száza­lékkal. az egy keresőre jutó no­­minálk ereset a tervezett 7 szá­zalékkal szemben a munkások­nál és alkalmazottaknál 8—8,5 százalékkal, a tsz-dolgozóknál 8,5 —® százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 4 szá­zalék helyett mintegy 4.6 száza­lékkal emelkedik. Az egy főre ju­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom