Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-11 / 266. szám
1978 november 11. 0 PETŐFI NÉPE • 3 Tizenegy nap a testvérmegyében (Kijevben és Szímferopolban töltött tizenegy napot a 'kecskeméti KlSZ-aktivisták harmincnégy tagú csoportja. Köztük volt tudósítónk, Sáfrán Edina is, aki az alábbiakban számolt be élményeikről.) A Komszomol megalakulásának 60. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat aktív részesei lettünk. Fogadásokon voltunk, aihol tájékoztattak bennünket a szervezet fölépítéséről, a fiatalok munkájáról, eredményeiről. M i nd annyi an megbi zony o sód tunk arról, hogy az eltelt 60 évet nem tétlenséggel, de igen aktív, lelki- ismeretes munká<val töltötték. Felajánlásaikat, vállalásaikat hallgatva biz.tosak lehetünk abban, hogy még többre képesek. A fogadások alkalmával megismerkedhettünk néhány érdekes emberrel, így például olyan veteránnal is, aki szűkebb hazánk, Kecskemét fölszabadításában is részt vett. Visszaemlékezését mint valami friss élményt mesélte el, akárha tegnapi eseményekről beszélt volna. Minidiannyiunk, figyelmét lekötötte, hiszen csoportunk tagjainak nagy része jóval a negyvenes évek után született.., •Kirándulásokon nemcsak Ki- jevvel és Szimferopollal ismerkedtünk meg, hanem Bahcsisze- rájja.1 és a Krím-félsziget más nevezetes tájaival is. Sok érdekes és új tudnivalót hallottunk. A Puskin által megénekelt híres bahcs'iszeráji szökőkút nem spricceli ki a vizet, hanem könnyezik. Ehhez, külön' legenda fűződik: a kánnak 'hirtelen meghalt egyik legkedvesebb háremihölgye. E kislány emlékére, saját szomorúságát kifejezendő emeltette a kutat a férfi. A „kisleány” kitétel egyébként nem túlzás: meglepődve tudtuk meg;, hogy a háremtagok csak a leghamvasabb leányok lehettek, s a fölső korhatár mindössze 15 év volt. A csoportunk csakhamar igen jó társasággá alakult, sokat, nó- táztunk, tréfálkoztunk. mindez lehetővé tette, hogy jól érezzük magunka t. Több emlékezetes esetben volt részünk. ízelítőül néhány. Pulai Erzsébet, BRG: — Az egyik fogadáson a szimferopoli építőipari tröszt Komszomol-titkára — igen jóképű fiatalember — számolt be munkájukról. Végére érvén a tájékoztatásnak, feltette a kérdést: mire vagyunk még kíváncsiak. A lányok... hm ... gyanúsan suttogtak .. Az egyik fiú pedig megkérdezte, amit mi nem mer tűnik, -mármint, hogy nős-e a Komszomol -titkár... Hajtó Jolán, Petőfi Nyomda: — A szimferopoM úttörőpalotába is ellátogattunk. Ott — legnagyobb meglepetésemre — egyszeresek fölismertem azt a Petőfi élete című könyvet, amelynek a borítóját én készítettem a nyomdában ... Darvas Ildikó, MSZB Termelő- szövetkezet: — Számomra nagy érdekességet jelentett a tömeg- közlekedési eszközökön az utazás. Egyszercsak megböki valaki, a váltam a buszon. Négy kopejkát a kezembe nyom, s mondja: „Pa- zsáluszta!” Furcsálltám. Miért ad nekem négy kopejkát? Aztán a szomszédom elkérte a pénzt, oda is nyújtottam neki, de már érdekelt, mi is történik vele. Néhány másodperc múlva kilyukasztott jegy érkezett., legalább 50 kézen keresztül... Végül a tudósító is beszámol egy jellemző esetről. A férfiakat igen érdekelte, m.i lesz a görög1— magyar meccs eredménye. Elipa- naszolták-miutogatiták egyik újdonsült ismerősüknek — a véletlen folytán éppen rádió-tv műszerész volt — a bajukat, aki azonnal szétszedte az ott levő készüléket, s forrasztópáka, cin, meg miegyéb után nézett. Mire nagy nehezen összerakta a tévét, a fiúk végre megértették vele: a tévének semmi baja sincs, azon kívül, 'hogy nem közvetítik a mérkőzést... Élménydús, tanulságos, egyszóval remek tizenegy nap volt, amit a testvérmegyében .töltöttünk! Jól előkészített műszaki tervek állnak a mezőgazdasági beruházók rendelkezésére Több mint 150 típusterv áll a mezőgazdasági beruházók rendelkezésére. A tervek műszaki színvonala a korábbinál lényegesen magasabb. A mezőgazdasági tervezők köre idén bővült, 4 mezőgazdasági nagyüzem, valamint több termelőszövetkezeti és állami gazdasági építőszervezet kapott "'tervezési' ‘engedélyt* ’ ily módon tovább lehet javítaná a beruházások műszaki előkészítését — egyebek között ezt állapították meg az országos beruházási műszaki tanácskozáson pénteken a MÉM-ben. (MTI) KÉPERNYŐ Megkérdezzük a minisztert Percekig töprengtem, hogy kihasználjam-e az alkalmat és meg- kérdezzem-e a minisztert, miért építenek a szükségesnél előreláthatóan kisebb telefonközpontot Kecskeméten, Azt is meg akartam tudakolni, hogy a sók téves hívásnál, a zsúfolt vonalak további felesleges terhelésénél nem lenne-e célszerűbb a számváltozások rendszeres közzététele. Érdeklődtem volna afelől is, hogy a jövőben olyan gyorsan és rugalmasan reagál-e a MÁV, mint a belföldi helyjegyes vonatokkal kapcsol a t os tapasz t a latokra. Kétszáz méterre dolgozom a kecskeméti főpqstától, percekig hiába vártam a vonalra. Letettem a kagylót, föladtam, hisz innen még hossfcú az út Pestig, mikorra érnének oda kérdéseim. Aligha mondható irigylésre méltó embernek a közlekedés- és post a ügyi miniszter. Az okokat ne keressük most; de azt nem hallgathatjuk el, hogy talán ez a tárca küszködik a legtöbb gonddal. A rohamosan növekvő igényekkel alig-alig tudnak lépést tartani, arra szinte gondolni se lehet, hogy a közeli évékben pótolják a régi elmaradást. Sűrűn utazunk, levelezünk, telefonálunk (ha tudunk), naponta vizsgázik a vasút, a posta, a Volán, közvetve az illetékes minisztérium. Pullai Árpád miniszter nyilván számított a kényelmetlen kérdésekre, elmarasztaló megjegyzésekre is. örvendetes, hogy cspk néha-néha vettük észre a ..bizonyítvámymaigyarázás” (szándékát., csak ritkán hivatkozott jogos kívánságok ellenében arra. hogy mennvit, költöttünk erre. vr.gv arra. A lakosságot ez édeskevéssé érdekli: a szolgáltatások színvonalából, feiíődéséből vonia . le következtetéseit, A felhozott példákkal inkább a tennivalók nagyságát igyekezett érzékeltetni. A .gyorsabb ütemű előrehaladásba-/ — hangoztatta — a társadalom megértése, segítőkészsége is szükséges. Sajnos, a feltett kérdések nem adták módot arra, hogy alaposabban kifejtse: mit tesz a minisztérium a tárcához tartozó nagyvállalatok — különösen a posta és a vasút — még erőteljesebb korszerűsítéséért, és ami még ennél is fontosabb, szolgáltató jellegének tudatosítására. A szerdaihoz hasonló fórumokon nemcsak egy-egy népgazdasági ágazat és annak irányítója ad képet önmagáról, hanem a kérdezők is. Sokan személyes — .jogos vágy jogtalan, az most mindegy — érdekekből nyúlnak a telefonkagyló után, vagy írnak levelet. „Intézze el Miniszter Elvtárs, hogy..Az efféle igényekre felelős ember ritkán adhat érdemleges választ, mert nem ismeri iá körülményekéit. Persze, feltehető, sőt valószínű, hogy az ily módon nyilvánossághoz jutott kérelmeket gyorsabban, kedvezőbben intézik, mint a szolgálati úton csámborgókat. Érthető, hogy nehéz ellenállni az így könnyebb csábításának. Végül is az ilyen, a közvéleményt tükröző kérdéseknek is helye van a fórumokon, mert esetünkben például, a Lakitelekről Kecskemétre ingázó munkás saját tapasztalatai alapján ítél, kevéssé érdeklik az országos összefüggések. a másutt kialakult helyzet, Tévénézőként azonban az országos kőnkén, az összegezés érdekei bennünket. Az arányok kialakítása főként a műsor szerkesztőiétől és riporterétől, füeg. A szerda esti fórum e tekintetben n mondható rossznak, bár a hitelesség érdekében leadott ielentésből csak az derpette ki. hosy miiven óriási munkát végeznek a záhonyi vasútállomás dolgozói, aki na°von odafigyelt Egv-egv szemléletes í-ólda többet és hatékonyabban mondhat el tíz dokumentumnál. Várjuk a sorozat folytatását. Heltai Nándor GÓLYA ÜZEM, VÉDŐMUNKAHELY, GONDOZÁS Eredmények és gondok Kiskunfélegyháza egészségügyi ellátásában Az országos normatívaként meghatározott tízezer lakosra jutó 96 kórházi ággyal szemben 43 jut a kiskunfélegyházi, valamint a csatolt községek, illetve a felvevő terület hetven- háromezret meghaladó lélekszámúra. Már épül a 95 ágyas belgyógyászati pavilon, s ha átadják, megnyílik a lehetőség a kórház főépületének mind sürgetőbbé váló rekonstrukciójára, hiszen elavuft épületben csak nagy áldozatvállalással tudják az egészségügyi dolgozók munkájukat végezni. KÖLTÖZTETIK A SUGÁRTEMETŐT Ín»»» • A Fővárosi KÖJÁL rádióaktívhulladck-temetőjét Solymárról Püspökszilágyiba költöztetik. Tavaly elkészült ugyanis Püspökszilágyiban a korszerű, tökéletes biztonságot nyújtó új telep, ahol a sugárzó anyagokat elhelyezhetik. A „költöztetés” körültekintő munkát kíván, várhatóan 1980-ig bonyolódik le. A képen: hatalmas hordót helyeznek el a püspökszilágyi izotóptemető egyik betonkádjában. (MTI-fotó, Ruzsonyi Gábor felvétele — KS.) LAKÁSÜGYEK a bíróságon Lakáshasználat a válás után •Az idén az ellátási szint javítására egymillió forintot fordítottak, pótolták a hiányzó műszereket, a meglevőik karbantartását fedezték, de továbbra is gondot jelent, hogy kevés a műtő az évente 8000—9000 beteget ápoló kórházban — tárja fel a megyei egészségügyi és szociális bizottság ülésére készített beszámolóban a gondok legsúiyosab- biikát dr. Szabó Mária, a Kiskunfélegyházi városi Tanács vb egészségügyi osztályának vezető főorvosa. Lényegesen előnyösebb a helyzet a járóbeteg-ellátásiban, hiszen az 1973-ban épült rendelőintézetiben jók a munkafeltételeik. Az alapvétő szakrendeléseken túl a gondozási munka 11 különleges területre is kiterjed: például az újszülöttek, a beiskolázás, illetve pályaválasztás előtt állók, a zajos munkahelyen do Igozók hal Iá sví zsgála tá ra. E gondoskodás eredménye az is, hogy míg* Báes-Kisiku.n megye táppénzes helyzete romlott, ezen belül Kiskunfélegyházán a táppénzes napok száma az 1972- es adatokhoz hasonlítva nem emelkedett. A felnőttek körzeti orvosi • ellátását Félegyházán és Gátéren 11 orvos végzi, akik az alapellátás tárgyi feltételeinek javulása mellett tevékenységüket a házi- orvosjelleg erősítésével fejtik ki. Ennek bizonysága, hogy a megyei gondozási versenyben első helyezésit, valám int több elismerést kaptak munkálkodásuk nyomán. Az itt jelentkező gondokról is szól a főorvosnő, amikor a Tompa utcai rendélő áthelyezését említi, melyre a következő tervidőszakban kerül sor. A város és a környék tanyavilágában élő gyermékek ellátását öt körzeti gyermekorvos végzi, a II. sk. kóílház ' földein,t-jéh, á Tá- nácsadásakkal együtt, kis helyen szűikösködve. A mostoha viszonyok ellenére körültekintően foglalkoznak a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásával, s kiterjed törődésük arra is, hogy a gyermekintézményekkel kapcsolatot tartva figyélemunel kísérjék az állami gondozottak és a cigánygyermekek sorsát. A jelenleg még betöltetlen iskolaorvosi állás átszervezésével ifjúsági orvosit kívánnak munkába állítani, ezzel a szakmunkás- tanulók, középiskolásak ellátásának orvosi teendőitől a körzeti orvosokat tehermentesíteni fogják. A védőnők munkáját hathatósan segíti a két éve igényibe vehető gépkocsi, hiszen a tanyavi.lág- toan élők rendszeres látogatása nem csekély feladat. Különösen szép eredményeket értek el az anyatejes táplálás fontosságának f él i smer t élésében, 'tevékenységükkel sokoldalúan segítve az orvosok munkálkodását. A négy éve megszervezett család- és nővédelmi tanácsadásokat — a községekben a körzeti orvos látja el e feladatot — évente 3—4 ezer ember keresi fel. A terhesgondozás, terhesta- nácsadás a legkorszerűbb szakmai elveik szerint történik, jelzi ezt a születés körüli halálozás csökkenése. Segítséget nyújt ehhez a munkahelyek jó néhányá- ban a „gólyaüzemek” kialakítása — például a Műanyaggyár, a Ruhaipari Vállalat, az Alföldi Cipőgyár, a Lenin és a Petőfi Tsz példamutatóan gondoskodik a kismamákról. Az üzemorvosi rendeléshez korszerű rendelőik állnak rendelkezésre a város hat nagyobb munkahelyén, ahol napi 13 órában rendelnek az orvosok. Gondot jelent azonban, hogy az üzemorvosi ténykedést kihelyezett körzeti orvosi rendelésnek tekintik a betegek. Előrelépést jelentene, ha vállalkozó esetén főfoglalkozásúvá fej leszthetnék a jelenleg szétaprózott órákat. A magukra maradt idős emberek számának növekedésével a szociális ellátás megpróbál lépést tartani az igényekkel: a házi gondozás, az öregek napközi otthona, a támogatás formáinak szélesítése, valamint a betegott- honi ellátás mellett az idős emberek testi-lelki problémáival foglalkozó gerontológiai gondozás megteremtésével. A házi szociális gondozásban a hivatásos és a tiszteletdíjas gondozókat társadalmi aktivisták is segítik. E gondozási formában 49 idős embert istálpoinaik, míg az öregek napközijében negyvenen töltik napjaikat. A Naplemente című film hatására kibontakozott társadalmi "össetefegás azt a jogos reményt ébreszti, hogy a betegotthoni ellátás súlyos gondjait a mái’ tervekben létező, 50 rászorulót befogadó, új otthon egy időre megoldja. Más irányú, a szellemi fo- gylátéikosok beilleszkedését segíti a Lenin Tsz kezdeményezése: a jövő évben bentlakásos védő- munikahelyen foglalkoztat majd 30 embert. Kiskunfélegyháza egészségügyi ellátásának képe nem lenne reális, ha figyelmen kívül hagynánk azt a tényt, hogy a 650 egészségügyi dolgozó munkáját becsülettel. igyekezettel végzi. Gyógyító munkájukon túl többen közéleti tevékenységet fejtenék ki, mind orvosi, mind emberi magiatartásufcbain új .utak és módszerek keresésével mély hivatás- tudattal munkálkodnak, hogy a társadalom elismerését kiérdemeljék. N. M. A közös lakásban bérlőtársként maradt volt házas társaknak különféle magatartási szabályokat kell betartaniuk. így egyebek között fizetniük kell a lakással kapcsolatos közös költségek őket terhelő részét, a közös használatra szolgáló helyiségeket nem rongálhatják és azokat tisztán kell tartaniuk. a lakásban élő személyek nyugalmát nem zavarhatják. Az előírások megszegése azt eredményezheti,, hogy a bíróság a másik bérlőtárs kérelmére megszüntetheti a kifogásait magatartást tanúsító személy bérlőtársi jogviszonyát, s őt a lakás elhagyására kötelezheti. Fontos megjegyezni, hogy a per megindítása előtt fel kell hívni a bérlőtársat a költség megfizetésére, illetőleg a kifogásolt magatartás megszüntetésére. Ha ez a felszólítás eredménytelen maradt, akkor a teljesítésre megadott határidő eltelte, iletve aiz egyéb sérelmezett magatartásról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet a bírósághoz fordulni. Ennek a határidőnek az elmulasztása jogvesztéssel jár. Az egy.i.k ilyen ügyben a volt férj ismét megnősült, és újdonsült feleségét a lakásrészébe költöztette, amihez a bérlőtársa, a korábbi felesége nem járult hozzá. A bíróság az ítéletében megállapította, hogy a bérlőtárs más személyt — kiskorú gyermekének a kivételével — csak a másik bérlőtárs hozzájárulásával fogadhat be a lakásba. így jogszabályellenes volt az, új feleség be- költöztetése is, ezért a bíróság a férj bérlőtársi jogviszonyát megszüntette és őt a lakás elhagyására kötelezte. Eddig a bérlakásokra vonatkozó szabályokat ismer,tettük. Most vizsgáljuk meg mi a helyzet, ha a lakás közös tulajdonban van, vagy az valamelyik volt házas- társ különvagyonát, képezi. Ha a lakás a házástársak közös tulajdona. családvédelmi érdekekre figyelemmel az egyik házastársat tulajdoni hányadát meghaladó mértékű használatra-, vagy az egész la'kás kizárólagos használatára is fel lehet jogosítani. Ha a közös lakás valamelyik házastárs kizárólagos tulajdona, a lakás- használat általában a tulajdonosit illeti meg. Fontos családvédelmi érdekékből azonban a bíróság a nem tulajdonos házastársat is feljogosíthatja a lakás megosztott, vagy kizárólagos használatára. Ha a nem tulajdonos 'házastárs a másik házastár» különvagyoni lakását használja, a lakás használatával kapcsolatos jogok, és kötelezettségek tekintetében a lakásbérletre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha a lakáshasználat rendezéséül szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amelynek folytán a fennálló helyzet további fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekeit sértené, a bíróság a lakáshasználatot a korábbitól eltérően is rendezheti. Az ismertetett legfelsőbb bírósági állásfoglalásból is kitűnik, hogy a lakáshasználat rendezésénél mennyire előtérben állnak a családvédelmi érdekek. Családivédelmi szempontból elsősorban a kiskorú gyermekekre kell tekintettel lenni. A családvédelmi érdeket azonban nem lehet egyedül erre a körre korlátozni. Előfordulhat például, hogy a házasságból gyermekek nem születtek, vagy a gyermekek már felnőttek és elkerültek a szülői háztól. Mégis .súlyos méltánytalanságot okozna a nem tulajdonos házastársinak, aki az életközösség megszüntetésiére nem adott ökot és személyi, valamint anyagi körülményei is hátrányosabbak, ha hosszabb, esetleg több évtizedes házasság után el kellene hagynia a volt közös lakást, Dr. Varga Miklós járásbíró Vetélkedő szakácsok • Fábián Pálné. A konyhában, ahová belé- pék, nagy a sürgés-forgás: a hatalmas kondérok között tepsik, lábasok és tálak úsznak-cikáznak a levegőben — átláttuk vastag, kékes-erezetű lábak sza- parázzák a lépést. Fábián Pálné főszakács maga a megtestesült nyugalom ebiben a zűrzavarban: tempós mozdulatokkal hajlong egy nagyobb méretű porcelántál fölött, — Mit csinál? — Egy töltött csirkéhez gyúrok masszát. — Mivel fűszerezte? — Tettem bele petrezselymet, sót), borsot, illetve... rozmaringot, mert mostanában azzal helyettesítjük; csak azért nekem még a borsra áll a szám. — így — rozmaringgal — jobb? — Illatosabb, zamatosabb. És nem ingerli úgy az idegrendszert, amit úgy is megvisel ez a mai, rohanó világ. Hát... ebben a rohanó világban sokakat éppen az ingerel a legjobban, hogy a mai konyháikban tünedeznek a régi, a hagyományos íz,ek. Hogy az ázott tész- tájú levesek tengerében és az ízetlen, taplószáraz húsok halmai között eltűnik .lassan a messze- földön híres magyar konyhaiművészet! Hogyan vélekedik erről, mint főszaikács? — Sajnálnám és szégyellném, ha valóban így lenne. Nem tudom, hogy milyen helyeken szerezte ezeket a tapasztalatokat, ezért csak annyit mondhatok: ízlelje meg egyszer aizt, amit mi tálalunk fel, a városi tanács konyhájában.. Ki .merem jeleníteni: nem „ázott tés^tájú” levesekben és nem „•taplószáraz” húsok között kell keresnie a magyar konyha .sajátos ízeit. — Hol tanult főzni? — Az édesanyám mellett! A szüleim kunszállási emberek voltak. akik zöldségtermesztéssel foglalkoztáik. Gyakran mentek piacozni, s ilyenkor az édesanyánk mindig azt mondta: na. kislányom, azt főztök, amit akartok, amit tudtok! — És mit tudtak? — Hétévesen máir levágtam a csirkét, és remek pörköltet főztem belőle, naked l'iva.l. Sokszor sütöttünk pogácsát is — először csak huncutságból, d;e később egyre jobban megtetszett. Aztán a sók borsóleves, a sok zöldség- leves — ezek is csodálatosak voltak. Mindnek az volt a .titka, hogy a belevaló zöldségféléket közvetlenül a főzés előtt szedtük föl a kertből, és ezekből a friss növényekből jöttek azok az ízek, amiket nem lehet, elfelejteni soha. — Csakhogy ma — gondolom —, ön is ritkán találkozik frissen szedett, még földszagú zöldséggel a raktárban, az előkészítő asztalon. — Ha nincs, hát leleménnyel pótoljuk! A konzervált zöldségekből is lehet finomat főzni. Fel- használás előtt megpárolom, sót hintek rá, esetleg egy kis borsot is gondolok hozzá, s akkor máris olyan szép színe lesz a levesnek. hogy szinte kicsordul tőle az ember nyála. Mert úgy igaz: ami a szemnek szép. az a szájnak ingere. Az pedig különösen fontos, hogy a leves ilyen legyen, mert a főétel mindig a leves. Ha az, ízlett, akkor már szinte biztos, hogy jól sikerült az ebéd, — Ezen a versenyen milyen ételekkel indul? — Sajtlevessel. ami a mi konyhánkon tulajdonképen nem számít újdonságnak; sokszor tálaltuk már a vendégeinknek, akiknek nagyon ízlik. Aztán készítetünk egy tál hamis vesevelőt karfiolból és tojásból, s ami a fő szám, palacsintát, kukoricafcrém- mel töltve: a bíráló bizottság tagjai nem akarták elhinni, hogy nem túró a töltelék. □ □ □ A fenti beszélgetéshez — amelyet a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat néhány nappal ezelőtt Kecskeméten megrendezett versenyen folytattunk az 54-es számú, tanácsi konyha főszakácsáival — csupán Bíró Mihálynak, a vállalat áruforgalmi vezetőjének a véleményét tenném, aki szerint Fábián Pálné főztje átlagon felüli színvonalat képviselt a tizenhat szakács versenyén. K. J.
