Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-25 / 278. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. november 85. KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK, JOBB HATÁSFOKÚ Önkéntes földcsere a nagyüzemek között A mezőgazdaság szocialista átszervezése után, az 1960-as évek elején lezajlott tagosítás nagy általánosságban kialakította a mezőgazdasági üzemek korszerű méreteit. A megfelelő hatásfokú gazdálkodás érdekében azonban bőven akad még tennivaló. Megyeszerte még mindig sok olyan földdarab van, ami távol esik a gazdaságok törzsterületétől. Ez nemcsak hogy növeli a termelési költséget, hanem jórészt ennek következménye a többfelé műveletlenül maradt kisebb-nagyobb terület. Az első félévi vizsgálat szerint Bács-Kiskun megyében a parlagföld nagysága meghaladja az ötezer hektárt, s ebből 3200 hektár az állami és a szövetkezeti gazdaságok kezelésében van. A gyenge termőképességű talaj megjavításához sok beruházás kell, a költségek viszont a távol eső, szétszórt földdarabokon aligha térülnek meg. Tavaly önkéntes földcserék útján 3000, az idén 4000 hektárt táblásítottak Bács-Kiskun megyében. Ebben a programban élen jár a Helvéciái Állami Gazdaság, amelyet sújt a területi széttagoltság. GAZDÁLKODÁS Csorvási Sándor igazgató és helyettese, Mészáros István, ismerteti a jelenlegi állapotokat. A nagyüzem, a területilleg 18 elkülönült részen, amelyek külön is tagoltak, 40 kilométer átmérőjű körzetben gazdálkodik. Évente saját erőből 1—1,5 millió forintot költ tanyavásárlásra, ennek ellenére még mindig félezer tanya ékelődik be az állami gazdasági tálblák közé. Ezeknél sokkal nagyobb gonidot okoznak az állami gazdaság területét feldaraboló földterületek, amelyek 23 tsz, szakszövetkezet és más mezőgazdasági üzem kezelésében vannak. A területi összevonási akció keretében a helvéciai gazdaság földjének csaknem 50 százaléka, 3100 hektár cserél gazdát. Ez meghaladja BácsJKiskun mezőgazdasági üzemeinek átlagos méretét. A táblásítási program nemcsak a helvéciai gazdaság; hanem több szövetkezet területének koncentrációját is jelenti. Az ő birtokukat ugyanis a másik fél kezelésében levő földek tagolják szét. A földcsere annyira természetesnek tűnik, hogy az ember úgy képzeli, nem is történhetett volna másképpen. Most javában folynak a tárgyalások és a kisebb területek cserélje gyakorlatilag megoldódott. Már a gazdaság vezetői sem érzik a kétévi élőkészítő munka nehézségeit. Egyik-másik mező- gazdasági üzemben, főként a szak- szövetkezetekben a földnyilvántartás ellég hiányos. Holott területrendezést lehetetlen megoldani pontos nyilvántartás nélkül Az illetékes állami és társadalmi szervek jóváhagyásait pontos felmérés; kimutatás, helyszíni kitűzés, rajz, telekkönyvi szemleelőzte meg. Sajnálatos; hogy ezek a sokrétű feladatok elég gyakran visszarettentik a gazdasági vezetőket a hasonló kezdemény ezé- sektőL Csorvási Sándor igazgató szerint megéri a fáradságot az ilyen akció, hiszen a terület-ösz- szevonás önmagában is gazdaságos, mert lehetővé teszi az észszerű földhasznosítást, a jövedelmezőbb termelési szerkezet kialakítását, a célszerűbb üzem- és munkaszervezést, az ágazati ösz- szevonást, valamint az improduktív költségek csökkentését. A földcserében legnagyobb mértékben érintett a kecskeméti Kossuth és a Mathiász Já nos Tsz, a helvéciai Petőfi Tsz és a jakaib- szállálsi Népfront Szakszövetkezet. A Helvéciai Állami Gazdaság 2168 hektárt vesz át és 2108 • A mezőgazdasági művelésre legkevésbé alkalmas erdőt telepít a Helvéciai Állami Gazdaság. Képünk lomboserdőben készült. homoktalajon az egyik fiatal hektárt ad helyette. A földek ugyainis aranykorona-értékben cserélődnek, s ilyen feltételek mellett a tsz-ék és a szakszövetkezetek az állami gazdaság jobb minőségű, feljavított területein kedvezőbb adottságok mellett gazdálkodhatnak. A Helvéciai Állami Gazdaság összterülete növekszik ugyan, de az üzem termelési értékére ez most még hátrányosan hat. A melioráció és a földcsere költségei azonban hosz- szú távon megtérülnek. A szétszórtság miatt az állalmi gazdaság legelője jórészt kihasználatlan. 1980-ig 470 hektáron, a következő években pedig a Kossuth Tsz-től átveendő ezer hektáron végez majd gyep telepítést, -félújítást. Ennek végén már 1800 hektár egybefüggő területen valósíthatja meg a húshasznú szarvasmarha-tartást. Ebben az ágazatiban az Izsáki Állami Gazdasággal működik együtt, egyelőre háromszáz húshasznú marha bérlegeltetését vállalta el a szomszédos nagyüzemnek, és a fűibér címén jövőre 79 üszőt kap cserébe. Az 1980 után kialakított le• Ültetvény telepítésében segítenek a Helvéciai Állami Gazdaság használják azt az időt, amíg megkezdődik az újtermésű bor töltése. palackozóüzemének dolgozói. Kigelőn — azaz, ha a tárgyalások meggyorsulnak, akkor előbb — 1200, húshasznú szarvasmarha tartására lenne lehetőség. Bács-Kisikum szőlő- és gyü- mölcsitelepítési programjából a megyeszékhely 'közelében mintegy ezer hektár valósul meg, s ebből jelentős rész a Helvéciai Állami Gazdaságé. A beruházási keret és szaporítóanyag hiánya miatt más üzemben elmaradt telepítésből még további ültetvény létesítésére is vállalkozik az állami gazdaság, amelyet elsősorban a területcsere segít elő. A gazdaság szőlőültetvényeinek összevonása a szomszédos szőlőtermesztő szövetkezetekkel való együttműködést is előmozdítja. Másfél évtizedes vizsgálat igazolja, hogy Köncsögr—Bailószög térségében károsít a legkevésbé a fagy. A szőlőtermesztésre ezért kedvező ez a környék. A közös növény- védelem előnyein kívül nem hanyagolható el az a szempont sem, hogy az említett terület közel van az állami gazdaság borászati üzeméhez.--21 . — *»*«■A Helvéciai Állami Gazdaság ! feldolgozó üzemének teljesítőképessége ugyan jóval többre alkalmas, de a gazdaság saját termése a kapacitásnak csak a felét köti le, a termés többi része a szomszédos szövetkezeti és háztáji gazdaságokból kerül az állami gazdaság feldolgozójába. Az egybefüggő táblák a szőlőn kívül, a gyümölcstelepítés összevonását is előmozdítják. Helvécia belső részén 200—250 hektáron csonthéjas gyümölcsöt létesítenek. A gazdaság központjától egyetlen különálló terület marad az összevonás után, Jakabszállás határában, ahol 600—700 hektáron aknatermesztésre specializálódik az állami gazdaság. A területösszevonás, az önkéntes földcsere nemcsak a Helvéciai Állami Gazdaságnak, hanem a szomszédos szövetkezeteknek is hasznos, hiszen sikeresebb gazdálkodást tesz lehetővé. K. K. Pártmegbízatásuk: munkásőr A munkásőrség szakaszai ezekben a napokban tartják meg szakaszgyűléseiket, ahol a parancsnokok, a bázis pártalapszervezetek titkárai, vezetőségi tagjai értékelik az ez évi munkát, tárják fel az esetleges hiányosságokat. Ezek a kis közösségek valóban alkotó módon tudnak dolgozni, hiszen a szakaszokban szolgálatot teljesítő munkásőrök személy szerint is jól ismerik egymást, s a szakasz egész éves tevékenységéről, egymásról nyíltan és őszintén mondják el véleményüket. Kecelen egy ilyen szakaszgyűlésen vettünk részt. Az eseményen a községi pártbizottság titkára is megjelent, ő emlékezett meg a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. éves évorduló- járói. A továbbiakban a parancsnok mondta el a tapasztaltakat. Nincs mit szégyenkezniük a keceli munkásőröknek, hiszen a kiképzésben jól helytálltak. Az új előképzés munkásőrök jól beilleszkedtek a kollektívába, s ma már magukénak érzik a testületet. Ennél a ténynél érdemes kissé elidőzni. Az előképzős .munkásőrök a pártaLapszenvezetektől kapják a megbízatásit, amelyet önként vállaltak, bár még nem tagjai a pártnak, nem értek még kommunistává. Vajon má az az erő, amely a tettrekész, a társadalomhoz, a pánthoz hű embereiket mágnesként vonzza? Jellemzően erre kaptunk határozott választ ezen a gyűlésen: a szakasz murnkás- őreiinek 71 százaléka tagja a pántnak, a munkában, a munkás- őri szolgálatban kemény helytállásról tesznek tanúbizonyságot. Nyilvánvalóan a személyes példamutatás az egyik olyan elem, amelyet vonzónak tanítanak az újonnan Idekerülök. A beszámolóból kitűnt az is, hogy a munkásőrök mintegy ötven százaléka összesen 60 nap társadalmi munkát teljesített. Feltehető — folytatva az előbbi gondolatot —, hogy a másik elem az önzetlenség a másokért való termiakarás. Ez egyébként is jellemző a testületre, s magukra a munkásőrötore is. Az igazi ösz- szekötő kapocs azonban mégis a kollektívában rejlő erő, amely alig foglalható szavaikba. A kiképzésen nyújtott segítség, a szolgálat helyes és jó ellátása a pártalapszervezetek érdeklődése és segítségnyújtása, a régen összeszokott emberek egymás iránti megbecsülése mind meg-, annyi összekötő kapocs. Ez az a/ vonzóerő, amely apiró, vékony szálakból sodródik erős kötéllé. Ezek a tények azonban nem jelentik azt, hogy nincs mit tenni a munkásőrsziakaszoiknál, s Kecelen is. Erről dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka beszélt. A cél nyilvánvaló: a kiképzésben, a munkáiban, a munkásőri szolgálat ellátásában a fegyelem további szi# A szakaszgyűlés résztvevőinek egyik csoportja. lárditása, az eredmények növelése. A dolognak azonban ez csak az egyik oldala. A másik a kommunisták egymásra hatása, egymást segítése és nevelése. A munkásőrség a párttaggá, a kommunistává válás iskolája is, s ezért szükséges a pártalapszervezetek irányító, értékelő tevékenysége is. Nagyon jó, ha a pártalapszervezetek minden egyes munkásőnről, a pórtmegbí- zatás teljesítéséről véleményt formálnak, s azt alkalomadtán — éppen egy ilyen szakaszgy ülésen — el is mondják. Ez hasznos a munkásőr számára is, hiszen érzi, tudja, hogy a pártaliapszervezet figyelemmel kíséri tevékenységét, s mérlegre teszi, milyen munkát végzett. A keceli munkásőrök, a patronáló pártalapszervezetek, de maga a községi pártbizottság is sokat tesznek azért, hogy megfeléljenek a követelményeknek. A testület tagjai rendszeresen eljárnak a foglalkozásokra, teljesítik szolgálatukat, éppen ezért nem csoda, hogy háromszor érték el a kiváló szintéit Éz a cím azonban nem engedi őket a babérokon pihenni, hiszen az eredmények újabb és újabb sikerökre ösztönzik őket. Gémes Gábor AZ ÚTTÖRŐHÁZAK ÉS A CSAPATOK HÍREI Bensőséges, szép ünnepséget szerveztek a halasi úttörőház vezetői és az Ide járó úttörők: a névadó Jurinovics Miklós emléke előtt tisztelegtek. A bácsalmási születésű fiatal tiszt az ellenforradalom Idején, 1956-ban vesztette életét. A nevét viselő forradalmi ezredek képviselői, szocialista brigádok és családjának tagjai jelenlétében a halasi úttörők a hős tiszt sírján elhelyezték a megemlékezés virágait. * Nagy munka folyik a kalocsai úttörőházban: mintegy harmincán, a Tücsök Színpad tagjai javában próbálják a soron következő műsorukat. A harmadikos és negyedikes kisdobosokból álló csoport két esztendeje alakult, és tavaly a kulturális seregszemlén már nyertek egy ezüstoklevelet. A most gyakorolt műsort a ház szakköröseinek mutatják be december első napjaiban, a Télapó- ünnep keretében. * A kecskeméti úttörőházban bemutató foglalkozások során őrsvezetők, őrsvezető-helyettesek, raj- titkárak mutatják be tudásukat — a házban tanultakat — a csapatoknál dolgozó tisztségviselőknek. Emlékezetes ünnepségen szerepelhettek tegnap az úttörőház zenekarának tagjai. Közelükben, az Ülttörő utcában áll a ház, ahol 1919 januárjában az egyik kecskeméti pártcsoport megalakult. Az emlékháznál koszorút helyeznek el, a pajtások az ünnepségen szerepeltek. * örvendetes híreket hoztunk Bajáról: épül, a földből már a falak is kiemelkedtek (!) az új bajai úttörőház. A Petőfi-szigeten, a ICISZ-vezetőkópző tábor szomszédságában az idén már tető alá kerül az- épület, s jövőre, az esztendő végére a pajtások birtokba veszik a megye egyik legszebb, legkorszerűbb úttörő-létesítményét. őttjártunkkor a második éve tevékenykedő kisdobos-bábosok próbáltak. Bakó L*ajosné, Márta néni akkor kezdett a kicsinyekkel bábozni. amikor még nem tudtak olvasni sem, viszont a negyedikesek által mondott szövegre őt- mozgatták a bábokat, játszották el a mesét. Az ötlet, hogy hatévesek örömüket, leljék ebben a játékban, őket igazolta. A eso- nort tagjai most másodikosok A bátortalan, néha félszeg elsősök közül a legtöbben szénen, fordulatosán beszélnek, mondanak mesét. mo7saifiák az egvszerű, maguk készítette figurákat. Kiemelkedik közülük Csömör Nóra, Kovács Gábor és Tóth Helga. Ök is, akár csak társaik, a kedvenc bábot hazavihetik, majd a következő foglalkozásra hozzák vissza. A szakkör tagjai a teljesen ismeretlen szöveget első olvasásra is csaknem hibátlanul olvassák el, ezt pedig a sok élmény nyújtotta bábozás mellett a legnagyobb eredményként értékelik. • Több csapatnál készítettek értékes, érdekes ünnepi csapatgyűléseket, megemlékezéseket, nyílt raj foglalkozásokat a KMP megalakulására emlékezve. * ötrészes nagyszabású esemény- sorozat keretében emlékeztek meg az ünnepi évfordulóról a la- josmizsei csapatnál. A felnőttvezetők megbeszélésein, találkozóin kívül a pajtások ünnepélyes csapat-összejövetelen, majd a diákotthoniban rendezett bemutató foglalkozáson emlékeztek a párt megalakulására. A községi pártbizottságon fogadták a csapat képviselőit, meghallgatták köszöntőjüket, megtekintették az erre az alkalomra összeállított műsorukat * Kecskeméten, a Petőfi úttörő- csapatnál is méltóképpen emlékeznek. A rajok jelentéseit albumba fűzték, és ünnepélyes keretek között adják át a IV. kerületi pártalápszervezet vezetőinek. (A csapat irodalmi színpada is szerepel ebből az alkalomból a Budai utcai épületben.) Az elmúlt napokban a csapatnál baráti találkozóra hívták meg a megyeszékhelyen élő veteránokat, hogy 'kötetlen beszélgetés keretében ismerkedjenek a hatvan esztendővel ezelőtti nagyszerű eseményekkel. Fáklyás felvonulást rendez az izsáki úttörőcsapat, így emlékeznek az elmúlt hatvan esztendő harcaira, a hősi időkre és amun- káshétkötenapokra. Az esemény lebonyolításába bekapcsolódnak a nagyközség KISZ-fiataljai is, együtt mennek az állami gazdaság udvaráról a főtérre, ahol ugyancsak együtt hallgatják meg a helyi KISZ-titkár és az úttörő- tanács titkárának köszöntő szavait. * Akadályversenyre Ts kaptunk meghívót: a szabadszállási úttörőcsapat tagjai új iskolájuk udvarán a KMP megalakulásának hatvanadik évfordulója jegyében rendezik meg a szokásostól eltérő formában az úttörők és kisdobosok kedvelt vetélkedőjét, az akadályversenyt. Selmeci Katalin REJTVÉNYFEJTŐKNEK Az itt látható rejtvény megfejtését beküldhetik kisdobosok és úttörők is. A feladat az, hogy a kép felső részén látható hat fejfedőhöz illő hat tárgyat az alsó képről kiválasszátok, és a megfejtéseket így küldjétek be (például) 1—A; 2— B. .. stb. (Vigyázat! felesleges tárgy is van!) A megfejtéseket a szokott módon nyílt levelezőlapon küldjétek — a címlapra ne feledjétek el ráírni: Úttörőrejtvény! — Címünk: Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, Szabadság tér 1/a 6000. A beküldési határidő: 1978. november 30. A helyes megfejtést beküldők között tíz könyvet sorsolunk ki. A Keleti-tenger különös „fürdővendége” A Rügen-szigeteken, az NDK- beli Binz fürdőhely öblében hosz- szú idő óta újra és újra feltűnik a szilás cet. A mintegy 10 méter hosszú, egyedül „járó” állat, melyet a Keleti-tenger már régóta fogva tart, ez ideig még nem változott számottevően. Sonnfried Sreicher, a stral- sundi tengeri múzeum igazgatójának véleménye szerint a „tenger porszívója” mem sokáig maradhat életben a Keleti-tengerben. Az a 150 cet, melyet az évtizedek során megfigyeltek, nem talált visszautat az Észak i- tengeihez, s egy idő után valamennyi elpusztult. A stralsundi tengeri múzeum, mely az ország természetrajzi múzeumai között az idei 675 ezer látogatójával abszolút rekordot állított fél, már előkészítette a hatalmas tengeri emlős egy lehetséges preparációját. Ebben a múzeumban látható többek között a 16 méter hosszú, 10 tonna súlyú finnbélna váza, amely 1825-iben „srandolt” Rügen nyugati partjainál. Az Északi-tengeri vízzel töltött akváriumokban 100 különböző fajta tengeri lakó él, köztük konallok és virágállatok is. Megtalálható annak a 2 méteres, 450 kilogramm súlyús kérgesteknősnek a preparátuma is, amely 1965-ben került a halászok hálójába. Legutóbb 25 éve vetett partra cetet a tenger az Usedom-szigetefcnél. (BUDA- PRESS—PANORAMA)
