Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-01 / 283. szám

1978. december 1. • PETŐFI NÉPE • 5 Szakmunkásképzés Kiskunhalason 3. A Kötöttárugyár, a Ganz és az építőipar A város új, reprezentatív üze­mét a Kiskunhalasi Kötöttáru­­gyárat Csobánczi Mátyás, sze­mélyzeti osztályvezető képviselte az ankéton. Ha valahol kulcsfon­tosságú kérdést jelent a szakmun­kásképzés, az új, korszerű gépe­ken dolgozók szakmai színvonala, hát a „semmiből” létrejött kor­szerű üzemben azt. Az osztályve­zető elmondta, hogy négy éve ok­tatnak kötő-hurkoló és konfek­­ciós szakmákra fiatalokat. Az első ipari tanulók 1976-ban végeztek. Ma már ezek a fiatalok jól isme­rik a gyárat, beletanultak munká­jukba, már ők oktatják a követ­kező nemzedékeket. — A legnagyobb problémánk az, hogy a gyárat Halas és von­záskörzetének munkaerő- felesle­gére „telepítették”, s jó lenne, ha innen kapnánk az utánpótlást is. Igen ám, de Kiskunmajsán és Jászszenlászlón csak lányokat to­borozhatunk, és így kevés remé­nyünk van a sikerre. Jelenleg ezren dolgoznak az üzemben, közöttük háromszázötven a szak­munkás. A végső cél: ezerkétszá­zas munkáslétszám, s ennek két­harmada szakmunkás. Jó néhány évig még tehát minden ősszel száz általános iskolást kell megnyer­nünk magunknak. A tőkés orszá­gokban egy-egy gép kezelésére fél év alatt tanítanak be képzet­len munkást (egyetlen művelet elvégzésére), neikiünk viszont más a célunk; univerzális szakembe­reket szeretnénk képezni. Kispéter Imre, a városi pártbi­zottság titkára hozzátette azt is, hogy az üzem munkaerőgondjait várhatóan súlyosbítja majd az a tapasztalat, hogy másutt a fiatal nők tömegesen veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. S mi­után „női üzemről” van szó, ez az arány Halason is elérheti a dolgozók létszámának egynegye­dét. A gyár tervezett, ötszázmillió forintot kitevő termelési értéke két és fél millió darab kötött­hurkolt áruféleségben ölt testet. Ennek félét exportra kell szállíta­ni. Nem lényegtelen kérdés tehát, lesz-e elegendő számú jól képzett szakember az elkövetkező évek­ben a kötöttárugyárban. Versenyben a munkaerő-csábítókkal Csapó István, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat igazgatója egy kérdéssel kapcsolódott az eszme­cserébe; az iránt érdeklődött, hon­nan szerezték a kötöttárugyár tmk-műhelyébe szakemberéket? S miután megkapta a választ; hogy más gyárakból, bólogatott: hely­ben vagyunk. Mintegy jelezvén: ezért kell nekik is kétszer annyi szakmunkást képezniük, mint amennyire szükségük van. Mert elcsábítják őket több fizetésért, kedvezőbb munkafeltételeikkel. Azután elmondta: az építőipar­nak Halason nem voltak hagyo­mányai. Vállalatuk 180 dolgozó­val alakult meg, s a munkások gyakran cserélődték. Főként a képzettek találtak maguknak job­ban fizető állásokat másutt. Ezért is határozták el, hogy megterem­tik saját utánpótlásukat. — Az alig több mint tízéves vállalat évről évre száz szakmun­kástanulót iskolázott be; többet, mint amennyire szükségünk volt. így értük el 1975-re, hogy min­den területen elegendő számú szakmunkásunk dolgozott. Elmen­tek, akik akartak, de kialakult a törzsgárdénk. 