Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

i'i NÉPE • 1978. november 6. Bács-Kiskun iparának termékei a KGST-országokban A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa több mint negyedszá­zaddal ezelőtt hívták életre a szocializmust építő országok. A cél a KGST-be tömörült államok gazdasági fejlődésének előmozdítása egyeztetett tervek szerint, s egyezmények kötése a köl­csönös előnyök alapján. Ezek az alapelvek nem korlátozzák egyik or­szág gazdasági függetlenségét sem, sőt inkább elősegítik termelésének olyan szintre emelését, hogy versenyképes áruval jelentkezhessen a világpiacon. A KGST-tagországok biztosítják egymás részére a leg­szükségesebb fűtő- és nyersanyagokat, energiát, ipari berendezéseket, gépeket, a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges eszközö­ket S hogy mindezek a célkitűzések milyen eredménnyel valósulnak meg. elegendő, ha csak a Barátság-olajvezetéket, az orenburgl föld- gázvezetéket, a villamos távvezetékeket, a rövidesen elkészülő Uszty- Ilimszki Cellulóz Kombinátot említjük. A kétoldalú kapcsolatokat is olyan szerződések fémjelzik, mint a magyar—szovjet alumínium-, vagy az olefinegyezmény, s ilyen kapcsolatok nélkül nem épülhetné­nek olyan létesítmények, mint például a paksi atomerőmű. A szocialista államok, közötti együttműködésben fontos szerepe van a tudományos és műszaki tapasztalatok cseréjének, a gépek, műsze­rek, ipari felszerelések szabványosításának. B ács-Kiskun megye iparának gyors fejlődésében is nagy szerepe van a szocialista együttműködésnek. Számos üzemünk je­lentős megrendeléseket kap hosszú idő óta a KGST-orszá- goktól, s ezek évről évre való növekedése — vagyis a stabil piac — egyben lehetővé tette a termelés állandó bővítését is. Ilyen üzem a többi között a Kecskeméti Konzervgyár, az Alföldi Cipőgyár, amely a Szovjetunióba, a Szerszámgépipari Művek és az IGV kecskeméti gyára, amely az NDK-ba szállítja termékeinek tekintélyes hányadát. A szocialista országok gazdasági együttműködésének már fejlettebb formája a kooperáció, az üzemek közötti termelési együttműködés. Ez egyre szélesebb körben bontakozik ki Bács-Kiskunban is. Jelenleg már egyaránt találunk tárca, tanácsi és szövetkezeti ipari szerveze­teket, amelyek különböző alkatrészeket készítenek valamelyik szo­cialista országbeli üzem végtermékeinek gyártásához. A legszélesebb körű termelési együttműködés a gépjárműgyártásban bontakozott ki, a többi között műszerfalrészegységek, olajszűrőbetétek, teleszkópok készülnek a megyében. N agy lépés volt előre a szocialista integrációban, amikor a KGST-országok közös beruházásokat kezdeményeztek. Ezek építésében Bács-Kiskun megye kétféle módon is részt vett. Ügy is, hogy egyes üzemek szállítják a létesítményekhez az építő­anyagokat, vázszerkezeteket, berendezéseket (Fémmunkás Vállalat, valamint az MMG Automatika Művek kecskeméti gyára stb.), s úgy is, hogy szakmunkások mennek dolgozni a közös beruházásokra. Ezen az oldalon négy olyan megyei üzemet mutatunk be, amelyek jelentős mértékben vesznek részt a szocialista gazdasági együttmű­ködésben. Automatikák a tajgában Nagy gondja manapság az em­beriségnek az energiaellátás. Nem mentesek ettől a szocialista tábor országai, így hazánk sem. Megoldására közös erőfeszítéseket tesznek, erőműveket, országokat — sőt világrészeket — átszelő vil­lamos, földgáz- és olajvezetékeket építenek. Ha közvetve is, de ki­veszi részét ebből a nagy munká­ból a fiatal kecskeméti üzem, az MMG Automatika Művek Vezér­léstechnikai Gyára. Az évente 260 millió forint ter­melési értéket produkáló üzem fő gyártmánya az olaj- és földgáz- vezetékek szivattyúállomásainak automatikus vezérlőberendezése. A nagy tudású automata minden szükséges információt közöl a diszpécserrel, sőt, ha pillanatnyi­lag nincs a vezérlőpultnál, önmű­ködően ad utasításokat a rend­szernek. s javítja ki a hibákat. Ugyancsak fő terméknek számít a gyárban a turbinás áramlásmé­rő. amely a csővezetékeken át­haladó olaj vagy gáz mennyisé­gét méri. Mind a két berende­zést a Szovjetunió megrendelésé­re gyártják, exportja mégis dol­lárbevételnek számít. A Szovjet­unió ugyanis olajjal és földgáz­zal fizet értük, és mindkét ener­giahordozó kemény valutát jelent még a tőkés piacon is. S ha a kecskeméti gyár túlteljesíti ezek­ből a berendezésekből exportter­vét, több olaj és földgáz jár érte a magyar népgazdaságnak. Márpedig úgy tűnik, hogy a ve­zérléstechnikai gyár az idén 20 millió forinttal többet termel a tervezettnél. Két termékük iránt növekedtek meg az igények. Az egyik a gázvészjelző beren­dezés, amit a szivattyúállomáshoz csatlakoztatnak, vagy a gáz.- és olajmezőkön használnak. Idejé­ben jelzi ugyanis a robbanáské­pes gázelegyek összegyülemlését. Ezeket a készülékeket túlnyomó- részt szovjet megrendelésre gyártják, s olajjal fizetnek érte, de hazai igényeket is kielégítenek belőlük, mert gáz- és olajkazá­nokhoz is használhatók. A másik új termék a szobahőmérséklet­szabályozó. Az etázsfűtés szabá­lyozására alkalmas automatika, amelynek megrendelője Csehszlo­vákia és a magyar belkereskede­lem. A szocialista országok közötti termelési együttműködés kereté­ben gyártják még Lengyelország és Bulgária részére a mezőgazda- sági állattartó épületek szellőző­berendezéseit, a Szovjetuniónak pedig a Zsiguli műszerfalak rész­egységeit. S hogy a kecskeméti üzem ebben az együttműködésben egyre magasabb színvonalon vesz részt, azt igazolja: az év eleje óta például már itt készülnek a gáz- és olajszivattyú-állomások tervdokumentációi is. Ez pedig azért előnyös, mert amit itt ter­veznek, azt minőségileg jobban, és nem utolsósorban, rövidebb idő alatt is tudják legyártani. Sőt, Újabban a kecskeméti gyár mű­szerészei is részt vesznek a be­rendezések helyszínen történő fel­szerelésében. Időnként üzenet jön valahon­nan, több ezer kilométerről, a tajgából, hogy ilyen vagy olyan módosításra lenne szükség, erre vagy arra az automatikára hama­rabb lenne szükség. Egy ízben a meteorológiára hivatkoztak, hogy az előrejelzések szerint korábban köszönt be a tavasz, és ha olvad­ni kezd, még helikopterrel sem tudják megközelíteni őket. Erre a kecskeméti gyár szocialista bri­gádjai úgy kezdtek dolgozni, hogy az általuk készített berendezések­kel még fagyos talajon érhessen földet a repülőgép. N. O. • Gázvészjelző berendezések szerelése. • Végellenőrzés, hitelesítés. Húsz év mérlege • Az idén 7 millió forint értékű. 12 köbméteres urtartalmú alumíni­um üzemanyagtartályt gyártanak NDK megrendelésre Kiskunfélegy­házán. Felvételünkön László Andor és Csenki Jenő lakatosok, a Zalka Máté szocialista brigád tagjai egy ilyen tartály szerelésén dolgoznak. Vágan Ferenc gépészmérnök, az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi Vegyipari Gép­gyárának műszaki-gazdasági ta­nácsadója időnként útrakel. s vagy hazánkban, vagy valamelyik külföldi városban részt vesz a KGST vegyipari gépgyártási szek­ciójának ülésén. — Az idén már Csehszlovákiá­ban és Lengyelországban jártam — mondja, amikor a gyár KGST- ben való részvételéről beszélget­tünk. — Igen hasznos egy-egy ilyen értekezlet, útmutatást je­lent a további munkához. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa a múlt évben ün­nepelte fennállásának 25. évfor­dulóját. s gyárunk jogelődje ke­reken húsz esztendeje vállalt részt a közös munkából. Kezdet­ben még csak élelmiszeripari be­rendezéseket gyártottak, jórészt szovjet megrendelésre. Ezt köve­tően került sor a vegyipari gé­pek. majd napjajnkban az atom­erőműve berendezések gyártásá­ra. Húsz évvel ezelőtt került Len­gyelországba a gyár első termé­ke. azóta évente rendszeresen teljesítjük a megrendeléseket. Ti­zenöt éve szállítunk az NDK-ba és Csehszlovákiába. Tavaly kap­tuk az első megrendelést Romá­niából. s valószínű, hogy tartós lesz a kapcsolatunk. A KGST különböző fórumai, így a szekciók is. állandóan fi­gyelemmel kísérik a kereskede­lem igényeit, egyeztetnék, meg­állapodnak a keretszámokban. Igen jelentős