Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-14 / 268. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 268. szám Ára: 90 fillér 1978. november 14. kedd Összehívták a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülését Az előzetes megállapodásnak megfelelően 1978. november végén Moszkvában tartják meg a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének soron következő ülését. (MTI) Befejeződtek a magyar-japán külügyminiszteri tárgyalások GAZDASÁGOSABBÁ TEHETŐ A ZÖLDSÉGTERMESZTÉS Két-három héttel hamarabb érik a vetemény és a gyümölcs Hivatalos magyarországi látogatását befejezve, Szonoda Szunao hétfőn Budapestről Csehszlovákiába utazott. A japán külügyminisztert a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes és Házi Vencel búcsúztatta. Jelen volt Shinichi Sugihara és dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Szonoda Szunao, Japán külügyminisztere Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására november 11. és 13. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A japán külügyminisztert fogadta Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. A külügyminiszterek hivatalos tárgyalásaikon megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit, és megvitatták a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi politikai és gazdasági kérdéseket. Szonoda Szunao Japánba teendő hivatalos látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást örömmel elfogadta. (MTI) PRÁGA A csehszlovák fővárosiban még a délután folyamán megkezdődték Szonoda és Qhnoupek tárgyalásai. A külügyimlTKiszterék értékelitek a cseh.szlovák—japán kapcsolatok jelenlegi színvonalát" és további bővítésük lehetőségeiit. A találkozón jegyzéket cserélitek a két ország műszáki-(tudományos együttműködési megállapodásra vonatkozóan, amelynek megkötése kedvező feltételeket (teremt a kapcsolatok szélesítéséhez e területen is. Kora este Szonoda találkozott Alois Indiáival, a CSKP KB Elnökségének tagjával, a csehszlovák parlament elnökével. (MTI) Elég egyhangú az étrend a családi konyhákon, s kevés kivétellel az állami és a szövetkezeti vendéglátó hálózatban is. Ennek nemcsak a zöldségfélék szerény kínálata és magas ára az oka, hanem a kényelmesség. Ismert dolog, hogy a kertészkedő gazdaságok 1977-ben, de más években is, a jószágaikkal etették meg száz tonnaszámra a főzőtököt, az uborkát, a káposztát, mert a bőséges termés miatt a kereskedelem még a fogyasztásra alkalmas minőségű árut sem tudta mindet átvenni és értékesíteni. A közétkeztetésben, a vállalati konyhákon, a vendéglátó helyeken a sokféleképpen elkészített húsok mellett a leggyakrabban a kifőtt tészta, a rizs, esetleg a sóban, vízben főtt burgonya szerepel az étlapon. Nagy ritkán egy kis zöldborsó, zöldbab, de legtöbbször ezek száraz változata májustól decemberig. Ha egész éven át folyamatosan, és mindenki számára elfogadható áron lehet majd vásárolni kerti veteményt, akkor talán Bács-Kis- kun megyében is megváltoznak a táplálkozási szokások. A zöldség-, gyümölcskereskedelem a szerződéses kapcsolatok erősítésével évek óta törekszik a friss kertészeti termékek mennyiségének, választékának a növelésére. Mégis a zöldségfélék kínálata az esztendő nagyobbik felében elég szerény, hiszen elsősorban a szabadföldi kertészetek termékeire van utalva. Az egyik megoldás a hajtatá- sos zöldségtermesztés a fűtött, vagy fűtelen fólia alatt. Ez a módszer azonban a jelenlegi felszerelések magas beruházási és fenntartási költsége miatt, nem terjed a kellő ütemben. Tiszakécs- ke kivételével, a megyében másutt nem tudták eddig meghonosítani a hajtatásos termesztésben a termálvízfűtést sem, jóllehet ez csökkenthetné az ágazati költséget. A szénhidrogén-kutatás közben feltárt hőforrások túlnyomó többségének a vize ugyanis alacsony hőmérsékletű, alig éri el az 55—60 Celsius-fokot. A néhány termálkút, amelynek legalább 85—90 Celsius-fokos vize Rácok Dusnokon 3. oldal Tiszteletpéldány Fékon ingek Szabadszállásról 3. oldal Nyelvőr Sport 4. oldal 5. oldal 6—7. oldal Oktatás és társadalom Az országgyűlés legutóbbi, őszi ülésszakán az oktatási miniszter beszámolója nyomán ismét a közvélemény érdeklődésének homlokterébe kerültek az általános iskolák. Az 1972-es évi és az azt követően született oktatáspolitikai párt- határozatok meghozták a várt eredményt: a társadalmi köz- gondolkodásba sok szálon és szervesen beépült mindaz, ami az oktatással összefügg. Egyre inkább világossá válik mindenki számára, hogy a gazdasági élet hatékonysága, a termelés műszaki színvonala, vagy a foglalkoztatás kérdései milyen szoros kapcsolatban állnak a gyermekintézmények számával, felszereltségével, a pedagógusok eredményes munkájával; az oktatásügy egész rendszerével. Az országgyűlésen elhangzott felszólalások éppen ezt az ösz- szetett gondolkodás- és látásmódot tükrözték. A szót kért képviselők mindegyike, még ha részletkérdésekről beszélt is, az oktatás a társadalom egészével való bonyolult ösz- szefüggéseinek tudatában szólt. A miniszter expozéjában részletesen taglalta a tankötelezettségi törvény végrehajtásának kérdéseit. Mint ismeretes, Magyarországon az utóbbi évek nem csekély érőfeszítései ellenére is még mindig jelentős számú fiatal nem vég- ' zi eí az alapműveltséget adó általános iskolát. Száz tizennégy éves gyermek közül 18, ugyanennyi 16 éves közül pedig 7 nem kap nyolcadikos bizonyítványt. Ez az arány Bács-Kiskun megyében még kedvezőtlenebb; tizenkilenc, illetve tíz százalék. Évről évre tehát az iparban és a mező- gazdaságban is, nem kevés számban kezdenek el dolgozni olyan fiatalok, akik a szükséges alapismeretek hiányában szakmákat nem tudnak elsajátítani. Az egyre bonyolultabb, korszerű és drága gépek, termelési berendezések, azok az eszközök tehát, amelyek az ország kenyerét termelik sokfelé csak részben kihasználva és kevéssé hatékonyan működnek. Az ok; nincsen elég jól képzett szakember. Az általános iskolát el nem végzettek kedvezőtlen arányát előidéző jelenségben közrejátszó okok sokfélék és bonyolultak. Egy bizonyos: tévednek azok, akik azt hiszik, hogy az iskolák önmagukban képesek a probléma megoldására. Hiszen mi sem lenne egyszerűbb annál az elhatározásnál, hogy a pedagógusok szüntessék meg a buktatást, az évismétlést, és legyen akármilyen előmenetelű a tanuló, tanári segédlettel, vagy anélkül, de hagyják, hogy eljusson a nyolcadikig, és megkapja az általános iskola elvégzését tanúsító bizonyítványt. Ezzel azonban a kérdés csupán „statisztikailag” oldódna meg. A valóság — az ipar és a mezőgazdaság — azonban nem papírokat; bizonyítványokat vagy diplomákat lobogtató embereket igényel, hanem olyanokat, akik értik és használni is tudják azt a tudásanyagot, amelyet iskolában elsajátítottak. Az alapok hiányában pedig — jó szándék ide vagy oda — hiába próbálkozik bárki még a legegyszerűbbnek tűnő szakma elsajátításával is, hiszen már messze távolodtunk attól a kortól, amikor az inasoknak csak reszelniük vagy kalapálniuk kellett és a fejükre nem volt szükség. Az oktatás minőségéből tehát engedni nem lehet. A humán- és a reáltárgyak minimális ismerete hiányában senkit nem szabad általános iskolát végzettnek nyilvánítani. Akkor tehát? Marad a nehezebb megoldás: rákényszeríteni a gyerekeket részint a tanulásra, részint pedig az iskolába járásra. És különösen ez utóbbit illetően tehet sokat a társadalom. Üzemek szocialista brigádjai és a különböző szervek szemmel tudják tartani azokat a családokat, amelyekben a rendezetlen körülmények meggátolják a gyerekek tanulását és még idejében segíteni tudják a nehézséggel küszködöket. Ilyen kezdeményezésekről már sokfelé hallani, de hasznos lenne számukat szaporítani. Köztudott dolog, hogy jó néhány éve már elfogytak hazánkban a munkaerő-tartalékok, s ipar és mezőgazdaság új szakembereket csak a fiatalok, a gyerekek soraiból várhat. Így van ez Bács-Kiskun megyében is. Ezért kell jobban, a jelenlegieknél hatásosabban segíteni az iskolákat, hogy egyetlen jobbra érdemes tanuló se huUjon ki idő előtt és megszerezhesse a továbbtanuláshoz, a szakmák elsajátításához nélkülözhetetlen alap- műveltséget. P. M. • A kertészeti főiskolai kar kecskemét-kisfái tan- üzemében áttelelő salátafajtát palántáznak ágyasokba. • A szakmai bemutató résztvevői a kecskeméti MEZÖGÉP-nél gyártott síkfólia-fektctő gépet tanulmányozzák. (Tóth Sándor felvételei) van, a megye településeitől, valamint az úthálózattól távol esik, nehezen megközelíthető. Hasznosításuk, az egyéb körülményektől eltekintve, főként ezért nem gazdaságos. Nem is akadt rá eddig vállalkozó szövetkezet vagy állami gazdaság. A tiszakécskei ter- málkutak használata, a víz alacsony hőmérséklete miatt, különösen hideg teleken, csak akkor biztonságos, ha olaj- vagy szén- tüzelésű berendezéssel is fűtik a fóliasátrakat, üvegházakat a szövetkezetek. Kecskeméten a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán évekkel ezelőtt kidolgozott, fólia- fektetéses zöldségtermesztési eljárás viszont a másik megoldás, ami gazdaságosabbá teszi, az ágazatot a nagyüzemi és a háztáji kertészetben egyaránt. A váznélküli fóliatakaró alatt nevelt saláta, káposzta, karalábé, paprika az eddigi kísérletek és termesztési gyakorlat szerint, két-három héttel korábban szedésre érett, általában nagyobb termést adott, amelyet itthon a termelők, fogyasztók számára egyaránt kedvezőbb áron lehetett értékesíteni, külföldre úgyszintén előnyös feltételekkel szállítani. Somogybán, Tolnában, a Dunántúl, a Tiszántúl más helyén évek óta nagy területen, sikerrel bevezetett, váznélr kuli fóliás korai zöldségtermesztési módszer, itthon alig talált visszhangra. A megyében mindössze huszonnyolc termelő alkalmazta az idén ezt az eljárást 200 hektáron. A viszonylag olcsó zöldségtermesztési módszer bevezetésére, megfelelő minőségű, nem fagyzugos helyen fekvő talaj, sík terület bőven található. A kertészkedést értő és jó eredménnyel folytató személyek, gazdaságok pedig még nagyobb számban. Bizonyára az új módszer elterjesztésének módja nem volt kielégítő. A kecskeméti városi pártbizottság és a tanács, a ZÖLDÉRT-vállalat, a Kertészeti Főiskolai Kar szakembereinek közreműködésével éppen azért szervezett szakmai tanácskozást, hogy Kecskemét nagyüzemi és háztáji termelői a főiskolai kar tanüzemében gazdaságosan alkalmazott eljárást megismerhessék. A főiskola kisfái telepén rpegte- kintett gyakorlati bemutató után, Dobos László, a Kertészeti Főiskolai Kar adjunktusa ismertette a tanácskozás résztvevőivel az oktatási intézmény kísérleteit, a váznélküli fóliás korai zöldség- termesztés több évi eredményeit. Masir József, a ZÖLDÉRT főosztályvezetője pedig a hajtatott zöldségfélék termesztésének támogatásáról, értékesítési lehetőségeiről tájékoztatta a nagyüzemek szakembereit, valamint