1976-ban már csak ölven ipari tanulót képeztünk. Igen ám, de közben kiéleződött a bejárók problémája. A szomszé­dos községekben lakók, akiknek otthon háztáji földjük is van, in­kább ottmanadtak. Még a rosz­­szabbul fizető munkahelyeken is, hiszen volt miből kiegészíteni jö­vedelmüket. Ezért az idén ismét száz gyereket veszünk fel. Ta­pasztalataink szerint kétharma­duk a vállalatnál marad. P. M.: És nincs gondjuk a to­borzással? • Együttműködés: a három fiatal szakmunkás az építőipari vállalat dolgozója. Jelenleg a Ganz-MÁVAG új kompresszorának festését végzik. Csapó István: Nincsen. Egy füg­getlenített szakember csak ezzel foglalkozik. Felkeresi az iskolá­kat, és törődik a fiatalokkal. Je­lenleg a fizikai dolgozók 60 szá­zaléka szakmunkás, 30 százaléka betanított munkás, s fő gondunk az, hogy a segédmunkások száma a kevés. Mindössze százan van­nak. A kiemelt beruházás kérdőjelei A halasi építőipari vállalattal szémben már jóval kevésbé elé­gedettek a Ganz-MÁVAG helyi gyárának vezetői. Szabó Zoltán tanműhelyvezető tömören vázol­ta probléjnáük lényegét. A válla­lat a VI. ötéves terv végéig 400 millió forintos beruházást valósít meg Kiskunhalason. Keresnek forgácsolókat, esztergályosokat, marósokat, köszörűsöket, gépsze­relőket. E bonyolult vasas szaki mákra évente több mint ötven tanulót szeretnének kiképezni, ám ez csak terv, hiszen jelenleg alig kilencven első, másodikos, il­letve végzős diákjuk van össze­sen. — Eltűntek a tanulók — ma­gyarázta Szabó Zoltán —, hiszen 1970 elején még háromszázas lét­számot képezhettünk. De nem­csak ők, hanem a szakmunkások is. Üzemünkben magasak a szak­mai követelmények; jóval többet kívánunk a dolgozóktól, mint a kisebb gyárak. És az emberek in­kább oda szerződnek, ahol köny­­nyebb. Természetesen igyekszünk megtartani a fiatalokat. A válla­• Másodéves szakmunkástanulók a Kiskunhalasi Kötöttárugyárban. lat öt évre ifjúsági takarékbetét­könyvet nyit az ifjú szakmunká­sok számára, egyszeri pályakez­dési segélyben részesíti őket, mun­­kóslakás-takciókat szervez. Ez se­gít az „ottmaradásban", de az is­kolai toborzásikor alig-alig érző­dik a hatása. Márpedig a terve­zett beruházások által létrejött új gépek kihasználásához leg­alább 20 százalékos létszámnöve­kedést kell elérni. Jól képzett szakmunkásokban. Tervek a jövőre A szakemberképzés gondjai te­hát éppoly szerteágazóak Kis­kunhalason, mint a megye többi városában. A szakemberhiány az intenzív ipari fejlődés akadályá­vá kezd válni ma, s méginkább az lehet holnap. Vannak vállalatok, amelyek idejében léptek, mint- a városi ,, építők, mások későn kapnak ész­be, de keresik a megoldás lehe- Mőeégeit. Egyfelől meg kéül oldani a gyakorlati oktatás színvonalának korszerűsítését, ez ma már köz­ponti iskolai tanműhely nélkül nem lehetséges. A tervezett léte­sítmény 5 millió forintos értékű beruházás lesz. A másik fontos probléma a város vonzáskörzetének kapcsola­ta. A jelenlegi iparitanuló-kollé­­gium nem tudja befogadni az összes igénylőt. Ezért egy új léte­sítését határozták el a következő ötéves tervben, ötven gyermek számára az építőipari vállalat, és »ugyanennyire a társult Ganz- MÁVAG épít fel diákotthont. Am az épület végül 150 szemé­lyes lesz. A maradék félszáz he­lyet azok a vidéki szakmunkások foglalják el, — amíg lakáshoz nem jutnak —, akik a városban dolgoznák. Ezek tehát a megoldás tervei a két utóbbi üzemnél. A