Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-06 / 263. szám
Az ember a legerősebb... Kezdetben akadt néhány nebuló, aki nem akarta a fejére tenni a hallgatót, sírt. S volt szülő, aki tiltakozott: „Még megsüketül a gyerek!” Majd az első félelmek és rácsodál- kozások után — valahol a jakabszállási tanyavilágban — két kis lurkó összehajolt: „Neked is mesét mond ...?” A magnós tanítót ma már nem gépnek tekintik, öt év telt el az első kísérlet óta. A Bács-Kiskun megyei kezdeményezés nyomán már tizenkét megye, több mint ötven tanulócsoportjában alkalmazzák a magnóvezérléses, feladatlapos oktatást. Legutóbb: egy müncheni és egy párizsi pedagógiai konferencián mutatták be a kecskeméti módszert. • Bognár Zoltán: A forradalom katonái. Törekvések a mai szovjet lírában Mielőtt belefognék a cím jelezte téma bármi rövid és összefogott vázolásába, jeleznem kell a magyar olvasónak, hogy a szovjet irodalom nem egy nagyjából egy anyanyelvű nemzet irodalmát jelöli, hanem azonos társadalmi rendszerben élő, de nemzeti, etnográfiai, nyelvi, kulturális és társadalmi fejlet tségi, valamint nagyságbeli különbségekben gazdag népek irodalmainak összességét. Ez a íz összetettség és sokszólamúiig a Kelet-Európa művészeti életére — és az egész világ művészetére is —i nagy hatással levő orosz irodalom eredményeitől az Urálon túli népek .nemrég kezdődött irodalmi időszámításáig számos elemet tartalmaz, és fejlődésében, változásaiban sok irányt mutat, így míg az orosz irodalomban és költészetben az elmúlt évtized új vonása a mindennapok apróbb léptékű, kevésbé emelkedett — de éppoly fontos és felfedezésre méltó — 'eseményeinek, érzelmeinek, történeteinek feltárása mind a költészet, mind a dráma és próza eszközeivel, ad" dig a kaukázusi vagy távolabb keleti szövetségekben épp mostanra érte el tetőfokát a törzsi világból kilépő népi közösségek érzelmes és pátosszal telt eposzi történeteinek megfogalmazása. (Aue- zov, Ajtmatov, Asztafjev munkássága.) Ezek a különbségek nemcsak létezőek, de szükségszerűek is. Mégis, tagadhatatlan a kölcsönhatás, amit a közös — orosz — nyelven összegezendő sokféle nemzeti—irodalmi indíttatás és teljesítmény eredményez. Sokszor maga az irodalmi közvélemény is. erősíti ezt. Mintha szívesebben olvasnánk a nomád életükből lassan kilépő és a szocialista társadalomba belegyökerezni próbáié távoli népekről. Számukra mintha egyszerűbb és egyértelműbb rajza voilna a fejlődés sok vargabetűjének, útvesztőjének. Legalábbis mi, európai olvasók szívesen látjuk gondjainkat és eredményeinket azokban a tükrökben, amiket a most ébredő keleti irodalmak nagy alakjai mutatnak elénk. De az általánosítások ingatag világából lépjünk ki és ragadjunk ki néhány konkrét példát a sok színű bonyolult összképből. Az orosz költészet háborút járt nemzedékének egyik kiemelkedő költője Alekszandr Mezsirov. Kalandos életútja a frontok élcsen- desedése után a vándorcirkuszok tarkán egyhangú, rivaldafénytől ragyogó és fagyos téli utazásoktól sötét világába vezette. Ez a szélsőséges élményekben gazdag élet mégis egyre pátosztalánabb, egyre mindennapibb, egyre fanyarabban nyitott szemű, egyre fájóbban pontos költészetet eredményezett. Mezsirov egyszerű formába tudja önteni a legbonyolultabb intellektuális tartalmakat, a héköz.napok ezerszer ismétlődő apró jelenségeiben meg tudja látni világunk egyszeri, alapvető törvényszerűségeit. A grúz irodalom mára jól ismert két költője Miha Kvlividze és Fridon Halvasi. Kvlividze Moszkvában él, lírája az orosz költészet fejlődési irányába mutat. Csöndes és tiszta szavú költő. Hailvási a grúz költészet teleti motívumokkal gazdag, de a századforduló orosz líráiétól is megérintett ágát képviseli inkább. M. K. ALEKSZANDR MEZSIROV: Öreg ég Élünk alattad öreg ég. a gyökerünk a földben, mi adjuk a nép kenyerét, és ázunk az esőben, de föltámadt a napos ég, valahol itt a porba, a mindennapok kenyerét — uram — add meg nekünk ma. Kit éltetett a sík mező, az megbékélhet evvel, elég egy ásónyi erő, hogy megéljen az ember. (Oláh János fordítása) MIHA KVLIVIDZE: A metrón Azt a lányt, ki csilingelő bokákkal ott állt velem szemben tegnap a metrón, nem fogom látni soha többet én. Tudom, megvan neki a maga útja, nekem is megvan a sorsom, de mégis fáj, hogy valamiért nem ismerem. Mint gyors patak a szirmot a tengerbe, úgy vitte föl a zúgó eszkalátor a Majakovszkij térre. Egyedül maradtam ott, és oda voltam kötve családi gondok oszlopához, álltam a peronon, a kezemben szatyor... (Migray Ernőd fordítása) FRIDON HALVASI: Hová is kódorogsz Sápadó szél öleli a fákat, Halványulnak rőfös nappalok... Hová, hová is kódorogsz, te nyár? Várakozz még egy pillanatot... Levelekkel viselős a szél is, messze-távol míg elkanyarog, Bánatában nyöszörög az ajtó, meglendülve, sírdogál s vacog. (Géczi János fordítása) Áramlanak a levelek Nekik, a tanyák viszonylag zárt világában élőknek, vajon mit jelenthet ez a megvalósulás? A hat- hét-nyolc éves tanyiaí kisdiákoknak. akik apró lábaiíkkál naponta tapossák a homokos dűlőket, zsúfolódnak piaci 'kofákkal, ingázó munkásokkal téli .távolsági buszokon, karikáznak forgalmas országutakon, a hátúkon és kezükben iskolatáskával meg uzsonnás szatyorral? Miit jelenthet a tanyai pedagógusnak, aki néhány évvel ezelőtt még peltróleumlámpás, olajozott padllős, vaskályhás iskolákban 'tanított, s kínlódott az ösz- szevont tanulócsoportokat, négy különböző osztály tantervével, óravázlatával és adminisztrációjával? Hányféle keltett osztania figyelmét, erejét, energiáját, hogy egyformán fogliallkoztiassa a család-meleg védettségéből éppen- hogy kikerült elsősöket és a ka- maszodás elllső nyugtalanságait már magukban hordozó negyedikeseket ? öt éve szakadatlanul áramlanak a levelek a pedagógus-továbbképző intézet munikatársaihoz. Kéréssel. köszönettel és pamla'sszal. Tollat fogott több száz kiskunsági, zalai, somogyi, nyírségi pedagógus, hogy beszámoljanak munkájuk nfúndenrmpjúiróier; közösségi gondjaikról. így ír egy fiatal zsanái tanítónő: „Volna egy .nagy kérésem. Ha lehetséges, küldjenek egy olyan programfüzeteit, melyben az elsős tanítási órák vannak. Felbecsülhetetlen támasz volna számomra." És egy levél Hernádzsurdokból: Az első csomag megjött a magnós anyaghoz. Igen köszönöm, nagyon nagy segítséget jelent. A gyerekek is megszerették a magnózást Látom a fejlődésüket azóta, főleg a cigánytanúlók szó- kincjgyarapodásá'ban.” A villamosítástól a képmagnóig Az első fontos feladatból, a tanyai iskolák villamosításából szükségszerűen következett a második: bekapcsolni egy magasabb szintű, korszerűbb oktatás áramkörébe a külterületi kisiskolákat. Bács-Kiskun hatalmas tanyás településeinek zömét 1970 és 1976 között villamosították. Ekkorra világossá vált: még jó ideig fennmarad a tanya, s vele a tanyai iskola. A megyei .tanács vezetői, szakemberei végigjárták a kisiskolákat, ahol a pedagógusok panaszai, reális igényei hatására megszületett az ötlet: a segítség újfajta módja. Majd egy mérnökember — a megyei tanács akkori tervoszltállyán'alk a vezetője — Tokai László kezdeményezésére megkezdődtek a kísértetek. — Kezdetben egy darab magnetofonnal, hangszigetelés nélkül készítettük a felvételeket. Sokszor késő estig vántunk, hogy csend legyen a szobákban, meg a folyosón — emlékezik Schvób Péter, a Bács-Kiskun megyei Pedagógus Továbbképző Intézet igazgatója. Írógépen, kopírozópapírral sokszorosították a feiládiaítokat. Jelenleg évente húszezer kazettával^ dolgoznak. A kitűnően felszerelt stúdió különleges kazettamásoló- ja huszonkét perc alátt hatvannégy óra anyagát rögzíti. A mininyomdában szinte megállós nélkül dolgozik a sokszorosítógép. Ok.íatástech ni'klai eszközeik értéke ma már meghaladja a hárommillió formtet. Nemrég kaptakegy japán gyártmányú képmagnót. A fejlődéssel együtt azonban új gondok is jelentkeznek: szükség lenne még egy nyomdagépre, tá- ' teCDút® tótetem re. — És az embert munka? — kérdezem. — Kollégáim — pedagógusok és technikusok — nem számolják a többlet munkaórákat. Jelenleg kilenc intézeti pedagógussal, a megyei szakfelügyelőikkel együtt periig több mint húsz külső munkatárssal dolgozunik. Terveket készítenek, órát írnak, lektorálnak, hogy a 'tanyai tanítónak könnyebb legyen az új ciklusra és tantervié történő átállás. ígérje meg: beleírja azt is, hogy a BRG egyik szocialista brigádja évek óta társadalmi munkában javítja, ellenőrzi műszaki berendezéseinket. — öt év után milyen eredményekről, tapasztalatokról számolhatnak be? — A felmérések bizonyítják, hogy ezzel a módszerrel a gyerekek jobb eredményit produkálnak, mint a hagyományos önálló foglalkozásokon részt vevők. Egységesebb és gyorsabb például az irás— olvasás üteme. A pedagógus pedig. megfelelő visszajelzést kap a tanuló tudásszinitjéről, az elmaradás mértékéről. E: az országban egyedülálló. Bács-Kiskun megye egyetlen kisiskolájában sincs már hagyományos rendszerű oktatás. A tanyai iskolák tanulói a XX. század legújabb technikai vívmányainak segítségével jutnak a legkorszerűbb ismeretek birtokába. • Komoly „munkában” az első osztályos Nagy Tünde. Summás kiskunok unokái Sugaras reggeli fények pásztázzák a jalkiabi határt: a végtelen gyümölcs ősökét, árpa- és cirok- táblákalt, érvla kukoricásokat. Kéri tésdrótra futtatott, fie!kate-füntű (szőlősor mögöttit a Felsőjakab-t szállási Általános Iskola. A szappan-, kréta- és olajszagú tanteremben (tizennyolc, kissé megszeppent kisdiák ücsörög, s vár fegyelmezetten próbafelvételre. — Az elsősök nagyon figyeljenek a magnós tanító nénire... Fiam, tedd el azt a szalvétát, erre még most nincs szükség ... Dőljetek hátra — osztja az utolsó figyelmeztetéseket a tanítónő. Nekik már nem újdonság a magnós óra. A Tiszáladányból idetelepült lelkes pedagógus, Szerdahelyi Andorné — az elsők között alkalmazta megyénkben ezt a módszert. A továbbképző intézet munkattársai most itt készítik első képmagnó-felvételeiket továbbképzési célokra. — Tegyétek fel a fülhallgatót! Halljátok a zenét? — Igen! — válaszolják kórusban az elsősök. Megy minden, mint a 'karika- csapás. „Emma tanító néni" kitűnően szervez. Minden osztálynak — egytől négyig — megvan a maga feladata, elfoglaltsága. Nem zavarják egymást. Az elsős Bozsó lt énke, nyelve csücskét kiöltve , munkálkodik”. Alii. Még nem éri el tökéletesén a padot. Belehallgatak a szalagba: „Helyezkedj el ikényélimesen, és figyelj!” — mondja a tanító néni. Nézem a tiszta, szappamszagú, jólöltözött gyerekeket, a jakabi kisdiákot. Nézem őket, s már alig hiszem, hogy a mai I rén kék, Margitkák, Józsikák: a summás kiskunok, uradalmi zsellérek, cselédek kései unokái. Itt ülnek: az iskola tiszta, vakítóan fehér falai között, az írásvetítő duruzsolásá- val, a fényképezőgép kattogásával ikörülllfonva és elkerekedő-' csodaváró szemmel hallgatják a magnós mesét arról, hogy az ember a legerősebb. Posváncz Etelka • A Felső-,jakabszállási Általános Iskola tiszta, barátságos épülete. (Zsoldos Csaba felvételei) A CANNES-I FESZTIVÁL VERSENYFILMJE VOLT Sebzett madarak szülőket, testvéreket, ismerősöket egymástól elszakító csaták és viharok iszonyata. Ezt a problémakört dolgozza fel Nikolaj Bubenko szovjet filmrendező. a múlt évi Cannes-i filmfesztiválon nagy érdeklődést jelentő sajtóvisszhangot kiváltó alkotásában, a Sebzett madarakban. A film főszereplője egy fiatal író, aki a második világháborúban vesztette el szüleit, s gyermekéveit állami, nevelőintézetben töltötte. Mint a harcok alatt szétszóródott annyi más család tagja, felnőtt korában elhatározza: felkutatja testvéreit, rokonait. Terve azonban kiváltja az „időzavart”, s emlékezetében egyszerre jelenik meg régvolt és jelen. Megtalált fivérei csalódást okoznak számára, feltámadt emlékei viszont a régi intézetbe röpítik vissza, ahol egy furcsa, különös, régen lezajlott dráma körülményei kelnek életre benne, illetve az egykori kisgyermekben. Múlt és jelen szinte kibogozhatatlanul összeszövődött ebben a szép filmalkotásban, amely arról tanúskodik, hogy a háború eseményei nemcsak akkor és ott pusztítottak, hanem a kapott sebeket még évtizedekkel később is érzik sokan. P. M. ♦ A felnőtt, fiatal írót Juoz.asz Budrajtisz játsza. ják nyugtalanító emlékképek, s ennek következtében szinte úgy vándorol múlt és jelen között ide- oda, mint Babits Mihály Gólyakalifa című regényének hőse, aki egyszerre kettős életet élt. Hogy mi okozza ezt a különös állapotot, ez nehezen kideríthető, többnyire ideggyógyászok, vagy pszichológusok feladata. Viszont, hogy melyik gyerekkori esemény tragikus, vagy nyomasztó sorsfordulat emlékképei tolulnak fel a tudatba, ezt többnyire elárulja maga az emlékezet. Ezzel a bizonyos-bizonytalan összefüggéssel, a tudatos és tüdattalan bonyolult kapcsolatával nem egy modern művészi alkotás foglalkozik, A legsebezhetőbbek gyermekéveink alatt vagyunk. A felnőtt világ ellenséges félelmekkel, tilalmakkal, fenyegetésekkel teli. Nem is csoda, hogy a csecsemőkortól a kamaszévekig könnyen megsérülünk. Nem egy esetben gyógyíthatatlan sebekkel. Különösen akkor. amikor a felnőttekkel való megismerkedés nehézségekkel teli folyamata egy olyan időszakra esik. amikor a földön öldöklő háború dűl. Szeretett személyeket. Ki tudja mi váltja ki azt a különös állapotot, amikor egy ember egyszerre csak szinte belebonyolódik az emlékeibe?... Napi teendőit unos-untalan megzavar• A gyermek Aljosa.