a jelenlevő háztáji és kistermelőket. A kecskeméti MEZŐGÉP gyártja azt a munkagépet, amely a palántával beültetett ágyásokon végigfekteti a síkfóliát. A szakszerűen kilyuggatott műanyag takaró alatt a növény jól fejlődik, kellő nedvességhez, fényhez, levegőhöz juthat és az időjárás viszon(Folytatás a 2. oldalon.) BIZTONSÁGOS TERMELÉS — NÖVEKVŐ EREDMÉNYEK Év vége előtt a MEZŐGÉP-nél Alig másfél hónap van hátra ebből az esztendőből, s az üzemek, vállalatok többsége már képes az előzetes mérleg elkészítésére. Csatári Lajos, a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat igazgatója bizakodva várja az év végét. — Hosszú idő óta ez az első olyan esztendőnk — mondta —, amelyikben biztonságosan, jól szervezve a munkákat, meg tudjuk valósítani célkitűzéseinket. Végre sikerült kialakítani vállalatunk profilját, ami lehetővé teszi termékeink megfelelőbb gyártáselőkészítését. Jelentősen javult az anyagellátás, emelkedett a munka termelékenysége. Megközelítően azonos létszámmal a múlt évben 1179 millió forint volt az árbevételünk, az idén pedig elérjük az 1325 millió forintot. Tavaly a szocialista államokba 128, a tőkés országokba 43 millió forint értékű termékünk került. Ezek a számok is növekednek, 185 millió forint a szocialista, míg 64 millió forint a tőkés exportunk idei várható árbevétele. Néhány év óta gyártjuk a sze- mestermény-tároló berendezéseket. Hazánkban már mintegy 100 általunk készített tárolót Használnak a mezőgazdasági nagyüzemek. Egy év óta tőkés megrendeléseket is kielégítünk. Iránnal tavaly óta 2 millió dolláros szerződésünk • A kísérleti műhely dolgozója Lapéta József lakatos, a II. Rákóczi Ferenc szocialista brigád tagja a legújabb típusú Class koHi- bájnfülkét szereli. (Opauszky László felvételei) van, amit december végéig teljesítünk. Tárgyalások folynak újabb iráni megrendelésekről, s bízunk abban, hogy jövőre hozzáfoghatunk a 64 millió dolláros szerződés teljesítéséhez. Emellett Algéria, Egyiptom és más országok is érdeklődnek a terményszárítók iránt. Néhány talajművelő gép gyár• Mészáros Mihályné, a Munkácsy Mihály szocialista brigád tagja szállítás előtt ellenőrzi, illetve javítja a talajművelő gépek festési hibáit. • A továbbfejlesztett zöldséglemosó berendezés összeállításán dolgozik Egyed László lakatos, aki szintén a II. Rákóczi Ferenc brigád tagja. tásával is foglalkozunk, melyek iránt egyre nagyobb a kereslet. A tervek szerint ezekből évente mintegy 300—400 millió forint értékűt gyártunk. A közkedvelt Class-Dominátor kombájnok kondicionált vezetőfülkéit is mi készítjük — évente több ezer darabot. Jelenleg tárgyalásokat folytatunk az olasz Fiat és az amerikai Heston céggel, s ha megbeszéléseink sikerrel járnak, hosszú időn át lesz munkájuk a fülkegyártóknak. Mint ismeretes, négy évvel ezelőtt kezdtük meg a konzervipari berendezések gyártását. Nálunk készül a konzervgyárak részére a zöldborsó és uborka feldolgozásához szükséges teljes gépsor. Ugyancsak mi gyártjuk az úgynevezett lévonalakhoz a mosó, töltő, záró, sterilező és csomagoló gépeket. Ezeket a berendezéseket egyébként a műszaki igényeknek megfelelően továbbfejlesztettük. Műszaki gárdánk minden elismerést megérdemel, mert az általuk korszerűsített gépeink több kiállításon nemcsak, hogy jelentős sikert arattak, hanem díjat is nyertek. A keresletre jellemző, hogy az idén 90, jövőre 150, 1980-ban pedig már 220 millió forint értékű konzervipari berendezést gyártunk. Egyébként a tervek szerint 1983—84-től évente 600 millió forint értékű berendezés kerül tőlünk a hazai és külföldi konzervgyárakba. O. L,