kötöttáru­­gyár a jelenlegi kollégiumból „ré­szesedik”,' és Vautóbuszjáratokat üzemeltet. Remélik, hogy nem veszítik el népszerűségüket a he­tedikes—nyolcadikos lányok kö­rében. A legnehezebbnek a baromfi­­feldolgozó vállalat szakmai gár­dájának gyarapítása ígérkezik. Remélhető azonban, hogy a tár­ca Illetékesei még idejében felis­merik a szakember-utánpótlás sürgősségét és gazdasági jelentő­ségét Pavlovlts Miklós ——■ Ezt láttuk az úttörőboltban Pajtások! Tudjátok-e, hogy né­hány héttel ezelőtt Kecskeméten új helyre, az előbbinél ötször na­gyobb alapterületű üzlethelyiség­be költözött az Ezermester és ŰttörőbOlt, a Petőfi utcába? Miivel megyénkben ez az egyet­len üzlet, ahol minden kisdobos- és úttörőruházat, felszerelés együtt található, jól körülnéz­tünk, és most hírül adjuk nek­tek, mit láttunk, mit vehettek, rendelhettek ebben az - üzletben. Kezdjük az egyenruhán. Ing szoknya és nadrág minden mé­retben kapható! (Gyorsan hozzá­tesszük, amire a boltvezető, Nyúl Alajosné felhívta a figyel­münket: az ingek olyan alap­anyagból készülnek, hogy min­den úttörő maga moshatja, va­salni nem kell, hipózni nem sza­bad!) Ezenkívül" nyakkendő, síp­­zsinór, öv, kar lap és jelvények közül választhattok. Bőséges a kínálat kürtből, dobból és har­sonából. Tavaszra igazi meglepetést ta­lálhattok ebben az üzletben: ADIDAS-melegítőt fognak árusí­tani. Aki szorgalmasan takaré­koskodik, bizonyára összegyűjti tavaszig az új tréningruha árát. örsi-, raj- és csapatnaplót lát­tunk a tárlókban, és zászlókat! Megtudtuk azt is, hogy zászlót készítenek is, egyéni megrende­lés szerint. Ezenkívül .táborozás­hoz minden szükséges holmit — sátrat, matracot, bográcsot, asz­talt, széket megrendelhettek itt, és a megbeszélt időpontban megkapjátok a szükséges holmit. Nagyon sok jelvényt is láttunk, végre az összes próbajelvényt is együtt. Ne feledjétek, hogy né­hányat csak a csapatvezető írá­sos megrendelőjével lehet meg­kapni. Nagyon ötletesek az emblémá­val díszített trikók is. Jelenleg a jól ismert Kajla képe látható a fehér, piros és sárga trikón. Egyébként felirattal vagy emblé­mával készült trikókat lehet rendelni is. Az elmúlt nyáron már a csapatuk ( nevét viselő megyénkbeli úttörők is táboroz­tak a Balaton mentén. A bolt egyik fele — mint a nevéből is kiderül — az úttörő­ké, a másik részében az ifjú ezermestereknek kínálják a kü­lönféle árucikkeket. Rádiós ama­tőröknek, modellezőknek a hasz­nos tárgyakat készítő barkács­­szakköröknek sok minden kapha­tó itt. • Ottjártunkkor egymásnak ad­ták a pajtások a kilincset, vették a műbőrt, öntapadós tapétát, szi­vacsot, méterszámra. Szívesen elmondták, hogy ajándékot ké­szítenék belőle — nevüket ezért nem írjuk le, de ötleteiket to­vábbadjuk. A műbőrből a meg­kopott konyhai székre huzatot szabnak, a tapétával dobozt von­nak be, hogy csinosabb legyen, a szivacsból játékállat készül a kisebb testvérnek. Kilószámra veszik a fiúk a fa­hulladékot, plexit. Otthon, vagy a szakkörben virágállványt, könyvespolcot készítenek belőle. A bolt vezetőinek, dolgozóinak jó kapcsolata alakult ki az MHSZ klubvezetőivel, főként Ko­vács Pállal. Az ő „gyerekei” gyakran keresik fel a boltot, vá­sárolnak különféle szerszámot, fúrókat, fogókat, fűrészeket. Közeledik a téli szünet, a ka­rácsony. Remek társasjátékot is láttunk ebben az üzletiben. A ne­ve: Keresd meg — és főleg a földrajzot szerető úttörők fogad­ják majd szívesen. Azoknak pe­dig akik rosszul tájékozódnak hazánk térképén, ugyancsak ajánljuk, mert ha néhányszor a képék segítségével rögzítik a tudnivalókat — megtanulják a városok, hegyek, folyók helyét. Nagyszerű meglepetés a számhá­ború-készlet is — most kapható. • Barkácsszakkörök vezetői vásárolnak az Ezermester- és Cttörő­­boltban. A csapatok hírei A kecskeméti Tóth László út­törőcsapat valamennyi raja párt­tagokat hívott meg találkozóra. Náluk járt — többek között — Dajka Jánosné, a konzervgyár párttitkára, Tengeri Pál, a me­gyei pártbizottság munkatársa és Papp Adám bácsi, aki részt vett a földosztásban. Nagyszerűen si­kerültek ezek a találkozók! Né­hány rajban elhatározták, hogy a találkozó után is fenntartják a kapcsolatot. * A Helvéoia-maitkói úttörőcsa­patnál is hasonló találkozókra került sor. ök is pártunk meg­alakulásának évfordulója tiszte­letére rendeztek ünnepi csapat­­gyűlést, majd rs ' . -ií totót. A vendéglátó hatod' raj és ve­zetőjük, Valódi Sándorné, meg­keresték Matkópuszta első párt­tagját, Kulcsár bácsit, és a szö­vetkezet párt titkárát, Fekete Bé­lát, hogy elbeszélésük nyomán megismerjék a hajdani gyerekek életét. Rejtvényfejtőknek Az elmúlt héten közöLt rejtvény helyes megfejtése: 1—I; 2—D; 3—E; 4—H; 5—B; 6—A. Könyv­­jutalmat nyertek: Forró István, Kunszentmiklós; Zsnidercsics Iza­béit, Gara, Andó Jutka, Solt­­szentimre; Ambrus Szilvia, Kis­kőrös; Lehr Imre, Dunapataj; Pankovics Dániel, Felsőszentiván; Tarjányi Erzsi, Nyárlőrlnc; Fe­hér Tibor, Nyúl Teréz és Mol­nár Sándor, Kecskemét. Nyere­ményüket postáztuk. Selmecl Katalin A Czytelnik nyolcezer kiadványa A Czytelnik Könyvkiadó a né­pi Lengyelország születésével egyidős: 1944-ben elsőként kezd­te meg a munkát. Feladata főleg a modern lengyel irodalmi alko­tások, a dokumentum-irodalom, a mai idegennyelvű irodalom népszerűsítése, de megtalálhatók kiadványai között történelmi, szociológiai, filozófiai művek, va­lamint a szórakoztató irodaiam alkotásai. A Czytelnik kiadvány­­listáján 7684 könyveim szerepel, az összkladványszám pedig 200 millió. Ebben az évben — főleg a mai lengyel irodalom alkotá­saiból — 208 műveit adnak ki, 9 millió példányban. A kiadott könyveknek több mint a fele első kiadás. A lengyel Irodalom kiválósá­gai mellett szót kapnak az új, most Induló írónemzedék tagjai Is. A kiadó sok érdekes sorozatot bocsát közre. Ilyen „A három évtized dokumentum-Irodalma”, a „Napló-sorozat”, amelyben az orvos naplók, mérnöknaplók után most „A nők naplói”, a „Tiszt­viselők naplója” következik Az „Emberi kérdések” című népsze­rű esszé-sorozat, valamint a „Tu­dat és történelem” újább kötetei is hamarosan az olvasókhoz ke­rülnek. Ez évben az eddigiek mellett két újabb sorozatot Indít a Czy­telnik. Az egyikben a tudomá­nyos-fantasztikus irodalom leg­jobb alkotásait, a másikban Pa­norama sorozatban a legérdeke­sebb népszerű-tudományos mű­veket adják ki. A hazai írók megismertetésén kívül ez a lengyel kiadóvállalat fontos feladatáinak tekinti a vi­lágirodalom közvetítését. Szovjet, amerikai, francia, spanyol, né­met szépirodalmi művek képvi­selik ez évben a világirodalmat a listán. Ezen