a szabványosítási tevékenység, az elméleti együtt­működés is. A szekcióknak je­lentős szerepük van a techno­lógiák kidolgozásában és azok cseréjében. A műszaki, tudomá­nyos együttműködést segítik elő a tapasztalatcserék. Gyárunk szakemberei rendszeresen részt vesznek ilyen tanulmányi kirán­dulásokon. s bennünket is fel­keresnek a külföldiek. Most pél­dául lengyel szakembereket vá­runk. A nemzetközi együttműködés szempontjából nagy jelentőségű az atomerőművi berendezések gyártása. Tavaly láttunk hozzá ehhez a munkához, amelynek mennyisége évről évre emelked­ni fog. E termékeknél különösen magasak a követelmények. de bízunk abban, hogy gyárunk dol­gozói — élükön a szocialista bri­gádokkal —, ..felnőnek” hozzá­juk, s képesek lesznek minden­kor az igényeknek megfelelő munkát végezni — mondta befe­jezésül Vágán Ferenc műszaki­gazdasági tanácsadó. O. L. Baja­Minszk A sárgás színű emulzió egyen­letesen fürdeti a négy munkahe­lyes fúrógép kényesebb részeit, — Hűti, meg keni a szerszámot is és a megmunkálás alatt álló alkatrészt is. Az emulzió minő­sége emellett befolyásolja a ké­szülő termék minőségét is — ma­gyarázza a fémrészeken legyön­gyöző folyadék szerepét Bcfda Jó­zsef, aki a fúrógépnél két mun­kahelyet, azaz fúrót szolgál ki. A nagy teljesítményre képes masi­náknál így szervezték meg a ter­melést itt, a Kismotor- és Gép­gyár bajai gyárában. A fiatalember a KISZ nevű if­júsági brigád tagja. A légféksze- relvényekhez szükséges nyomás- szabályozó házakon végez fúrási műveletet. — Szocialista brigádunk azt vállalta, hogy jó minőségű és ha­táridőre végzett ailkatrészgyártás- snl elősegíti a szovjet export egyenletes kibocsátását — tájé­koztat mun'kavienseny-felajánlá- sűkról. — Tavaly a jubileumi versenyben a minszki traktorgyár brigádjainak kérésére november végéig elszállítottuk az egész évi fókszerel vény-mennyiséget. Ily módon december 20-ra ők is ele­get tudtak fenni a felajánlásuk­nak. Mi természetesen az idén is n.indent megteszünk, hogy elége- det'ek legvenek velünk. Mert. nem mindegy, hogy mit gondolnak ró­lunk a szovjet munkások. — A. Minszkiben gyártott és ha*- zánkban is jól ismert MTZ-'trak- torokihoz szállított légfékek alkat­részeit kilencven százalékban a gépműhely dolgozói állítják elő — bővíti a bajai gyárról váló isme­reteimet Orosházi Sándor üzem­vezető. — A? alkatrészek jó mi­nőségével lehet megalapozni a végtermék kifogástalan minősé­gét Az automatizálás és célgé­pesítés lényegében ezt a célt szolgálta, és természetesen a ter­melékenység fokozását. Az utóbbi években sokat lefaragtunk az al­katrészek gyártási idejéből. A nyo­másszabályozó házat például ma már fele idő alatt állítjuk elő, mint korábban. Jelenleg a fő cé­lunk a termelés tervezett ütemé­nek tartása. A Kismotor- és Gépgyár, s a bajai gyára a IV. ötéves tervidő­szakban került kapcsolatba a szovjet traktorgyárral — tudom meg Nincsics Sándor párttitkár­tól. Légfékszerelvényekét és a mű­ködtet ésülkihöz szükséges komp­resszorokat kért tőlünk a baráti országbeli gyár. A légfékszerel- vónyek nyomásszabályozó és ab- rcncstöltő részét, valamint a fék­kamrát a szovjet fél speciális igé­nyed szerint konstruálták meg a vállalat szakemberei. A levegőel- zóró csapot és a csatlakozófejet pedig a hazai igényekre készített gyártmányok módosításával állí­tották elő. — Tízezres darabszámmal kezd­tük, az idén pedig már körülbe­lül ötvenezer légíékszerelvény- készletet szállítunk a Szovjetunió­ba — mondja el a párttitkár. — Jelentősebb minőségi reklamáció még nem érkezett hozzánk Minszkből. Az MTZ-lerv teljesí­tését egyébként a gyári pártve- zetőség minden évben figyelem­mel kíséri. A megvalósításában a létszám egyharmada vesz részt. A szocialista brigádok a vállalásaik­ban külön súlyt adnak a szovjet exportfeladatok teljesítésének. — Ezek a gyártmányaink most vaunak a kiforrás szakaszában — kapcsolódik be Szedő István, a gyár műszaki osztályvezetője. — Az elmúlt években a szovjet meg­rendelő egyetértésével változta­tásokat hajtottunk végre a konst- tukción. Most is több vállalati ja­vaslat van kinn Minszkben konst­rukciós változtatásra. Kötelessé­günknek tartjuk, hogy a szovjet traktorgyárnak készülő gyártmá­nyokat folyamatosan fejlesszük. A. T. S. A lépcső következő foka 9 Pénztárgépek a szerelőszalagon. 1968-ban, amikor a kecskeméti gyár az Irodagépipari és Fi­nommechanikai Gyár része lett, sokszorosí­tógépeket kezdett gyártani. Több mint tízezret készítettek. 90 százalékban ex­portra, szocialista or­szágok megrendelésé- , re. Az idén azonban, tíz év elteltével, meg­szűnt Kecskeméten a másológépek gyártása. Hálásabb terméknek mutatkozott a pénz­tárgép. Olyannak, amelyet KGST sza­kosítási egyezmény alapján, széles piac­ra gyárthatnak. A Ratus pénztár­gép konstrukcióját az NDK nagynevű Se- cura gyára fejlesztet­te ki, licencét 1969- ben adta át a ma­gyar vállalatnak. A kecskeméti IGV- üzem kezdettől fogva részt vett a munká­ban. öt éven keresz­tül — egyre nagyobb arányban — készített pénztárgép-alkatré­szeket, majd 1975-ben a termék gazdája lett. Azóta itt szerelik a Ratust, s a széria csaknem két­szeresére nőtt. Az idén már el­éri a 20 ezer darabot. Kereslet talán többre is lenne — elsősor­ban- az?- NDK-ban —;-de vevői a gépnek a csehszlovák, a len­nél, s’1 termés ze tese n a teazai i ke­reskedelmi vállalatok. 'A pénztárgép természetesen már nem ugyanaz, mint amit évekkel ezelőtt gyártani kezdtek. A konstrukciót is. a termelést is folyamatosan fejlesztették. Több lett benne a műanyag, szebbek, tartósabbak a felületek, erőseb­bek az egyes alkatrészek köté­sei. Mindezek eredményeként a gép tartósabb lett. s termeléke­nyebben gyártható. Csák az utóbbi három évet tekintve is 90-ről 78 munkaórára csökken­tették elkészítésének idejét. Gyártása természetesen nem­csak Kecskeméten történik. A széria növelése érdekében széles körű hazai kooperációt építettek ki, s bevontak az együttműködés­be egy romániai vállalatot is. A kapcsolat még csak kéteszten- dős, gyorsan fejlődik. A múlt évben négy, az idén már kilenc szerelt egységet gyárt a romá­niai üzem. s ennek fejében ta­valy 1100, az idén 2300 gép töb­bi alkatrészét kapja meg az IGV-től. Ezzel ők is feliratkoz­tak a gyártók sorába, termelé­sük fejlesztésének egyetlen kor­látja, hogy exportra nem szál­líthatják a Ratust. Ez a fajta kooperáció nem rit­kaság. Hasonló megállapodás sze­rint működik együtt az elektro­mos Anker pénztárgépek gyártá­sában az IGV kiskőrösi gyára egy csehszlovákiai vállalattal. A szerződés biztosítéka a hazai el­látásnak, s a nagyobb szériá­ban folytatható alkatrészgyártás­nak. A mechanikus pénztárgép azonban nem örökéletű konstruk­ció., i A műszaki és tudományos fejlődés az ügyviteltechnikában is egyre gyorsuló korszerűsítési ütemet diktál. Az NDK 1982-ig kötött szerződést az IGV-vel, s nagyon is valószínű, hogy a kö­vetkező években a német keres­kedelemben már többet tudó. elektronikus működésű gépeket kívánnak alkalmazni. Ilyen igényváltozás várható a kecske­méti üzem többi vevője — a cseh. a lengyel és a hazai vállalatok — részéről is. Bár a Ratusnak, s főként pedig tartalékalkatrészei­nek. még legalább másfél évti­zeden át biztos kereslete lesz, a technikai fejlődés következő lép­csőfokára már ezekben az évek­ben fel kell kapaszkodnia az IGV-nek. A fejlesztési irányokról nemré­giben a KGST megfelelő albi­zottságának ülése határozott. A magyar vállalat ajánlásai szerint folytatja a munkát, alakítja ki termelési koncepcióját. A fejlesz­tési tevékenységben a kecske­méti üzem is részt vesz. Amire készülnek, az merőben új lesz. A több ezernyi mecha­nikus alkatrészből alig-alig ma­rad a jövő pénztárgépében. Lesz­nek viszont benne parányi áram­körök. s általában olyan elektro­nikus egységek, amelyek alkal­masak egy információs rendszer­be való beilleszkedésre. A jövő útja ugyanis a pénztárgép-rend­szer. Zs. A. • Pénztárgépek a szerelőszalagon. (Pásztor Zoltán felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom