Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-05 / 286. szám

«

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜNNEPI ÜLÉSE

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. december 5.

(Folytatás az 1. oldalról.)

azok, amelyek növelik az itteni küzdelem heraizmusát, kiemelik azok nagyságát, dkiilk (bátrak voltak és cselekedni mertek. A forradalmi átalakulás zászlóvivői és végrehajtói voltak itt Kecskeméten és a Kiskunságban Buday Dezső, Berkes Ferenc, Sinkó Ervin, Iványi Sándor, Szűts Jrizsei, Csupó Imre, több száz és ezer ismert és névtelen társukkal együtt.

A budapesti munkások és katonák októberi győzelme után a Duna»—'Tisza köze minden városában és iközségében létrejöttek az új hatalom szerveiként a nemzeti tanácsok. A mezővárosi agrár és ipari munkásság körében a szociáldemokrata párt helyi szervezetei harcos, mozgékony tényezővé lettek ebben az időben. Megyénk valamennyi városában, nagyobb községében működtek baloldali csoportok, amelyek közül több eljutott odáig, hogy kommunista szervezetté vált.

A Kecskeméten, 1918 őszén létrehozott kommunista sejtek után 1919. február 3-án Kiskunhalason alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának szervezete, amelyhez hasonló szervezetek ebben az (időben a megye hét helységében jöttek létre. A kommunista párt agitátorai eljutottak Kalocsára, a kiskőrösi és a dunarvecsei járás községeibe is.

Az eseményeik igazolták, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártját valóságos történelmi szükséglet hívta életre és társadalmi hivatását sikereden töltötte be.

A kommunista párt rövid idő alatt megnyerte a munkások, parasztok nagy tömegét, maiga mellé tudta állítani a haladó értelmiséget és mindazokat, akik a haza, a nemzet sorsáért aggódtak és cselekedni akartak. A rvéptömegek forradalmasodésa. a polgári kormány tehetetlensége, a valóságos helyzet, a szociáldemokrata párt és a kommunista párt egyesülése lehetővé tette, hogy a világon másodikként hazánkban. a nép nagy többségének akaratából győzzön a szocialista forradalom. Ritkán adódik a történelemiben, hogy egy párt forradalmi oélja ilyen rövid idöa'tatt válóra váljék, mint a kommunista párté. Négy hónappal a párt megalakulása után, kemény küzdelem eredményeként született meg március 21-én a Magyar Tanácsköztársaság.

A fiatal kommunista párt első történelmi vívmánya a Tanácsköztársaság létrehozása, amely fegyveres felkelés nélkül jött létre. elsőként igazolva ezzel a gyakorlatban azt a marxi—lenini felfogásit, hogy a fegyveres felkelés, a polgárháború nem egyedüli, kizárólagos útja a szocialista forradalomnak. A Tanácsköztársaság intézkedéseit — mint az 1919 áprilisi tanácsválasztásos is bizonyítják — a lakosság »többsége támogatta. Szinte valamennyi társadalmi osztályra és rétegbe niagy hatással volt aa hogy amikor a Tanácsköztársaság és Vörös Hadserege a proletariátus internacionalista érdekeiért harcolt, egyben a jogos nemzeti érdekéket is védelmezte. A Tanácsköztársaság megmutatta: a szórtál izmus. reális alternatíva, van talaja Magyarországon, a proletariátus és pártja építő, államalkotó, a nép, a nemzeti érdekeinek képviseletére és védelmezésére méltó erő.

A Magyar Tanácsköztársaság sok belső nehézséggel megküzdőit, s azután a Budapest és az ország jelentős részéinek megszállásával végződő külső, fegyveres intervenció, a román és csehszlovák burzsoázia és a-mögöttük álló antant túlereje veirte le.

A magyar proletariátus, a magyar nép drága árat fizetett azért, hogy kezébe vette a hatalmat, hogy segítette a szomszéd országok proletáriátusániak harcát és megzavarta az imperialisták szovjetellenes felvonulását, hadjáratát. A visszaállított kapitalista földesúri rend, a féktelen fehérterror rémuralma kegyetlen elnyomás. az, üldöztetés, a megtorlások sötét korszaka — ez .nemzetünk története negyedszázaidon át.

A Tanácsköztársaság dicsőséges hagyomány és egyben a tapasztalatok gazdag tárháza. Az 1919-es tpradtció az elnyomatás sötét éveiben harcra lelkesítette a munkásosztály legjobbjait, akik sohasem szűntök meg küzdeni a munkáshat alomért. Az első magyar munkásihatalom megdöntése után ismét külön pártként szerveződő magyar kommunisták poilitikailag remdkívül súlyosa elméletileg bonyolult helyzetbe kerültek. Kemény viták, a Kommunista Lntemacionálék segítsége, a történelmi körülmények alakulása járultak hoz oá ahhoz, hogy a nehézségeket legyőzve az i 1 legal itáe, a Horthy elnyomás közepette a pórt nap mint nap bizonyíthatta, hogy él, szerveződik.

A felszabadulásig eltelt negyedszázad alatt a nehézségek ellenére az illegalitásban működő kommiurtiste párt ébren tartotta a munkásmozgalomban a forradalmi szellemet, a reakció üldözésével és terrorjával dacoló, önfeláldozó forradalmi kádereket nevelt, .fáradhatatlanul hirdette és szervezte a demokratikus, hazafias erőket. Hiába volt az üldözési, a börtönök, a statárium, hiába küldtek provokátorokat a pártba, azt nem tudták megtörni. Mindig, mindenütt ott volt, ahol a dolgozók, a haladás érdekei ezt megkövetelték. Ott volt 1930. szeptember elsején a budapesti éhségtüntetésen. Ott volt a bányászok, az építőmunkások hősies bérharcainál. A föld alól is el tudta küldeni a spanyol szabadságharcba a magyar dolgozók zászlóalját soraiban többeket a Bácskáiból és Kiskunságból, így a hősi hálált halt Gililán Andrást és a ma is közöttünk élő Thököly János bácsalmási asztalosit. S amikor, az országot hazaár.ulió vezgítői a nemzeti célok elárulásával, nemzetietlen, önös érdekelik alapján belevitték a világtörténelem legbűnösebb és legvéresebb háborújába, akkor a nemzeti ellenállás élére állt kommunisták, közöttük Schönherz Zoltán, Rózsa Ferenc, a magyar munkásmozgalom legjobbjai áldozták fel életüket az antifasiszta egységfrontért, a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtéséért.

Történelmi jelentőségű eredmények a felszabadulás után

Amiért a párt zászlót bontott, amiért a kommunisták küzdöttek, a fehérterrcr és a fasiszta diktatúra alatt, 1945. április 4-vel hazánkfiáik a Szovjet Hadsereg által történt felszabadításával következett be. Ekkor hazánkban is megnyílt az út a demokratikus nemzeti és társadalmi újjászületés előtt.

Ebben a folyamatban különleges jelentősége volt annak, hogy az illegalitásból kilépő Magyar Kommunista Párt kis létszámú, néhány ezer főt számláló Illegális szervezetből hetek, hóntapok alatt nagy tömegpárttá fejlődött. Olyanná, amely élére tudott állni az újjáépítés heroikus feladata megoldásának, olyanná, amely meg tudta teremteni az új, demokratikus hatalom tömegbázisát, olyanná, amely reális politikája eredményeként kapcsolatot teremtett a szövetséges pártok progresszív szárnyával. Olyan erővé, amely kezdeményezhette és végigvitte, hogy a marxizmus— lenlmizmis alapján létrejöjjön szervezetileg is a munkásegység. A két munkáspárt egyesülése megszilárdította a munkásosztály vezető szerepéit, megsokszorozta erejét, meggyorsította a szocialista építés feladatainak végrehajtását. az egyesülési kan.gresszuson elfogadott programnyilatkozat alapján A hároméves és az ötéves terv idején hatalmas lépést tettünk előre az ország korábbi gazdasági és társadalmi elmaradottságának felszámolása útján, s nagyrészt megteremtettük az anyagi alapot a szocialista építés kibontakoztatásához

A vitathatatlanul nagy eredményeket azonban beárnyékolták a hibák: a személyi kultusz élterjedése, a pártélet lenini normáinak és a törvényességnek a megsértése, amelyek idegenek a munkásosztály szemléletétől, a tudományos szocializmus eszméitől. Ezek kedvezőtlenül hatoltak a párt és a munkásosztály, a munkásosztály és szövetségesei viszonyára. Ezért a proletárdiktatúra ereje csökkent, a népi demokratikus rendszer gyengült, sőt az 1953-bain kezdődő politikai válságban az 1958-os ellenforradalom idején végveszélybe került. A forradalom és ellenforradalom ismét nagy erővel csapott ossz», ám ez most az ellenforradalmi erők vereségével végződött, a szocialista konszolidáció pedig gyorsam haladt előre.

A párt a munkásosztályra, a népre támaszkodva a Szovjetunió, a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista országok támogatását élvezve, gyökeresen szaikítva az előző vezetés hibáival, győzelemre vitte a harcot. Rövid idő alatt helyreállt a Magyar Népköztársaság törvényes szocialista rendje, és az MSZMP vezetésével megteremtődött a szocializmus további építésének minden szükséges feltétele,

Pártunk az utóbbi húsz évben is több történelmi jelentőségű vívmányunk kezdeményezője és élharcosa volt. A mezőgazdaság szodtaiista átszervezésének eredményeként a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak az egész népgazdaságban, és kihatottak a társadalmi élet miniden területére, a fejlődés új lehetőségei bontakoztak ki, új feladatok megoldására került sor. A gazdasági irányítás új rendszere tavábbmovélte a vállalatok gazdasági önállóságát, kezdeményezését, felelősségét, elősegítette a vállalati érdekek jobb összehangolását a társadalmi érdekkel. Hatékonyabbá vált a köziponti állami irányítás, amely a közvetlen utasítások, a .tervielbontás rendszere helyett főleg közvetett módon, közgazdasági szabályozás útján érvényesül A gazdaságii irányítás új rendszerének bevezetésével párhuzamosan napirendre került a politikai rendszer tökéletesítése, amelynek sarán a párt vezető szerveinek állásfoglalásai alapján tovább fejlődött a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, a Hazafias Népfront, a szövetkezeti mozgalom működése. Jelentős haze a mi vidékünket is megperzselte.

Amikor Kádár János elvtárs és harcostársai vezetésével országosan megkezdődött a párt sorainak újjászervezése, akkor Kecskeméten nyomban megalakult az MSZMP ideiglenes Megyei Intéző Bizottsága, városainkban és községeinkben, üzemekben, intézményekben is újjáalakultak a pártszervezetek és 1957 tavaszára befejeződött a párt sorainak rendezése.

Megyénk pántszerveiben és szervezeteiben is visszaálltak a lenini normák, helyreálltak a tömegeikkel, megyénk lakosságával való kapcsolataink, és ez a kapcsolat azóta is töretlen. A Bács- Kiskunban működő mintegy kilencszáz pártszervezet csaknem harmincezer kommunistája sikerrel mozgósítja a dolgozókat polinak. hanem a nép szolgálatának tekintette és tekinti. Leküzdve a vezető szerep érvényesítésének mechanikus értelmezését, pártunk ezt a szerepet ma úgy érvényesíti, hogy kezdeményez, megszabja az építőmunűca fő irányait, meggyőzi azok helyességéről a párton kívüli milliókat, nehéz helyzetekben is magával ragadja a tömegeket a helyes cselekvés utján.

A Magyar Szocialista Munkáspárt .politikája — Kádár János elvtárs megfogalmazásával — abból indul ki, hoigy: „A .párt vezető szerepe nélkülözhetetlen, de a történelemiformálló erő maga a nép, és a szocialista .társadalom csak az egész nép műveként jöhet létre.”

A szocialista társadalom nemcsak a kommunistáknak, hanem az egész dolgozó népnek épül, s azt megvalósítani a párttagokkal, a pár tónk öv ü 1 i ekkel, a saját történelmét író .tömegekkel együtt lehetséges. A vezető szerepet betöltő párt sikerei mindig attól függtek és függnek a jövőben is, hogy mennyire képes maga mögé felsorakoztatni a pántonkívüliek millióit. Tömegek nélkül, szövetségesek nélkül nem lehet sikereket elérni, ezért pártunk számára a tömegkapcsolalok állandó erősítése alapvető politikai elv volt és marad a jövőben is.

Pártunk gyakorlatában a szövetségi politika, osztálypolitiika. Kifejezi a közel nyolcszázezer kommunista összefogását a párton kívüli dolgozók millióival. Kulcskérdése a szövetségi politikának a munkásosztály szövetsége a termelőszövetkezeti parasztsággal, de hozzátartozik más dolgozó rétegekkel kötött szövetség is. Pártunkat a történelmi tapasztalatok megtanították arra. hogy a szövetségi politikáinak, a tömegekkel való jó kapcsolatnak alapja csak a kölcsönös bizalom lehet. Ahogy ezt pártunk XI. kongre-szusá megállapította: „Sokat. mindennél többet jelent ma nálunk a párt és a nép szoros kapcsolata, összeforröttsága. a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalom. Népünk ltudja, hogy minden helyzetben számíthat harcedzett pártunkra. pártunk tudja, hogy minden feladat megoldásában bizton építhet népünkre. a, .1 .szocialista .nemzeti összefogás élő. évről évre növekedő erejére.”

Pártiunk szövetségi politikája megköveteli, hogy szövetségeseinket továbbra is naponta győzzük meg közeli és távoli céljaink igazságáról, és naponta szélesítsük az ügyünkkel, eszméinkkel egyetértőik körét. Szövetségeseink a saját tapasztalataik alapján eddig is meggyőződhettek politikánk helyességéről, de szövetségünk C'ak azzal válhat még szorosabbá, ha szilárd elvi alapon, közös vitákban és eszmecserékben velük együtt gondolkozva, helyesen határozzuk meg a társadalmi haladás további céljait és ütemét.

Történelmi tanulságaink közé tartozik az is. hogy a szocializmus építésének programját és követelményeit pártunk a szövetségeseivel együtt, az állam, a szilárd népi hatalom segítségével valósítja meg. A munkásosztály a hatalom gyakorlásába bevonja a termelőszövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, a szocializmus építésén dolgozó legszélesebb tömegek képviselőit és ezáltal államunk az egész nép érdekeit képviseli és szolgálja.

Államunkban a szocialista demokratizmus dolgozó millióknak biztosít beleszólási jogot és tényleges lehetőséget a társadalom, az állam, a gazdaság ügyeibe. A dolgozóknak tényleges döntési és ellenőrzési lehetőségük van. Joggal mondhatjuk, hogy — bár még nagy utat kell bejárnunk a szocialista demokrácia fejlesz'ésében. mégis — rendszerünk demokratikusabb bármely polgári demokráciánál, a szocialista demokrácia. a demokrácia magasabb rendű formája, mert a nagy többség uralma, a nép uralma és a köz érdekeit szolgálja. Az állam és különböző szervei demokratizmusának fejlesztése ugyanok, kor mindennapi tennivalónk, annak érdekében, hogy a dolgozók, a lakosság közvetlenül vagy képviselete útján mind nagyobb mértékben szólhasson hozzá érdemben azokhoz a kérdésekhez, amelyekben érdekelték, az állami élet. a közügyek területén, valamint az üzemekben és szövetkezetekben. a gazdasági, kulturális és szociális kérdésekben.

Pártunk hat évtizedének fontos jellemzője, hogy a magyar nemzeti érdekek, a munkásosztály érdekeinek képviselete öszszefonódott a nemzetközi proletariátus a kommunista világmozgalom érdekeivel. Történelmünk során a magyar kommunisták értették meg legmélyebben azt az igazságot, hogy a nemzet függetlensége. szabadsága, felemelkedése és boldogulása elválaszthatatlan az általános emberi progresszió, a nemzetközi haladás ügyétől.

Hatvan éven keresztül a magyar kommunisták pártja volt az az erő, amely hirdette és vallotta, hogy a magyar felemelkedés csak a többi, köztük a szomszéd országok forradalmi mozgalmaival együtt, a szocializmus nemzetközi előrehaladásával valósulhat meg, s bóLdogudásunk záloga a szocializmus, a béke és a haladás nemzetközi erőinek egysége és összeforröttsága. Pártunk mindig arra törekedett, hogy segítse a szocializmus internacionalista erőit, de maga is gyakran merített erőt abból a támogatásból, amelyet a munkásszolidaritás, az internacionalizmus, a szocialista országok közössége, mindenekelőtt a Szovjetunió nyújtott számára. .

Hálván évvel ezelőtt a Kommunisták Magyarországi Pártja nemzeti tőről fakadt és a nemzetközi kommunista mozgalom részeként jött létre. Pártunk azóta is hazafias és internacionalista pártként tevékenykedik, e két nagyszerű eszme elválaszthatatlanul, a szocializmus iránti elkötelezettségünknek két oldala.

Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a testvérpártokikal való kapcsolatában abból indul ki. hogy a testvéri összefogásunk megsokszorozza erőinket és növeli jövőbe vetett bizalmunkat, hogy nem vagyunk egyedül. Az elmúlt hat évtized története azt bizonyította, hogy nemzeti függetlenségünk, felemelkedésünk mind ;g akkor kapott új erőre, amikor a leghaladóbb áramlatok sodrában haladtunk. Ezt tanúsítja a jelen is, hiszen a fejlett szocialista tár-adatom építése elválaszthatatlan attól, hogy szüntelenül erősítsük barátságunkat a Szovjetunióval, a szocializmus, a haladás országaival, népeivel, a világ kommunista és munkáspártjaival. Ezt az elvhű, nyílt és következetes politikát Kádár János elvtárs így jellemezte: „egyszersmind hűek vagyunk nemzetünk piros-fehér-zöld zászlajához, és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójához.”

A fejlett szocializmus építő társadalmunkban, ahol megvalósult a társadáilmi és egyéni szabadság, a szuverenitás, a nemzeti függetlenség, erkölcsi törvénnyé vált a szocialista hazafiság is. Hat évtized viharaiban megedzet.t pár.r. tunk a magyar múlt minden valódi értékének letéteményese, örököse és folytatója a nemzet haladó történelmi hagyományainak és a nemzeti érdekek kifejezője. Népünk érti és támogatja ezt a politikát, a fejlett szocialista társadalom megteremtését nemzeti programjának fogadja et és hazafisága tettekben testesül meg. A ma szocialista hazafisága a tettek hazafisága, fáradozás gondjaink megoldásáért.

A mai viszonyok között — ahogy ezt Kádár elv társ kifejtette — a proletár internacionalizmus alapvető ismérvének tekintjük „a nemzeti és nemzetközi érdekek egyeztetését. az egységre való törekvés*; egymás kölcsönös támogatását, az elvtársi együttműködést; a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív állásfoglalás és cselekvés kialakítását, a testvérpártok önállósága, egyenlő, sége és önkéntes együttműködése alapján.”

A Magyar Szocialista Munkáspárt a proletár internacionalizmus lényeges elemének tekinti azt is, hogy a kommunista mozgalom különböző osztagai tanulmányozzák és helyesen használják fel munkájúkban a testvérpártok tapasztalatait. ugyanakkor saját harcuk tapasztalatainak feltárásával gyarapítsák a marxizmus»— leninizmus elméletét. A magyar komm un i sték h at v a n e s zte nd ős

tevékenységük során rendkívül sokat merítettek a nemzetközi kommunista mozgalom gazdag tárházából. Különösen fontosak számunkra a lánglelkű Lenin alapította Bolsevik Pártnak, a Szovjetunió Kommunista Pántja gazdag elméleti és gyakorlati ismeretei.

A Magyar Szocialista Munkáspárt, amely azt vallja, hogy tevékenységéért egyaránt felelősséggel tartozik dolgozó népünknek, munkásosztályunknak. valamint a szocialista közösségnek és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak is. mindenkor fellépett és fellép a nacionalizmus minden hazai és külföldi megnyilvánulása ellen.

A szocializmus továbbépítésének kedvező feltételei

A szocialista társadalom építésének mai feladatai, a XI. kongresszus határozatai eredményesen valósulnak meg az élet minden fő területén, a politikai, gazdasági. a kulturális életben egyaránt. Társadalmi fejlődésünk, országtározatokat fogadott el partunk a munkásosztály helyzetéről, az ifjúságpolitikáról, a nőpolitikáról és a társadalmi élet e területein céltudatosabb munka bontakozott ki. Olyan fontos dokumentumok születtek, mint a tudománypolitákai irányelvéki. majd az Oktatáspolitikai állásfoglalás és a közművelődési határozat.

Mindazt a párt szervezeti erejének, taglétszámának növekedése kísérte. A fejlődés jellemzője, hogy a szocialista nemzetté válás folyamatával párhuzamosan a párt egyre* inkább-az‘égést, nép pártjává válik. A Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen és maradéktalanul érvényesíti a pártélet lenini normáit és soraiban megteremtette fi magasfokú ideológiai-politikai, a szervezeti és cselekvési egységet.

Az országos helyzethez hasonlóan a Bács-Kiákun megye területén elért eredmények is pártunk vezetésével, a kommunisták áldozatos munkájával valósultak meg. Az itteni sikerek értékét növeli az a történelmi tény, hogy múltbeli örökségünk az átlagosnál súlyosabb volt. hiszem köztudott, hogy a Tanácsköztársaság leverését követően ez a vidék, volt az egyik olyan terület, ahol a fehérterror a legféktelenebbül dühöngött. Orgoványon és a szikrai erdőben végrehajtott borzalmak emlékeit, keserű tapasztalatait évtizedek múlva is magukban hordták az emberek. A súlyos örökségek közé tartozott az is, hogy a felszabadulásikor a megye területén csak fejletlen Ipar létezett. a mezőgazdaságot évszázados elmaradottság jellemezte, a háború is jelentős károkat okozott

Ebben a helyzetben folytatták és kezdték meg a legális munkát megyénkben is a párt tagjai, akik kezdeményezői és előrelenditői lettek a kibontakozó fejlődésinek. A kommunisták voltak azok., akik hirdették, hogy „lesz magyar újjászületés”. A Duna—Tisza közén is a párt irányításával hamarosan új kép bontakozott ki. Az első években a párt kecskeméti és bajai székhellyel irányította e területen a munkát.

Harminchétezer nincstelen földhöz juttatása, később a ba.nlkok, meglevő üzemek államosítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kezdeti biztató eredményei alapvető változásokat hoztak a tulajdonviszonyokiban. Ha lassú ütemben is. de megindult a szocialista ipar fejlesztése, javultak a dolgozó tömegek életkörülményei. A felszabadulás előtti állapotokhoz viszonyítva megyénk lakossága is jelentős utat tett meg a párt vezetésével.

A szocializmus építése során, a szektás, dogmatikus politika és a személyi kultusz eluralkodása miatt keletkezett torzulások jelentős nyomokat hagytak a párt paraszt-, agrár- és falusi politikáján és helyi megvalósításán is. A jobboldali revizionista erők bomlasztó tevékenysége és árulása, a belső és külső ellenforradalmi elemek aktivizálódása és nyílt fellépése közvetlenül fenyegette Bács-Kisikun megyében is a néphatalmat. Az ellenforradalom fűtikunk végrehajtására, a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak megvalósítására.

A hat évtizedes út tapasztalatai

Felidézve pártunk történelmi útját, szólnunk kell a harc néhány tapasztalatáról. Mire tanít minket .pártunk hat évtizedes ta| ,J|as?4alÁU?j y Ai Jmt» | évtizednek melyek.a tanulságai?

A helyes pxjlitika alapja és az eredmények forrása az, hogy pártunk politikáját a marxista—leninista elmélet vezérli. Pártunk, küzdelme során — Lenin szavaival élve — „hallatlan kínszenvedés és áldozatok, példátlan forradalmi hősiesség, hihetetlen energia és önfeláldozó kutatás és útkeresés, tanulás és gyakorlati kipróbálás árán sajátította el a forradalmi elméletet”, jutott el a marxizmus alkotó alkalmazásához.

A párt tevékenységét — ha nem is minden időszakban maradéktalanul, de az utóbbi húsz esztendőben egyértelműen — a marxizmus—leninizmus forradalmi elméletének és a .tömegek mindennapi gyakorlatának kapcsolata fémjelezte. A magyar munkásosztály forradalmi élcsapata rendelkezik azzal a képességgel és bátorsággal, hogy napról napra szembenézzen önmagával, tevékenységének legkövetkezetesebb elemzője, hibáinak és- tévedéseinek szigorú kritikusa legyen. Ez a képessége, a valóság ellentmondásainak feltárása, a dialektikus és történeti szemlélet tette és teszi lehetővé, hogy a társadalom szüntelen fejlődéséből fakadó új teendőket a kor követelményeinek megfelelően tudja meghatározni és megoldani. A párt politikája csak akkor lehet sikeres, ha mentes mindennemű bal- és jobboldali elhajlástól. A magyar kommunista mozgalom kétfrontos harcban vált következetes marxista—leninista párttá. Sziláid elvi alapokra helyezte a politikát, egyidejűleg harcolt a dogmatizmus és a revizionizmus ellen.

A munkásosztály hatalmának létrejötte, a szocializmus alapjainak lerakása, a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredmények a párt vezetésével születtek. A párt. a munkásosztály forradalmi élcsapata azért töltötte be és tölti be ma is a társadalomban elfoglalt vezető .szerepét. mert képes helyesen alkalmazni a magyarországi viszonyokra az osztályharc általános törvényszerűségeit, megjelölni a reálisan elérhető célokat.

A történelmi tanulságok segítenek bennünket ahhoz is. hogy érvényesítsük a szocializmus egész időszakában, mindaddig, amíg osztályok vannak, a munkásosztály és forradalmi pártjának vezető szerépát. Jól tudjuk, hogy ez a vezető szerep akkor érvényesül igazán, amikor rendszeres, kitartó, őszinte felvilágosító és meggyőző munka eredményeként valósul meg. Vezető szerepét pártunk nem kiváltság-