kívül a világiroda­lom esszétenmésének a javát is közrebocsátják. (BUDAPRESS— INTERPRESS) Hálátlan feladat egy-két szó­ban összesűríteni az automatizá­lás lényegét. De szükséges a to­vábbiak megértése miatt. Ko­rábbról kell kezdeni. A műszaki főiskolán egy interjú készítése közben döbbentem rá végérvé­nyesen: míg a munkaeszközök, szerszámok meghosszabbítják az ember kezét, a gőz- és elektro­mos energiával hajtott gépek megsokszorozzák az erejét és helyettesíthetővé is teszik, az automatizálás magát a különleges tiszteletnek örvendő irányítást gépesíti a mosógépektől a kom­putereken át az űrhajókig. Vagy­is az ember egyszerűen, techni­kai eszközökkel felmentheti ma­gát a visszacsatolást igénylő ve­zérlési feladatok nagy része alól. Idejében fel kell tehát készülni az ilyen berendezések alkalma­zására és javítására a gyárak­ban, lakásokban és a szolgálta­tásban. Körülbelül ennek a folyamat­nak hazai távlatait felismerve szervezte meg a MTESZ Bács- Kiskun megyei szervezete ta­valy május elején a II. Országos Automatizálás-oktatási Konfe­renciát. Hasonló címmel pedig megjelent a tudományos tanács­kozás anyaga 300 példányban Kecskeméten, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Oktatási Bi­zottságának védjegye alatt, A kötet lapjain többen kifeje­zik azt a meggyőződésüket, hogy az itt közreadott gondolatok „tér­­mékenyitőleg hatnak majd az automatizálás oktatására és ezen keresztül iparunk még hatéko­nyabb fejlődésére". Dr. Csáki Frigyes posztumusz szavaI pedig körvonalazzák az egész kiadvány jellemző vonásait: „teljes kereszt­­metszetében áttekinti az oktatást, az automatizálás oktatását a szakmunkásképzéstől kezdve egé­szen a felsőoktatásig". Éppen ebben rejlik a másfél esztendeje rendezett eszmecsere lényege. Az első, 1969-ben meg­tartott automatizálási konferen­cia után megközelítette az álta­lános törvényszerűségekből kö­vetkeztethető képzési feladatokat. A tudományos-technikai forrada­lom egyik legnagyobb, valamen­nyiünk számára kérlelhetetlen tempóban közeledő lépésváltásá­nak mozzanatait igyekeztek meg­határozni a résztvevők, akikből íme, gondos szerkesztéssel szer­zők váltak. Emlékszem, a konferencia kez­dete előtt Szabó Lajos és dr. Lo­vas Béla jelent meg a szerkesz­tőségben, hogy mindenkit meg­előzően hozzon hírt a készülő eseményről. S most már az esz­mecsere terjedelemre sem lebe­csülendő eredményeit is kézbe veheti az érdeklődő olvasó. A szó elszáll, de az elhangzottak megmaradnak. Érthető örömmel fedeztem fel a MTESZ két hiva­tott megyei képviselőjének nevét a szerkesztő bizottság tagjai kö­zött. Másokkal együtt tényszerű és lontos összegzését sikerült ad­niuk mindannak, ami szellemi síkon történt a kecskeméti Tu­domány és Technika Háza kong­resszusi termében, illetve a ke­­rekasztal-megbeszéléseken. Jó, hogy utólag is hozzáférhetővé tet­ték az elhangzott előadásokat és hozzászólásokat. Hiszen ily mó­don megnőtt az esélye annak, hogy ezek a vélemények gazda­gíthassák a kollektiv — orszá­gos — bölcsesség tapasztalatait. Azét a bölcsességét, amely vé­gül is szabályozza majd az auto­matizálás és az automatizálás­oktatás térhódításának ütemét hazánkban. Halász Ferenc I Automatizálás-oktatási konferencia után

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom